A román társadalmat is utoléri lassan a saját nacionalizmusával szembeni gyanakvás, érzékenység, állította Parászka Boróka. Adrian Severin egykori külügyminiszter letatározta Basescu államelnököt. A kibontakozó vitából látszik, hogy mennyire feszültséggel terhes, ellentmondásos és önismereti problémáival küzdő társadalom a román. Parászka szerint ennél nagyobb bajban csak az erdélyi magyarok vannak. Tőkés László és Markó Béla tusnádi vitáján Tőkés „lerománozta” Markót. A román kifejezés ebben a kontextusban kizárólag negatív értelemmel bír. Román az, rekonstruálható a beszélgetés szövegéből, aki az asszimilációt támogatja, aki december 1-én koccint (a trianoni emléknapon), és román az, aki bedolgozik az erdő-maffiának. „A román” a Tőkés-frazeológiában a megbélyegzés eszköze. /Parászka Boróka: Tőkés, a román. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 11./

Milliárdokkal tartoznak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium építőjének. A kivitelező, a csíkszeredai Tectum Impex Kft. vezetője, Szász István hatvanmillió forintos – több mint nyolcmilliárd régi lejes – tartozás törlesztését követeli a Berszán Lajos atya vezette Szent Erzsébet Alapítványtól. Szász István nyilatkozatát követően Hegyeli Attila és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinbe tervezett csángó iskolaközpont kezdeményezői szinte azonnal jelentkeztek megoldási javaslattal. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse nyilvánosan felajánlotta Berszán Lajosnak, hogy a rekecsini iskolára eddig összegyűlt összeget átadják az adósság kifizetésére, hiszen azt a pénzt is csángó iskolára kapták. Berszán atya elmondta, Böjte Csaba felajánlotta ugyan „kölcsönbe” az adósság kifizetését, azonban ameddig nem tisztázzák, egészen pontosan mennyi a tartozás, nem fogadhatja el a nagylelkű ajánlatot. /Bakk-Dávid Tímea: Inog a sziklára épült ház? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Az 1948-ban kilakoltatott, száműzött, megsemmisített erdélyi arisztokrácia, valamint a közép- és kisnemesi családok leszármazottai által alapított Castellum Egyesület a tizedik találkozójára készül. Torma Miklós, az alapítvány ügyvezető elnöke a kezdetre emlékezett. 1993-ban Nagyenyeden szolgált Papp László plébános. Ő szervezte meg először a családok találkozóját. Hagyománnyá vált az évenkénti találkozás, a ’93-as elsőt 1998-ban és ’99-ben követte a többi, akkor még Nagyenyeden. Miután az alapítvány székhelyét Marosvásárhelyre tették át, Gernyeszegen, a Teleki-kastély melletti református templomban folytatták a találkozók megszervezését. Szeretnék megőrizni a hagyományokat, a családi kapcsolatokat, megtárgyalják a tulajdonjogi kérdéseket, közösségük történetét. A részt vevő leszármazottak 30-35 százaléka külföldről érkezik. A legtöbben Magyarországról, de jönnek Nyugat-Európából és a tengerentúlról is. A találkozó első napját a tudományoknak és kultúrának szentelik, évenként más és más előadókat hívnak meg a találkozóra, másnap pedig bejárják Erdély egy részét. Az összlétszám évről évre nő, meghívóval érkeznek a résztvevők, most 200 fölötti lélekszámra számítanak. /Nagy Botond: A világutak Erdélybe vezetnek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Másfél évtizede működik Marosvásárhelyen a Calepinus nyelvoktatás. A vártemplomi egyházközség indította tanfolyamként, majd az angol, német nyelvoktató intézmény felvette a Calepinus Idegennyelvű Népfőiskola nevet. Fülöp Géza igazgató beszámolt arról, hogy 15 év alatt mintegy 1600 diák végzett náluk. Változatlan marad, hogy a Cambridge-nyelvvizsga (FCE, CAE, CPE) felkészítő továbbra is egyéves, de lehetőség lesz a vizsga márciusi letételére is. A német tagozaton egyelőre megmarad a hároméves oktatási forma, s ugyancsak egyéves lesz a ZD, ZMP vizsgára felkészítő tanfolyam. /Magyari Imola: Tizenöt éves a Calepinus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Makay Botond tiszteletes leszögezte: mindaddig, amíg megfelelő székháza nem lesz a városban az RMDSZ-nek, Resicabányán a református templom továbbra is nyitva lesz az RMDSZ-megbeszélések és -gyűlések számára, amint az az ő nyolcéves megyei elnöksége alatt, illetve azt megelőzően is nyitva volt. Makay Botond tiszteletes elmondta: neki nem az RMDSZ-szel van, illetve volt problémája, ami miatt visszavonult az RMDSZ-es politizálástól, hanem bizonyos helyi és magas szintű vezetőségi személyekkel. /A templom nyitva az RMDSZ előtt! