Mint a rendszerváltás óta mindig augusztus első hetének végén, most is százak zarándokoltak el a Tasnád közelében lévő Sződemeterre Kölcseyre emlékezni. A helyi református templom kertjében tartott ünnepségen (ahol 1994 óta a költő egész alakos szobra áll) Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szatmárnémeti polgármestere és Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Kötő József az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi esztendőkben meghonosodott szokás szerint András Gyula szatmári színművész magyarul, Marcel Mirela színművész pedig románul mondta el a Himnuszt. Fellépett a szilágypéri Budai Ézsaiás és a tasnádi Maestoso kórus, szavaltak a sződemeteri, tasnádi és szilágypéri fiatalok. /S. L.: Kölcseyre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Dr. Geréb Zsolt professzor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárai nevében szeretettel köszöntötte írásában Dr. Tőkés István ny. professzort 90. születésnapján, aki kora ellenére nagy vitalitással, lelkesedéssel, dolgozik, ír, prédikál, kertészkedik, vitatkozik ma is. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a Háromszéki Málnás községben. A református teológiára a harmincas évek közepén iratkozott be. Már ekkor jelentkezett írásaival egyházi lapokban. A teológiai évek után külföldi tanulmányútra indult a berlini, tübingeni és bázeli teológiai fakultásokra. Volt főiskolai lelkész, püspöki titkár, egyházkerületi igazgatótanácsos, a Református Szemle szerkesztője, teológiai professzor. Emellett jelentős tisztségeket töltött be zsinati tagként, egyházkerületi missziói előadóként és püspök-helyettesként. Nyolc gyermeke van és 32 unokája van. Több mint száz teológiai tanulmánya, tizenöt önálló kötete jelent meg. A teológiai tudomány mindenik szakágában publikált: írásmagyarázatot, egyháztörténetet, hitismeretet, egyházjogot, igehirdetés-elméletet. Művelt más műfajokat is: a tudományos értekezést, egyetemi jegyzetet, népszerűsítő írást, könyvismertetést, hiterősítő írást, vitairatot stb. Munkássága elismeréséül a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki 1996-ban, a magyar Kulturális Minisztérium pedig a Károlyi-díjat adományozta neki 2001-ben. /Dr. Geréb Zsolt professzor: Dr. Tőkés István ny. teológiai professzor 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Augusztus 4-én kívül-belül felújítva adták át a csíkszeredai Nagy Imre Galériát. Az átadási ünnepséget Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal támogatták a képtár felújítását. Banner Zoltán művészettörténész a székely festőiskola meghatározásáról és annak fontosságáról tartott előadást. Pogány Gábor művészettörténész, aki egyben a festő első monográfusa is volt, Nagy Imre műveinek realisztikus és avantgárd jegyeire hívta fel a figyelmet. Végül Gazda József művészettörténész Epika és szakralitás Nagy Imre műveiben címmel tartott előadást. A Nagy Imre Galéria felújítási munkálatait még folytatni kell. /Horváth István: Megújult galéria. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényének köszönhetően három napig a színjátszás fellegvárának számított Vargyas. Az unitárius egyházközségekből 450 fiatal gyűlt össze az amatőr színjátszó-találkozóra. A gálaműsoron fellépett az ODFIE választmányából és az unitárius teológia hallgatóiból verbuválódott csapat is. A zsűri a sepsiszentgyörgyiek Csehov-feldolgozását találta a legjobb előadásnak, őket Várfalva-Sinfalva egyesített csapata és Torockó követte. /Hecser László: Amatőr színjátszó-találkozó – nem középiskolás fokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Sepsiszentgyörgy és Kovászna fürdőváros ötven cserkésze képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a Reformátusok V. Világtalálkozóján, akiket a szövetség