A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a budapesti Nemzeti Színház együttműködésében augusztus 21-én Budapesten megkezdődtek Shakespeare Lear király című tragédiájának próbái. A darabot a Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László viszi színre, és azért tekinthető egyedülálló vállalkozásnak, mert a rendező egyszerre dolgozik a két társulattal. Jelen esetben a két társulat közös munkájából két különálló produkció jön majd létre Budapesten, illetve Sepsiszentgyörgyön. /Budapesten a Tamási Áron Színház társulata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Nyugdíjba vonult Sigmond Elíz marosvásárhelyi báb- és jelmezkészítő, lakásán színes, vidám ruhák, vicces kalapok, sapkák sorakoznak. Ahogy belép, a gyermek körülnéz, és szeretne azonnal részese lenni a látottaknak. Felpróbálja, illegeti magát, boldog, ha a fejére teheti, vállára terítheti a ruhákat, meséli. A jelmezkészítő híre szájról-szájra jár: óvónők, tanítónők adják egymásnak az egykori bábkészítő címét. Az óvodai, iskolai rendezvények, ünnepek, karácsony, farsang, születésnapi mulatságok előtt egyre többen keresik meg, hogy varrjon nekik jelmezt. Ötletből soha nem fogy ki, három évtizedes bábszínházi munka nem múlik el nyomtalanul. /Antal Erika: Palást, manókalap és társaik. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe utazott, augusztus 28-án tárgyalt Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel. A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu Alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt a két külügyminiszter tárgyalásán. A megbeszélések után Göncz Kinga elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár a tervezett közös kormányüléstől. Magyarország eddig is egyértelműen támogatta Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el a román parlament. A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. A magyar álláspontot szerint a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára. Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia Egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról. Ungureanu kifejezte Románia érdekelt abban, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Göncz Kinga Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott. Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén Markó Béla a megbeszélésen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga megbeszélgetést folytatott Basescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Göncz Kinga tárgyalt Tariceanu miniszterelnökkel, aki derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. /Magyar–román külügyminiszteri találkozó. Bukarestbe látogatott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Az oktatási támogatások kapcsán Markó Béla és Kelemen Hunor parlamenti képviselő a támogatási rendszer újragondolását, valamint a hatékonyság és az európai versenyképességet biztosító támogatás biztosítását szorgalmazta. /Gujdár Gabriella: Változó viszonyok a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Göncz Kinga külügyminiszter exkluzív interjút adott az ÚMSZ-nek. Arra a kérdésre, hogy a tavalyi bukaresti közös kormányüléssel kapcsoltban körülbelül hány százalékban teljesített a magyar fél, és hány százalékban a román, rámutatott, nem tudna százalékot mondani, de egyértelműen intenzívebbé váltak a kapcsolatok. A sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ vagy a csíkszeredai konzulátus ügye nekilendült. A román fél ötven százalékban teljesített? Göncz szerint „inkább olyan hetven százalékról beszélhetünk”. A kisebbségi törvény ügyét tavaly az RMDSZ kérésére nem tették fel a közös kormányülés napirendjére, minthogy akkor úgy tűnt, simán megy majd az elfogadása. Göncz most kifejtette: Budapest fontosnak tartja, hogy ez az ügy előrelépjen, és hogy a kisebbségi törvényt az RMDSZ részéről tett további engedmények nélkül fogadják el. Göncz Kinga tájékoztatta román partnerét, hogy a magyar állam most már átadta a kisebbségeknek