A Nyíregyházára áttelepült, tasnádi születésű Petkes József festőművész egyéni tárlattal ünnepelte a budapesti Vármegye Galériában 80. születésnapját. Akárcsak Erdélyben, Magyarországon, sőt Európa számos városában is ismerik. Mostani kiállításán székelyföldi pályatársa, Gaál András festőművész köszöntötte a művészt, akinek akvarell kiállítása március 14-ig tekinthető meg. Jó tanár, jó kolléga, jó barát mindenütt, mondta róla Gaál András. Néprajzi gyűjtéseit erdélyi napi- és hetilapok közölték, majd két önálló kötete jelent meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke kiadásában. Festői kifejezési módja az akvarell. 1986-ban elhagyta szülőföldjét, de nem szűnt meg a vele való lelki-szellemi kapocs: szoborállításokat kezdeményezett és szervezett, kopjafát faragtatott az 1944-es Úz-völgyi hősi halottak emlékére. Jótékonysági kiállításokat szervezett erdélyi és kárpátaljai magyar iskolák megsegítésére. /Gaál András: Petkes József 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A hatvanéves Vetró András szobrászművészt köszöntötte a lap. Vetró András a kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepedett le. Termékeny alkotó, kiváló nevelő is, múzeumbarát, kiállításszervező. A nyolcvanas években, a beszűkült lehetőségek időszakában műtermében valóságos szoborerdő nőtt. Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásaival. Mostani kiállítása a Gyárfás-képtárban nem más, mint műterem-látogatás. /Vargha Mihály: A hatvanéves Vetró András köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Kovásznán a képtárban Gazda József megnyitotta a sepsiszentgyörgyi Kovács Géza 70. egyéni tárlatát, amelyen a művész ócskavas-darabokból, régi kovácsolt parasztszerszámokból, szekéralkatrészekből komponált kisplasztikákat állított ki. / Bodor János: Kovács Géza kisplasztikái Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Február 15-én elhelyezték el Wass Albert író szobrának alapkövét a debreceni Nagyerdőben. A Medgyessy sétányra tervezett, életnagyságú alkotás elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt a debreceni Polgári Casino Egyesület adományokból gyűjtötte össze. Az egyesület és a Gróf Wass Albert Társaság által szervezett alapkőletételi ünnepségen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet, emlékeztetve arra a vitára, ami a szobor állítása kapcsán kirobbant a helyi politikusok, illetve hazai és határon túli irodalmárok között. /Letették Wass Albert szobrának alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Zalaegerszeg közgyűlése úgy határozott, hogy Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából szobrot állít az erdélyi írónak a belvárosi Dózsa Ligetben. A 90 cm magas bronz mellszobor alkotója Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész. A felavatására valószínűleg a zalaegerszegi városnapokon, május közepén kerül sor. /Wass Albert-szobor Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A népfőiskola szempontjából az idei esztendő is igen gazdagnak ígérkezik – jelezte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A Pécsi Tudományegyetem június végén, július elején érkező csoportja többféle mesterséget szeretne gyakorolni. Magyarkanizsáról huszonnégy tagú csoport érkezik júniusban. A múzeum udvarán négy falukapu is elkészül. Idén hagyományos népi hangszerekből szándékoznak időszakos kiállítást szervezni. A hálás utókor idén szobrot szeretne állítani az alsócsernátoni születésű és az Amerikai Egyesült Államokban élt Cseh Tibor (1925–2004) mérnöknek, írónak, lapszerkesztőnek, közéleti személyiségnek, akinek hamvait kívánsága szerint hazahozták szülőfalujába. /Iochom István: Csernátonban Cseh Tibor-szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Murádin László hosszú évek óta végzi – tudományos munkássága mellett – áldozatos nyelvművelő munkáját a kolozsvári sajtóban. Napvilágot látott könyvéből /Utak és nevek. Településnevek partiumi utakon. Europrint, Nagyvárad, 2007/ újratanulhatjuk földrajzi és településneveinket, írta Bölöni Domokos. Több mint