Mezőpetri tipikus sváb falu a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút mentén. Lakói sváb származásúak, de magyar nyelven beszélnek. A vidék egyik legrégibb települése, amely a törökvész, a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Károlyi Sándor gróf 1738-tól kezdődően népesítette be Württemberg környékéről származó telepesekkel. Mezőpetriben emlékoszlopot állítottak az utódok a község jeles szülötte, dr. Vonház István nyelvész (1881–1945) tiszteletére. A pécsi egyetem professzora, a nemzetközileg elismert svábkutató több évtizedes kutatás nyomán írta meg az ősök Württembergből Szatmárba telepedésének történetét. Legutóbb Augsburgban, a nyelvjáráskutatók konferenciáján Szabó József ismertette a német–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány kérdését a Nagykároly környéki Csanálos, Mezőfény és Mezőpetri nyelvjárásában. Bura László, Szatmárnémeti tudós tanára pedig egy Bécsben megtartott élőnyelvi konferencián értekezett „a sváb alapnyelvi réteg hatásáról Mezőpetri tájnyelvére”. Ugyanő névtani kutatásokat is végzett, s önálló kötetben jelentette meg Mezőpetri ragadványneveit. – Az ulmi székhelyű Dunai Svábok Központi Múzeuma vándortárlatot szervezett Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén címmel. A kiállításon négy ország tizenkét lakóházának példáján mutatják be a 18–19. században szétszóródott svábok történelmét, kultúráját és életkörülményeit. – Mezőpetriben óvoda és négyosztályos iskola működik német nyelven. A tanulók nem otthon sajátították, sajátítják el a német nyelvet, hiszen otthon magyarul beszéltek. Mezőpetribe hazalátogatnak a németországi rokonok. Több mint ezer van belőlük. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is zajlott a kivándorlás. Mára 1600 lélek körül stabilizálódott Mezőpetri lakosságának száma. /Szilágyi Aladár: A Bodeni-tó mellől a Kraszna mellékére cseréltek hazát. Sváb természetű magyarok között (2.). = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./

Megjelent Szabó István, Kézdivásárhelyen élő nyugalmazott tanár Bita. Adalékok Bita falutörténetéhez /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. Telis-tele van értékes, de veszendő helytörténeti adatokkal. Szorgalommal gyűjtött, értékes adattár a kis könyv. Helyet kapott könyvében Bita jeles lelkésze, Demeter Antal és a kiváló helytörténész, dr. Nagy Lajos rétyi orvos írása is. /Falutörténet százhetven oldalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Felelősség Erdélyért címmel jelent meg a Pallas-Akadémiánál Pomogáts Béla irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom és történet egyik legjobb ismerőjének kötete, amely alcíme szerint nemzetpolitikai jegyzeteket tartalmaz, amelyek 1988 és 1994 között íródtak. Pomogáts Béla a transzszilvanizmusról értekezve Jelszó és mítosz /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel megjelentette a két világháború közötti, transzszilvanizmusról szóló viták majdnem teljes anyagát. Pomogáts kiadta az erdélyi magyar irodalom tárgykörében írott portréit, elemzéseit, esszéit is (Erdély hűségében, 2002, Erdélyi tetőn, 2004 – mindkét kötet a Pallas Akadémiánál jelent meg). /Bogdán László: Felelősség Erdélyért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Stefano Bottoni válaszolt Tibori Szabó Zoltán terjedelmes replikájára /Dio non paga il sabato, A Hét, júl. 28./. Elutasította, hogy ő jobboldali. Bottoni kifejtette, hogy László Dezsőnek voltak antiszemita állásfoglalásai. A kisebbségi magyarság RMDSZ melletti egységével kapcsolatban kifejtette, hogy a közös cél az autonómia lenne. „Az RMDSZ legsúlyosabb kudarca nem az autonómia, hanem a társadalompolitika hiánya. Ezen csak ront az, hogy már a belső nyilvánosság sem működik” – vallja Bottoni. Felhozta a dél-tiroli pártot, az SVP-t. Az SVP-nél az egységet sosem értelmezték képviseleti monopóliumként. /Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./

