Véget ért a Paks melletti Cseresnyéspusztán a 13. alkalommal megrendezett olvasótábor. Évről évre Tolna megyei intézmények, vállalkozók segítették a határon túli diákok táborát. Idén előadást hallhattak a táborozók az 1956-os forradalomról. Nagy élményt jelentettek a kirándulások Pécsre, Orfűre, Paksra. A régióból temesvári és lupényi diákok vettek részt minden évben a táborban. Az erdélyi diákokon kívül Kárpátaljáról, Délvidékről és Felvidékről voltak diákcsoportok. /Farkas Éva: Lupényi és temesvári diákok a paksi olvasótáborban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

A napokban zárult Kolozsváron a harmadik nemzetközi magyar nyári nyelvtábor. A Bridge Language Study House Egyesület által szervezett nyári, intenzív nyelvoktatási program egyre több magyar nyelvtanulót vonz Erdélybe. A magyar nyelv iránt érdeklődők a nyelvtanulás mellett az erdélyi kultúrába is belekóstolhattak. Ez a nyári nyelvtábor az első és egyetlen olyan program Erdélyben, amely a magyar nyelvet idegen nyelvként és intenzíven oktatja, kulturális tevékenységekkel egybekötve. A kolozsvári magyar nyári nyelvtábor megszervezésének ötlete 2004 telén született meg. Az idei nyelvtáborban a diákok többsége amerikai volt, de akadtak köztük szlovákok és hollandok is. A program keretén belül a résztvevők Kolozsvár történetével ismerkedtek, és ellátogattak Tordára, Torockóra, Bonchidára és Kalotaszegre. /Nemzetközi magyar nyelvtábor Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Sepsiszentgyörgyön a Kórház utcai felüljáró körforgalmában a zöld sziget közepén ültetgetik vissza a kertészet munkásai a kitépett virágokat. Vandálok jártak itt – mondják. Felelőtlen emberek városszerte rombolnak és dúlnak, kitapossák a virágokat vagy kitépik tövestől, s szerteszórják. Mások meg éppenséggel lopnak, hét tuját loptak el egyetlen éjszaka alatt. /(vop): Vandálok városa (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ új száma. Demeter Zsuzsa: Gyöngyösi István műveinek kiadástörténete olvasható többek között, az Adattár rovatban Gaal György Kristóf György irodalmi levelezésének második részét és Janitsek Jenő meg Hints Miklós Aranyosszék öt falujának helyneveit tette közzé. /A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLVIII. évfolyamának tartalmából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Látó /Marosvásárhely/ című folyóirat augusztus–szeptemberi száma újra a színházé. Három kortársnak számító színművet közöltek, a májusban Gyergyószentmiklóson bemutatott Télikertet Láng Zsolttól, Zalán Tibor Vigyázat, a tetőn angyalok járnak, valamint Karácsonyi Zsolt Golmagóg, a rettenetes című darabját. /Színház / Látó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Helikon /Kolozsvár/ 14., július 25-én megjelent számában Lászlóffy Aladár köszöntötte a 70 esztendős Sigmond István írót. Orcsik Roland a vajdasági Új Symposionról írt, Mózes Huba pedig egy Dsida vers kéziratos változatáról. /Helikon / 14. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Közgazdász Fórum /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának közös folyóiratában adta közre Somai József A gazdasági kultúra fejlesztésének kérdése Erdélyben című tanulmányát. /Közgazdász Fórum/2006/6. szám. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Dacia Rt. tulajdonjogáért két érdekcsoport szállt harcba. Az egyiket Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vezeti, aki előzőleg sajtóértekezletet tartott, melyben kifejtette álláspontját. Most a másik fél szervezett egy „válasz-sajtóértekezletet”. Ioan Piscorean, a Dacia Rt. igazgatótanácsának elnöke közölte, a sajtóértekezlet célja „a Szabó István által felsorolt hazug állítások megcáfolása és leküzdése, azért, mert a közvéleményt félrevezeti”. Nem igaz, hogy a kisemberek keresték volna meg Szabó Istvánt azzal a szándékkal, hogy eladnák részvényeiket. Pontosan fordítva történt: Szabó István összehívta őket, és fondorlattal vette rá őket a tranzakcióra. Szabó István több olyan szerződést kötött, amelyre nem lett volna joga. Az elsőben 2006. március 6-án kölcsönt vett fel 2 569 150 euró értékben, és ezért az összegért 51 383 Dacia Rt.-s részvénnyel adott garanciát. Szabó nem tett ajánlatot arra, hogy részvényeket adna el 15 eurós áron. Kölcsönpénzből vett részvényeket nem tehet a saját nevére. /(MÁRKUS): Megszólalt a másik tábor is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./ Előzmény: /(MÁRKUS): Szabó István mindent el – és megmagyaráz, s nem mond le. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 2./

