Illyésmezőn a napközi 2004. február 10-én indult 23 gyermekkel a helyi iskola egyik tantermében. Azok a gyermekek, akik ide járnak, nemcsak szegények, hanem a tanulásban is visszamaradtak, mert a szülők többsége alkoholproblémával küszködik. Az egyik fiú 16 éves, most tanítják írni, emellett csodálatosan rajzol. /Kincses Piroska és Siklódi Irén: Az illyésmezei napközi. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 31./

Zágoni Jenő Válogatott írások /Budapest, 2004/ című, Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok alcímű kötete a szerző munkásságáról ad képet. Zágoni Jenő Budapesten él, de Székelyföldről származik. Írásaiban jelen van ősei iránti tisztelete, a nagy elődök példaértékű munkássága. A könyv szerzője Kovásznán született 1937-ben. Bibliográfus, történész. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum nagy tekintélyű könyvtárosa volt. Budapestre áttelepülése után könyvtáros volt, 1997-ről a Magyarországi Baptista Könyvtár igazgatója. Írásaiban a nagy elődöket idézte meg. Írt a baptista missziókról Székelyföldtől Bolíviáig, emlékezett Rákóczira, Bethlenre és Szentkatolnai Bálint Gáborra. Zágoni Jenő eszperantista is, a fordításokkal is foglalkozott. Székelyföldről indult és mindig hivatásának tekintette a székelyek, a csángók szolgálatát. /Haszmann Orsolya: Életmű hat fejezetben. = Csernátoni Füzetek (Csernáton, a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadványa), júl./

Romániában 1945-től intenzíven működtek a népbíróságok, katonai ügyészségek. Az ügyek döntő többsége koncepciós per volt. Az Adevarul 1946. július 25-i száma Ghiran Morariu kolozsvári népbírósági főügyész kimutatás alapján hozta nyilvánosságra: Kolozsváron 1945-46-ban 533 ítélet született, 502 elmarasztaló, 31 felmentő, 118 személyt jelenlétében, 384-et távollétében ítéltek el. Nemzetiség szerint az elítéltek közül 33 román, 445 magyar, 20 német, 4 zsidó. Az 502 elmarasztaló ítéletből: 105 halálos, 146 életfogytiglani kényszermunka, 62 esetben 15-25 évi kényszermunka, 29 esetben 15 kényszermunka, 5 esetben 13-25 év közötti nehézbörtön, 19 esetben 15 évig tartó nehézbörtön, 13 esetben 15 évig tartó szigorított fegyház, 31 esetben 15 évig tartó fogházbüntetés. Átmeneti szünet után, 1947-ben újabb perek következtek. Ezen összesítés után Lipcsey Ildikó egy 1950-es pert ismertetett. Az akkori hivatalos tájékoztatás szerint az imperialista ügynökök kémhálózatot hoztak létre Bukarestben. /A Román Népköztársaság dolgozó népe lesújtott a hazaáruló kémek bandájára. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/

Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a Budapesten július 30-án zárult Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című kétnapos konferencia tapasztalatait összegezve elmondta: nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni. A konferencia résztvevői támogatták azt, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meghatározásakor, ha szükséges, Magyarország folytasson kétoldalú megbeszéléseket a szomszédos országokkal. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani szükséges az alkotmányt, pontosabban annak 6. paragrafusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Ebben az alkotmánymódosításban lehet meghatározni a határon túli magyarok közjogi státusát, és azt, hogy az milyen jogosultságokkal járjon. A kormány meghívására Budapestre érkezett európai szakértők az Európai Unióban már létező megoldásokat ismertették, a többi közt Írország, az Egyesült Királyság, illetve Franciaország példáját. Avarkeszi Dezső leszögezte: „ha a határon túli magyar szervezetek továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz, a magyar kormány továbbra sem fogja beterjeszteni azt.” /Avarkeszi: nem fogadható el Európában a különböző szintű állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Érthetetlen és megdöbbentő Révész Máriusznak, a Fidesz