Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Szinte minden tetszett erdélyi körútjuk során, hangsúlyozták az amerikai unitáriusok. A dévai testvérgyülekezet meghívására tett utazás sok látnivalót kínált. Kolozsváron dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel is találkoztak. Torockón a Székelykő és az érintetlen falusi élet nyerte el a tetszést. /Chirmiciu András: Amerikai unitáriusok Erdélyben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Temesváron a református egyházmegye esperesi hivatalában tartották az értekezletet. Fazakas Csaba esperes felhívta a figyelmet az augusztus végén kezdődő egyházkerületi kántorképző tanfolyamra és a szeptember 13-án sorra kerülő szigetfalui negyedévi lelkészértekezletre, továbbá az Algyógyi Lelkészi Közösség szeptember első két napján rendezendő szórványügyi megbeszélésére. Szó esett a “fekvő reformátusok” kérdéséről is. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik két ízben “igénylik” az egyházi szolgálatokat: kereszteléskor és temetéskor. /Szakmáry Károly: Havi közigazgatási értekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Augusztus 11-én Resicabánya főterén Seres Péter alprefektus, megyei RMDSZ-elnök megnyitó beszédét követően megkezdődött a Bánsági vagyok (Numele meu este banatean) elnevezésű nemzetiségi fesztivál. A fölvonulók között volt a tíztagú magyar csoport is, amelynek összetétele jelzi egyrészt a magyarság nemtörődömségét, illetve az egyke elburjánzásának eredményét. /Szakmáry Károly: Nemzetiségek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Hetvenöt éve, 1930. augusztus 12-én született Budapesten Soros György magyar–amerikai pénzember. Zsidó családjának nagy része a náci népirtás áldozata lett. Soros 1947-ben hagyta el az országot, s a londoni közgazdaság-tudományi egyetemre iratkozott be. 1956-ban New Yorkba költözött, itt európai értékpapírok szakértőjévé vált. 1973-ban indította el saját befektetési alapját, amely a kezdő 12 millió dollárról 13 milliárd dollárra növekedett. Vagyona harmadát egy 1987-es tőzsdekrach nyomán napok alatt elvesztette, de öt év múlva javított: 1992-ben az angol font kiválására játszott az európai valuták árfolyamrendszeréből, s igaza lett – a nemzetközi valutaválságban 1,5 milliárd dollárt nyert. Soros számos országban létrejött alapítványainak célja a nyitott társadalom. 1980-tól adott a Nyitott Társadalom Alapítvány kelet-európai ellenzékieknek is ösztöndíjat. Magyarországi alapítványa 1984-ben született, a kommunista hatóságokkal létrejött megállapodás alapján ezt eleinte az MTA és a New York-i Soros Alapítvány közös bizottsága irányította, s évi 3 millió dollárral rendelkezett. Az Alapítvány vezetője Vásárhelyi Miklós lett. 1989 után a Soros Alapítvány a civil szervezetek létrejöttét támogatta. A Soros Alapítvány a magyar kultúra támogatására 31 millió dollárt és 763 millió forintot költött 1984-92 közt. 1994-től főleg az oktatás és az egészségügy reformjában vett részt, a század végén a hátrányos helyzetűeket, az esélyegyenlőséget s az EU-csatlakozást támogatták. Soros a század végén 50-nél több országban működtetett alapítványt. A globalizáció szerinte megakadályozza az államokat abban, hogy visszaéljenek a hatalmukkal, s a szabadság olyan fokát nyújtja, amelyre egyetlen állam sem képes. Árnyoldalának tartja, hogy a szabad verseny egyenlőtlenségeket szül országon belül és országok között. Fő alkotásának a budapesti Közép-európai Egyetemet tartja, itt 40 ország majdnem ezer diákja hallgat posztgraduálisan társadalomtudományokat. Tőzsdei manővereit s a nyitott társadalmat szolgáló alapítványait ma is sokan vitatják. (MTI–Panoráma) /Az egyetlen magánszemély, akinek saját külpolitikája van. Soros György 75 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Budapest belvárosában van az Erdély Művészetéért Alapítvány – Vármegye Galéria. Jelenleg két Szervátiusz Jenő-díjas művész, Márton Árpád csíkszeredai festőművész és Györfi Sándor karcagi szobrász közös tárlata látható. Márton Árpád legfőbb ihletője Gyergyóalfalu világa. A Vármegye Galéria újabban