Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. március 20.
Március 19-i ülésén a kormány jóváhagyta Pataki Csaba kinevezését a Szatmár megyei alprefektusi tisztségre. Pataki Riedl Rudolfot váltja székében, aki nyugdíjba vonult. A 35 éves Pataki Csaba villamosmérnöki egyetemet végzett, mesteri fokozatot szerzett villamosmérnökségből, illetve közigazgatásból. Az elmúlt nyolc évben a megyei tanácsnál tevékenykedett. „Előző beosztásomban uniós források lehívásával, és a projektek menedzselésével foglalkoztam, és az itt szerzett tapasztalatomat szeretném kamatoztatni. A megyei szintű pályázatok esetén a kormány is társfinanszírozó, ezért képviselőinek nyomon kell követniük a megvalósításokat. ” – nyilatkozta az alprefektus. /Babos Krisztina: Pataki az új alprefektus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Az erdélyi magyarság nem felejti 1990 márciusát, és nem felejthetnek azok a családok sem, amelyek súlyos emberáldozatot szenvedtek a véres események során. Az RMDSZ országos vezetősége az idén is megemlékezik a márciusi események áldozatairól: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója március 21-én Marosvásárhelyen, az elnöki irodában találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Csipor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán hozzátartozóival, a sokévi börtönre ítélt Cseresznyés Pállal, valamint a bántalmazott Juhász Ilonával és Szabadi Ferenccel. A találkozón megemlékeznek a két éve elhunyt Sütő Andrásról, akit szintén súlyosan bántalmaztak a véres magyarellenes események során. Az RMDSZ képviselői immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak. Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza a márciusi események valós feltárását. /Az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozataival találkoznak az RMDSZ vezetői. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 20.
Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./
2008. március 20.
Traian Bodea, a konzervatívok (PC) Bihar megyei szervezetének elnöke és nagyváradi polgármesterjelöltje bejelentette, hogy el fogja távolítani az utcák magyar nyelvű feliratait, amelyek az elmúlt hetekben jelentek meg a városban. A festékkel felírt magyar nyelvű utcanevek tavaly nyáron kezdtek megjelenni a hivatalos feliratok mellett. A polgármesteri hivatal alkalmazottai már nekifogtak eltávolítani a feliratokat. /Zavaró magyar utcanevek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2008. március 20.
Szilágyi Aladár, a hetilap munkatársa tavaly szeptemberi csángóföldi riportútján jobbára azokkal a pedagógusokkal találkozott, akik már túl vannak a magyar nyelvoktatás beindításának a nehezén. Számukra sem zavartalan ez a tevékenység, sok helyütt a megtűrtség állapotában vannak. Az utóbbi időben két csángó közösségben, előbb Nagypatakon, majd Diószegen indult hadjárat az iskolán kívüli magyarórák ellen. Nagypatakon Maczó Balázs és Varga Máté tanítók 2007 novemberében kezdtek ötszáz közül mintegy harminc gyermekkel foglalkozni. 2008 januárjában egy párt helyi képviselői aláírásgyűjtő akcióba kezdtek a magyarórák ellen, s az egyik tanárnő megfenyegette az érintett tanulókat. A magyarórák helyszínén történt kődobálásnak megvolt a hatása: hirtelen csökkent az óralátogatók száma. Az ügy eljutott Brüsszelbe, az Európai Parlamenthez, és a magyar parlamentben is interpelláció tárgya lett. Erre az ellenségesség csökkent, a magyarórák miatt fenyegetőző tanár ellen fegyelmi eljárás indult, a helybeli polgármester támogatja a magyar nyelv tanítását. Diószegen a román tanárok megfigyeltették, hogy kik merészelnek magyarórákra járni, a helybeli plébános pedig a templomban tiltotta meg a magyar iskolába járást. /Szilágyi Aladár: Az öregek szivikből beszélik. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 20./
2008. március 20.
