Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31-e között Marosvásárhelyen szervezte meg soron levő küldöttgyűlését, melyen részt vettek a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselői. A tisztújítás során Pósa Tibort választották meg az OMDSZ új elnökének. Két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtől, illetve Erőss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtől. A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro című honlapról is. Bemutatták az OMDSZ három új stratégiai projektjét: vezetőképző tréning egyetemi hallgatók számára, önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, javaslatok kidolgozása az érvényben lévő felsőoktatási törvény kiegészítéséhez. /(mr): Tisztújítás az OMDSZ berkeiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

A Maros Megyei Könyvtár igazgatói posztjára hirdetett versenyvizsgát nemrégen új jelentkező nyerte el. Dimitrie Poptamas utódja, az új igazgató Corina Teodor a vele készült beszélgetésben leszögezte, a könyvtárat az európai normákhoz viszonyított nagyfokú elmaradás jelenti. Gyenge az informatikai ellátottság, az internetes népszerűsítés foka, jelenleg ennek megoldása a legsürgetőbb. Adatbázissá szeretnének válni, enciklopedikus könyvtárrá, amelynek könyvállománya a nagyon széles érdeklődési körrel rendelkező olvasó igényeit is ki tudja elégíteni. Folytatják az évkönyv, az eddig három kiadást megért Libraria megjelentetését. /Nagy Botond: A közösség lelke, a város emléktára. Beszélgetés Corina Teodor könyvtárigazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Tornyán, a határ menti településeken szolgáló papok közelmúltban megtartott találkozójáról Bauer Csaba mezőkovácsházi esperes kifejtette: Valamilyen módon mindnyájan szenvedjük még Trianont, az elmúlt év végi nemzeti kudarc pedig a határtalan szeretetnek az egyre szélesebb körű kiterjesztésére sarkall. Szükséges a családok között létrejövő bensőséges kapcsolat. /Balta János: Elmélyíteni a szeretetet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./ Előzmény: Július 27-én Tornyán a katolikus templomban 18 pap, valamint nagy számú helybeli és környékbeli hívek részvétele mellett koncelebrációs szentmisével indult a határ menti településeken szolgáló papok II. találkozója. /(balta): Határtalan szeretet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

Molnár Tünde orgonaművész a bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémia elvégzése óta számtalan hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A művésznő július 7-től Marosvásárhelyen nyáresti hangversenyekkel lép fel. Kiváló elődjének, Kozma Mátyásnak, a Marosvásárhelyi Filharmónia egykori orgonistájának köszönhető, hogy sikerült az orgonát restaurálni. – Molnár Tünde szerint Terényi Ede a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi zeneszerzője, szívesen játszik műveiből. Legjobban azokra az ősbemutatókra büszke, melyeken itthon vagy külföldön a neki dedikált műveket játszotta. Molnár Tünde nemrég doktorált, doktori tézisének témája: A huszadik századi orgona Erdélyben. Két könyve megjelent, most készül harmadik kötete. Molnár Tünde Nagyváradon, a Partium Egyetemen orgonát tanít, de az előadóművészet sohasem fog háttérbe szorulni életében. /Mészely Réka: A marosvásárhelyi orgona lelke tartotta itt – interjú Molnár Tünde orgonaművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Augusztus 5-én megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Benedek Levente kiállítása. A fiatal művész, a temesvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves textilszakos hallgatója, grafikai lapjai különleges rajzkészségről árulkodnak. /(németh): Benedek Levente művészi rácsodálkozásai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

