Magasan nyertek az igenek a Magyarországon tartott, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj visszavonása érdekében tartott ügydöntő népszavazáson március 9-én. A szükséges kétmillió helyett hárommillió igen szavazat született. Győzött a demokrácia ― jelentette ki Tarlós István, a kezdeményező Fidesz ― Magyar Polgári Szövetség kampányfőnöke. Hozzátette, a nép politikai ítéletet mondott a kormány munkájáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, ha a népszavazás eredményes lesz, azt a kormány magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el, és a szükséges törvénymódosításokat benyújtja. Ebben az esetben április 1-jétől visszaállítják a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése előtti állapotot. A miniszterelnök hozzátette, a kormánynak nincs szándékában, a költségvetésnek nem áll módjában a kieső összeget pótolni. 1989 óta ez a legmagasabb részvételi arányú népszavazás, 50 százalék fölötti. Ennek mintegy 42―43 százaléka az igeneket jelenti, 7―8 százaléka a nemek aránya. /Szekeres Attila: Nyertek az igenek (Ügydöntő népszavazás Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A legtöbb, magyarok lakta megyében az „ajánlott” 10 százalékot sem éri el a magyarok számaránya a rendőrség kötelékében. Hargita megye 873-as létszámú rendőrállományának 12,6%-át magyar anyanyelvű alkalmazottak teszik ki. Összesen 110 magyar alkalmazottjuk van, tájékoztatott Filip Gheorghe, a rendőrség megyei sajtófelelőse, hozzátéve, hogy még legalább ennyire tehető azok száma, akik vegyes családok gyerekei. Szerinte így akár 300-ra is tehető a magyarul beszélő rendőrök száma a megyében. A 2002-es népszámlálás szerint Hargita megyének 326. 222 lakosa van, ennek 84,6%-a, vagyis 276. 038 személy magyar anyanyelvű. Legjobb esetben is közel 1. 000 lakosra jut egy magyarul beszélő rendőr. Ha pedig nem a 300-as, hanem a 100-as magyar rendőrlétszámot vesszük alapul, akkor sokkal rosszabb a helyzet, hisz akkor 2. 760 magyar lakosra jut egy magyar rendőr. A legnagyobb rang, amelyet egy magyar anyanyelvű rendőr a magáénak tudhat Hargita megyében, az a főfelügyelői. Ilyen pozícióban van például a székelyudvarhelyi rendőrségnél Jére Ferenc. /Máthé László Ferenc: Közel háromezrünkre jut egy magyar rendőr. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10./

Élre törne a magyar tannyelvű intézmények ranglistáján a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Kósa Mária igazgatónő úgy véli, az iskola történetében az egyik legnagyobb fordulópontot az 1977-es tanügyi átszervezés hozta: ekkor alakították mechanikai profilú ipari líceummá a tanintézetet, és csupán az 1990–1991-es tanévtől kezdődően működhetett újra gimnáziumként. „A kolozsvári magyar tannyelvű intézmények közti versenyben, egy nem hivatalos ranglistán még mindig a harmadik helyen állunk, mert még mindig ipari líceumként könyvel el a kolozsvári közvélemény: az első a Báthory István Gimnázium, a második pedig az Apáczai Csere János Gimnázium” – mondta az intézményvezető. A gimnáziumban jelenleg 649 diák tanul, hét elemi, nyolc V–VIII. osztályt és tizenkét IX–XII. osztályt működtetnek. Az iskola tanulói már első osztálytól tanulják az angol nyelvet, ötödik osztálytól heti három órában. Az Unitárius Egyház az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a Kossuth utcai (1989. december 21. sugárút) ingatlanát, és a Brassai Sámuel Gimnáziummal egy épületben működteti – immár tizenötödik éve – a János Zsigmond Unitárius Teológiai Líceumot is. Visszaszolgáltatott épületről lévén szó, az önkormányzat nem támogatja az épületjavítási munkálatokat, így a tatarozáshoz szükséges pénzkeretet a szponzorok, valamint a szülői bizottság hozzájárulása biztosítják. Az unitárius püspökséggel megegyeztek abban, hogy az épületet korlátlan ideig használhatják, havi bér ellenében. /Gyergyai Csaba: A hírnév visszaszerzése a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Március 8-án zajlott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében a Zrínyi Ilona Matematikaverseny díjkiosztója. A magyarországi döntőbe minden évfolyamból kizárólag az első helyezettek juthattak be. A Matematikában Tehetséges Gyermekekért (MATEGYE) Alapítvány által meghirdetett vetélkedő célja elsősorban a logikus gondolkodás felmérése. Csoportban a harmadik és negyedik osztályos évfolyamban a Hám János Iskolacsoport /Szatmárnémeti/, az ötödik és hatodik osztályos évfolyamban pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a