A múlt hét végén Fazakas Misi és társulata, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely fiataljai léptek fel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában, bemutatták legfrissebb produkciójukat, amellyel a 2007-es Országos Licart Fesztiválon elnyerték a legjobb diákszínházi előadásnak és csapatnak járó rangos díjat. A 15 éves Osonó tagjai – a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Főgimnázium diákszínházának színjátszó válogatottja -, 2005-ben hasonló sikert értek el a Farsang című előadásukkal. Jelenlegi darabjuk címe: Részletek a bolyongás meséiből. Nem összefüggő történet, mozaikszerűen áll össze és tart tükröt a nézők elé. . /N. M. K. : Csendes bolyongás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Egy 30 éves hangfelvétel írott változatát közölte a lap. Az interjú Bözödi Györggyel /Bözöd, 1913. márc. 9. – Budapest. 1989. nov. 25./ készült, azzal az író történésszel, aki a napokban töltötte volna a 95. életévét. A felvétel 1978 tavaszán készült. Bözödi György az akkori interjúban elmondta, Marosvásárhelyen legtöbbször a Teleki Tékában vagy a könyvtárban dolgozott. Akkor, 1978-ban hagyta el a nyomdát a Román Tudományos Akadémia társadalomtudományi szakosztályának a kiadásában egy nagy jelentőségű történelmi dokumentumkötet: az 1848-49-es szabadságharc okmánygyűjteménye. Ez a vaskos könyv az első kötet a sorozatból, s csupán ’48. március elejétől április közepéig tartalmazza az akkor megjelent okleveleket. A jelek szerint vagy 15-20 kötetre fog rúgni ez a munka. Olyan dokumentumgyűjtemény lesz, amely Közép-Európában a 48-as események dokumentumaiból még nem jelent meg sehol. Betűhíven jelentették meg minden egyes, akkor keletkezett és fellelt dokumentumot. Már hat kötetre való anyagot állítottak össze, Victor Cherestesiu és Stefan Pascu közreműködésével. Latin, szerb, német és magyar nyelven olvasható a gyűjtemény. Leköti az olvasó figyelmét pl. a sok közéleti személyiség magánlevelezése. Bözödi György arra készül, hogy történeti tanulmányai gyűjteményét is leadja a Kriterion Kiadónak. Éppen 65 éves korára megjelenik az első verseskötete is. Bözödi két jelentősebb témával foglalkozott, az egyik a székelységnek a középkori története az 1562-es nagy felkelésig, a másik történeti témája 1848./Csifó János: „Öreg író nem vén író”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

A Belényesen élő Miklós János festményei láthatók voltak a zsoboki táborzáró kiállításon. Februárban megnyílt a kiállítása Nagyváradon, melyről Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke nyilatkozott nagy elismeréssel. Miklós János azonban elsősorban grafikus. /Németh Júlia: Száz rajz Miklós Jánostól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Négy szobrász, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola 1980-as végzettje csoportos tárlatot nyitott Bukarest legrangosabb kiállítóhelyén, az Apollo Galériában. Marosvásárhelyről Gyarmathy János, Nyárádszereda szülötte három román társával állított ki. Évfolyamtársak voltak. Gyarmathy János kisplasztikáit Bukarestben is sokan ismerik, sikerük volt ezelőtt két évvel is, amikor a Magyarország ottani Kulturális Központjában vásárhelyi kolléganőjével, Csíky Ágnes textilművésszel jelentkeztek együttes tárlaton. /Interferenciák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Németh Zoltán költő, irodalomkritikus köteteit /Állati nyelvek, állati versek és Parti Nagy Lajos kismonográfia/ mutatták be március 11-én Kolozsváron, a Tranzit házban. A Kalligram pozsonyi irodalmi folyóirat volt főszerkesztőjével Balázs Imre József beszélgetett. Németh Zoltán elmondta, tág kulturális köröket bejáró lapot próbált összeállítani, amelybe határok nélkül belefér minden irodalom. /Varga Melinda: A húsnyelv és állati versek szimbólumai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Albert Ernő néprajzos a történész szerepét és tisztjét felvállalva, életművét, eddigi munkásságát egy szülőfalujáról szóló szép könyvvel koronázta meg: Csíkdánfalva és adatok a felcsíki hat faluról. A könyv több mint egyszerű falumonográfia. Mélyfúrás a székelység történelmében. Két kötetre tervezte a szerző ezt a monográfiát is, amelynek most az első kötetét lapozhatjuk. A könyv minden történelmi korszakot, mozzanatot érint, taglal. A helytörténeti munkák nagyon fontosak lehetnek a majdani nagy összegező könyvek megírásánál. Elismerést érdemel a falu szülöttje, Albert Ernő nyugalmazott tanár, néprajzkutató, akárcsak a közreműködő Ambrus-Mátyás Erzsébet és Márton István. /Ferencz Imre: Könyv Dánfalváról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor (1817–1871) élettörténetét kevésbé ismert adatokkal és olvasmányos fejezetekkel kiegészítve válogatta kötetbe Németh György történész Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyvében. Gál Sándor nyolc katonai tárgyú művét is elemzi a történész. /Antal Ildikó: Előkelő helyre Gál Sándort. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Kolozsváron a napokban előfordult, hogy magyarul beszélő fiatalokat nem szolgáltak ki az üzletben, március 15-én pedig a Magyar (1989. december 21.) utcai rendőrőrs előtt kegyetlenül megvertek egy kokárdát viselő tizenhét éves magyar fiatalembert, aki a Szent Mihály-templomban sorra kerülő március 15-i ünnepségre igyekezett. A rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket. Őrizetbe vették őket, a bíróság úgy döntött: a két román fiatalt rablótámadás és más erőszakos cselekedetek gyanújával szabadlábon vizsgálják. Március 15-én zajlott Kolozsváron az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület ellentüntetése, amely során magyarellenes jelszavakat skandáltak. Mintegy ötven-hatvan tüntető jelent meg Kolozsváron a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren az ellenrendezvényen. A szónokok hangoztatták, hogy ezután a világ összes magyarjának ünnepnapján nyilvánosan ki fogják fejezni véleményüket Románia területi elidegeníthetetlenségéről. A felszólalók /egyikük a városháza protokollosztályának munkatársa/ az ország ellenségeinek nevezték a március 15-ét ünneplő magyarokat, és megígérték: ha a hatóságok nem képesek rendet teremteni a székelyföldi autonómiát követelők soraiban, majd ők és más nemkormányzati szervek megteszik azt. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács összehívását és az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. Transzparenseken ez is szerepelt „Székelyföld román föld!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Cluj nem Kolozsvár!”. Lészai Lehel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja a Szent Mihály-templomban megrendezendő ünnepségre igyekezett. „Bűne” csupán az volt, hogy kokárdát viselt, és kezében gondosan felcsavart magyar zászlót tartott. Egy csoport ismeretlen suhanc szó nélkül nekiesett, és az első ütések után még a járdára zuhanva is kegyetlenül ütötték-rúgták. Az áldozatot végül a rendőrőrs emberei vették pártfogásba, miután a tettesek elfutottak. Közel ezer személy vett részt március 15-én a főtéri Szent Mihály templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul felolvasta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét. László Attila, megyei RMDSZ-elnök szerint „emlékezve vállaljuk közös múltunkat, jelenünket, de itt munkálkodik a jövő. Tíz évvel ezelőtt ezt a szép ünnepet nem lehetett így megülni a nacionalista acsarkodások miatt, Azóta megváltozott a világ, de most is léteznek ebben a városban olyanok, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsenek. Ám vannak olyanok is, akik felnéznek ránk, magyarokra és tisztelnek minket” – közölte. Az egykori Biasini-szálló épülete előtt már több mint ezer ember gyűlt össze. Jancsó Miklós színművész Petőfi verset szavalt, majd a református kollégium énekkara elénekelte a Szózatot. „A Széchenyi téren a Vasgárda utódszervezete tartott gyűlést. Ugyanezek a szélsőséges egyének megvertek egy fiatalembert, mivel kokárdát viselt, és kezében egy felcsavart magyar zászló volt” közölte Eckstein-Kovács, hangsúlyozva: a törvény lehetővé teszi nemzeti szimbólumainknak a használatát. „De a parlamentben is létezik épp elég nacionalista törekvés. Voiculescu szenátor dupla fizetést adna a Székelyföldön tanító románoknak, Funar pedig költségvetési pénzből ezer eurót adna minden romániai magyarnak, aki áttelepül Magyarországra” – mondta Eckstein-Kovács. A román kormányfő üzenetét Calin Platon prefektus tolmácsolta, majd elítélendőnek minősítette a kolozsvári magyarveréses esetet. Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája, ez természetesnek tekintendő a határok nélküli Európában – hangsúlyozta március 15-én Marosvásárhelyen a nemzeti ünnep alkalmából Markó Béla, a RMDSZ elnöke. /N. -H. D, Ö. I. B. : Véres megemlékezés Kolozsváron a március 15-i eseményekre. Kokárdás magyar fiatalembert vertek meg egy belvárosi rendőrőrs előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Lészai Lehel teológiai professzor, az áldozat édesapja elmondta: fiát kiengedték az idegsebészeti klinikáról. A fiatalember testén zúzódások találhatóak, s ajka felhasadt. Az orvosok azt javasolták, hogy hazaérve szülei még huszonnégy órán keresztül állandó megfigyelés alatt tartsák. Március 15-én Kolozsváron a rendőrség közleménye szerint két személynek obszcén megnyilvánulásai voltak a román tüntetőkkel szemben. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, de segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. Ezzel szemben A. István azt állította, hogy a tüntetők provokálták őket. Annak ellenére, hogy erről beszámoltak a rendőröknek, ezek nem akartak tudomást venni a magyar fiatalokat ért provokációról. /Szabadlábon vizsgálják a két tettest. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Felháborító az, ami március 15-én Kolozsváron történt. Valakit azért vertek meg, rugdostak össze, mert magyarul beszél, érez, és gondolkodik. Fényes nappal, a rendőrség épülete előtt. Emil Boc polgármester tisztában volt azzal, hogy ellentüntetésről van szó, mégis megadta a románoknak az engedélyt. Összefonódás van a polgármesteri hivatal és az adott szervezetek között, Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője egyben a városháza protokollosztályának munkatársa. Ugyanarról a személyről van szó, aki tavaly a Bolyai Kezdeményező Bizottság által a Babes–Bolyai Tudományegyetemről a magyar feliratok elhelyezését szorgalmazó Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktató kirúgása miatt szervezett Farkas utcai tiltakozó megmozduláson is megpróbált hangulatot kelteni néhány társával. Olyan esetről is lehetett hallani a napokban, hogy székelyföldi rendszámtáblájú autót rongáltak meg ismeretlen tettesek. /Papp Annamária: Visszatért a Funar-korszak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Romániában a magyarok méltósággal ünnepeltek, senki sem kiáltotta ki az autonómiát. A román nacionalista szélsőjobb „bátortalanul követelte”, hogy a magyarok hagyják el az országot, amely csak az övék – a megvert kolozsvári magyar diákról is ki fogják mutatni, hogy szurkolói bosszúakció áldozata. Viszonylag csend van, de a múlt hét idézhet képletesen fekete márciusi mélypontokat. Az új választási törvény jelentősen meggyengítheti az RMDSZ súlyát, lehetőségeit. Az ÚMSZ szerint „gyengítően hat a romániai magyarság érdekképviseletére a Magyar Polgári Párt sikeres bejegyzése”. Traian Basescu államfő az MPP bejegyzésének sikerét előre megmondta. /Ágoston Hugó: Különben csend van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Huszonnégy személyt állítottak elő a rendőrök Budapesten a március 15-i rendezvények, illetve az esti zavargások helyszíneiről. A Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényén az embereket törvénytelen magatartásra szólították fel a szónokok, majd a csaknem 600 tagú tömeg a Nagykörúton az Üllői út irányába, az állami ünnepségek záró fogadásának helyszíne, a Művészetek Palotája felé indult. /Rendbontás Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Ahol a választók és a választottak közti kötelező konszenzus veszélybe kerül, ott valami bajnak kell lennie. Magyarországon a pártok idén is külön ünnepeltek. A jobboldal a köztereken, az MSZP és miniszterelnöke zárt ajtók mögött. A Fidesz a népszavazás sikerét nem próbálta közvetlen kormánybuktatásra felhasználni. A népszerűségét vesztett kormány és Gyurcsány miniszterelnök továbbra is ragaszkodik a hatalomhoz, a miniszterelnök a kialakult helyzetért az ellenzéket, az Alkotmánybíróságot, a szavazókat teszi felelőssé, s ismételten kijelenti, hogy kormányzati alapokból nem fogják támogatni a tanügyet és az oktatásügyet. A Fidesz visszafogottsága meggyőzheti a választókat, hogy a féktelen hatalomvágy vádja megalapozatlan lehetett. /Bíró Béla: Kompromisszumképtelenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Ez a Demszky Gábor peches ember, március 15-én dupla kordont vontak köré, félszáz méterre volt legközelebbi alattvalójától, mégis eltalálták egy tojással. Ha már ennyire élvezi fújjogó, hurrogó tömeg előtt szónokolni, Irházi János újságíró javasolta neki, jövőre jöjjön Aradra, mondja el a Szabadság-szobornál a szövegét. Itt nem lát majd rohamrendőröket, nem lesz vaskerítés, kordon, motozás, szelektív közönségválogatás, pocskondiázó baráti társaság. Beszédét zavartalanul végigmondhatja. Ott feszít mellette majd az RMDSZ vezetése. A koszorúzás után nem kell görcsbe szorult gyomorral elfutnia, hanem mosolyogva indulhat ebédelni az aradiakkal. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1940 óta március 15-én először járt magyar huszár Marosvásárhely utcáin. A marossárpataki Mátyás huszárezred néhány tagja lóháton érkezett a március 15-i ünnepségre, amelyet a Magyar Polgári Párt szervezett Petőfi Sándor szobra előtt. A rendezvényen az RMDSZ is képviseltette magát. Kali István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőit, majd beszédében az RMDSZ-t tette felelőssé a magyarság megosztásáért. A magyar és székely himnusz eléneklésével, valamint a Petőfi-szobor megkoszorúzásával záruló ünnepséget a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola diákjainak művészi műsora, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatóinak szavalatai tették színessé. /Menyhárt Borbála: Huszárok Marosvásárhely utcáin. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Este több százan, javarészt fiatalok gyülekeztek Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett ünnepségen. Jelentős csendőri és rendőri felügyelet mellett az ünneplők a magyar nemzeti lobogót, a székelyföldi és az Árpád-sávos zászlót hordozva a Székely Vértanúk emlékoszlopához vonultak. A család, az összetartozás jelentőségére, a globalizáció kisebbséget érintő veszélyeire hívta fel a figyelmet az EMI nevében felszólaló fiatal, majd Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, hisz a csendes forradalomban, amely az erőszakmentes változásokhoz vezet. / -vagy-: A csendes forradalom példázata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Együtt ünnepelték a magyar szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyiek. Megkoszorúzták az Erzsébet-parkbeli ’48-as emlékművet, majd a nemzeti zászlókat és a Székely Nemzeti Tanács lobogóit lengető háromezer résztvevő előtt mondott ünnepi beszédet Albert Álmos polgármester. Chladek Tibor, a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke kiemelte, hogy a ’48-as eszmék diadala a nemzeti egységnek volt köszönhető. Kézdivásárhelyen, a ’48-as emlékhelyeknél lezajlott koszorúzások után a Gábor Áron térre a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatai vonultak be, őket követte a felső-háromszéki települések ünneplőbe öltözött, zászlókat lengető, Kossuth-nótákat éneklő lovas, szekeres serege. Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezések a Maksa melletti Óriáspince-tetőn zárult. A tavaly augusztusban felavatott Háromszéki Magyarok Emlékparkjában a Rétyi Kováts András fúvószenekar, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred, a gidófalvi hagyományőrző csoport, a dunántúli huszárok és a szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület kíséretében Háromszék magyar helységeiből több mint kétezren vonultak fel. /Kovács Zsolt: Háromszéken az összefogás mellett foglaltak állást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Sepsiszentgyörgyön Chladek Tibor, a Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke a 12 pont követelései közül az utolsó jelentőségét emelte ki: mára megvalósult az anyaország uniója Erdéllyel az Európai Unión belül, a határok légiessé válásával. Mindezzel azonban még nem teljes az egyesülés, ez egy lehetőség, amelyet a magyarságnak kell tartalommal megtöltenie: ,,baráti kapcsolatokkal, egyesületek és városok közötti együttműködéssel lehet élettel megtölteni ezt a mostani Uniót”. Ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. /Farkas Réka: A forradalom emlékét ünnepeltük Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Rendhagyó március 15-i gálaműsor zajlott a Kolozsvári Magyar Operában: az ilyen alkalmakkor megszokott szavalatok, kórusszámok helyett csak néptánc, népzene szerepelt a programban. Az ünnepi műsor egyben a Kolozsvári Tavasz című, a Bogáncs – Zurboló Egyesület és a Szarkaláb Egyesület szervezésében március 8–15. között lezajlott rendezvénysorozat záróeseménye volt. Könczei Csongor néprajzkutató, a fesztivál egyik szervezője szerint az ünnepnapon így maradandó élményt sikerült nyújtani. Az egyhetes rendezvénysorozat más estéin a megye csaknem valamennyi néptáncegyüttese bemutatkozott. /Rostás-Péter Emese: Néptáncos, népzenés tavaszvárás Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Gyergyóalfaluban március 14-én kiállítást nyitott meg Kisné Portik Irén néprajzkutató. A 18–19. század osztrák–magyar hadseregének katonáiról, majd a székely határőrség szabadságharcban való részvételéről Parászka Géza hagyományőrző huszárkapitányt hallhatták meg. Fazakas Károly történelemtanár irányításával huszonnégy általános iskolás mérte össze tudását az eseményhez kapcsolódó ismeretekből. Nem maradt el a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület bemutatója sem. Este filmvetítés zárta a rendezvénysort. Március 15-én a helyi temetőben koszorúztak a szabadságharc tizenkét harcosának sírjánál, majd ünnepi szentmise következett. A zászlófelvonást követően is koszorúztak a 1848–49-es emlékműnél, valamint Mikó Mihály és Andrássy Antal emléktábláinál. Gyergyóalfaluban felavatták Petőfi mellszobrát, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. Az öntés Demeter Péter csíkszeredai öntőmester, a talapzat Dóczy András szobrászművész munkája. Az Alfalvi Fiatalokért Egyesület tagjai összeállította műsort hol napsütéses, hol hózáporral tarkított szeles időben tapsolták végig a résztvevők. /Bajna György: Gyergyóalfalu. Petőfi őrnagy előtt tisztelegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Megosztottság nélkül, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajlott Gyergyószentmiklóson a szabadságharc megünneplése, mégis kevés volt az ünneplő. A Petőfi-szobornál tartott ünnepségen és koszorúzáson felszólalt Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A március 16-án tartott ünnepségeken jóval többen voltak jelen, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében dr. Koháry György képzőművészeti kiállítását láthatták. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Maroknyi székely ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Csíkszeredában a március 15-i ünnepségek a Vár téren kezdődtek, majd a Gál Sándor téren fejeződtek be. A Petőfi- és Balcescu-szobroknál Hegyi István református tiszteletes köszöntőbeszédében a magyarságtudat fontosságára emlékeztetett. A több ezerre gyarapodott megemlékező, fáklyával a kézben – a Csíkmadarasi Fúvószenekar vezényletével – átvonult a Gál Sándor-szoborhoz. Ott, a honvéd tábornok emlékművénél Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Tamás József püspök mondott ünnepi beszédet. /Kozán István: Csíkszereda. „Mi mindig a szabadság oldalán álltunk” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Nyergestetőn a március 15-i megemlékezés viharos szélben, néhány perces hóviharban zajlott. Korodi Attila miniszter és Ferencz Csaba, a csíkszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet, a legnagyobb tetszést az utóbbi beszéde érdemelte ki. A műsor, főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes összeállítása, megragadó volt. /Szondy Zoltán: Nyergestető. Viharos szél, megragadó előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

A hagyományokhoz híven az idén is a Márton Áron téren tartották az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepséget Székelyudvarhelyen. Elsőként a magyar történelmi egyházak képviselői szóltak, majd a rendezvény díszvendége, dr. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Székelyföld autonómiája a román és az európai demokráciának is kulcsa – összegezte a politikus, hozzátéve, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia létkérdése az egységes magyar nemzetnek. Szájer rámutatott: az Európai Unióban megengedhetetlen, hogy a nemzeti közösségeket és kisebbségeket megkülönböztető előírásokat tartalmazzanak a választást szabályozó regulák, és elfogadhatatlan, hogy a választás szabadságának és a demokratikus pluralizmusnak a korlátozásával sújtsák a kisebbségeket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az előző napon az RMDSZ a Digital3 stúdió nagytermében szervezett emlékünnepséget. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Erkölcsi többségre van szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Lobogódíszt öltött Székelykeresztúr minden utcája március 15-én. A megemlékezés-sorozat a timafalvi temetőben lévő Petőfi legendás sírjának megkoszorúzásával kezdődött, majd a város központjában lévő millenniumi emlékműnél ünnepélyes zászlófelvonást tartottak. Ezt követte a volt Szakáll János-féle vendéglő épületén elhelyezett emléktábla avatása, majd a Molnár István Múzeumban tartottak ünnepi önkormányzati ülést, ahol Pro Libertate díjjal tüntették ki a néhai Bálint Dánielt, a város és a nemzet kultúrájáért tett szolgálatáért. Az unitárius templomban ünnepi ökumenikus istentisztelet volt. A hagyománynak megfelelően ünnepi felvonulás volt a város fő utcáján: felvonultak a székely ruhás legények lóháton, viseletbe öltözött leányok és legények szekéren. A város központjában lévő Petőfi-szobornál is megemlékeztek. /László Miklós: Székelykeresztúr. Elevenen él Petőfi emléke. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Az idei március 15-i rendezvényekből kiemelkedő a Sepsiszentgyörgyön felújított Lábas Ház, melyet a város lakói birtokba vettek. Az itt élők két évszázad múltán először tudhatják magukénak azt az építményt. Röviddel 1848 után a Huszárezred Parancsnoki Székháza Siralomházzá nyomorodott, Bartalis Ferenc és Váradi József ennek az épületnek a börtönpincéiben töltötte utolsó éjszakáját. Ez az érzelmi kötődés az alapja annak a féltésnek is, amely az épületet övezte. A Lábas Ház 2000-ben a város tulajdonába került, és elkezdődött az a nyolc évig tartó, akadályokat hárító munka. Az épület felújítása Háromszéktől Bukarestig és Kiskunhalason át Budapestig terjedő rendkívüli szakmai, anyagi és politikai összefogást feltételezett. Így lehetett Siralomházból a szellemi építkezés, a Jóreménység Házává. /Sylvester Lajos: A Jóreménység Háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Nyugodt légkörben ünnepeltek március 15-én a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyarok. Hosszú évek különünneplései után a vajdasági magyar politikai erők zöme ismét együtt emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. A hagyományoknak megfelelően a délelőtt a bánáti Magyarittebén, délután pedig az észak-bácskai Bácskossuthfalván tartottak nagy ünnepséget – azokon a településeken, amelyeken Vajdaság két Kossuth-szobra található. Mindkét helyen a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a megemlékezés, ezt követték a Kossuth-szobroknál előadott ünnepi műsorok, beszédek, az emlékművek megkoszorúzása. Kárpátalja magyarsága méltó módon emlékezett, a központi ünnepséget Beregszászon tartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében. A magyar többségű város központjában álló Petőfi-szobor körüli teret megtöltő tömeg előtt Gajdos István, Beregszász polgármestere, UMDSZ-elnök mondott beszédet. Ünnepi megemlékezés volt Munkácson is, a podheringi emlékműnél, amelyet a szabadságharc győztes csatájának emlékére emeltek. Nagyszőlős magyarsága Perényi Zsigmond, a szabadságharc mártírjának szobránál tartott ünnepséget. Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében ünnepelt a város magyarsága a Petőfi-szobornál. A felvidéki magyarlakta településeken március 14-én elkezdődtek az ünnepségek. Dunaszerdahelyen mintegy félezer ember volt jelen a város központjában álló emlékműnél rendezett ünnepségen, Pozsonyban pedig március 15-én megkoszorúzták Petőfi Sándor új, immár harmadik helyén álló szobrát, amelyet Trianon után a csehek lebontottak, majd a múlt század ötvenes éveiben olyan elhagyott helyen állítottak fel, ahol az évtizedek során számtalanszor meggyalázták, összetörték, lefestették. Révkomáromban, ahol a várvédő Klapka György tábornoknak és az ott született Jókai Mórnak szobra, Széchenyi Istvánnak és számos jeles magyarnak emléktáblája, az aradi vértanúknak emlékműve van, mintegy másfélezer ember ünnepelt és koszorúzott a város jeles helyein. Rimaszombatban Petőfi és Tompa szobránál, Nagysallón az obeliszknél, Pereden a honvédemlékműnél, Rozsnyón a néhány éve újra felállított, időközben szlovák neonácik által leköpködött Kossuth-szobornál ünnepeltek. /Zavartalanul ünnepeltek a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./