A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele a héten elkezdi működését. Aki igényli a hírlevelet, küldjön egy tartalom nélküli levelet a ReMeK-e-hirlap-subscribe@yahoogroups.com címre, hogy regisztrálják az e-mail címét a listára. /Könyvtárosok elektronikus hírlevele. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Napvilágot látott Mezei József: Magyar-román-angol jogi, közigazgatási és üzleti szótár. /C. H. Beck Kiadó, Bukarest, 2006./ Megjelent a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával és a bukaresti Petőfi Művelődési Egyesület közreműködésével. /Mezei Szótár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A tavaly augusztusi udvarhelyszéki árvíz krónikájáról jelentetett meg kötetet Fábián Kornélia, a székelyudvarhelyi Regionális Televízió szerkesztője Tenger minden címen. A szerző saját élményeit, megélt vallomásokat gyűjtötte egy csokorba. /Árvízi krónika. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Udvarhelyszéki műemlék templomok címmel új kiadvány jelent meg az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület gondozásában. A kiindulási alap egy 2004-es fotókiállítás volt, amelynek anyagát bővítette ki a kötet négy szerzője. A kiadvány 130 színes fotó, illetve grafikák és alaprajzok segítségével mutatja be a régió 52 műemlék templomát, az eligazodást egy háromnyelvű összefoglaló is segíti. /Udvarhely-széki műemlék templomok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Románia is korlátozó intézkedéseket vezethet be „viszonzásul” azon EU-országok állampolgáraival szemben, amelyek szigorítják a románok munkavállalási jogát – nyilatkozta Traian Basescu államfő az International Herald Tribune-nak. /Basescu: „viszonzásul” Románia is korlátozhatja a munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Ion Iliescu volt államfő kijelentette: rendszerint távol marad alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőségi üléseitől, mert ott „gyakran ostobaságokról” vitatkoztak. Iliescu nem szándékozik újra indulni egy következő tisztújításon. Ion Iliescu ugyanakkor cáfolta, hogy egyáltalán szóba került volna leváltása a PSD szenátusi csoportjának éléről. /Iliescu visszavonul, de tisztségben marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A papok eddig titkosított dossziéinak nyilvánosságra hozatala visszaüthet – jelentette ki Laurentiu Streza, Erdély ortodox érseke, majd hozzátette, hogy egyetért a papok dossziéinak nyilvánosságra hozatalával. Laurentiu Streza szerint a papságot mélységesen felháborították a művelődési miniszter nyilatkozatai, miszerint az egyház egyes szolgái nemcsak besúgók voltak, hanem megszegték a gyónási titoktartást is. Nemrégiben Bartolomeu Anania kolozsvári érsek javaslatára az erdélyi ortodox püspökök zsinata határozatot fogadott el, amely nyíltan megfenyegette a politikusokat: ha nem fogadják el a jogszabályt, amely kivonná az ortodox egyházat a visszaszolgáltatási törvény hatálya alól, az egyház újragondolja politikai függetlenségét. Anania érsek különben, korábban már nyilvánosan is beavatkozott a politikába: a 2000-es helyhatósági választások idején az ő prédikációi is hozzájárultak ahhoz, hogy Kolozsváron megőrizhette polgármesteri székét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselője, Gheorghe Funar. /Sz. L.: Újra támadásba lendült az erdélyi ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke találkozott Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével, szó lehet az együttműködésről. Mindkét pártvezetőnek a Demokrata Párttal (DP), illetve az államfővel van baja, s egy esetleges paktum minkét fél számára előnyösnek mutatkozik. /Összefognak a konzervatívok a nagy-romániásokkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

A Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt /KP/ hirtelen egymás keblére borult. Voiculescu KP-elnök szekus múltja letagadhatatlan, Vadim Tudort pártelnököt egyszer tisztára mosta ugyan az átvilágító bizottság, de most újabb bizonyítékok kerültek elő. Vadim Tudor maga jelentette ki, hogy minden szekust szívesen lát pártjában, mert csak velük együtt lehet rendet teremteni. /Németh Júlia: Vadim, a rendszergazda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata Párt alelnöke bemutatta a sajtónak azt a 300 oldalas dossziét, amelyet a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott meg, s amelyet a következő napokban az internet útján is nyilvánosságra kíván hozni. A megfigyelési iratcsomó megfigyeléseket, besúgói jelentéseket és olyan nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek megírására annak idején a Szekuritáté kényszerítette. – Emil Constantinescu vagy pedig a jelenlegi titkosszolgálatok politikai rendőrségi akciót folytattak, amikor a Szekuritáté által róla készített iratcsomót 2000-ben titkosították – jelentette ki Berceanu. A miniszter védelmébe vette pártbeli kollégáját, Silvian Ionescut, aki 1989 előtt dolgozott 17 éven át a külföldi hírszerzésnek (DIE), s aki szerinte „nagyjából ugyanazt a munkát végezte”, mint azok a hírszerző tisztek, akik 1990-ben kerültek a külföldi hírszerzéshez, és így az elmúlt 17 évben a SIE-nek dolgoztak. /Radu Berceanu bemutatta a CNSAS-tól megkapott dossziéját. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./ Constantinescu cáfolta, hogy ő javasolta volna a titkosítást, és politikai rendőrségként használta volna a titkosszolgálatokat. Nyomatékosította: az ő elnöki mandátuma alatt egyetlen dossziét sem titkosítottak. A volt államfő szerint Berceanu azért vádolja őt, hogy elterelje a figyelmet Traian Basescu szekusdossziéjáról. /I. I. Cs.: Berceanu-Constantinescu vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A kisebbségi törvény támogatását kérte a koalíciós pártoktól Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. „A Nemzeti Liberális Párt felvállalta a tervezet kormány által elfogadott formában való támogatását, és ezen a vonalon megyünk tovább” – szögezte le Bogdan Olteanu. Szerinte jelenleg hiányzik a tervezet elfogadásához szükséges politikai akarat. /G. G.: Bogdan Olteanu: politikai akarat kell. A liberálisok kitartanak a kisebbségi törvény mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A szekusdossziékkal foglalkozik a média, közben megkezdődött a választási kampány. A D. A. Szövetségben megegyeztek abban, hogy a liberálisok és a demokraták továbbra is együtt mérettetik meg magukat. Az államfő vereséget könyvelhetett el a „libanoni” hadszíntéren: miután Washingtonban készségesen felajánlott román katonákat a misszióba, a Legfelső Védelmi Tanács úgy döntött: nem küldenek csapatokat a Közel-Keletre. A kisebbségi törvényt az RMDSZ partnerei nem vállalják fel. /Simon Judit: Elkezdődött a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A szlovákiai magyarellenes hangulat is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió nem képes rendezni az egyes nemzeti kisebbségek problémáját – jelentette ki Antal Árpád András RMDSZ-es képviselő. Egyetért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőivel, akik szerint az ország uniós csatlakozása előtt kell megoldást találni a magyar kisebbség lehető legtöbb problémájára. Fontos, hogy a csatlakozásig hátralévő néhány hónapban jöjjenek létre az autonómiatanácsok. Csapó József, az SZNT elnöke és Soós Sándor, az EMI vezetője az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Unió Tanácsához küldött levelet, amelyben többek között a romániai magyarság egyenrangú államalkotó nemzetként való elismerését, magyar önkormányzat létrehozását Erdélyben, Székelyföld területi autonómiájának helyreállítását, a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítását kérték. Más véleményt vall Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, aki szerint nem lenne kedvező sem a román, sem a magyar közösségnek, ha Románia 2007 januárjában nem lenne az Európai Unió tagja. /Kovács Zsolt: Antal: lappangó konfliktust integrál az EU. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Rárivallt magyarul beszélő utasaira az Atlassib személyszállító vállalat egy sofőrje. A két fiatal Németországból utazott haza Romániába, amikor az autóbusz vezetője rájuk szólt: Romániában románul kell beszélni. Az egyik érintett gyermek édesapja nem hagyta annyiban a dolgot, elektronikus levélben fordult az Atlassib vezetőségéhez. „Ezúton fejezem ki felháborodásomat az említett gépkocsivezető idegengyűlölő, agresszív és civilizálatlan viselkedése miatt. Magatartása távol áll mindattól az európai szellemiségtől, amelyről az önök internetes honlapján olvashatunk. