A Magyar Polgári Szövetség Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozatában megállapította, Székelyudvarhelyen az önkormányzat jelenlegi összetételében az elmúlt esztendőben alkalmatlannak bizonyult a város érdekeinek megfelelő képviseletére. Az RMDSZ-többség által irányított tanács a polgármester és a Polgári Frakció elleni politikai álháborúra rendezkedett be, akárcsak az előző négy évben. Felszólították az RMDSZ-frakciót, hogy támogassa a város vezetőjének kezdeményezéseit, a város előrehaladása érdekében. Az áldatlan helyzet fenntartásában az RMDSZ támogatókra talált a helyi sajtó egy részében. Különösen kedvezőnek bizonyul nap mint nap, a helyi tv egyoldalú, sokszor tendenciózus tájékoztatása. A sajtóetika durva megsértése, hogy a másik fél soha nem jelenítheti meg a képernyőn a történésekkel kapcsolatos véleményét. Az RMDSZ-frakció megakadályozta a helyi népszavazás kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. A Magyar Polgári Szövetség a jövőben is mindent meg kíván tenni a város érdekét képviselő határozatok megszületéséért. /Thamó Csaba, dr. Szakács István Péter: Az MPSZ Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Telekkönyvezheti a katolikus egyház az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport épületét. A püspökség nem kíván katolikus egyházi iskolát berendezni, hanem továbbra is támogatja a magyar nyelvű oktatást Arad megyében, úgy, hogy az épületet – protokoll alapján – használatba adja a városi tanácsnak, illetve a megyei tanfelügyelőségen keresztül az iskolának. Ez azt jelenti, hogy minimális, szimbolikus házbér fejében az épület kihasználása, javítása, karbantartása, mindennemű közköltsége továbbra is a városi tanácsra hárul, hasonlóképpen a pedagógusok, illetve a nem pedagógus személyzet fizetése továbbra is a tanfelügyelőség feladata. Aradon tehát a Csiky változatlan struktúrában működik tovább. A temesvári püspökség területén csak a volt piarista gimnáziumot szeretnék visszaállítani, az épületet jelenleg még a Műegyetem használja. /Kiss Károly: Megmarad a Csiky státusa! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Csíktaplocán a temető kápolnájában áldotta meg Tamás József püspök a Xantus Géza által készített monumentális munkát. A kápolnának a bejárattal szembeni falán nedves vakolatra készítette el Xantus Géza alkotását. Egyetlen nagy kép, amely nincs felaprózva. A kompozíció középpontjában Jézus Krisztus áll. A nagyméretű, 16 négyzetméteres freskó szervesen illeszkedik a kápolna belső terének szerkezetéhez. /Sarány István: A születéstől az örök világosságig. Xantus Géza monumentális freskója Csíktaplocán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

A VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó második napján számos rendezvény közül válogathatnak az érdeklődők, az ünnepségek több helyszínen zajlanak. Bánffyhunyadon kezdődik népviseleti felvonulás és szabadtéri fellépés. Este zajlanak a helyi ünnepségek, négy település kapcsolódik be a rendezvénybe: Aranyosgerenden, Kisbácsban, Györgyfalván, Kalotaszentkirályon is szeretettel várják a vendégeket. /Hivatalos megnyitó és helyi ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus 15–20. között hatodik alkalommal rendezik meg a Széki Napokat. Változatos programot biztosít a Pro Urbe Szék Alapítvány. A rendezvényt a világhálón ismertették, ennek eredményeképpen számos magyarországi, osztrák, francia és lengyel meghívott érkezett a magyar településre. /(h. d.): Széki Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Kilencedik alkalommal szervezi meg augusztus 18–21. között a balánbányai Nexus Alapítvány és a Botorka Művelődési Egyesület a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivált. Részt vesz a felvidéki Zselíz, a magyarországi Kocs együttese, Budapestről a Tébláb, Székelyudvarhelyről a Kékiringó, Váradról a Csillagocskák, Gyimesközéplokról a Tücskök, Csíkszentdomokosról az Elevenek és a házigazda Ördögborda néptánccsoport. /Székely Judit: Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Augusztus 14-én Nyárádköszvényes hazavárta szülötteit és a vendégeket: a magyarországi testvérfalu küldöttségét, valamint a szomszédos falvak lakóit. A művelődési otthon bejáratánál van Nagy László helybeli faragómester rendkívül értékes faragásos táblája, díszíti s ábrázolja a falu életének jellegzetes mozzanatait, munkáját, népszokásait a XIX. és a XX. századból. A kultúrotthon előtt leng a falu zászlaja (egyesítve a magyar zászló meg székely nép hagyományos színeit). A piactéren emelkedik a lenyűgözően nagy és felbecsülhetetlen értékű galambdúcos székely kapu. A méreteiben hatalmas székely kapun olvasható: „Erdély, te a hit és a magyar szabadság mentsvára / És ma is szegletköve a magyar hazának.” (Vargha Gyula: Erdély). Bal felső szélen a Szent Korona, vele átellenben a falucímer. A kapun megtalálhatók a legfőbb magyar-székely jelképek: csodaszarvas, turulmadár, nap, hold, tulipán, ló és fenyő. A gyönyörű kapu a helybeli Lőrincz Albert és fia mesterműve. Augusztus 14-én a vasárnapi mise után a közbirtokosság elnöke ismertette a kapu történetét. Másnap, augusztus 15-én volt a búcsú, a templom zsúfolásig megtelt. /Kajcsa Jenő: Nyárádköszvényes ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Szeptemberben kezdődhet az építkezés Pusztinán, jelezte Macalik Arnold, az FKM Építészműhely építésze. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) elkülönítette a ház felépítésére megpályázott 25 millió forintot. Korábban az ügyintézést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) vállalta, melyet végül a budapesti Teleki László Alapítvány vett át. Az előzőleg tervezett épület nem illeszkedett megfelelőképpen a csángó környezetbe. Az új tervet a kolozsvári FKM Építészműhely készítette. Macalik Arnoldot Budapesten a csángó építészet egyik legavatottabb erdélyi kutatójaként tartják számon. Pusztinán nem örülnek a közösségi ház újraterveztetésének, főleg a hasznos felület csökkenésének. /Borsos Dalma, Gazda Árpád: Közösségi ház – második nekifutásra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus 18-án Konstancában a kórház intenzív osztályán meghalt az a férfi, akit négy rendőr halálra vert. Az incidens, amelyért a belügyminiszter is bocsánatot kért a családtagoktól és a közvéleménytől, tíz nappal ezelőtt történt. /Meghalt a megvert. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Resicabányán, az RMDSZ kezdeményezésére folyamatban van a Platanus elnevezésű művelődési szervezet bejegyeztetése. Eddig nem volt bejegyzett magyar civil szerveződés a városban, illetve a megyében. Jobb lett volna, ha akár Cziczeri Béni egykori neves műkedvelést irányító, akár Streleczky Sándor lelkészköltő és rajzművész, vagy épp a nemrég meghalt Nagy Márton lelkipásztor és festőművész nevét választották volna a magyarságot egyáltalán nem jelző Platanus helyett. /M. B.: Platanus. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