együttműködik a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadóval: Tőzsér József igazgató kezdeményezésére a Műterem-sorozatban megjelenő erdélyi képzőművészek rendre meghívást kapnak ide, hogy Budapest közönsége is megismerhesse őket. Márton Árpád után a kézdivásárhelyi Kosztándi-házaspárt látják vendégül. A Vármegye Galéria első kiállítását 2003-ban Szervátiusz Jenő életművéből szervezte. További jelentős eseménye volt a Határok nélkül tárlat erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghívottakkal. /Barabás István: Otthon, Pesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Megjelent Székely Dénes koreográfusnak Táncol a székely /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. Székely Dénes élete, munkássága összefonódott az egykori marosvásárhelyi Székely Népi Együttes történetével. Évek óta gyűjtötte az anyagot. A könyv kapcsolódik ahhoz a százegynéhány koreográfiához, amit az együttes számára készített. /N.M.K.: Táncol a székely. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Az elmúlt napok vitájába – amikor az államfő vádaskodott és a miniszterelnök védekezett -, beleszólt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ is. Traian Basescu azt állította, hogy az SRI birtokában huszonegy olyan iratcsomó van, amely perdöntő bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, hogy a kormánykoalíció mögött álló gazdasági érdekcsoportok befolyásolják a kormány tevékenységét. Az SRI közleménye szerint: ,,A Román Hírszerző Szolgálat csak az ország biztonságának, területi egységének és függetlenségének megvédése érdekében cselekszik, a hatályos törvények szigorú betartása mellett.” Azonban felmerül a kérdés: kinek a megbízásából figyelték az érintett minisztereket, kormánytagokat, tisztségviselőket s a még mindig meg nem nevezett gazdasági érdekcsoportokat? Újabb fordulat: ezeket az iratcsomókat titkosították, és csupán negyven év múlva hozhatók nyilvánosságra. /Bogdán László: A titkosszolgálatok és a hatalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A Simon Wiesenthal Központ arra szólította fel Romániát, gyorsítsa fel a területén élő volt náci háborús bűnösök felkutatását. A dokumentum négy feltételezett romániai háborús bűnöst említ, akiknek személyazonosságát nem közölték. A központ 2003 szeptemberében bukkant a gyanúsítottak nyomára. A nácivadász szervezet szerint a négy személy a holokauszt idején Románia különböző térségeiben zsidók üldözésében és/vagy meggyilkolásában vett részt. Romániában 1940 előtt 760 ezer zsidó élt. Közülük 420 ezren haltak meg koncentrációs táborokban, amelyekbe Ion Antonescu kormányának, illetve az akkor magyar fennhatóság alá került területek hatóságainak közreműködésével hurcolták őket. /Négy zsidóüldöző románról tudnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem mond le a Székelyföld autonómiájáról, az erről szóló törvénytervezetet pedig egyszer, kétszer, százszor kell benyújtani a parlamentben – jelentette ki augusztus 13-án Marosvásárhelyen Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó a Marosszéki Székely Tanács tagjai előtt kifejtette, Székelyföld autonómia-statútumának másodszori benyújtása június végén a parlamentben fontos volt. /Csapó következetes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ A Székely Nemzet Tanácsnak Székelyföld területi autonómiájának elnyerése érdekében a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kell fordulnia – tanácsolta Csapó I. József azoknak a helyi tanácsoknak, amelyek az autonómia eléréséért népszavazás kiírásáról határoztak, azonban döntésüket a román igazságszolgáltatás megvétózta. Az SZNT nem ért egyet az RMDSZ azon véleményével, mely szerint először a Székelyföld gazdasági fejlesztését kell elérni, és csak ezután lehet tárgyalni az autonómiáról. /Strasbourgba az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással vette tudomásul, hogy a rendőrség egy azóta módosított kormányhatározatra hivatkozva zaklatja a Gyergyószentmiklóson zajló 1. EMI-tábor szervezőit, s súlyos pénzbírsággal fenyegetik őket azért, mert a tábor területén