Koszovó függetlenségével kapcsolatban Markó Béla tanulságosnak nevezte azt, hogy miközben az RMDSZ egyértelműen és határozottan kiállt álláspontja mellett, a magukat radikálisnak tartó szervezetek hangja „elcsuklott”. „Lehet mondani, nyilatkozgatni nagyokat, lehet az RMDSZ-t támadni azzal, hogy túlságosan mérsékelt, de amikor valóban éles a helyzet, amikor valóban bátorság, egyenesség kell ahhoz, hogy egy bizonyos álláspontot kialakítsunk, akkor ezt csak az RMDSZ teszi. ”– Egyedül az RMDSZ volt az, amely kimondta: egy véres másfél évtized után az elváláson kívül más megoldás nem volt, csak a függetlenség elismerése – mondta Markó, hozzátéve, ezt egy olyan helyzetben mondta ki az RMDSZ, amikor a román politikai életben ezért köszönetet nem kapott. Gheorghe Funarnak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kijelentéseit egyszerűen zagyvaságnak minősítette Markó Béla, ugyanakkor veszélyes retorikának tartja. Mint ismeretes, a nagy-romániás szenátor arra figyelmeztetett, hogy „Magyarország, az RMDSZ és a többi terrorista szervezet” március 15-én koszovói mintára kikiáltja a Független Székely Köztársaságot. ” /Markó: Elcsuklott a radikálisok hangja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Egyetlen jelölt, Ilyés Gyula jelenlegi szatmárnémeti polgármester jelentkezett a hétvégi határidőig a városi RMDSZ-nél a polgármesteri tisztségre. „Megítélésünk szerint Ilyés Gyula jó munkát végzett az elmúlt években. ” „S valljuk be őszintén, más pártok jelöltjeivel szemben is egyedül ő indulhat jó eséllyel” –tájékoztatott Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti városi RMDSZ elnöke. /Sike Lajos: Ilyés Gyula a szatmári jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

