Hargita megyében a falun élő lakosságnak több mint fele rendelkezik vezetékes ivóvízzel, ez az arány pedig tovább emelhető – állította Bunta Levente, a megyei tanács elnöke. Aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében a Hargita megyei önkormányzat csatlakozik a Leonardo da Vinci európai program keretében kiírt Aquanet projekt spanyol, olasz, portugál és szlovák partneri közösségéhez. – Ha a vízellátással kapcsolatos eddigi fejlesztések a megye szintjén 20–30 millió euróra tehetők az elmúlt nyolc évben, úgy a következő két-három évben 100 millió eurós nagyságrendre számíthatunk – hangsúlyozta Bunta. Jó esély van arra, hogy valamennyi, falun élő Hargita megyei család jó minőségű vízhez jusson. Bunta Levente fontosnak nevezte a szennyvízhálózatok építését is. /Európai tudás átadása vízhasználatból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Kelemen Hunort nevezte ki kampányfőnöknek az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, helyettesei pedig Kovács Péter és Cseke Attila ügyvezető alelnökök, erről döntött február 13-ám az RMDSZ Állandó Tanácsa. Közölték: felkészültek mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra. /Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ minden valószínűség szerint versengeni fog Gyergyó térségében a helyhatósági választásokon. Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke úgy tudja, a Magyar Polgári Párt majd minden gyergyói településen jelöltet állít. Árus Zsolt, az MPP szerint Gyergyóban a versenynek teret kell adni. Hozzátette, megalakulás előtt állnak a Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezetei. /Balázs Katalin: Versenyre készülnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

A romániai magyarság most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha több magyar politikai szerveződés közül választhat. Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége együtt indulnak a májusi tartományi és helyhatósági választásokon. Egy évvel ezelőtt még nehéz lett volna elhinni, hogy az egymással csatározó vajdasági magyar politikai szerveződések leülnek a tárgyalóasztalhoz. /Salamon Márton László: Ivartalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének bővített választmányi ülésén Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör platformja elnökének kérésére arról is döntöttek, hogy a városi szervezet soraiba fogadja a platform tagjait, akik saját jelöltekkel óhajtanak indulni az RMDSZ által március 16-án szervezendő előválasztásokon. Valamikor a céhes városban az RMDSZ legerősebb platformja a Fidesz mintájára alakult Reform Tömörülés volt, de egyik alelnökének árulása nyomán teret veszített, s akárcsak a Katona Ádám és Bakk Dávid László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, kisszámú tagsággal rendelkezik. /Iochom István: Újabb RMDSZ-platform Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Telekonferencia-rendszert szerelnek fel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának amfiteátrumában. Az új felszerelés lehetővé teszi, hogy a gyergyói egyetemisták hallgassák a kolozsvári központban zajló előadásokat, kérdéseket tegyenek fel, közölte Szamosközi István rektor-helyettes. A BBTE programot indított útjára, melynek célja, hogy a kihelyezett tagozatok felszereltsége olyan szintű legyen, mint az egyetemi központé. Most Gyergyószentmiklóson szerelik fel a videokonferencia-rendszert. Gyergyószentmiklóson felújítják és bővítik az egyetem számítógéprendszerét, korszerűsítenek négy előadótermet, minden teremben lesz videokivetítő, számítógép, kibővítik a könyvtárat is. Az egyetem kihelyezett tagozatán ősztől kell indulnia egy újabb szaknak, a topográfiának, és annak jóváhagyásához szükség van az országos minőségbiztosítási rendszer (ARACIS) jóváhagyására. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Fejlesztések az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Történészek nehezményezik, hogy menten a rendszerváltás után kontárok siserehada lepte el a székely falvakat. Kirámoltatták a jóhiszemű háziakkal a sifonért, felkutatták a padlást, felforgatták a régi iratokat rejtő ládákat. Bagó áron felvásárolják – még most is – a régi iratokat: korabeli számvetési aktákat, peres iratokat, frontkatonák szeretteikhez írt levelezőlapjait. Minősíthetetlenek az olyan esetek, melyeknek szereplői határainkon túli történész kollégák. Értékes dokumentumok tűntek el a paplakokból. A „tudós emberek” továbbra is régi iratok után „kutatnak”, hogy megírják történelmünket, írta Kristó Tibor. A régi iratokat, dokumentumokat magukkal viszik, szívükre tett kézzel megígérik, hogy azokat áttanulmányozásuk után visszaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Azután könyveket adnak ki, mintha eddig nem jelentek volna meg, szakavatott erdélyi történészek, néprajzosok tollából tudományos munkák. Tisztelet a kivételnek, mert igazi szakavatott tudósok is megfordulnak mifelénk. Viszont az ő megközelítési módszerük egészen más. Az anyaországban egyáltalán nem, vagy alig ismert, középszerű törtetők turnéznak a Székelyföldön, itt próbálnak nevet szerezni maguknak. Könyvbemutatókat szerveznek drága áron forgalmazva a könyveket, brosúrákat, egyéb kiadványokat. Közben eltűnnek a tárgyi emlékek s mindaz, ami” ittlétünk igazi kordokumentuma” – írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Írott örökségünk kufárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Az egyház közoktatásban való szerepvállalását hevesen támogatók közül többen szembehelyezték az evolucionizmust és a kreacionizmust. Markó Bálint biológus kifejtette, az egyházak hangsúlyozzák Isten szerepét a teremtésben és az emberi lélek isteni eredetét. Markó Bálint szerint számos kísérlet bizonyította (!), hogy egyszerű szervetlen anyagok elegyéből bonyolult szerves vegyületek is kialakulhatnak, tehát az élet kialakulása lehetséges volt viszonylag egyszerű, ősi körülmények között. Az egyházak a közoktatásban szerepet vállalhatnak, ha nem élnek vissza helyzetükkel és nem próbálják kigyomlálni a tudományt a tananyagból. Az egyházi iskolák létezésének szükségességét az egyházak múltban betöltött szerepével nem lehet indokolni. Az erdélyi magyarságnak egy útja van: a modernitás, a nyitás és nem a bezárkózás. Az erdélyi egyházaknak választ adniuk arra, hogyan kezeljék a gyorsan változó világot. /Markó Bálint biológus, BBTE egyetemi adjunktus: Miből lesz a cserebogár? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5.

A Tordai-hasadék melletti Mészkő település Aranyosszentmihály községhez tartozik. Románok, magyarok lakják, mintegy hatszázan. A mészkői hegyoldal csúszása 1970-ben indult el, mert a település feletti kőbányában, az erős robbantások után, jelentős földréteg indult el a szikláról az Aranyos felé, mondta Zeng János polgármester. A föld azóta kitartóan csúszik, rombolva házakat, tönkretéve életeket. Hatvanhét ház és közel kétszáz ember került állandóan fenyegetett helyzetbe. Megoldást a telekcsere, illetve új házak felépítése jelentene. /Barazsuly Emil: Állandó fenyegetettségben és veszélyben élnek Mészkő lakosai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Egyre több magyar civil szervezet alakul Szászrégenben. A rendezvényszervezést, a hagyományőrzést szolgálja a nemrégiben alapított Humana Regun Egyesület. Menyei Ildikó és Fábián András alapító tagok elmondták, Szászrégenben az 1800-as évektől létezik műkedvelő színjátszás, ami nemrég rangot is kapott, az amatőr társulat népszínházzá alakult. A népszínház örökké anyagi gondokkal küszködött. Civil szervezetként pályázhatnak, ezért alakult meg egyesületük 2006. szeptember 30-án. Nemcsak a színháznak, hanem a tánccsoportnak és a bábcsoportnak is pályáznak, illetve bármilyen magyar rendezvény számára igyekeznek megteremteni az anyagi hátteret: irodalmi, történelmi vetélkedők, könyvbemutatók, környezetvédelmi rendezvények, kiállítások, irodalmi körök részére is. Eddigi eredményeik: újra megszervezik a március 15-i, illetve október 6-i megemlékezést. Ismét pályáznak a Hagyományőrző rügyecskék népdalvetélkedő, illetve a 4. Vitéz László Maros menti bábostalálkozó megszervezése érdekében. Megszervezték a Historia Nostra történelmi vetélkedőt hatodik-hetedik osztályosok számára, tavaly Árpád-házi királyok témában, idén az Anjouk következnek. Támogatták