A Múzsa, a Népújság hétvégi irodalmi- művészeti melléklete elérkezett a 700. számához. Az 1991 tavaszán útjára bocsátott melléklet elérte a képzeletbeli 5600-as oldalszámot. A Múzsa verseket, rövid prózákat, könyvismertetőket, beszélgetéseket, kisesszéket, kritikákat és művészi reprodukciókat tartalmaz. /Nagy Miklós Kund: Múzsa – 700. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Idén nyáron töltötte volna élete nyolcvanadik esztendejét Nagy László, a második világháború utáni magyar líra egyik nagy alakja. Nagy László verseinek egyik állandó kísértő témája a balladás-mitikus paraszti világ elmúlása. Nem sokkal halála előtt egy interjúban keményen fogalmazott, amikor a hatalomról kérdezték. Hatalomra nem török – mondotta –, verseimben hatalom van! Erre az időszakra esnek emlékezetes erdélyi útjai is, ismerkedése a másik magyar világgal. /Bogdán László: Nyolcvan éve született Nagy László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Veress Dániel /1929-2002/ késleltetett indulása után világirodalmi tárgyú esszékkel indulva, a peregrinusok igazságát vallotta – használni akart, tudását a közösség vélt vagy valós érdekében mozgósítani –, nagyon hamar visszatért örök témájához: Erdélyhez, ide kapcsolódnak drámái Mikesről, a véres farsangról, Kemény Zsigmondról, Wesselényiről, esszéi az erdélyi emlékirat-irodalomról, Wesselényiről, Németh Lászlóról, Mikes Kelemenről, Kemény Zsigmondról, akinek borongó kedélye szinte átsüt Veress Dániel mondatain, hiszen ő is szerette a setétet és a szélzúgást!… Nemhiába volt Veress Dániel íróként és irodalomtörténészként is Erdély egyik legjobb ismerője, tudta folytatni Benkő Samu példás megfogalmazását a helyzetről, a bajvívó értelemről. /Bogdán László: Veress Dánielről pontosan, pontatlanul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Jó másfél évtizede elhagyta szülőföldjét, Magyarországra távozott Szabó Gyula-Jenő, aki könyvében – Villanások könyve. Emlékképek, riportok, publicisztikai írások /Püski Kiadó Kft., Budapest/ – felidézte múltját. Valamikor a Háromszék elődjének, a Megyei Tükörnek a munkatársa volt. Vallomásos kötete családi és közösségi krónika. /Magyari Lajos: Szabóból Sabau, Sabauból Szabó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

A magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége és a Debreceni Hőszolgáltató Rt. 17 nagy teljesítményű számítógépet és 3 lézernyomtatót tartalmazó adományt juttatott el Csíkkozmásra, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által elindított Hargita Háló rendszerben működő teleházak számára. A csíkkozmási ifjúsági szervezet, a KOMISZ vezetője, Szántó László megköszönte az adományt, amelyből tíz gép és egy nyomtató a kozmási teleházban marad, hármat Kovászna megyei, illetve négyet más csíki teleházak kapnak meg. /Magyarországi adomány a teleházak számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug.6./

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

Ezer évvel ezelőtt Szent István király megalapította a tíz magyar püspökséget, melynek egyike a biharváradi volt, amelynek székhelyét a kunok 1091-es betörése után Szent László áthelyezte Nagyváradra, ahol a legenda szerint a Szűzanya sugallatára megépíttette az első templomot a mai vár területén. Az ezer évvel ezelőtti eseményeknek Biharon emléket állítanak azzal, hogy egészalakos Szent István- bronzszobrot emelnek a templomkertben. A szobrot Sánta Csaba szobrászművész készíti. Augusztus 28-án lesz a szobor ünnepélyes megáldására Biharon. /Szent István-szobrot avatnak Biharon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is folytatódik a temesvári egyházmegye templomainak és plébániaépületeinek felújítása. Mintegy húsz helységben folynak már munkálatok; a püspökség tervében további tíz település egyházi épületének tatarozása szerepel. A munkálatok anyagi támogatását jórészt a temesvári püspökség vállalta magára, ugyanakkor jelentős összeggel támogatják a felújítást az illető közösségek tagjai, az egyházközségből a határokon túlra költözött hívek, továbbá alapítványok, segélyszervezetek. /(Sipos Enikő): Megújuló templomaink. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

A napokban nyomdába kerül Kamil Emanuel Erdélyi sárga karszalagosok című visszaemlékezése, amely a zsidó munkaszolgálatosok embertelen sorsát mutatja be a keleti fronton, majd a szovjet fogolytáborban. Az Otthonom Szatmár megye sorozat 24. darabjaként megjelenő kötethez Debreczeni Éva írt előszót. /(Csirák Csaba): Erdélyi sárga karszalagosok. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

