Felvonulással, szentmisével, illetve ünnepi gálával zárult a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron, amelyen hat ország tíznél több kisebbségi és hagyományőrző együttese vett részt. Kolozsvár központjában a találkozón résztvevő csoportok vonultak népviseletbe öltözve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyétől a Szent Mihály templomig, majd a templom előtti téren táncbemutatót tartottak. A felvonulást szentmise követte a Szent Mihály plébániatemplomban. A Kisbácsban, Györgyfalván, Aranyosgerenden, Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Mákón és Magyarfenesen zajló rendezvények Szent István király emlékének jegyében teltek. Aranyosgerenden négy néptánccsoport mutatta be műsorát. Magyarfenesen három esemény zajlott párhuzamosan: a Szent István-napi ünnepség, a falunapok és a néptánctalálkozó. A szabadtéri kivetítőn a budapesti tűzijátékot követhették végig az ünneplők, majd a magyar és a székely himnusz hangjaira élőben is végignézhették a saját tűzijátékot. /F. I.: Néptáncosok forgataga Szent István napján. Ünnepi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Augusztus 20-án tartották a hagyományossá vált székelyszentistváni rendezvényt. Az ökumenikus ünnepi istentiszteleten és koszorúzáson Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke mellett Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét látták vendégül a szentistvániak. – „Hármasközség” is pontosan tudja az évezredes leckét: megmaradni, hagyományokat teremteni – hangzott el dr. Kelemen Atilla beszédében, aki azt ígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a hajdani község visszanyerje önállóságát. A csokfalvi Szent Imre-szobornál kezdődő ünnepség a szentistváni református templomban folytatódott. Kiss Dénes helybeli református lelkész emlékezett, az erdélyi magyarság számára fölemelő érzés volt néhai Antall József kijelentése, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, amit nemcsak mondott, hanem gyakorolt is. – Legfontosabb kötelességünk, hogy a nemzetet úgy újítsuk, változtassuk meg és úgy tegyük alkalmassá Európa számára, hogy ne vesszen el, hanem a változás által megmaradjon, legszebb és legjobb tulajdonságait megőrizze – fogalmazta meg a Szent István-i örökség lényegét Markó Béla, aki külön örömként említette, hogy Dávid Ibolya személyében olyan politikustársat lát vendégül, aki az együvé tartozás eszméjét képviseli. Dávid Ibolya elismeréssel szólt arról, hogy Hármasfaluban évről évre fenntartják a szent király emlékét, s ahol van erejük és bátorságuk jeleket állítani, Szent István, Szent Imre és a jövőben Gizella szobrának felállításával. /(bodolai): Az összetartozás ünnepe Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

A Szent István-szobor koszorúzását követően, a Bihar megyei Szentjobbon Tempfli József római katolikus megyés püspök jelenlétében augusztus 21-én felavatták Petőfi Sándor szobrát. A Révről elszármazott, Magyarországon élő Tőzsér Erzsébet alkotását a Pro Rév Egyesület ajándékozta a berettyócsohaji tanácsnak idén júniusban, azt követően, hogy Rév román többségű helyi tanácsa elutasította a büszt felállítását a település területén. /Petőfi-szobrot avattak Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Csíkszentkirályon ünnepelték Szent István király napját. Megkoszorúzták István király templom előtt álló, egész alakos szobrát. Megszentelték Csíkszentkirály zászlóját, melyen a székely jelképek, a Nap és a Hold, valamint a korona és a kereszt láthatók, és a település alapításának éve, az 1332-es évszám olvasható. Kiállítások, sportrendezvények, teleházavató követték egymást, majd záróünnepséggel értek véget az 5. alkalommal megrendezett csíkszentkirályi falunapok eseményei. /Kristó Tibor: Szent István-napi búcsú Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Kormánypárti önkormányzati tisztségviselők is aláírták a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azon tiltakozását, amelyben a helyi közigazgatási törvény tervezett módosítása ellen emelnek szót. Közöttük egyetlen RMDSZ-es van, Bunta Levente, Hargita megyei tanácselnök. /Kormánypárti tanácselnökök árulása? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Gyergyószentmiklósra látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. A régió RMDSZ-es tisztségviselőivel tartott találkozón kiemelték: elsősorban az RMDSZ munkájának köszönhető az évek óta járhatatlan Bucsin-tetőn áthaladó országút teljes felújítása, ami várhatóan lendületet adhat a környék idegenforgalmának, valamint a gyergyói-medence gazdasági fejlődésének is. A rekordidő – alig egy hónap – alatt lezajlott felújítás 500 milliárd lejbe került. Borbély László hozzátette: hamarosan következik a Csíkszereda–Balavásár útvonal felújítása. Szeptemberben folytatódik a földgázvezetékek lefektetése, és ha az idén nem is, de jövőre bevezetik a gázt Gyergyószentmiklóson. A városban egyébként a közeljövőben megkezdődik egy 150 férőhelyes sportcsarnok építése, Gyergyóditróban pedig tornaterem épül. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ számára elsődleges cél Erdély és ezen belül a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése. /Gergely Imre: Borbély László szerint az RMDSZ érdeme a bucsini útjavítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A törvénykezésbe való beavatkozásnak ítélte Haller István, a Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának elnöke a román külügyminisztérium azon átiratát, amelyben a tárca arra hívja fel a figyelmet, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságon hozott döntések következtében nem kötelezhetők további kártérítés fizetésére a hadrévi pogromban vétkesnek ítélt személyek. Hadréven az 1993. szeptember 20–21-én kirobbant etnikai konfliktusban egy román és három roma nemzetiségű lakos vesztette életét, a többségi lakosok felgyújtották a faluban élő cigány családok házait, és elkergették őket a településről. 1997-ben egy 22 fős roma csoport a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult, amely most ítéletében jóváhagyta 15 személy peren kívüli egyezségét a román állammal, mely szerint összesen 262 ezer eurót kapnak. Július 12-én a bíróság elmarasztalta Romániát hét roma állampolgárával szembeni rossz bánásmód és hátrányos megkülönböztetés miatt, és kötelezte a román államot, hogy a hét kérelmezőnek fizessen összesen 238 ezer eurót az őket ért anyagi és erkölcsi kár megtérítésére. /Külügyminisztérium–PEL-ellentét Hadrév-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Az Ablak Európára rendezvénysorozat keretében a debreceni virágkarnevál néhány résztvevőjének, több helyi virágkompozíciónak, illetve Bihar megyei tánccsoportok bemutatóinak örülhettek augusztus 21-én a váradiak a központi parkolóban. „Három éve láttam először Debrecenben a virágkarnevált, és azóta dolgozom azon, hogy ezt a váradiak is megcsodálhassák. Most sikerült legalább a rendezvény egy kis szeletét idehozni” – mondta el a Krónikának Bíró Rozália alpolgármester. A két települést testvérvárosi kapcsolat köti össze, és Nagyváradnak fontos szerepe van a pályázatban, amellyel Debrecen szeretné elnyerni a 2010-es Európa kulturális fővárosa címet. A bihari virágkarnevál Nagyszalontára is eljutott, ahol a lakosság megcsodálhatta a híres Csonka-torony virágból kirakott mását. A virágkompozíción kívül látható volt Nagyszalonta címere, zászlók és olyan feliratok, amelyek a település alapításának jövőre esedékes 400. évfordulóját hirdették. /Kiss Csaba, Rostás Szabolcs: Labanckergetés Váradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Ötödik alkalommal szervezte meg a segesvári Interetnikai Ifjúsági Oktatási Központ a kisebbségek fesztiválját. Az idén először valóban mindenki eljött, így összesen 20 nemzeti kisebbség képviseltette magát. Az etnikumok együttesei a főtérről a várba vonultak, ahol mindhárom hétvégi napon, sorban bemutathatták táncaikat, műsoraikat. Megvitatták a következő témákat: a kisebbségek Európában a csatlakozás után, illetve a kommunizmus kezdetei Romániában a zsidó és a magyar kisebbség szemszögéből. A beszélgetést dr. Lucian Nastase kutató moderálta. /-vagy-: V. kisebbségi fesztivál Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Immár második alkalommal szervezett ökológiai tábort az elmúlt napokban a