országos elnöke, Gaál Sándor vezet. A világtalálkozó számos rendezvénye közül igen fontos szerepet tölt be a felvidéki Gombaszögön létrehozott nemzetközi cserkésztábor, amely augusztus 10. és 15. között tartja nyitva kapuit. Célja, hogy alkalmat teremtsen a különböző egykori magyar részek fiataljainak ismerkedésére, a jelenlevők megismerkednek Felvidék történelmi nevezetességeivel, az itt élő magyarság viharos történelmével. /(kisgyörgy): Háromszéki cserkészek a Reformátusok V. Világtalálkozóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Idén nem gyűlt össze elég gyerek ahhoz, hogy érdemes lenne fenntartani a Dabolci Általános Iskolát: a diákok Halmiba ingáznak majd. A kis falu óvodája viszont nem szünteti be tevékenységét. Riskó György 1968–tól 1997–ig tanított az ugocsai faluban, jelenleg is itt él. Riskó György a jelenleg Ukrajnához tartozó Feketeardón született, amely pár kilométerre van csupán Halmi községtől. Szatmárnémetibe járt iskolába, a Kölcseybe. Amikor bejöttek az oroszok, lezárták a határt. Karácsony előtt haza akart menni, de már akkor nem engedtek vissza: itt ragadt Romániában. Édesanyját többé soha nem látta, még a temetésére sem mehetett el. Sőt, több tíz év telt el addig, amíg megszerezte a román állampolgárságot. Évi 100 lej tartózkodási illetéket kellett fizetnie ebben az időszakban, és attól függően nyilvánították csehnek, orosznak, magyarnak, hogy éppen melyik nemzetiségbelinek kellett többet fizetnie azért, hogy itt élhessen. Utána pedig „hazátlannak” nyilvánították. A dabolci iskolába 1968–ban került, akkor valamivel több mint harminc gyerek járt ide. Riskó György fájó szívvel veszi tudomásul azt, hogy megszűnik a dabolci iskola. A szülők inkább a két kilométerre lévő Halmi községközpontba járatják gyermekeiket. /Fodor István: Dabolc: ősztől megszűnik az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./

Az augusztus 5-i vihar ellenére sikeresen zajlottak a Csíkszeredai Városnapok eseményei. A felhőszakadás miatt számos szabadtéri esemény, köztük a pityókafesztivál is elmaradt. A rendezvény fénypontjának a Korál együttes koncertje számított. A városnapok keretében ünnepelték meg a zsögödi Nagy Imre halálának harmincadik évfordulóját is. A Nagy Imre-képtárban a harminc éve elhunyt Nagy Imre festőművészre emlékeztek. Szabó András A bő fény forrása című Nagy Imre-monográfiáját is bemutatták. Este az Új Bojtorján együttes koncertjére az eső is alábbhagyott. /Jakab Lőrinc: Csak a pityókafesztivált bánják a szervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitot­ták Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A hét végén ötödik alkalommal rendeztek falunapokat Kommandón. A rendezvény Kocsis Béla polgármester köszöntőbeszédével vette kezdetét. A szervezők gondoskodtak arról, hogy jó zenéből, ételből és italból ne legyen hiány. /Bodor János: Kommandói Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Három kontinensről érkeztek vendégek a 16. Kalotaszentkirályi Népzene- és Néptánctáborba. A tábort életre hívó kolozsvári Archívum Kulturális Alapítvány idén is a hagyományokhoz hűen szervezett. A táborban közel háromszázan fordultak meg, nemcsak Erdélyből, Magyarországról is érkeztek vendégek. A sátorozók közül többen visszajáró vendégek. Németh Attila szervező elmondta, az is előfordult, hogy a korábban főiskolás táncos ma a családjával érkezik Kalotaszentkirályra. A táborban hangszeres zene-oktatás is folyt Sinkó András marosvásárhelyi, illetve Kostyák Alpár kolozsvári zenetanár irányításával. A népdaloktatást Sánta Emőke vezette, aki már tíz éve rendszeresen kijár kalotaszegi dalokat tanítani. A magyar folklór meghódította a világot, Japántól kezdve Amerikáig mindenhol működnek magyar tánccsoportok. /Márton Éva: Kalota-parti tábor nemzedékről nemzedékre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Dicséret illeti a Zichy – Horváth Egyesületet a X. Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánc- és Zenetábor megszervezéséért, japán, a francia, az angol és más résztvevőkkel. Az összesen 170 táborlakó egész héten át jól érezte magát, változatos volt a program, a zene- és énekoktatás mellett bútorfestést tanulhattak. Volt Boka színház, színpadra lépett a Madártej színtársulat, tíz falu hagyományőrző együttese, meg a Tücsök zenekar. Bálint Etelka, a Zichy-Horváth Egyesület elnöke elégedett lehet. Idén Perdülő címmel először adták ki a tábor kis napilapját. /(kilyén): Véget ért a X. Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánc- és Zenetábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

A Szatmárnémeti MADISZ immár tizedik alkalommal rendezte meg Mezőpeteriben a kézműves– és néptánctáborát. Kánya László, a szervezet társelnöke szerint ez a táborozási lehetőség egyedülálló a maga nemében, hiszen egyedüli lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy megismerkedjenek a vidék, azaz Szatmár megye hagyományaival, táncaival, népdalaival. A tábornak a Mezőpetri Általános Iskola adott otthont. A közel hetven táborlakó megismerkedhetett a szatmári és mezőségi táncokkal és népdalokkal. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Piraszló és a nagyváradi Kicsi és csapata együttesek biztosították. /Bodnár Gyöngyi: Véget ért a tizedik kézműves– és néptánctábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./

Jó hangulatban telt a tordaszentmihályi falunapok keretében megrendezett néptánctalálkozó: hat román és három magyar tánccsoport lépett színpadra – számolt be Zeng János, Tordaszentmihály polgármestere, aki elmondta: 2000-ben, az első találkozóra csehországi, görögországi, de török és bolgár csoportok is eljöttek. Népviseletben is felvonultak a táncosok. A falunapon Mihály vajda szobrát leleplezték a polgármesteri hivatal kertjében. /Kertész Melinda: Népviseletes ünneplés Tordaszentmihályon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

A nyolcvanas évek falurombolásának áldozatait idézték fel Bözödújfaluban az emlékünnepségen. „Már nem haragszunk azokra, akik mások gyászát nem tartván tiszteletben, a tó partjára járnak kirándulni, fürdeni, halászni” – mondta Szombatfalvi József, a Bözödújfaluból Székelykeresztúrra telepedett unitárius esperes augusztus 5-én, a tizenhetedik alkalommal megszervezett bözödújfalusi emlékünnepségen. Idén is a tó partján lévő siratófal előtt idézték fel a nyolcvanas évek falurombolásainak áldozatául esett falut. A rendszerváltás óta évente, augusztus első szombatján találkoznak azok, akik a környező településeken, illetve távolabbi vidékeken találtak új otthont maguknak – Bözödújfalu lerombolása után. /Antal Erika: Bözödújfalura emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

A lövétei falutalálkozó több, mint népünnepély: a találkozót ötévente rendezzük meg, és a lövéteieknek szánjuk – fejtette ki Lázár Zoltán lövétei polgármester. A Kis-Homoród völgyében zajló rendezvény szentmisével kezdődött, majd a település központjában emléktáblát avattak az 1848-49-es szabadságharc lövétei hősei és Gál Sándor ezredes emlékére. A művelődési házban megtekinthető kiállításon a budapesti Szent István Műszaki Egyetem hallgatóinak az épített örökség megőrzését célzó felmérését, valamint az Orbán Balázs szemével Székelyföldön című fotótábor lövétei munkáit mutatták be. Jelképesnek tekinthető, hogy a község műkedvelői a központban található, a nyolcvanas évek végén épített, ám soha át nem adott hidat választották műsoruk helyszínéül. A hídon át ugyanis a régi rendszer hatóságai olyan utat terveztek, amelynek megépítéséhez a falu egy részét le kellett volna bontani. A tervből azonban csak a híd valósult meg, amely jelenleg szabadtéri színpadként szolgál. /Kovács Csaba: Lövétei falutalálkozó: több, mint népünnepély. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Gondtalan napokat biztosított a monói magánfestőtábor néhány művésznek egy vállalkozó házaspár jóvoltából. „Annyi sajátos szépsége van, és olyan gyönyörű ez a vidék, hogy alig tudtam letenni az ecsetet” – értékelte Talpos Erzsébet, a szatmárnémeti Alkotóház Képzőművészeti Egyesület tagja a meghívást. Monó Sülelmedhez van közel, s egyúttal a Szamos-völgy egyik legszebb szakaszához, a Cikói-szoroshoz, és a vidék legjelentősebb magyar településéhez, Szamosardóhoz, melynek református templomát Kós Károly tervezte. Monóban van a Wesselényi-kúria, melyet az „erdélyi bölény” egyik leszármazottja, Wesselényi Rozália 1925-ben adott el a rokon Péterfy családnak. Az egyik utódtól vette meg 1996-ban egy szatmári vállalkozó és felesége, Benedek Piroska. Elhatározták, hogy nyári tábort biztosítanak néhány művésznek. Az első tábor a múlt évben volt. Húsz személynek tudnak kényelmes szállást biztosítani. /S.L.: Festőparadicsom Monón. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Az RMDSZ lejáratására tett törekvésnek tartja Markó Béla államminiszter, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor azt az Evenimentul Zilei (EVZ) központi napilapban augusztus 7-én megjelent cikket, amely szerint nevük szerepel az átvilágító testület által átvett 29 dosszié néhányában. „Az EVZ-ben megjelent kijelentések nagyon különösek, az embernek égnek áll a haja attól, amit ott lát” – fogalmazott Csendes László, a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) testületi tagja, aki megerősítette, Markó Béla és Verestóy Attila megfigyelési dossziéjában csak olyan dokumentumok szerepelnek, amelyek világosan rámutatnak, hogy a Szekuritáté éveken át figyelte őket, és lehallgatta telefonbeszélgetéseiket a magyar közösségben vállalt szerepük miatt. Csendes úgy látja: az EVZ legkeményebb csúsztatása, hogy parlamenti forrásokra hivatkozva azt írja: Borbély László dossziéja is a CNSAS által a Román Hírszerző Szolgálattól átvett 29 dosszié között van. „Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a Szekuritáténak” – szögezte le Borbély. Szerinte az RMDSZ csúcsvezetését ért vádak egyértelműen politikai diverziónak tekinthetők. „Nem is sejtettem, hogy az életem minden mozzanatát figyelik, és ezt jelentésekben írják meg” – mondta Verestóy Attila szenátor. „Én nyilatkozatot arról írtam, hogy hol voltam, mit csináltam. Ez a 70-es évek elején történt, amikor a bukaresti magyar diákság szerveződésében vettem részt, és úgy látszik, ezt nem nézték különösen jó szemmel” – magyarázta. Kifejtette: dossziéját a magyar nagykövetség diplomatáival fenntartott szorosabb kapcsolatai miatt titkosították eddig. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ vezetőit az utóbbi időben többen többféleképpen próbálják lejáratni. „A dossziék kérdését a kilencvenes évek elején meg kellett volna oldani radikálisan. Az RMDSZ a maga részéről el is fogadta a Temesvári Kiáltvány 8-as pontját, ehhez tartottuk is magunkat, de most, 16 esztendő múltán derül ki, hogy Romániában sem a törvények nem voltak hatékonyak ebben a kérdésben, sem politikai akarat nem létezett arra, hogy a szekuritátés múltat föltárják” – mondta Markó, aki úgy látja, a magyarokat és a magyar értelmiségieket főként '89 előtt is ellenségnek tekintette a Szekuritáté és a rendszer. Jelenleg is ugyanezt az ellenségképet akarják újratermelni sokan. „89 előtt kényszerültem, hogy úgy éljek, hogy állandóan a nyomomban voltak és megfigyeltek. Maga a megfigyelési dosszié, a dokumentumanyag hét vaskos kötetnyi telefonlehallgatási