A Tariceanu-kabinet mindaddig vár a nemzetbiztonsági törvények elfogadásával, amíg a civil szervezetek benyújtják módosító indítványaikat a kormány által kidolgozott kerettörvény-tervezethez, és a minisztériumok is megteszik javaslataikat, jelentette be Oana Marinescu szóvivő, válaszképpen az államfő sürgetésére. Traian Basescu államfő korábban kijelentette, nem nevezi ki a titkosszolgálatok lemondott vezetőinek utódait, amíg a parlament el nem fogadja az új nemzetbiztonsági törvényeket. A kormány már múlt heti ülésén megvitatta a miniszterelnök két bizalmasa – Radu Stroe kormányfőtitkár és Marius Oprea történész – által készített nemzetbiztonsági kerettörvény-tervezetet. A Tariceanu-féle jogszabály egyik legfontosabb újdonsága az, hogy két titkosszolgálatot – a Kormányőrséget (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS) – a kabinet hatáskörébe utal. Eszerint a SPP és a STS vezetője a belügyminisztériumi, illetve a távközlési tárca egy-egy államtitkára lenne, akiket a miniszterelnök nevez ki. A jelenlegi törvények értelmében e két titkosszolgálat igazgatójára az államfő tesz javaslatot. A kormány változata emellett azt is előírja, hogy a SPP és a STS többé nem végezhet telefonlehallgatásokat sem. E tervezetet a kormányfő már május végén elküldte minisztereinek véleményezésre, kilenc tárcavezetőtől még nem kapott választ. Köztük Nagy Zsolt távközlési minisztertől sem, aki elmondta: június 24-ig kellett volna megtennie javaslatait a dokumentummal kapcsolatosan, de ezt végül nem tette meg. A tervezetet ugyanis elfogadhatónak tekinti. Traian Basescu államfő áprilisban öt jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett elő és bocsátott közvitára az elnöki hivatal internetes honlapján, ezekből Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök csak négyet vett át: a SRI, illetve a SIE működését szabályozó törvényt, a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó tervezetet, illetve a titkosszolgálati alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) májusi ülésén Basescu és Tariceanu bejelentették, hogy a kormány hamarosan elfogadja és a parlament elé terjeszti a jogszabálycsomagot, a tervezetek azonban eddig még csak nem is szerepeltek a kabinet üléseinek napirendi pontjai között. A Basescu-féle tervezeteket a liberálisok ugyanis elfogadhatatlannak tartották. Érvelésük szerint e jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a titkosszolgálatokat rendkívüli állapotok esetén. Az elnök törvényjavaslatait a civil szervezetek is sokszor bírálták. A Nyílt Társadalom Alapítvány szerint a tervezetek több előírása is sérti az emberi jogokat. Az elnöki hivatal által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja korábban elmondta: így is értelmezhető a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó törvénytervezet egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. /Cseke Péter Tamás: A kormány csak alapos elemzés után fogadja el a nemzetbiztonsági jogszabályokat. A kormány megnyirbálta Basescu törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, miután megbeszélést folytatott Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, kijelentette, hogy a titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ami a parlament kalendáriumát illeti az integrációra vonatkozóan, nagyon fontos, hogy közvitára bocsássák az összes titkosszolgálatok élére állítandó Országos Integritási