Három nap alatt legalább hat halott, négy eltűnt, sok ezer kilakoltatott személy, tomboló vízesésekké vált patakok, 256 víz alá került falu és város, elárasztott utak és vasutak, sziklaomlások és földcsuszamlások – ez a részleges gyorsmérlege a harmincegy megyében pusztító árvíznek. Az ország területének több mint kétharmadán jelentős esőzések, szélviharok sújtják a településeket. Emberek ezreit kellett kilakoltatni, körülbelül ezerre tehető az árvizek csapása alatt összeomlott vagy súlyosan megrongált házak és lakások száma, százezer hektárnyi termőterület került víz alá. Százával fertőződtek meg a falusi kutak, áram- és vízszolgáltatási kimaradások jelentkeznek. A Gyimesekből eredő, a bákói csángóvidéket átszelő Tatros patakán feljegyzések szerint ötszáz éve nem keletkeztek olyan pusztító árhullámok, mint most. Katonai vízi- és szárazföldi járművek viszik az élelem- és gyógyszersegélyt az árvizekben elszigetelt településekre. Több mint ezer Kolozs megyei lakos rekedt saját falujában, mert az utak járhatatlanokká váltak. Aranyosegerbegyen földcsuszamlások veszélyeztetik a környékbeli háztartásokat. Földcsuszamlás történt Kolozsváron, a Fellegvár részén is. /D. I., E. F.: Víz alá került Románia: harmincegy megyében pusztít az árvíz. Tragikus a természeti katasztrófa mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Jelentős magyar siker született július 13-án az Európai Parlamentben: a testület környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága második olvasatban is megszavazta a bányászati hulladékokról rendelkező közösségi irányelv tervezetét, amelyet a magyar képviselőknek sikerült a korábbinál szigorúbbá tenniük, s így lehetőséget nyújt arra, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás ne okozhasson majd a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti katasztrófát. Az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük előtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt. /Magyar siker Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A kormány által az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cégnek az adósságok törlesztése jegyében 12 millió eurót utal át. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Brassó–Bors autópálya tervezete teljes mértékben újrainduljon, mondta Boc, a DP elnöke. /Újabb adósságtörlesztés a Bechtellel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Elkezdődtek a tárgyalások a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Petre Roman vezette Demokratikus Erő között egy szociáldemokrata pólus létrehozása érdekében. A kezdeményező Roman volt. Ismeretes, hogy 1992-ben, a Nemzeti Egységfront szakadásakor a Roman-szárny később Demokrata Pártra (DP) változtatta nevét. 1996–2000 között a Demokratikus Konvenció pártjai mellett tagja volt a kormánykoalíciónak, a 2000-es választásokon rossz eredménye miatt azonban Romant leváltották, helyét a DP-ben Traian Basescu vette át. A vezetőváltást követően Roman hamarosan kilépett a pártból, és új politikai formációt hozott létre Demokratikus Erő néven, amelyet azonban jelenleg alig 1 százalékra értékelnek a közvélemény-kutatások. A Demokratikus Erő és az SZDP várható egyesülésével – pontosabban a Roman-zsebpártnak az SZDP-be való beolvadásával – újabb „tékozló fiú” tér vissza az „anyapártba”. Előtte Adrian Severin, a Roman-féle DP másik markáns egyénisége is (újra)felvételét kérte. /Petre Roman beolvadna a Szociáldemokrata Pártba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertől megkezdje működést az Újvidéki Egyetem önálló szabadkai tanítóképző kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács július 12-i ülésén komoly előrelépés történt e tekintetben. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg ülését a testület, ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Szlobodan Vuksanovics szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNT-vel és a bejegyzett kar ügyvezető dékánjával karöltve a lehető legrövidebb időn belül indítsa be az akkreditációs eljárást. Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképző karának kihelyezett tagozata működik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben kötelezően folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken is. /Józsa László szerint jó esély van a szabadkai tanítóképző kar beindítására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

