Aránytalan módon osztotta el a kormány a Hargita megyei iskolák felújítására szánt pénzt, a román tannyelvű tanintézetek nagyobb összegben részesültek, mint a magyar tannyelvűek, állapította meg Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. Másfél millió lej ugyanis négy román iskola között oszlik meg, a fennmaradó mintegy 6,5 millió lejből pedig a többi 165 iskolának kell gazdálkodnia. „Először történik meg, hogy a politikum beleszólt a tanügyi kérdésekbe” – fejtette ki a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár segítségét kérte az ügy tisztázására. /Székely Zita: A román iskoláknak több pénz jár? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését követeli Kárpátalja területéről március 11-én elfogadott felhívásában a lvovi (lembergi) megyei tanács, amelyet kárpátaljai társtestületének címzett. Az okmány arra szólítja fel Ukrajna elnökét, hogy ,,avatkozzék be a kárpátaljai helyzetbe az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos, ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében”. Felhívásában a testület egyebek között megállapítja: ,,A Vereckei-hágón, Lvov és Kárpátalja megyék határán több mint egy hónapja épül titokban az a monumentális emlékmű, amely azt hivatott bizonyítani, hogy ott találtak hazájukra – no nem az ukránok, amint az elvárható lenne, hanem – a magyarok. A Nagy-Magyarországot jelképező emlékművet gyors ütemben építik, nem tájékoztatják a sajtót a sietős munkálatokról. Ez lesz Kárpátalja történetének legnagyobb emlékműve, hét méter magasan emelkedik ki a földből, tömege eléri a 600 tonnát. ” A felhívás elfogadását indítványozó Oleg Tyahnibok képviselő a megyei tanács ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az ,,ukránok nemzeti jelképének, a munkácsi várnak a területén, a hatályos ukrán törvényeket megsértve, visszaállították a magyar Árpád-dinasztia szimbólumát, a 33 méteres turulszobrot”. Tyahnibok azt is állította, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország visszautasította Magyarországnak a kárpátaljaihoz hasonló emlékművek ottani felállítására vonatkozó kérését. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy egyre erősödő magyarellenes kampány bontakozik ki Ukrajnában. A szervezet nyugtalanítónak nevezi, hogy a korábbi egyéni akciókat követően kezd szervezett jelleget ölteni a magyarellenes kampány, amit jól mutat az a legutóbbi terjedelmes nyilatkozat, amelyben több egyetemi professzor, megyei, városi képviselő, civil szervezet vezetője, s egy ortodox egyházi méltóság intézett példátlan kirohanást a magyar közösség ellen. /Magyarellenesség Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Szőcs Géza 1987-ben felkereste Amerikában Wass Albertet. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy a rendszerváltás után a magyar közvélemény egy része még mindig azt a román vádat fogja szajkózni ellene, hogy háborús bűnös, tehát fasiszta, akkor így válaszolt volna: no, akkor az a rendszerváltás sem sikerült a legjobban. A magyar kohéziós erők megroppantak, mutatott rá Szőcs Géza. Wass Albert írásaiban, közéleti szerepléseinek dokumentumaiban nem találjuk nyomát idegengyűlöletnek, nemzetiszocialista ideológiának, más népek vagy nemzetek megsemmisítését célzó szándékoknak. A funtineli boszorkány, az erdélyi román nép életének olyan szeretettel történő ábrázolása, hogy az csak a legnagyobb román prózaírók műveihez hasonlítható. „Ahogyan Esterházy János Szlovákiában, ahogyan Bethlen Béla kormánybiztos Erdélyben történelmileg vitathatatlanul nemes és bátor fellépésének emlékét elhomályosította a „magyar gróf” mint szimbolikus figura ellen primitív panelekkel operáló gyűlöletkeltés, úgy Wass Albertnek is bűnhődnie kellett a származása miatt” – emelte ki Szőcs Géza. Az Egyesült Államokban letelepedő Wass Albert múltját az akkor rendelkezésre álló eszközökkel, a bevándorlási hatóságok és a titkosszolgálatok alaposan és mindenre kiterjedően ellenőrizték, ezt hangsúlyozni kell. Számos próbálkozás történt Wass Albert írói helyének meghatározására, életművének elhelyezésére a magyar irodalom történetében. Ezeket azonban mindig lesöpörte „a mi antiszemita grófunk” fantomjának sztereotípiája. /(Szőcs Géza: A százéves Wass Albert. = Erdélyi Napló, 2008. febr. 20., folyt. : febr. 27., márc. 5., márc. 12./

