Az Európai Unió 27 tagállama közül tavaly Lettország után Romániában nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerő-bérköltségek. /D. L. : Szárnyaló bérköltségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Támadást intézett a romániai sajtó ellen az Európa Tanács tavaszi ülésszakáról, Brüsszelből hazatérő Traian Basescu államfő. Dan Voiculescu, Adrian Sarbu és Sorin Ovidiu Vantu sajtótrösztjeit, a „sajtómogulokat” bírálta, akik lánya és ellene intéznek kirohanásokat. Cáfolta azokat a laphíreszteléseket, miszerint miniszter korában intézkedett volna bankkölcsöneinek törlése ügyébent, illetve államfőként köze lett volna Omar Hayssamhoz. A szavait kommentáló sajtóbeszámolók nyomán némileg árnyalta, mondván, nem a sajtó ellen lépett fel. „A sajtó-zeneautomaták és sajtómogulok diktatúrája azonban megengedhetetlen a demokráciában, módszereiket legalább a válaszadás joga alapján bírálni kell” – jelentette ki Basescu. A sajtó képviselői élesen reagáltak a bírálatokra. /B. T. : Sajtómogulokkal viaskodó Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2007-ben 37 590 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek Magyarországon, ez körülbelül 15 000-rel kevesebb, mint a 2006-ban. Az év végén a legtöbben, 21 100-an román állampolgárok rendelkeztek munkavállalási engedéllyel, körülbelül 8000-en ukránok, 2200-an szerbek. Magyarországon hagyományosan a környező országokból a magyar nemzetiségűek érdeklődnek leginkább a munkavállalási lehetőség iránt, bár az utóbbi években csökkent az érdeklődés. A román állampolgárok 2007-ben 14 000-rel kevesebb munkavállalási engedélyt váltottak ki, mint 2006-ban. /Kevesebb romániai munkavállaló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Nagyváradon március 17-én kezdődik az RMDSZ által szervezett mozgóurnás előválasztás. Biró Rozália jelenlegi alpolgármesternek Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke személyében akadt kihívója. A Magyar Polgári Párt helyi képviselői jelezték, jelöltjeik az új alakulat színeiben, nem pedig a számukra is felajánlott RMDSZ-listán indulnak az önkormányzati választásokon. Orbán Mihály, az MPP alapító alelnöke és a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökségi tagja közölte, április 10-e körül nevezik meg nyilvánosan jelöltjeiket. Megtörténhet, hogy egyes településeken az RMDSZ jelöltjeit támogatják hogy ne kerüljön veszélybe a magyar képviselet. /Fried Noémi Lujza: Nem lesz közös lista. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Múlt hét végén tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt a Fiatal Műszakiak XIII. Tudományos Ülésszakát (FMTÜ). Az évente megrendezett konferencián erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok, diákok, fiatal kutatók mutatják be dolgozataikat. Dr. Bitay Enikő (EME) elmondta: idén 11 külföldi és 4 hazai egyetemről, illetve 5 neves tudományos intézetből érkeztek résztvevők. Dr. Gyenge Csaba (akadémikus, EME-alelnök) a XIII. ülésszak iránt megmutatkozott megfelelő érdeklődést (több mint 60 dolgozat) emelte ki. Dr. Dávid László (rektor, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) azt hangsúlyozta, hogy a régió fejlődéséhez tudományos háttérre van szükség, amelyhez intézménye is eredményesen járul hozzá. Dr. Csibi Vencel egyetemi tanár kettős minőségében, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnökeként üdvözölte a konferenciát. Az EME, a Budapesti Műszaki Főiskola és a Sapientia – EMTE a tudományos kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében együttműködési keretegyezményt írt alá. /Ördög I. Béla: Fiatal magyar műszakiak konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Az interkulturális párbeszéd éve, valamint a magyar szabadságharc emléke alkalmából a kecskeméti és a nagybányai művésztelep a közös festmény- és szoborkiállítást rendezett a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A tárlatmegnyitón jelen volt Banner Zoltán előadóművész és kritikus, valamint Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is. „Nem lennék pedagógus, ha nem adnék az itt jelen lévőknek egy házi feladatot. Tudva azt, hogy itt