A magyar-román határ orosházi Határőr-igazgatóságához tartozó szakaszán 2005 első félévében 33,8 százalékkal növekedett a tiltott határátlépések száma; emellett nőtt az úti okmányokkal elkövetett közokirat-hamisítások aránya is. A határrendészek által felderített jogsértések száma (4.234) 65,8 százalékkal nőtt és emellett az átkelőhelyeken a körözésekhez kapcsolódó elfogások aránya is növekedett 34,3 százalékkal. /Több a tiltott határátlépés a román–magyar határon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

A Postafiók rovat közölte az olvasói levelet. Először a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőségéhez fordult kérdésével, de nem kapott választ: a Népújság egy szót sem említett a Megfeszített című rockoperáról, melyet Csíksomlyón adtak elő. Miért nem írtak arról, hogy az előadás megmozdította az emberekben azt, amire szükségük van? /Novák Sándor, Marosvásárhely: A marosvásárhelyi Népújsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) meghívására Kolozsvárra látogatott a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium küldöttsége, élén Pásztohy András politikai államtitkárral. Néhány évvel ezelőtt egy franciaországi tanácskozáson, a nyugat-európai szakemberek értetlenül szemlélték Románia esetét: nem értették, miként lehetséges az, hogy egy országban négymillió gazdát, és egymillió lovat tartsanak nyilván – mesélte Pásztohy András. Ez a gazdálkodás-típus a csatlakozás után nem maradhat fenn: az érvényesüléshez egyetlen út vezet: a tömörülés, a szövetkezés. Szükség van magyar nyelvű ismeretterjesztő anyagokra, könyvekre, CD-lemezekre, magyarországi szakemberek rendszeres előadásaira. /(ercsey): Tömöríteni kell a gazdaságokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata Rétyen összehívta a magyar zenekarvezetőket s a zenekarok fenntartóit, jeles külföldi és hazai szakemberek, professzorok és zenepedagógusok-oktatók tartottak előadásokat. Folytatták a zeneművelődési sorozatot, megnyitották az egyhetesre tervezett karnagyképző tanfolyamot. Rétyen tartják július 16-án a fúvómuzsikás rendezvénylánc nyitányát, a Fúvósfórumot, jelezte Kelemen Antal karvezető. Réty két testvértelepülésének küldöttségével ünnepelik meg a rétyi fúvószene 70. évfordulóját. Július 7-én lesz a Rétyen tartózkodó tíz zenekar szabadtéri közös koncertje a Nyírben. Ugyancsak Rétyen július 24-én nyitja meg kapuit két hétre a hagyományos ifjúsági és gyermek zenei tábor, melynek az Antos János Általános Iskola ad otthont. /Kisgyörgy Zoltán: Zenélő Réty. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Július 13-án Csíkszeredában megkezdődött a Régizene Fesztivál. Az amatőrizmus és a professzionalizmus határán lévő rendezvényt elsőrendű, hivatásos szintű fesztivállá alakítottuk, jelentette ki sajtótájékoztatóján Majó Zoltán, a fesztivál művészeti vezetője. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a város életének, kulturális, turisztikai kínálata egyik fontos elemének nevezte a rendezvényt. /Sarány István: Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Minden lehetőséget ki kell használni a vendégfogadásban és az idegenforgalomban – mondja Reisz Erzsébet, a parajdi Trans Tur turisztikai Kft. igazgatója, a Romániai Faluturizmus Országos Szövetségének alelnöke. Ezt a célt szolgálta a Budapesten, a Magyar Sajtó Házában szervezett kiállítás is, amelyen az Erdélyben, de főleg a Székelyföldön járt újságírók által készített több száz fotóból a legszebb ötvenet mutatták meg a nagyközönségnek. A kiállításról a magyar elektromos és írott sajtóban egyaránt jó kritikák jelentek meg. /László Miklós: Megmutatni Székelyföldet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