Szemet vetett Erdélyre a Magyar Gárda, amely a Magyarországtól elcsatolt területeken szeretne létrehozni helyi szervezeteket – írta március 19-i számában az Adevarul című bukaresti napilap. Az újság annak kapcsán írt erről, hogy a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért küldöttsége Nagyváradra látogatott március 15-én. Az Adevarul szerint a magyarországiak Lokodi Ferenc, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökének meghívására érkeztek a határ menti városba. – Az újfasiszta szervezet soha nem rejtette véka alá, hogy legfőbb célkitűzésük Nagy-Magyarország visszaállítása – olvasható az Adevarulban. /Erdélyben is terjeszkedne a Magyar Gárda? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./
2008. március 20.
Ma talán a Bányai János Műszaki Szakközépiskola Székelyudvarhely legmodernebb, legjobban felszerelt középiskolája. Három informatikai szaktermében utolsó generációs számítógépek, interaktív táblák, a műhelyekben CNC vezérlésű gépek vannak, az oktatói kar is elismert tanárokból, szakemberekből áll. Fa- és fémipari, építészeti és elektronikai szakképzést nyújtanak, vannak könnyűipari és szolgáltatási szakmák, például fodrászképzés, de itt működik a város egyetlen sportosztálya is. Nappali tagozatán több mint nyolcszázan tanulnak, 60 százalékuk a Székelykeresztúr–Parajd–Szentegyháza háromszögből ingázik. „Mi a szaktudást biztosítjuk, a presztízst, a megbecsülést a társadalomnak kellene biztosítania” – mondta Szakács-Pál István, a Bányai igazgatója. A műszaki szakközépiskolák társadalmi megítélése nem javult, továbbra is az oktatási rangsor végére sorolják őket. A Bányai János Műszaki Szakközépiskola 2002-ben PHARE pályázaton nyert 260 ezer eurót az iskola fejlesztésére. Az iskolának nincs tornaterme, a tornatermet tíz éve ígérik. Bányai János (1886–1971) tanár, geológus, muzeológus nevét 1991-ben vette fel a székelyudvarhelyi 1-es Számú Ipari Szakközépiskola, az 1893-ban alapított Kő- és Agyagipari Szakiskola jogutódjaként több mint százéves múltja van az intézménynek. /Kovács Csaba: Szakképzés vagy elméleti oktatás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Munkanélkülieknek indít ingyenes menedzserképzést a Humán Reform Alapítvány Székelyudvarhelyen. A jelentkezők menedzsmentet, marketinget, üzleti tervezést, könyvelést, számítógép-kezelést sajátíthatnak el. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Menedzserképzés munkanélkülieknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2008. március 20.
Március 16-án, vasárnap mintegy 350 résztvevő jelenlétében tartották a krizbai március 15-i ünnepséget és a konfirmációt. A helyi evangélikus templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Koszta István lelkész hirdetett igét, ünnepi beszédet mondott Ferencz Piroska RMDSZ-elnök, Apró Károly alpolgármester, Barcsa Márton és Aranyosi István megyei tanácsos. /Bensőséges ünnep Krizbán. = Brassói Lapok (Brassó). márc. 20./
2008. március 20.
Január elején még kétséges volt, mégis megrendezik a jubileumi, 20. Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű programsorozatot, melyen a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Csíki Játékszín, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is szerepelni fog. „Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor először rendezte meg az iroda a Vendégségben Budapesten sorozatot, még nem gondoltuk azt, hogy ez a munka ilyen mértékben teljesedik ki, ennyi színes programmal várja majd az érdeklődőket – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára. Darvay Nagy Adrienne, a program szakmai tanácsadója szerint az idei huszadik vendégségen igyekeznek majd az elmúlt évek szellemiségét felidézni, műfaji és kulturális sokféleségben, valamennyi korosztály igényének megfelelően. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vendégség határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. március 20.