„Amikor a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) megalakult, nemcsak nyelvtanilag, hanem gyakorlatilag is felmerült a kérdés, amelyre mára megszületett a válasz: az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk és együtt képviselniük a közös politikai célokat” – mondta Markó Béla március 1-jén, a MIÉRT Gyaluban szervezett kétnapos küldöttgyűlésének megnyitóján. Történelmi hiba lenne azt hinni, hogy az igazi dilemma az, amelyet most egyesek úgy próbálnak fölmutatni, hogy RMDSZ vagy MPP. Ma nem az az igazi alternatíva, hogy „Markó Béla vagy Tőkés László”, az igazi alternatíva az, hogy Markó Béla vagy Kelemen Hunor, Borboly Csaba, Korodi Attila, Kovács Péter vagy Tánczos Barna. Ez az igazi alternatíva, ami nem a konfrontáció, hanem az együttműködés irányába mutat – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla méltatta az RMDSZ és a MIÉRT közötti együttműködés fontosságát, utalva arra, hogy az ifjúsági szervezetből már három miniszter is kikerült, a jelenlegi két RMDSZ-es tárcavezető közül kettő MIÉRT-es, az államtitkárok és intézményvezetők számáról nem is beszélve. „Ezer fiatalt az önkormányzatokba!” – adta meg a jelszót Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Az Országos Ifjúsági Hatóság nemrégiben kinevezett elnöke, a MIÉRT volt társelnöke, Kovács Péter úgy értékelte, a MIÉRT-ben is be kell következnie a fiatalításnak. Kovács az utánpótlást a Magyar Középiskolások Országos Szövetségében /MAKOSZ/ látja. Az országos MIÉRT küldöttgyűlés a megüresedett tisztségbe, Kovács Péter helyére Bodor Lászlót választotta társelnöknek. Az elnökségben is változások következtek be. Miután Gönczi Irénke, szórványért felelős alelnök lemondott, Deák Ferencet bízta meg a közgyűlés a tisztség betöltésére, míg Bodor László helyére Grüman Róbert Csongor került. /Tötszegi Orsolya: Ezer fiatalt az önkormányzatokba! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke kifejtette, külön van RMDSZ, külön van ifjúsági szervezet, és nincs alárendeltségi viszony. Mindkettő éli a maga életét. Arra a kérdésre, hogy voltak-e olyan kérdések, amelyekben nem értenek egyet az RMDSZ-szel, Borboly elmondta, sok olyan ügy volt, amelyben az elején nem volt egyetértés, végül azonban az élet őket igazolta. Borboly a fokozatos építkezés híve. Soraikból értékes emberek kerülnek ki. /Gazda Árpád: Nagyot gondolnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Különös, mondhatni meghatározhatatlan szervezet a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/: egyszerre beszélnek róla elismerően és félve. Azt hallani, hogy jól szervezett, fegyelmezett, mobilizálható, kérlelhetetlen. Ezért félnek tőle sokan. Talán az RMDSZ-ben is, de ez még nem nyert bizonyítást. A pártok ifjúsági szervezetei amúgy nincsenek könnyű helyzetben. A „nagyok” azt várják el tőlük, hogy egyszerre legyenek lázasan lázadók és engedelmesen koravének. /Csinta Samu: Szürkefarkasok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Viharok pusztítottak Erdélyben a hét végén: Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Temes és Krassó-Szörény megyében megáradtak a folyóvizek, szélvihar döntött ki fákat, tépett le háztetőket. A Máramaros megyében lévő Batizházán ötven családot kellett kilakoltatni, mivel a hirtelen lezúdult eső miatt patakok áradtak meg és öntöttek el területeket. A heves széllökések miatt a hegyvidéken is zavarok keletkeztek. /Pásztor Krisztina, Tamás András: Az ég haragja sújtotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat csereháti ingatlannal kapcsolatos második fellebbezését. A jogerőssé vált ítélet értelmében érvényben marad a csereháti árvaház ingatlanjának helyzetét meghatározó ajándékozási szerződés. Az 1996-ban indított alapperben azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a koncessziós és ajándékozási szerződés semmisségét. A csereháti ügy 1993-ban kezdődött. Ekkor a székelyudvarhelyi önkormányzat elfogadta egy svájci segélyszervezet, a Basel Hilft Egyesület felajánlását, amely vállalta, hogy az udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára kisegítő iskolát építtet. Az intézmény a helybéli történelmi egyházak közös felügyelete alá került volna. A Basel Hilft nevében egy bukaresti cég, az Aris Industries Rt. járt el. 1994-ben a Basel Hilft vezetője, Cyrill Bürgell levélben közölte a város vezetésével, hogy nem az udvarhelyszéki fogyatékos gyerekek otthona lesz a csereháti épület, hanem a bukaresti görög katolikus Szeplőtelen Szív Kongregációnak adja át, akik árvaházat működtetnek majd benne. Az eredeti céloktól merőben eltérő fordulat a város etnikai összetétele megbontásának veszélyét villantotta fel Székelyudvarhelyen. Az önkormányzat peres úton igyekezett rábírni a svájciakat, illetve az Aris Rt. -t a bérbeadási feltételek, az eredeti elképzelések és a rendeltetés tiszteletben tartására, ezek kudarca után pedig a bérleti viszony felmondására – mindmáig sikertelenül. Az Aris 1996-ban a bukaresti görög katolikus apácarendnek adományozta az épületet, akik 1997-ben, az udvarhelyiek tiltakozása miatt karhatalom támogatásával vették birtokba az iskolát. – Kincses Előd ügyvéd szerint a legutóbbi fellebbezés elutasítása jogilag téves döntés volt. /Csereháti újrakezdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