szóvivőjének nyilatkozata, amelyben felszólította Gyurcsány Ferencet arra, hogy kérjen bocsánatot a határon túli szervezetektől, mert nem hívta meg képviselőit a konferenciára – mondta Batiz András magyar kormányszóvivő. „Érthetetlen ennek a kijelentésnek a tartalma és elfogadhatatlan a stílusa” – hangsúlyozta Batiz. A konferencia célja ugyanis, hogy a határon túli magyarság helyzetével, a többfajta állampolgársággal, illetve egy ehhez közeli jogintézménnyel kapcsolatban számba vegye a különböző lehetőségeket. Ezt követően a kormány a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva azt mondta: például Bugár Béla és a többi, határon túli magyar szervezet is „fel van háborodva azon, hogy úgy szervez a Gyurcsány-kormány egy nemzetközi konferenciát a határon túli magyarok jogi státusáról, hogy az érintetteket meg sem hívja erre”. „Ez mindenképpen rossz, mindenképpen felháborító. Gyurcsány Ferencnek és Batiz Andrásnak nem velem van vitája megint, hanem a határon túli magyarokkal. Ezt a vitát kellene elrendezni, mi Magyarországon ezt a politikai vitát megvívjuk, de a helyzet ennél sokkal súlyosabb” – tette hozzá. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. (MTI) /Nem elfogadható a kettős állampolgárság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Orbán Viktor Tusnádfürdőn megfogalmazta, hogy a lebomló – lebontható – országhatárokat miként lehet és kell a világban szétszóródott, illetve a határok mellett tömbben vagy szórványban élő magyarok nemzeti egyesítésére fordítani, a kettős állampolgárságot, az autonómiaformákat – a területit is –, a státustörvény biztosította és tovább bővíthető jogokat és kedvezményeket együvé fogva, a nemzeti érzelmű baloldali szimpatizánsokat is az ügy számára megnyerve a nemzetegyesítés céljából egybefogni. Erre az MSZP-s politikusok Budapesten azt mondták, hogy Orbán Viktor megsértette a fél Magyarországot (az egész baloldalt) azzal, hogy egy kalap alá vonta őket Kun Bélával, Rákosival, ’56 elfojtóival, s ehhez a ,,nemzetre rárontáshoz” kapcsolta a múlt évi december 5-i népszavazásos nemre buzdítást is. A szocialista vezetők követelték, hogy Orbán Viktor vonja vissza azt, amit Tus­nádfürdőn mondott, kérjen bocsánatot. Arról nem beszéltek, hogy a baloldalhoz tartozók vagy vonzódók összességéről szó sem volt, illetve a Fidesz a nemzetegyesítésben a baloldaliakra is számít, ami eleve rontja az egész baloldalt sértegető szándék hitelét. Tusnádfürdőn sok szó esett viszont az MSZP-vezetés, a jelenlegi kormány nemzetegyesítésre alkalmatlan és képtelen voltáról. Az Orbán Viktorra irányított össztűzzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc a korlátozott magyar állampolgárság esetleges megadására nyugati szakértőket hívott nemzetközi tanácskozásra Budapestre, amelyre a határon túli magyarok képviselőit nem hívták meg. Az arculcsapást Kasza József az érdemi megoldás helyett látszattanácskozásnak, időhúzásnak minősítette, Bugár Béla is nehezményezte a közvetlen érdekeltek kizárását, és Markó Béla komoly mulasztásként értékelte az érdekeltek bevonása nélküli tanácskozást. Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy Markó Béla az eddigi egyoldalú balos kapcsolattartás helyett bejelentette: a magyarországi pártokhoz való egyenlő közelség elvét alkalmazzák, s a legerősebb magyar ellenzéki párttal – a Fidesszel – tovább építik kapcsolataikat. Markó az alvó Szülőföldprogramot is bírálta, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Nagy hőség van, ég a Tátra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Borbély Tamás, a Szabadság munkatársa szerint a kettős állampolgárság ügyének „újabb felelőtlen kezelése miatt” félő, hogy „hónapokon keresztül nagymagyar sirámokkal, a magyarországi magyarokkal szembeni veszettül és indokolatlanul ellenséges, hisztérikus írásokkal töltjük meg sajtónkat.