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy 16 évnyi demokrácia után egy önmagát nagyra becsülő cég alkalmazottja 15–16 éves gyermekekre kiabáljon azért, mert azok egymás között magyarul beszélgetnek” – olvasható az apa román nyelvű levelében, amelyben kéri az illető gépkocsivezető nevének kiderítését, illetve tudni szeretné, milyen lépéseket tett a cég vezetősége az ügy tisztázása érdekében. A levélre gyorsan megérkezett a válasz. Az eredeti szöveget kinyomtatták, majd annak sarkára Ilie Carabulea cégvezető aláírásával, kézírással rótták a következő szavakat: „Mivel ön nem tanúsít civilizált magatartást cégünkkel szemben, én vállalom annak felelősségét, hogy ne válaszoljak önnek. Miképpen ön nem hajlandó románul beszélni, úgy én sem vagyok hajlandó engedni, hogy nyomást gyakoroljon cégünkre”. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Krónikának elmondta: elítéli, de nem tartja egyedülállónak az efféle ügyeket. /Kulcsár Andrea: Rárivalltak a magyarul beszélő utasokra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Pert indíthat a magyar állam ellen Szegedi Márton, a budapesti vihar egyik áldozatának testvére. Szegedi Márton elmondta: „a történtekért a felelőst a magyar állam a törvényes eljárások betartásával fogja megállapítani, de ha nem vagyok elégedett az eredménnyel, akkor nem zárom ki a per lehetőségét”. A család visszautasította a Magyarok Világszövetségének segítségét, de Szegedi Márton nem kívánta kommentálni miért. A nemzeti ünnepet záró budapesti tűzijáték alatt kitört viharban öt ember veszítette életét, ebből három erdélyi. /Vincze Judit: Hazahozták a vihar áldozatait. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Korszerű biztonsági berendezések óvják majd új székhelyén a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai könyvtárát. A könyvállomány védelmének érdekében rádiófrekvenciás kapukat állítanak a bejárathoz, vonalkóddal látják el a köteteket, illetve térfigyelő kamerákat és riasztóberendezést szerelnek fel. Az internet-hozzáférhetőséggel rendelkező számítógépteremben az eddigi öt helyett az új tanévtől kezdődően tíz gépen lehet majd olvasni az elektronikus formában tárolt könyveket. A Sapientia belső udvarán két évvel ezelőtt felhúzott épület átalakítási munkálatai a jövő hónap végén fejeződnek be, s akkor kezdik el a mintegy harmincötezer kötetes, fele-fele arányban vásárolt, illetve adományként kapott könyvállomány átköltöztetését a tágasabb termekbe. A személyzet létszámát egyelőre nem bővítik: öt szakkönyvtáros és három segédkönyvtáros igazítja majd útba a diákokat. Az egyetem hosszú távon szeretné a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tenni a könyvállományt. /Jakab Lőrinc: Térfigyelőt és riasztóberendezést szerelnek a Sapientia könyvtárába. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

„Fontos, hogy a hatékony együttműködés érdekében évente egyszer a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ernyője alá tartozó szervezetek találkozzanak, erre tábor keretében nyílik igazi lehetőség, mondta Sándor Krisztina MIT-elnök. Előzőleg eredményes volt az erdélyi biciklitúra, amelyen a fiatalok Tekerj rá! címszóval az autonómia fontosságára hívták fel a figyelmet. A hét ifjúsági szervezetet tömörítő ernyőszervezet a hétvégén, Csíkszépvízen szervezi meg a III. MIT-tábort, amelynek során az autonómiamozgalom folytatását szeretnék kidolgozni. A táborban más meghívott erdélyi ifjúsági szervezetek képviselői, illetve ifjak is részt vesznek. /Kertész Melinda: MIT-tábor: az autonómia jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Május óta 11 százalékot, nagyjából kilencszázezernyi szimpatizánst veszített a Magyar Szocialista Párt, és 7 százalékpontnyit, ötszáz-hatszázezret szerzett a Fidesz, a Szonda Ipsos augusztusi közvélemény kutatása szerint. A Fideszt jelenleg a népesség 35, az MSZP-t 23 százaléka támogatja, a bizonytalanok és nem szavazók 32 százaléknyian vannak. A Magyar Demokrata Fórumra 4 százalék szavazna, míg a Szabad Demokraták Szövetségére csak 3. /Guther M. Ilona: Választói csapatmozgások Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Járai Zsigmond MNB-elnök, volt pénzügyminiszter élesen támadta a Gyurcsány-kormány tervezett intézkedéseit és a Brüsszelnek benyújtott konvergencia-programot. Járai szerint a program nem életképes, a gazdaság sebezhetősége megmarad, és Magyarország az egyik legsebezhetőbb gazdasággal rendelkezik a világban. /Domján Levente: Kifakadt a volt pénzügyminiszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A kormány jelentős, mintegy 800 ezer RON összértékű támogatást ítélt meg az erdélyi magyar egyházak számára templomok és az egyházak által működtetett szociális intézmények létesítésére, valamint javítási munkálatokra. A támogatottak között Maros megyei egyházi létesítmények is vannak. /Jelentős kormánytámogatás az erdélyi magyar egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