Kövesdy István rendező, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője közleményt juttatott el a laphoz, eszerint a budapesti Új Színház március 28-ára tervezett vendégjátékának elmaradásáért a színház vezetősége okolható. „A marosvásárhelyi Nemzeti Színház csúcsvezetése, jól ismert terveinkre fittyet hányva, erre az időpontra, egész napra bérbe adta a színház gyakorlatilag valamennyi helyiségét egy bizonyos kft. számára, állítólag kizárólag anyagi megfontolásból” – áll Kövesdy közleményében. A lap megkeresésére Kárp György színművész, a színház ügyvezető igazgatója cáfolta Kövesdy állításait. Kárp úgy tudja, a budapestiek vendégjátékának elmaradása még a terem bérbeadása előtt nyilvánvaló volt, az azonban Kárpnak sem világos, az Új Színház miért mondta le marosvásárhelyi turnéját. /Lokodi Imre: Vendégjáték-balhé? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. március 20.
A Temesvári Csiky Gergely Színház március 20-án mutatja be Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját a színház Stúdió termében. Az újvidéki László Sándor, az előadás rendezője először dolgozik Temesváron. A produkció létrejöttében másik két újvidéki művész: Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész is közreműködött. /Pataki Zoltán: Abszurd komédia bemutatója a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 20.
Emléktáblát avattak Nagyváradon Szigligeti Ede halálának 130. évfordulója alkalmából. A Nagyváradi Állami Színház művészbejárója mellett Deák Árpád szobrászművész munkáját március 18-án leplezték le. Az ünnepségen Meleg Vilmos, a színműíró nevét viselő társulat igazgatója emlékezett Szigligetire, az egybegyűlteket rövid előadással lepték meg a társulat tagjai, akik a Liliomfi című darabból idéztek. /Emléktábla Szigligeti Edének. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Amint az árusok felállították sátraikat március 19-én Kolozsváron a Mátyás király szülőháza előtti téren, megjelentek a kíváncsiskodók a kézművesvásáron. 20-án táncházzal zárul a kétnapos rendezvény. A gyerekek Kovács Pali Ferenc népművésztől tanulhatnak tojásfestést. Az Erdélyi Kézmíves Céh az Alternatíva Egyesülettel szervezett vásár immár a második. A kürtőskalácstól mézespogácsáig mindenféle vásárfia megtalálható, nagygalambfalvi szőttestől hímes tojásig, festett kerámiáig számos kézműves termék kapható. A megnyitót az Excalibur Bábtheátrum Tóbiás és Kelemen című bábelőadása követte, majd Péntek Zsuzsa énekelt népdalokat. /F. I. : Húsvétváró kézművesvásár Mátyás király szülőháza előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Könczey Elemér grafikus Fehéren-feketén és Bartha C. Ernő szobrász Arkhai című kiállításának megnyitójával kezdődött Kolozsvár bemutatkozása a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, március 18-án. Hatalmas szénaszobrok ütöttek tanyát a budapesti Millenáris Park különböző szegleteiben. A park tavából kiemelkedő monumentális Willendorfi Vénusz és a többi, esetenként hanghatásokkal kísért óriásalkotás /Bartha C. Ernő munkái/ egészen a hónap végéig megnézhető. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Széna, humor, Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. március 20.