hetedik és nyolcadik osztályban pedig ismét a Hám János csapata vitte el a pálmát és lett első. /Bodnár Gyöngyi: A kölcseys és a hámos diákok hozták el a legtöbb díjat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület és a kantai római katolikus plébánia közös szervezésében a hét végén Kézdivásárhelyen a kantai templomban tartották meg a XIV. kórustalálkozót, melyen a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok, diákegyüttesek, valamint a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületei vettek részt. /Iochom István: A felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XIV. találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Március 8-án az Aprók táncával és a sepsiszentgyörgyi Folker zenekar közreműködésével indult a Kolozsvári Tavasz népzene- és néptáncfesztivál nyitórendezvénye a Heltai Alapítvány székházában. Később az érdeklődők a Magyar Opera előcsarnokában megtekinthették a 30 éves az erdélyi táncház című fotókiállítást. Idén az 1848-as szabadságharc eseményeire emlékeznek a szervezők. Az esti gálaműsort az Üsztürü zenekar koncertje nyitotta meg. A tizenhat éve alakult Üsztürü zenekar a zenei anyanyelvet élteti tovább. Más dallamvilág jellemezte a balánbányai Ördögborda néptáncegyüttes Csillagösvényen című táncjátékát. A gálaműsort a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes Együttélésben című előadása zárta, amely a különböző vidékek páros táncát, legényesét és népdalait elevenítette fel. /Kolozsvári tavaszünnep népzenével és néptánccal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Hatalmas volt az érdeklődés a marosvásárhelyi statisztatoborzás iránt, ahol Hajdu Szabolcs magyarországi rendező új filmjéhez kerestek embereket: A román-magyar koprodukcióban készülő nagyjátékfilm munkacíme Bibliotheque Pascal. A történet egy erdélyi magyar bábjátékosról, egy fiatal lányanya életéről szól. /Király K. László: Vásárhelyi bábfilmtitkok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Női címmel Orosz Annabella grafikai kiállítása nyílt meg Csíkszeredában, a megyeháza galériájában. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem grafika mesteri képzős diákját elsősorban az analóg fotó és a hagyományos grafika foglalkoztatja. A mostani kiállítás képein aktfotók síklenyomatait, fej és arc nélküli női testeket láthat a közönség. /Székely Zita: Formákká egyszerűsített testek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Március 9-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban tizenkilencedik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harmincegy művész tiszteleg nemzeti ünnepünk előtt. Dimény Attila muzeológus házigazdaként köszöntötte a tárlatlátogatókat, majd felkérte Dobolyi Annamária művészettörténészt, a múzeum munkatársát, hogy méltassa a változatos technikával készített munkákat. /Iochom István: Megnyílt a március 15-ét köszöntő tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Rövidesen megjelenik Németh György: Gál Sándor honvédezredes tevékenysége 1848–1849-ben /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. Németh György történész évek óta foglalkozik a Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor személyével, élettörténetének feltárásával. A könyvben külön fejezet foglalkozik Gál Sándor szakírói tevékenységével. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Basescu államfő januárban nyolc volt és jelenlegi miniszter ellen hagyta jóvá a bűnvádi eljárás elindítását. A nyolc miniszter közül négy jelenlegi és volt kormánytag törvényhozói mandátummal is rendelkezik. Az alkotmánybíróság a parlamentnek adott igazat, így a törvényhozói mandátummal nem rendelkező jelenlegi vagy volt miniszterek esetében az államfőnek kell engedélyeznie az ügyészi kérést, az aktív honatyák esetében viszont a parlament beleegyezése szükséges. /B. T. : Államfő vs. parlament és kormány: döntetlen az állás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Az orosz gázvezeték projektje a nyugati Nabucco-tervvel szemben nagy lendületet vett, a Déli Áramlat megvalósulását az ellenérdekű Ukrajna és Románia gátolhatja – mutatott rá Vladimir Socor, a washingtoni Jamestown Alapítvány Közép-Európa-szakértője az Eurasia Daily Monitor című kiadványban. A Déli Áramlat megépítésében a Fekete-tenger fenekén lefektetendő mélytengeri szakasz jelenti a legnagyobb kihívást. A Gazprom orosz olajvállalat nem rendelkezik a szükséges technológiával, ezt az olasz ENI szolgáltathatja. A