jegyzőkönyvet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy hosszú éveken át minden telefonbeszélgetésemet lehallgatták, leírták, majd lépésről lépésre követtek” – tájékoztatott Markó, aki látta dossziéját. Abban például van egy nagyon hosszú nyilatkozat arról, hogy Sepsiszengyörgyön volt Markó, amikor valakik megpróbálták fölrobbantani Mihai Viteazul szobrát. Akkor Markót is bevitték a Szekuritátéhoz. /Gujdár Gabriella: Ködösítik az átvilágítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Két politikus besúgói múltjával kapcsolatban foglalt állást a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke esetében a testület megerősítette korábbi határozatát, miszerint együttműködött a Szekuritátéval, Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátort, volt művelődésügyi minisztert pedig „felmentette” a politikai rendőrségi tevékenység vádja alól. Voiculescu 1989 előtt Felix fedőnéven jelentéseket írt a Szekuritáténak különböző személyekről. Voiculescu korábban szenátorként nyilatkozatot írt alá arról, hogy a múltban nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Ha a CNSAS döntése jogerőssé válik, Voiculescu ellen bűnvádi eljárás indul hamis nyilatkozattétel miatt. /Cs. P. T.: A CNSAS tántoríthatatlan Felix-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Augusztus 7-én az Evenimentul Zilei című napilap közölte, hogy a Szekuritátéval kapcsolatban állók iratán többek között RMDSZ-es politikusok neve szerepel. Az újság kiemelte Markó Béla kijelentését, miszerint adott nyilatkozatokat a Szekuritáténak, azonban a cikk nem közölte a nyilatkozattétel körülményeit. Az oldalon helyet kapott az átvilágítás egyfajta kronológiája is, amelyben az átvilágító bizottság /CNSAS/ által leleplezett „legfontosabb név” a Bárányi Ferencé. A szerző elhallgatja, hogy a politikából visszavonulni kényszerült egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszterről később bebizonyosodott, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A lap Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnökének nyilatkozatát idézte: több mint száz politikusról derítik ki – köztük „az RMDSZ vezetőinek többségéről” -, hogy együttműködtek az egykori kommunista titkosszolgálattal. Tavaly, 2005. augusztus 30-án a Cotidianul című lap vádolta együttműködéssel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Ez a cikk feltételezéseket közölt sokat sejtető címmel és alcímekkel. Markó nem tagadta, adott nyilatkozatot a Szekuritáténak: Lábujjhegyre állt ország című interjúkötetben írt erről. Eszerint a Szekuritáté egy sepsiszentgyörgyi incidenssel, a robbantással kapcsolatban íratott vele nyilatkozatot. Az RMDSZ-es politikusok feltételezett szekusmúltja Traian Basescu államfő egykori tanácsosának, a korrupciós gyanú miatt lemondott Elena Udreának köszönhetően merült fel ismét. Udrea az Antena 3 televízió július 27-i beszélgető műsorában kijelentette: összefüggés lehet a politikusok dossziéinak tervezett nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elutasította a titkosszolgálat igazgatójának lemondását, amelyet korábban az államfő elfogadott. Udera szerint a kapcsolat Verestóy Attila, a bizottság alelnöke lehet, illetve „párttársainak hosszú sora, akiknek gondjuk akadhat a titkosítás megszüntetése nyomán”. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője büszke arra, hogy pártjának sikerült maga köré gyűjtenie számos egykori titkosrendőrt, és az alakulat szavazóit minden jel szerint ez nem zavarja. /Szőcs Levente: Átvilágítósdi magyarokkal a főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a volt Szekuritáténak, jelentette ki a Népújságnak Borbély László területrendezési miniszter. Az Evenimentul Zilei napilap egy listát közölt, amelyen néhány neves politikus – közöttük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László területrendezési miniszter és Verestóy Attila szenátor – neve szerepelt, akik állítólag „legalább egyszer” együttműködési nyilatkozatot írtak alá a szekuval. Borbély a listát hamisnak nevezte, és kijelentette, hogy három évvel ezelőtt ő maga kérte, hogy a saját dossziéját hozzák nyilvánosságra. Erre a felkérésre a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a mai napig sem adott hivatalos választ. Markó Béla RMDSZ-elnök a múlt hét végén Marosvásárhelyen kijelentette, hogy az RMDSZ egyetért a politikusok dossziéinak a nyilvánosságra hozásával. Ugyanakkor hozzátette, hogy tudomása szerint az RMDSZ vezetői között nincsenek szekus kollaboránsok. /(mózes): „Soha semmit nem írtam alá a szekunak”! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor elmondta, hogy több olyan politikus van, köztük RMDSZ-esek is, akiket a volt Szekuritáté követett, és az ő esete is ide tartozik. Verestóy Attila kifejtette, hogy a dossziéjában írásos feljegyzések lehetnek olyan emberek részéről is, akikben ő megbízott, valamint lehallgatott telefonbeszélgetések szövegei. /Verestóy szerint a Szekuritáté őt követte. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy egyes RMDSZ vezetők, akik az utóbbi években az erdélyi magyar közösséget képviselték, együttműködtek a volt Szekuritátéval, akkor ezeknek kötelezően vissza kell vonulniuk a közösségi életből egy lakatlan szigetre. Szász elszomorodott, miután a sajtóban megjelent, hogy Markó Béla, Verestóy Attila és Borbély László is szerepel azon politikusok között, akiknek dossziéja a Román Hírszerző Szolgálattól átkerült a Szekuritáté Irattárárát Vizsgáló Bizottsághoz. A Magyar Polgári Szövetség  a Magyar Polgári Párt törvényszéki bejegyzése után kérni fogja a párt központi és helyi vezetőinek átvilágítását. /Szász Jenő aggodalma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

A mostani elemzések, kerekasztal-beszélgetések, nyilatkozatok láttán azt gondolná az ember, hogy 2006-ban Románia is elindult valamiféle erkölcsi megigazulás útján. A látszat csal. Nehéz kideríteni, hogy egy-egy történésnek mi a mozgatórugója, hogy a gazdasági és politikai hatalomba szinte teljesen átmentett volt kommunista és szekuritátés elit melyik szárnya kerekedik éppen felül, és diktálja a neki kedvező változásokat. Az erkölcsi megtisztulását ugyanazok az emberek szeretnék levezényelni, akiket a megtisztulás első jeleként félre kellett volna állítani. Itt van a vezető újságírók átvilágítását kérő román civil szervezet. Néhány nap múlva az Új Magyar Szó vezetősége sürgette a magyar újságíró-társadalom átvilágítását. A kérés Verestóy Attila egyik vállalkozásaként működő romániai magyar napilaptól érkezett. Milyen erkölcsi háttere lehet egy olyan beadványnak, amely mögött éppen egy olyan ember áll, aki nem számolt el múltjával a romániai magyar nyilvánosság előtt? – kérdezte Makkay József főszerkesztő. Hogyan bízhat meg bárki a romániai átvilágítási intézményekben, amikor az átvilágító bizottság többségi szavazata döntött a Ceausescu család egyik udvari költőjének, a nagy-romániás C. V. Tudornak a makulátlanságáról? „Ha C. V. Tudor, Paunescu, Verestóy Attila és sokan mások a mai Románia tiszta emberei, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy ennek az átvilágítási ingyen cirkusznak van-e értelme és haszna?” Nemrégen az egyik kolozsvári magyar illegalista fia, akinek szülei a sztálinista rendszer jó kiszolgálói voltak (nem egy embert juttattak a román és orosz Gulágra), kérte átvilágítását. Miféle igazságtalanság esett meg vele, mondta az illető, az egyik kihallgatását besúgásként vette számba a hivatal. Azt mondják, ügye rendeződött, már nem a besúgói, hanem az üldözötti státus illeti meg. „Ilyen