a kulturális intézményeiket, és az iskoláikat is sorban átadja, a kisebbségi önkormányzatoknak befolyásuk van arra, hogy egy kisebbségi iskolában ki legyen az igazgató, és hogyan történjen a tanítás, tehát van egyfajta autonómia. Arra a kérdésre, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok romlása mellett van-e reális veszély, hogy a román-magyar viszony ehhez hasonló legyen, Göncz válasza: „remélem, hogy nem.” /Salamon Márton László: Exkluzív interjú Göncz Kingával, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Göncz Kinga, a Gyurcsány-kormány külügyminisztere az elmúlt napokban kijelentette: „miközben a felszínen az atrocitások felkorbácsolták az érzelmeket, addig Magyarország és Szlovákia, a két uniós ország között sok területen jól fejlődik az együttműködés”. Tehát a szlovák szélsőségesek zsigeri magyargyűlölete, és pesti fajtársaik „méltó” reakciói csupán a felszín. A magyar lány megverése, Slota hőzöngései, a magyar stadionban lobogtatott „Szlovákok! Örökre a rabszolgáink lesztek” felirat, stb. nem lényeges. Lassan az egész Kárpát-medence megtelik etnikai gyűlölettel. A szlovákok ősellenségüknek tekintik a magyarokat. Göncz Kinga Bukarestbe érkezett. Az napirendben nem szerepelnek a nagy kérdések. Újabb közös kormányülés lesz. Ha már az elsőnek sem volt sok értelme, legyen második. Felmerül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásának, valamint román és magyar állami támogatásának a kérdése is, bár Gyurcsány vezér a Fidesz magánvállalkozásnak tartja a dolgot. Szó esik a kisebbségi törvényről is, vállvonogatásos stílusban. Göncz Kinga nem fog rákérdezni a csángók anyanyelvhasználati jogára, a kétnyelvűség alkalmazásával kapcsolatos gondokra, a Vadim–Becali-féle retorikára, a hokimeccseken divatos bozgorozásra, a kolozsvári Szent Kamill Otthon elvert munkatársának esetére, a kolozsvári buszon elhallgattatott, magyarul beszélő fiatalokra. Nem kérdi majd meg, mit keres az újságárus-standokon a Vasgárda hivatalos lapja, és nem fog tiltakozni a székelyföldi görögkeleti létesítmények sokasága ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Sztrapacska és puliszka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Konkrét lépéseket várnak a felek a novemberi magyar–román kormányüléstől. A két ország eddigi kapcsolattartása persze eddig is csak elvétve lépett túl a mosolydiplomácia határain. A tavalyi történelmi közös kormányzás óta alig történt valami a kétoldalú kapcsolatok érvényesítésében, még a közös útlevél-ellenőrzés is várat magára a két országhatár közötti senkiföldjén. A kisebbségi törvény nem halad, a Sapientia Egyetem állami akkreditálása, egyben finanszírozása terén sincs változás, a Gozsdu Közalapítvány parlamenti ratifikálása sem történt meg. Egyetlen megvalósulás a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A félkudarcokat jegeli a puha magyar diplomácia. A román fél számára elegendőek a látszateredmények, a magyar diplomácia pedig nem lép. /Csinta Samu: Diplomáciai melegítés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

A közös magyar–román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról szóló törvénytervezet elutasítására szólította fel a Bihar megyei román képviselőket augusztus 28-án Bartolomeu Anania Kolozsvár-Felek ortodox érseke. A román egyházfő a Krónika kérdésére konspirációnak nevezte a magyar–román közalapítvány létrehozásának szándékát. „Azt kívánjuk elérni, hogy a magyar állam az 1937-es kétoldalú egyezmény értelmében adja át a román államnak a teljes Gozsdu-vagyont, hogy azt a nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány az ortodox fiatalok taníttatására fordíthassa” – szögezte Bartolomeu Anania. /Balogh Levente: Ortodox offenzíva a Gozsdu Közalapítvány ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