A Proditerm Rt.-t fizetésképtelennek nyilvánították Besztercén, ezért több mint 1200 család, télire minden melegforrás nélkül maradnak. A jövő heti városi tanácsülésen megtárgyalják a központi fűtés problémáját. Az intézkedés által érintett lakosok zöme kevés bevételi forrással rendelkezik, akik nem képesek lakásaikba saját erőből hőközpontot beszerelni. /Beszterce. 1200 család fűtés nélkül marad télire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Augusztus 21–27-e között mintegy 30-an fordultak meg az I. Mokrai Országos Evangélikus Ifjúsági Táborban. A szervezők többsége a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett Apatelekre. Az előadásokat többnyire fiatal lelkészek tartották. /Csabay Árpád lelkész, REVISZ alelnök: A Bánság és az Efézusi levél vonzása – Evangélikus fiatalok Mokrán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Rablótámadás áldozata lett Gergely István, a Hír TV székelyudvarhelyi származású munkatársa, akire erdélyi utazása közben támadt rá egy háromfős banda. A támadás a Szászmedgyest Segesvárral összekötő szárnyvonalon, Erzsébetváros előtt néhány kilométerrel érte a 26 éves fiatalembert. Három roma fiatal rátámadt a Budapesten élő grafikusra. Az erzsébetvárosi állomáson leszálló tettesek magukkal vitték a kárvallott mobiltelefonját, hordozható számítógépét, hátizsákját és pénztárcáját. Gergely István a segesvári rendőrségen tett feljelentést az ügyben. Egyik támadóját úgy sikerült azonosítania, hogy a nyomozók a nyilvántartásukban szereplő gyanús személyek arcképét tartalmazó fényképalbumot mutattak neki. – Példaértékűen jártak el a segesvári rendőrök, – nyilatkozta Gergely István. Támadóit az erzsébetvárosi romakolónián fogták el a rendőrök, akik addigra már túladtak a vonaton rabolt, vagyontárgyakon. Ezeket azonban később maradéktalanul sikerült visszaszerezni. /Rostás Szabolcs: Kirabolták a Hír TV munkatársát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Mezőbergenyén a református gyülekezeti ház a héten immár negyedik alkalommal ad otthont képzőművészeti alkotótábornak. A tábor fáradhatatlan szervezője ez alkalommal is Ősz Zoltán helybeli nyugalmazott tanár, aki maga is amatőr képzőművész. – A mezőbergenyei alkotótábor lényege, hogy a meghívott művészek megörökítsék a falu természeti, építészeti kincseit, a jellegzetes arcokat, felfedezzék a faluban azt, ami fölött a falubeliek tekintete könnyedén átsiklik. Az a cél, hogy a művészek megmentsék a még menthető értékeket, mondta Ősz Zoltán táborszervező. /Mezey Sarolta: Menteni, amit még lehet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Vörös bástyája Erdély első tojásmúzeumának, egy sajátos népművészeti dokumentációs központnak ad otthont. Kiss Portik Irén néprajzkutató tanulmányai során összegyűjtött 118 tojással kapcsolatos mondát és legendát. A népi kultúra tárgyi anyaga igyekszik felölelni a Kárpát-medence valamennyi tájegységét, a jelenleg 1800 hímes tojásból álló készlethez Bartis Erzsébet és Fehér Gizella a Csík, Gyergyó, Háromszék és Kászonszék tájegységek motívumait örökítették meg, Oresia Leunciuc a bukovinai mintákat festette meg, míg Kovács Zoltánné a tiszavidéki, dunántúli, valamint kárpátaljai tojáshímeket készítette el. /Tojásmúzeum a Lázár-kastélyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Marius Oprea, a kormányfő tanácsadója bemutatta a nemzetbiztonsági törvénycsomag végleges változatát a sajtónak. A Traian Basescu államfő által korábban javasolt jogszabályokból kikerültek az emberi jogokat sértő előírások. Oprea vázolta a titkosszolgálati intézményeket érintő változtatásokat. Eszerint az egyik titkosszolgálat, a Kormányőrség /SPP/ a Belügyminisztérium egyik főosztályává alakul, a telefonok lehallgatásával foglalkozó Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ pedig a Informatikai és Távközlési Minisztérium hatáskörébe kerül. A törvénycsomag előírásai szerint a titkosszolgálati