Hetedik alkalommal rendezték meg Agyagfalván a fúvóstalálkozót. A rendezvényen az albertirsai fúvószenekar, továbbá a gyergyóalfalusi, a fehéregyházi, valamint az udvarhelyszéki fúvószenekar lépett fel. A szervezők a Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület és az Agyagfalva 48-as Alapítványa voltak. Az agyagfalvi emlékműnél ünnepi beszédek hangzottak el. Farkas Márton köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Nem véletlen, hogy ezen a történelmi helyen tartjuk a hetedik fúvóstalálkozót. A népdal, a népzene megtartó erő, amely nemzedékről nemzedékre száll, és összetartja az egy helyről származókat.” /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó Agyagfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

Július 12–23. között hagyományőrző tábor nyílt diákoknak Homoródalmás községben, a helyi Művelődési Házban. A gyermekek megismerkednek a népi mesterségekkel. Eljött egy anyaországi csoport is. A népi mesterségek oktatója a gyergyószentmiklósi Tölgyesi Béla népművész. /Fekete B. Zoltán: Hagyományőrző tábor Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvénye, az immár hagyományos Lyukasóra jó hangulatú volt. A meghívottak – Farkas Ernő tanár, Csíky Boldizsár zeneszerző, Kovács András Ferenc költő, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költő – megtréfálták a közönséget. /Nagy Botond: Évadzáró Lyukasóra. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

A Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok keretében július 15-én kezdődik az Artera Alapítvány legrangosabb nyári rendezvénye, a Míves Emberek Sokadalma. A mesteremberek kirakodóvására és a mesterségek bemutatója mellett népzenei és színművészeti produkciók is lesznek. Az Artera Alapítvány az idei évtől a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetségének tagja. /Szász Emese: Holnaptól benépesül a Székely Támadt Vár. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

A József Attila Kör (JAK) írószervezet nemrég véget ért szentendrei fordítótáborának egyik szervezője a csíki származású Dánél Móna volt. Elmondta, hogy idegen anyanyelvű fordítók többek között erdélyi meghívottakkal is megismerkedhettek a táborban. Dánél Móna egyszerre doktorál a budapesti és a kolozsvári bölcsészkaron, a nyugati magyar irodalom neoavantgard irányát kutatja. Négy éve Budapesten, Kolozsváron és csíki szülőfalujában, Pottyondon él, közben ösztöndíjjal Moszkvában, Bécsben, Firenzében is járt. Budapesten erdélyi magyar, romániai magyar lett, míg Firenzében román útlevéllel rendelkező személy, és spanyol és bolgár barátnőinek történelmet kellett mesélnie, hogy miként magyar, ha román... /Gergely Edit, Budapest: Pihegő moha a csíki Pottyondon. Beszélgetés Dánél Móna irodalomkutatóval és -szervezővel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányához újabb hozzászólások érkeztek: a/ Bertha Zoltán irodalomtörténész szerint pontokba szedett bizonyítékok sorolásával tüsténkednek többen Sütő András írói-emberi teljesítményét (félévszázaddal ezelőtti megnyilvánulásait alapul véve) kisebbíteni vagy meghazudtolni. A posztmodern elméletek többé nemigen tulajdonítanak kitüntetett jelentőséget az olyan levéltári vagy egyéb adatbogarászásnak, amelynek módszereit bárki elég könnyen elsajátíthatja. Sütő már nem népszerű, hatása szűnőben van, életműve vegyes értékű, remekművet nem vagy alig írt – hangzanak a minősítések. Minden irodalomelméleti konferencia az imaginárius múltat konstituáló fikciókról szokott elmélkedni manapság, jegyzete meg Bertha Zoltán. Az irodalomtörténetben általában nem szokott sikerülni az idők során korszakos jelentőségűnek bizonyuló életművek életrajzi alapon történő devalválása – Villontól Adyig és tovább. Tény, hogy százezrek számára jelentettek és jelentenek ma is Sütő művei hiteles helyzettudósítást és helyzettudatosítást a magyarság nemzeti és kisebbségi sorsát illetően. Százezrek nemzeti öntudata és lélekjelenléte erősödött általuk, s a megmaradásba vethető reményt táplálták évtizedeken át, hangsúlyozta Bertha. Erőteljesebb érzelmi hatást keltenek a Sütő-művek még ma is, mint más, „posztmodern” sztár-szerzőkéi. A vita során valaki a Wass Albert-kultuszt megsokalló véleményét is kifejezte. Ezek szerint korlátozni kellene az olvasói szabadságot, s felfüggeszteni a nemes liberális eszmét, hogy mindenki azt olvas, amit akar és amit szeret? Mindig csak a sajátos, markáns nemzeti (nemzetféltő) tematika váltja