Ügynökség létrehozását. /Frattini a titkosszolgálatok helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű civil szervezet szorgalmazza a Szekuritátéval együttműködő politikusok leleplezését. A szervezet egyik tagja, Alina Mungiu Pippidi, a Román Akadémiai Társaság elnöke kifejtette, hogy az említettek felderítése azért olyan sürgős, mert ezek a parlamenti képviselőknek álcázott szekuritátés tisztek hamarosan, a nemzetbiztonsági törvénycsomag parlamenti vitáján, kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a titkosszolgálatok megreformálását. Pippidi szerint téves azt állítani, hogy a jelenlegi képviselők múltját már ellenőrizte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a legutóbbi parlamenti választások alkalmából. A listák ugyanis későn érkeztek el az intézményhez. Carol Sebastian népszerű újságíró vallomása valóságos leleplezési hullámot indított el. Sebastian elismerte, hogy fiatal korában engedett a Szekuritáté zsarolásának, és egyik barátjáról információkat szolgáltatott a politikai rendőrségnek. A Cotidianul és a Ziua című napilap egymást túllicitálva adja hírül nap mint nap: a konkurens lapnak éppen hányadik munkatársáról derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. A Sorin Rosca Stanescu vezette Ziuánál eddig négyen vallották be, hogy aláírták a Szekuritátéval való együttműködésről szóló szerződést. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elküldte az első iratcsomókat tartalmazó szállítmányt az átvilágító bizottságnak. /Borbély Tamás: A múlt átvilágítása a jelent is tisztázhatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Gigi Becali immár nem egyszerű párttulajdonos, hanem egy igazi parlamenti párt elnöke. A birkapásztorból lett mágnás, majd politikus bejelentette, hogy az általa elnökölt Új Generáció Pártja (PNG) beolvasztja a parlamenti képviselettel rendelkező Néppártot (PP). Ez utóbbi alakulatot Corneliu Ciontu hozta létre nem sokkal a 2004-es választások után, amikor nyolc társával együtt elhagyta a Nagy-Románia Pártot (PRM). A PP-t végül nem sikerült bejegyeztetni, ennek ellenére a nem létező alakulat 24 fiókszervezettel, közel harmincezer taggal és egy parlamenti képviselővel rendelkezik, Ciontu „útitársai” ugyanis időközben lemorzsolódtak – gazdagítja Gigi Becali pártját. Becali szabályszerűen megvásárolta alakulatát, az Új Generáció Pártját (PNG) a 2004-es választások előtt. A PNG a két és fél százalékot sem érte a törvényhozási választáson, maga Becali pedig államfőjelöltként a szavazatok 1,77 százalékát „seperte be”. Nem az Új Generáció Pártja az egyetlen, amely úgymond a hátsó kapun jut be a parlamentbe. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) – a parlamentből 2000-ben kiszorult egykori Parasztpárt – szintén úgy jutott törvényhozási képviselethez, hogy fuzionált egy parlamenti alakulattal. Bár ez utóbbi minősítés a Keresztény-szociális Unió (UCS) esetében enyhe túlzás, hiszen a formációnak összesen öt képviselője van a törvényhozásban, így frakciója sincs. Végső soron az Új Generáció Pártja és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt a Nagy-Románia Párt listáin kerül be a parlamentbe. /Szőcs Levente: Felvásárolja a parlamentet? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Egy tévéműsorban Gigi Becali, a juhászlegényből lett sportmágnás magabiztosan jelentette ki: a következő választásokon az ország lakosságának nyolcvan százaléka rá szavaz, ő lesz tehát Románia következő államfője. Mondott már ilyet korábban Funar és C. V. Tudor is, utóbbi most éppen kétezer férőhelyes magánbörtönt épít a haza ellenségei számára. Manipulálnak minket, állapította meg Kilin Sándor, a lap munkatársa. Kiderült, hogy bizonyos tévéknél és bizonyos szerkesztőségekben is tevékenykednek beépített álcázott titkosszolgálati tisztek. A parlamentnek nincs tekintélye, az igazságszolgáltatásnak sincs, a kormánynak alig van, Basescu is elveszíti hitelét. /Kilin Sándor: Őrzőkutya. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Levelet juttatott el Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyben – tusnádfürdői találkozásukra hivatkozva – ismételten sürgeti az erdélyi magyar–magyar párbeszéd lehető legszélesebb körű folytatását. Az EMNT elnöke hasonlóképpen meghívót küldött mindazokhoz a szervezetekhez, melyek a Kolozsváron, január 26-án folytatott Egyeztető Autonómia-Kerekasztal szándéknyilatkozatát aláírták, ezzel fejezve ki szándékukat az erdélyi magyar párbeszéd intézményesített formában való folytatására az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretei között. Levelében tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit Markó Béla RMDSZ-elnökhöz intézett megkereséséről, és támogatásukat kérte a széleskörű párbeszéd folytatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Hét esztendeje minden évben augusztus 3-án ünneplik Temesvár napját. A soknemzetiségűségére, gazdag etnikai összetételére, változatos hagyományaira állítólag büszke Temesvár úgy döntött, hogy évfordulót választanak ünnepnek, amely legfeljebb a román lakosságot indítja meg, a más nemzetiségűeket – legalábbis az önérzetesebbeket – távol tartja az ünnepi megnyilvánulásoktól. 1919. augusztus 3. ugyanis a román hatalomátvétel napja, a trianoni békediktátummal Magyarországtól elcsatolt, ideiglenesen szerb uralom alá került Bánságnak erre a részére ekkor érkeztek meg (nemzetközi felügyelet mellett) a román “erők”. A bevonulást most ismét “eljátsszák”, este a Dóm téri katonai felvonulással jelképesen ismét “beveszik” a várost. A most kezdődő ünnepségsorozatra kiadott Városházi Közlöny szerint rendezvényeket a multikulturalitás és a tolerancia jegyében szervezik. Ehhez képest idén is hiányoznak a temesvári magyar, német, szerb, szlovák stb. közösséghez szóló, vagy azok érdekképviseleti, kulturális szervezetei által rendezett események. A soknemzetiségűséget azzal jelzi az önkormányzat, hogy meghívott egy szerbiai, egy németországi és egy magyarországi együttest. /P. L. Zs.: Csak a román bevonulás évfordulóját ünneplik meg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: a Verespatak térségébe tervezett aranybánya projektje komoly környezeti kockázatot jelent – mondta Persányi Miklós miniszter, amikor hivatalában fogadta Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét. Persányi szerint Románia számára is jobb lenne, ha a projekt nem valósulna meg. Magyarország legfőbb érdeke a határon átterjedő környezeti hatások megelőzése, a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófák elkerülése. Ireny Comaroschi kijelentette, a román kormány még nem foglalt állást ebben a kérdésben. /Budapest: kockázatos a Verespatakra tervezett aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A sorok megszüntetését remélik a Csíkszeredán a magyar konzulátuson dolgozók számának bővítésétől – jelezte Vágó Ferenc konzul, a székelyföldi magyar külképviselet vezetője. A konzulátus előtt naponta, hajnaltól délutánig vízumra várakozó emberek – olykor akár száz személy – látványa a rendszerváltás előtti időszakot idézi, az alkalmazottak létszámnövelésével kapcsolatos részletek tisztázása csak augusztus végére várható. Sorszámot azért nem ad a konzulátus, mert amint a sorszám-automata megjelenne a helyszínen, rögtön felütné a fejét a cédulákkal való kufárkodás is – véli Vágó Ferenc. Szép számmal akadnak olyan erdélyi munkavállalók, akik ahelyett, hogy Magyarországon rendeznék a tartózkodási és munkavállalási engedély meghosszabbítását, annak lejárta után inkább újabb vízumkérelmet adnak be. Sokan, állítólag, ezt csak azért teszik, hogy kibújjanak adóbevallási kötelezettségük alól. /Horváth István: Növelik a konzulátus létszámát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