„El fogok beszélgetni azzal a két tanárral, akik az aláírásgyűjtést kezdeményezték, hogy megismerhessem álláspontjukat”, nyilatkozta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes. Minisztériumi rendelet alapján idén szeptemberben megnyitja kapuit a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum, a Mihai Viteazul Líceumban pedig nem indul több magyar osztály. Ez ellen kezdtek aláírásgyűjtést. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök felháborodottan jelentette ki: Egyszerűen hihetetlen, hogy a magyar tagozat két tanára ilyesmire buzdítja diákjait. „Az ilyen »pedagógusoknak« nincs mit keresniük a tanári karban!” – vélekedett a megyei RMDSZ-elnök. /Nagy-Hintós Diana: Beadvány a tordai magyar iskola ellen? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Sikerült meggyőznie Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszternek a Román Ortodox Egyház képviselőit arról: fogadják el a vallásoktatás tanügyi törvény-csomagban szereplő formáját. A felek megállapodtak: a vallásoktatás továbbra is a közös tanrend része lesz a középiskolákban, a tanulók pedig 16 éves koruktól dönthetik el, kívánnak-e vallásórára járni, és ha igen, melyik felekezetet választják. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében erről a szülők döntenek. A minisztérium vallásoktatásra vonatkozó javaslata heves tiltakozást váltott ki, leginkább az ortodox egyház részéről. Daniel pátriárka azt javasolta, helyezzék el valamennyi iskolába az elismert vallások szimbólumait. A javaslatot elküldték megvitatásra Románia összes elismert felekezetéhez. /O. M. : Vallásoktatás: ortodox enyhülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő március 2-án Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőségével, hogy áttekintse a moldvai magyarság előtt álló kihívásokat, majd ellátogatott a magyarellenes hangulatkeltés miatt a figyelem középpontjába került Nagypatakra. Az EP-képviselőt és Róka Szilvia csángóföldi munkatársát Bákóban Solomon Adrián MCSMSZ-elnök és Hegyeli Attila, a csángóföldi gyerekek magyaroktatásáért felelős programvezető fogadta. A vendéglátók kitértek a nagypataki helyzetre, ahol két magyarországi tanár felügyeletével tavaly ősszel beindították a magyarórákat. Egy helyi tanár biztatására egy fiatal megpróbált ellenséges hangulatot kelteni a faluban, aminek következtében a múlt heti utolsó oktatási napon már csak egy tanuló jelent meg a magyarórán. A bákói megbeszélés után Sógor Csaba ellátogatott Nagypatakra, ahol a meghirdetett magyarellenes gyűlés elmaradt, az EP-képviselő a miséről kijövő hívekkel magyarul elbeszélgetett, és megtekintette a falu nevezetességeit.,,Az MCSMSZ áldozatos munkája és a magyartanárok lelkesedése ellenére mindeddig csupán ezerötszáz gyerek számára biztosított a magyar nyelv elsajátításának lehetősége Moldvában. Még legalább 7500 iskoláskorú gyerek van, akiknek ez nem adatott meg. Biztosítanunk kell az anyagi hátteret és a békés hangulatot a moldvai magyar falvakban, hiszen mindennél fontosabb, hogy a magyar gyerekeket és szülőket ne félemlítsék meg, és minél több gyermek tanulhasson magyarul Csángóföldön” ― fejtette ki Sógor Csaba. /Megfélemlítik a moldvai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

Elmaradt az a közvitának meghirdetett rendezvény a Bákó megyei Nagypatakon, amelyen a csángók identitását szerette volna tisztázni egy helybéli vállalkozó. /Gazda Árpád: Csángó–román csend Nagypatakon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./ Előzmény: Gazda Árpád: Káposzta vagy gulyás? = Krónika (Kolozsvár), 2008. febr. 29.

Arad megyében már másfél hónapja folyik a személyi nyilvántartó hivatal által kezdeményezett, és Phare-alapokból finanszírozott program, amelynek lényege, hogy személyi iratokhoz juttassák a roma lakosságot. A tervek szerint legalább kétezer, eddig személyi igazolvány, születési bizonyítvány nélkül élő cigányt szeretnének nyilvántartásba venni. /Irházi János: Kétezer személyi cigányoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