a népszínház gyergyói fesztiválszereplését és megszervezték Vajda György fotókiállítását. Irodalmi kör keretében beszélgettek Skultéty Csabával és Agyagási Leventével. Decemberben megszervezték a szászrégeni volt és jelenlegi színjátszók találkozóját. Segítik Bíró Donát Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című könyvének megjelentetését. Idén várostörténeti vetélkedő is lesz, hiszen 780 évvel ezelőtt említették írásban a várost először. Decemberben magyar országos műkedvelő színjátszó találkozó várható. /Nagy Botond: Értékmentők a kisvárosban. Humana Regun Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

A HírTV Ősök tere műsorában: Stefano Bottoni és Vincze Gábor kisebbségkutatók a Magyar Autonóm Tartomány ellentmondásos históriáját boncolgatták. A szovjet tanácsadók tervei alapján létrehozott MAT 1952–1960 között létezett, és területe nagyjából egybeesett Székelyföld tradicionális határaival. Amíg az erdélyi magyarság véleményformáló rétege a két világháború között a román államra való felesküvés megtagadásával, passzív rezisztenciával, magyarországi irányultságával a revízióban reménykedve szervezte életét, addig Erdély egészének újbóli Romániához csatolása után a hatalmi pozícióba jutott magyar vezető réteg maga vállalkozott a román államkeretbe való beilleszkedés végrehajtására. A Bottoni–Vincze-beszélgetés újrafogalmazta azokat az érveket és ellenérveket is, amelyek a MAT születésének pillanatában keletkeztek. A MAT létrehozását a legtöbben azért marasztalták el, mert ezzel úgymond elárulták a Székelyföldön kívüli szórvány- és a határzóna tömbmagyarságát, s elősegítették Kolozsvár végleges elrománosítását, ellehetetlenítették magyar kulturális központi szerepét. Sylvester Lajos szerint ezt az aspektust túlhangsúlyozzák: ha nincs MAT, akkor sem szűnik meg az erdélyi magyarságra nehezedő nyomás, az etnikai összetétel fellazítása, s bizonyosra vehető, hogy Székelyföldnek a MAT idejére eső lélegzetvételére sem került volna sor. A szabad anyanyelvhasználat, az anyanyelvi iskolahálózat kiépítése, a hagyományokra alapozott közművelődés széles körű gyakorlása ábránd marad. Ebben a kérdésben tökéletesen eligazít az, ami a MAT felszámolása (1960) után bekövetkezett: Kádár János romániai látogatása után megszüntették a Bolyai Egyetemet, a Brassó által bekebelezett Háromszék magyar lakossága brutális és nyílt elnemzetlenítésre ítéltetett, beindult a tanügyi reform (1948) és a MAT idejében kialakított magyar iskolahálózat románosítása. És tetőzött az erdélyi magyarság elárulása a magyarországi vezetés részéről: elkezdődtek az 1956 miatti leszámolások. Hiba lenne, ha a MAT-ban csak a felszámolását indokoló hatalmi érveket mondanák, voltak-vannak az autonómiatörekvésekben ,,használható" elemei is. /Sylvester Lajos: Autonóm tartomány – autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A reneszánsz év jegyében nyitották meg február 12-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban azt a kiállítást, amely egyben a tizenhatodik alkalommal sorra kerülő Mátyás Napok – Dies Mathiae Corvini rendezvénysorozatának nyitórendezvénye is volt. A Studioart – Reményik Sándor Alapítvány és az Amaryllis Egyesület által szervezett kiállítás már a nevében is – Vivat Rex – hordozza a tárlat tematikáját, a kiállító művészek (Fazakas Tibor, Horváth Gyöngyvér, Essig Klára, Takács Gábor, Bordy Margit, Tompos-Opra Ágota, Veresspál) Mátyás királlyal, illetve Vajdahunyad várával kapcsolatos munkái kaptak helyet. /Köllő Katalin: Kiállítás a reneszánsz év jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Csíki Játékszín a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel február 24-én a Mesék az operettről című, a magyar operett százéves történetét átfogó revüelőadásával, Csutka István rendezésében. /Mesék az operettről Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Kisszentpálon a kultúrotthonban több mint 130-an tettek eleget a Péró Károly RMDSZ elnök és Sandu Piroska alpolgármester által tett meghívásnak. A maskarába öltözött húsz gyermek mókás műsort adott elő. Sándor Tivadar plébános, Nagy Franciska tanítónő, és az RMDSZ jóvoltából