és ehhez hasonló személyek, családok százai, ezrei uralják ma a kelet-európai, így a romániai közéletet is. Ők azok, akiket valamiféle titkos paktum miatt soha senki nem fog immár elszámoltatni.” /Makkay József: Átvilágítás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Már a kezdet kezdetén komoly vita volt az RMDSZ prominensei között abban a kérdésben, hogy nyíltan meghirdethető-e az erdélyi magyarság autonómiaigénye vagy sem. Domokos Géza a végsőkig küzdött a többszintű autonómia követelésének hivatalos programba foglalása ellen. A Nemzeti Liberális Párt akkori elnökével, Radu Cimpeanuval 1990. március 22-én, a vásárhelyi magyarellenes pogrom után aláírt nyilatkozat kifejezetten elutasította az autonómia követelését. Ebben a nyilatkozatban megjelenik a kétoldali szélsőségesek motívuma: a szöveg megfogalmazói a tragikus végkifejletű marosvásárhelyi eseményekért való felelősséget a magyar irredentizmus híveire és a szélsőséges román nacionalistákra hárították. Valójában akkor nemcsak a politikában, de még a magyar társadalomban sem volt érdemi irredentizmus.  A nyilatkozat hitet tett Románia szuverenitása és területi integritása mellett és rögzítette, hogy a hivatalos nyelv a román, holott mi sem lett volna természetesebb, mint arra törekedni, hogy elismertessék hivatalos nyelvként a magyart is, finn mintára (Finnországban a 6%-os svéd kisebbség nyelve második hivatalos nyelv).  Az aláíró Domokos Géza szerint az általa vezetett szervezetet támogató polgárok nem kívánják Erdély valamely részének autonómiáját sem. Mit kapott mindezért cserébe az RMDSZ? Egy utalást a decentralizáció szükségességére s az anyanyelvű oktatáshoz való jog általános elismerését. „A lib-lab (liberális – labanc) paktumok végigkísérik az RMDSZ történetét” – írta Borbély Zsolt Attila. „E paktumokat jellemzően az RMDSZ liberális/libertinus szárnya kötötte a Domokos Géza, majd Markó Béla által vezetett labancokkal.” /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei 1. Az első lib-lab paktum. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

„El tudom képzelni, hogy a Duna TV átvegye mondjuk a Magyar Televízió egyes csatornáját, de az MTV ötvenéves intézmény, amelynek léteznie kell, és én nem kívánom a halálát” – nyilatkozta Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, reagálva az augusztus 7-i Népszabadságban megjelentekre. A napilap szerint „egyesülhet a két közszolgálati televízió egy kormányzati körökben érlelődő elképzelés szerint”, ami „még mindig takarékosabb megoldás lenne ugyanis, mint újabb tízmilliárd forintokkal megsegíteni a Magyar Televíziót”. Az írás úgy fogalmaz: „a legolcsóbb megoldás az lehet, ha a két közszolgálati tévé egyesül, csakhogy a Duna TV bázisán. A műholdas csatornának – szemben a Magyar Televízióval – nincs adóssága, van viszont saját épülete”. A lap szerint az új tévé munkáját segíthetné a Millenárison található stúdió. Cselényi úgy látja: ha a Duna TV megkapja a Millenáris stúdióját, van reális alapja az MTV egyes csatornájának átvételére. „Az 1500-2000 alkalmazott átvételére azonban nem vállalkozhatunk” – szögezte le Cselényi. /Cs. P. T.: A Dunába merül a Magyar Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Lehallgatási botrány robbant ki Szlovákiában, miután a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap megírta, hogy az elmúlt években a politikai pártok központjait hallgatta le a szlovák titkosszolgálat /SIS/. Az új titkosszolgálati igazgató, Jozef Magala arról tájékoztatta a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát, hogy már megtette a jogszerűtlen lehallgatások megszüntetését célzó intézkedéseket. Magala elődje, Ladislav Pittner nevetségesnek nevezte és tagadta, hogy a vezetése alatt bármilyen jogszerűtlen lehallgatásra