Függetlenül a rektori választás eredményétől, visszavonul Gáspárik Attila CNA-alelnök: helyét Szász Attila államtanácsos veszi át. /Gergely Edit: B-terv: élet, öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Bács Lajos bukaresti karmester legutóbb zeneszerzőként szerepelt, a Román Rádió nagytermében mutatták be Márton Áron püspökről szóló miséjének három, eddig még nem játszott tételét. A mise címe röviden: Missa Márton Á. /Tóth István: Márton Áron megidézője. Beszélgetés Bács Lajos Bukarestben élő karmester-zeneszerzővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

A Budapesti Román Kulturális Intézet meghívására március 12-én Budapesten vendégszerepel a Gheorghe Costin karnagy vezette Banatul szimfonikus zenekar. /Pataki Zoltán: Temesvári zenészek köszöntik a Tavaszi Fesztivált. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Március 11-én Gocz József bemutatta Háromszék második világháborús frontharcosai című könyvét Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötetet Boér Hunor muzeológus méltatta, egyfajta emlékműnek nevezve a tanulmányt, mely összegzést nyújt 1541 fogságba esett honvédről, 750 frontszolgálatosról és 750 hadiözvegyről. /Albert Levente: Gocz József új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Az Alkotmánybíróság elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC) képviselői és független honatyák megkeresését, melyben a kifogásolták, hogy a választási törvény több alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfővel azonos véleményen van. Basescu államfő szerint a törvény beilleszkedik az alaptörvény keretei közé. A svédországi látogatáson lévő államfő bejelentette, hogy aláírta a törvényt. Gyakorlatba ültetéséhez azonban hátra van még egy kulcsfontosságú mozzanat: az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. Újdonságának számít, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is egyéni választókerületekben választják meg. /Alkotmánybírósági zöld út a választási törvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Elutasító szakbizottsági jelentést kapott a képviselőházban az a törvénytervezet, amely betiltaná a ciánt alkalmazó bányászati technológiákat. A jogszabályt a képviselőház iparügyi bizottsága vitatta meg, majd olyan módosító indítványt fogadtak el, amely szerint 2018-ig fokozatosan csökkentik a ciánt alkalmazó bányászati kitermelést. Az eredeti változat viszont a ciános bányászati technológiák teljes betiltásáról rendelkezett. A tervezet módosítását a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői szavazták meg. /Ciánnal mérgez a PD-L és a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Elfogadta a szenátus a Konzervatív Pártnak azt a törvénykezdeményezését, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok hivatalból kapnának egy-egy képviselői és szenátori mandátumot a parlamenti választások alkalmával. A felsőház hallgatólagosan fogadta el a törvénytervezetet, amelyet a konzervatívok a kihirdetett választási törvény kiegészítésének szánják. A hallgatólagos elfogadásra azért kerülhetett sor, mert a tervezet benyújtásától számított 30 napon belül a szenátus állandó bizottsága nem tűzte napirendre a kezdeményezést. A végső döntést a tervezetről a képviselőház hozza meg. Az RMDSZ mindannyiszor azon az állásponton volt: amennyiben ezt az elvet nem alkalmazzák azokra a megyékre is, ahol például a magyarok szórványban élnek, és akiknek szintén nincs lehetőségük saját képviselőt és szenátort küldeni a román parlamentbe, akkor ez diszkriminációnak minősül. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint sajnálatos dolog, hogy erre sor került, meg veszélyes is. /Előjogok a székelyföldi románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kárhoztatta Orbán Viktort és elismeréssel írt Bokros Lajos pénzügyminiszter „reformcsomagjáról”, mert növekedési pályára állította a gazdaságot. Azután jött a Fidesz, elkezdett költekezni, nagy költségvetési hiányt halmoztak fel. Medgyessy Péter kormánya kénytelen volt tovább költekezni. Az újságíró szerint Gyurcsány Ferenc kormányán kívül „senkinek nem volt mersze” kimondani az igazat, innen adódik népszerűtlensége: hogy Magyarországon hárommillió munkavállalónak kell eltartania a tízmilliós lakosságot. Tibori állította: a „Gyurcsány-kormány reformokat kezdeményezett. ” Azonban képtelenek voltak minden egyes intézkedést közérthetően elmagyarázni. Ezt használta ki újra a Fidesz „az alkotmánybírósággal és az államelnökkel karöltve” a „nevetséges népszavazásig”, amely mindenféle reformtörekvést leállított. /Tibori Szabó Zoltán: A jövő véget ért? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Életének 69. esztendejében elhunyt Gergely István szobrászművész /Csíkkozmás, 1939. aug. 14. – Kolozsvár, 2008. márc. 9./. Szobrai és plakettjei erdélyi mindennapjaink elengedhetetlen tartozékai, írta róla Németh Júlia. Kezenyomát számos jeles erdélyi személyiségnek emléket állító szobra őrzi, így Bod Péter, Gábor Áron, Apáczai Csere János, Báthory István, Lorántffy Zsuzsanna alakját megelevenítő munkái. Legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak patinázott gipszplakettjei. A műfaji határok feloldásával új műfajt teremtett. Életművének jelentős részét teszik ki az arckép-plakettek. /Németh Júlia: In memoriam Gergely István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/ Gergely István tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd 1964-től ugyanitt középiskolai tanárként tevékenykedett. Több köztéri szobor alkotója: a hetvenes években készítette el a csernátoni Bod Péter-, Végh Antal-, valamint a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron-mellszobrot, és 1996-ban állították fel Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsannáról mintázott szobrát. A magyar történelem és kultúra nagyjait plakettsorozaton örökítette meg. A művészt március 14-én kísérik utolsó útjára a Házsongárdi temetőben. /Elhunyt Gergely István szobrászművész. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Az RMDSZ kezdeményezésére március 12-én a kormány elfogadta az 1999/105-ös kormányrendelet módosításait, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött romániai állampolgárok kárpótlásának kérdésében folyó következetlen jogalkalmazási gyakorlat egységesítését szolgálja. Hosszú éveken át egyes nyugdíjosztályok és egyes bíróságok visszautasították a kárpótlási kérést azon magyar kérelmezők esetében, akik a román fennhatóság alatt lévő Dél-Erdélyből etnikai okok miatt Észak-Erdélybe menekültek. Emiatt az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, amelynek döntése következtében a főügyész jogegységesítési folyamodással fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. /Egyenlő bánásmód az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Ha jól pályázik és nyer, a jövőben több költségvetési forrásból gazdálkodhat az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, mely a március 12-i kormányülésen elnyerte a közhasznú minősítést. Kelemen Hunor, a kuratórium tagja örvendetesnek nevezte a kormány döntését. Az éves tevékenységi beszámolót a jövőben a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni. /Cs. P. T. : Közhasznúvá vált a Communitas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

