Ismeretlen tettesek feltörték Kovászna megye turisztikai honlapját, és pornográf jellegű képeket helyeztek el rajta. Kovászna megyében az elmúlt időszakban több intézmény, illetve magánszemély magyar nyelvű honlapját is feltörték. Ezeket szintén pornográf tartalommal töltötték meg, míg a tanfelügyelőség honlapján magyarellenes üzeneteket helyeztek el. /Kovászna megye. Pornográf tartalom a megye turisztikai portálján. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Erdővidéken március 15-én alakult meg a Magyar Polgári Párt első szervezete Bölönben. Varga Zoltán azt tette szóvá, hogy a felsőoktatásban nem a románokkal egyenrangúak a magyar karok, Kozma pedig a csángómagyarok elrománosítása ellen emelte fel szavát. Elnöknek Vajda Sándor Zoltánt, alelnöknek Varga Zoltánt, jegyzőnek Kisgyörgy Ferencet választották. /Hecser László: Az első erdővidéki szervezet (Magyar Polgári Párt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Székelykeresztúron március 17-én tartották a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetének alakuló ülését. Az ülésen jelen volt Szász Jenő, az MPP országos elnöke is. Megválasztották az MPP helyi vezetőit: elnöknek Patakfalvi Dénest, alelnöknek Gagyi Dénest választották, a vezetőtestület tagja lett Veres Levente, Balázs Melinda és Fekete Dénes. /László Miklós: Magyar Polgári Párt Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Mezei János lett a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje. Mezei János elmondta, várja a kihívóit, mert az csak segíti a várost, ha nagyobb a választék. A harmincegy éves építészmérnök jelszava: a városért. /Balázs Katalin: MPP-s csapatépítés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

A magyar–román határon átnyúló európai uniós program lehetővé teszi, hogy sikeres együttműködések alakuljanak ki a határ menti régiók között – mondta Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter március 17-én a magyar–román határon átnyúló program indító konferenciáján, Temesváron. A 2007-2013. évi magyar–román határon átnyúló programra mintegy 275 millió euró áll a két ország rendelkezésre. Az első pályázati kiírások 2008 májusában, júniusában várhatók. Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter fontos programnak nevezte ezt az együttműködést. A nagy forgalmú közutak tehermentesítését lehet megoldani újabb határátkelők nyitásával. /Magyar–román uniós együttműködési program. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

„Nagy István jegyző hivatalából való felfüggesztését javasoljuk mindaddig, amíg ügyében az illetékes kivizsgáló és bűnüldöző szervek végleges döntést hoznak” – olvasható abban a levélben, amelyet Tudor Mohora, a képviselőház korrupciót és hivatali visszaéléseket kivizsgáló bizottságának elnöke címzett Pap Józsefnek, Gyergyószentmiklós polgármesterének. A bizottság kivizsgáló csoportja a helyszínen tájékozódott a Becsek-Garda Dezső gyergyószentmiklósi parlamenti képviselő által jelzett erdő- és föld-visszaszolgáltatási visszásságok ügyében. Hivatalos jelentésük megállapította, hogy Nagy István törvényszegései bűnügyi jellegűek, mert „rendkívül gyanús körülmények között” vált 2001-ben egy 4445 négyzetméteres gyergyószentmiklósi beltelek, 2003-ban pedig egy 1153 négyzetméteres kültelek tulajdonosává. Nagy István a helyi földosztó bizottság megkerülésével visszaszolgáltatás címen tett szert e két parcellára úgy, hogy még csak visszaszolgáltatási kérvényt sem nyújtott be, és jogosultságát sem igazolta. E telekszerzést a Romfeld Mária Magdolna alprefektus alárendeltségében működő megyei visszaszolgáltató bizottság tette számára lehetővé. „A földosztó bizottságokba tiszta emberek kellenek. Olyanok, akik hivatásuknak érzik a lakosság szolgálatát” – hangoztatta Garda Dezső. Tinka Kálmán önkormányzati képviselő megalapozatlannak vélte a jelentés