Kilenc csapat fellépésével, közel háromszáz résztvevővel zajlott Bölönben a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által kilencedik alkalommal megszervezett színjátszó-találkozó. A várfalvi-sinfalvi közös csoport, a vargyasi, tordaszentmihályi, felsőrákosi, petrozsényi, tarcsafalvi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és a kökösi ifjak képességeik legjavát mutatták be. Szabó László, az ODFIE elnöke mondott köszöntőbeszédet. Az első helyet a sepsiszentgyörgyiek szerezték meg. /Bölönben otthonra lelt a színjátszás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Gazdag programja volt Kalotaszentkirály-Zentelkén az Ady Endre Kulturális Egyesület (AEKE) által szervezett Ady-napoknak, a műsor egybekapcsolódott a Nemzetközi Tánctábor záróünnepségével. Az idei Ady-napokat Hit és hazaszeretet Ady Endrétől József Attiláig cím alatt hirdették meg a szervezők. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a vidék két legismertebb alkotóját, Ady Endrét és Kós Károlyt idézte fel. Szilágyi István író után Balogh Balázs néprajzkutató nemrég megjelent kötetükről, a feleségével, Fülemile Ágnessel együtt írt Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című munkájukról beszélt. A szavalóverseny előtt Pomogáts Béla tartott előadást József Attiláról, a költő magyarság, és istenes versei mentén megvilágítva, hogy az a József Attila, akit ma ünneplünk nem azonos azzal, akinek a költészetét, személyiségét, a politikai magatartását bemutatták 1989 előtt. /Köllő Katalin: Ady-napok és táborzárás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Augusztus 6-án volt Aranyosegerbegyen a IV. Nemzetközi Kórustalálkozó. Hat hazai és magyarországi település képviselői jelentek meg a találkozón. A helyi művelődési házban a legszebb kórusműveket adták elő. Elsőnek a 2003-ban alakult aranyosegerbegyi Árvácska Gyermekkórus lépett színpadra. Utolsónak a házigazda Árvalányhaj Vegyeskórus lépett fel. /Ladányi Emese Kinga: IV. Nemzetközi Kórustalálkozó Aranyosegerbegyen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Augusztus 6-án rendezték meg nyolcadik alkalommal Marosvásárhelyen a Forró Szívek fesztiválját a Romák Demokrata Szövetsége, az Aven Amentza tánccsoport, a Polgármesteri Hivatal, valamint a tanács támogatásával. A fesztivál főszervezője, Venczi János elmondása szerint 1998 óta minden évben sor kerül a fesztiválra, melynek célja elsősorban a hagyomány megőrzése. Magyarországi tánccsoportok is felléptek. /Magyari Imola Andrea– Koszta Enikő: Forró szívek fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Éles nyilatkozatokkal támadta egymást augusztus 7-én Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Az államfő azzal vádolta a kormányfőt, hogy üzleti szférát képviselő befolyásos személyek, illetve egy tekintélyes újságíró nyomására döntött úgy, hogy visszavonja lemondását, és meghiúsítja az előrehozott választásokat. Calin Popescu Tariceanu cáfolta Basescu állításait. /B. T.: Egymás torkának esett Basescu és Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Sólyom László kiváló támogatója lehet a kettős állampolgárságnak, amit az RMDSZ továbbra is szorgalmaz – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak. A Realitatea hírtelevízió szerint a kormánykoalícióban feszültség tapasztalható a kettős állampolgárság miatt. Takács egyértelműen cáfolta a híreszteléseket, miszerint feszültség keletkezett volna. /S. B.: Takács: nincs feszültség a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Sólyom László új magyar köztársasági elnök beiktatása után a román diplomácia ahelyett, hogy köszöntötte volna a szomszédos ország államfőjét, azonnal támadásba kezdett, mondván, hogy Sólyom Lászlónak a kettős állampolgárság jogosultságáról tett kijelentése ellentmond az összes nemzetközi jogi normának. Több mint nyolcvan éve folyik ez a hazudozás. Ha a magyarság a Kárpát-medencében bármit