Több Kolozs megyei településen ismét házakat öntött el az ár az esőzések miatt. Dezméren, Szamosszentmiklóson és Hurubákon több házat, kertet és csűrt öntött el a víz, Fehér megyében több mint száz házat és kertet. Az árvíz a legnagyobb károkat Felvincen okozta, ahol több mint 50 házat és kertet mosott el. Károkat regisztráltak több megyében. /Ismét árvizet okoztak az esőzések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Vasile Blaga belügyminiszter felfüggesztette azt a korábbi intézkedést, hogy a határállomásokon elvegyék az útlevelet azoktól, akik a megengedettnél több időt tartózkodtak külföldön. A miniszter pár nappal ezelőtt még esküdözött: ezt az intézkedést az Európai Unió követeli meg. Az üzletemberek testületei és a civil szervezetek is tiltakozni kezdtek az emberi jogok– csorbítása ellen, hat nap alatt 4465 útlevelet vontak be. Megnövekedett az illegális határátlépők száma is. Idén Spanyolországból 100 ezer, Ausztriából 50 ezer, Franciaországból és Olaszországból 60 ezer román állampolgárt fordítottak vissza, nem beszélve a hazatoloncoltakról. /Kilin Sándor: Aranytojás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

A holokauszt tanulmányozására hivatott intézetet hoztak létre Romániában. Az intézet létrehozásához 2005-ben 800 ezer új lejt (8 milliárd régi lejt) biztosítanak. A konzultatív jelleggel bíró Tudományos Tanácsot 31 holokauszt-szakértő alkotja majd, a Tiszteletbeli Tanácsban pedig a Holokauszt-kutatásban érdemeket szerzett, a hazai és a nemzetközi közélet ismert személyiségei kapnak helyet. /Holokauszt-intézet Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Képviselőt szeretnének küldeni a román törvényhozásba a határon túli románok. E kérésüket Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel is tudatták, aki részt vett a határon túli románok mangaliai szemináriumán, melyre 23 országból 120 román küldött érkezett. A szimpózium részt vevői sérelmezték a megszigorított határátlépési feltételeket. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök viszont alaptalannak tartotta az aggodalmukat. /Parlamenti képviseletet kérnek a határon túli románok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Sólyom László köztársasági elnök MTI-nek adott nyilatkozatában a határon túli magyarság kettős állampolgárságával kapcsolatban leszögezte, a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Kifejtette, hogy kellő szakmai előkészítés után kell ismét foglalkozni az üggyel, s a szomszédos államokkal is meg kell értetni, a kisebbségben élő magyarok kettős állampolgársága nem jár semmilyen negatív következménnyel számukra. Sólyom László állásfoglalásának jelentősége rendkívüli. Napjainkban a magyar állampolgárok és az elszakított nemzetrészek magyarjai kapcsolatrendszerének rendezetlensége legsúlyosabb erkölcsi-jogi válságban van. Az erkölcsi válságot a magyar kormány és a kormányon lévő pártok mai hangadó csoportjai gerjesztik. Az európai nemzetek történetében is páratlan cselekedet – egy nemzetrész megtagadja és eldobja magától édestestvéreit – társadalmi méretű erkölcsi válsághoz vezetett, írta Sylvester Lajos. Ennek a válságfolyamnak megdöbbentő állomása a magyar kormány által Budapestre összecsődített ,,szakmai konferencia”, amelyen a kettős állampolgárság kérdése el sem hangzott, ehelyett az állampolgárság hiányát kárpótló utazási okmányok kitöltéséről beszéltek, kihagyva a határon túli szervezeteket és szakértőket. – Sólyom László fontosnak tartja a határon túli magyar szervezetek vezetőivel való találkozást . /Sylvester Lajos: Sólyom-mérték, Sólyom-lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A pusztinai csángómagyarok faluünnepét ötödik éve szervezték meg augusztus első hétvégéjén. A falunapokra hazalátogatott a külföldön dolgozó fiatalok nagy része. A szabadtéri színpadon felváltva csendültek fel csángó népdalok, román népzene, magyar lakodalmas nóták és diszkózene. Nisztor Ilona, a Pusztinai Napok főszervezője szerint a rendezvény egyedülálló a környéken. A falunapok ötlete 1991-ben még éles bírálatokba ütközött, a környékbeli románok gyanakodva fogadták. Azóta eloszlottak a kételyek. A 2400 lelkes Pusztinán az esemény szervezői, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tagjai a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál (NKÖM) pályáztak pénzt a rendezvényre. /Borsos Dalma: Ötödik alkalommal tartottak falunapokat a csángómagyarok Pusztinán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A Csíkszeredai Városnapokon az önkormányzat ünnepi ülés tartott, az Illés zenekar jó hangulatú főpróbája sok nézőt vonzott. Hatalmas tömeg hallgatta a szakadó esőben az Illés-koncertet. Másnap volt Pityókafesztivál, a Varga Károly Csíki Faragóegylet szervezésében megnyílt a népművészeti kiállítás és vásár. Találkozót tartottak a testvérvárosok küldöttségeivel. Augusztus 6-án a Mikó-vár udvara a gyerekeké volt. A Pörgettyű Egyesület vezette a foglalkozásokat. A parkban a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány Míves sokadalma vonzotta a látogatókat. 44 kiállító jött el az ország különböző vidékeiről. Este több együttes lépett fel. /Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Immár tizedik alkalommal rendezték meg a Borszéki Napokat. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével öt magyarországi testvértelepülés is. Aláírták a Borszék–Zákányszék közötti együttműködési szerződést, amelyet színpompás előadás követett, helyi amatőr művészek léptek fel. Sikert aratott a helybeli fúvószenekar, az egyházi kórus és a tánc-, illetve népdalcsoport. A képeslap-kiállítás az 1900-as évek elejét elevenítette fel. Augusztus 6-án volt a négycsillagos gyógyszálloda alapkőletétele. A 86 szobából álló szállodakomplexum 2007 tavaszára készül el. /Farkas Aladár: X. Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Kortárs művészeti múzeum nyílt Csíkszeredában, a KO.KE.M. /Kortárs Képzőművészeti Múzeum rövidítése/. Berszán Zsolt, a Nyitott Műhely Egyesület képzőművésze a jelenleg parányinak ható, egy kiállítótermet, raktárt és egy kis irodát magába foglaló Kossuth utcai múzeumról elmondta: „Ez most inkább szellemi tőke, mint helyhez kötött intézmény”. „A KO.KE.M megnyílt, de lehet, csupán három év múlva jutunk oda, hogy a múzeum is kezd kialakulni” – fejtette ki Berszán. /Bálint B. Eszter: Inkább szellemi tőke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Varságon ismeretlenek éjszaka ledöntötték a temető 21 sírkövét. A temető megvilágított részén nem bántották a sírköveket, csak a sötétebb, megvilágítatlan részében. A rendőrségi nyomozást nehezíti, hogy vasárnap reggel az eső elmosott minden nyomot. /bbj: Sírgyalázás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 8./