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Zimándújfalun Kocsis József vezetésével újjáalakult, Székesúton pedig Hegedűs Zoltán elnökletével megalakult a gazdakör – tájékoztatott Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) elnöke. Ezzel a két település magyar gazdái is EU-pályázati lehetőségekhez juthatnak. /K. K.: Gazdakörök alakultak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Augusztus 6-a óta nem jelenik meg az ungvári Kárpáti Igaz Szó, Ukrajna egyetlen országos magyar nyelvű napilapja. A lap munkatársai ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy Erdélyi Gábor legyen az új főszerkesztő. A vezetőváltás kérdését a három lapalapító egyike, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezte, megállapítva: a múlt évi államelnök-választás idején az újság egyoldalúan tájékoztatott az akkori hatalom szemszögéből, ezért javasolták, hogy váltsák le Kőszeghy Elemér főszerkesztőt. /Kárpáti Igaz Szó. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

A júliusi képességvizsga Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban kudarccal végződött (118 tanulóból 50-nek sikerült). Szőcs Ildikó igazgatónőt a sikertelenség mellett a szülői felháborodás is elgondolkoztatta. Fel kellett adni azt az elvet, hogy csak elméleti líceumi osztályokat indítanak. Ősztől öt IX. osztállyal indul a Kollégium, összesen 116 tanulóval, az eredetileg tervezett 105 helyett. Ehhez még társul a 21 elsőéves tanítóképző főiskolás. /Bakó Botond: Egy kudarctól a sikerig. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

A Magyar Állatorvosok Világszervezete Zetelakán tartott hatnapos szakmai találkozót, mintegy hatvan állatorvos és állatorvostan-hallgató gyűlt össze, hogy előadásokat hallgassanak. Katona László állatorvostan-hallgató a Magyar Állatorvo sok Világszervezete ifjúsági tagozatának elnökeként a rendezvény egyik szervezője volt. /Katona Zoltán: Hasznos tapasztalatok és rangos meghívottak az állatorvos-találkozón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 11./

Tavaly szeptember elején a Kuckó Egyesület támogatást nyert – az Élő Örökség Programon belül – több hagyományőrző tevékenység lebonyolítására. A Kuckó Egyesület a homoródalmási művelődési ház és a helyi unitárius egyház kezdeményezésére elkészült a gyermekeknek szánt kifestőkönyv – Az almási bútorfestők nyomán címmel –, melynek segítségével a kicsik almási motívumokat ismerhettek meg. Feltérképezték és lefényképezték a homoródalmási régi bútorokon talált festett díszítőelemeket, melyek ezáltal dokumentálva fennmaradnak az utókornak. A mostani homoródalmási, tíznapos bútorfestőtábor a program utolsó mozzanatát jelenti, mondta el Bencze Ilona, az egyesület vezetője. /Barabás Blanka: Almási motívumkincs-gyűjtemény lát napvilágot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 11./

Ötödször rendezték meg Kisiratoson a képzőművészek nemzetközi táborát a Máltai Segélyszolgálat helyi fiókjának támogatásával. A tábor házigazdái dr. Almási Béla és felesége, Olga asszony voltak. Az érdeklődők megtekintették az alkotótáborban részt vett 15 festő és két szobrász munkáit. /Regéczy Szabina-Perle: Nemzetközi tábort zártak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

A múlt héten harminchat gyereket látott vendégül Magyarfülpös, e hét elejétől harminc szórványvidékről érkezett magyar gyerek táborozik a településen, akiket az iskolában és az óvodában szállásoltak el – tájékoztatott Ady István református lelkész. A táborozást egy holland alapítvány segítette. A Szivárvány Házban zajló program keretében bibliaismereti, természetvédelmi és honismereti órákat tartanak. /Táborozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Július végén a kolozsvári Kuckó Gyermek Játszóház hét tagja vett részt az őrségi táborban. A kuckósokon kívül meghívást kapott egy Maros megyei 9 fős csoport, valamint 12 magyarországi diák. A tábor fő célját a Vas megyei osztrák–magyar–szlovén határ találkozásánál elterülő Őrség megismerése képezte. /Duy Erika: Az első hagyományőrző őrségi tábor. Magyarországon a kuckósok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A koalíció támogatja az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét. A jogszabályt a következő ülésszakon a képviselőház plénuma elé viszik, és elfogadják – ismertette sajtóértekezletén Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A liberális és a demokrata párt, a konzervatívok, valamint az RMDSZ vezetői nyilatkozatukban elfogadták. /E.