Déli Áramlat 900 kilométeres tengerfenéki szakasza szinte teljes hosszában Ukrajna tengeri övezetén haladna át, és egy kisebb távolságon Románián. E két országnak nem érdeke a Déli Áramlat-projekt megvalósulása. Románia az egyedüli Nabucco-érdekelt ország, amelyik az orosz ajánlatot elutasította. /”Keresztbe tehet” a Déli Áramlatnak Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Maros megyében kilenc települést érintett a Kis-Küküllő és a Maros áradása, egy megyei és egy községi úton okozott fennakadást, és elöntött 600 hektár legelőt és szántóföldet, valamint két udvart és kertet. Hunyad megyében több mint 100 hektár szántóföldet öntött el a Fehér-Körös, valamint nyolc – Alsóváca községhez tartozó – falut. Temes megyében szintén megnőtt a folyók vízszintje az elmúlt napok esőzése miatt. /Megáradt folyók, elöntött szántóföldek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Pénzügyi támogatás hiányában nem engedélyezi Teodor Melescanu védelmi miniszter a román katonák külföldi küldetését. A tárcavezető nehezményezte a minisztériumnak szánt költségvetés lefaragását /800 millió lejjel csökkentették/. /Nincs elég pénz a külföldi katonai missziókra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Elutasította a szenátus Dan Voiculescu konzervatív politikus két törvénykezdeményezését. Szabó Ilona RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy csak a kezdeményezők és még néhányan szavaztak a jogszabályok mellett. Az egyik tervezet szerint egységes tanterv és tankönyvek szerint oktatnák a román nyelvet minden román állampolgárságú gyermeknek nemzetiségtől függetlenül első osztálytól az érettségiig, és kötelezővé tennék, hogy az óvodai előkészítő csoport a magyar gyermekeknek is román nyelvű legyen. A másik javaslat a Hargita és Kovászna megyében dolgozó román pedagógusoknak juttatott volna egy nettó átlagbéres fizetés kiegészítést. Októberben a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a két jogszabályt, így ezek a szenátusba kerültek, amely döntő volt a kérdésben. A honatyák többsége elutasította az indítványokat. /Fekete Réka: Elvetették Voiculescu törvénymódosításait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

Szász Jenő, az MPP elnöke tájékoztatása szerint Szilágy megyében már korábban megkezdődött a szervezet kiépítése, Fehér és Kolozs megyében szintén több településről vannak visszajelzések, hogy megalakulna az MPP, Beszterce-Naszód megyében is folyik a szervezetépítési munka. Szász Jenő jelezte, Kolozsváron ismert személyiségekkel sikerült felvenniük a kapcsolatot. Annyit elárult, hogy RMDSZ-es képviselők is vannak közöttük. Bejelentették: Szék községben megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Szék azon Kolozs megyei települések közé tartozik – Tordaszentlászló, Körösfő, Magyarnagykapus, Magyarfenes, Sárvásár és Aranyosegerbegy mellett – ahol a novemberi EP-választásokon Tőkés László több szavazatot kapott, mint az RMDSZ európarlamenti jelöltjei. László Attila RMDSZ-elnök szerint az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor „Tőkés pártjába” invitálja őket. Széken az RMDSZ nem fogadta el a mandátuma végéhez közeledő Sallai János polgármester, Csorba Márton alpolgármester és tanácsosok beszámolóit négyéves tevékenységükről. /P. A. M., SZ. K. : Kolozs megyében is alakulóban az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Borszék és Gyergyószentmiklós után Maroshévízen is megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Március 8-án, az alakuló ülésen megválasztották a helyi elnökséget. Az alakuló ülésen jelen voltak a Maroshévízi Székely Tanács vezetői is, akik üdvözölték az MPP helyi szervezetének megalakulását. /Maroshévíz. MPP-szervezet alakult. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Pert készül indítani a nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány a magyar állam ellen, jelentette be Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája, aki egyben az alapítvány elnöke. Akkor indítanak majd jogi eljárást, ha ehhez megszerzik a román állam támogatását is. Az alapítvány támogatót is keres, mivel nincs pénzük a per költségeinek fedezésére. Az eljárás nyomán a XIX. század második felében Budapesten sikeres ügyvédként dolgozó Emanuil Gojdu vagyonát remélik visszaszerezni. Az egyházi vezető szerint a szebeni alapítvány néhány milliárd eurót szeretne visszaszerezni még akkor is, ha a Budapest központjában található nyolc ingatlant már eladta a magyar