ki az ellenérzést, egyfolytában csak az szúr szemet? A régi dokumentumok vizsgálatából miért kell Sütő András írói teljesítményére vonatkozó negatív ítéletekhez jutni? /Bertha Zoltán: Nem lehetnénk tényleg legalább posztmodernek (bokaharapdálás helyett). = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./ b/ A Hét június 30-i számában Parászka Boróka Sikeres kudarc című cikkében sajnálkozással állapította meg, hogy a lap hasábjain hónapok óta folyó vitában, mely szerinte a „Földes László–Sütő András ügy”-ről szól, „hallgatott a hazai irodalom”. Miért lett a vitából „Földes László–Sütő András ügy” Sütőt Andrást lejárató, rágalmazó célzattal? – kérdezte Nagy Pál hozzászólásában. Amolyan „megélhetési gyűlölködők” forgatják hévvel méregbe mártott tollukat egyik-másik vita-cikkben, állapította meg. Parászka Boróka azt írta, hogy vállaltak minden véleményt, cenzúra nélkül. Valójában az A Hét szerkesztősége durván megcenzúrázott hozzászólásokat: Sylvester Lajosnak Egy „Bírói” ítélkezés margójára című cikkét (június 9.-i sz.) jócskán meghúzva közölték, holott a szerző a szerkesztőségnek küldött levelében határozottan megmondta: csakis a teljes szöveg megjelentetésével érthet egyet. Róna Éva írásának ugyanez lett a sorsa. Mindkét esetben a Sütő Andrásra vonatkozó pozitív mondandó kigyomlálását látta szükségesnek a végrehajtó munkatárs... Nagy Pál június 10-én írt az A Hét-nek: fontos lenne Hajdu Győző terjedelmes feljelentésének közlése. Hajdu ugyanis leírta, illetékes pártfórumoknak jelentette mindazt, amit Földessel kapcsolatban észlelt, és később információs anyagát benyújtotta a helyi állambiztonsági szerveknek is. Hajdu Győző beismerte tehát, hogy nem csupán a pártot informálta, de a belügynél is feljelentette Földes Lászlót 1958 augusztusában. Ez mutatja, hogy ki is volt a Földes-ügy főszereplője. Miért csak az Sütő szövegének közlését tartotta fontosnak A Hét? A Hajdu-féle irat közlését nem vállalta. Parászka Boróka szerint Hajdu Győző ebben „a vitában (s általában) nem jelentős személy; nem „releváns”. Eszerint a hetilap csak olyan személyekkel kíván foglalkozni a lap, akik súllyal vannak jelen a közéletben, az irodalomban. Ez szelektív eljárás. Nem igaz, hogy Parászka Boróka felajánlotta volna: írásban „foglaljam össze álláspontomat Hajdu Győző szerepével kapcsolatban”. Ilyesmiről szó se volt. Ellenben tény, hogy telefonbeszélgetésüket a szerkesztőségben „rögzítették”. Így ellenőrizni lehet: semmiféle fenyegetésről nem volt szó. /Nagy Pál: Egyoldalú „helyzetértékelés” = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./ c/ Szerkesztőségi választ közöltek: „Nagy Pál sorozatosan csúsztat, és valótlanságokat állít.” Csúsztat, amikor azt állítja: durván megcenzúrázták a szövegeket. Két esetben tekintettek el a teljes szöveg közlésétől: amikor olvasói levelet közöltek (Róna Éváét). Ilyenkor éltek a rövidítés és szerkesztés lehetőségével. Sylvester Lajos lapzárta után visszavonta saját terjedelmes szövegváltozatát, ezért a rövidített változatban közölték. Szerintük Nagy Pál telefonálásánál elhangzottak sértések és fenyegetések. /A Szerk.: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./

Dr. Nagy Lajos körorvos 43 éve él Rétyen. A gyógyítás mellett a családok és a faluközösségek szellemi és anyagi gyarapodását is előmozdította feleségével, Nagy Lenke igazgató-tanárnővel. Dr. Nagy Lajos rétyi lakása Kárpát-medence-szerte ismert szellemi találkahellyé vált, ahol írók, költők, művészek mindig is szíves vendéglátásra, találtak. Kiadásra és kiadóra vár nagy munkája, Réty monográfiája. /Sylvester Lajos: Elkészült Réty históriai ,,hosszmetszete”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Sepsiillyefalván zajlik az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által szervezett Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor. Vajdasági, magyarországi és erdélyi, anyanyelvi vetélkedőkön díjazott diákok vesznek részt a táborban. A diáktáborral párhuzamosan nyelvészeti szeminárium is zajlik Illyefalván, a délelőtti szakmai programokon a szótárírási munka sajátos nehézségeiről, kihívásairól, feladatairól értekeznek, illetve a nyelvészeti kutatások legfrissebb eredményeivel ismerkedhetnek a résztvevők. /(vop): Anyanyelvi tábor Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./ Péntek János, az AESZ elnöke megnyitóbeszédében az anyanyelv megőrzésének jelentőségére, illetve arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy a Kárpát-medencében szétszóródott magyarok megismerjék az erdélyi kultúrát, hagyományokat. /Bíró Blanka: Anyanyelvi tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Az elmúlt napokban 482 települést, 53 319 hektárnyi termőföldet, 11 246 házat árasztott el a víz, amelyből 242-t pedig teljesen tönkretett. 