állításait. Közölte, beperelte Becsek-Garda Dezsőt. /Inog Nagy István széke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári területi bizottságának agrártudományi szakcsoportja tartotta alakuló ülését március 19-én Csíkzsögödön. A szakcsoport célja felhasználni azt a várt és vélt támogatást, amit az MTA nyújtani tud az erdélyi tudományos munka fejlesztésére – fogalmazott dr. Egyed Zsigmond Imre, a kolozsvári akadémiai bizottság egészségtudományi, élettudományi alelnöke. A szervezés alatt álló területi bizottság tagjai remélik, hogy az MTA gazdasági hátterének rendezésével egyre kiadósabb támogatást kaphatnak az akadémiától az erdélyi tudományos munka szervezésére. Azért tartották az alakuló ülést Csíkszeredában, mert a szakemberek, akik felvételüket kérték a területi bizottságba, többségben Hargita és Kovászna megyéből jelentkeztek, közölte dr. Tiboldi István, az agrár-tudományi szakbizottság megválasztott elnöke. A szakcsoport az erdélyi agrártudományi problémákat, kutatásokat fogja koordinálni, ugyanakkor fontos szerep hárul rá a szaknyelv anyanyelven való terjesztésében. /D. D. : Megalakult az MTA erdélyi agrár szakcsoportja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./

A kérdőívben feltett kérdések alapján, a romániai magyarok közül szülőföldjének Erdélyt 44,2 százalék vallja, míg hazájának Romániát 46,5 százalék. A válaszolók 82 százalék szerint a határon túli magyarok egyértelműen részei a magyar nemzetnek, ezzel egy időben 65 százalék érzi magát a román nemzet részének is. Kettős integrációs folyamatról lenne szó? Március 6-án erről is beszélgettek a kolozsvári Nemzeti Kisebbségek Problémáit Kutató Intézet (ISPMN) székházában. Kolozsváron szép számban képviselteti magát mindkét nemzet, a magyar oldal többnyire az egyetemistáknak köszönhetően. A kérdőívek nem tudják valósághűen felmérni valakinek az identitástudatát, nem beszélve egy egész kisebbséget átfogó jelenségről. /Magyari Beáta: Felmérem, hogy ki vagy… = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nem halad előre a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatása. – Legnagyobb gondunk a magánjavak ügyintézése kellene legyen, mégis ott tartunk, hogy nincs amit adminisztráljunk – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Hajdu Gábor ügyvéd, a Csíki Magánjavak elnöke. A volt egészségügyi miniszter állítása szerint minden követ megmozgattak. A vagyon körüli vita 1923-ban kezdődött, amikor egyik napról a másikra a román állam képviselői felszólították az akkori vezetőséget, hogy a Csíki Magánjavakat teljes egészében adják át. 1934-ben visszaadtak 6704 hektár erdős területet, a Mikó várat, a hajdani Vármegyeházát, a Vigadót és a régi kórházat, amely csupán a vagyon egy töredéke volt. Azután jött az államosítás. Az 1989 utáni időszak a második államosítás volt. A Csíki Magánjavak – a szocializmus időszakában állami kézen lévő – ingatlanjainak jelentős részét, a tulajdonjog tisztázása nélkül kereskedelmi társaságok kezére játszották át. Visszaszolgáltatás tekintetében csak két pozitív példát lehet említeni: a csíksomlyói árvaház épületét és a közel háromezer hektáros kászoni erdőt. A kászonaltíziek visszaszereztek ugyan 2796 hektár erdőt, ám az erdészet jogi úton támadta meg az intézkedést, s az igazságszolgáltatás neki adott igazat. A Csíki Magánjavak legutóbb egy éve tartott közgyűlést, de a résztvevő polgármesterek és közbirtokossági vezetők nem jutottak egyről a kettőre. /Kozán István: Csíki Magánjavak – Ki bírja a hatalmas vagyont? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Fakultásának dékánja, Buzogány Dezső elmondta, kezdetben két szakon folyt az oktatás: Valláspedagógia–Bölcsészet (Magyar, angol, német és francia nyelv és irodalom), illetve Valláspedagógia–Szociális munka. Az 1999–2000-es tanévben beindult a Valláspedagógia–Történelem szak, 2003-tól pedig a zenepedagógia, amellyel együtt új tanszékkel is bővült a kar. Jelenleg tehát három szak van (vallás- és zenepedagógia, illetve szociális asszisztencia). Az egyetem vezetősége átadta a Horea út 7. szám alatti ingatlan egy emeletét székhelyül, itt működnek. A székhely nemrég két új részleggel egészült ki, amelyek közül egyik épületszintet a zenepedagógiai tanszék foglalja el, gazdagon felszerelt zenegyakorlati laboratóriumával és könyvtárával, a másikban a könyvtár, a titkárság, a dékáni hivatal és a nemrég alapított egyháztörténeti kutatóintézet (a Pokoly József Társaság) kapott helyet. Főállású és betanító tanáraik összlétszáma meghaladja a húszat, a diáklétszám két és félszáz fölött van. A több szakos alapképzés mellett mester- és doktorképzés is van a karon. A több mint negyven doktorandus négy szakterületen készül. Buzogány Dezső úgy érzi, szerencsés helyzetben van, mert elődje, a volt dékán, Molnár János, tíz évig tartó szolgálata alatt jelentősen javult a kar infrastruktúrája. Az ő feladata a rendszeres publikálás és kutatás megszervezése. Február folyamán szerveztek még két kutatócsoportot a biblika-teológia és a pasztorál-pszichológia területén, pályázatukat leadták, gondolkodnak zeneelméleti kutatócsoport beindításán is, külön folyóirattal. Elindítottak két könyvsorozatot a karon működő tanárok írásainak publikálására. Nemrég sikerült támogatást szerezniük a Küküllői Református Egyházmegye vizitációs iratainak kutatására és publikálására. A nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) vezetősége, Tőkés László elnök és Tolnay István alelnök levélben reményét fejezte ki, hogy a két intézmény együttműködése a jövőben normalizálódik. Buzogány üdvözli a kapcsolatfelvételre tett próbálkozást, mert a PKE-vel szinte semmi kapcsolatuk sincs. Együttműködésük egyéni: több tanár kölcsönösen áttanít, néhány tanárral több közös kutatási programot indítottak, továbbá közös kiadványaik vannak. /P. A. M. : Közösen az erdélyi református értelmiségi képzésért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Hat évvel a visszaszolgáltatás után még mindig vitatott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga. Az iskola 2002-ben a restitúciós törvények szerint került az erdélyi református egyházkerület birtokába, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy soha nem is volt az övé, ezért nem illeti meg. Az egyházkerület három éve perben áll, és a korrupcióellenes ügyészséghez is eljutott az ügy. Két sepsiszentgyörgyi polgár azzal vádolta az érintett vezetőket, hogy jogtalanul játszották át az iskolát államiból egyházi tulajdonba – a kolozsvári püspökség pedig azért perel, hogy a valamikori tanári lakásokat is visszaszerezze. A Mikó épületét egy 1937–38-as évkönyvre és egy 1990-es hamisított telekkönyvi kivonatra hivatkozva kapta meg a református egyház, állította idősebb Benedek Levente közgazdász. Benedek Levente elszánt, jelezte, a strasbourgi nemzetközi bíróságig elmegy. Bustya János református lelkész, a Református Kollégium volt igazgatója elmondta, az 1948/177-es Hivatalos Közlönyben megjelent állami rendelet alapján kérté a visszaszolgáltatást, mert annak mellékletében szerepelt többek között a Mikó is, mint az egyházkerület református fiúiskolája. Az eredeti telekkönyv szerint is református tulajdon a Mikó. /Demeter J. Ildikó: Kié a Székely Mikó Kollégium vagyona? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Figyelemfelkeltő szándékkal osztogattak kérdőívet a marosvásárhelyi székhelyű Civil Elkötelezettség Mozgalom Egyesület (CEMO) tagjai a március 15-ei ünnepségeken. A kérdőív a kétnyelvűséggel kapcsolatos problémákra kérdezett, illetve világított rá. A kérdőíven tíz pontból álló kvíz szerepelt Nyelvében él a nemzet címmel. A kérdőív olyan kérdéseket tartalmazott, mint: ki van-e írva utcájának a neve magyarul is, lát-e magyar feliratokat a tömegközlekedési eszközökön, az iskolák falain, kap-e magyar nyelvű tájékoztatókat az energiaszolgáltatóktól, anyanyelvén intézi-e hivatalos és bankügyleteit stb. A kérdőívet senkinek sem kellett leadnia, mindenki saját maga számára töltötte ki azt, s kiértékelőt is talált a kérdések után. Eszerint ha tíz kérdésből hétre igennel válaszolt, akkor nyugodtan kijelentheti, hogy létezik kétnyelvűség Marosvásárhelyen. „Figyelemfelkeltő akciónk célja az volt, hogy rávilágítsunk azokra az óriási hiányosságokra, amelyek a kétnyelvűség terén tapasztalhatók Marosvásárhelyen, és hogy tudatosítsuk a város polgáraiban: a kétnyelvűség kivívása mindannyiunk közös feladata és kötelezettsége” – nyilatkozta Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója. /Szász Cs. Emese: Van-e kétnyelvűség Marosvásárhelyen? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./

Nagy vitát váltott ki Csutak István Székek földje – Székelyföld /Szabadság, jan. 8./ című vitairata, melyet sok erdélyi lap átvett. Csutak István összegezte a vitát, felsorolva a hozzászólókat, felidézte az elhangzott véleményeket. Visszautasította azt, hogy írása megrendelésre készült. Kifejtette, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió meghatározása elsősorban nem politikai, hanem szakmai feladat. A fejlesztési régió létrehozása a politikum határozott szerepvállalása nélkül nem lehetséges. Sok mindent kell, és már el is lehetne végezni szakmai szinten, pl. statisztikai előkészítés, nemzetközi szakmai standardok szerinti szakmai indoklásanyagok előkészítése, a munka intézményesítése, lobbizás és egyéb ilyen nem látványos és az eljövendő választási kampányokban azonnal nem kamatoztatható. /Csutak István: Székelyföld-vita: Miért „hogyan tovább?” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18. folyt. 19./

A romániai Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2007 novemberében megjelent a Száz erdélyi műemlék /Utilitas Kiadó, Kolozsvár/ című könyv átfogó képet nyújt Erdély száz legismertebb, magyar vonatkozású műemlékéről, öt csoportba osztva azokat: műemléki együttesek; várak és erődök; kastélyok, paloták és kúriák; középületek és lakóházak; illetve egyházi épületek. A műemlékekről részletes művészettörténeti leírások készültek fényképes illusztrációval. Az 551 fénykép képaláírása három nyelvű fordításban (román, angol, német) szélesebb közönséget céloz meg. A kolozsvári Utilitas Kiadó és Transsylvania Nostra Alapítvány 200 példányt ajándékoz az erdélyi magyar iskoláknak. Az iskolák megbízottai forduljanak a kiadóhoz, egy román nyelvű, pecsétes felhatalmazással. /Erdélyi magyar iskolák figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport szervezésében 30 pedagógus érdekes műhelymunkára került sor a hét végén: az Énünk alapjai akkreditált program. Csendes Éva előadó Budapestről érkezett, beszélt az önismeretről, a mások megismeréséről, kapcsolataink működéséről, kommunikációs készségfejlesztésről és konfliktuskezelésről. /Matekovits Mária: Mindenki másképp egyforma. Énünk alapjai. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

Soós Róbert, az ÚMSZ-t megjelentető Scripta Kiadó által indított manna. ro felelős szerkesztője beszélt a manna. ro „élményportálról: ”Nem a tájékoztató portálok közé próbál bekerülni a nemrég indult manna. ro. Itt mostantól a látogatók videofilmecskéi versenyezhetnek egymással, nyeremény laptopért. Élményekről számolnak be, amelyek bárhonnan jöhetnek: az utcáról, otthonról, internetről. A bloggerektől leginkább a stílust vették át. A manna. ro nem erdélyi bloggyűjtemény, állandó szerzőik és állandó blogíróik vannak. /Érzelmek a ráció helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Hatvannégy éves korában elhunyt dr. Vofkori László /Brassó, 1944. márc. 3. – Székelyudvarhely, 2008. márc. 18./, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának előadótanára. A Székelyudvarhelyen élő földrajzi szakíró, szociogeográfus, tankönyvfordító fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, településszociológia, honismereti-regionális földrajz és a turisztikai marketing volt. Vofkori László több földrajztudományi tárgyú kötet és dolgozat szerzőjeként elismert szaktekintélynek számított. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Műszaki és Tudományos Egyesület és több külföldi tudományos társaság (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Marketing Szövetség) tagja volt. Temetése március 20-án lesz. /Elhunyt Vofkori László egyetemi docens. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Dr. Vofkori László könyvek sorozatát tette le az asztalra. Ismeretterjesztő, szak- és tudományos könyveket. Nemzedékeket irányított. Fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, a településszociológia, a honismeret-regionális földrajz és a turisztikai marketing. (Tan)könyveivel 1988-tól volt jelen a magyar tudományosságban. 1969-től több mint hetven hazai és nemzetközi szakkonferencia előadója. Tudományos intézetek, társulatok és egyesületek megbecsült tagja. Írásait (közel 300 tanulmány, mintegy 20 könyv szerzője) mindig a tudományos igény, a történetiség ismerete, a tájékoztatási kényszer és szükségszerűség jellemezte. Távozása veszteség az erdélyi magyar tudományosság számára. Felhalmozott szerkesztésre váró jegyzetei új tudósra várnak. /Róth András Lajos: Az emberarcú tudomány szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./ Jelentősebb munkái: Erdély társadalom – és gazdaságföldrajza /1994/, Székelyföld útikönyve /Budapest, 1998/, A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003/, Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006).

Március 17-én fiatal filmrendezők voltak a kolozsvári Bretter-kör vendégei. Jakab-Benke Nándor Thrilla és Hústorta, illetve Oláh-Badi Levente Kalap és Kukorica Jancsi című rövidfilmjeit tekinthette meg közönség. A fiatal filmrendezőkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett. /Varga Melinda: Egy kalap alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Március 17-án a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban Károlyi Attila szegedi történész az 1848-as szabadságharc délvidéki eseményeit ismertette. /Pataky Lehel Zsolt: 1848 a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

A Krónika napilap munkatársa, Könczey Elemér karikaturista Fehéren-feketén című kiállításával folytatódott Budapesten a Tavaszi Fesztivál. A Millenáris Színházban nyílt, mintegy száz karikatúrát bemutató tárlat Kolozsvár – a fesztivál idei vendégvárosa – első fellépése a rendezvény keretében. /Száz poén feketén-fehéren. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Romániában a Környezetvédelmi Minisztérium helyesen alkalmazta a törvényt a verespataki bányaberuházás esetében, amikor 2007. szeptember 13-án döntött afelől, hogy nem hívják össze az engedélyeztetési folyamattal foglalkozó technikai elemző bizottságot, amíg nem oldódnak meg a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) urbanisztikai engedélyével kapcsolatos gondok. Az RMGC ez ügyben megkérdőjelezte a Korodi Attila tárcavezető kézjegyével ellátott dokumentumot. Az Alkotmánybíróság a kifogást február 26-án hozott döntésében elutasította. /Alkotmánybírósági döntés Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A kolozsvári törvényszék március 19-én elhalasztotta az ügyészség által benyújtott fellebbezés megtárgyalását a Kolozsváron március 15-én megvert magyar diák ügyében. Az ügyészség a bíróság azon ítélete ellen nyújtott be óvást, amely szerint a magyar diák megverésében gyanúsított személyeket szabadlábon vizsgálják. Petru Urs, a kolozsvári törvényszék szóvivője kijelentette: a két gyanúsított nem