nemcsak a képeket állították ki, hanem minket is a kép elé, tegyük fel magunknak a kérdést: lehet-e valami közöm a képhez, a képekhez, együtt tudnánk-e élni valamelyikkel. Engedjük, hogy megszólítsanak az alkotások!” – fogalmazott Lezsák Sándor március 13-án Bukarestben, a tárlatnyitón. Banner Zoltán művészetkritikus hangsúlyozva: annak ellenére, hogy a kiállított képeken egyetlen forradalmi jelenet, forradalmár arca sem látható, mégis az 1848-as forradalomnak köszönhető közvetve, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után megszülethetett a magyar nemzeti kultúra, festészet. Ekkor döntötték el, hogy létrehozzák a nagybányai művésztelepet. A nagybányai telep létrehozása után nem sokkal néhány művész Kecskeméten alakított ki egy másik festőiskolát. Azóta a két iskola külön utakon járt, de az utóbbi időben a két telep képzőművészei együtt állítanak ki, rendeznek nyári táborokat, gyakorlatokat. /Oborocea Mónika: Festőiskolák metszete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Hároméves a szenvedélybetegek kezelésére létrehozott Terápiás Otthon Magyarózdon. Erdélyben ez az egyetlen szenvedélybetegeket gyógyító otthon. Az otthont 2005. március 16-án nyitották meg, a Bonus Pastor Alapítvány és a Református Mentőmisszió közös programjaként. A kutatás szerint a romániai lakosság tizenöt százaléka alkoholproblémás, jelezte Bodó Tóth Géza, a központ igazgatója. Horváth Levente lelkész indította el Erdélyben a Református Mentő Missziót. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt. Az otthonnak jelenleg tizenegy férfi lakója van. /Barabás Márti: Ózd: az utolsó menedék. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Japán professzor tartott előadást Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Hukaya Sitosi a mai Japán kultúrájáról, művészetéről, aktuális társadalmi problémáiról beszélt. Japánban nőtt a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Japánban a képzőművészet a legerősebb művészeti irányzat. Érdekességként jegyezte meg, hogy a japán nyelv nyílt szótagos, akárcsak a magyar. /Varga Melinda: Japán, ahogy még nem ismertük. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Mitica Purcaru, az Arad Megyei Rendőrség épületében működő, külföldiekkel foglalkozó iroda vezetője elmondta: most már pénzbírságot kaphatnak azok a külföldi állampolgárok, akik a törvényben közölt határidőn belül nem jelentkeznek náluk. A kormányrendelet értelmében a nem EU tagállamokból Aradra érkező külföldieknek 3 nap után jelentkezniük kell a rendőrségen. Ellenkező esetben 100-500 lej közötti büntetést fizethetnek. Az uniós államok polgárainak csak 15 nap után kell ezt megtenniük. /Sólya R. Emília: Most már komolyan veszik. Be kell jelenteni a külföldi látogatókat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Bármelyik párttal, köztük a szociáldemokratákkal (PSD) is szövetséget köthetnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei az önkormányzati választások második fordulója előtt, nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az a fontos, hogy többséget alkossanak, akár a helyi önkormányzatokról, akár a parlamentről legyen szó, fejtette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az utóbbi időszakban lehetett értesülni arról, hogy a PSD és a PNL között tárgyalások folynak, a felek azonban nem kívántak az egyezkedések részleteiről beszélni. Nem zárta ki a két párt helyi együttműködését Cristian Diaconescu szociáldemokrata alelnök sem. /Fall Sándor: A PNL közeledne, a PSD még habozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Óriási hibát követett el a kolozsvári polgármester azzal, hogy engedélyezte a Noua Dreapta /Új Jobboldal/ ellentüntetését március 15-én. Gheorghe Funar néhány hete bejelentette: tudomása van arról, hogy a magyarok március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. Ebben a hangulatban Kolozsváron a magyarok az 1848-as szabadságharcra emlékeztek, míg román szervezők az ünnep elleni tiltakozásra kaptak engedélyt. A fiatalember megverésének hírére a magyarok között bizonyára lesznek jó páran, akik igyekeznek még inkább elválasztani életüket a