alkalmazottakat terrorcselekmények, fegyver-, ember- és drogcsempészet nyomozásába vethetik be, a nyomozás legtöbb tizenhat órán át tarthat. A törvény megtiltja a titkosszolgálatoknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóba, a politikai pártokba, az egyházakba és a szakszervezetekbe. /Cs. P. T.: Korrigálták Basescu hírszerzés-törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Emil Constantinescu pert indít a titkosszolgálatok igazgatói és a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai ellen. Döntését azzal indokolta a volt államfő, hogy az intézmények nem teljesítették törvényes kötelezettségeiket. Az ex-elnök rámutatott: előbb megkeresi a titkosszolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságokat, és kérni fogja, hogy ellenőrizzék, hogyan teljesítették a titkosszolgálatok a 187/1999-es törvény által előírt kötelezettségeiket a volt politikai rendőrség leleplezésére vonatkozóan. Constantinescu hangsúlyozta, az ügyben a jelenlegi államfő is szerepet vállalt „illegálisan és alkotmányellenesen”, mert nem hatásköre a titkosítás vagy a titkosítás feloldása. Emil Constantinescu leszögezte: teljesen nyilvánvaló, hogy Traian Basescu együttműködött a Szekuritátéval, majd felsorolta, milyen iratokat mutatott be az átvilágító bizottságnak, amikor Traian Basescu ellenőrzését kérte. /Az átvilágítókat pereli az ex-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Bizonyos források szerint a szekuritátés aktaháború kirobbanása is a Nyugat nyomására történt, hogy legalább politikailag tiszta állami méltóságokkal léphessen be Románia az Európai Unióba. Néhány napja nem a Basescu által kifundált Washington–London–Bukarest tengelyről szól a fáma, újabban jobban hangzik a Berlin–Párizs–Bukarest tengely. Azonban éppen Németország és Franciaország nem ratifikálta még Románia csatlakozását. Basescu elnök bakizott néhány ügyetlen kijelentésével. Más dolog az, hogy a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről álmodozzon, s megint más, hogy a jelenlegi kontextusban erről államfői minőségében beszéljen. Más az, ha az unió bizonyos államai fontolgatják, hogy ideiglenesen bezárják piacait az olcsó román munkaerő előtt, és megint más, hogy a román államfő máris retorziókkal fenyegetőzik. /Kilin Sándor: Bakik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Heves reakciókat váltott ki az államfőnek az a javaslata, hogy a klérus dossziéi után hozzák nyilvánosságra azoknak a sportolóknak a névsorát is, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Időközben Teodosie, Tomis-Dobrudzsai görögkeleti érsek beismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, de nem azért, hogy ártson valakinek, hanem hazafiasságtól vezérelve. A ’90-es évek elején ketten, Nicolae Corneanu bánáti, és Andrei Andreiut gyulafehérvári érsek már beismerték, hogy hatalmas kényszer hatására együttműködésre kötelezte őket a Szekuritáté. /Ellenőrzik a sportolók múltját is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Az alapvető emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomagot ígér Marius Oprea történész a miniszterelnök tanácsadója és Radu Stroe, a kormány főtitkára, aki egyben a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottság elnöke. A tavaly bemutatott tervezet a civil szféra heves ellenkezését váltotta ki, mivel a hírszerzés ügynökei túl nagy hatalmat kaptak volna. A mostani, finomított változat sem nyerte el a civil szféra tetszését. Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy ez továbbra is túl nagy hatalmat biztosít a hírszerzési szervek titkosügynökeinek. A titkosszolgálatok ideiglenes vezetése sincs pontosan szabályozva Weber asszony szerint. A liberálisok korábban felszólították Basescut nevezzen ki új igazgatókat, az államfő azonban ezt a kérést megtagadta, és jelezte, csak akkor hoz döntést az új hírszerzési igazgatók kinevezéséről, amikor a parlament is elfogadja a nemzetbiztonsági törvénycsomagot. Stroe szerint a titkosszolgálatokat nem lehet hatékonyan ellenőrizni, mivel azok belső működési szabályzatukra hivatkozva kerülik meg a törvényes előírásokat. Ezért szerinte ki kell terjeszteni a hírszerzési szerveket ellenőrző parlamenti szakbizottság hatáskörét. /(borbély): Szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomag? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./