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt heti rádiós nyilatkozatából kiderült, hogy csak most kezdődtek el az egyeztetések a határon túli magyarok közjogi státusának rendezésével kapcsolatban. Az újságíró szerint „a határon túli magyarok szervezetei részéről pedig az volna a leghatékonyabb, ha közösen lépnének fel a magyarországi kormányerőkkel és ellenzékkel szemben, arra kérve a feleket, hogy törekedjenek a kettős állampolgárság esetében a megegyezésre.” Markó Béla jelezte, hogy a határon túli magyar szervezetek közös állásfoglalása nagyobb hatást gyakorolna a magyarországi politikai élet szereplőire. „Téved az MSZP, ha azt hiszi, hogy a Fidesz szakembereinek bevonása nélkül” sikerül rendezni ezt a kérdést. „A Fidesz is a fellegekben jár, ha azt hiszi, hogy büntetlenül folytathatja megtévesztő politikáját”, „mindent megígér, aztán kormányzati pozícióba kerülve angolosan elfelejtkezik ezekről.” Az újságíró szerint a „kettős állampolgárság hisztériában a határon túli magyar szervezetek, jelesen az RMDSZ is hibás.” A magyarországi pártoknak a határon túli magyar szervezetekkel együtt kell megoldást keresni. /Borbély Tamás: Újabb bukás előtt a nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

400 euró pluszköltséget akartak felszámolni a román határon a Magyar Vöröskereszt segélyét fuvarozó teherautóknak, mivel rakományuk súlya meghaladta a román törvényben megengedett felső határt, de végül a segélyszállítmány sikeresen átlépte a határt és célhoz ért. Borbély László megbízott minisztere közölte: minden határátkelő illetékeseit értesítik arról, hogy tegyenek kivételt az árvízkárosultaknak segélyt szállító gépkocsik esetében, hogy ezek minden akadály nélkül jussanak el a rászorulókhoz. A magyarországi katasztrófa elhárítás Dél-Moldvában járt segélycsapatának víztisztító csoportja tartálykocsival naponta 30 000 liter vizet osztott ki Targu Ocna és Comanesti településeken, a környékbelieknek pedig 7500 liter zacskós vizet juttattak. Ezen kívül a helyi lakosok állványos csapról 2000 liter vizet használhattak fel a magyar mentőcsapat víztisztító és fertőtlenítő szakembereinek jóvoltából. /Pluszköltséget akartak felszámítanak az árvíz-segélyeket szállító kamionoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Nagyváradon 66, Bihar megye többi településén 192 magyar szakiskolai hely állt a sikertelenül képességvizsgázók rendelkezésére. Ákos Zoltán, Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes közölte: a nyolcadik osztályt befejező 1456 magyar kisdiákból 1268-an jelentkeztek a líceumi továbbtanulást jelentő tudáspróbára. Körülbelül 200-an lemorzsolódtak még a képességvizsga előtt és közben, amelyen ezúttal 763-an mentek át és 463-an buktak meg, főleg a románból. A képességvizsga 60,17 százalékos eredménnyel zárult a megye magyar diákjai számára, ezért 246 nagyváradi és 217 vidéki tanulónak kell szakmát tanulnia. A tanulóknak a szakiskola után is van lehetőségük az érettségire. Biharban fogyatkozik évről évre a magyar tanulók száma, ugyanakkor növekedett a szakközépiskolákba kerülők aránya. /Lakatos Balla Tünde: Sikertelen képességvizsgával mit kezdjen a diák? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Hétfőtől magyar nyelvű telefontudakozó szolgálat indul, amelyet az ország bármely megyéjéből el lehet érni – jelentette be Nagy Zsolt hírközlési miniszter, aki augusztus 2-án a marosvásárhelyi bemutatón elsőként tárcsázza a 932-es telefonszámot, amelyen ezentúl magyar nyelven kaphatják meg az érdeklődők a telefon-előfizetők hívószámára vonatkozó információt. A tudakozó központja Brassóban lesz. Az új szolgáltatás mindennap reggel hét és este tíz óra között igényelhető, hétköznap és hétvégén egyaránt. Külföldről és mobiltelefonról is hívható lesz a tudakozó. Ehhez külföldről Románia hívószáma (40) után Bukarest távolsági hívószámát (021) kell tárcsázni, ha a RomTelecom magyar nyelvű tudakozójának 932-es számát akarja felhívni a telefonáló. /Magyar