8616 személyt kellett kilakoltatni, öten meghaltak, további öt személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. Országszerte az áradás tönkretett 370 hidat és 445 kisebb hidat, amely 1192 ember elszigetelődését okozta. Valamennyi katonai egységet a katasztrófa sújtotta területekre vezényeltek, ahol mentőakciókban vesznek részt. Kolozs megyében tizenegy település 950 háztartása maradt villanyáram nélkül, miután az eső tönkretett több transzformátort. Fehér megyében 300 házat öntött el és egyet teljesen tönkretett az ár, a heves esőzések miatt 750 pince telt meg vízzel. Nagyenyeden több mint 200 házat, 500 pincét és több tíz hektár termőföldet árasztott el a víz. 110 lakost kellett kilakoltatni a különböző lakónegyedekből. Úrháza községben 20 személyt kellett kilakoltatni, miután a víz elárasztott 11 házat. Alsóaklos jelenleg elszigetelt a külvilágtól, a víz elzárta a faluba vezető utat. A faluban rekedt embereknek helikopterrel küldtek élelmiszert és vizet, mert a kutak vize fertőzött. /D. I., E. F.: Jelentős károkat okozott az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő országos segélyezési akció elindítását jelentette be, lehetségesnek mondta azt is, hogy kormánya nemzetközi segélykéréshez folyamodik. Moldvát kettészakította az árvíz: a térség északi és déli megyéi között megszűnt – a légi utat leszámítva – mindenfajta közlekedés, Bukarest és Moldva között a hadsereg légihidat létesített, hogy eljuttathassák a legsürgősebb és legfontosabb élelmet, ivóvizet és gyógyszereket a rászorultaknak. Az órák alatt folyammá dagadt moldvai Szeret folyón egy helyen át kellett vágni a gátat, hogy elejét vegyék egy egész térséget fenyegető katasztrófának. /Országos segélyakciót indított a kormány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

A Bákó megyei csángómagyarok lakta vidékeken a házakat nem, de a termést több helyen megsemmisítette az ár – számolt be Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Klézsén több ház pincéjét, köztük a magyar nyelvű oktatásnak és tanárainak otthonául szolgáló házét is elöntötte a víz. Trunkon és Rekecsinben a Szeret két mellékvize, a Kalagor- és a Nikuli-patak öntötte el a termőföldeket. Pusztinát és Frumószát nem érintette még. Bákó megye 28 helységében 4231 lakóházat öntött el a víz és 137-et romba döntött. A vízzel körülzárt 12 helységből ezernél több embert kellett kimenteni. Több mint 100 kilométeren járhatatlanok a közutak, 173 híd és átjáró sérült meg, 20 helységben nincs villanyáram. /Bákói „világvége”. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Az RMDSZ kettős játékot játszik a kialakult politikai válságban. Egyrészt biztosítja a koalíciós partnereket, hogy bár nem ért egyet az előrehozott választásokkal mint egyetlen megoldással, számíthatnak rá az új kormányban, másrészt Markó Béla titokban Mircea Geoanaval, az ellenzéki Szcoiáldemokrata Pát elnökével találkozott, hogy a parlament ülésén közösen lépjenek fel az előrehozott választások megakadályozása érdekében, írta a Cotidianu című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Július 14-én Újtusnádon okozott károkat az árvíz. A többi árvíz sújtotta településen, Gyergyóhollótól Gyimesközéplokig emberek százai dolgoznak az elárasztott portákon, igyekeznek a hordalékot kitakarítani a házakból, az udvarokból. Helyenként továbbra is gondot okoz az ivóvíz hiánya. Zsögödön a Kisvár alatt az Olt szélessége meghaladta a száz métert. Hargita megyében 30 helységet érintett az árvíz. Elöntött 51 házat, amiből hét tönkrement. Öt helységet elvágott a külvilágtól. Összesen 