1993-ban Bukarestben létrejött a Kisebbségi Tanács, 1997-ben ezt alakították át Nemzeti Kisebbségek Tanácsává, és a testület a román költségvetésből a kisebbségek számára elkülönített pénzeket osztott szét. A Communitas 2001-ben vált a magyar kisebbség számára kiutalt, egyre jelentősebb mértékű hazai pénzösszegek kezelőjévé. Lévén az egész romániai magyarságnak szánt közpénzekről szó, a Communitast az utóbbi években olyan vádak érték, miszerint testületei politikai rokonszenv alapján osztogatják a pénzeket, jelentős összegeket használnak fel nem a Communitas, hanem az RMDSZ-irodák működtetésére. /Székedi Ferenc: Közhasznúan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Március 11-én Kézdivásárhelyen megtartotta alakuló ülését a Magyar Polgári Párt, melyen Szász Jenő, az MPP elnöke, Székelyudvarhely polgármestere is jelen volt. A közgyűlés kézfelemeléssel Fekete Károlyt választotta a helyi szervezet elnökének. /Iochom István: Megalakult az MPP (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi „hazugságbeszéde” utáni össznépi felháborodás, valamint a nem átgondolt kormánypolitika iránti ellenszenv miatt volt ilyen elsöprő a népszavazás eredménye. Lemond ezek után az a kormányfő, az a kormány, melynek politikáját ekkora arányban utasította el Magyarország? Gyurcsányék hallani sem akarnak erről. Magyarországon a nép sem utcai tüntetésekkel, sem népszavazással nem tud megszabadulni tőlük. Nem más a helyzet Romániában sem. /Szondy Zoltán: Mennyit ér a nép hatalma? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Az elmúlt héten a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem szenátusa megerősítette tisztségében a felsőoktatási intézmény korábbi vezetőségét. – Dr. Copotoiu Constantin rektor újabb négy évre bizalmat kapott az egyetem élén. Dr. Nagy Örs oktatási kérdésekkel megbízott rektor-helyettes kifejtette, a magyar oktatásért felelős rektor-helyettesként lépéseket szeretne tenni, hogy megfelelő fiatal oktatókat neveljenek ki a hallgatók közül. Építeni kell arra, hogy a hallgatók ötven százaléka magyar nyelven tanul, s ennek érdekében az oktatók számát is hozzá kell igazítani a szükségletekhez. Az újságíró megjegyezte, a dékáni tisztséget egyik fakultáson sem tölti be magyar oktató. Nagy Örs szerint a gyógyszerészeti karon lehetőség nyílt erre, csak vállalni kellett volna. Dr. Branzaniuc Klara tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes a minőségi követelmények teljesítését hangsúlyozta. Tisztújítás volt Marosvásárhelyen a Petru Maior Egyetemen is, egy magyar van a megválasztottak között: a gazdasági, jogi és közigazgatás-tudományi kar vezetője dr. Szabó Zsuzsanna előadótanár. /Bodolai Gyöngyi: Folytonosság és minőség. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Partnerségi szerződést kötött a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgy vezetősége, és a Csongrád megyei Mórakert Zöldség-gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet egy közös raktár-csomagoló centrum létrehozásáról. A Sepsiszentgyörgyön kialakítandó Agrár Ipari Parkba a szövetkezet helyi cége a Mórakert is beköltözik és ott egy logisztikai centrumot alakít ki. A központ alkalmas lesz a Magyarországról származó import termékek beszállítására, tárolására és disztribúciójára is. A projekt idővel teljes Kovászna megyére kiterjed majd. Nyár végén leteszik az alapkövet, mellyel elindul a beruházás és jövő júniusra üzemképesen átadhatják az épületet. /Alapkőletétel a nyár elején. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A kétnyelvű utcanévtáblák ügye mellett a Fő utcai épületek leromlott állaga, a közterületeket elborító szemét, a Körös-parton és a Rulikowszky-temetőben uralkodó állapotok kerültek szóba a Párbeszéd Nagyváradért című fórumsorozat március 11-én tartott első találkozóján. A váradi RMDSZ által szervezett rendezvényen a Magyar Polgári Egyesület, a római katolikus és a református egyház képviselői, a közintézmények magyar igazgatói, a civil szervezetek képviselői mellett szép számban jelentek meg a város jövője iránt érdeklődő polgárok is. /Utcanévtáblák: együtt a