Azok az információk, melyeket Calin Popescu-Tariceanu kapott a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/, nem utalnak arra, hogy a kormány struktúráiban olyan személyek lennének, akik gazdasági érdekcsoportok befolyása alá kerültek volna – tudatta a közvéleménnyel az augusztus 5-én kiadott kormányközlemény. /A kormány tiszta. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./ Előzmény: Traian Basescu elnök kifejtette, hogy a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Tibori Szabó Zoltán megdöbbenten olvasta Stefano Bottoni hozzá intézett nyílt levelét az A Hét augusztus 4-i számában. Bottoni ugyanis leszögezte, hogy László Dezső „bebizonyítottan antiszemita”. A nyílt levél László Dezső három olyan szövegének lelőhelyére is rámutatott, amelyek Bottoni szerint a néhai kolozsvári református lelkész antiszemitizmusát bizonyítják. Tibori Szabó Zoltán megkereste a Bottoni által idézett forrásokat. A jelzett írásokban nincs szó antiszemitizmusról. Tibori rájött, hogy Bottoni nem a Hitel 1942. áprilisi számában megjelent Korszerű magyarság címmel olvasható László Dezső-tanulmányból idézett, hanem a valóban antiszemita írásokat is közlő Erdélyi Lapok 1942. április 25-i számából, amely az eredeti tanulmányból kiemelt részleteket közölt. Az „elsődleges források” ugyanis mást mutatnak, mint amit Bottoni a köztiszteletnek örvendő László Dezsőről megfogalmazott. László Dezső tanulmányában leszögezte: „A korszerű keresztyénség egy negatív tényben, az úgynevezett antiszemitizmusban jelentkezett.” Ezt Stefano Bottoni azonban nem tudhatta, mert a valóban antiszemita oldalra húzó Erdélyi Lapoknak ezt a mondatot nem állt érdekében közölni. /Tibori Szabó Zoltán: Indulatunk és felelősségünk. Viszontválasz Stefano Bottoninak. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 18./ Előzmény: Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./

Egyezményt írt alá a kettős állampolgárság megadásáról augusztus 4-én Zágrábban Adnan Terzic boszniai és Ivo Sanader horvát kormányfő. Az államközi egyezmény aláírásával a két miniszterelnök lényegében a Horvátország és Bosznia között meglévő gyakorlatot törvényesítette, Szarajevó ugyanis eddig sem gördített akadályt az elé, hogy boszniai horvátok horvát állampolgárságot kapjanak. Zágráb az 1992–95 közötti háború alatt tömegesen adta meg a horvát állampolgárságot a boszniai horvát közösség tagjainak. /Horvát és bosnyák egyezség a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 4-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége. Veress Emőd önkormányzatokért felelős alelnök elmondta, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatos RMDSZ álláspont kialakítása érdekében az Önkormányzati Főosztály konzultáció sorozatot kezdeményez a megyei és területi önkormányzati konferenciákkal Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Romániai Magyar Közoktatási Tanács legutóbbi döntése alapján, az Oktatási Főosztály elkészítette a tankönyvlektorok jegyzékét. A főosztály a mintegy 70 személyt tartalmazó névsort az Erdélyi Tankönyvtanács és az Erdélyi Tankönyvkiadók javaslata alapján állította össze. A Magyarországon szerzett oklevelek romániai honosítása kapcsán Lakatos elmondta, hogy a program keretén belül 2005 első felében közel 200 oklevél elismertetésében sikerült közbenjárni. Pénzforrások hiányában a program szünetel, ezért az ügyvezető elnök, a program további finanszírozása érdekében, magyarországi és hazai források felkutatásával bízta meg az oktatási alelnököt. Uniós pályázaton keresztül Kalotaszentkirály megkapta az Európai Falu címet. /Prioritásokról tárgyalt az RMDSZ ügyvezető elnöksége. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség – jelentette be sajtótájékoztatóján Thamó Csaba az MPSZ udvarhelyszéki szervezet elnöke. A pártbejegyzésre azért van szükség, hogy az MPSZ nagyobb eséllyel induljon a helyhatósági, illetve az országos választásokon. Az országos választások esetében mindenképp tárgyalni kell az RMDSZ-szel, egy közös listát kell összeállítani egy előválasztás alapján. Szeptemberi közgyűlésén az MPSZ a tagság segítségét fogja kérni a pártbejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtéséhez. /Az MPSZ párttá alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Elfogadta a kormány a földek visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazási szabályzatát, ennek révén rövidül az a periódus, amely alatt az egykori tulajdonosok újra birtokba vehetik államosított földterületeiket. A kormányülés után Gheorghe Flutur mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési miniszter elmondta, az érintetteknek 60 nap áll a rendelkezésükre igényeik benyújtására attól kezdve, hogy a törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben. Flutur szerint a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatására vonatkozó új törvény alkalmazásával mintegy 500 ezer hektárnyi államosított földet és erdőt vesznek újra birtokukba egykori tulajdonosaik. /B. B. E.: Elfogadta a kormány a föld-visszaszolgáltatás lépéseit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