Augusztus 29-én folytatódhat a kisebbségi törvény vitája a képviselőház bizottságaiban. A szaktestületek tagjai viszont már előre leszögezték, aligha gyűl össze a határozatképes jelenlét. A tanügyi bizottság elnöke, Olguta Vasilescu nagy-románia párti képviselő szerint a vita elmarad, mert az emberjogvédelmi bizottság nem hívta össze tagjait, a tanügyi bizottságot pedig addig nem hívják össze, amíg az előbbi nem tart ülést. Vasilescu szerint már senkit sem érdekel a jogszabály, mivel az RMDSZ azt szeretné, ha helyette sürgősségi rendeletet fogadna el a kabinet. A román politikum elvárja, hogy a magyarságnak ne legyen képviselete a bukaresti kormányban – nyilatkozta Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint az alternatíva az, hogy az RMDSZ-en kívüli képviselet mehet panaszkodni az európai uniós intézményekhez. /Bukhat a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint a tervezett verespataki aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent, ezért határozottan ellenzi az aranybánya megnyitását. Budapest nagyra értékeli viszont, hogy a román hatóságok biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálatában, olvasható a minisztérium közleményében. /Verespatak-fórumok Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A romániai egyházak vezetőit is átvilágítják azt követően, hogy a Legfelső Védelmi Tanács az egyházfőkre vonatkozó titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozásáról döntött. Traian Basescu államfő bejelentette: a döntés értelmében a romániai egyházak vezetőinek az aktái immár nem minősülnek államtitoknak, így a papokat is átvilágíthatják. Az egyházi vezetők átvilágítását főként a liberálisok szorgalmazták. Teoctist pátriárka, nevét eddig több, a Securitátéval való együttműködési botrány érintette. Stejarel Olaru történész kijelentette: az iratok azt bizonyítják, hogy a pátriárkát az egykori titkosrendőrség „legkevesebb ügynökként” foglalkoztatta. Ezt a vádat az ortodox egyház szóvivője cáfolta. /Átvilágítják a romániai egyházak vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Románia nem küld katonákat az ENSZ dél-libanoni békefenntartó csapataiba, ugyanakkor részt vesz a közel-keleti ország újjáépítési folyamatában – jelentette be Traian Basescu államfő, azt követően, hogy ülésezett az ország stratégiai fontosságú biztonságvédelmi kérdéseiben dönteni hivatott Legfelső Védelmi Tanács. Az államfő kifejtette: Románia az afganisztáni, az iraki és a balkáni katonai szerepvállalásával teljesítette kötelességét a nemzetközi közösséggel szemben. /Románia nem küld katonákat Libanonba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Borbély Tamás cikke (Integrálódás és önállóság, Szabadság, 2006. aug. 21.), éppen az ünnepi számvetések idején Kötő Józsefre megrázó hatással volt. Mára a magyar intézményrendszer rothad, elveszítette egyensúlyát? Csupán a lassú, csendes, elpusztulás önérzetes programját hajtja végre? Borbély szerint „az erdélyi magyarság klasszikus dilemmája”, az „integrálódás versus önálló boldogulás”. Integrálódás a cikkíró szerint egyenlő az önálló entitás feladásával, a teljes betagolódást jelenti a többségi társadalmakba, mert az önállóság csupán szimbolikus tartalom, amely a provincializmushoz vezet. A betagolódást zsákutcába vezet. Az 1923-as csúcsai paktum, a belépés a Nemzeti Újjászületés Frontjába, vagy a legfrissebb koalíciós tapasztalat a kisebbségi törvény körüli herce-hurcáról arról vallanak, hogy a betagolódás nem megoldás. Akkor voltunk versenyképesek és sikeresek,, amikor nem betagolódtunk, nem elzárkóztunk, hanem minden társadalom formáló erővel partnerként tevékenykedtünk, írta Kötő. 1989 után mindenki világosan látta: az erdélyi magyarság klasszikus dilemmájának feloldása a harmadik út kiépítése lehet, az erdélyi magyar nemzeti közösség önálló entitássá formálása a magyar és a többségi mellett, önálló politikai érdekvédelem, önkormányzati intézményrendszer, a civil társadalmi szervezetek rendszere terén. Mintegy párhuzamos társadalmat kellett építeni, hogy gátolják a hegemonista, asszimilációs tevékenységet. Tehát nem egy az elzárkózásra építés stratégiája jellemezte