magyar zászlók is vannak, írta augusztus 12-én kelt levelében Vadász-Szatmári István elnök. A zaklatások beszüntetését, az eset kivizsgálását, a vétkesek megbüntetését kérik a tiltakozó közleményben. /Tiltakozik az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ Trianon a nemzetközi jog szerint törvénytelen – jelentette ki Eva Maria Barki emberjogi aktivista. a Romániából hosszú időre kitiltott bécsi jogásznő, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett gyergyószentmiklósi nemzeti táborban tartott előadásában. Az EMI-tábor előadói között a civil szféra képviselői: történészek, írók, újságírók voltak túlsúlyban, szemben a politikusokkal. A vártnál kevesebben, mintegy ötszázan jöttek el. A rendőrök naponta járőröztek a gyergyószentmiklósi Négyes Motelnél, igazoltatták a táborból kilépőket, és felszólították a rendezőket, vegyék le a kitűzött nemzeti zászlókat. /Gergely Imre: Eva Maria Barki: jogos a határrevízió kérése. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Gheorghe Funar már több mint egy éve nem polgármester Kolozsváron, mégis sokan úgy viselkednek, mintha még ő lenne. Megfélemlítő hangulatkeltése még mindig rányomja bélyegét az ország szinte legnagyobb magyar közösségének a szokásaira, közéletére. Amikor az RMDSZ szavazatától függnek a városi tanács legfontosabb döntései, még mindig alig akad kétnyelvű felirat Erdély fővárosában. A közhivatalokra kötelező lenne kétnyelvű feliratokat helyezni. Szászföldön a méltányosság – no meg a nyugati turizmusnak kedvezés – jegyében régen kitették a kétnyelvű helységtáblákat, Kolozsváron még mindig húzódik az érvényes tanácsi határozatnak az életbe léptetése. Cégek, magánintézmények vagy egyéb közületek névtábláit semmilyen nyelvi intézkedés nem korlátozza. Az egyházakat és néhány, a szabályt erősítő kivételt leszámítva, még a magyar jellegű intézmények is csak románul adják tudtul a külvilágnak létüket egy-egy kapu fölött. Magyar intézményvezető nem volt hajlandó telefonon magyarul válaszolni, csak románul, mert valamilyen engedélyért folyamodott éppen egy minisztériumban. Egyes magyar cégvezetők saját munkatársaikkal is olykor románul beszélnek, noha magyar alkalmazottakról van szó. Egy utazási irodánál előfordult, hogy noha a társas autóbusz utasainak túlnyomó többsége magyar volt, a magyar utaskísérőnek megtiltották, hogy a társasághoz magyarul is szóljon a mikrofonba. /Balló Áron: Magyarul is kérjük szépen! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Augusztus 13-án egészalakos Szent István-szobrot avattak a Maros megyei Szolokma központjában. A református templom előtt felállított, kőből faragott alkotás Fresch Ottó magyarországi képzőművész munkája. Az avatóünnepélyre a falu számos elszármazottja is hazatért. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Székelyvéckén a falunapon a vendégeket, magyarországi és franciaországi testvértelepülések küldötteit és a hazatérteket Szőcs Lajos polgármester köszöntötte. Az ünnepség első részében a falu szülöttjére, a diktatúra áldozataként az életből korán eltávozott Visky Árpád színművészre /1940-1986/ emlékeztek. Emlékét őrzik Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, a nevét viselő színtársulatban, és immár szülőfalujában is. Tóth József plébános sürgette az igazságtételt Visky Árpád üldöztetésének, bebörtönzésének ügyében. Gyilkosai közöttünk járnak, mondotta, talán még elő is léptetik őket. Nem hunyhatunk szemet a mai napig tartó jogtiprások fölött, hangsúlyozta. Véckén a művelődési ház felvette Visky Árpád nevét. Csoóri Sándor Zúzmarakoszorút a sírra című versét mondta el, melynek „címzettje” a tragikus sorsú művész. Kárp György marosvásárhelyi színész, az egykori kollega, emlékezett barátságukra, Jánosházy György Egy színész halála című szonettjét szavalta el. Tófalvi Zoltán idézte Kövek egy siratófalhoz című könyvének Visky Árpádról szóló részét. A ház falán emlékplakettet leplezett le Tóth József plébános. Az emlékmű alkotója, Hunyadi László szobrászművész és öntőmestere, a marosvásárhelyi Balogh József (Cúbi) szintén jelen volt. A művelődési