fél évszázada nem jelent meg olyan kiadvány, amely megkönnyítette volna a román-magyar helységnév-azonosítást. A kilencvenes évek során napvilágot látott ugyan néhány könyv, azonban a "célközönség" nem jutott hozzájuk. A hatalom – a településnév- változtatásokkal, a magyar nevek cenzúrázásával – 1918 óta mindent elkövetett, hogy a magyarság nyelvismerete elsorvadjon. A fel-felbukkanó magyar helységnévtáblák nem pótolják, amit az utóbbi évtizedek kegyetlenül kitöröltek a nemzedékek nyelvi kultúrájából. Hiánypótló tehát Murádin László munkája. A kötet előzménye a 2003-ban, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága kiadásában megjelent Utak és nevek című, Településnevek erdélyi utakon alcímű, gyorsan szétkapkodott könyve, Erdély nem sokat látott belőle. Most itt a partiumi utakat és neveket feltérképező "folytatás". /Bölöni Domokos: Járjunk egyet-kettőt – Murádin Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Megjelent Baricz Lajos Békesség nektek! /Pallas-Akadémia Kiadó, Marosvásárhely/ című új kötete, amelyet bemutattak a pap költő községében, Marosszentgyörgyön. A versbarátok a szerzőt külön köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából. Jancsik Pál kolozsvári költő, több eddigi Baricz-verseskönyv gondozója méltatta új kötetét, majd Nagy Miklós Kund beszélt, kiemelve a kötet verseihez illeszkedő illusztrációs anyagot, a csíkszeredai festőművész, Xantus Géza erre az alkalomra készített grafikai lapjait is, melyekből rögtönzött kiállítást láthatott az est közönsége. /Baricz Lajos: Ötven plusz egy. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Földes György könyvét olvasva (Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989) sok ismerős névvel találkozott Kántor Lajos, másokat hiányolt. Földes ezeknek az évtizedeknek a diplomáciatörténetét tárta fel elsősorban, de sűrűn kitért belpolitikai vonatkozásokra, a korabeli kultúra, az irodalom szereplőire is. Balogh Edgár bizonyára másképp olvasná ezt a Földes-tanulmányt, hiszen ő bizalommal fordult Kádár Jánoshoz. Kántor Lajos egyetlen személyes élménye a Kádár vezette hivatalos küldöttség 1958. februári kolozsvári gyorslátogatásához fűződik, amikor Kádár az állomástéren így kezdre beszédét: Itt, Kolozsvár főterén… E sajátos tájékozottságról tanúskodó szavakat számosan hallhatták, ünneplésre kirendeltek. A kádári időkből egyik emléke Kántor Lajosnak a Bibó-emlékkönyv1981-ből, amely szamizdatban maradt. Molnár Gusztávval és Szász Jánossal hárman szerepeltek benne Romániából. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész hatalmas dossziéja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából nyilvánosságra került. A Tiszatáj, illetve a „Subások” név alá gyűjtött megfigyeltek (Csoóri Sándor, Kiss Ferenc, Für Lajos, Ilia Mihály) ügyéről van szó. Ilia ellen a vád az volt, hogy a külföldi magyarság sorsával, irodalmával foglalkozik, egyetemen erről előadásokat tart. Külön bűne volt, hogy a Tiszatáj című folyóiratot ennek a törekvésnek a szolgálatába állította. Ezért 1975-ben, eltávolították a folyóirattól. Ilia Mihály kolozsvári barátainak leveleit fölbontották, elolvasták. Ilia Mihály neve nem szerepel Földes György könyvében. /!/ Száraz Györgyről, a Kortárs volt főszerkesztőjéről viszont szó van, a hírhedett Lancranjan-könyvről a budapesti Valóságban írt kritikai elemzése kapcsán. Száraz György írást kért Kántor Lajostól az egyre szaporodó magyarellenes, gyűlöletet szító román regényekről. Kántor teljesítettem a kérését, Fodor István álnéven írása megjelent a Kortárs 1988. júliusi számában. Emlékezetes volt az 1980. június eleji gyergyószárhegyi tanácskozás: a jelen lévő romániai magyar írók, szerkesztők az egyre elviselhetetlenebb romániai valóságról, a magyarok „elcsángósodásáról” cseréltek tapasztalatokat. A tanácskozás jegyzőkönyve megjelent nyomtatásban, a Korunk 1980. szeptemberi lapszámában. Ezekre nem tért ki Földes György. A legtekintélyesebb, a legnagyobb hatású megszólaló Illyés Gyula volt, megnyilatkozásai a nemzeti kérdésben jelen vannak Földes könyvében, a korabeli magyar pártvezetés reagálását sem hallgatja el a szerző. Valószínűleg többet érdemelt volna Szabédi László a magyar–román viszony tárgyalásakor, mint az 1959-es öngyilkosságára utaló egy mondat. Csoóri Sándor – Illyés Gyula örökségét magára vállalva – számos alkalommal foglalt állást a határon túli magyarok érdekében, a szomszédos országok nemzeti kisebbségeket elnyomó politikája ellen, kárhoztatva a magyar hivatalosság közönyét. /Kántor Lajos: Rólunk (is) szól a történet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