az elmúlt tizenhat évet! A nemzeti lét megőrzésének két feltétele van: a gazdasági és művelődési konszolidáció. Újraindulhatott volna a magyar tudományos kutatás az akadémia, az Erdélyi Múzeum újraalakítása nélkül? Vajon az általa kezelt ösztöndíjrendszer nélkül megindulhatott volna a magyar értelmiségi réteg újratermelése, amely az alapja minden kultúra fennmaradásának? Vajon nem az önkormányzó intézményrendszer igénye ösztönzött az anyanyelvű oktatási struktúrák formálásához, hogy ma már olyan oktatói potenciállal és diák létszámmal rendelkeznek, amely feljogosíthat önálló tanintézetek követelésére minden szinten? (Az 1989/1990-es tanévben 500 diák tanulhatott egyes tantárgyakat magyarul az egyetemen, a 2004/2005-ös tanévben több mint tíz ezer egyetemista 102 szakon teljes képzését anyanyelvén nyerheti el). Ha nem indítják el a „fehér folt” akciót, hogy minden magyarok is lakta településen legyenek egyesületek, alapítványok, vajon ki hozta volna létre és üzemeltetné szórvány kollégiumokat és a magyar házakat, állítana emlékjeleket, teremtene otthonokat a kultúra műhelyei számára? A gazdasági konszolidáció érdekében történt kísérletek: vállalkozások ösztönzése, autonómia szigetek megteremtése, a gazdasági elit képzésére szolgáló fórumok létrehozása, mind önszerveződő testületek munkája. Tehát nem a leépülés, hanem éppen az építés jellemezte az elmúlt tizenhat évet, szögezte le Kötő József. Azonban most tovább kell lépni. Egy kiépült társadalmi entitásnak közjogilag szavatolt keretre van szüksége, az adófizető állampolgárok pénzéből a működéshez szükséges forrásokat meg kell kapnia, az arányos részesedés elve alapján. Ez a keret a kulturális autonómia. /Kötő József: Harmadik út. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mérséklődött a népességfogyás üteme Magyarországon. Tamás Pál szociológus szerint az irányzat ennek ellenére nem változott, és Magyarországnak bevándorlókra van szüksége. A 2005. január-júniusi 22 978-cal szemben 2006 első hat hónapjában 18 262 fővel csökkent a népesség száma a születések és halálozások különbözetéből adódóan. Azonban a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege következtében az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 7000 fővel lett kevesebb. A népesség lélekszáma az időszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10, 070 millió volt.” Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. kifejtette, a népességfogyási trend a jellemző. „A többi kelet-európai országgal együtt Magyarország azon európai államok közé tartozik, ahova nagyon kicsi a bevándorlás, miközben általában a bevándorlás, mindenütt az EU-tagállamokban, a legnagyobb kiegyenlítő azon tényezők között, amelyek a népességfogyást ellensúlyozzák” – jelentette ki. /Guther M. Ilona: Bevándorlás: elhallgatott igény. Magyarországnak is szüksége van bevándorlókra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Az OTP Bank Romániának jelenleg már 50 bankfiókja működik az ország városaiban, s augusztus 25-től a pénzintézet Gyergyószentmiklóson is jelen van. „Gyors, rugalmas, innovatív bank vagyunk, és minél közelebb szeretnénk kerülni ügyfeleinkhez” – nyilatkozta Harai Csaba, az OTP Bank Románia gyergyószentmiklósi kirendeltségének igazgatója. /Barabás Márti: OTP-fiók nyílt Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Budapestre utazott háromszéki elöljárókból álló küldöttség, támogatáskeresés céljából találkoztak budapesti kormányintézmények képviselőivel. Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke ismertette, hogy Szili Katalin országgyűlési elnökkel, illetve a gazdasági és kulturális tárcák tisztségviselőivel tárgyaltak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tárgyaltak a sepsiszentgyörgyi Lábasház, a bodvaji vashámor, illetve a kézdivásárhelyi volt katonanevelde rehabilitációs munkálatainak részfinanszírozásáról. /Erdélyi hírek. Háromszéki küldöttség Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Az elmúlt hét végén telefonon érdeklődött Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere: van-e tudomása a lapnak arról, hogy megverték a szentsimoni sorompóőrt? Nemleges válaszra a polgármester megjegyezte: „Akkor ezt az ügyet is eltussolják.” Csíkszentsimonban augusztus 23-án éjjel a faluban leszúrtak egy helybélit, a két tettes elmenekült, a rendőrőrs járőrkocsija bekapcsolt villogókkal járta az utcákat. A régimódi, kézzel tekerhető vasúti sorompó le volt eresztve. Korodi Imre sorompóőr a vonatot várva jelzőlámpájával már ott állt a sínek mellett. A sorompó előtt egy piros autó állt meg, ordított a zene. Korodi odaszólt nekik, hogy halkabban a zenével, mert jár a rendőrautó. Erre románul rászóltak, kiszálltak a kocsiból, az egyik hátulról megütötte őt, majd maga felé húzta, erre a sorompóőr a lámpával fejbevágta. De jött a többi, nekiestek, verték. Korodi Imrének még napokig fájt az oldala, de nem ment törvényszéki orvoshoz. A főnöke a vasútnál azt mondta, a hivatalos jelentésbe ne írja be, mi történt, a rendőrség majd elrendezi. Az esetnek több szemtanúja volt. Bilibók István társával, Szép Bernáttal szintén a sorompó felhúzását várta. Amikor odamentek, a négy ember abbahagyta Korodi verését, aki már véres volt. A vonat közben elment, jött még valaki, hogy emeljék már azt a sorompót, erre mondták, hogy hívni kell a rendőrséget. Erre a verekedők megszólaltak, nem kell rendőrt hívni, mert van már itt rendőr, s magukra mutattak. Nagyon részegek voltak. A tanúk jelentették a rendőrségen, majd a vasúti rendőrségen is. Ennek alapján a négy támadó kocsiját megállította valahol Zsögödfürdő környékén a rendőrség. A vasúti rendőrségen senkivel sem tudtak szóba állni, a parancsnok szabadságon, akik ott voltak, nem tudtak-akartak információt adni. Tudott viszont a történetről Fertu Gel, a csíkszeredai börtön igazgatója, aki hangsúlyozta: a rendőrségtől semmiféle írásos értesítést nem kapott, amit tud, alárendeltjeitől tudja – nem hivatalosan. Fertu elmondása szerint az autóban két börtönőr ült, a másik kettő civil volt. A zene miatt a sorompóőr beléjük kötött, majd az egyik börtönőrt megütötte lámpájával. Az „áldozat” törvényszéki orvosnál is járt látleletért. Megjegyezhető: középkorú sorompóőrökre nem jellemző, hogy munkahelyüket elhagyva lámpájukkal négy, jó erőben levő fiatalra támadjanak. Csíkszentsimonban két incidens történt azon napon. Az egyikről, a leszúrásról másnap már értesítették a sajtót a rendőrség illetékesei. A sorompóőr megtámadásáról egy árva szót sem ejtettek. /Szondy Zoltán: Incidens magyarellenes felhanggal. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

Ötödik alkalommal tartotta meg táborát Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL). A rendezvényen az erdélyi magyar írószövetség 150 tagjának mintegy harmada vett részt. ,,Elsőként a munkakörülményeket kellett megteremtenünk, az infrastruktúrát. Ez elég hosszas procedúra volt, de idén nyár elejére végre sikerült megfelelő irodát, felszerelést összeszednünk. Most következik a tőkeszerzési szakasz, amely igen fontos” – összegezte eddigi munkájukat Orbán János Dénes, az E-MÍL elnöke. Tervük a liga közhasznú társaságként való bejegyeztetése, amely azt jelentené, hogy a Román Írószövetséggel egyenrangú, hasonló jogokat élvező szervezetté válna, tagjai ugyanúgy jogosulnának a pótnyugdíjra és más állami kedvezményekre, mint annak tagsága. ,,Ehhez hatalmas jogi dokumentációt kell benyújtani, kormányrendelet szükséges hozzá, és legalább 5000 euróba kerül a szükséges iratcsomó ügyvéd általi összeállítása. Ez nagyon nagy pénz, nem lehet egyik napról a másikra összeszedni” – mondja az elnök. Irodalmat a vidéknek címmel indítanának egy programot, mely során minden magyarlakta faluba szeretnének eljuttatni egy-egy kisebb-nagyobb író- és költőtársaságot. Számítanak a polgármesterek, lelkészek, a falusi értelmiség segítségére. A könyvterjesztés Erdély-szerte akadozik, ebben a formában köteteiket, kiadványaikat is