A nagyajtai unitárius erődített vártemplom északnyugati sarokbástyájának felújítását 2000-ben kezdték el, de egy év múlva pénzhiány miatt kénytelenek voltak abbahagyni a munkálatokat. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál nyert pályázatnak köszönhetően a hónap végére befejezik. A felújítást követően a bástyában a falu kulturális és ipartörténeti múltját bemutató, valamint kézműves-kiállítótermet alakítanak ki. Sürgős lenne a délkeleti sarokbástya restaurálása is. /(hecser): Megújul a sarokbástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Szabó Vilmos Zilahon élő grafikus, festőművész munkáiból nyílt tárlat Kolozsváron. Székely-Sebestyén György művészettörténész ismertette az épp aznap napvilágot látott Szabó Vilmos-monográfiát. A Banner Zoltán, Józsa István és Németh Júlia műkritikusok írásai alapján összeállított kötetet jó minőségű színes reprodukciók teszik értékesebbé. /F. I.: Korok és kérdések. Szabó Vilmos tárlata a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Évtizedeken át próbálták elfeledtetni a magyarság ünnepeit, hol tiltva azokat, hol megfosztva őket tényleges tartalmuktól, nemzeti jellegüktől. Így lett Szent István napja István király, illetve az új kenyér, no meg a magyar Alkotmány ünnepe. A vallásellenesség jegyében el kellett feledtetni, hogy augusztus 20-a a keresztény vallás felvételének, európai integrálódásunk, az ezeréves magyar államiság ünnepe. A múlt tagadása, meghamisítása lassan a nemzet önbizalmát rendítette meg. A nemzet és a nemzeti múlt tagadása eredményezte a nemzet megroppanását, határon innen és túl egyaránt, írta Vekov Károly. A magára hagyott magyarság Erdélyben, de a többi utódállamban is, szembe találta magát egyrészt a kommunista ideológiai megalapozottságú nemzettagadással, másrészt a többségi nemzet egyneműsítő, e közösségeket nemzeti jellegüktől megfosztani kívánó, beolvasztó törekvéseivel. Az egykori szentistváni birodalom területén ma számos új állam osztozkodik. Ám ezekben a magyarság messze nem rendelkezik azokkal a jogokkal, amelyekkel egykor bírt, de azokkal sem, amelyek az európai normák szerint ma megilletnék. /Vekov Károly történész: Szent István ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) összesen több mint 1,1 millió dossziét adott át a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Tanácsnak a kommunista politikai rendőrség archívumából. Az RHSZ eddig 7184 méternyi dossziét (1 152 983 darabot, 1 319 147 kötetet) adott át az átvilágító testületnek. A legutóbbi átadásra július végén került sor, amikor az RHSZ 8269 dossziét szállított át az egykori Szekuritáté irattárából. /Több mint 1 millió dossziét adott át az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Több száz millió lejre tehető a kár, amelyet az áradás okozott Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a kiáradt Varga-patak elöntötte a könyvtár alagsorát, nagy kárt okozva az itt működő látvány- és hangzóanyagteremben, valamint a raktárakban. Hasonló méretű áradás az 1800-as évek legelején volt Székelyudvarhelyen, az 1900-as évek elején pedig újból kiöntöttek a városon áthaladó patakok. /Sarány István: Pusztított az ár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Augusztus 20-át, Magyarország nemzeti ünnepét Erdélyben tölti Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke. Augusztus 19-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában legősibb nemzeti ünnepünk jelentéséről, Szent István király nagyságáról beszélt. Kitért arra, hogy az Aranybulla 1222-ben foglalta törvénybe Szent István ünnepét: „Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, hacsak valami nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni”. Dávid Antall József miniszterelnököt idézte: „Azt jelenti Szent István öröksége, hogy magyarság, kereszténység, európaiság elválaszthatatlan egymástól, s ebben gyökerezik egész szellemiségünk, európaiságunk. Minden magyar embernek augusztus 20-a azt jelenti, hogy megőrizzük múltunkat, jelenünkben mindent megteszünk a hazáért”. /Antalfi Imola: Augusztus 20. – az egyetemes magyarság jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, megbízott középítkezési és területrendezési miniszter Gyergyószentmiklóson beszéltek az útépítésről. Borbély László jelezte, az infrastrukturális beruházások céljaira rendelkezésre álló összeg jelentős hányada most a természeti katasztrófákban megrongálódott létesítmények helyreállításához szükséges. /(bálint): Nem lehet tudni, mikor folytatják az útjavítást. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Szoboravatással egybekötött Szent István-napi ünnepélyt tartottak augusztus 19-én Zeteváralján. A délelőtti szentmisét követően egy szoborcsoportot avattak a faluközpontban, mely Szent István királyt ábrázolja, amint a jogart és a koronát felajánlja Máriának, Magyarország védőasszonyának. Az ünnepségen felszólalt Mátyás Gábor plébános, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Kanyó Tibor, Hugyag község polgármestere, Spisják József szobrászművész, a szobor alkotója és Sánduly Lajos zeteváraljai iskolaigazgató. /(Balázs Árpád): Dávid Ibolya Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