Az utóbbi hetek sajtójában visszatérő motívumként gyakran szerepelnek iskolai hitoktatással kapcsolatos témák. Hogyan lehetséges ilyen felszínes tájékozottsággal, tárgyilagosságot nélkülözően, gátlástalanul támadni a vallással kapcsolatos dolgokat? Erőre kaptak a szabadkőműves eszmék? Az iskolai hitoktatás létjogosultsága ellen agitálnak? Miért ne lenne létjogosult a vallásóra az iskolai törzsanyagban? /Gál László: Kérdéseim... = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

A koszovói események olyan veszélyes precedenst teremthetnek, amelyek Romániát is érinthetik, mégpedig Erdély vonatkozásában – figyelmeztetett szeptember 17-én Vladimir Putyin orosz elnök egy tévéinterjúban. „Oroszország határozottan visszautasítja Koszovó függetlenségének elismerését, amely ellenkezik a nemzetközi törvényekkel, és amelynek azonnali következményei lesznek nem csak a Balkánon, hanem világszerte, elég csak Abháziára, a Dnyeszter menti köztársaságra és Erdélyre gondolni, nyilatkozta. Putyin tudni véli: Románia azért nem támogatja a függetlenségét kikiáltó köztársaságot, mert attól tart, hogy az erdélyi magyarok is vérszemet kapnak. Az orosz elnököt idéző nemzetközi sajtó azonban épp az ellenkező véleményen van, vélemények szerint Románia és Magyarország jó példája az etnikai feszültségek békés úton történő kezelésének. /Putyin: Bukarest Erdély miatt vonakodik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A pristinai parlament február 17-én, vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. A független Koszovó a béke és a stabilitás elkötelezett híve lesz a függetlenségi nyilatkozat tervezete szerint, amelyet vasárnap terjesztenek a pristinai parlament elé. /Koszovó kikiáltotta függetlenségét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltását a Kelet-Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon az elmúlt másfél évtizedben végbement átrendeződés szükségszerű következményének tartja. Az RMDSZ úgy véli, hogy a világ országainak el kell ismerniük az így létrejött új államot. Romániának sem szabad halogatnia Koszovó elismerését. „Ugyanakkor bízunk abban, hogy a Koszovóban kisebbségben levő szerbek számára a legteljesebben biztosítani fogják a szülőföldjükön való megmaradáshoz szükséges egyéni és kollektív jogokat” – áll az RMDSZ közleményében. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke elmondta: szervezete úgy tekint Koszovó függetlenségének kinyilvánítására, mint a népek önrendelkezési joga alapján kikiáltott függetlenségre. /RMDSZ: Romániának sem szabad halogatni Koszovó elismerését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Bár mindkét politikai alakulat illetékesei cáfolták, sajtóértesülések szerint közös kormányalakítási tervekről folytatott tárgyalást az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége. A találkozó egyik témáját a Mircea Geoana PSD-elnök által javasolt együttműködési egyezmény jelentette. Geoana egy öt évre szóló politikai paktumot javasolt Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnöknek, amely közös kampánystratégiáról, a Demokrata-Liberális Párt elszigeteléséről, valamint a választásokat követően egy PNL–PSD kabinet létrehozásáról szól. /Nagy B. István: Titkos megállapodás a PSD és PNL között? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Nyílt levelet írt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Markó Bélának, a RMDSZ elnökének Bölöni László polgármesteri tisztségre való jelölésének ügyében, hangsúlyozva: „Bölöni László február 14-én kelt nyilatkozatában megerősítette, hogy csak akkor jelöltetné magát a marosvásárhelyi polgármesteri választáson, amennyiben az MPP mellett az RMDSZ is támogatja őt, és nem indít vele szemben ellenjelöltet. ” Bölöni biztos sikerre vinné a marosvásárhelyi választások ügyét, ezzel szemben az RMDSZ pártpolitikusai ismét kudarcot fognak vallani a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben. Vásárhely ismét veszíteni fog – fogalmazott a levélíró. /Szász megírta levelét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Érdekes kommunikációs hadviselés kibontakozását vetítette elő az egy héttel korábban a Magyar Polgári Párt által robbantott „bomba”, miszerint Bölöni László hajlandó lenne indulni minden marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Bölöni László azonban nem indul. A vélhetően befolyásoló tényezők közül van, hogy Frunda György jóban van a sokszoros válogatott futballistával. /Csinta Samu: Bölöni-lufi. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Bölöni László mégsem vállalja a marosvásárhelyi polgármester-jelöltséget. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy értesült, az RMDSZ vezetői az elmúlt héten folyamatosan próbálták lebeszélni Bölönit a polgári oldal javaslatának elfogadásáról. „Most már csak azt sajnálom, hogy nem az RMDSZ találta ki Bölönit” – fogalmazott Szász Jenő. Borbély László, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje cáfolta Szász vádjait, mondván, hogy ő is támogatásáról biztosította Bölönit. Szász Jenő nyílt levélben kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy támogassa Bölöni Lászlót mint a marosvásárhelyiek független és közös polgármesterjelöltjét. Markó Béla hallani sem akar annak a megegyezésnek az aláírásáról, amelyet az MPP elnöke egy héttel ezelőtt Marosvásárhelyen egyoldalúan aláírt, és amelyben Bölönit javasolta közös jelöltként. /Szucher Ervin: Bölöni–Borbély-kapitánycsere. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

„Az RMDSZ nem zárkózik el attól, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat egy napra tűzzék ki. Ez a megoldás más racionális szempontok mellett jelentős költségmegtakarítást eredményezne, szem előtt tartva azt, hogy jövőben újra európai parlamenti képviselőket, valamint köztársasági elnököt választ az ország” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. /Markóék állnak elébe. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Két RMDSZ-es politikus jelezte hogy harcba szállna Székelyudvarhely polgármesteri székéért: Bunta Levente megyei tanácselnök, illetve Borbáth István, a felszámolt önkormányzati tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. A városi szervezet választmánya Birtalan József megbízott udvarhelyszéki elnököt is javasolta, aki nem vállalta a jelölést. /Udvarhely: két RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Sürgősen intézkednie kell a kormánynak a dicsőszentmártoni felszámolt vegyi kombinátok után hátramaradt vegyi szennyezőanyagok ügyében, mert nagyobb esőzések után a veszélyes ipari szennyeződések a Kis-Küküllőbe jutva, a Maros, majd a Tisza és végül a Duna szennyezéséhez, ezáltal pedig nemzetközi ökológiai problémához vezethetnek – hangsúlyozta Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Marosvásárhelyen. A helyi hatóságoknak, törvény által biztosított lehetőségük van szükség esetén a szennyezést okozó ipari tevékenység időleges felfüggesztésére, valamint a közúti forgalom korlátozására – tájékoztatott Korodi. /Király K. László: Ökológiai bomba-veszélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