jelent meg a törvényszéken, ezért a bíróság elhalasztotta az ügy tárgyalását március 26-ra. /Továbbra is szabadlábon Lészai Lehel bántalmazói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Magyarország elismerte a független Koszovót, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről pedig egy-két napon belül dönthet az államfő – jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára március 19-én Budapesten. A szerb kormány abban érdekelt, hogy ne érje atrocitás a vajdasági magyarságot az elismerés miatt. Magyarországnak és Szerbiának is kiemelt figyelmet kell fordítani a területükön élő kisebbségekre – mondta az államtitkár. /Magyarország elismerte a független Koszovót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Mindössze négy ellenszavazattal fogadta el a szenátus azt a kompromisszumos javaslatot az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozóan, ami miatt Eckstein-Kovács Péter szenátor és az RMDSZ szenátusi frakciója között éles vita alakult ki. A nézetkülönbség miatt a szenátor lemondott a jogi bizottság éléről. A szenátorok eldöntötték, hogy az ANI felügyelői a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthetnek, s ha indokoltnak találják, kérhetik a bíróságtól – a szerintük – törvénytelen vagyonrész elkobzását. Az RMDSZ frakció nevében Frunda György szenátor azt szorgalmazta, hogy a felügyelők csak a törvénytelen vagyonrész elkobzását kérhetik, ami Eckstein-Kovács szerint fölöslegessé tette volna az ANI munkáját. Eckstein-Kovács elmondta: üdvözli a szenátus döntését, mindenekelőtt azt, hogy sikerült meggyőznie az RMDSZ szenátorait, változtassák meg korábbi álláspontjukat, és támogassák a kormány által elfogadott rendeletet. /Elfogadta a szenátus az ANI-rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az autonómiáról lehet nagyokat és szépeket mondani a legkülönbözőbb konferenciákon, lényege azonban nem a román politika fölötti állandó sértődöttségen, hanem különösképpen Székelyföldön a jól működő helyi közösségeken múlik. Amennyiben az egyén jól érzi magát, „akkor nem rábeszélésre és nemzetmentő közhelyek miatt marad a szülőföldjén”. Az önálló megélhetés modellje nem igényli semmiféle, teljesen más gazdasági, társadalmi és földrajzi környezetben született „kisebbségi minták amúgyis lehetetlen átmásolását”. A helyi közösségek működését meghatározza, hogy ki vezeti ezeket a településeket. A külső tényezőkben és feltételrendszerekben keresni a bajok okozóit mindig egyszerűbb, mint önállóan gondolkodni, írta a lap munkatársa. /Székedi Ferenc: Küszöbök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvű portált. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményében elhatárolódott a honlaptól, valamint „a világhálón ezáltal elindított minősíthetetlen lejárató kampánytól, gyűlöletkeltéstől”. Kelemen szerint a nemzetközi törvényes előírások által szankcionálható bűncselekményt követtek el a honlap működtetői, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro. Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvű honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetőségének, hogy forduljanak panasszal a rendőrséghez és a CNCD-hez. /Magyarellenes honlapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Megalakult Csíkszentkirályon is a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Megválasztották a helyi vezetőséget, elnök Bors Ferenc lett, alelnök Táncos Ildikó. /Polgári Párt Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Kovásznán a városi művelődési ház nagytermében megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Elnöknek Cseh Bélát, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont zenetanárát választották, szintén egyöntetűen dr. Fülöp Csaba családorvost alelnöknek. /Bodor János: Megalakult az MPP helyi szervezete (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./