nyelvű telefontudakozót indít a RomTelecom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A csíkkozmási falunapok az 1848–49-es szabadságharc nyergestetői csatájának 156. évfordulója megünneplését is zászlajára tűzte. A nyergestetői ütközet egyike volt a szabadságharc legutolsó csatáinak, ahol egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó honfi életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas sereggel, az osztrák császár által behívott cári haddal. Ökumenikus istentisztelet után megáldották a hősök temetőjét, a belgiumi Horváth Vilmos Julianus-díjas által állíttatott kopjafát, majd a kegyelet koszorúit, virágcsokrait is elhelyezték az emlékműnél. /Ferencz Imre: Megemlékezés Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Immár ötödik alkalommal rendezték meg Csíkdánfalván az Ifjúsági és Hagyományőrző Napokat július 29-31-e között. Dugásfürdőn sportvetélkedők zajlottak, bemutatkoztak a Szivárvány és a magyarországi testvértelepülés Solt táncsoportjai. Bemutatkozott az Urszuj Árpád vezette újjáalakult fúvószenekar is. Felléptek a hagyományőrző csoportok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Augusztus 1-án második alkalommal szerveztek falunapot a kalotaszegi Magyarvistán. „A mai naptól nemcsak papíron, hanem ténylegesen is az egyházé az ősi iskola és a művelődési ház, használják egészséggel és tartalommal” – adta át a magyarvistai református gyülekezetnek a két ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló okmányokat Kovács István, a Kolozs megyei Magyargorbó község polgármestere. Az iskola teljesen felújított dísztermét birtokba vették a vistaiak, énekeltek, szavaltak, táncoltak a gyerekek. /Benkő Levente: Visszatért az iskola és a művelődési ház. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A tervezetthez képest kétszer nagyobb veszteséggel zár az idén a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál, jelezte Gerendai Károly, a Sziget Menedzsment Kft. ügyvezető igazgatója. Gerendai, aki a fesztivál többségi tulajdonosa is, elmondta, hogy a harmadik alkalommal megszervezett fesztivál költségvetésében 20 ezer eurós veszteségre számítottak, az eddigi bevételekből ítélve azonban ez a tétel a 40 ezer eurót is eléri. A látogatók száma meghaladta a tavalyi érdeklődők összlétszámát, így idén 38 ezren fordultak meg a Félszigeten. Gerendai közölte: minimum három évet adtak a rendezvénynek, hogy nyereséges legyen, az idén még csak a második alkalommal szervezték meg a fesztivált. /B. T.: Veszteséges a Félsziget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Matekovits Mihály megyei helyettes főtanfelügyelő /Arad/ sikeresen versenyvizsgázott a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatói tisztségére, s azt szeptember 1-jétől foglalja el. Úgy látja, hogy nála a kilencéves periódusok a meghatározók. Kilenc évig volt aligazgató, kilenc évig volt iskolaigazgató, kilencedik éve van a tanfelügyelőségen – egy évet volt kisebbségi tanfelügyelő, s nyolc éve helyettes főtanfelügyelő. Annak idején az RMDSZ húsz pontból álló listát készített annak az indoklásával, hogy miért akarnak főtanfelügyelő-helyettes-cserét. Matekovits Mihály kinevezése után egy évvel ebből 19-et meg tudott oldani, az egyetlen megoldatlan a Csiky és a román iskola szétválasztása volt a közös fedél alól. Ehhez hosszabb időre volt szükség. Matekovits az elmúlt évek kiemelkedő eredményének tartja, hogy sikerült visszaállítani az ágyai iskolát, kiegészítve az elemi oktatást. A Csiky Évkönyv eseménynaptára mutatja, hogy ott pezsgő élet folyik. – Matekovits reméli, még október folyamán sikerül találkoznia minden olyan megye főtanfelügyelőjével, helyettes főtanfelügyelőjével vagy megbízott tanfelügyelőjével, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, utána pedig novemberben azoknak a megyéknek a főtanfelügyelőivel, ahol a többi nyelven folyik oktatás. /Kiss Károly: Interjú. “Nem a szék, a feladat a fontos!” = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