megoldásért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A magyar identitásvesztés leghangsúlyosabb a szórványfalvakban és nagyvárosokban. Enyhítése érdekében perspektívabővítésre lenne szükség a szórványpolitikában – mutatott rá Kiss Tamás szociológus. A Fehér megyei Tür nevű falucskában a lakók családneve: Szabó, Tarkó, Nemes, de a magyarul elhangzó köszönést románul viszonozzák. Ádámos az utolsó település, amelynek a neve magyarul is szerepel a helységnévtáblán. Tür falucska még jelzőtáblával sincs ellátva: se magyarul, se románul. Kémenes Lóránt gyergyószentmiklósi római katolikus plébános, amikor tavaly megkapta kihelyezését az érsekségtől, nehezen akadt a falura. Magyarul beszélők alig vannak. A plébános két nyelven prédikál. Türben már régen nincs magyar iskola. Balázsfalván is csak nehezen lehetett megmenteni az iskola magyar tagozatát: Kémenes plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását, hogy megmenthessék az iskolát. A balázsfalvi általános iskola magyar tagozatán jelenleg I–IV. osztályba nyolc gyerek jár, az általános iskolába összesen 28. „Leginkább románul beszélünk már a családban és a barátaimmal is. Az iskolában jó, mert gyakrabban hallom a magyart, mint otthon” – mondja az egyik gyerek. „Minden évben újra kell vívni a harcot a magyar oktatásért” – vallja a tanító néni, Marginean Adél. Balázsfalva 13 ezer lakosának öt százaléka magyar, legtöbbjük vegyes házasságban él. Az asszimiláció súlypontjai nem a dél-erdélyi szórványfalvak, hanem a nagyvárosok, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár vagy Nagyvárad lakótelepei – magyarázta Kiss Tamás. /Barabás Márti: Az asszimiláció színterei. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Egyik fél sem a peres utat tartja járható útnak, azonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőségének, valamint az Udvarhely Néptáncműhelyhez átszerződött táncosoknak mindeddig nem sikerült megegyezniük. A csíkszeredai Hargita együttes egy tavalyi tanfolyam árát kéri vissza korábbi alkalmazottaitól, a Székelyudvarhelyre szerződött hat táncos jogtalannak tartja ezt a követelést. /Kovács Csaba, Székely Zita: Vita a „hűségpénz” miatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

A gyimesbükki Deáky András nyugalmazott tanár szigetépítő – olyan sziget, ahol az elcsángált csángók megint találkozhatnak. A több kötetre való vendégkönyv tizennyolc év gyimesbükki történéseinek dokumentációja lehet. Deáky szigetén nem csupán a saját telkén létesített panziója értendő, hanem szellemi sziget is. A panzió mellett van az a monumentális szoboregyüttes, melynek készítője, a bákói csángó képzőművész Szent István királyt abban a pózban ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Szűzanyának. A gyimesbükki vám még a magyar vasúti társaság által 1870-ben építtetett legkeletibb őrház, melyet most restaurálnak. Megújultan, falai között Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteményével fogadhatja az anyaországból érkezőket, az avató ünnepségre talán Sólyom László köztársasági elnök is megérkezik. Deáky nem nézhette a régi román–magyar határon levő őrház pusztulását. Megvásárolta és gyűjtést kezdeményezett a restaurálására. /Kristó Tibor: Deáky András szigete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

A szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző csapata az 1848-as szabadságharc 160. évfordulója alkalmából előadja a Kossuth Lajos táborában című zenés, táncos színjátékot, melynek része a huszártoborzó és a huszáravatás. /Kossuth Lajos táborában – huszáravatás Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2008-ban Balázs Attila színművésznek, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójának ítélte oda a Kovács György-díjat. Balázs Attila 2002-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Pataky Lehel Zsolt: Kovács György-díj Balázs Attilának. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./