Kalotaszentkirály-Zentelkén létrehozott Silvanus Ökológiai Egyesület a környék diákjai számára. A rendezvényen Körösfőről, Bánffyhunyadról és Kalotaszentkirály-Zentelkéről vettek részt gyerekek. A táborban természetes anyagokból készítettek tárgyakat,. A hét végi táborbontáskor valamennyi résztvevő ajándékot kapott, amelyet Péter György-Árpád, a Silvanus Ökológiai Egyesület elnöke nyújtott át. /R. Sz.: Ökológiai tábor Kalotaszentkirályon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A táncházmozgalom „szülőfalujában”, Széken zárul immár hetedik éve az erdélyi tánctáborok sora, a Széki Napokkal. Ezúttal többen jelentek meg viseletben. /Rostás-Péter Emese: Szűk helyen érik a tánc a Széki Napokon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Közel félezren tértek haza a hétvégén Petrozsényba leróni kegyeletüket egykori iskolájuk, tanáraik előtt. Augusztus 20-án elsőként Barra Árpádné Makkai Cinke, a nemzedéktalálkozó megálmodója és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A hajdani magyar iskola értékadó kicsi magyar sziget volt – fogalmazott Csősz Gábor nyugalmazott tanár. A tanár emlékezett 43 évi petrozsényi munkájára, az állandó zaklatásokra, a magyar könyvek, köztük a Révai Lexikon elégetésére és a fenyegetésekre. Winkler Gyula miniszter rámutatott az anyanyelvű oktatás fontosságára. Fekete Zsolt ny. tanárnak végig kellett néznie a nyolcvanas években a petrozsényi magyar oktatás elsorvasztását, mely 1996-ban a középiskolai anyanyelvű oktatás megszűnésével záródott. A szülők gyermekeket román iskolába íratták, a magyar választott politikusok nem dolgozták ki idejében a szórványoktatást megerősítő stratégiát. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes örömmel jelentette be, hogy szeptembertől több száz gyermek számára indítják újra a Szent Ferenc Alapítvány által rendbetett egykori zárdaépületben a petrozsényi magyar iskolát. Emléktáblát avattak a szeptembertől újra magyar iskolaként működő zárdánál. /Gáspár-Barra Réka: Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Első alkalommal szerveztek Tekerőpatakon fúvóstalálkozót. A zenekarok a falu négy pontjáról indulva muzsikával is toborozták a hallgatóságot. Kolumbán Imre, Újfalu polgármestere nem feledkezhetett meg Kolumbán István érdemeiről, aki 55 esztendeje tagja a kitűnő fúvószenekarnak, s csaknem fél évszázada vezetője is. Több zenekar is fellépett: a 30 tagú parajdi – egykori Bányász – fúvószenekar, Gyergyóditró fúvószenekara, a Remetei Zenei Egyesület, a gyergyóalfalvi, a csíkmadarasi és a helyi fúvószenekar. /Bajna György: Fúvóstalálkozó Tekerőpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

A hétvégén Györgyfalván falutalálkozót tartottak, melyre sok, a településről elszármazott ember látogatott haza. Fellépett a helyi Körtefa tánccsoport. Ökumenikus istentisztelet után átadták a templomkertben felállított emlékművet, mely a második világháborúban elesett helybeliekre emlékeztet. Ifj. Starmüller Géza fából faragott alkotásán tizenkilenc áldozat neve (közülük kettő román), valamint a Kiszaggatva és derékbatörve felirat olvasható. Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője bemutatta azt a monográfiát, melyet Györgyfalva – György pásztor népe címmel Antal József nyugalmazott református esperes írt. A szerző huszonöt éven keresztül volt a falu lelkipásztora. /Ö. I. B.: Emlékműavatás és monográfia-kiadás Györgyfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A Szapáryfalvi Napokon nyitották meg hivatalosan az e-Magyar pontot, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány és a romániai Progress Alapítvány támogatásával létrehozott információs irodát. A falunapokat szervező Gróf Szapáry Péter Társaskör székhelyén, az ifjúsági klubban Erdődi Endre, az egyesület elnöke ismertette a helybéliekkel és a meghívottakkal az e-Magyar pontok lényegét. /P. L. Zs.: e-Magyar Pontot avattak a Szapáryfalvi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