A www.onkormanyzat.ro internetes oldalon megtekinthető portál a második olyan erdélyi honlap, amely az uniós csatlakozás perspektívájában az önkormányzatoknak nyújt segítséget a felkészüléshez. A portált az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány működteti. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke közölte, a portál egyik legfontosabb része a hírrovat, amely nagyon gyakran frissülhet. Forrásként a 7–8 tagú szerkesztőcsapat az RMDSZ, az önkormányzatok saját híreit, tudósításait használja, de a sajtóból is átvesz fontos tudnivalókat. Három alapvető rovat a város-, a vidék-, és a regionális fejlesztést, az aktuális pályázati lehetőségeket és a törvényes szabályozásokat ismerteti az érdeklődőkkel. A vidéki szűk körű internethasználat miatt az RMDSZ rendszeresen papírhordozón is terjeszti az ágazati tudnivalókat. Jogszabályok cím alatt az önkormányzatokat érintő törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések tanulmányozhatók, egyelőre nagyrészt románul. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Önkormányzati portál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Mivel utólag bebizonyították, hogy indokoltan tartózkodtak a törvényes 90 napnál hosszabb ideig a schengeni országokban, kétezer személynek rövidesen visszaadják az útlevelét abból a háromezerből, akiket Romániába belépésükkor megfosztottak úti okmányaiktól – jelentette ki Vasile Blaga belügyminiszter. A román belügyminisztérium saját határőreivel erősíti a magyar–osztrák és a francia–spanyol határátkelőket, a nagy-britanniai hatóságok kérésére pedig a közeljövőben oda is küldenek két román határőrt. /B. B. E.: Kétezer személy visszakapja útlevelét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Mintegy hárommilliárd régi lejt irányított 2005-ben az RMDSZ az e héttől megszűnt Romániai Magyar Szó részére. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke közleményében leszögezte, az első félévben az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány 1,243 milliárd lej gyorssegélyt utalt át a lapot kiadó részvénytársaságnak, a szövetség által megkeresett intézmények és cégek pedig 1,2 milliárd lejes támogatást vállaltak szerződéses alapon. Az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától is „megnyitott egy 600 millió lejes forrást” a lap számára, ezt azonban a megfelelő jogszabály módosítása előtt nem tudták átutalni. Az ügyvezető elnök részben annak tulajdonítja a Magyar Szó megszűnését, hogy a Bukarestben kiadott lap indokolatlanul kevés magyarországi támogatásban részesült. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta kiadó illetékesei várhatóan bejelentik, hogy új napilapot indítanak a Magyar Szó helyett. /G. Á.: Az RMDSZ volt a Magyar Szó fenntartója. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Tizenhat háromszéki falusi iskola és tíz városi általános iskola kap számítógépekből, szerverből, monitorokból, nyomtatókból és tartozékokból álló laboratóriumi felszerelést az Oktatási Minisztérium informatizált oktatás programja keretében. Az iskolák hozzáfogtak a termek kiképzéséhez, berendezéséhez, készülnek a számítógépes rendszerek fogadására. Háromszék legtöbb falusi iskolájában nincs számítógép, ahol van, azt nem az oktatási minisztériumtól, hanem alapítványokon keresztül, illetve testvériskoláktól kapták. /(fekete): Informatikai laboratórium iskoláknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Közel egyéves késéssel, várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Az eredeti tervek szerint 2004 novemberében kellett volna megnyílnia. Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. – A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet – mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. /Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 4-én ünnepi ülést tartott Csíkszereda önkormányzata. A legjobb tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak és a másnap fellépő Illés együttes tagjainak díszokleveleket adtak át. Az Illés együttes tagjait, a nagy csapatot vastaps fogadta a teremben. Az ünnepi ülés megnyitása után egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők az Illés együttes dobosa, a csíkszeredai fellépés kezdeményezője, az idén elhunyt Pásztory Zoltán emlékének. Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Szörényi Szabolcsnak és Szörényi Örsnek Ráduly Róbert Kálmán polgármester díszoklevelet adott át. Ráduly Róbert Kálmán az önkormányzat, a városvezetés tevékenységét ismertette az elmúlt egy év tükrében. – Két kellemetlen esemény történt az elmúlt egy évben, az első a tavaly december 5-i népszavazás, a másik pedig a tavaszi és nyári árvizek. Ezek is bizonyították, hogy leginkább csak magunkra számíthatunk, és a magunk útját kell járnunk – mondta Ráduly. Csíkszereda 2005 – számok és képek címmel vetítéssel kísért bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők az önkormányzat tevékenységéről. Külön megdicsérte Ráduly Róbert a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Csíki Játékszín, és nem utolsósorban a Sapientia – EMTE keretében zajló tevékenységet, amelyek a város hírnevét öregbítik. A Sapientia két tanszékvezetője, Bíró Zoltán és Szabó Árpád a díszoklevél mellé a város zászlóját is átvehette, azzal a kéréssel együtt, hogy tűzzék ki az egyetem bejáratához, jelezve az együvé tartozást. /Kovács Attila: Díszoklevél a nagy csapatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Tordaszentlászlón immár hivatalosan működik a Numulites Szövetkezeti Társaság irodája. A helyi lakossági összefogásból született kezdeményezés jégtörésnek számít, és példaértékűvé válhat sok más község számára. Bárdos Csaba ügyvezető elnök beszámolt arról, hogy tizenegy szentlászlói, magyarfenesi és kolozsvári aláírt egy együttműködési szerződést. Fő tevékenységi köreik: bútorral és kovácsoltvassal; a helyi népművészeti termékekkel való kereskedelem; építőipari munkálatok kivitelezése; közvetítés a helyi birtokviszonyok (pl. telkek) tisztázásában. A környéken sok a kihasználatlan telek, amelyeket érdemes lesz haszonbérbe kivenni, és azokon olyan gyógynövényeket termelni, amelyeket az EU-ban nagyon keresnek. A szövetkezetben a részesedés arányos az anyagi hozzájárulással. /Ördög I. Béla: Termelőszövetkezet alakult Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 4-én ötödik alkalommal nyílt meg a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége)-tábor Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A MISZSZ tizenötödik születésnapjával is egybeeső háromnapos rendezvény- és bulisorozat változatos programmal várja az érdeklődőket, az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek képviselőit, tagjait. Képzések is lesznek. /Nagy Botond: Misszesek Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Csángó Fesztivált Jászberényben; a hatnapos rendezvény augusztus 4-én kezdődött. A moldvai és gyimesi csángók népművészetének bemutatására helyezik a hangsúlyt. Tánctanítások, kézműves foglalkozások, táncházak, koncertek, gálaműsorok, illetve Moldvából, Gyimesből, Csíkszentdomonkosról, Csíkcsobotfalváról, Vajdaszentiványból, Méráról, Szucságról, Magyarszentbenedekről és Magyarszovátról érkező hagyományőrzők várják a folklór iránt érdeklődőket. /Csángó Fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Paks közművelődési központja e nyáron is megszervezte Cseresnyéspusztán a határon túli magyar középiskolások táborát, immár 12. alkalommal. A tábor lakói lehettek 8 napra más erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági társaikkal együtt a lupényi diákok is. A hagyományhoz híven a tábor lakói ez évben is sok érdekes előadáson, városnézésen és szórakoztató programokon vehettek részt. Olvasótábor lévén, e tevékenységek célja idén is az anyanyelv ápolása, a magyarságtudat elmélyítése volt. /Nemes Ildikó egyetemi hallgató: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Augusztus 4-én megnyitotta kapuit az Erdélyi Kárpát Egyesület XIV. vándortábora a Kapnikbánya-közeli erdőrész tisztásain. Deák László, az EKE Gutin Osztályának elnöke elmondta, már több mint 800 érkezőt regisztráltak, s még legalább 2-300-an várnak arra, hogy megkapják kitűzőjüket. Lukács József országos EKE-elnök hangsúlyozza: nem lehetett könnyű dolga azoknak, akik a tábor megszervezésére vállalkoztak. /– vásárhelyi –: Kapnik visszavárja vendégeit! Megnyitotta kapuit az EKE XIV. vándortábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./