románoktól, ódzkodni tőlük, kerülendő a bajt. Pedig a nyugodt együttélés feltétele az egymás megismerése, a párbeszéd. Elég az iskolai tankönyvekre gondolni. Amelyekből a román diák számára a magyar ellenségként jelenik meg. Megesik, hogy a rosszalkodó román gyermeket büntetésként átküldik magyar gyermekek közé. /Kerekes Edit: Magyar–román tenyérfa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Sepsiszentgyörgyön több helyen találtak az ünnep napjaiban röplapot, amelynek a hátoldalán olvasható tízpontos szöveg szerint az Új Jobboldal már nyolc éve küzd a román nemzeti egységért. /(Fer-): Közélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint a Magyar Polgári Pártot, Szász Jenő pártját akkor is bejegyezték volna, ha történetesen nem csak a sajtó szúrópróbáján fennakadt több tíz, hanem mind a 25 ezer aláírás hamisnak bizonyul. Traian Basescu államfő hatására történt a bejegyzés. A főszerkesztő szerint „egyértelműen törvénytelen” a bejegyzés, alapos gyanú szerint politikailag befolyásolt döntésről van szó. Ez is március 15-i üzenet a javából. /Salamon Márton László: Üzenetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Nyilvános vitára hívta Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnökét, miután Gazda számon kérte a külföldi kiszállások gyakoriságát, illetve ezek költségét. A Kovászna megyei tanácselnök szerint a vitán mindkét félnek a megyét érintő problémákról kellene kifejtenie véleményét. Az eseményt Demeter március 27-re tervezi. Gazda Zoltán a múlt héten kifejtette: panaszt emelnek a prefektúránál, mert nem érkezett válasz az MPSZ azon hivatalos kérésére, amelyben a tanács elnöke és alelnöke külföldi kiszállásainak költségéről, a telefonszámlákról, valamint a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított összegekről érdeklődtek. Demeter elmondta: azért késett a válasz, mert a megyei tanács vezetői a magyarországi Mórahalomban tartózkodtak, ahol aláírták a szépmezői agráripari park létrehozásáról szóló megállapodást. A külföldi kiszállásokról, a telefonbeszélgetések költségeiről szóló minden információt közzétesznek a hivatal honlapján. A kőröspataki bányával kapcsolatban Demeter elmondta: az nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. /Farczádi Botond: Demeter vitára hívja Gazdát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Várhatóan hét megyei tanácselnök-jelöltje lesz az RMDSZ-nek a helyhatósági választáson, miután a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-én eldöntötte: minden olyan megyében indítanak saját jelöltet, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot. A megyei politikai egyezségek megkötéséről az RMDSZ területi szervezeteinek kötelező módon konzultálniuk kell a SZÁT-al. Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szilágy és Szatmár megyében a szövetség várhatóan saját megyei tanácselnök-jelöltet indít. László Attila, Kolozs megyei elnök elmondta: nem áll szándékukban engedélyt kérni a SZÁT-tól, hogy állítsanak-e vagy sem önálló jelöltet. /B. T. : Hét megyei RMDSZ-es tanácselnök-jelölt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Március 16-án, vasárnap az RMDSZ Kézdivásárhelyen előválasztást tartott. Két polgármesterjelölt, Török Sándor közgazdász, jelenlegi városvezető és Sükösd Ede közgazdász pályázott, Török Sándor kapott több szavazatot, ő az RMDSZ jelöltje. /Iochom István: Kézdivásárhelyen Török Sándor győzött (RMDSZ-előválasztás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Antal Árpád polgármesterjelölt március 17-én bejelentette, az alpolgármesteri tisztségekre jelentkező Sztakics Éva és Tischler Ferenc társaságában, hogy Összefogás Sepsiszentgyörgyért néven sikerült egyesíteni az RMDSZ-ben működő platformok többségét.,,Egyértelmű az, hogy összefogásra lesz szükség a helyi tanácsban a Magyar Polgári Párttal is, hisz csak így érhetjük el, hogy ne nőjön a román pártok ereje” – emelte ki Antal Árpád. Az RMDSZ politikusai felhívták a figyelmet arra, hogy már megkezdődtek a diverziók. Szórólapok, internetes levelek, pletykák terjednek, megpróbálják egymásnak ugrasztani a jelölteket az RMDSZ-en belül, de a frissen