eljuttathatnák a nagyközönséghez. A romániai magyar irodalmi élet, könyvkiadás jelen pillanatban részben pályázatokból, részben a mecénások támogatásából próbál fennmaradni. A pályázatok itthon és Magyarországon politikafüggőek, eddig nehezen és csak kis összegeket ítéltek meg az E-MÍL-nek, az EU-s csatalkozás új távlatokat nyit . A zetelaki rendezvény megnyitójára hiába hívták meg Markó Bélát, Szász Jenőt, Takács Csabát, még csak válaszra sem méltatták megkeresésüket. /Farkas Réka: Irodalmat minden településre (Zetelaki írótábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A Szeret-Klézse Alapítvány klézsei székházában a hét végén nyílt meg Petrás Ince János emlékszobája. A moldvai csángómagyarok között a tizenkilencedik században szolgáló pap halálának 120. évfordulóján az egybegyűltek a balladagyűjtőre, nyelvjáráskutatóra emlékeztek. Az alapítvány kertjében felavatták Csoma Gergely magyarországi szobrászművész emlékoszlopát. Petrás Ince János munkásságát Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatta, beszédet mondott Sántha Attila, a Moldvai Magyarság főszerkesztője és Salamon Ferenc, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója. A kétnyelvű szentmisét Gergely István csíksom-lyói esperes celebrálta, felléptek a klézsei, frumószai, külsőrekecsini és pusztinai, valamint a kézdivásárhelyi és a csernátoni táncosok. /(Fer-): Petrás Ince János-emlékszoba Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Debrecenben a repülőtéren forgatják az 1956-os forradalomról szóló új magyar filmet, a Liberté ’56-ot, amely a szabadságharc sorstragédiáit, hősi helytállásait sűríti száz percbe. A forgatókönyv Szőcs Géza drámája alapján készült Szőcs Géza Liberté ’56 c. kötete az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg Aradon 2006-ban. A Csokonai Színház művészeinek részvételével készülő, Eperjes Károly, Kóti Árpád, Cseh Tamás és Hobo nevével fémjelzett filmet Vidnyánszky Attila rendezi. A filmforgatást követően kezdődnek a Liberté drámaváltozatának próbái Debrecenben, a Csokonai Színházban. Szőcs Géza így vallott munkájáról: “Az egész nemzet okulására írtam, és más nemzetek okulására is. Meg akartam mutatni, hogy a gonosz, bár eluralkodhat, és hatalma tartós is lehet, még sincs más erkölcsös megoldás, mint a lelki megtisztulást, a jó ügyet választani még akkor is, ha a választás az ember életébe kerülhet.” /Új film a forradalomról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

Csíksomlyón katolikus ifjúsági találkozót tartottak, románok is eljöttek. Egyesek az utolsó magyar bástya feladásával vádolták a szervezőket: Székelyföldön beengedték a románokat a magyar templomokba, ezután nem lesz megállás. A lap munkatársa örömmel üdvözölte a román nyelvű misét, megmagyarázta, hogy nem Csíksomlyó és Székelyföld a világ közepe. A katolikus egyház jobban tudja: „nem székelyföldi burokban élünk”, a nyitott világban a rugalmasság a jövő legfőbb tanácsadója. /Székedi Ferenc: Bevett bástya? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Megtartotta évadnyitó társulati ülését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kárp György ügyvezető aligazgató, a Tompa Miklós Társulat vezetője ismertette a 2006/2007-es színiévad repertoártervezetét. Az új évad ismét csak a bizonytalanság jegyében indul. A színház épületében zajló felújítási munkálatok erősen befolyásolják a repertoár alakulását. A nagyterem felújítása csak ezután kezdődhet el. Az évad első nagytermi premierje Ray Cooney Ketten a neten (Bigámia II.) című vígjátéka lesz. Ezzel párhuzamosan zajlanak A változó Hold alatt című produkció próbái, melyet Geoffrey Chaucer Canterbury mesék című műve alapján állított össze és rendez Barabás Olga. A tervezetben még szerepelnek Örkény István Macskajáték (rendező: Kovács Levente és László Csaba), Samuel Beckett Godotra várva (rendező: Liviu Pancu), Székely János Caligula helytartója (rendező: Kincses Elemér) Witold Gombrowicz Yvonne de Burgund (rendező: Alexandre Colpacci) és Koporsó és bölcső közt – Mende Gaby előadóestje. A fentieken kívül a műsorban helyet kapnak pódium-előadások, megemlékezések, tájoló és szabadtéri előadások, ugyanakkor felújítják az előző évadok sikeres előadásait. /Évadnyitás a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