házban megnyitották a véckei Fekete Pál kisplasztikai tárlatát. – Tavaly Magyarzsákod, idén Székelyvécke népi építészeti örökségét térképezte fel az ELTE tizennégy főből álló diákcsapata. /B. D. Visky Árpádra emlékeztek Székelyvéckén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Augusztus 14-én, vasárnap tartották Holtmaroson a tizedik Gyöngykoszorú-találkozót, közel harminc hazai és magyarországi település tánccsoportjának részvételével. A találkozó falunap is volt egyben, amelyre a hétszáz lelkes település lakosságánál sokkal több vendég érkezett. Lovas fiatalemberek, mazsorettek vezették a felvonulást, amely bejárta a falut, majd a református templomban tartott istentiszteleten pihent meg. – Legtöbben az idén jöttek el – jelezte Papp György, a rendezvény lelke, a kultúrotthon vezetője. /(bodolai): És eljöttek a fiatalok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

A hétvégi falunapok sikeresek voltak Göcsön, rendezője az Aqua Viva – Élő Víz Egyesület. A 2002-ben Bartha József közgazdász kezdeményezésére létrejött egyesület célja: felvállalni a helyi közösség kulturális, szellemi, lelki életének fellendítését. Interaktív bábozással várták a kicsiket és nagyokat. A Nyárádmenti Ifjúsági Találkozónak adott helyet a göcsi templom, este az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszó csoport mutatta be Rejtő Jenő Figyelem! Üzenet érkezik a Marsról című vidám írását. A Vándorcsizma néptánctalálkozón felléptek a székelyvajai és göcsi moderntánc-csoportok is. /Simon Virág: Falunapok Göcsön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Díszlovasok és a homoródalmási fúvószenekar felvonulásával vette kezdetét augusztus 13-án az Unitáriusok Egyetemes Találkozója a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök beszéde után a meghívottak közül elsőként Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A magyarországi unitáriusok üdvözletét Elekes Botond főgondnok tolmácsolta. A magyar kormány részéről, a tavalyi évhez hasonlóan, Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatok államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Az amerikai unitáriusok nevében Harold Babcock lelkész, a Testvéregyházközségi Tanács alelnöke üdvözölte a találkozó résztvevőit. A Homoródkeményfalván élő unitáriusoknak címeres zászlót adományoztak. A találkozó kulturális műsorral, szavalatokkal folytatódott, fellépett a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint a székelykeresztúri unitárius egyházközség énekkara. Végül a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékénél helyezték el az emlékezés koszorúit. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Falunapokat tartottak Gyergyószárhegyen a Cika Kulturális Alapítvány, a Bástya SE és a Polgármesteri Hivatal (fő)támogatásával. Lovas felvonulás, a tekerőpataki fúvósok, Tücsök Peti és Hangya Levi zenés műsora és a Kővirág együttes gyermekkoncertje szórakoztatta a kikapcsolódni vágyókat. A Lázár-kastélyban Horváth Levente és Czimbalmos Márta festményeiből nyitottak kiállítást. Kicsinek bizonyult a táncház alkalmával a Cika-terem. Nem maradtak idén sem el a sportvetélkedők és a főzőverseny. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, a templom búcsújára sok keresztalja érkezik a nagyközségbe, ahol világi rendezvényeket is szerveznek. /Bajna György: Falunapok Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Az idei Majláthfalvi hétvége egyszerre volt a hagyományok megőrzésének és új hagyományok teremtésének a színtere. A hagyományosan az augusztus 15-i templombúcsúhoz kötődő népművészeti seregszemle továbbéltetése ugyanis a megőrzés szándékát jelzi, míg az immár második alkalommal megszervezett bográcsos verseny egy új hagyomány megszületését bizonyítja. A helybeli római katolikus templomban tartott szentmise után kezdődött a bográcsos verseny, a rendező a Pro Majláth Egyesület volt. Az Aradi Művészeti Líceum fúvószenekara a főutcán végighaladva köszöntötte a falunapok résztvevőit. Matekovits Mihály műsorvezető sorra jelentette be a fellépő együtteseket: simonyifalvi Pitypang, pécskai Búzavirág, temesvári Geml József Társaskör Nefelejcs hagyományőrző népdalcsoportja, majláthfalvi Nefelejcs, kisiratosi Gyöngyvirág, kisperegi Peregi Rózsás népi táncegyüttes stb. /Kiss Károly: 34. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Augusztus 14-én a Maros megyei település Somosd hármas ünnepségre várta haza fiait. A falutalálkozón a település első írásos említésének ötszázadik, a református templom építésének kétszázadik évfordulóját ünnepelték és – a tanfelügyelőség dacolása ellenére – iskolát neveztek el Kovásznai Sándorról, a nyárádmenti település egyik kiemelkedő személyiségéről. Kovásznai Sándorról és a viharos múltra visszatekintő Somosdról a falu jelenlegi lelkésze, Botos Csaba írt könyvet. Az ünnepségen bemutatott monográfiájában a református lelkipásztor nemcsak a települést és annak egyházát ismertette, hanem külön alfejezeteteket szentelt a nőszövetségnek, a templom orgonájának és toronyórájának, de a somosdi humornak és közmondásoknak, szájhagyományoknak is. A monográfia tételesen tárgyalja mindazt, amiért a helyiek büszkék szülőfalujukra. Az ünnepélyt Miholcsa Gyulának a falu központjában felállított műalkotása koronázta meg. A hármas évfordulót szimbolizáló, kopjafákat idéző obeliszket Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és a község polgármestere leplezték le. /Szucher Ervin: Hármas ünnep Somosdon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Immár tizedik alkalommal hagyományosan Gernyeszegen tartották a Castellum- találkozót. Lehetőséget biztosítanak a találkozásra, a közös célok felvállalására – számolt be Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén első alkalommal a fiataloknak külön kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Csép Sándor kiemelte: a találkozó szervezésén kívül a Castellum Alapítvány anyagilag és erkölcsileg is támogatja az Áldás-népesség mozgalmat, amelynek a lehetetlen határát súroló célja: megállítani a népfogyatkozást. Megnyitották ifj. Fekete Zsolt Az idő nyomában című fotókiállítását. /(simon): Fények és árnyak között is felvállalni a származást. Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Sikeres volt az árcsói fazekasvásár 23 kiállító fazekassal, valamint a népművészet különböző ágainak (fafaragás, szövés, kalapkötő, bőrdíszműves, kosárfonó stb.) 14 képviselőjével. Ambrus Lajos, a Firtos Művelődési Egylet elnöke rámutatott, szándékuk szerint ez a vásár az igazi népművészeti értékek fóruma. Jelen voltak Korond testvértelepüléseinek – Kiskunfélegyháza, Nagyrábé, Szabadegyháza és Palóznak küldöttségei is. Felavatták Bandi Dezső, a korondi népművészet nagy barátja, a korondi fafaragók oktatója emlékének állított kopjafát. /Hecser Zoltán: A XXVIII. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Szabó Gergely székelykocsárdi református lelkipásztor elmondta, hogy amióta a kántortanítói lakás lerobbant állapotban ugyan, de végre visszakerült a székelykocsárdi reformátusok tulajdonába, azon fáradoznak, hogy megfelelő gyülekező helye legyen a helybéli magyarságnak. Megjavították a tetőzetet. Az egyházmegye gyülekezetei gyűjtöttek, ezzel segítették a helyreállítást. Magyar ház lesz nemcsak reformátusok, hanem bármelyik felekezet számára. Amióta visszakerült az épület, majdnem minden szombat-vasárnap foglalt. A fiatalok születésnapokat, névnapokat vagy valami mást ünnepelnek. /Tamás András: Magyar közösségi ház Székelykocsárdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