minden gyermek kapott ajándékot. A Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. /Balta János: Remek farsangi bál Szentpálon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban február 14-én nyílik Demeter István Márványálom című szobrászati kiállítását. Az alkotó a Haáz Rezső Múzeum restaurátora, de képzőművészeti munkákkal régóta bemutatkozott. Linómetszeteiből levelezőlap-sorozat készült, gyerekirodalmi kötetet illusztrált, a nyolcvanas években a gyergyószárhegyi alkotótábor rendszeres vendége volt. Legismertebbek köztéri szobrai, melyek közül kiemelkedőek a mellszobrok. Orbán Balázs, Berde Mózes, Zeyk Domokos székelykeresztúri, Kőrösi Csoma Sándor gyergyószárhegyi, Marosi Gergely siménfalvi szobrai mellett említhető Móra Ferencet (Gagy), Benedek Eleket (Szentábrahám), Kölcseyt (Dunakeszi, Mo.) ábrázoló munkáit. Az anyaországban (Püspökhatvan, Kozárd, Csurgó, Dunakeszi) és Belgiumban is több köztéri alkotása áll. /P. Buzogány Árpád: Márványálom a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

A még kevéssé ismert baróti Tortoma Kiadó két könyvvel állt elő. Az egyik Antal Jenő vadászélményeit teszi közzé, a másik Dr. Zathureczkyné Zelch Manci Saját és összegyűjtött Recept- Könyve. Ezzel a címmel hat kiadást ért meg a két világháború közötti időszakban, Égető Árpád baróti könyvnyomdájából került az erdővidéki háziasszonyok kezébe – írta könyv ajánlásában Demeter László és Hoffmann Edit. A baróti kiadó neve, a Tortoma is helytörténeti jellegű, hiszen a Dél-Hargita előhegyének neve. Közkinccsé akarnak tenni minden olyan helytörténeti munkát, tanulmányt, kismonográfiát, régebben kiadott bibliofil ritkaságot, amely a megye, Háromszék szellemi tárházát gazdagítja – tájékoztatott Demeter László felelős kiadó. Az új könyv bő fél évszázad után, hetedik kiadásként hagyta el Kopacz Attila és Szász János sepsiszentgyörgyi könyvnyomdáját. A kiadó ez évi tervében szerepel egy háromszéki vártúrakalauz, a negyvennyolcas szabadságharc sepsiszentgyörgyi katonáinak névtára, valamint Baróti Szabó Dávid egyik verseskötetének kiadása. /Kisgyörgy Zoltán: Receptkönyv és helytörténet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Dr. Szőcs Géza A lélek hangja című kötetét Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében is bemutatta február 13-án. Ezúttal is Sylvester Lajos beszélgetett a szerzővel, amelyből – a szerző rádióbeszélgetéseit felelevenítve – nem hiányoztak közös emlékeik sem. /Albert Levente: Harangszó és rádióbeszélgetések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Komolyan veszi-e az RMDSZ saját programját? A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nagy jelentőségű, ahol korábban az RMDSZ „nagyon csúfos vereséget” szenvedett el. Ezt a várost minden politikai párt komolyan vesz. A Csegzi kontra Borbély meccs rosszul kezelt konfliktus, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet ma szervezetlenebb az országos átlagnál. A Magyar Polgári Párt legitimizációs harcának legfontosabb ütközetét itt kívánja megvívni azzal, hogy Bölönit – saját jelöltként – tálcán kínálja fel az RMDSZ számára. Az erdélyi magyar ellenzék átvette a FIDESZ stratégiát: igyekszik civiltámogatottsággal pótolni a politikai szervezetlenségét. Markó Béla attól fél, beengedi az MPP-t a házba, és ki tudja, hogyan végződik majd ez a kényszerű vendéglátás. Borbély politikailag az egyik legerősebben felépített szereplője az RMDSZ-nek. Az RMDSZ most kipróbálhatná a civil interaktív politikát, olvasható az aláírás nélküli cikkben az A Hét internetes portálján. /Bölöni kontra Borbély. Viccel-e az RMDSZ? = A Hét – ahet. ro, febr. 14./

