Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a Kárpát-medence ásványvizeiről július 28-29-én Csíkszeredában, a Sapientia-EMTE épületében. A konferencia társszervezőjeként jelen volt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) képviseletében Nagy József vezérigazgató is. A felszín alatti vizek széles körű megismertetésének szükségességét és az azok hasznosításában rejlő lehetőségeket fejtegette a megnyitón Liebe Pál, a Felszín Alatti Vizek Alapítványának elnöke. A mofetták és a szejkefürdői gyógyvíz hatásairól is hallhattak előadásokat. /Horváth István: A gyógyászatban is hasznosítható alapanyag lehet az ásványvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal /BÁH/ nem vezet arról nyilvántartást, hogy a hozzá forduló külföldiek kérelmeit milyen arányban utasítja el érdemi elbírálás nélkül, formai okokra hivatkozva. A BÁH közlése szerint 2005-ben 2800 fellebbezés történt. Évente csaknem 50 ezer tartózkodási engedély iránti kérelmet bírálnak el. Ez az esetenkénti 5000 forintos eljárási illetékkel 250 millió forint, amelyhez a fellebbezések illetékével további 12,5 millió társul. Mindez majdnem 260 millió forint, amelyet leginkább külhoni magyaroktól szed be az állam, ugyanis a Magyarországon tartózkodási engedélyt kérő külföldiek 90 százaléka határon túli magyar. De díjköteles a munkavállalói vízum kiadása is, amelyet a magyar külképviseleteken lehet igényelni. Az 50 eurós vízumdíj átszámítva meghaladja a 14 ezer forintot, és évente – szintén a BÁH statisztikáját véve alapul – több mint 20 ezer határon túli magyar kér és kap tartózkodási vízumot. A vízumdíjból befolyt összeg meghaladja a 280 millió forintot. Az Illyés Közalapítvány az idén jó, ha 800 milliót kap határon túliak támogatására. A tartózkodási engedélyek illetékéből 260 milliót, a vízumok illetékéből pedig 280 milliót, azaz összesen 540 milliót maguk a határon túli magyarok „dobnak össze”. A közvetett bevételek ennek többszörösét teszik ki. Minden Magyarországon tartózkodó külföldinek igazolnia kell lakhatási feltételeit. Ehhez bizonyítania kell, hogy az a lakóhely, ahol él, tényleg annak a tulajdonában van-e, akivel lakásbérleti szerződést kötött. Ezt 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lappal tudja megtenni. A tulajdoni lap kiváltása is illetékköteles, amelynek értéke meghaladja a 6000 forintot. Mintegy 300 milliót tesznek ki ezek az illetékek. A kérelemhez szintén csatolni kell 30 napnál nem régebbi úgynevezett nullás adóigazolást is, amelynek kiváltása 2200 forint. Ha feltételezzük, hogy a kérelmezők csupán felének kell ilyet kiváltania, akkor is 55 millió forintról van szó. Egymilliárd forintos összegről van szó: ennyi folyik be az államkasszába az idegenrendészeti szempontból külföldi, valójában határon túli magyaroktól kizárólag illeték címén. A másik oldalon van az áttelepedett nyugdíjasoknak a „költsége”, akik úgy kapnak nyugdíjat Magyarországon, hogy egyetlen percet sem dolgoztak itt. Romániából és a volt szovjet országokból összesen 28 647-en vannak, akik az úgynevezett területi elven alapuló szociális egyezmények alapján kapnak nyugdíjat a magyar államtól. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2006. július 11-i nyilvántartása szerint az ilyen címen kifizetett nyugdíjak összege 1,94 milliárd forint havonta, azaz évente 23,28 milliárd. Bár előszeretettel hangoztatják, hogy ez mekkora teher Magyarországnak, az évente határon túliaktól nyert bevétel még ezt is fedezi. Ugyanis évi 40 milliárdot hoznak a határon túliak adókötelezettségeik teljesítésével, amiből az idei évre tervezett 13,7 milliárd határon túliakra szánt támogatás, de az évi 23,28 milliárd nyugdíjteher is fedezhető. Figyelembe kell venni, hogy eddig legkevesebb 5000 orvos telepedett át Magyarországra, velük előzetes befektetés nélkül kapott szakembereket az állam. A határon túlról érkezett orvosokkal tehát újabb 50 milliárd forintot nyert Magyarország, hiszen egy orvosi képzés ma 9–12 millióba kerül. A végnapjait élő Határon Túli Magyarok Hivatala megadta évekre visszamenőleg, hogy összesen mennyi pénzzel támogatja a magyar állam a határon túli közösségeket. Az idei becsült érték 13,7 milliárd forint. Ez körülbelül a harmada a határon túli – többségében magyar – munkavállalók adóterheinek. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly Magyarországon legális munkavállalási engedéllyel mintegy 58 ezer, a szomszédos országokban született, nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott. Csete Örs, a határon túli magyarság oktatási ügyeit támogató Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója végezte el azt a számítást, amely szerint ha valamennyien bruttó 100 ezer forint havi fizetést kaptak a munkáltatójuktól, a tőlük különböző jogcímen beszedett adók és járulékok egy évben összesen 39 milliárd forintot tettek ki, ennyi volt utánuk az állam bevétele. Háromszor többet nyer Magyarország a határon túli magyaroktól, mint amennyit rájuk költ. A BÁH állítja, hogy kizárólag idegenrendészeti hatóságként jár el, ezzel szemben a valóság az, hogy például olyan körülményeket is vizsgál és elbírál, amelyek kifejezetten az APEH hatáskörébe tartoznak. (Magyar Nemzet) /Határon túli magyarok az anyaországi intézményi rendszerben: ki támogat kit? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

„Akár nyereséges is lehet az idei Félsziget Fesztivál” – vélte Gerendai Károly, a budapesti Sziget Kulturális Szervezőirodának igazgatója. A marosvásárhelyi Víkendtelepen a hét végén tartott fesztivál társszervezői szerint a remény megalapozott: július 28-án tizenötezer, 29-én tizenháromezer résztvevőt jegyeztek. Mind a kormányzati szervektől, mind a szponzoroktól több támogatást kaptak. Gerendai hangsúlyozta: sikerült áttörni a nemzetiségi korlátokat. „Volt olyan nap is, amikor szinte fele-fele arányú volt a részvétel” – mondta az igazgató. Népszerű volt a Humorfeszt. Nagy érdeklődés követte a Miért-RMDSZ barátságos futballmérkőzést. /Bögözi Attila: Üzleti siker lett a Félsziget Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Idén is hagyományos ünnepség-sorozattal emlékeztek meg Fehéregyházán nemzeti költőnk, Petőfi Sándor halálának évfordulójáról, július 30-án, vasárnap az RMDSZ és a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /PSME/ szervezésében. A műsort az egyesület elnöke, Szabó József vezette. Megemlékeztek Fehéregyháza első írásos említésének 775. évfordulójáról, a száz éve született Szabó T. Attila nyelvészprofesszorra is emlékeztek. A Kövecsi Csaba vezette helyi fúvószenekar is már 75 éves. Markó Béla országos RMDSZ-elnök mondott beszédet, majd Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a PSME-nek, a zászlót Gábos Dezső tiszteletbeli elnök vette át. 1989. június 4-én (Trianon napján) a pekingi Tien-an-men téren harckocsik rontottak a fiatalokra, akik Petőfi Szabadság, szerelem című versével az ajkukon mentek a halálba. A világ legnépesebb országa számára a szabadságot egy magyar költő jeleníti meg. Lehet, hogy Petőfi nélkül 1956 sem lett volna, mondotta Patrubány Miklós. /Bölöni Domokos: Ünnep Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

A holokauszt emlékezete címmel szervezett a hét végén diákvetélkedőt az oktatási tárca. Az ország valamennyi megyéjéből Szilágysomlyón összesereglett középiskolás résztvevőnek elméleti és gyakorlati jellegű megmérettetésen kellett tudását az európai holokausztról bizonyítania. A felkészülés során a diákok tájékozódhattak arról is, hogy a holokauszt milyen méreteket öltött Romániában. A verseny alkalmából felavatták a szilágysomlyói Észak-erdélyi Holokauszt Emlékmúzeumot is. Ennek az intézménynek a településen lévő zsinagóga ad otthont. 1941–1943-ban az Észak-Erdély nélküli Romániában több százezer zsidó lelte halálát. A romániai holokausztot vizsgáló Wiesel-bizottság jelentése szerint az áldozatok száma 280 és 380 ezer között mozgott. Az 1940–1944 között Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből a magyar és a német hatóságok 1944 tavaszán csaknem 150 ezer zsidót deportáltak a németországi haláltáborokba, akik közül 125–130 ezret elpusztítottak. /Diákvetélkedő a holokausztról Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

A budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság évtizedes hagyományainak megfelelően évente elismerésben részesíti az informatika szakmában jelentős eredményt elért szakembereket több kategóriában. Az idei két díjazott erdélyi: Barabási Albert László (a Behálózva című nagysikerű könyv szerzője), aki jelenleg a Notre Dame-i Egyetem fizikaprofesszora, valamint Kása Zoltán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem informatikaprofesszora. /Neumann-díjak erdélyieknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Nagyzerinden falunapot tartottak, kétnaposat. A faluba érkezőt azonnal egy nagyméretű, kétnyelvű hirdetőszalag fogadta a kétnapos eseményről. Simándi Sándor polgármester az ország közelgő EU-csatlakozásának távlatából vázolta Nagyzerind utóbbi közel kilenc évtizedes történelmét. A fogatosok versenyére Magyarországról is érkeztek versenyzők. Este a helybeli Olosz Lajos Művelődési Házba hívták a közönséget, fellépett a kisiratosi Gyöngyvirág, a gyulai Végvár néptánc-együttes és a helybeli IKE népdalcsoportja. A kétnapos rendezvénysorozat tűzijátékkal, diszkóval, utcabállal zárult. /Kiss Károly: Falunapok harmadszorra. Zerind él és élni akar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Július 29-én ünnepélyes keretek között a III. Vistai Falunap keretében letették Kalotavár alapkövét. A Magyarvista központjában található, jelenleg meglehetősen romos állapotban lévő kultúrház épületét a református egyházközség tavaly kapta vissza. A helyiek úgy akarják helyreállítani, hogy Kalotavár vonzó pontja legyen egész Kalotaszegnek és Erdélynek. /Letették Kalotavár alapkövét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Sikeres volt a X. Gyimesközéploki Tánctábor, idén többen jöttek el, kétszáznegyvenen vettek részt az egyhetes rendezvénysorozaton. A tábor egyik különlegessége a napközis foglalkoztatás. Sokan érkeztek kisgyerekekkel, apróságokkal Galaci Hajnal tanítónő foglalkozott. A napi, átlagosan ötórás tanfolyamok mellett a táborlakóknak néprajzi és tájismereti jellegű előadásokat tartott Tankó Gyula, Balázs Lajos és Pálfalvi Pál. /Jakab Lőrinc: Tegnap is ma mentek haza. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Aradon július 28-30-a között a “Találkozni jöttem veled” ige jegyében, az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezet megalakulásának 110. évfordulója alkalmából szervezték meg az aradi magyar baptisták világtalálkozóját. A helybeli, illetve a világ minden tájáról érkezett közel 150 hívő számára imaórát tartottak. Július 30-án, vasárnap az Aradról elszármazott, hazalátogatott hívek tolmácsolták jelenlegi gyülekezeteik üdvözletét, majd vetítették a gyülekezeti életet felelevenítő filmösszeállítást. /Balta János: Magyar baptisták együtt és Istennel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Július 28-án nyílt meg a magyarországi származású, 44 éves Bogdán Zoltán amatőr művész kiállítása. A cigány családból származó Bogdán Zoltán felesége osztrák nő, jelenleg Bécsben élnek. Bécsben megismerkedett Balog István nagyenyedi művésszel, aki meghívta, így történt, hogy ez az első kiállítása. Maga a művész megvilágította munkájának célját, azt, hogy az emberek ne felejtsék el a gyökereiket. Ő csak a magyar cigányok életét festi. /Bakó Botond:”Szélirányban” a cigányművész (Bogdán Zoltán kiállítása Nagyenyeden). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Július 29-én Csíksomlyón, a Hármashalom-oltárnál az egriek bemutatták a Gárdonyi Géza regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt. A művészek a fellépést ingyen vállalták. Blaskó Balázs, a szervező Agria Nyári Játékok vállalkozás vezetője bevallotta: két éve tervezik, hogy az Egerben három éve nagy sikerrel játszott musicalt Erdélyben, Csíksomlyón is bemutassák. Az előadás CD-változatát is megvásárolhatták a műfaj rajongói. /Horváth István: Szuperprodukció Csíksomlyón. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Szépkenyerűszentmárton 150-nél alig valamivel többet számláló helybeli magyarsága felismerte a tábor és az azt záró hagyományőrző falutalálkozó jelentőségét. A költségekhez némileg hozzájárult a Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítvány is, amelyet két éve hoztak létre. A színpadon egymást követték a néptánc-, népdalcsoportok. Szépkenyerűszentmártonban már évek óta működik tábor. Eljöttek a település határában táborozó cserkészek is. Minden este tábortűzzel, énekléssel zárult. Az elszármazottak találkozójának ötlete a hajdani lelkésztől, Szabó Attilától származik. /Kerekes Edit: Szépkenyerűszentmárton – életre eszmélő közösség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Elhunyt Szász János író, költő, újságíró /Belgrád, 1927. júl. 14, – Bukarest, 2006. júl. 29./, miután agyvérzés miatt több héten át feküdt kómában. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a múlt század közepén, közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját. Egyetemistaként lett az Utunk helyettes főszerkesztője Kolozsváron, 1957 és 1968 között a bukaresti magyar napilap, az Előre rovatvezetője, később is, nyugdíjazásáig, a lap belső munkatársa. 1968 és 1977 között a Román Írószövetség főtitkára volt. Könyveinek száma – verseken kívül elbeszélések, kisregények, regények, útirajzok, esszék, műfordítások – meghaladja a harmincat. Bejárta a világot, jelentős irodalmi díjak kitüntetettje, publicisztikai munkásságáért elnyerte a MÚRE Életműdíját, a MÚOSZ Aranytollát és a budapesti Pulitzer Emlékdíjat. /Á. H.: Elhunyt Szász János. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ Szász János neve után, a róla szóló írásokban, lexikonok szócikkeiben mindig hosszú felsorolás következik, jelezvén munkásságának, írásformáinak, szellemi alkatának sokoldalúságát. Költő, prózaíró, esszéista, szerkesztő, műfordító, közíró. Szüntelenül fürkészte az értelem működésének természetrajzát, törvényszerűségeit. /Gálfalvi Zsolt: Az értelem történésze. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Januártól egyszerűbbé és gyorsabbá vált a honosítási eljárás Magyarországon. A Népszabadság szerint a határon túli magyarok élnek is a lehetőséggel: tavaly egész évben 3900-an, míg idén már az év első hat hónapjában 5100-an folyamodtak magyar állampolgárságért. A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak – többségükben határon túli magyaroknak – adták ki. A letelepedési engedélyért folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer – vagyis a tavalyival csaknem megegyező számú – tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban. /Kisebb roham a magyar állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Tariceanu kormányfő bejelentette: ha a minisztereknek nincs bátorságuk véghezvinni a kormányátalakítást, elvégzi azt ő maga, úgy, hogy a koalíción belüli erőviszonyok nem fognak megváltozni. Tariceanu szerint alapos szerkezetváltásra van szükség: elsősorban az államtitkárok és a kormány szintjén működő hivatalok és ügynökségek számát kellene csökkenteni. Tariceanu javaslatának eredményeképpen számos tevékenység a megyei hatóságokhoz kerülne, ami növelné a közigazgatás hatékonyságát, és a csatlakozás utáni időszakban megkönnyítené a különböző uniós pénzalapok felhasználását. Főleg a Demokrata Párt miniszterei, nem értenek egyet a kormányfő szándékával. Monica Macovei igazságügyi miniszter például közölte: továbbra is igényt tart mindhárom államtitkárára. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy véli: az átalakítás előtt feltétlenül tárgyalni kell a miniszterekkel is. A kormánykoalíció vezető politikusai tárgyaltak a kormányátalakításról, és egyetértettek abban, hogy a módosítás nyomán az államtitkárok száma a jelenlegi 82-ről 51-re csökkenjen, a DP-nek 14, a NLP-nek 20, az RMDSZ-nek és a KP-nek pedig 8–8 államtitkára legyen. A DP nem vett részt a megbeszéléseken. /Tariceanu bekeményít kormányátalakítás-ügyben. Egyetlen államtitkárukról sem mondanának le a DP-miniszterek állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A Demokrata Párt azzal vádolja partnereit, hogy összeesküdtek az ellenzékkel. Vasile Blaga belügyminiszter, a Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „förtelmes koalíciót” hozott létre az ellenzékkel a két legfontosabb titkosszolgálat vezetőségének lemondása kapcsán. A koalíciós partnerek visszautasították a demokrata vezető vádjait. Az RMDSZ is visszautasította a „förtelmes koalícióra” vonatkozó demokrata vádat. /Szőcs Levente: Nő a feszültség a kormánykoalícióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

A román állampolgárok amerikai vízumkötelezettségének feloldását Washington a romániai árvagyerekek örökbefogadására vonatkozó bukaresti tilalom megszüntetésétől teszi függővé – írta a Cotidianul. Az amerikai szenátus Basescu Washingtonba utazása napján, július 27-én fogadott el egy határozatot, amelynek célja, hogy Washington gyakoroljon nyomást az örökbefogadási tilalom feloldása érdekében. Románia egyelőre nem enged a zsarolásnak. /Vízummentességet gyermekekért cserébe? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A Tusnádfürdőn elkezdődött RMDSZ–Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) párbeszéd remélt folytatását fölvázoló nyilatkozatot tett közzé Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. Ebben Tőkés László ismételten sürgette az EMNT által két éve szorgalmazott tényleges párbeszéd elkezdését az RMDSZ és a rajta kívülálló politikai erők, valamint az egyházak és a magyar civil szféra képviselői között. Felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy a reprezentatív erdélyi magyar küldöttség tagjaként vegyen részt a brüsszeli jószolgálati úton, amelyen a romániai magyar közösség problémáira kívánják felhívni az Európai Unió vezetőinek figyelmét. Tőkés a partneri viszonyt és a kölcsönös bizalmat szabta a párbeszéd feltételéül, ehhez véleménye szerint, az szükséges, hogy megszűnjön a megosztó politikai hazugság, valamint az érdekellentét, amely az RMDSZ pénzosztó monopóliumából fakad. Javasolta, hogy az RMDSZ a román törvényhozásban és az EU fórumain is határozottan álljon ki az erdélyi magyarság autonómiatörekvései, illetve saját autonómiaprogramja mellett. Az RMDSZ támogassa az EMNT azon javaslatát, amely szerint az őszi magyar–román kormányülés napirendi pontjai közé vegyék fel az autonómia, valamint a romániai magyar felsőoktatás ügyét, az EMNT és az SZNT autonómiatörvény-kezdeményezéseit, valamint a székelyföldi autonómia-referendumok megrendezését. A nyilatkozat kérte az RMDSZ vezetőit, foglaljanak állást a gyergyóditrói székely népgyűléssel kapcsolatos csendőri atrocitások ügyében. /Balogh Levente: Az RMDSZ támogatását kéri az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) újévi felhívásában javasolta, hogy az idei évet a kulturális autonómia kivívásáért folytatott küzdelem évének nyilvánítsák. A kisebbségi törvény elfogadásának folyamata rendkívül lelassult, ezért az EMKE felkéri a társszervezeteit, gyűjtsenek minél több támogató aláírást a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvényért. /Aláírásgyűjtés a kisebbségi törvényért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Kevésen múlt, hogy kvórum hiányában nem napolták el az RMDSZ Maros megyei szervezete Területi Képviselők Tanácsa (TKT) ülését. A vidéki képviselők felvetették, hogy miközben ők több tíz kilométerről el tudtak jönni, hogy több mint 60%-ban képviselték a testületet, a marosvásárhelyiek miatt majdnem elmaradt a tanácskozás. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ két alapvető célkitűzéssel vállalta a kormányzást: az EU-integrációhoz való hozzájárulás, a politikai stabilitás biztosításával (ezt teljesítette), és a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása, továbbfejlesztése. Azonban az etnikai viszonyok tekintetében (kisebbségi törvény) nem állunk jól, jelentette ki. Ezért az RMDSZ 2007. januárig szolidáris lesz a kormánykoalícióval, utána azonban felül kell vizsgálni a szövetségnek a kormányban való jelenlétét. /Mózes Edith: „Át kell gyúrni” az RMDSZ-t. Ülésezett az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Országos szinten elosztották a címzetes tanári állásokat. A 8977 jelentkezőnek több mint fele, 4829 álláshoz jutott. Marosvásárhelyen hány magyar nyelven tanító pedagógus kapott állást? Összesen négy. Egy logopédus a 7-es iskolában és három pszichopedagógus a 2-es számú speciális iskolában. Vizsgát kellett tenniük a tanárjelölteknek. 59-en érték el a 7-est – a 183 vizsgázó közül. Talán a magyar nyelv oktatásával van gond a magyar nyelvű tanintézményekben? Maros megyében 18 magyar nyelv és irodalom tanári állást hirdettek meg, és az első körben egyet sem töltöttek be. Ebből kettő líceumi állás Marosvásárhelyen. /W. Szabó Péter: Hány magyartanár tud magyarul? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézete a Református Kollégiummal közösen szervezte meg Kolozsváron július 29-én a Tanulóközpontúság az oktatásban című tantárgymódszertani konferenciáját, melynek fő szervezője dr. Kovács Zoltán egyetemi adjunktus volt. Az idei rendezvény immár a nyolcadik. Az előadók között volt dr. Kötő József. Megemlékeztek két elhunyt kollégájukról: dr. Dezső Gábor matematikusról és dr. Ferenczi Gyula pedagógia szakos egyetemi tanárról. A résztvevők megtekinthették az Ábel Kiadó új könyveit, a tankönyveket. Idén Stark Gabriella szatmárnémeti tanárnőt méltatták Székely Ferenc- díjra. /Borzási Péter: Tantárgymódszertani konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Az Új Kézfogás Közalapítvány pótpályázatot hirdetett meg az anyaország határain túl működő mikro-, kis- és középvállalatok pénzügyi helyzetének erősítésére. Az ilyen jogcímen juttatott támogatás egy vállalatnak három év alatt nem haladhatja meg a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. A fiatal kezdő vállalkozások támogatásának feltételei között van, hogy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság minimum 10%, de maximum 75%-os tulajdonrésszel kell hogy rendelkezzen a kft-ben (vegyesvállalat). /Támogatják a kezdő vállalkozókat. Szórványban élők előnyt élveznek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Július 29-én, motorkerékpárral hét kézdivásárhelyi fiatal a Szent Anna-tóhoz kirándult. Amikor 18 óra körül hazafelé akartak indulni, megálltak a parkolóban, hogy elfogyasszanak egy-egy üveg üdítőt. Egy ittasnak látszó rendőr rájuk szólt, hogy ne álljanak meg az út szélén, hajtsanak be a parkolóba. Ezután Vajda felügyelő kiadta a parancsot: fogják le őket, fújjanak alkohol­szondába. Egyikük sem fogyasztott szeszes italt. Amikor a három motorral beálltak a parkolóba, az ott álló négy rendőr és tíz ál­arcos, fekete ruhás rohamrendőr azonnal leteperte őket a földre. A szemüveges tusnádi rendőr belerúgott az egyik fiúba. Az egyik civil ruhás csendőr gumibottal ütötte a földön fekvő kézdivásárhelyi motorosokat: Kanabé Leventét, Voj­na Ferencet, Kolbász Sándort (utób­bit nemrég műtötték) és Oláh Szilvesztert. A bükszádi Szakács István digi­tális fényképezőgéppel megörökítette a rendőrök erőszakoskodását, a bilincsbe verést is. A földről felállították őket, kettejüket elvitték a tusnádi rend­őrségre, ahol nyilatkozatot írattak velük, és elengedték őket. Amikor a rendőrök észrevették, hogy lefényképezték őket, odamentek Szakács Istvánhoz, és azt mondták neki románul: kap ő majd fényképezést. Megfogták, a rendőrkocsihoz vitték, megverték, majd a fotókat kitörölték a gépből, aztán elengedték, és visszaadták a fényképezőgépét. Négy felvétel mégis megmaradt a fényképezőgép memória­kártyáján. A kézdivásárhelyi motorosoknak nem kellett pénzbüntetést fizetniük, az esetről nem készült jegyző­könyv. Az incidensre tömeg gyűlt össze, sokan felháborodva kiabáltak, erre a rendőrök lecsendesedtek. Azóta sem derült ki, miért bántalmazták a négy kézdi­vásárhelyit. Az egyik felvételen látható, amit a szemtanúk is állítanak: Vajda felügyelő olyan részeg volt, hogy alig tudott járni. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség honlap­ján a Szent Anna-tónál történtekről egy sor sem szerepel. /Iochom István: Kézdivásárhelyi motorosokat vertek meg (Rendőrségi túlkapás a Szent Anna-tónál). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

Még nem rehabilitálták a Ceausescu-diktatúrában méltatlanul eltávolított Tőkés István (született 1916. augusztus 8-án) református lelkészt, az erdélyi magyarság és a református egyház reprezentatív személyiségét, akit politikai magatartása miatt a romániai rezsim megakadályozott abban, hogy gyülekezete akarata szerint püspök lehessen. Tőkés István egyik fiát, Tőkés Lászlót megfosztották dési segédlelkészi állásától, habár gyülekezete a rendőrség megfélemlítő akciói ellenére is kifejezte iránta való ragaszkodását. 1985-ben nyilvánosságra került: a Nyugatról ajándékképpen Romániába eljuttatott mintegy húszezer magyar nyelvű Bibliát a hivatalos szervek bezúzták és vécépapírt gyártattak belőle. Feltehetően hasonló sorsra juthatnak az egyház azon történeti dokumentumai – anyakönyvek stb. – is, melyeknek elkobzása már évek óta folyamatosan zajlik. Tőkés István volt teológiai professzor, egykori püspök-helyettes, az erdélyi egyház református orgánumának, a Református Szemlének eltávolított főszerkesztője, mint kényszernyugdíjazott Kolozsvárott él – írta húsz évvel ezelőtt a Hungarian Press of Transilvania (Erdélyi Magyar Hírügynökség). Tőkés István felidézte az egyházból történt eltávolításának okát. 1989. májusában egy gyűlésen felállt és azt mondta: aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, azoknak nem szabad engedelmeskedni. Másnap megjelentek a Securitate emberei az akkori püspöknél, intézkedtek. Tőkés Istvánt eltiltottak az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. Később a püspök nyugalomba helyezte Tőkés Istvánt. A szolgálati időhatár az egyházban 70. év, ő akkor 65 éves volt.       Tőkés István kilencvenedik születésnapja alkalmából a nyugalmazott teológiai professzor, volt püspök-helyettes húsz évvel ezelőtt írt tájékoztató felhívását közölte most a lap.     /Frigyesy Ágnes: Köszöntjük a 90 esztendős Tőkés István teológiai professzort. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./ Tőkés István 1986-ban született tájékoztatójában leszögezte, hogy a református egyház püspökei és más vezetői folyamatos önkénnyel vezetik az egyházkerületek ügyeit: meghamisítják a zsinati és lelkészválasztásokat, akadályozzák az igehirdetést, megfélemlítik a lelkipásztorokat, gátolják a teológiai oktatás és nevelés megfelelő szinten tartását, a kiöregedő lelkipásztorok szükséges ütemű utánpótlását (mindössze 5-6 hallgatót vesznek fel az évi 80-90 jelentkezőből, amikor számtalan gyülekezet lelkész nélkül vergődik).     Tőkés István és Tőkés László nem voltak hajlandóak e törvénytelen folyamatoknak szótlanul teret engedni. A tapasztalt törvénytelenségeknek igyekeztek gátat vetni az egyházi testületekhez benyújtott kérelmekkel és memorandumokkal. Ezekre válaszul Nagy Gyula kolozsvári püspök mindkettőjüket elmozdította állásukból.      Mindezek miatt Tőkés István 1985 decemberében közölte a zsinati elnökséggel, hogy a romániai Református Egyházat ex lex állapotban lévőnek tekinti.   /Tőkés István kényszernyugdíjazott teol. prof.: Tájékoztató felhívás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./