A tikkasztó hőség ellenére több száz ember gyűlt össze július 30-án falunapokat ünnepelni Tordaszentlászlón, estére már az ezret is meghaladta a résztvevők száma. Negyedszerre kerül sor a rendezvényre, de először rendezik meg a kórustalálkozótól függetlenül. A helyi tanácsosok lemondtak egyhavi üléspénzükről, csak hogy a költségek egy részét fedezni tudják. A rendezők között volt a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület és az EMKE helyi szervezete is. /Póka János András: Tordaszentlászlói falunapok Veszteséges a Félsziget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Július 30-án Dettán, a Temes megyei kisvárosban lefektették a Csongrád megyei Bordány és a vajdasági Csóka községek közti háromoldalú együttműködés alapjait. Detta és Bordány kapcsolatának története több mint tíz évre nyúlik vissza, tavaly decemberben a testvértelepülési szerződést aláírták, Csóka elöljárói most szeretnék megújítani a magyarországi településsel a délszláv háborúk idején elszakadt kapcsolatot. Mindhárom település a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió “szívében” fekszik, ennél fogva sikeresebben pályázhatnak település- és régiófejlesztésre. Toró T. Tibor, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője megjegyezte, hogy a háromoldalú együttműködés mozgatórugója a magyarság lehet, hiszen a tanácskozáson is a közös nyelv a magyar volt. /Pataky Lehel Zsolt: Bordányiak és csókaiak Dettán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Beszünteti megjelenését a Romániai Magyar Szó, jelentette be Gyarmath János főszerkesztő. 1947-ben 58 évvel ezelőtt jelent meg „a romániai magyarság első és azóta is egyetlen napilapja, a Romániai Magyar Szó”. Az 1989. december 22-én indított új sorozat 5263. számával a többségi részvényes mögött álló érdekcsoport megszünteti a lapot. Remélték, hogy az RMDSZ segítségükre siet. /(Az RMSZ nevében, Gyarmath János): Az utolsó számot veszik kezükbe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Népművészeti vásárt tartottak Déván. A kiállítók közel fele Székelyföldről, Korondról jött. A korondiak elmondták, hogy legjobban Moldvában tudják értékesíteni termékeiket. /CH. A.: Népművészeti vásár. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Május 31-én, vasárnap hajnalig tartó tánccal zárult Kommandón a nemzetközi cigányfolklór-tábor. Eljöttek a világ úgyszólván minden részéről, Indiától Amerikáig, hogy folklórkincseiket felmutatva őrizzék hagyományaikat. A nemzetközi cigányfolklór-táborozást a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány szervezte meg. A táncműhelyekben zajló oktatást, kezdőknek és haladóknak külön-külön csoportban bonyolították le. Pávai István népzenekutató, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Fazekas Gyula oktató és Orza Calin koreográfus előadásai emelték a rendezvény színvonalát. /Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Újra kiadták Nyírő József: Jézusfaragó ember /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nyírő József Művei, 7/ című elbeszéléskötetét. A könyv először 1924-ben jelent meg. Jancsó Béla akkori értékelése szerint e novelláskötettel új fejezet kezdődött az erdélyi irodalomban, „benne és által érkezett el az erdélyi irodalom legsajátosabb színéhez...: a székely psziché kifejezéséhez.” /Jézusfaragó ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