December 1-jén Kolozsváron zajlott a színháztörvény közvitájának újabb fordulója. Demeter András államtitkár elmondta, a fizetésekre vonatkozó alkalmazás pontosításra szorul. „Az előadások, próbák számából és a szerepek kategóriájából adódó számsorok sem könnyítik meg egy zenei intézmény – egy operaház vagy egy filharmónia – vezetőjének dolgát, de úgy érzem: a művészek, zenészek minősítésében még nagyon sok körülmény közrejátszik” – vetette fel Marius Tabacu, a kolozsvári Filharmónia igazgatója. Demeter kifejtette: lehetetlen lenne minden helyzetre azonnali megoldást találni, de többek közt ez a célja a közvita-sorozatnak. Az államtitkára javasolta, hogy a „kultúrmunkások” kft. -kbe szerveződve szolgáltatási szerződéses viszonyt alakítsanak ki az őket foglalkoztató intézményekkel, azonban a kulturális intézmények jogtanácsosai kifogást emeltek ez ellen. A színészek ugyanis legtöbbször olyan egyéni munkaszerződéssel vannak az intézményhez kötve, amely kiköti, hogy az alkalmazottak csakis a szerződést kötő intézményhez tartoznak. /Darvas Beáta: „Kultúrmunkások” kft. -ben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A közösségszervezői, a nemzetmentő és -védő tevékenység jegyében tartották meg február 29-én Lugoson a református templomban a temesvári egyházmegye idei első presbiteri konferenciáját. Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elmondta, hogy évente két-három alkalommal tartják meg a konferenciát. A mostanin Czernák Ferenc Lajos lippai RMDSZ-elnök, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagja tartott előadást „A világ, ahogy én látom – prózában és versben” címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Presbiteri konferencia Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Március elsején Resicabányán a református Templom és Iskola épületének tetőterében játszóház indult. Tizenhat gyermek jelentkezett az első alkalommal. A következőkben mesemondás is lesz, hogy játszva gyakorolhassák a magyar nyelvet. /Makay Botond: Játszóház. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Tárlatnyitóval, szavalóversennyel, ünnepi istentisztelettel, koszorúzással és alapkőletétellel emlékeztek március 2-án Arany Jánosra születésének 191. évfordulóján szülővárosában, Nagyszalontán. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke hirdette az igét, majd a helyi fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre. Megkoszorúzták a költő szobrát. Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, Török László nagyszalontai polgármester bejelentette: „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta. Az átépítést a debreceniek segítik. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. /Fried Noémi Lujza: Újra bogárhátú lesz Arany János háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

A közszolgálati rádiózás volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Román Rádió alapításának 80. és a Marosvásárhelyi Rádió létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg december 1-jén a Kultúrpalotában. A konferencia a Marosvásárhelyi Rádió jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. A nyugdíjas kollégák és azok, akik az 1985-ös elhallgattatás miatt távoztak a rádiótól, Aranyoklevelet, a jelenlegi munkatársak pedig Érdemoklevelet kaptak. A gálaműsor keretében többek közt Dancs Annamari lépett színpadra, a Marosvásárhelyi Rádió felfedezettjeként. Kovács Levente, a színművészeti egyetem tagozatvezetője, Zalányi Gyula színművész, és Spielmann Sebestyén Mihály író rádiós emlékeikről beszéltek. /Antal Erika: Rádióünnep Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/, a szatmári római katolikus székesegyház kórusa és az Erdélyi Magyar Dalosszövetség által a reneszánsz év és Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója jegyében szervezte meg március 1-jén Szatmárnémetiben, a Székesegyházban a XVI. Ökumenikus Kórusseregszemlét, melyre Szatmár és Máramaros megyék négy felekezetének tizennyolc énekkara jelentkezett. Minden korosztály képviseltette magát. /T. K. : Ökumenikus kórusseregszemle. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 3./

Fennállásnak ötödik évfordulóját ünnepelte az Agnus Rádió március 1-jén Kolozsváron. Oláh József esperes beszéde után igényes produkciókban lehetett gyönyörködni. A legkisebbek örömére Demeter Ferenc és Vincze László adott elő bábjátékot. Több iskolai csoport és kórus is fellépett. Adorjáni László, a rádió igazgatója elárulta: több éves kívánságnak tesznek eleget hamarosan, sikerült elérni, hogy átvehessék a Kossuth Rádió bizonyos műsorait. /S. B. Á. : Ötéves az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is sugároz.