-R.F., Sz.K.: Támogatja a koalíció a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az „államtitoknak” minősülő dokumentumok nyilvánosságra hozatala 40 év után lehetséges, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozó törvény szerint, áll egy sajtóközleményben. „Ez a korlátozás nem szűnteti meg az RHSZ-információhoz való hozzáférés jogát azon személyek számára, akik rendelkeznek az államtitkokhoz való hozzáférés engedélyével, amely tisztségeik jellemző jogköreinek gyakorlásához szükséges”, áll a közleményben. /A SRI ragaszkodik a törvényes előírásokhoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőinek többezres serege döbbenten nézi, hogy baloldali vezetők micsoda orcátlan ferdítésekkel és aljassággal reagálnak a nemzetegyesítésben jelentős fórumra. Ebben még Nyakó István MSZP-szóvivőn, Lendvai Ildikón, Hiller Istvánon és magán Gyurcsány Ferencen is túllövő Simon Gábor pártigazgató emelhető ki, aki eljutott Orbán Viktor antiszemitizmusáig. Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtette, hogy Magyarországon szemléletváltásra van szükség, amely a határon túli magyarok támogatása helyett a nemzetegyesítést jelöli meg fő célként. Eklatáns példa az Állampolgársági formák és az utazás szabadsága elnevezésű budapesti konferencia, amelytől a határon túli magyarság képviselőit és szakembereit gondosan távol tartották, s amelynek gyümölcse az a következtetés, hogy Magyarország legfeljebb a schengeni határokon belüli utazást megkönnyítő tartózkodási engedélyt adhat. Simon Gábor pártigazgató előállt Orbán Viktor feltételezett antiszemitizmusával. A cél világos: Orbán ellen hangolni a magyarországi és a külhoni zsidóságot, antiszemitizmust emlegetni ott, ahol nincs. /Sylvester Lajos: Erdélyi zugtalálkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán előtérbe került a romániai romák helyzete. Augusztus 15–19. között zajlik Hargita megyében az Alkalmazási Karaván elnevezésű akció, melynek célja elsősorban a roma nemzetiségűek informálása jogaikról, munkába állási, valamint szakképzési lehetőségeikről, ugyanakkor feltérképezik az említett célcsoport problémáit. /Székely Judit: Útbaigazítás roma nemzetiségűeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Huszonötmillió lejre büntettek egy magyar–román állampolgárt „vámügyi kihágásért”, egy ártatlan bevásárlás miatt. Csató Imre, a nemrég történt eset elszenvedője családjával Budapestről érkezett haza Székelyudvarhelyre, nyári szabadságát tölteni. A férfi a kilencvenes évek elején Csíkszentimréről telepedett ki Magyarországra. Anyósa, aki a Hargita megyei kisvárosban üzletet működtet, megkérte, egyéb szállítóeszköz hiányában utazzanak veje személygépkocsijával Brassóba, ahol a cég számára, valamint személyes felhasználásra is bevásárolnának. Csató elvégezte a tervezett bevásárlást. A Metro bevásárlóközpont útba ejtése után egy másik üzletnél már kis híján berakták a megrendelt árut a csomagtartóba, amikor hirtelen a gépkocsi előtt termett két vámtisztviselő, és egyikük elkérte a vásárfia eredetét igazoló okmányokat a cég nevére kiállított számlával együtt. Az egyik közölte vele, hogy a romániai vámtörvény áthágása miatt megbünteti. Gavril Breunca vámtisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy a büntetés mellett elkobozza az árut, sőt letartóztattatja Csató Imrét. A vámtiszt elismételte, hogy egyik barátját évekkel ezelőtt szintén megbüntették a magyarországi hatóságok valamilyen kihágás miatt. Szavaiból kiütközött, hogy jobbára azért akarja megbüntetni, mert Csató magyar nemzetiségű akinek a vámos ráadásul az útlevelét, valamint kocsija zöldkártyáját is elkobozta. Csató Imre meggyőződése, hogy semmiféle törvénytelenséget nem követett el, nem fizette ki a büntetést. Csató Imre elkobzott útlevelét és zöldkártyáját később ügyvédje közbenjárására visszaszolgáltatta a brassói