A Gyurcsány-kormány lépett a határon túli magyarok hosszú ideje vajúdó állampolgársága ügyében. Makkai János, a Népújság főszerkesztője kiállt Gyurcsány mellett, elítélve azt, hogy korábban a MÁÉRT-okon „vendéglőben képzelve magukat – a legkülönbözőbb kívánságlistákkal álltak elő, amivel aztán egy kormányzat vagy kezdhetett valamit, vagy nem”. Ezzel elítélte az RMDSZ vezetését is. A magyar kormány pontosan fel kívánja mérni a helyzetet, magyarázta Makkai. Mindezt az ellenzék elítélte az „erdélyi, fel- és délvidéki segédcsapatok bevetésével”. „Emezek a már sokszor begyakorolt siránkozásba fognak, hogy hát őket, mármint a határon túli magyarság szószólóinak látszó politikusokat, kihagyták a meghívottak sorából, s a fejük felett folytatnak eszmecserét.” Makkai azt is leszögezte, hogy december 5-én tartott „népszavazási jelenetben” az ellenzék lelkes propagandát folytatott az IGEN mellett, miközben NEM-et gondolt. Makkai felszólította az RMDSZ-t, „a magyarság legitim vagy annak látszó vezetőit”, hogy „a tényleges megoldásokban legyenek érdekeltek, s ne a vazallusi szerepekben”. /Makkai János: Szokatlan normalitás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Miközben az MSZP egyre több határon túli kérdéssel foglalkozik, és egyre többször beszél a nemzetpolitikáról, addig a Fidesz mostanában mintha inkább tompítani igyekezne megnyilatkozásainak határozottságát ezen a területen, írta az MSZP védelmében Budapestről Koncz Attila. A Fidesz bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, amiért nem hívta meg a határon túli érdekképviseleteket a tanácskozásra. A Fidesz nem is tud mit mondani: fél szemmel a bizonytalan szavazókra, a másikkal pedig a saját táborra figyel. A Fidesz előtt most egyetlen cél van: megnyerni a 2006-os választásokat. Addig marad a távolságtartó, felszínes politizálás a kettős állampolgársággal és a többi határon túli üggyel kapcsolatban. A kormány persze, szintén kínos helyzetben van: decemberben kellett volna alternatív javaslattal előállnia, nem most. /Koncz Attila, Budapest: Sok hűhó semmiért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Avarkeszi Dezső magyar kormánymegbízott szerint Európában nem adható korlátozott állampolgárság, ezzel összegezte a hétvégi nemzetközi szakértői konferencia főbb megállapításait. Avarkeszi szerint olyan magyarországi tartózkodási engedélyt tartalmazó igazolványban gondolkodnak, ami az EU országaiba vízum nélkül is korlátozott beutazást biztosítana. A jogászprofesszorként is elismert leköszönő államelnök, Mádl Ferenc is kijelentette: jogtudós kollégáival átvizsgálta a magyar és a nemzetközi joganyagot, de nem talált olyan jogszabályt, amely tiltaná a kettős állampolgárság intézményét. A legtöbb Magyarországgal határos és magyar kisebbségeknek otthont adó állam szintén alkalmazza a kettős állampolgárság intézményét. A tavaly májusban módosított román állampolgársági törvény szerint azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22-e előtt nekik nem felróható okokból veszítették el román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésükre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába. Tavaly szeptemberig 53.429 moldovai–román állampolgár számára állítottak ki román útlevelet. Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. Az igénylők közül gyakorlatilag mindenki megkapta, és meg is kapja a horvát állampolgárságot, amely szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt, s ezt a jogot a horvát állampolgársággal egyetemben megöröklik leszármazottai is. /Akarnák, de nem tudják? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindenféle szakértőt összehívott Budapestre, hadd bizonyítsák be, hogy ő nagy hazafi, de kettős állampolgárságot azért semmiképpen nem lehet adni a magyarnak, írta Magyari Lajos, a Háromszék főszerkesztője. Gyurcsány Ferenc – balliberális cimboráival együtt – megváltja a magyarságot minden bújától-bajától, a vietnamiaknak ajándékozott több mint félmilliárdot. Csak úgy, a szocialista nemzetközi szolidaritás nevében. „Ami ma folyik az ,,anyaországban”, az vegytiszta nemzetárulás, némi szélhámosok, felelőtlen magajelöltek nemzetrontása, önös céljaik minősíthetetlen érvényesítése” – szögezte le Magyari. /Magyari Lajos: Tanácskozunk, tanácskozunk…? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./