állam. Streza szerint emiatt az ingatlanok visszaszerzésében nem reménykednek, de – mint fogalmazott – kártérítést követelnek majd az épületek értékének becslése alapján. Streza utalt a román-magyar Gozsdu Közalapítványra is. Szerinte annak működtetésére a román és magyar állam által felkínált 200–200 ezer euró nevetséges összeg a Gozsdu-vagyon valós értékéhez képest. A közalapítvány nem jöhet létre, mivel a román parlament nem ratifikálta a román-magyar együttes kormány ülésen 2005-ben született erre vonatkozó megállapodást. /Perelné a magyar államot a Gozsdu Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők támogatását kérte a terület visszaszolgáltatások ügyében, amikor a múlt héten Brüsszelben találkozott velük. Kifejtette, hogy Románia 1968-as területi-adminisztratív átszervezése nyomán a Háromszéken telekkönyvezett területek egy része – több ezer hektár erdő és legelő – Vrancea és Bacau megyékhez került. A Kovászna megyeiek az elmúlt években visszakapták a Bacau megye területére került földjeiket, azonban a Vrancea megyei hatóságok akadályozzák a visszaszolgáltatást. Vrancea megyében politikai határozat született arról, hogy semmit nem adnak vissza Kovászna megyének, azaz megfogalmazásukban, „a magyaroknak”. Ez nem korrekt, mivel az ozsdolai, gelencei, zabolai, berecki közbirtokosságoknak, egyházaknak és magánszemélyeknek tulajdonjogukat igazoló irataik vannak abból az időszakból, amelyeket benyújtottak a Vrancea megyei önkormányzati és megyei bizottságoknak, de elutasították ezeket. A háromszékiek minden pert elveszítettek Vrancea megyében. /Mindent vissza! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Leleményes kampányfogással éltek „ismeretlen tettesek” a március 8-i magyarországi népszavazás kampányának utolsó napjaiban. Utcára kerültek egy, a mostani NEM-ek mellett pálcát törő baloldali politikus hajdani IGEN-es választási plakátjai. Nagy, fehér IGEN-ek árnyékában, piros alapon hirdették akkor az MSZP plakátjai: nem lesz vizitdíj, tandíj, gyógyszerfelírási díj, gázáremelés. A népszavazás eredményes volt, több millió IGEN támogatta. A határon túli magyarok esetében a 2004. december 5-i választás eredménytelen volt. A magyarországi polgár inger-központja nem a mellkasi tájékon, hanem valamivel lejjebb, az emésztőszervek, vagy ha úgy tetszik, a zsebek tövében található. /(vass): De cseng? Igenek és nemek színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Katalónia területi autonómiáját mutatta be képviselőtársainak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője annak a rendhagyó bemutatósorozatnak a keretében, mely az európai autonómia-modellekről szólt. Katalóniában az igazságszolgáltatástól kezdve a szimbólumrendszereken keresztül a munkaügyi kérdésekig, minden az autonóm régió törvényhozó és végrehajtó szerveire tartozik. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők év elején indították el a képviselőházban az autonómia-sorozatot. /A katalán autonómiát mutatta be Tamás Sándor a képviselőházban. = Transindex. ro, márc. 11./

Elsöprő többséggel győztek az „igenek” a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egyetemi tandíj eltörléséről a Fidesz kezdeményezésére megtartott március 8-i népszavazáson Magyarországon: mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió „igen” voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál. A vizitdíj eltörlésére országosan a voksolók 82,42, a kórházi napidíj ellen 84,08, a tandíj megszüntetésére pedig 82,22 százalék szavazott. Sólyom László köztársasági elnök a szavazatok összesítését követően kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű. Most a törvényhozókon és a politikusokon a sor. Jelezte ugyanakkor, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet. A referendum lezárulta után a kormánykoalíciót alkotó pártok bejelentették, elfogadják a polgárok döntését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke azt mondta: a népszavazás politikai célját tekintve vereséget szenvedett, mert a kormányt nem tudta megbuktatni. A kormányfő kijelentette, a kormánynak nem áll szándékában pótolni a népszavazás nyomán kieső összegeket. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott: nem a pártok, nem a politikusok, hanem Magyarország győzött, a népszavazással a magyarok nyertek, győztek. – A kormánypártok az egyedüli vesztesei a mai népszavazásnak – mondta Orbán Viktor. A két kormánypárt között vita támadt azt követően, hogy Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár a miniszterelnök beszéde alatt úgy kommentálta Gyurcsány Ferenc magyarázatát arról, mit is jelent a népszavazás eredménye: „Nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a p... ba, valljuk be”. Több MSZP-s politikus is a lemondását követelte, ennek nyomán Horn megkövette a szocialistákat. /Mennyit érnek az igenek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Saját koalíciós partnere sem hiszi el Gyurcsány Ferenc értelmezését az elbukott népszavazásról. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár és egyben az SZDSZ kampányfőnöke egyértelműen utalt arra, hogy a választók a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével leváltották Gyurcsány Ferencet. Kóka János és Horn Gábor az SZDSZ kampánysátrában nézte Gyurcsány Ferenc beszédét. Gyurcsány éppen annál a résznél járt, amikor a választók motivációit elemezte. Mint mondta, voltak, akik azt mondták, hogy nem akarják a 300 forintos vizitdíjat fizetni, s ezért voksoltak. Horn Gábor erre megjegyezte:„Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p... csába! Valljuk be!” (hírTV) /Horn: Feri, azt mondták, hogy menj a p... csába! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

A magyarországi népszavazás eredménye: a szavazók jelentős többsége elvetette a kormány reformprogramjának alapját képező jogszabályokat. Ezzel véleményt nyilvánított a kormány és a kormányfő eddigi teljesítményéről is. A legnagyobb vesztes egyértelműen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az őszre tervezett, szintén szociális tartalmú népszavazástól nem sok jót remélhet. /Balogh Levente: Büntetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Budapestnek két arca volt a népszavazás napján: az egyik vaskordonos, diktatórikusnak tűnő szoldateszka vasas-fegyveres, csikorgó erőfitogtatása, s ezt felerősítette a Parlament felé vezető utakat elzáró, az Országházat duplázva körbeálló Nagybudapesti Vasfal. Máshol pedig volt egy riadt, más alkalmakkor cinikus és éles hangú társaság, amely Gyurcsány kormányfő szánalmas traktáját szürke arccal állta végig. A balliberálisok székházában Kóka János miniszter azt bizonygatta, hogy pártja számára bekövetkezett a Nagy Diadal: félmillió ember szavazott az országot mentő Nagy Nemmel. Ezután a miniszterelnök bejelentette, hogy az övék a diadal. Hiszen kérdésenként ,,csak” hárommilliónyian szavaztak Igennel, s az a négymillió, aki otthon maradt, az mind az övék. /Sylvester Lajos: A Nagybudapesti Vasfal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

Barabás János reagált Kuszálik Péter Némely dolgokról című „írására”. Ez a cikk bosszantó, lehangoló. Nem Basescu elnök az oka az erdélyi magyarság megosztottságának, ő csak kihasználja a meglévő helyzetet. Az úgynevezett neptunos politika még az államelnökkel való kokettálásnál is rosszabb volt, sőt máig rontja az erdélyi magyarság helyzetét. A magyarság rákfenéjét a hamis egységre való felhívás körül kell keresni. Ha valaki egységre szólít azzal a céllal, hogy aztán szép csendben a magyarság helyzetét hagyja romlani, az nem jó szándékú cél. Úgy nem lehet megbékélni, hogy abból ismét a magyarság kerüljön ki vesztesként. A megbékélés Székelyföld területi autonómiája és az egész Erdélyre érvényes kulturális autonómia nélkül elképzelhetetlen. /Barabás János: Hozzászólás a „Némely dolgokhoz”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Előzmény: Kuszálik Péter: Némely dolgokról. = Népújság (Marosvásárhely), 2008. febr. 26.

Legalább húsz osztályra való háromszéki elemista ingázik naponta faluról városra vagy a községközpontba, holott minden településen működik I–IV. osztályos iskola. De nem csak a diákok utaznak, hanem a tanítók, tanárok is, ráadásul az sem ritka, hogy olyan faluba érkezik meg minden reggel egy városi pedagógus, ahonnan naponta jár be a városba tanítani a helyi oktató. Az I–IV. osztályosok utaztatása legalább ötven faluban befolyásolja vagy éppen veszélyezteti az elemi tagozat működését. Jelenleg háromszázhatvannyolc 6–10 év közötti gyermeket hordanak szüleik a községközpontba vagy a közeli városi iskolába, ami azzal egyenlő, mintha ötven faluból évfolyamonként két-két I–IV. osztályos tanulót vinnének el. S mivel sok kis településen alig van összesen húsz elemistakorú gyermek, ha onnan nyolc ingázik, az ott maradóknak egyetlen összevont osztályban kell tanulniuk. /Fekete Réka: Ingázási láz már elemiben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./