bejegyzett magyar párttal is. Az RMDSZ március 30-án tartja az előválasztásokat Sepsiszentgyörgyön, 34 jelölt versenyez a tanácsi mandátumokért. /Szövetségre léptek a platformok (RMDSZ-összefogás Sepsiszentgyörgyért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Az illyefalvi szoborpark (Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór) szomszédságában állíttatta fel a helyi önkormányzat Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész Gál Dániel országgyűlési képviselőről, honvédezredesről készített bronz mellszobrát. A március 15-i avatón Kádár Gyula történész méltatta Gál Dániel szerepét az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban Az ünnepi megemlékezésen verses, dalos műsort mutattak be a Lukács József Általános Iskola diákjai. Koszorúzás után a tömeg a református temetőbe vonult, ahol a kegyelet virágait helyezték el Gál Dániel kopjás síremlékén. /Fekete Réka: Szobrot állítottak Gál Dánielnek (Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Jelentős változtatásokra készül Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki munkájával párhuzamosan hétvégenként tanított, pedagógiai doktori címet szerzett. Szeretné elérni, hogy az intézmény neve Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre változzék. A meglévő szakok bővítése mellett ősztől új szakok indulnak: képzőművészeti szak, díszlettervezés és kultúrmenedzsment szerepel az elképzelésekben. A cél, hogy regionális összművészeti egyetemmé váljanak úgy, hogy minden képzés elérhető legyen magyar nyelven is. Az itteni színészképzés mindig többletet jelent. Márton Árpád a képviselőház kulturális bizottságának alelnöke, Fazekas Ernő az InfoPro rádió műsorvezetője, Demeter András kulturális államtitkár, Gáspárik CNA-alelnök. Mindnyájan színit végeztek. – Gáspárik elismerte, hogy nem felhőtlen a viszonya a színészi szakma több képviselőjével. /Burus János Botond: Összművészeti oktatás a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A politikusokkal szembeni bizalom teljesen kihalt az emberekből – mutatott rá Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az Új Magyar Szónak adott interjúban. Huszonöt évig tanított Lakiteleken. Kezdetben egy tanyasi iskolában. Szerinte egy magyar pedagógus nem csak magyarországi iskolában, hanem határon túl, szórványban is képes arra, hogy magyar iskolában tanítson. Az utóbbi időben több olyan kollégával találkozott, akinek kifejezetten célja, hogy valahol a szórványban, vagy akár valamelyik nemzetrész területén, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken vagy éppen Erdélyben tanítson magyar iskolában. Az unió ezt a lehetőséget is felkínálja, Sok fiatalban van ilyen missziós, vállalási kedv. Lezsák most Bukarestben tartott mintaórát, de tartott már órát Kárpátalján, Felvidéken is, Délvidéken is. Volt ismerete a bukaresti magyarság életéről, még a hetvenes évek elejéről, Beke György irodalmi riportjai révén. Lezsák a hetvenes–nyolcvanas években, a tilalom és a tűrés határán sokat járt Délvidéken, Erdélyben, sőt Bukarestben is, a történészekkel, írókkal, idősebb pályatársakkal rendkívül jó kapcsolata volt. Nagyon sok találkozót szervezett Lakiteleken. Romániában a veszélytudatban, az emberek gondolkodásmódjában nehezebb változásokat elérni, mint az intézményrendszerben. Jelenleg nagy tömegek nem érzik magukat a rendszerváltás győzteseinek. Magyarországon érezni azt, hogy a rendszerváltás vesztesei többen vannak, mint a győztesek. A politikusokkal szembeni bizalom elszállt az emberekből. Ebben jelenthet most egy fordulatot a március 8-i népszavazás, hisz talán most sejlett fel először, hogy van mit veszíteni. A rendszerváltásnak egy olyan formája jelent meg, amely ad esélyt, hogy talán a nemzeti összefogás, és egy új többség létrejöjjön. Sok-sok nevelőmunkára van szükség a politikában, és főleg gyógypedagógiára. /Salamon Márton László: Gyógypedagógia kell a politikában. Bukaresti beszélgetés Lezsák Sándorral, a magyar Országgyűlés alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