171 éve annak, hogy 1834. augusztusában Orczy Lőrincz báró felolvasta Arad város közönségének azt a királyi rendeletet, ami a települést szabad királyi városi ranggal ruházta fel. Néhány évvel ezelőtt Arad város tanácsa ezt a dátumot tette meg a város napjává. /Lehoczky Attila: Évforduló és méltóság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Hat ország kisebbségi és regionális hagyományőrző néptáncegyüttese vesz részt az augusztus 18-tól 21-ig tartó VII. Szent István-napi Néptánctalálkozón Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. A szomszédos országokból is érkeztek magyar néptánccsoportok. A hetedik alkalommal megrendezett néptáncfesztivált a háromszéki Gidófalváról érkezett fúvószenekar fellépése indította. Hat ország tizenkét hagyományőrző együttese lépett fel a nyitóelőadáson. /Farkas Imola: Családias Szent István-napi örömünnep. Jó hangulatú nyitórendezvény a fesztiválsátorban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Gyergyószárhegyen a művésztábor Kapcsok néven kezdődik, s immár 31. alkalommal érkezhetnek művészek – 1990 után a világ minden sarkából – Kelet-Közép-Európa egyik legjobb nevű művésztelepére. Augusztus 18-án a Ferenc-rendiek kolostorának ebédlőjében Kassay L. Péter, az alkotóközpont igazgatója, P. Ervin atya, Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, Gáll Péter polgármester és Siklódi Zsolt grafikus, a tábor művészeti vezetője köszöntötte a megérkezetteket. /Bajna György: Megnyílt a Kapcsok Alkotótábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

A marosludasi RMDSZ-székház Petrőczy Kata Szidónia Galériájában megnyílt Henter Csaba Levente mérnök-festőművész kiállítása, aki a város szülötte, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatika Karán végzett, jelenleg Budapesten él. /(mezey): Kéken túli rajzok – Tárlat Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Augusztus 4–7-e között első alkalommal szervezték meg a gyulafehérvári főegyházmegyei családos tábort a Zetelaka melletti Ivóban. A szállást a Kolping tábor biztosította. A lelkigyakorlat részéhez tartozott a rendszeres és közösen végzett ima, a csend, az elmélyülés. /Juhász András Ernő és Réka (Csíkszereda): Tábor a családoknak. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 21./

A július 25–31. között megrendezett marosfői Háló-nagytábor keretében szervezték meg a Caritas-önkéntesek táborát. Magyarországról, Délvidékről és Felvidékről is érkeztek katolikus csoportok. A résztvevők általában otthon valamilyen önkéntes csoportban, többnyire plébániai Caritas-csoportokban tevékenykednek. /Knecht Tamás: A szeretet tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 21./

2005 júniusában Máramarosszigeten is baráti körbe szerveződtek a helyi volt piarista gimnázium diákjai. Gáspár Árpád elnök elmondta, hogy minden hónap utolsó hétfőjén találkoznak. A piarista gimnáziumnak 1948-ban, az államosítással s a szerzetesrendek feloszlatásával vetett véget a hatalom. /(Fodor György): Megalakult a volt máramarosszigeti piarista diákok baráti köre. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 21./

Vasile Blaga belügyminiszter augusztus 20-i nyilatkozata szerint hivatalosan tizennégyre emelkedett azoknak a száma, akik az áradások miatt vesztették életüket. Az esőzések most már az ország harminc megyéjét érintik. Az elárasztott települések száma 5444-re emelkedett. Az árvíz eddig 1301 házat rongált meg, összedőlt 196 ház. Az elöntött termőföldek összterülete meghaladja a 33 ezer hektárt. Több településen, Koppándon, Magyarszentpálon, Nagyiklódon és Szamosújvárnémetiben szükség volt a tűzoltóság beavatkozására a házakat, udvarokat, pincéket, kutakat elöntő víz kiszivattyúzására. /Tizennégyre nőtt az árvíz áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

„Szent István igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban”, hangsúlyozta augusztus 20-i beszédében Sólyom László köztársasági elnök. „Valóban mi részesei vagyunk a nemzetközi jog jogrendjének, és kötelezettjei vagyunk az európai jognak. De mégis új egyensúlyra van szükség, egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között. És igen, ezzel a határon túli magyarok ügyéről is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott. És ez nem maradhat így! Megoldást kell találnunk, annak tudatában, hogy ez nem puszta jogi kérdés, hanem politikai is. Én egész életemben a jog fejlődését kutattam, azt, hogy miként születnek új jogi megoldások, aztán miként terjednek, miként ismerik el őket. Higgyék el nekem, a jogban is vannak találmányok, vannak nagy felfedezések, és máris léteznek olyan jogi újdonságok, amelyek arra figyelemmel is születtek, hogy a magyarság határokkal van szétszabdalva. Például ilyenek az anyaország jogai, határon túli nemzetrészei azonosságának fenntartásában, amely máris a nemzetközi elismerés útján van.” /Sólyom: fájdalmasan félresiklott a határon túli magyarok állampolgársága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ „Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk” /Sólyom László a határon túli magyarok problémáját is felvetette. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./