A Lido vendéglőben gyűltek össze az aradi magyarok, hogy bállal ünnepeljék Szent István király napját, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapját. Éjfél körül Most mutasd meg! vetélkedőre is sor került, a hajnalig tartó bálban a hangulatos zenéről Papp Attila és zenekara gondoskodott. /Az aradi magyarok bállal ünnepeltek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Megrendezte hagyományos Szent István-napi programját Buziásfürdőn a temesvári Szórvány Alapítvány. Bognár Levente aradi alpolgármester a humánerőforrás-menedzsment fontosságát emelte ki. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a diaszpórában működő civil szervezetek révén a magyarságukat is meg tudják élni. Kása Zsolt jogász és Bodó Barna a pályázatokról és pályázatírásról tartott előadást, délután Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vállalkozói szféra és a politikum együttműködési lehetőségeiről beszélt. Megkoszorúzták a helyi Református Központban Trefort Ágoston (1817–1888) mellszobrát. A “föld alól visszaállított” Trefort-szobornál és Deák Ferenc pihenőjénél (a több mint másfél évtizede eltüntetett kőpad mása előtt) Fazakas Csaba református egyházmegye esperese mondott ünnepi beszédet. /P. L. Zs.: Szent István-napok Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus 19-án adta át. /Kitüntették Albert Álmost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Augusztus 20-án több száz zarándok indult egyházi zászlók alatt, Szent István-énekeket énekelve, a kézdiszentléleki erődtemplom elől Perkőre. Magyarországról is jöttek szép számban. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A zuhogó eső ellenére kétezres tömeg vonult a kis kápolna mögött felállított szabadtéri oltár elé meghallgatni az ünnepi szentmisét, Szent István királyra emlékezni. Az oltár két oldalán felsorakozott Kézdi-Orbaiszék római katolikus papságának zöme. /Iochom István: Szent István-búcsú a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Augusztus 20-án Felsőesztelneken, a borvízkútnál a keresztény államiság ezerszáz éves, valamint Szent István király emlékére kettős keresztet avattak. A kőből készített hármashalmon álló három méter magas emlékkeresztet a közbirtokosság és a Szacsvai János Alapítvány megbízásából Bíró Gyula helybeli faragómester készítette. A kis parkban díszőrséget álltak a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság gyalogos katonái. Szent István alakját és Háromszék megyei kultuszát Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója méltatta, külön kitérve arra, hogy Szent István napja a legrégebbi nemzeti ünnepünk, hiszen több mint kilencszáz éve ünneplik. /Iochom István: A Szent Királyra emlékeztek (Keresztállítás Esztelneken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Harmadik alkalommal szervezték meg Kézdiszentléleken a falunapokat. A perkői szabadtéri színpadon az alsónyéki, a kézdiszentléleki Perkő, a csernátoni és zabolai népi táncegyüttes szórakoztatta a nagyszámú közönséget. Az idei falunapok fénypontját a park-, címer- és zászlóavatás jelentette. A címert és a zászlót helybeli és alsónyéki népviseletbe öltözött ifjak tartották. /Iochom István: Park-, községcímer- és -zászlóavatás (Kézdiszentléleki falunapok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Harkányban augusztus 20-án Wass Albert költő és író első egész alakos szobrát avatták fel; a 240 centiméter magas tölgyfaszobor a szászrégeni Baróthi Ádám alkotása. Az avatóünnepségén Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke méltatta Wass Albert írói munkásságát. /Wass Albert-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Nagy ünnep volt augusztus 20-án Kadácson, az unitárius egyházközségben. Szombatfalvi József unitárius esperes köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket. A hódmezővásárhelyieket hídépítőknek nevezte. Kádár Attila kadácsi lelkész a 2004. december 5-ei szavazás okozta lelki sebek begyógyulásáról, a testvéri kéznyújtásról, az összetartozásról beszélt. A templomkertben a nemrégiben felállított zászlórúdnál énekelt a helyi kórus, majd az alkalmi színpadon a korondi fúvószenekar, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szórakoztatta az ünneplő közösséget. Az alkalomra Kadácsi Keresztény Szó néven színes vallásos és közéleti lapot is megjelentettek. Emlékezetes maradt a Kadácsi Napok sok eseménye. /Balázs Árpád: Hídépítő Hódmezővásárhely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