A Kolozsvárról elszármazottakat, a közeli és távoli országokban, az óceánokon is túl élő egykori kolozsváriakat hívják nyári (június 27–29.) vagy őszi (október 10–12.) hétvégére, illetve már az előtte való és utána következő hétköznapokra is, változatos programokkal. Kolozsvár reneszánsza programot hirdet meg a Kolozsvár Társaság a 2008-as magyar reneszánsz év keretében. Október 13-án és 14-én Kolozsvár – térben és időben címmel előadássorozatot szerveznek a Kolozsvár Társaság Főtér 22/8. szám alatti székhelyén. A Győzelem mozi felújított helyiségében a város múltját és jelenét, művészeit bemutató filmeket vetítenek. /Hívó szó – Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata március 16-án mutatta be Roland Schimmelpfennig kortárs német szerző Nő a múltból című színdarabját. Az előadást Harsányi Zsolt rendezte. /Nő a múltból Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A Déván megtelepedett bukovinai székelység köréből hat éves korában elszármazott Koller Mártonné, Molnár Veronika családjával fél évszázada a magyarországi Bonyhádon él, bukovinai székelyek, felvidékiek, tolnai „őslakosok” körében. Bukovinai székely nyelvjárásban írta meg emlékeit /Koller Mártonné: Szívünkben még mindig élnek, 2006/. A könyv bemutatóját a hét végén tartották Csernakersztúron illetve Déván. A dévai bukovinai székely telep életét felelevenítő kedves történetekből László Anna dévai könyvtáros olvasott fel. Koller Mártonné 2003-ban kezdett el festeni és az utóbbi öt évben már számtalan egyéni és közös tárlaton mutatta be képeit. /Gáspár-Barra Réka: Koller Mártonné könyvbemutatója. Szívünkben még mindig élnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Murányi Sándor Olivér mutatta be Székelyudvarhelyen György Attila ikerkönyvét – Harcosok könyve és A boszorkányok feltámadása /Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2007/ címűek egy kötetben láttak napvilágot. Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /EMIA/ elnöke volt az est házigazdája. György Attila író a Székelyföld csíkszeredai kulturális folyóirat szerkesztője. Mindkét könyv újrakiadás, vagyis ez azt jelenti, hogy népszerű volt mindkettő. /(bb): / Két könyv egy szerzőtől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./

Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Március 16-án a Gardianul című román napilapban dr. Dan Peretianu, az Orvosi Kamarák Föderációja elnöke Az orvosokat és asszisztenseket kötelezik a magyar nyelv megtanulására címmel azt állította, hogy „otromba diszkriminációról” van szó. A cikk előzménye, hogy Kerekes Károly és Bónis István RMDSZ-képviselők, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító javaslatot nyújtottak be. A javaslatban kérték, hogy „azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, az illető kisebbség nyelvét ismerő orvosokat és egészségügyi szakembereket alkalmazzanak”. A szenátusban a javaslatot elvetették, a képviselőházban is heves vitát váltott ki. A módosítás leghevesebb ellenzői a Demokrata-Liberális Párt képviselői voltak. Természetesen csatlakozott hozzájuk a Nagy-Románia Párt és a PSD. Az RMDSZ végül elérte, hogy a törvénytervezetet visszautalják a szakbizottsághoz. Kerekes Károly szerint ezzel időt nyernek, mert a kisebbségi nyelvhasználat szabad a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Dan Peretianu cikkére Kerekes Károly nyílt levélben válaszolt. Kifejtette, hogy a módosító javaslatok kezdeményezői ő maga és kollégája, Bónis István mellett az összes kisebbségi képviselő. Emlékeztetett, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot az egészségügyben nem ők találták ki, legékesebb példa, hogy a spanyolországi Bilbaóban a mentőszolgálat Lebab-programmal dolgozik, ami biztosítja a román vendégmunkásoknak, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel. Ezt a programot használják az oktatásban, a rendőrségen és határőrségen, a börtönökben vagy az idegenrendészeti irodákban. Ez Spanyolországban természetes, holott az ottani románok helyzete, akik bevándorlók, nem azonos a romániai magyarokéval. /(mózes): Anyanyelvhasználat az egészségügyben. Durva támadás Kerekes Károly módosító javaslata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./