vámkirendeltség. Az udvarhelyi ügyvéd időközben panaszt emelt. /Rostás Szabolcs: Brassói vámolás bevásárlásért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 11-én került sor Csíkszentmártonban a magyarországi Jászapáti 2000 Rt. által Hargita megyébe irányított búzaszállítmány kiosztására. A küldemény 20,8 tonna csávázott őszi búza, amelyet gyergyói és csíki községek, illetve a csíkszentkirályi Agromec, a tusnádi Dako és a helyi Burgabotek vehettek át. Az adomány kiosztása előtt Bunta Levente megyei tanácselnök és Török Jenő mezőgazdasági és vidékfejlesztési vezérigazgató tájékoztatták a sajtót és az adomány átvételére érkezett polgármestereket, delegáltakat arról, hogy a megye árvízkárainak enyhítésére milyen segítségadásban részesültek. Az adomány legalább 80 hektár bevetéséhez elég, talán továbbszaporításra is alkalmas lesz a vidéken, ahol külön gond azon fajták hiánya, amelyek korábban érnek be, és amelyek bírják az itteni éghajlatot. Az adományozók korán érő és az itteni természeti viszonyainkat tűrő őszi búzát küldtek. A megye vezetősége, az igazgatóság köszönetet mondott Keresztes Vencel mérnöknek és a Burgaboteknek, hogy részt vállalt a raktározásban és szétosztásban. /Magyar búza megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Az 1989-es decemberi forradalom és az azt követő napok számos emberáldozatot követelő történéseivel, a bányászjárásokkal, a bukaresti Egyetem téri vérengzésekkel kapcsolatosan ismét előkerültek a dossziék. Az 1990-es tragikus márciusi marosvásárhelyi események hátterének, kirobbantói kilétének felderítésére viszont kísérletet sem tettek. Az egyik legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei folytatásokban közölt, „Az igazság a Marosvásárhely-ügyről” címen cikksorozatot. Nem az igazságot tartalmazza, mégis rokonszenves a két szerző, Mihai Mincan és Laurentiu Mihu alapállása. Sok a közöltekben a tévedés, nincsenek tisztában a magyar névhasználattal. Egyes nyilatkozatokat kiemeltek: „Egy héttel korábban a vasárnapi istentiszteleten bejelentették nekünk, hogy amikor a faluban félreverik a harangokat, indulnunk kell Marosvásárhelyre, hogy rendet teremtsünk, hogy megleckéztessük a magyarokat.” (Mihaila Cofariu) Ez az ember ma már másképpen nyilatkozik. Ioan Judea ezredes hamisít, tényeket ferdít el. A cikk a bebörtönzöttek statisztikáját sem hallgatta el. Eszerint 12 cigány, nyolc magyar és egy román nemzetiségű elítéltje volt a halálos kimenetelű összecsapásoknak. /Nagy Miklós Kund: Sajtó által homályosan. Marosvásárhely fekete márciusáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Lukailencfalván, Dózsa György községben tartottak falutalálkozót. Szövérffi István lelkipásztor elmondta, hogy az 1950-es évek derekán elnevezték el a községet Dózsa Györgynek, holott a helyiségnek a lázadó parasztvezérhez semmi köze sincs. Kevésbé hagyományőrző a gyülekezet, ezért a tiszteletes hagyományőrző programokat szervez. Gyerektábor volt, az öregekkel is foglalkoznak. Lukailencfalva 99 százaléka magyar nemzetiségű, valamivel kevesebb százalékban pedig református. /Nagy Botond: Életkép erőteljes gyülekezettel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Az Ika-vár lábánál lévő táborban augusztus 8–13. között nyolcvan tanuló és húsz felnőtt tanyázik, a Háló-tábor keretében. A Háló-táborokra lehetőleg több helyről érkező fiatalokat toboroznak, az egész Kárpát-medencére kiterjedő mozgalom célja, hogy utat és hidat építsen katolikus közösségek között. /Iochom István: Háló-gyermektábor – negyedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

Nem igaz, hogy a koalíciós egyeztető tanács és a közösen aláírt nyilatkozat feloldotta volna a koalíción belüli nézetkülönbségeket, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markót aggasztja a koalíció gyenge tevékenysége. /E.-R. F.: Markó: a feszültségek megmaradtak a koalícióban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Szeptembertől minden Kolozs megyei iskolának már az új, normatív finanszírozási rendszerben kellene megkapnia az állami támogatást. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője szerint az Oktatási Minisztérium még nem teremtette meg az átállás feltételeit. Lakatos András, aki egyben a kalotaszentkirályi iskola igazgatója is, kifejtette, az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy az iskolák nagyobb autonómiát kapnak. Ha megkapja az oktatási intézmény a pénzt, a vezetőség önállóan dönthet majd a költségvetésről. A tanfelügyelőségnek tehát szűkül a hatásköre. Nem tud majd beleszólni az iskola belső ügyeibe, például abba, hány osztályt indítanak, hány tanítót alkalmaznak. Az elszigetelt, főleg hegyvidéken négy, öt elemista gyermekkel működő iskolákat megszüntetik. Ezek a gyermekek a megye különböző iskolaközpontjaiba kerülnek. Ott bentlakást kell biztosítani a megszüntetett iskolák diákjainak és meg kell oldani a hétvégi utaztatásukat is. Ezen a téren eddig nem történt semmi. /Stanik Bence: Minőségi ugrást remélnek a pedagógusok az iskolák finanszírozási rendszerének reformjától. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Csopak polgármestere tiszteletbeli polgárrá akarja avatni azokat az erdélyi magyarokat, akik kiábrándultságot éreztek a múlt év decemberi népszavazás miatt. A díszoklevelet első alkalommal az augusztus 20-i ünnepségén adják át. A tiszteletbeli polgár címet faxon: e-mailben lehet kérelmezni. /Ambrus Tibor polgármester: Kettős állampolgárság helyett tiszteletbeli polgár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Ismeretlenek letörölték a dákokra történő hivatkozást a Csíkpálfalva község területén található csomortáni régészeti ásatás tájékoztató táblájáról. A csíkpálfalvi önkormányzat közölte: az ásatás helyszínére nincs miből őrséget biztosítania. Szép számmal akadnak ma is román történészek, akik a vitatott dákoromán történelmi folytonosságot vallják. Az elmúlt hetekben Szászváros határában a régészek több mint hatvan sírból álló magyar honfoglalás kori temetőre bukkantak. Erdélyben nagyon sok helyen találtak már honfoglalás kori emlékeket, a román kutatókat azonban meglepte, hogy a magyarok előtt is használt temetőben, a honfoglaló magyarok közvetlenül a dákokra temetkeztek. Mi több, a feltárt leletekből megállapították, hogy a dák populáció hirtelen távozott a településről, s hogy a létének nyomait megőrző réteget közvetlenül a magyar honfoglalás kori leletek rétege követi. Ioan Marian Tiplic egyetemi docens, aki a feltárást végzi, tanácstalanul áll a gazdag magyar leletek előtt.. A szakember arról panaszkodott a vajdahunyadi Gazeta de Hunedoara lapnak, hogy a bukaresti művelődési tárca 1992 óta mindent megtett annak érdekében, hogy a szászvárosi lelet feltárását késleltesse. 1997-ig megvonták a finanszírozást is, 1997 és 2000 között pedig azért állt a munka, mert egyesek azt hajtogatták, jöjjenek Magyarországról, s dolgozzanak ők az őseik sírjain. /Tibori Szabó Zoltán: Dákomagyar kontinuitás? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Kolozsváron a Ferenczy Miklós lelkész vezette Fehér Galéria nyújtott otthont néhány hónappal ezelőtt egy Gy. Szabó Béla olajképeiből rendezett kiállításnak. A kiállítóterem kis idő óta a Barabás Miklós Céh tagjainak alkotásaiból rendezett tárlat színhelye. A kiállított művekből befolyt összeget a székház mielőbbi tető alá hozására szeretnék fordítani. /N. J.: Fehér Galéria a fehér foltok eltüntetéséért. A Barabás Miklós Céh tagjainak kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A Transindex internetes portál és az RMDSZ művelődési főosztálya által meghirdetett Erdély-imázs verseny célja a tradicionális Erdély-kép „egészséges” elemeinek megtartása mellett az Erdély-imázs újrafogalmazása, derült ki az online sajtótájékoztatón. Bármilyen műfajban kidolgozhatják ötleteiket a pályázók. /F. I.: Öreg nénik, székelykapuk, rossz utak: Erdély? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának 2005/2006-os évadi plakátjai már megjelentek a város utcáin. Újra rendez Marosvásárhelyen Bokor Péter, Gali László, Alexandre Colpacci. 2006 márciusában ünnepelik a Székely Színház megalakulásának hatvanadik évfordulóját. Színre viszik színre Molnár Ferenc Liliomfiját, a rég beígért musical Fórum címmel nem marad el. – A kistermi előadások között lesz Visky András A szökés című darabja, Jean Cocteau Rettenetes szülők és Örkény István Macskajáték című darabja. /Nagy Botond: A változatosság mottójára. Beszélgetés Kárp György ügyvezető igazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./