megkísérel nemzeti egysége legalább virtuális helyreállítására, Bukarestben, Pozsonyban és Belgrádban rögtön meghúzzák a vészharangot, állapította meg cikkében Magyari Lajos. Most éppen Teodor Melescanu volt külügyminiszter tiltakozott. Melescanuék szerint a magyarnak nem járhat kettős állampolgárság, közben ő és a minisztériuma annak idején tíz- és százezrével osztogatta a román állampolgárságot a moldovai köztársasági atyafiaknak. Sepsiszentgyörgyöt is megtöltötték román állami ösztöndíjjal tanuló moldovai fiatalokkal, s a stipendiumon kívül állampolgárságot is szemhunyorítás nélkül ajándékoztak nekik. Ezenközben a nyugatabbról hazajövőktől, (elsősorban magyarokról van szó!) ezrével kobozták el úti okmányaikat, állítván, hogy csak ily szigorral juthat be Románia az Európai Unióba. Valójában ezt senki nem kérte Romániától. /Magyari Lajos: Amit szabad a… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

Hargita megye 49 milliárd régi lejt kapott a júliusi árvízkárok helyreállítására, a károk azonban 150 milliárd régi lejre tehetők. A megyében mintegy 35 települést érintett kisebb vagy nagyobb mértékben a júliusi árvíz. /Kevés a pénz a helyreállításra Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Ötmillió lejes bírságot róttak ki diszkriminációért Ráduly Róbertre, Csíkszereda polgármesterére. „Nem volna szabad ilyen kényes kérdéseket hozzá nem értő emberekre bízni” – reagált Ráduly Róbert az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntésére. A Krónikától értesült az ötmillió régi lejes bírságról, amiért a városháza egyik álláshirdetésében a magyar nyelvismeret is szerepelt a feltételek között. Ráduly Róbert szerint teljesen normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, illetve városban az önkormányzat alkalmazottai a román mellett a magyar nyelvet is értsék, és beszéljék. Ezzel a diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba is egyetért. Véleménye szerint azonban külön kell választani azokat az állásokat, amelyek közvetlen kapcsolattartást feltételeznek a polgárokkal, és azokat, amelyek nem tesznek szükségessé közvetlen érintkezést a lakossággal, illetve ügyfelekkel. Asztalos Csaba szerint a csíkszeredai városháza által meghirdetett állások közül a kapusi poszt valóban megkívánja a nyelvtudást, a gépésznek, mezőgazdásznak, illetve traktorvezetőnek viszont nem kell feltétlenül ismernie a magyar nyelvet. „Bár a tanács kifogásai jogosak voltak, indokolatlanul rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére. Máskor is előfordult, hogy valamely hivatal álláshirdetését azért tartottuk megkülönböztetőnek, mert a magyar vagy a tatár nyelv ismeretétől tette függővé annak a betöltését, de egyetlen esetben sem róttunk ki pénzbírságot, hanem beértük a figyelmeztetéssel” – fejtette ki a Krónikának Asztalos, akinek távollétében született meg a Ráduly Róbertet elmarasztaló döntés. Csíkszereda polgármestere ellen a Hargita Megye Erdőgazdálkodási Igazgatósága tett feljelentést. Ráduly nehezményezte, hogy őt sem a kivizsgálásról, sem annak eredményéről nem értesítették. /Benkő Levente: Ráduly: rólam döntöttek nélkülem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Négy soproni civil szervezet országos gyűjtést indított a csíkdelnei Szent János templom felújítására. Csíkdelne XIV. századi gótikus erődtemploma a románkori romokra épült. A kulturális tárca és az Illyés Közalapítvány támogatásával a templom ékét, a színpompás archaikus motívumokat őrző kazettás mennyezetet ugyan már restaurálták, de mégsem látható, mert a tető beázása miatt nem merik a helyére tenni. /Összefogás a csíkdelnei templom megmentéséért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Anyagi források híján a tizenöt éves múltra visszatekintő Ady Akadémia Debrecenben idén csak az orvosi szekciója számára tudta meghirdetni a hagyományos továbbképzést a határon túli magyar értelmiségieknek – hangzott el augusztus 8-án a nyitóülésén. Az elmúlt 15 év alatt összesen hétszázötven résztvevője volt az évente sorra kerülő rendezvénynek. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia alapító elnöke elmondta, nem szeretnék, hogy a tizenöt éves folyamat véget érjen, és jövőre új struktúrát alakítatnak ki, amely lehetővé teszi, hogy uniós forrásokat is igénybe vehessenek. /Ady Akadémia: az idén csak az orvosi szekcióra jutott pénz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Augusztus 7-én, vasárnap ért véget Sáromberkén a VI. országos IKE-találkozó. A rendezvény házigazdái Porkoláb Levente, a helyi református lelkész és IKE-elnök, illetve felesége, Porkoláb Ildikó voltak. Közel 350 résztvevő volt, zömmel erdélyi fiatalt, de angol, ír és magyarországi vendégek is érkeztek. Több mint húsz lelkész segédkezett a rendezvény során. Változatos témájú előadások hangzottak el. Barkácsműhely, művészsátor, éneksarok, kávéház, szórakoztató és sportrendezvények is gazdagították a programot. Az esti programokat a Reménység, a Magvető és a Szikra együttesek koncertjei tették hangulatosabbá. /Nemes Csilla: „Egyben sokfélék”. IKE-találkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

Tíz évvel ezelőtt kezdte el működését Zsobokon a Kalotaszegi Nemzetközi Alkotótábor. Ennek a jubileumnak a tiszteletére jelent meg a Kalotaszegi Alkotótábor Zsobok 1996 – 2005 című monográfia, melyet Németh Júlia szerkesztett. Banner Zoltán műkritikus kincses szigetnek nevezte azt a vidéket. A szervező Essig Kacsó Klára adatokkal szolgál az elmúlt tíz évből: az alkotótábort 76 erdélyi, magyarországi, svájci, németországi, dániai, ukrajnai művész látogatta (közülük többen visszatérőként). A 350 műalkotásából összeállt gyűjtemény egy része az alkotótábor tulajdonát képezi. A gyűjtemény anyagát Kolozsváron, illetve Erdély és Magyarország különböző városaiban mutatják be. /Ö.I. B.: Zsobokiak határtalansága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Szabó László bálványosváraljai unitárius lelkész linómetszeteit állította ki Marosvásárhelyen. Erdély régi templomait örökítette meg metszetein. /Antal Erika: Metszetek az idő szorításában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Traian Basescu államelnök támadta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint személyesen kellett volna megbeszélniük a problémát. Másrészt, az államelnök nem főnöke a kormánynak vagy a miniszterelnöknek. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a kormánykoalíció végre tanuljon meg egyeztetni. Elfogadhatatlan, hogy sajtón keresztül üzenget a Demokrata Párt. Az RMDSZ nem akar kilépni a koalícióból, inkább szeretné megjavítani a koalíció munkáját. /Antalfi Imola: „Az államelnök nem főnöke a kormánynak vagy a miniszterelnöknek”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

A magyar kormány jóváhagyta, hogy azok a külföldiek, akik idénymunkásként szeretnének dolgozni Magyarországon, augusztus 1-jétől 60 napon keresztül megtehetik ezt munkavállalási engedély nélkül, betartva a Magyarországra való belépés és tartózkodás jogszabályait. Az új jogszabályok alapján, ingyenesen ideiglenes munkavállalásra jogosító munkakönyvet kell kérni a helyi munkaügyi központtól, melyen feltüntetik a dolgozó személyi adatait, valamint társadalombiztosítási számát. /Még egyszer a magyarországi munkavállalásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Közel hárommillió forint értékű segélyt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyének a Heves Megyei Közgyűlés. A 2,15 millió forintnyi készpénzt és a 780 ezer forint értékű tartós élelmiszert, tisztító és fertőtlenítőszert a megyében működő cégek, önkormányzatok és kistérségek ajánlották fel az erdélyi testvérmegye számára. A segélycsomagokat egy teherautó szállítja Sepsiszentgyörgyre. /Árvízi segély Hevesből Kovásznának. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság az egyedüli olyan magyar állami fejlesztési tőketársaság, amely a Magyarországon bejegyzett vállalatok külföldre irányuló beruházásaihoz, vállalatfelvásárlásaihoz biztosít pénzügyi forrásokat. A Corvinus Rt. jegyzett tőkéjét a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2003-ban tízmilliárd forint fölé emelte, idén pedig újabb tőkeemelés történt. A Kárpátok Régió tőkeprogramra van kétmilliárd forint elkülönített keret. A programra jelentős az érdeklődés, a jelentkezők háromnegyede erdélyi, a többiek főként szerbiaiak, Kárpátaljáról kisebb érdeklődés tapasztalható. /Magyar állami forrásokért (Befektetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A magyarországi Gyomaendrőd Nagyenyeddel 1993-ban kötött testvérvárosi szerződést. A gyomaendrődiek amikor csak lehetett, mindig segítettek. Így történt ez augusztus 8-án is, Dávid Imre gyomaendrődi polgármester a testvérváros nevében 1 millió forint, azaz 4000 eurónyi segéllyel érkezett, mely összeget a város infrastruktúrájának rehabilitációjára és főleg a központi, néhány héttel ezelőtt beszakadt híd felújítására szántak. /T. A.: Gyomaendrődtől 4000 euró. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár emlékeztetett: 1947-től 1990-ig nem volt néprajzoktatás romániai egyetemeken, és elsősorban ma­gyar nyelvű néprajzosképzés nem volt. 1990-ben dr. Péntek János egyetemi professzor újraindította a néprajzi oktatást, ez kezdetben mellékszakként működött, a hallgatók egy nyelv mellé választhatták a néprajzot. 1995-ben végzett az első néprajz mellékszakos csoport, és tavaly, 2004-ben végeztek az első néprajz főszakos hallgatók. Évtizedeken keresztül érződött a szak­emberhiány. Az eddig végzettek főként tanárként helyezkedtek el, nagyon sokan a média különböző területein kaptak munkát, közel tíz végzőst múzeumokban alkalmaztak. A legjobbak tovább tanultak, doktoráltak, elsősorban Magyaror­szágon, majd kilencvenkilenc százalékban hazatértek, és itthon próbáltak elhelyezkedni. A tanszék 1991-től alapkutatásokat végzett moldvai magyar falvakban, és terepmunkákat vezettek Moldvában, utána erdélyi, mezőségi és szórványtelepüléseken, Székelyföldön. A Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanárai saját kutatási terü­leteiknek megfelelően viszik diákjaikat a különböző vidékekre, településekre. A tanszéken két nagyobb csoport működik, egyrészt dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanszékvezető professzor irá­nyításával nagyon jelentős narratológiai iskola kezd kibontakozni, tehát élettörténetek, szövegek, írott szövegek elemzésével, értel­mezésével foglalkoznak, a másik csoport pedig inkább a társadalomnéprajz, a szociál­antropológia mezőnyében mozog, társadalmi mobilitással, a gazdasági szerkezet átala­kulásával foglalkozik. /Fekete Réka: Tizenöt éves a magyar néprajzosképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Bikfalván megtartotta évi közgyűlését a helybeli közbirtokosság. Szerény, osztalékot is kaptak a tagok az eddig visszaszerzett erdővagyon után. Abban reménykednek, hogy a harmadik földtörvény alapján vissza fogják majd kapni a még nekik kijáró 558 hektárnyi jussukat. Teleházat és egyfajta néprajzi dokumentációs központot létesített a volt községháza épületében a Bikkmakk Kulturális Egyesület, melynek lelke Kerezsi János, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója. Itt kapott helyet a háromszéki hímestojás-gyűjtemény, és a népi viseletbe öltöztetett fakanálbábukat is kiállították. /(kisgyörgy): Bikfalvi hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Tizedszer rendezték meg a Minimum Party Alkotótábort idén Kászonfeltízen, a Tiszástőn. Molnár István táborszervező kifejtette, az alkotótábor nyitva áll bárki előtt. A vizuális művészetek műhelyét Bob József marosvásárhelyi képzőművész vezeti. Bata Rita budapesti koreográfus vezeti a mozgásszínház-műhelyt, Zéno Apostolache marosvásárhelyi zeneszerző a zeneit, Fekete Zsolt médiaművész a fotóműhelyt. Az Élboy, kísérleti színházműhely – Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza – esténként szórakoztatja a táborlakókat. A Gáspárik Attila színész és média-szakember irányította filmes műhely számos kisfilmet készít és forgat. /Kristó Tibor: Minimum Party tizedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