sor kerülhetett volna. Az elmúlt években több – akkor kormánypárti és ellenzéki – párt parlamenti képviselője nyilatkozott arról, hogy gyanúja szerint a SIS magánlakásokat és pártházakat hallgat le bírói engedélyek nélkül, törvénytelenül. Erről annakidején Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, a SIS-t felügyelő akkori parlamenti bizottság alelnöke is többször nyilatkozott. A Fico-komány új belügyminisztere elismerte, a múltban valóban voltak információik a tiltott lehallgatásokról. Gyurovszky László, az MKP képviselője 2002-ben azt állította, hogy egyes pénzügyi csoportok még üzletelnek is a lehallgatások során rögzített hanganyagokkal. Robert Fico, az új miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy lehallgatják. Az MKP elnöke, Bugár Béla 2002-ben arról beszélt, hogy érzéseik szerint a magyar párt képviselőit lehallgatják. /Hosszúfülek-botrány Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Megkezdődött az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. „Meg kell találni azon hírközlési eszközöket, amelyeken új gondolatokat közvetíthetünk az autonómiáról”- szögezte le augusztus 7-én, a nyitónapon Nagyváradon Csoóri Sándor író. Az Antall József Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete által, az európai integráció témájában szervezett egyhetes rendezvény másik meghívottja Balogh Júlia, a Duna II. Autonómia csatorna igazgatója volt. Balogh Júlia szerint az önrendelkezés kérdése megkerülhetetlen, hiszen az Európai Unió tagállamaiban már számos formája létezik. „Önrendelkezés nélkül nincs jövőnk. El kell érnünk, hogy biztosítsák számunkra az autonómiát; nem ajándékként, hanem azért, mert kijár nekünk” – hangsúlyozta. Leszögezte, a Kárpát-medence magyarságának egységesen kell fellépnie céljaiért, mivel így számbelileg is jelentős erőt képvisel. „Az utódállamok vezetői összehangoltan működnek, mindenütt egyformán támadják a magyar közösséget. Bár sok mindent szabad, nincs meg az a szabadság, amire valóban szükségünk lenne” – hangsúlyozta az igazgató. Csoóri Sándor előadásában saját életútja és a népi kultúra közötti viszonyt vázolta. Előadásában kifejtette, összefüggés mutatható ki a népi és a modern költészet között, és úgy vélte, a népi kultúránál nincs nagyobb nemzeti értékünk. „Ha nincs parasztság, aki őrizze, az értelmiségnek kell megőriznie” – vélte Csoóri. Hozzátette, véleménye szerint a 20. és 21. században felszínessé vált a kultúra, és fontos lenne a folyamat visszafordítása. /Balogh Levente: Csoóri: új gondolatok szükségesek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A régóta megszokott hosszú sorok állnak Marosvásárhelyen az útlevélosztályon. A túlzsúfolt helyiségben nincs hová leülni. Nincs szellőztetés, elviselhetetlen a levegőtlenség. 2007. januártól tervezik a jelenlegi kétablakos kiszolgálást négyablakosra bővíteni, ugyanakkortól napi 8 órában folyik majd a lakosság kiszolgálása. /Bögözi Attila: Idegtépő útlevélküzdelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Várhatóan rábólint a Kovászna Megyei Tanácstól származó és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól az 1970-es évek elején elvett tárgyak visszaszolgáltatására vonatkozó kérelemre a Művelődésügyi Minisztérium, nyilatkozta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A Székely Nemzeti Múzeum korábban ugyan visszakérte a tárgyakat, de a törvény értelmében a kulturális intézmény fenntartójának, a megyei tanácsnak kell igényelnie a restitúciót. Szerepel a több mint harminc évvel ezelőtt átvett tárgyak között az a rézágyú is, melyet Gábor Áron öntetett 1848-ban. Mindeddig Románia Nemzeti Történelmi Múzeuma elzárkózott a tárgyak visszaadásától. /Esély a tárgyrestitúcióra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./