Augusztus 7-én felavatták Csíkszentkirályon az újjáépített és kibővített Borsáros fürdőtelepet. A helyi önkormányzat, a budapesti Ars Topia Alapítvány tájépítői (egyetemisták, építészek), Hargita Megye Tanácsa, CSTTE, közbirtokosság, a Hargita Gyöngye Rt., magánszemélyek, közületek és a helyi lakosság közös összefogásával 10 nap alatt kemény munka árán újjávarázsolták a lepusztult telepet. Herczeg Ágnes budapesti kert- és tájépítő, a munkálatok vezetője vázolta az eddigi alcsíki fürdőhelyek (Lázárfalva, Tusnád, Kászonújfalu, Csíkkozmás) felújításában vállalt szerepüket. /Kristó Tibor: Fürdőavatás Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Tizenhat éve, hogy Bözödújfalut a Küsmöd vizével elárasztották. A volt bözödújfalusiak mégis összegyűlnek évről évre augusztus első szombatján. Ez a falutalálkozó a vigasztalás keresése, a 40 településen szétszóródott bözödújfalusiak hitben való megerősítése. Emlékező ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Nemes Csilla: „Falu a magasban”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Augusztus 6-án a gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel a II. Seprődi János Kórusfesztiválon. A rendezvénysorozat több helyszínen zajlott – Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Erdőcsinádon – és Gernyeszegen, ahol kamarakórusok találkoztak határokon innen és túlról. Fellépett többek között a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus és a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét. /Nagy Botond: Kamarakórusok találkozója Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Augusztus 7-én Székelyudvarhely adott otthont a II. Nemzetközi Seprődi János Kórusfesztiválnak, amelyen neves magyarországi, szlovákiai és erdélyi kórusok örvendeztették meg a közönséget. /II. Seprődi János-kórusfesztivál. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./