A nemrégiben megalakult Maros Megyei Koreográfusok és Néptáncegyüttesek Egyesülete jövő hónaptól Marosvásárhelyen néptánc-tanfolyamot indít, amelyre bárki jelentkezhet. Molnár József koreográfussal, leendő képzési táncoktató elmondta, hogy országos szinten van egy hasonló elnevezésű egyesület, amelynek titkárjaként is tevékenykedik, az újonnan létrejött pedig Maros megyében működik. Az egyesület célja a fiatal tehetségek felkutatása, fiatal művészek pártfogása, a népi értékek megőrzése, koreográfiai, táncoktatói rendezvények szervezése. Az induló, kétéves tanfolyamot az egyesület szervezi. Nyárádmenti táncokkal kezdenek, majd áttérnek a megye más tájegységeinek táncaira. Csak magyar népi táncokat tanítanak, a román táncképzés a tanfolyamtól teljesen független. Az is hamarosan beindul. A kurzus végén oklevelet is adnak. Ezzel az illető szakmai berkekben is igazolhatja képzését és taníthat is, ha úgy tartja kedve. /Nagy Botond: Magyar néptánctanfolyam indul… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

A marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítással ért véget a második erdőcsinádi táborozás. A Lukácsy Szilamér református lelkész igazgatta és Miholcsa József szobrászművész irányításával működő táborban táborcímer és táborzászló is van. A bemutatott festmények, grafikák, szobrok sokféleképpen közelítették meg a tábor idei témáját, a határt. /N.M.K.: Kapuzárás az erdőcsinádi alkotótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Erdélyi körútjának kolozsvári állomásaként az Erdélyi Napló hetilap vendége volt Rácz Sándor, az 1956-os munkástanácsi vezető, a Magyarok Világszövetségének a tiszteletbeli elnöke, találkozott a kolozsvári magyar média képviselőivel. „1956-ról valóban sokkal többet kellene beszélnünk” – hangsúlyozta, mert sokat hazudtak 56-ról.   A magyar forradalom nem csak a magyaroké volt, hanem az egész világé. Azzal, hogy megállította a kommunizmus terjedését, világjelentőségre tett szert. A rendszerváltáskor elkezdtek a forradalomról beszélgetni, az Országgyűlés egyik első törvénye nemzeti ünneppé nyilvánította a forradalmat. A törvény elfogadása után azonban megkezdődött a forradalom eszméitől való eltávolodás. Most, az ötvenedik évforduló közeledtével azt mondják, hogy az élő 56-sok kötelesek a hatalommal együtt részt venni a megemlékezésen. Azonban a Magyarországon ma létező hatalom kommunista hatalom. Tagjai a Kádár-rendszer folytatói. Sokak szerint terhei a társadalomnak az élő 56-sok. „A forradalomról szóló hazugságokkal könyvtárakat lehet megtölteni” – hangsúlyozta. Elmondta, ő is írt egy könyvet, a forradalommal kapcsolatos hazugságáradat megtörése céljából. Magyarországon a kormányok idegen érdekeket szolgáltak, jelentette ki. Honnan indult a magyar forradalom? 1956 június 28-án Posdamban lengyel fölkelés zajlott, száz halott volt, a kommunista rendszer fegyverrel válaszolt a munkások követeléseire. A forradalom leverése után Szerov tábornok ötezer magyar fiatalt vitt Magyarországról ukrajnai börtönökbe. Rácz Sándor ekkor a munkástanácsok elnökeként megkereste Budapest szovjet parancsnokát, hogy szóvá tegye a deportálásokat. A szovjet tiszt erre parancsot adott, hogy a fiatalokat hozzák vissza Magyarországra. A magyar munkástanácsoknak ekkor még nagy tekintélyük volt a szovjet vezetés előtt. A szovjet katonai vezetéssel három éjszaka, a magyar politikai vezetéssel tíz éjszakán át tárgyalt. December 11-én Rácz Sándort letartóztatták, és 23 éves korában életfogytiglanra ítélték. A börtöben tudta meg, mi történt az erdélyi magyarsággal. Mindez bizonyossá tette számára, hogy a Kárpát-medence egy és oszthatatlan. Amikor munkástanácsi vezetőként