Nagy veszteség érte március 18-án a marosvásárhelyi orvostársadalmat, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet: 60. születésnapján örökre eltávozott dr. Pongrácz Antal Sándor főorvos (Marosvásárhely, 1948. márc. 18. – Marosvásárhely, 2008. márc. 18.), az egyetem magántanára. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Fogorvostani Fakultását jelessel végezte 1972-ben. Azért, hogy szülővárosában maradhasson, 1976 és 1982 között a Testnevelési Főiskolán tanársegédi állást töltött be a sportélettan tanszéken. Közben 1978-ban megszerezte a fogszakorvosi címet. A főiskola 1982-es felszámolása után a Fogpótlástani Klinikán folytatta tevékenységét. 1988-ban felkérést kapott a magyar nyelvű előadások tartására. Ezt a munkáját igényesen végezte, hozzájárulván 19 éven keresztül fogorvos- generációk képzéséhez. Magánfogorvosként jelentős kutatómunkát végzett. 1996 óta tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának, 1999 óta választmányi tag, 2002-től a Fogorvostani Szakcsoport vezetője. Dr. Pongrácz Antal emellett kimagasló élsportoló volt: 1967-ben ifjúsági párbajtőr-világbajnok, sokszoros országos és Balkán-bajnok, valamint három olimpián (München, Montreal, Moszkva) döntős helyezést ért el. /A MOGYE vezetősége: Nekrológ. Dr. Pongrácz Antal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 20.
Az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium neves tanárainak sora megfogyatkozott. A közelmúltban Line Zoltán, Papp József és Reiff István is követték idősebb kollégáikat az örökkévalóságba. Valamennyien hivatásként élték meg tanári mesterségüket. Születésének 100., halálának 10. évfordulóján dr. Fejér Pálra, a Római Katolikus Főgimnázium tanárára emlékezett a hetilap. Dr. Fejér Pál /Brád, 1908. aug. 15. – Brassó, 1998. ápr. 19./ egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte 1928-ban. Fő szaknak a fizika–kémiát, mellékszaknak a matematikát választotta. Tanulmányait Iasiban fejezte be 1935-ben. Ugyanabban az évben letette a záróvizsgát a kolozsvári Egyetemi Pedagógiai Szemináriumban és megszerezte a fizika–kémia fő és matematika mellékszakos tanári oklevelet is. 1948-ban sikeresen letette a vegyészdoktori vizsgát is Kolozsváron. Brassóban a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett. Az iskola államosítása után ugyanabban, a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumnak átkeresztelt iskolában tanított 1960-ig. Ebben az évben megalakították az 5-ös számú Unirea Líceumot, román és magyar tagozattal. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1970-ig, az Unirea Líceum magyar tagozatán tanított. 1946-ban főtanfelügyelő lett, 1947-től a brassói magyar tartományi tanfelügyelőségi főigazgatóvá nevezték ki. A Matematika és Fizika Társaság tagjaként tudománynépszerűsítő írásokat közölt folyóiratokban. /Tartsd meg a jövőnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 20./
2008. március 20.
Bemutatták Kolozsvár új, hivatalos térképét. Az osztrák cég által kivitelezett térképet 50 ezer példányban nyomtatták ki, és a turisták által ingyen vehető igénybe a szállodákban, forgalmasabb vendéglőkben vagy a hamarosan megnyíló Turisztikai Információs Irodában. Az osztrák cég Romániában eddig 40 város térképét készítették el. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapján (www.primariaclujnapoca.ro) interaktív, digitális térkép áll a felhasználók rendelkezésére. Ennek segítségével néhány kattintás után pontosan látható, hol található a felhasználó által keresett intézmény, szobor vagy akár utca. Az adatokat tavaly ősszel juttatták el a cégnek, így az új magyar utcanevek (mint például Kossuth Lajos) nem szerepelnek a térképen. /K. O. : Várostérkép nyomtatva és interneten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 20.
Kerámiák, tizennegyedik századi pápai tizedjegyzék, stilizált konyhabelső, zarándokkagyló és sok egyéb: kibővült a Maros Megyei Múzeum várostörténeti tárlata, amely eleddig körülbelül a Rákóczi-féle szabadságharcig ,,nyúlt vissza’’ az időben. Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, a kiállítás a múzeum megújulási terveinek részét képezi, a kapubástya középső szintjén a várbeli ásatások anyagát láthatják az érdeklődők. Előkerültek Assisiből származó pénzérmék is, amelyek igazolják a kolostor komoly külföldi kapcsolatait. Mindezek arra utalnak, hogy a többek között a Báthory, illetve Kornis családok által támogatott létesítmény komoly egyházi központ volt. /Nagy Botond: A történet a középkorral folytatódik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 20.