Alig valamivel haladta meg a hétmilliárd eurót tavaly a külföldi befektetések összértéke Romániában, ami 22,3 százalékos visszaesést jelent 2006-hoz képest. 2006 végén külföldi adósság mértéke 28,628 milliárd euró volt, a GDP-hez viszonyítva elérte a 31,1 százalékot. Az átutalásokon keresztül beérkezett pénz mennyisége, amely nagyrészt a külföldön dolgozó román állampolgárok által hazaküldött pénzből áll, 7,16 milliárd dollár volt, ez 29,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel azelőtti mennyiséghez képest. Ugyanakkor a kifele történő utalások 233 százalékkal nőttek, a 2006-os 692 millió euróról 2,3 milliárd euróra. /Dancs Attila: Kevesebb pénz jött külföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A romániai ingatlanárak drasztikusan csökkeni fognak, jelentette be Dinu Patriciu üzletember, aki több százmillió eurós érdekeltséggel bír a romániai ingatlanpiacon. Amíg Magyarország uniós csatlakozása után estek a lakásárak, Romániában tavaly is folytatódott a növekedés. A kolozsvári ingatlanárak még mindig emelkedő tendenciát mutatnak, vélik a szakemberek. A legkeresettebb lakások még mindig az egy-, illetve a kétszobásak; de a négyzetméterenkénti ár már hónapok óta meghaladta az 1000 eurót. Az elkövetkező években felépülő lakónegyedek pedig szintén stabilizálják az ingatlanpiaci árakat – vélekedett Tálas Hunor, a Reform ingatlanközvetítő iroda eladási igazgatója. /Nagy-Hintós Diana: Ellentmondó vélemények a romániai ingatlanválságról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Az egymásnak feszülő érdekcsoportok és vezetőik hatalmi harcai miatt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt – csupán nevében az – önmaga árnyékává karcsúsodott. Az akaratgyenge Mircea Geoana elnöknek egyetlen valós erénye volt: Iliescu nem kedvelte. Geoana előrehozott választásokat próbált kieszközölni, azonban Iliescu nem éppen finoman adta tudtára utódjának, hogy beszélje meg vele a dolgokat, szó sem lehet erről. Iliescu, akinek a bányászjárások miatt régesrég börtönben kellene ülnie, most, mintha megnövekedett erővel szólna bele az általa alakított párt –vezetésébe, írta Németh Júlia. Geoana a reá nehezedő nyomásnak engedve, maga javasolta a régi gárdához tartozó, s nem éppen makulátlan tisztaságáról elhíresült volt szállításügyi minisztert, Miron Mitreát kampányfőnöknek. Adrian Nastase pedig Geoana elnök helyébe akar lépni. Teljes a visszarendeződés szocdeméknél. /Németh Júlia: Tavaszi zsongás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Különös dolgok történnek manapság az európai politikai színtéren. Egy karakteresen konzervatív, jobboldali EP-képviselőnek, Tőkés Lászlónak szinte megalázó huzavonába kell bonyolódnia, hogy bejuthasson a hozzá közel álló eszmeiségű alakulatokat tömörítő Európai Néppártba – egy olyan tagpárt ellenkezése miatt, amelynek a nevében szerepel a „liberális” önmeghatározás, nem is olyan régen a szocialista pártcsaládot erősítette. Talán épp az ilyen alakulatok problémátlan felvétele miatt érhette többször a Néppártot az a vád balról, hogy a mennyiségi tényezőn kívül nemigen alkalmaz más kritériumot tagjai megválogatásakor. Most azonban a szocialisták sem lehetnek büszkék magukra. Az európai baloldal vezető ereje elsöprő többségben ugyanis jónak találta helyreállítani a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) ideiglenes tagságát. A „visszavételt” eddig azzal az érvvel utasította el az ESZP, hogy Ficóék pártja együtt kormányoz a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Valójában a nemzetiségi kérdésekben a Smer sem sokkal jobb Slotáék politikájánál. Mindez érdekes módon – időben – egybeesik a román Szociáldemokrata Párton belüli restaurációs kísérletekkel. A szocdem dinoszauruszainak (Iliescu, Hrebenciuc, Nastase) újbóli megerősödése nem túl biztató perspektíva. /Papp Attila Zsolt: Irány: hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője Brüsszelben találkozott Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztossal. A két politikus arról tárgyalt, hogyan lehet az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) között minél szorosabb együttműködést kialakítani. Rendkívül fontos tájékoztatni az EB-ét és az EP-ét a romániai helyzetről. Winkler Gyula kijelentette, európai parlamenti képviselői munkájában nagyon sokat jelent majd, hogy Leonard Orban európai biztos felajánlotta támogatását. /Winkler: Leonard Orban felajánlotta támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Mindössze két politikai alakulat, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei vettek részt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény megvitatására összehívott tanácskozáson. A