A Fidesz közreműködik abban, hogy az SZDSZ kezdeményezésével összhangban, a szlovákiai magyarságot érő nacionalista támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz forduljanak, közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Eörsi Mátyás szabad demokrata politikusnak írott levelében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője közös, uniós fellépést sürgetett amiatt, hogy Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke ellen rendőrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt. A magyar politikust egy budapesti konferencián elmondott véleménye miatt jelentette fel a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amiért Duray az egyik magyarországi kereskedelmi rádióban az ellene tett korábbi SNS-feljelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt minden megnyilvánulása alapján fasiszta párt, melynek vezetője, Ján Slota nemzetiségi gyűlöletet hirdet, és fegyveres akciókra buzdít egy másik nemzet, Magyarország ellen. Slota már tucatnyinál több esetben jelentette fel az MKP-t, vagy személy szerint Durayt, aki ellen ezúttal azért vizsgálódik a szlovák rendőrség, mert februárban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia és Duna Televízió autonómiakérdésekről rendezett konferenciáján. Duray ezt felháborítónak tartja, mert utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg, hogy a rendőrség az után nyomozzon, vajon ki milyen konferencián vett részt és adott elő. Duray azért beszélhetett fegyveres buzdításról, mert Slota már arra is buzdította híveit, hogy „Üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet!” /Közös fellépés Duray védelmében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Több a pénz ingyengyógyszerre, mégsem csökken a sorbaállás. „Nincs szükség arra, hogy a lakosság már a hónap első napjaiban tülekedjen a gyógyszerekért” – jelentette ki Vasile Cepoi, az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) vezérigazgatója Kolozsváron. Cepoi azért utazott Kolozsvárra, mert annak ellenére sorok alakultak ki a patikák előtt, hogy a CNAS biztosította az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek egész hónapban tartó, folyamatos kiadásához szükséges pénzalapokat. Az év első felében minden hónap elején sorok kígyóztak a gyógyszertárak előtt, a pénzalapok legjobb esetben is nyolc-tíz nap alatt kiapadtak. /A páciensek nem akarják elhinni, hogy nem kell többé sorban állni a patikák előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek hozzájárulásával összesen 19 052 000 lejt (190 milliárd régi lejt) hagyott jóvá a kormány a romániai magyar oktatási intézmények támogatására, olyan tanintézmények felújítási, tatarozási munkálatokra, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. /Kormánytámogatás magyar oktatási intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Valamennyi titkosszolgálat szervez be informátorokat az élet minden területéről, különben nem is tudná végezni a munkáját, Természetesen a Román Hírszerző Szolgálat is ezt a gyakorlatot követi, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. A szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vizsgálatot rendelt el az ügyben. /Veres István: Informátorok a szerkesztőségekben? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./

Kolozsváron a kánikula ellenére a zsúfoltságig megtelt a Római Katolikus Nőszövetség díszterme, ahol a Szent Mihály Caritas és az Erdélyi Piarista Diákszövetség szervezésében megemlékeztek a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójáról. Megjelent Szentpéteri István kolozsvári magyar konzul, Szilágyi György, az Amerikai Magyar Szervezetek nagybizottságának vezetőségi tagja, Szőcs László, a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjának társigazgatója és a történelmi egyházak képviselői is. Az előadó, Fodor György piarista konfrater, a diákszövetség elnöke méltatta az 1456. július 22-i diadalt a törökök fölött. Azóta megkondultak a harangok délben. /Balázs Kornél piarista öregdiák: Emlékezés a nándorfehérvári diadalra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Nagy előnnyel indult neki az ellenzék Magyarországon a helyhatósági választás kampányának. Most kiváló lehetőség csillant fel előttük, a Combino márkájú új, német villamosok képében. E járművek ugyanis néhány meghibásodást, kábelszakadást és oszlopkidőlést követően a Budapest vezetéséért ötödször csatába induló Demszky főpolgármester kampányát nem segítették. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint a második Gyurcsány-kormány megalakulásának a napjaiban több felmérés is azt igazolta, hogy az emberek többsége tudatában volt a megszorító intézkedések szükségességének. Marad az utolsó esély: „a magát Tusnádfürdőn reaktiváló ellenzéki vezér harcos fellépése talán ismét egybetereli a szétszéledőben lévő balliberális szavazótábort” – reménykedik az újságíró. /Szűcs László: Futnak a villamos után. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentumban Gyurcsány Ferenc gyökeres változásokat ígérve vázolta fel a megújulást. Szerinte az 1990 óta kialakult intézmény- és kapcsolatrendszert azért kell módosítani, mert egyrészt elavult, másrészt pedig azért, mert Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozását követően 2007. január 1-jétől minden bizonnyal Románia is EU-tagállammá válik. Így tehát – a gyurcsányi tervezet is így fogalmaz – a Kárpát-medencei magyarságnak legalább kilencven százaléka az EU közös otthonában találja majd magát, s ez az új helyzet kétségtelenül új lehetőségeket is kínál. Benkő Levente, a Krónika munkatársa szerint a gyurcsányi szemlélet sem képes túllépni azon a beidegződésen, miszerint van belhoni, és van külhoni magyarság. A tervezet továbbra is a magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolatáról tesz említést, amit nem lehet kompenzálni sem évenkénti felszólalásokkal az Országgyűlésben, sem a világ magyarságának fesztiváljával. Ráadásul a tervezet továbbra sem szavatolja a politikai és a gazdasági kliensrendszer megszüntetését. Márpedig egy és oszthatatlan magyar nemzet létezik, ez volna az alfája és ómegája az új magyar nemzetstratégiának. /Benkő Levente: Tovább. Másképp! = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a nyergestetői ünnepségen bejelentette, hogy augusztus 27-én, a magyar polgármesterek találkozóján az RMDSZ-vezetőség hivatalosan is elkötelezi magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendszerváltás óta eltelt évek kudarcsorozatként is felfoghatók. Nincs székelyföldi területi autonómia, nincsenek a romániai magyarság túlélését és megmaradását, fejlődését garantáló gazdasági régiók, nincs önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem, a román koalíciós partnerek még a megszelídített kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandóak elfogadni. Az anyaország a nemzetközi politikai életben nem vállalja fel a határon túli magyarság képviseletét, mi több, a magyar-magyar kapcsolatrendszert is szétverve, a kétoldalú megbeszélések szintjére sorvasztja a határon túli magyarsággal az érintkezést, állapította meg Sylvester Lajos. A hazai magyarság képviseletére igényt tartó csoportosulásokban széthúzás, egymás kölcsönös lejáratása folyik. Az RMDSZ-vezetés ebben a helyzetben, most jól érzékeli a veszélyt. Az autonómiakövetelés markáns megfogalmazása és kormányzatiakon kívüli eszközök harcba állítása nélkül nincs remény az előrehaladásra. Tudatosítani kell: az autonómiát csak minden magyar összefogásával lehet megteremteni. /Sylvester Lajos: Nyereg és kötőfék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