A Romániai Magyar Cserkészszövetség jubileumi nagytábora a mozgalom érettségéhez méltóan folyt le. A 15. évfordulóra összesereglett négyszáz táborlakóból százötvenen a felvidéki és délvidéki testvértelepülések és testvérmegyék cserkészeit képviselték, jöttek Budapestről is. A kárpátaljaiak vízumgondok miatt nem érkeztek meg. A tábori életről naponta tudósított a Gelencei Tábortűz című tábori újság. Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke rámutatott, hogy a valamikori KISZ-vagyon jó részét megöröklő román cserkészszövetség nemcsak hogy az állami támogatásokból nem juttat egy lejt sem magyar társának, hanem a neki átadott fényűző székházat, táborokat, egyéb létesítményeket is kizárólagosan használja. Az RMDSZ kieszközölhetné a kormánynál a méltányos elosztást. /(b. kovács): Cserkészélet: Állandó tábort kellene építeni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Antal Imre annyi forrásértékű feljegyzés és tanulmány után, azok szerzőjeként ma is tud újat mondani a Gyimesekről. Ezt mutatja Történelmi események Gymes vidékén a régmúlttól napjainkig /Csíkszereda, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, 2005/ című tanulmánykötete. /Cseke Gábor: Antal Imre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Rendkívüli olvasmányélmény Godó Mihály Testamentum /Gloria, Kolozsvár, 2002/ című önéletírása. A kiváló jezsuita atya szervezte és vezette a diktatúra által létrehozni tervezett katolikus „nemzeti egyház” elleni harcot, amely elszakadt volna Rómától. Letartóztatták, de nem tudták rávenni, hogy társait elárulja. Embertelen körülmények között tartották, halálra szánták, de ő mindent túlélt. Nyolc évig volt magánzárkán, de nem tört meg. Az erdélyi papok közül ő volt a leghosszabb ideig /tizennyolc évig!/ börtönben. Szabadulása után minden munkát jókedvvel végzett, ment oda, ahová püspöke küldte. Godó atya élete mintegy igazolása volt rendje jelszavának: Mindent Isten nagyobb dicsőségére! /Fodor Sándor: Olvasónapló VII. = Helikon (Kolozsvár), aug. 10. , 15. sz./ Godó Mihály /Kisiratos, 1913. szept. 25. -Kisiratos, 1996. szept. 22. /

Mind Traian Basescu elnök, mind Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkoztak, kérni fogják azoknak a titkos SRI-jelentéseknek a nyilvánosságra hozatalát, amelyek a kormánytagoknak és a különböző gazdasági csoportok érdekösszefonódásáról szólnak. Ismeretes, az államfő úgy nyilatkozott: tudomása szerint a titkosszolgálat /SRI/ 21 olyan dokumentumot jutatott el Tariceanuhoz, amely ezt bizonyítja. A miniszterelnök azonban cáfolta, hogy ilyen következtetésre jutott volna a titkosszolgálat. /Nyilvánosak lesznek a SRI-jelentések? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nemzeti tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós mellett, a 4-es kempingnél. „Célunk, hogy a magyarságot lelkileg s szellemileg nemzettudatában megerősítsük. December 5 után fontosnak tartjuk, hogy határoktól függetlenül, mindenki szabadon érezhesse a nemzeti egység érzését” – fogalmaztak a szervezők. Többek között Nyisztor Ilona népdalénekes és Pregitzer Fruzsina színművésznő lép fel, és a népszerű Role együttes zenéjére bulizhatnak a táborozók. Előadások lesznek a rovásírásról, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének 1956-os tevékenységéről, a népesedésről, a Szent Korona történetéről, Szabó Dezsőről, Trianonról, az autonómia-esélyről, a kollektív nemzetiségi jogokról és a nemzetstratégiáról. /Merjünk magyarok lenni! – EMI tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./