A Kallós Alapítvány az idén nyáron is számos tábort szervezett a népi kultúra megőrzésének és továbbadásának elsődleges céljával. A múlt héten zajlott az elsősorban felnőtteknek szóló XIV. Nemzetközi Mezőségi Tábor. A tábori programban a legtöbb időt a néptáncoktatás teszi ki. Idén 64 népdalt tartalmazó füzetet is kiadtak, a táborozók a szövegeket ebből tanulták meg. /Stanik Bence: Válaszút, a népzene örökös otthona. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Ünnepet ült a dévai Szent Antal-templom közössége. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felavatta a 65 évvel ezelőtt épített, idén felújított templomot. Az évfordulóra Zsók Béla helyi néprajzos kiadta a templom történetét ismertető könyvét, melyet most bemutattak. A könyv eladásából bejövő összeget a dévai Szent Antal-templom javára ajánlotta fel a szerző. A múlt századforduló táján Dévára telepedett bukovinai székelyek pontosan 65 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelhették fel a Szent Antal tiszteletére önerőből felépített templomukat. Az idén tavasszal megégett templomot jelentős közadakozással újították fel. Az erdélyi ferences rendtartomány két új örökfogadalmasát, Gegő Juliánuszt és Nagy Endrét az avatóünnepség keretében szentelték pappá. /Gáspár-Barra Réka: Érseki áldás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

A „Bánsági vagyok” négynapos fesztivál egyik magyar vonatkozású rendezvénye Resicabányán a kettős kiállítás megnyitója, ahol a Történelmi Resicabánya képekben című és a Művészi mézeskalácsos gasztronómia elnevezésű kiállítás nyílt meg. A postai képeslapokon 1889-től a századfordulóig láthatók a város múltját idéző, egykori épületeket megörökítő fotók, míg a hagyományidéző mézeskalácsok régi vásárok hangulatára emlékeztetnek. A képeslapok Vető Albert gyűjteményéből valók, a mézeskalács figurákat Bálintné Vető Erzsébet és Cristina Petrut készítették. /Szakmáry Károly: Két kiállítás egy csapásra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Volt egyszer egy falu, úgy hívták: Bunyaszekszárd. Nevének elejét a már létező községközponttól kölcsönözte, felét pedig a telepesek hozták magukkal Szekszárdról, ahonnan a jobb megélhetés reményében indultak el új falut alapítani a Bánságban. A munkaképes férfiak állandóan másfele dolgoztak. A család ment az “ember” után Lugosra, Facsádra, Igazfalvára. A falu megállás nélkül fogyatkozott, mígnem 1981-ben az utolsó lakos is elhagyta bunyaszekszárdi házát, és beköltözött Igazfalvára. Templomukat, melynek helyét most Pokker László lugosi képzőművész szoborcsoportja szentesíti, Ötvösdön építették fel. Mező maradt a régi falu helyén. Egykori lakosai mégis ragaszkodnak hozzá, hogy évről évre megtartsák Bunyaszekszárd Napját. Idén augusztus 14-én, vasárnap kezdődött az ünnepség a templom helyén felállított emlékműnél, ahonnan a résztvevők a kilométernyire lévő temetőbe vonultak, és megkoszorúzták a sírkert közepén lévő kopjafát, majd a szervezők jóvoltából közös ebéden vettek részt az egykori faluközpontban felállított sátortető alatt. A falunap ünnepe Igazfalván folytatódott kultúrműsorral. /Sipos János: Bunyaszekszárd – minden csak emlék. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Gellérd Imre unitárius mártírlelkész emlékének szentelték augusztus 14-én a vasárnapi ünnepélyes istentiszteletet Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. A szószéki szolgálatot a lelkész lánya, az Egyesült Államokban élő dr. Gellérd Judit végezte. Az istentiszteletet követően a Gellérd Imre halálának 25. évfordulójára megjelent kötetet, A Liberté rabja című, Gellérd Imre életét nyomon követő, lánya által összeállított munkát mutatták be. Az eredetileg angol nyelven megírt és megjelent kötet visszaemlékezések, naplók és interjúk alapján rekonstruálja az egykor történteket. Gellérd Imrét politikai fogolyként meghurcolták, önmaga és családja feláldozása árán is szembeszegült hóhéraival: választott halálával az élet mellett döntött. Végezetül Kiss Béla evangélikus lelkész, egykori rabtárs visszaemlékezett a kommunista börtönökre és munkatáborokra. /F. I.: Az emlékezés: önazonosság. A Liberté rabja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Megjelent Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (esszék, kritikák), Bibliotheca Transsylvanica, 41. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. Könnyed, gördülékeny stílus, nagy olvasottság jellemzi a szerzőt. A két világháború közötti magyar irodalom nagyjainak (Bánffy Miklós, Karácsony Benő, Tamási Áron, Molter Károly stb.) munkássága és a kortárs erdélyi irodalom „látlelete” ezeknek az írásoknak a témája. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./