PRM képviselői ráadásul kizárólag azért jelentek meg, hogy közöljék: „a CNSAS meghalt, a halott pedig nem tér vissza a sírból, a párt egyedül az irattár sorsáért aggódik”. Marius Oprea tanácsadó reméli, hogy február végén nyilvánosságra hozhatják a végleges változatot. Constantin Ticu-Dumitrescu, az eredeti jogszabály kezdeményezője csalódottan állapította meg, hogy Romániában továbbra sem igénylik az igazság feltárását. /Nagy B. István: Parttalan átvilágítási vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./ Két héten belül elkészül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény – közölte Calin Popescu-Tariceanu kormányfő tanácsosa, Marius Oprea történész az igazságügyi tárcánál sorra került megbeszélést követően. Az RMDSZ szerint az átvilágító testületnek ítéletmondás helyett bizonylatokat kell kiadnia a vizsgált személyek és a Szekuritáté viszonyáról. Marius Oprea méltatlankodott amiatt, hogy a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. /„Csiszolódik” az átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A Keresztény Európát! elnevezésű brüsszeli kezdeményezése, valamint az erdélyi magyar egyházfőkkel való találkozója folytatásaképpen, Tőkés László európai parlamenti képviselő nyugati egyházi vezetőkkel is felvette a kapcsolatot. Január 31-én Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában brüsszeli hivatalában kereste fel Rüdiger Noll igazgatót, az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának vezetőjét. Rüdiger Noll az általa szervezett ökumenikus konferenciák tapasztalatairól szólt. Guy Liagre, a Belgiumi Protestáns Egyház elnöke a keresztyén örökség meghatározó szerepét hangsúlyozta Európa kialakulásában. /Nyugati egyházfőkkel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Miután Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke tíz nappal ezelőtt felajánlotta a Magyar Polgári Egyesületnek (MPE), hogy a két szervezet jelöltjei előválasztáson mérkőzzenek meg egymással a helyhatósági választások előtt, február 14-én az MPE-n volt a sor, hogy találkozóra invitálja a másik felet. A bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nevében is beszélő Kóródi László, az MPE nagyváradi elnöke elmondta, már létrejött az egyeztető jelölőbizottság, amely jogosult az RMDSZ-szel való tárgyalások lebonyolítására. Február 18-ára nagyváradi székhelyükre invitálják az RMDSZ Bihar megyei elnökségét, hogy végre szemtől szemben tárgyaljanak, ne a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak, mondta Orbán Mihály, az MPP alelnöke. Nyílt levélben fordult Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Markó Bélához, amelyben arra kéri az RMDSZ elnökét, támogassa az MPP javaslatát, hogy Bölöni László közös jelöltként versenybe szállhasson a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen. /Both Abigél: RMDSZ–MPE-üzengetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Az, hogy Szász Jenő rá tudta venni dr. Bölöni László edzősztárt arra, hogy vállalja jelölését Marosvásárhely polgármesteri székének elfoglalására, bravúros teljesítmény, hatalmas gól a magyar–magyar megosztottság hálójába, értékelte Sylvester Lajos. Bölöni csak abban az esetben vállalja a jelöltséget, ha az MPP és az RMDSZ közös jelöltjeként indulhat, arra kényszeríti a feleket, hogy színt valljanak: valóban óhajtják-e az egységes fellépést a magyarság alapvető dolgaiban, vagy nem. Azt az érvelést, hogy Bölöninél vannak szakmailag felkészültebb, az állami adminisztrációban jártasabb emberek, könnyű hárítani: Ronald Reagan és Arnold Schwarzenegger színész volt, Az utóbbi a csőd szélére sodródott Kaliforniát képes volt kiemelni a kátyúból. Marosvásárhely – az elveszettnek tűnő – még mindig a legnagyobb székelymagyar város. A polgármesteri szék megszerzése szimbólum értékű, önbizalmat erősítő a helybéli és minden magyarok számára. Bölöni László személye, erkölcsi-etikai tartása, a futballvilágban is megtapasztalt objektivitása és tekintélye garancia arra, hogy a véleményformálásban szerepet játszó románság is elfogadja. /Sylvester Lajos: Gól a megosztottság hálójába. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./