2002 óta két óriási bőröndben járják Balogh Ernő (1882-1969) hatalmas fekete-fehér képei Erdély városait. A nagy erdélyi geográfus képei Erdély változó tájait és épített környezetét mutatják be. A vándorkiállítás most Nagybányára érkezett. Balogh Ernő fényképeinek nagy részét úgynevezett fényképező útjain készítette. Az egyik legszebb turisztikai témájú könyvet, Tavaszy Sándor Erdélyi tetők (Úti élmények és természeti képek) című írását, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki 1938-ban, ugyancsak Balogh Ernő fotói illusztrálták. /(déel): Balogh Ernő (1882-1969) fotográfiái Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./

Tikkasztó hőségben folyik a IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor. A falumúzeum tornácán bútorfestészetre tanítják az érdeklődőket, a helyiségben pedig Demeter Aranka szászrégeni tanítónő a bogozásra oktatja tanoncait. Eddig 270-en jelentkeztek be, újabb 40 tagú csoport is érkezik. A táborozók zöme magyarországi, de jöttek Erdély sok vidékéről, Szlovákiából, sőt Japánból és Amerikából is. /Nagy Annamária: IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenetábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Végvár névvel megjelent Székelyderzs és Székelymuzsna ingyenes havilapjának első száma. A lapot az önkormányzat és a Viharsarok Egyesület /Székelymuzsna/ közösen adja ki, a helyi unitárius lelkészi hivatal, Demeter Sándor Loránd lelkész és Újvárosi Katalin tiszteletes asszony hatékony közreműködésével. Farkas Wellmann Endre a főszerkesztő. A Végvár politikai irányzatoktól függetlenül a civil szféra, az önkormányzat és a két település kulturális, ünnepi és hétköznapi eseményeiről, valamint egyházi életéről tájékoztat. /bágyi: Két falu havilapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

A zuhogó eső ellenére sikeres Illés-koncert volt augusztus 5-én Csíkszeredában. Negyvenéves megalakulása óta sosem járt még a közkedvelt Illés zenekar Erdélyben, most beteljesült a vágy. Utolsó alkalom volt az Illést élőben látni és hallani, Pásztory Zoltán dobos halálával felbomlott az együttes, még a leszerződött koncerteket megtartják. A mostani volt az Illés legnagyobb tömeget megmozgató, legsikeresebb előadása. /Szekeres Attila: Miért hagytuk, hogy így legyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Megkezdődött a VII. Kérői Ifjúsági Találkozó, a négynapos református egyházmegyei ifjúsági találkozó. Jöttek fiatalok Magyarországról és Felvidékről is. Kató Béla egyházkerületi főjegyző köszöntötte a fiatalokat. A cserkészek is jelen voltak. /Dézsi Ildikó: VII. Kérői Ifjúsági Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Vádpatak 28 házból álló kis település, ahol csupán 4–5 házat öntött el az ár, és ott sem okozott helyrehozhatatlan károkat: az ingatlanok épen maradtak, csak a zöldségeskertek, a pincék, az udvarok, és az utak egy része károsodott. A tulajdonosok viszont idős, 70 életévükhöz közeledő nyugdíjasok, akik gyenge fizikai állapotuk miatt nem tudják helyrehozni gazdaságaikat. A World Vision és a YAP Romania augusztus 1-je és 15-e között kéthetes tábort szervezett, amelyen Angliából, Belgiumból, Csehországból, Franciaországból, Hollandiából, Japánból, Koreából, Magyarországról, Marokkóból, Spanyolországból érkezett, 20 és 30 év közötti fiatalok vettek részt. Az önkéntesek szívesen vállalkoztak arra, hogy két hét alatt helyrehozzák a vádpatakiak otthonát. /Hintós Diana: Példamutató önkéntes akció Vádpatakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Csíkszereda szülöttére, a 2003-ban Kaposváron elhunyt európai hírű, virtuóz festő- és grafikusművészre, Szász Endrére emlékeztek augusztus 5-én szülővárosában, a városnapok keretében tartott emlékünnepségen, emléküléssel és kiállítással. Szász Endre a marosvásárhelyi Bordy András növendékeként került Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára. Több száz könyvet illusztrált, közülük a legsikeresebbnek Omar Khajjám Rubáijátja bizonyult, amely a British Múzeum nemzetközi pályázatán bekerült a világ legszebb harminc könyve közé. 1971-től Torontóban, majd Los Angelesben tevékenykedett. Művészi sikerei csúcspontján, a nyolcvanas években tért vissza – immár véglegesen – Magyarországra és megalapította Hollóházán a nemzetközi hírű Porcelángyár stúdióját. Közben egyre-másra születtek rézkarcai, sajátos hangvételű festményei. /In memoriam Szász Endre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./