A 3 Baász ideológiai dokumentuma – e furcsa címmel nyílt meg a képzőművész Baász család tárlata március 18-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A néhai Baász Imre, illetve Baász Szigeti Pálma és Baász Orsolya munkái láthatók. A Baász-dinasztia művészetében számos kötődés felfedezhető, mégis bővelkednek az egyedi vonásokban. Baász Imre grafikai iskolát teremtett, amely Kolozsváron ma is folytatódik. Baász Szigeti Pálma azon kevés művészek egyike, akik a humort is felhasználják munkáikban. Baász Orsolya művészete visszahozza a groteszket. /(n. b.): A villendorfi mellékvénusz átvizelése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 20.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep műgyűjteményének festményeiből, grafikáiból nyílt reprezentatív kiállítás. A hajdúböszörményi vendégeket a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke, Nagy Miklós Kund köszöntötte. A mostani az alkotótábor első marosvásárhelyi bemutatkozása. /(nk): Hajdúságiak Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 21.
Göncz Kinga külügyminiszter nem lát kapcsolatot a két, különböző igényekkel fellépő népcsoport hasonló tőről fakadó törekvései között. Koszovó nem Székelyföld, a fegyveres erőszak nem egyenlő a békés autonómiaköveteléssel. A magyar külpolitikai kurzussal ellentétben Szerbia meglehetősen radikálisan kezeli a kérdést. A magyar külpolitika Szlovákiával kapcsolatban „langyos” magatartást mutat. A felvidéki magyarok elleni atrocitások miatt régóta megfontolandó lenne a pozsonyi magyar nagykövet hazarendelése. Mindenekelőtt egy gyors reagálású, kezdeményező típusú, határozott nemzetstratégia kimunkálása szükséges, hangsúlyozta cikkében Papp Attila Zsolt. /Papp Attila Zsolt: Jelzésérték. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Precedenst jelenthet a koszovói szerbeknek nyújtott esetleges autonómia a határon túli magyaroknak – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten. A nemzetközi közösség részvétele a koszovói autonómia megteremtésében olyan precedenst teremthet, amely összhangban van azzal, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét, egyben a nemzetközi együttműködés tárgyát képezik – jelentette ki Izsák Balázs, miután Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnökével tárgyalt. „Nem a független Koszovó ügye, hanem a mitrovicai és a többi szerb közösségnek biztosítandó autonómia lehet precedensértékű. A nemzetközi közösség széles körű autonómiát kényszerít ki a Balkánon, és ez a székelyek számára, a többi határon túli magyar számára nagyon jó hír” – fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi jogok védelmének rendszere ráépülhet a lisszaboni szerződésben foglaltakra. Valami mozog az Európai Unióban, de tagadhatatlan, hogy jelenleg a tagállamok rendelkeznek az autonómiákról – tette hozzá Németh Zsolt. /Az SZNT elnöke szerint. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./
2008. március 21.
Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Politikai és kulturális tétek címmel tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadást az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről március 19-én a Párizsi Magyar Intézetben (PMI). Markó Béla a párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézete (INALCO) magyar tanszékének és a PMI-nek a közös kezdeményezésére létrejött Forgó Tanszék nevű programsorozat előadójaként kapott meghívást a francia fővárosba. Markó Béla áttekintette Erdélynek és azon belül is a magyar kisebbségnek, elsősorban a XX. századi történelmét. Erdély több szempontból autonóm entitásnak tekinthető, annak alapja nem lehet a történelmi hagyomány, hanem inkább a jelenlegi gazdasági, földrajzi és etnikai helyzetet kell figyelembe venni. Az Osztrák-Magyar Monarchiának sikerült a többnyelvűséget biztosítania Erdélyben, de később semmilyen megoldás nem segítette a közösségek közti egyenlőséget, ezért ezt csak a decentralizáció, a szubszidiaritás és az autonómia teremtheti meg. /Markó: Együtt kell kialakítani a közös erdélyi identitást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete elégedetlen Boros János alpolgármester tevékenységével. Remus Lapusan, a városi szervezet elnöke elmondta: szerintük Boros, aki földosztó bizottság elnöke, nem végezte megfelelően tevékenységét. A kolozsvári és a megyeszékhely közelében levő településeken lakó gazdák nem vehették át földjüket annak ellenére, hogy végleges bírósági ítéletekkel rendelkeznek. Boros kifejtette: szerinte a szociáldemokraták kampány ízű támadást intéztek ellene, nem tudják pontosan, miért nem helyezték birtokba az erdőfeleki gazdákat. /K. O. : Boros lemondását kérik a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) tordaszentlászlói szervezete, Bárdos Csaba, lett az elnök. A magyarfenesi Bárdost két alelnök segíti a szervezésben: László Kőműves Béla Tordaszenlászlóról és Boros János Magyarlétáról. Az európarlamenti választások alkalmával Tordaszentlászló községben az RMDSZ-lista 410 szavazatot kapott, Tőkés László független jelöltre pedig 450-en voksoltak. /Sz. K. : Megalakult az MPP tordaszentlászlói szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Eddig 17 sepsiszéki településen alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Kilenc községben már polgármesterjelöltet is állítottak, és készülnek a tanácsi jelöltlisták. Gazda Zoltán elmondta, teljes listát állítanak mindenhol, és lesz megyei tanácselnök-, illetve sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjük is. /Farkas Réka: Rendezi sorait az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2008. március 21.
Török József, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének elnöke március 15-én furcsa kalandokba keveredett Sepsiszentgyörgyön, az Óriáspince-tetőn és Eresztevényen. Március 15-én Sepsiszentgyörgyön egyik régi ismerőse a kezébe nyomott egy röpcédulát azzal, hogy ,,nézd meg, az éjszaka mit találtam, tele volt a város ezekkel”. A papír a Noua Dreapta magyarellenes uszítását tartalmazta. Mivel a röpcédula tulajdonosa a saját példányát meg akarta őrizni, Török kölcsönkérte a papírt, majd fénymásolással készített néhány példányt, és visszament a március 15-i központi ünnepségre. Két fiatalember melléje lépett, és egyikük azt mondta: Va rog sa ne dati si noua din hartia aia (Kérjük, adjon nekünk is abból a papírból). Török József adott egy példányt az ismeretlen március 15-i ünneplőknek egyet. Török József ezt követően végignézte az ünnepséget, s azt vette észre, hogy ismeretlenek fényképezik. Este hazafelé ment, amikor egy terepruhás férfi melléje lépett, mondván, ő a Román Hírszerző Szolgálat tagja, s olyan utasítást kapott, hogy egy alacsony termetű, bajuszos és szemüveges férfi hangoskodott, ezért igazoltatnia kell. – Ki telefonált ilyesmit? – kérdezte Török. – Nem mondhatom meg – válaszolta a terepruhás. Nem volt nála semmi irat, ezért bemondta a személyi adatait. Miközben a terepruhás őt igazoltatta, négy csendőregyenruhás férfi is ott termett. Török József kikérte magának ezt az útszéli molesztálást, a terepruhás elnézést kért, és azt mondta: ő csak parancsot hajtott végre. Török József egykori politikai üldözöttként úgy érezte, hogy visszatért a Szekuritáté. Mindenki örült, hogy a háromszéki ünnepségek provokáció nélkül zajlottak le, holott a röpcédulázás, főleg annak vasgárdista-fasiszta tartalma a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik. /Sylvester Lajos: Újra Törököt fogtak (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./