tárgyalt, az első követelés volt, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Magyarországról. Apró Antal inkább fölajánlott neki miniszteri tálcát, majd Kádárék útlevelet és pénzt ajánlottak, hogy hagyja el az országot. Rácz ezt nem vállalta. Isteni szerencse mentette meg az akasztófától. Most két emlékmű épül: az egyik a kormány, Gyurcsány Ferenc szobra lesz, a másik az üldözött szervezeteké, az Egyetem előtt. /Makkay József: Az 1956-os szabadságharc túllépett a francia forradalmon. Beszélgetés Rácz Sándorral, a Nagy Budapesti Központi Munkástanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./

Gógánváralja negyven kilométerre van Marosvásárhelytől, az utak rosszak. Falutalálkozó tartottak, hívták az elszármazottakat is haranglábas műemlék templomba, a helyi református egyházközség és RMDSZ szervezte rendezvénysorozatra. Dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök, egykori itteni lelkész hirdette az igét, majd kopjafaavatóra került sor: az 1848-as forradalom, valamint a két világégés áldozatainak emlékére állították a templomkerti kopjafát. A házigazda, Orbán Lajos lelkész köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kakassy Sándor, a Maros Megyei Tanács képviselője megjegyezte: ez a település valamikor a sepsiszentgyörgyi színház vendégjátékát fogadta, ma már a kultúrház is romokban áll. A Bethlen család egykori vára pusztul. A kopjafa leleplezését a helybéli vegyes kar énekei és szavalatok színesítették. A falunapon négyszázan voltak a 280 lelkes gyülekezet ünnepén. /Nagy Botond: A béke emberei. Falutalálkozó Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Megkezdődött a Finnországban gyártott orgona felállítása a várad-rogériuszi református templomban. Hangzását és felszereltségét nézve egyedülálló lesz Romániában a finnországi Poriból érkezett orgona – mutatott rá Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész. Felépítése azonban közel három hónapot vesz majd igénybe Az orgona Tőkés László királyhágó-melléki református püspök közbenjárására, valamint a rogériuszi templom presbitériumának a döntése nyomán került Nagyváradra. /Orgonájáról váljon híressé Nagyvárad. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./

A mindig friss, tettrekész a 85 esztendős Koncz János természetfotóit, portréképeit mutatták be Marosvásárhelyen, az Oázis Alapítvány székházában. Bölöni Domokos istenadta jó kedélyét, örökmozgó természetét kiemelve köszöntötte a marosvásárhelyi fotóművészek doyenjét. Személye a folytonosság jelképe a Marosvásárhelyi Fotóklub félszázados működésében. /dbs: Egy örökifjú kiállításáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Ötödször rendezték meg a hét végén a Tóti Falunapokat. Augusztus 26-án szekeres felvonulással hívogatták a magyar népviseletbe öltözött fiatalok a helybélieket. Volt focibajnokság és szépségverseny is. Bemutatták Tóti monográfiáját. Pete István szenátor elmondta: a tótiak büszkesége kell hogy legyen ez a könyv. Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kiemelte: az elmúlt évek során közel ötven monográfia született a Bihar megyei tanács támogatásával. Végül a szerző, Szilágyi József beszélt munkájáról. A könyv tartalmának bemutatására is kitért, említést téve az első és második világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, amiben Tótinak nagy szerepe volt. Fellépett a micskei Görböc néptáncegyüttes is. /Demian Zsolt: Tóti falunapok. Bemutatták a község monográfiáját. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./

Színvonalas kiadványt jelentetett meg a Román Madártani Egyesület a Nagy-Homoród völgyének értékeiről. A háromnyelvű könyvecske olvasmányosan mutatja be a környék falvait, a művelődési életet, érdekességeket. Az élővilág iránt érdeklődők a madárvilágról, illetve a nemrégiben természetvédelmi területté nyilvánított Bágyi dombok növényzetéről olvashatnak leírást. /A. L.: Kiadvány a Nagy-Homoród völgyéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./