A Szembenézés a kommunista múlttal című temesvári konferencián részt vett Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a Tismaneanu Bizottság tagja, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke. A brassói történész véleménye szerint Romániában a kommunizmust csak “privatizálták”, a más pártaktivistákból és szekusokból álló gépezet tovább működik, ők irányítják az országot. Oprea az általa vezetett intézet tevékenységéről nyilatkozott: a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézetet 2005-ben hozták létre és közvetlenül Tariceanu kormányfőnek van alárendelve. Feladata a volt Securitate által elkövetett visszaélések és bűnök feltárása, esetenként a bűnösöket a törvény elé idézik. Eddigi kutatásaik szerint a kommunista elnyomó gépezet visszaéléseit bizonyíthatóan 617 876 személy szenvedte meg. 1989-ben a Securitatenak 10 500 tisztje volt, munkájukat 136 000 aktív besúgó segítette. Ugyanebben az időszakban a kommunista pártnak több mint 50. 000 aktivistája volt. Nyomon követhető, hogy a volt kommunista aktivisták és Securitate tisztek közül nagyon sokan fontos tisztségekbe kerültek a rendszerváltás után. Két volt szekus tiszt például, akiknek a Szabad Európa Rádió monitorizálása volt a feladatuk, jelenleg magas beosztásban dolgoznak a Különleges Távközlési Szolgálat nevű titkosszolgálatnál. A Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet célja a kommunista korszak tudományos feltárása. A kommunizmus történetéről szóló alternatív tankönyv kiadásán is dolgoznak, amely remélhetően a következő tanévtől már választható tantárgy lesz az iskolákban. 35 alkalmazottjuk van, és több mint 70 külső munkatársuk. Néhány hónapja egy feltáró akció során kiásták hat fiatalember holttestét, akiket a szekusok öltek meg. Az volt egyetlen bűnük, hogy nem jelentkeztek katonai sorozásra. Mindez 1950. március 9-én történt, valahol a besztercei hegyek között. Miután halomra lőtték őket, a szekusok a bekopogtattak a fiatalok szüleihez azzal, hogy vegyenek szerszámokat és induljanak eltemetni holmi kutyákat. Oprea úgy érzi, ilyen esetben nem beszélhet megbocsátásáról. A gyilkosok közül egyik sem kért bocsánatot. Lehet beszélni megbékélésről, de nem bocsáthatnak meg hivatalból ezer és ezer ember nevében, akiket megöltek. /Pataki Zoltán: Egy kommunistavadász vallomása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A kommunista struktúrák, intézmények nem szűntek meg, csak privatizálták őket. A volt állambiztonság átmentette hatalmát. A Szekuritáté másod-harmadvonala vezető pozíciókba került, és jelenleg a hatalomgyakorlás számos eszközével rendelkezik. Minderről Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, a miniszterelnök tanácsosa beszélt a Szembenézés a kommunizmus örökségével című konferencián. Marius Oprea úgy vélekedett, ha a múlttal való őszinte szembenézés elmarad, ha a Szekuritáté dossziéi titkosak maradnak, fennáll annak a kockázata, hogy a múlt más formában, más név alatt ugyan, de megismétlődik. „Mi a garancia arra, hogy akik egykor jelentettek, nem jelentenek ma is?” – tette fel a kérdést Oprea. Tőkés László bejelentette, márciusban Brüsszelben tart újabb rendszerváltó-konferenciát, ahol a volt szovjet tömb országainak rendszerváltó élharcosai oszthatják meg egymással gondolataikat. „A végső cél, hogy a világ közvéleménye a maga teljességében ítélhesse meg a kommunizmust, és rendelje oda, ahová való: a fasizmus mellé” – jelentette ki Tőkés. Elmondta, hogy kutatócsoport felállítását kezdeményezte. E csoport vezetésével Vincze Gábor szegedi történészt bízta meg. A kutatók feladata az lesz, hogy feldolgozzák a román kommunista diktatúra magyarságot sújtó intézkedéseit. Feltétel nélküli visszavonulásra szólította fel Bányai Ferenc Temesvár belvárosi lelkészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. Bányait nemcsak „az életet veszélyeztetés súlyosságával bíró és az Anyaszentegyház ügyét eláruló Szekuritáté-ügynöki tevékenységéért” marasztalták el, hanem amiatt is, hogy 1998-ban, amikor temesközi esperessé választották, hamis nyilatkozatot adott a Szekuritátéhoz fűződő egykori viszonyáról. Bányai Ferenc szerint boszorkányüldözés folyik ellene; míg felmenői a román hatalom tisztogatásának estek áldozatul, neki az egyházi tisztogatás következményeit kell elviselnie. /Gazda Árpád: Privatizált Szekuritáté. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Marius Opreát, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnökét több csíkszeredai polgár azzal kereste meg, hogy Radu Moldovan, a Hargita megyei rendőrség parancsnoka megfenyegette őket. Moldovan a kommunizmus éveiben az akkori milícia kapitánya volt, ebben a minőségében pedig rendszeresen verte az akkori rendőrségre behívott személyeket. „A hozzám forduló négy-öt személy a kommunizmus éveiben megpróbált Magyarországra szökni, ám a határnál elfogták, és hazatoloncolták őket. Ez a kapitány, a jogi iroda vezetője hetente hívatta be őket az őrsre, és verette valamennyiüket. Rajtuk kívül további mintegy 50 olyan személlyel bánt hasonlóképpen, akik nem értettek egyet a rendszerrel. A névsor a Szekuritátétól érkezett” – ecsetelte Marius Oprea. A történész szerint több személyt hordágyon hoztak ki a rendőrség épületéből, s szállítottak kórházba, ám Moldovant mindez nem akadályozta meg abban, hogy következő héten ismét berendelje őket a milíciára „kihallgatásra”. Oprea a testület két tagját Csíkszeredába küldte, hogy megvizsgálják az elhangzottak valóságalapját, akik visszatérve arról tájékoztatták Opreát, hogy az áldozatokat az érintett rendőr megfenyegette: „ha feleslegesen beszélnek, jobban megveri valamennyiüket, mint a rendszerváltás előtt, mivel most a megyei rendőrség vezetője”. Oprea Cristian David belügyminisztert arra szólította fel, hívja vissza tisztségéből Radu Moldovant. „Nem tudom, hogy ez az ember börtönbe kerül-e. De elmondhatom, 99 százalék az esély arra, hogy elveszítse tisztségét. A visszamaradó egy százalék azért van, mert előfordulhat, kapcsolatai révén meg tudja tartani a székét” – szögezte le Oprea. Radu Moldovan főfelügyelő tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal fenyegette Opreát, hogy pert indít ellene az alaptalan vádaskodás miatt. Moldovan beismerte, 1989 előtt tisztként dolgozott a rendőrségen. „Opreának alá kell támasztania kijelentéseit. Nem értem, hogy tud ilyen nyilatkozatokat tenni kivizsgálás, megfelelő utánanézés nélkül. Én is állíthatom azt Marius Opreáról, hogy a Szekuritáté besúgója volt” – szögezte le Radu Moldovan. /Ütlegeléssel vádolt rendőrparancsnok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Nem tartja szerencsés megoldásnak a kisebbségi kérdésekben román államelnökhöz való fordulást Sógor Csaba, arra utalva, hogy az elnöki hivatalhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Hat dokumentumot nyújtott be, ezek a kisebbségi problémákra akarnak megoldást javasolni, egyebek között a kisebbségek számarányának megfelelő parlamenti hely biztosítását kérik az államfőtől. „Traian Basescu az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy több problémát gerjeszt, mint megold – vélekedett Sógor Csaba. Szerinte ideje volna tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párttal, azon helységekben tartja szükségesnek az együttműködést, ahol az egymással való versengés a magyar képviseletet veszélyezteti. az EP-ben. /Lázár Lehel: Sógor Csaba: ideje tárgyalni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A párbeszéd és a véleménycsere igényével hívta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő február 16-ra Nagyváradra a romániai magyar közélet számos neves személyiségét. Az Európai Parlamentben eddig szerzett tapasztalatairól szólva elmondta, nehéz dolga lesz mint romániai magyar EP-képviselőnek, hiszen az RMDSZ elhibázott ,,külpolitikája" miatt Európában tényleg azt hiszik, hogy Romániában a kisebbségek gondjai példaértékűen megoldódtak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az MPP politikai programja kapcsán kiemelte az összefogás és a konszenzus fontosságát. Nem egy RMDSZ-epigonra van szükség – jelezte –, hanem egy átfogó, alternatív program alapján cselekvő politikai aktorra. Tőkés László javaslatára szakértői munkacsoportot alakítottak Tanácsadó Testület néven, mely hozzáértésével, szakmai előterjesztéseivel, munkacsoportban kidolgozott koncepciókkal segíti elő az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben, hogy ,,legyen saját hangunk, és arra figyeljenek