1312 gazdaságot, 5627 hektár termőföldet, 984 kutat lepett el a víz. A vonatok továbbra sem közlekednek Az árvíz 44 pallót és három hidat teljes egészében lerombolt. /Szüszer-Nagy Róbert: Vonul az ár lefele a folyókon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Az összmagyar előválasztások megrendezését, egy összmagyar választási stratégia kialakítását, valamint az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti párbeszéd elindítását szorgalmazza az MPSZ Bihar megyei szervezete. A hét végén mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) fontos megbeszéléseket tart Marosvásárhelyen az előrehozott választások kapcsán. Tőkés László, az EMNT elnöke a tanácskozásra az erdélyi magyarság közéleti szereplőit hívta meg, vezérlő elveként az autonómia melletti összefogást jelölte meg. /B. T.: Összefogást sürget az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

„Sajnos a szociáldemokrata kormánynak négy éven keresztül nem jutott eszébe ez a kérdés” – fejtette ki a Krónikának az ingatlan-visszaszolgáltatás miatt fedél nélkül maradók helyzetét taglalva Tamás Sándor. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, a restitúciós törvény ötéves türelmi időt biztosított a bérlőknek, ez alatt kereshettek volna maguknak más lakást, de a kormány is gondoskodhatott volna a hátrányos helyzetbe kerültek sorsának rendezéséről. „Az lenne méltányos, ha az állam lakásokat vásárolna, és bérbe adná olyan személyeknek, akiknek ki kell költözniük a visszaszolgáltatott ingatlanokból” – mondta Tamás. Emlékeztetett arra, hogy Puskás Bálint szenátor még a szociáldemokrata kormányzás alatt előkészített egy, a fájó kérdést rendezni hivatott törvénytervezetet, a jogszabályjavaslat azonban elbukott. „Most újra van esély benyújtani a törvénytervezetet. Az elkövetkező időszakban konzultációt kezdeményezünk az érintett személyekkel, és ősszel új törvénytervezettel állunk elő” – jelentette ki a háromszéki képviselő. /Bálint B. Eszter: Mulasztás és törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

A kárpátaljai Bene városban internet-hozzáférési pont nyílt a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával. A „Szülőföldön az információs társadalomba” pályázat keretében létrejött eMagyar pontot az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség üzemelteti. A programot a határon túli magyar szervezetek informatikai fejlesztési stratégiája alapján dolgozták ki. Az eMagyarország pontok mintájára kialakítandó hálózatban a lakosság ingyen vagy kedvezményes áron használhatja a világhálót. A program keretében rendelkezésre álló 228 millió forintból mintegy 140 millió forint az infrastruktúra kiépítését és eMagyar- pontok létrehozását, 26 millió forint a tartalomfejlesztést, közel 15 millió forint az informatikai képzést, mintegy 21 millió forint a magyar kultúra digitális megőrzését és 24 millió forint az infokommunikációs fejlesztéseket szolgálja. A tárca tervei szerint a programnak köszönhetően a határon túli magyarok lakta településeken összesen 180 eMagyar pont nyílik. A pontok nagy része már működik, Romániában és Szlovéniában azonban még nem adtak át magyar támogatással létrejött internet-hozzáférési helyet. /Ukrajnában megnyílt az első eMagyar pont. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Július 13-án megkezdődött a negyedszázados múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Erich Türk kolozsvári orgonaművész hangversenyére buszok szállították a közönséget a csíksomlyói Kegytemplomba. A fiatal orgonavirtuóz a Transylvania Barokk Együttes tagja. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden eddigi támogatását felülmúlva 630 millió régi lejjel járult hozzá a 18 zenei együttesben zenélő 140 meghívott méltó fogadásához. Majó Zoltán, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a 2000-ben alapított Flauto Dolce együttes vezetője a folytonosságot hangsúlyozta, amely a kezdetektől a rendezvénysorozatot jellemezte. A fesztivál történetében gregorián zenével elsőként jelentkező Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári együttes is fel fog lépni. /Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./