Olvasói levelet és reagálást közölt a lap. Néhány hete küldték az ÚMSZ-t a parókiára reklámcélból, írta Szatmarine Breier Ingrid református lelkész, gondolkozott is a megrendelésén. Aztán letett róla, amint politikai jellegű cikkeiket olvasva kapott néhány pofont. A lapban az újságírónő lelkendezett Gyurcsányról, de a pohár a főszerkesztő legutóbbi vezércikkével telt be. Felháborító, megalázó, ahogy egy nép lelkivilágába gázolnak, ahogy bizonyos irányba akarják politikai irányultságát változtatni. Az Új Magyar Szó nem az RMDSZ-politikusoknak íródik, hanem az erdélyi magyar népnek. E nép nagy többsége pedig ösztönösen tudja, ki a barátja és ki az ellensége. Van objektív, tényekre alapozott újságírás is. Ilyennek kellene lennie az Új Magyar Szónak is. Feltűnő, hogy csak a Népszabadságból közölnek cikkeket, hogy a lap szerint Gyurcsány „tehetséges reálpolitikus”, Orbán pedig a hőzöngő, uszító vesztes. Ezt sulykolják az olvasóknak. Salamon Márton László felelős szerkesztőtől több józanságot várnának, talán jobb helye lenne a Népszabadságnál vagy hasonló sajtótermékeknél. Erre válaszolt Stanik István, felelős kiadó, kifejtve, hogy a véleményszabadság és a tények tisztelete miatt nem tehetnek ígéretet arra, hogy olyan irányban változzanak, ahogy a levélíró elvárja. A „Népszabadság a magyar sajtó legnagyobb példányszámú mérvadó napilapja.” Stanik az objektív, a tényekre alapozott újságírás szabályaira hivatkozott, mondván, olyan lapot szeretne, amelyben egymás mellett megfér minden demokratikus vélemény és elmagyarázta, hogy az Egyházra a Jó Hír (görögül evangélium) hirdetése bízatott, amelyik a baloldalnak is éppen úgy szól, mint a jobboldalnak. „Ezért is nehéz elfogadni számunkra azokat a papokat, lelkipásztorokat, egyházi vezetőket, akik valamelyik politikai tábor mellé szegődtek el.” A lap olyan üzenetet vár, amely mindkét oldalhoz szól. Közölték Bartus László hozzászólását. Bartus László gratulált a szerzőnek. „Jó látni, hogy a határon túli magyarok között is van értelmes, lényeglátó, tisztességes ember.” „Jó lenne, ha nem ülnének fel az uszításnak, amit Orbán Viktor folytat évek óta, és rájönnének arra is, hogy mindez kizárólag a piti politikai érdekeit szolgálja, a határon túli magyarokat a jelenlegi magyar jobboldal a legalantasabb módon felhasználja saját politikai szándékaira.” Bartus leszögezte, az anyaországi magyarok nem hagyták cserben a határon túli magyarokat a december 5-i népszavazás alkalmával, ugyanis épeszű ember akkor nem mondhatott igent. „Patrubány és Orbán felelőssége, hogy az indulatokat felkorbácsolták, és ezt is politikai játszmára, a magyarok kettészakítására használták fel.” „Ne engedjétek becsapni magatokat”, kérte Bartus, „egy kis akarnok ember ennek révén akar a hatalomba kapaszkodni.” (A levelek írói Salamon Márton László az ÚMSZ július 25-i számában megjelent V, mint vesztes című írásához szóltak hozzá.) /A hét levelei. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./ A lap nem közölte, hogy Bartis László a balliberális Népszava újságírója.

A Magyarok Világszövetsége közlése szerint jogerőre emelkedett a budapesti bíróság 2006. április 27-én hozott első fokú döntése mely megállapította, hogy az Index.hu Rt. 2004. december 16-án megjelent cikkébe foglalt állításokkal megsértette Patrubány Miklós személyiségi jogait. A „Patrubány sérteget és fenyeget” című írás valótlanul állította, hogy Patrubány Miklós az Országos Választási Iroda vezetőjére, Rytkó Emíliára nézve sértő kijelentéseket tett volna. Az Indexet a bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte 400 000 forint kártérítés, illetve annak kamatai, valamint 35 000 forint perköltség megfizetésére. A Magyarok Világszövetségének elnöke sajtótájékoztatón fogja bejelenteni ezzel kapcsolatos, vezető MSZP-s politikusokat érintő további lépéseit. A mondat, amelyet az Index Patrubány Miklós szájába adott, és amely bejárta a világot, így hangzott: „A szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból nyilván teljesen független Emília (társkeresők figyelem!) hadilábon áll a matekkal is”. Az ítélet megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során egyértelművé vált: a kifogásolt szöveget nem Patrubány Miklós írta, ekként az Index cikk állítása valótlan. Megállapítást nyert, hogy Patrubány Miklós soha nem tett Rytkó Emíliára olyan kijelentéseket, amelyet az Index, és számos más magánszemély neki tulajdonított. /Pert nyert Patrubány Miklós. Félmilliót fizet az Index. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./