Második, bővített kiadását élte meg gróf Degenfeld-Schonburg Sándor A vadászszenvedélyről /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötet. Szerzője 1964-ben Kolozsvárról vándorolt ki Németországba, gyermekkorában ismerkedett meg a vadászattal. Könyvében olvashatunk a vadászszenvedély eredetéről, etikájáról, a vadakról, a növényekről és természetesen az emberről. A szerző mások vadászélményeiből is tallózott. /Ö. I. B. : Közép-európai vadászkaleidoszkóp. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem az RMDSZ és a civil szervezetek sem értenek egyet azzal, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) valamennyi döntése felülbírálható legyen. Jelenleg ezt írja elő a kormány által várhatóan hamarosan elfogadandó törvénytervezet. /Felülbírálható a CNSAS valamennyi döntése? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Hivatalos látogatáson Bukarestben járt március 3-án Abdullah Gül török államfő. Mind Traian Basescu államfő, mind Calin Popescu-Tariceanu arról biztosította a török államfőt, hogy Románia támogatja Ankara európai uniós csatlakozását. /Balogh Levente: Román támogatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Kovács Kálmán, a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára nem tart attól, hogy Magyarország a következő évtizedben Románia szemetesládájává válik. Derűlátását a Romániának juttatandó, környezetvédelemre szánt európai uniós támogatás nagyságrendjére alapozta. Az államtitkár a verespataki projekt leállítása kapcsán is optimistának mutatkozott. Kovács elmondta, hogy figyelemmel kíséri az egykori dicsőszentmártoni vegyipari kombinát ügyét. Szerinte az itteni ülepítő környezetbaráttá tétele szinte ugyanolyan fontos a román és magyar fél számára, mint a verespataki bányaterv leállítása. /Szucher Ervin: Magyarország nem lesz Románia szemetesládája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Ismét elutasította a magyar nemzeti összefogást az SZDSZ. A kormánypárti frakcióval szemben azonban minden parlamenti párt támogatta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését. 275 igen, nyolc nem, két tartózkodás – ilyen arányban fogadta el az Országgyűlés a Szili Katalin (MSZP) házelnök által kezdeményezett országgyűlési határozati javaslatot. Eszerint a hat éve működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma intézményesített formát kap: az Országgyűlésen belül jön létre a szervezet. Eörsi Mátyás (SZDSZ) frakciója elutasítását azzal indokolta, hogy jobb lenne, ha továbbra is szép csendben folytatná eddigi munkáját a fórum. Az ellenzéki pártok mindegyike támogatta a fórum intézményesítését. Az MDF, a KDNP és a Fidesz helytelenítette, hogy a magyar kormány megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, mert arra a tanácskozásra is szükség lenne. /Pindroch Tamás: Az SZDSZ csendbe folytatná a párbeszédet a határon túliakkal. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 4./

A Nukleáris Tevékenységet Felügyelő Országos bizottság élére nevezték ki Vajda Borbála egykori RMDSZ-es szenátort. Kinevezését Calin Popescu Tariceanu kormányfő írta alá, a kormánynak alárendelt intézmény vezetője pedig államtitkári ranggal bír. A tisztség Zsombori Vilmos januári lemondását követően üresedett meg. Zsombori az európai parlamenti választásokat követően megüresedett szenátusi mandátumot foglalta el. A közgazdász és geofizikus mérnöki képesítéssel is rendelkező Vajda Borbála 1957-ben született Kínában, pályáját a jelenlegi Nemzeti Urántársaságnál kezdte, volt cégvezető, politikus, 2007. októberétől pedig a bukaresti Kis és Közepes Vállalatok Területi Hivatalának ügyvezető igazgatója. /Új magyar államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

A képviselőházhoz hasonlóan március 3-án a szenátus is elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely ratifikálta volna a Román–Magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozására vonatkozó román és magyar államközi egyezményt. /Elutasító szavazás Gozsdu-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Kollektív közösségi jogok megadásával biztosítható a Balkán-félsziget térségében a stabilitás – állította Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Elmondta, a kollektív közösségi jogok megadását a NATO biztosíthatja egy területi és kulturális autonómia-rendszer bevezetésével. Jonathal Eyal, Nagy-Britannia védelmi és biztonsági nemzetközi intézetének igazgatója szerint a NATO-nak nem kellene beavatkoznia az autonómia problematikájába. Eyal úgy véli, a Balkánon kudarcot vallott az autonómia megoldása, ugyanakkor az autonómia-kérdés nem a NATO hatáskörébe, hanem az érintett országok belügyéhez tartozik. /Autonómia-ügyben NATO-segítséget kér Toró T. Tibor. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter közölte: megemelték azt a jövedelemszintet, amelynek alapján szociális lakás igényelhető. Azok a személyek, akiknek havi jövedelme az elmúlt hat hónapban nem érte el az országos átlagjövedelmet – ez most hozzávetőlegesen 1300 lej –, szociális lakásokért folyamodhatnak az önkormányzatokhoz. Az önkormányzatoknak ki kell majd dolgozniuk önálló, négy évre szóló lakhatási stratégiájukat. /Nagy-Hintós Diana: Módosul a lakásügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./