is". /Váry O. Péter: Tanácsadó Testület alakult Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A február elején indított program megkönnyíti az egyházi ingatlanokban működő tanintézetek sorsát. Eddig a törvények értelmében a szaktárca nem utalhatott át pénzt az ilyen ingatlanok rendbe hozatalára. A római katolikus egyháznak még nem szolgáltatták vissza azt az ingatlant Kolozsváron, amelyben jelenleg a Báthory-líceum működik. A reformátusok esetében több ingatlanért folyik a pereskedés, így a Horea úti templom mögött található volt faipari szakiskola esetében, s nem született jogerős döntés arról az épületről sem, amely az Apáczai-líceumnak ad most otthont. „Nagyon remélem, hogy a nagyenyedi városi tanáccsal s a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégiummal kötött szerződés megfelelő modellnek bizonyul a minisztérium számára is”, nyilatkozta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. „A szerződés megkötése előtt egyeztettünk a szaktárcával, s a tanügyminiszter megerősítette: ilyen jellegű szerződés megkötése tényleg azt jelenti, hogy az egyházi ingatlanban lévő állami iskolákat is támogatják az infrastruktúrájuk korszerűsítésében. Ilyen szerződés megkötése várható Székelyudvarhelyen is. Szabó Árpád unitárius püspök szerint miután tisztázódnak a jogi keretek és lehetőségek, előfordulhat, hogy megkötnek egy hasonló partnerségi szerződést a városi tanáccsal a János Zsigmond Unitárius Kollégium infrastruktúrája fejlesztésének érdekében. /Nagy-Hintós Diana: Per alatt álló egyházi ingatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Haszonkölcsön-szerződést kötött az Erdélyi Református Egyházkerület, mint tulajdonos, a nagyenyedi városi tanács, mint bérlő, valamint a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégium, mint végrehajtó azért, hogy részt vehessenek a minisztérium által meghirdetett iskolafejlesztési programban, amelyet az egyházi ingatlanban működő állami iskolák számára indítanak. A szerződés értelmében a helyi tanács 12 évre bérbe veszi a kollégium épületeit, amelyeket 2004-ben visszaszolgáltattak az egyháznak. Ennek keretében a bérlő biztosítja azt, hogy az épületeket, az udvart és a sportpályát eredeti történelmi rendeltetésének megfelelően használják, vagyis, hogy magyar nyelvű oktató-nevelő munkát folytatnak. Az egyezmény szerint a tanács nem fizet bért erre az időszakra, de fedezi az iskola fenntartási költségeit. Az önkormányzat költségvetéséből máris kiutaltak egy összeget. Elkezdték a fiú és lány bentlakás korszerűsítését. /Bakó Botond: Beindult az iskolafejlesztési program Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) fontosnak tartja a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartást. Két képviselője részt vett a moldovai Kisinyovban (Chisinau) tartott találkozón és képzésen, amelyen hét európai ország kisebbségi ifjúsági szervezeteinek képviselői voltak jelen. A szövetség vezetősége reméli, hogy a MAKOSZ teljes jogú tagjává válik az európai diákszervezeteket tömörítő egyesületnek, az Obessunak, amelynek köszönhetően számos szakmai projektben vehetnének részt a tagok és tagszervezetek. /Nemzetközi kapcsolatokat épít a MAKOSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi helyzetétől, valamint felekezettől függetlenül. 2007 a cserkészet centenáriumi éve volt, amikor a tagszövetségek világszerte rendezvényeket szerveztek az alapítás évfordulójának megünneplésére. A cserkészetben három korosztály van: kiscserkészek (6–10 évesek), cserkészek (11–15 évesek), és rovarcserkészek (16–19 évesek). Nagyenyeden 82 tagú cserkészcsapat van a Bethlen Gábor Kollégiumban. Kónya Tibor református iskolalelkész meghirdette a cserkészcsapat újraindítását, nevük: 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat. Fehér megyében összesen 5 magyar cserkészcsapat van, a 121-es számú Bethlen Gábor csapaton kívül a kocsárdi, a felvinci, a marosújvári, a magyarlapádi és a bethlenszentmiklósi. /Érsek Attila: Cserkészet Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./