Első ízben rendeztek falunapokat Bögözben. Az eseményen jelen volt az anyaországi Kaskantyú testvértelepülés küldöttsége, hazajöttek az elszármazott falubeliek is. A rendezvény augusztus 20-án Balázs Ferenc zeneszerző-karnagy szülőházánál kezdődött. Farkas Márton polgármester Szent István királyra emlékezett és a szülőföldön megmaradást hangsúlyozta. Finta Béla, Orosz-Pál József karnagy és dr. Kardalus János néprajzkutató beszélt Balázs Ferenc, a híres zeneszerző, karnagy életéről, munkásságáról. Leleplezték a Szabó János udvarhelyi szobrászművész által készített plakettet, melyet koszorúzást zárt. Az eseményen fellépett a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. Megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Emléktáblát lepleztek el Bögöz első írásos említésének 673. évfordulója alkalmából. Ezután könyvbemutatót tartottak, a Bögöz-monográfia második kötetét dr. Kardalus János néprajzkutató ismertette. A délután eseményeit sportrendezvények, valamint a bögözi és a nagygalambfalvi iskolások néptánccsoportjainak műsora zárta. /Fbz: Megmaradni a szülőföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

A SME című szlovák liberális lap azért bírálja Bugár Bélát, mert a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökeként a múlt hét végén Ipolyságon jelen volt azon a Szent István-napi ünnepségen, amelynek szervezésében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szélsőséges magyarországi szervezet is részt vett. A lap felidézte, hogy egy szélsőséges szlovák mozgalom korábbi rendezvényén megjelent szlovák politikusok részvételét szlovák részről azóta sem merte bírálni senki. /Szlovák lap bírálja Bugár Bélát. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23

Öt tárcára terjed ki a kormányátalakítás, két liberális és két demokrata tárcavezetőt cserélnek le, de ide sorolható az új művelődési miniszter kinevezése is – jelentette be Calin Popescu Tariceanu. A struktúra változtatásával kapcsolatban Markó szerint a D.A. Szövetségen belül egyelőre nincs konszenzus. /E.-R. F. – Sz. K.: Kormányátalakítás: négy plusz egy tárca cserél vezetőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Elkészült a magyarországi polgári titkosszolgálatok éves jelentése, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával is ismertettek. Ennek kapcsán szó volt egy kémtörténetről, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalához és Erdélyhez kapcsolódik. – A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat, ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek – közölte Tóth András, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel, akit a Magyar Nemzetben megjelent kémtörténettel kapcsolatban keresett meg a hírügynökség. A Magyar Nemzet augusztus 22-én beszámolt arról, hogy az NBH tavaly kiszorított Magyarországról egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgoztak. A Magyar Nemzet szerint a házaspár nőtagja, Sz. I. korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott, és itt „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta már leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. Tóth Károly elfogadhatatlannak tartja, hogy „Magyarországon lassan dicsőség lett valós, vagy nem valós államtitkokat, az állam érdekeit semmibe véve a nyilvánosságnak kiszivárogtatni”. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, határozottan visszautasította, hogy a napilap összefüggésbe hozta őt egy kémtörténettel. Bálint-Pataki József, akit egészségügyi okok miatt, saját kérésére, július elsején mentett fel elnöki tisztéből a külügyminiszter, az MTI-nek elmondta: elkeseredett, hogy ilyen színvonalú koholmányok, képtelenségek jelenhetnek meg egy országos napilapban. Leszögezte: elnöksége alatt, azaz 2002 júliusa és 2005 júliusa között a hivatal egyetlen munkatársával szemben sem merült fel nemzetbiztonsági jellegű probléma. /”Kémbotrány” a HTMH-ban? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Index című internetes portál úgy tudja, Szatmári Tiborról és feleségéről van szó, az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett a budapesti oktatási tárca főtanácsosa is volt, férje pedig nem más, mint Szatmári Tibor, az RMDSZ egykori budapesti irodavezetője. Szatmári Ildikó egyébként a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az Apáczai Közalapítványban, Szatmári Tibor pedig idén januárig intézte az RMDSZ anyaországi kapcsolatait. Szatmári Ildikó a magyar titkosszolgálatok információi szerint intim kapcsolatba került a HTMH időközben leköszönt vezetőjével, Bálint-Pataki Józseffel, továbbá ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével. Ezt a lap szerint számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúsítják. Szatmári Tibor az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. „Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak, hogy a Szekuritátéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait” – magyarázta Szatmári Tibor, aki RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szövetség kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellent, ha Markó Béla kormányfő-helyettes tanácsosaként egy másik országban dolgozna. Szatmári jelezte, felesége még tavaly tavasszal átesett, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, továbbá neje az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről maga mondott le, mert „ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia”. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak az Indexnek elmondta, augusztus 22-én szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, viszont az RMDSZ már december–január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. „Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára” – fogalmazott Markó. Répássy Róbert, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja – részletek említése nélkül – azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában mások mellett szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. /Besúgó az RMDSZ volt tanácsosa? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Nemzet cikke: Villányi Károly: Kormányzati érintettek a kémtörténetben /aug. 22./.

Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) kampányt indított a rasszista falfirkák eltüntetéséért. Bukarestben festékes bödönnel felszerelve már el is indult egy háromtagú csapat: Asztalos Csaba, az ODT elnöke, Onno Simons, az Európai Bizottság romániai küldöttségének helyettes vezetője, valamint Madalin Voicu, SZDP-s parlamenti képviselő. Utóbbi elsőként tüntette el a Halál a cigányokra tartalmú, horogkereszttel is ellátott falfirkát. Kolozsváron a Tranzit-ház falán is megjelent egy horogkereszt. A rendőrség az ügyben helyszíni terepszemlét ígért. /Festékes bödönnel a rasszista falfirkák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Augusztus 22-én az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla jelenlétében, az aradi Megbékélés Parkban felhúzták a román trikolort, illetve a magyar nemzeti lobogót, és az Európai Unió zászlóját. Az avató ünnepségre csaknem másfél évvel azután keretében került sor, hogy a Szabadság szobrot ismét felállították Aradon. Markó szerint fontos, hogy a Megbékélés Parkjában ezentúl állandóan jelen lesz a három lobogó. /E-R. F.: Felavatták az aradi Megbékélés Parkot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ – A román-magyar megbékélési emlékpark létrehozása ismét azt bizonyítja mindenki számára, hogy Arad jelentős hagyományokkal rendelkezik a nemzetiségek együttélése, a nézetek közötti megbékélés terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Aradon. /Felavatták a Megbékélési emlékparkot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Harmadik-negyedik éve ismeretlenek rendszeresen bemázolják Szapáryfalván a magyar nyelvű helységnévtáblát, mindig a falunapokat megelőző hetekben, hónapokban. Idén is ez történt, több mint egy hónapja éktelenkedett a tábla lefestve, a falu és a községi elöljárók, a román polgármester és a magyar alpolgármester szégyenére. Bolgár, szerb vagy éppenséggel román helységnevet még nem festettek le errefele. /Szúrja a szemet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./