Szilágy megyében az idén 233 magyar diák bukott meg a kisérettségin, ők líceumban nem tanulhatnak tovább, csak szak- vagy művészeti iskolában folytathatják tanulmányaikat. Ez viszont magyar nyelven szinte lehetetlen, hiszen nagyon kevés a magyar nyelvű szakosztályok száma, és földrajzi megoszlásuk is képtelen helyzetet teremt. Mivel a tíz osztály elvégzése kötelező, túlnyomó részük román tannyelvű osztályokban lesz kénytelen továbbtanulni. Szilágycsehben egyetlen faipari szakosztály van, Krasznán, Sarmaságon és Szilágynagyfaluban egy-egy gépészeti osztály. Szilágysomlyó jobban áll, itt két szakmai osztály működik (villanyszerelői és szolgáltatóipari). Zilahon a magyar osztályokat teljesen megszüntették, a román osztályok nagy része megmaradt. A kimutatások szerint a román osztályokba járó magyar diákok száma évről évre emelkedik. Elemi osztályokban 85 magyar anyanyelvű kisdiák tanul román tannyelvű osztályokban. Általános iskolai szinten már 125 magyar tanuló jár román osztályokba. Líceumi szinten ez 278, és a legmagasabb a szakiskolákban, ahol 326 magyar diák tanulja a mesterséget román nyelven. /Józsa László: Leépülőben a szilágysági magyar nyelvű szakmai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen ebben az évben színész szakon, színháztudományi (teatrológia–kulturális management és publicisztika) és zenetanári szakon indul évfolyam (az egyetemen ezeken kívül még bábszínész és rendezőképzés folyik, ez utóbbi magiszteri fokon is). A felsőoktatásban az idén beinduló ún. bolognai folyamat kereteibe illeszkedő képzések időtartama 3 év, melynek elvégzése után a hallgatók licenciátusi oklevelet kapnak. Ezt 2 éves mesterfokozat és 4 éves doktorképzés követi. A színészek számára a jól felszerelt Stúdió Színház jelent kiváló gyakorlati terepet. Második alkalommal indul magyar nyelvű zenetanári osztály. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Oláh István, a lap székelyudvarhelyi munkatársa ironikusan írt a közeledő Petőfi ünnepről. Renoválják az emlékművet Fehéregyházán. Az újságíró megjegyezte, volt korábban is valami „obeliszk-kozmetika”. Valójában azért kell renoválni, mert ismeretlenek megint meggyalázták az emlékművet, a helyreállítást nevezi kedélyesen kozmetikának. Fehéregyházán majd elhangzik „egy operett-eskü”, írta Oláh. Székelyudvarhelyen megvolt a hagyományőrző huszárezredek első seregszemléje, „akár Mária főhadnagyot is viszontláthatnánk”, tette hozzá. /Oláh István: Éljent a respublikára... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Hogyan lehet összebékíteni a nézői igényt a szakmai elvárásokkal? Milyen irányba fejlődik a magyar és a román színjátszás? Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója próbál választ adni. Írását vitaindítónak szánják. A Csíki Játékszínnek nyolcezer bérletese van. A színház a konfliktusok természetrajzával foglalkozik. Az embereket természetszerűen megosztja a gazdasági élet, a politika és a vallás. A színház viszont egymás felé fordít. A társadalom megtartó erejéhez járul hozzá. Egy fesztivált a közönség érdeklődése hitelesít. Ha nagy az elvárás, kemény szelekció révén igényes műsorkínálat állhat össze. A díjak azonban torzulásokhoz vezetnek: a megjelenő társulatok nem a közönséggel való találkozásra, hanem az egymással való ,,megütközésre” koncentrálnak. Hiszen a díjak jelentik majd az újabb támogatások garanciáját! Innen már a piaci logika érvényesül. A kisvárdai fesztiválon évről évre ugyanazok a társulatok jelennek meg ,,nagydíjakért” versenyre kelni, ez „kifejezetten komikus”. A kisvárdai fesztivált a kiüresedés fenyegeti. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója: Színház (lesz) az egész világ? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

A Szent József Gyermekotthon működése 2003 szeptemberében indult Szovátán. 2004 nagyhetére beköltözhetővé vált az új otthon, azonban leégett az épület. A munkálatok újból elkezdődtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült. Gyermekvédelmi tevékenységük többféle. Egyes családok gondjai ruhaadománnyal, élelmiszercsomaggal megoldhatóak. Napközi otthonos foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű gyerekek segítése, naponta délután. A napközik öt helységben működtek az elmúlt tanévben: Nyárádszeredában, Vármezőn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezőn. Ezt a hálózatot szeretnék tovább bővíteni a jövőben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllő menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében. /Pál Marika és Szilágyi Réka: Önkénteseket munkatársakat várnak a szovátai gyermekotthonba. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a díszpolgári címet kizárólag olyan személyiségek kapták meg, akik valóban tettek is valamit Aradért. Az 1989-es rendszerváltást után három évvel kezdték ezt a címet osztani. Először sportolóknak adták a címet. Később az egyik évben a volt román királyt is kitüntették. Magyar nem volt a díszpolgárok között, még egyetlen magyar ajánlás sem érkezett. Temesváron 1994–2005 között 67 személyiségnek és két csoportnak: az 1989-es decemberi forradalom mártírjainak, valamint a bánsági antikommunista ellenállás harcosainak adományoztak díszpolgári címet. Tíz év alatt száznál jóval több díszpolgára lett a városnak. Székely László (1877–1934), a város első főépítésze “post mortem” kapta a kitüntetést 2002-ben. Díszpolgár lett Kőnig Frigyes természettudós, aki az ország legnagyobb lepkegyűjteményével gazdagította városa múzeumát. Díszpolgár a hazai magyar irodalom legidősebb költője, a 96 éves Anavi Ádám. Temesváron látta meg a napvilágot Balázs Jolán, a kiváló magasugró, aki 1954 és 1966 között 140 rangos nemzetközi versenyen szerepelt: 1958-ban és 1962-ben európai bajnokságot nyert, 1960-ban, a római olimpián aranyérmet; 1961-ben ugrotta utolsó világcsúcsát (191 cm) Szófiában, 1998-tól díszpolgára a városnak. Lugos egyik magyar díszpolgára Higyed István nyugalmazott lelkipásztor. Nagyszentmiklósnak azonban nagy adóssága van. A Bartók-kultusz része lehetne, hogy a szülőváros díszpolgárként is tisztelje a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt. /Szekernyés Irén: Díszpolgárság a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Hunyad megyében Déván összesen 73 díszpolgári cím odaítélése történt. Dévának bizonyára nem lenne túl sok díszpolgára, ha 1978-ban Károlyi Béla nem létesíti éppen itt az azóta világhíressé vált női tornaiskolát. A legtöbb díszpolgári címet sportolóknak ítélték oda. Károlyi Béla és felesége, Mártha Déva díszpolgárai (1997 óta). Mátyás József, aki évtizedeken át Hunyad megye egyik legjelentősebb képzőművésze volt, három évvel 2002-ben bekövetkezett halála előtt részesült a kitüntetésben. Vajdahunyadon is elsősorban a sportolókat tüntettek ki. /Chirmiciu András: Hunyad. Feltornászták magukat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Az Erdélyi Református Egyházkerület működtetette Diaszpóra Alapítvány szórványmissziós programot indított a héten a Küküllői Egyházmegyéhez tartozó lelkész nélküli kisgyülekezetekben. Több éve szervezi az alapítvány a nyári missziót az elöregedő, magányos gyülekezetek lelkigondozására, illetve olyan felmérő munkára, amely a református felekezetűek lélekszámát hivatott összesíteni. A tíznapos program alatt a dicsőszentmártoni tömbháznegyedben élőket keresték fel, nyilvántartásba vették a változásokat. A teológusok többek közt Márkodon, Szövérden, Gegesben, Kóródszentmártonban és Bözödön tartottak istentiszteleteket, a vallástanári szak hallgatói a gyermekeknek, fiataloknak szerveztek különböző foglalkozásokat, ellátogattak a betegekhez. A Diaszpóra Alapítvány tíz éve vállalta a tömbmagyarságon kívül élő magyar reformátusok lélekszámának a felmérését. A misszió résztvevői, teológusok, vallástanárok rendszeresen látogatják a Kárpátokon kívüli kisgyülekezeteket, foglalkozásokat szerveznek az ott élőknek. A Maros megyében végzett missziós szolgálatot a résztvevők más, szórványban élő magyar református közösségekben folytatják, és az Ókirályságba, Drobeta Turnu-Severin környékére látogatnak el. /A. E.: Missziós szolgálat a Küküllő mentén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Rovarok és gombák támadták meg az erdőcsinádi református templomot, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkésznek és közel ötszáz hívének nagy gondot okoz mindez. Kolozsvári és budapesti szakemberek megállapítása szerint az 1783 és 1789 között épült templomot ötféle rovar és hatféle gomba támadta meg. Az elmúlt években sikerült felújítani a tornyot, de májusban a templomhajó mennyezete szakadt be két helyen, szerencse, hogy korábban aládúcolták. A presbitérium segélykérő leveleket küldött szét a nagyvilágba, de ennek eredményei még váratnak magukra. A kormány kétszázmillió lejjel hozzájárult a munkálatokhoz. Lukácsy Szilamér szerint az RMDSZ vezetőségével való szembefordulása jelentős támogatástól fosztotta meg a templomot. Marosvásárhelyen a tudtára adták, miért nem kaphatja meg az előzőleg biztosra ígért segélyt. A tiszteletes pedig folytatná az öregotthon építését, tájmúzeumot alakítana ki, internetszobát hozna létre, és szobrot állítana Szutsáky Ferenc helyi földbirtokosnak is, aki jó kétszáz évvel ezelőtt a templomépítést elkezdte. /Szucher Ervin: Mentik a menthetőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Klézsei csángó gyerekeket nyaraltat Erdőcsinádon a helyi református egyházközség és a Csángó Alapítvány. A gyerekek keveset tudnak magyarul, egymás közt románul beszélgetnek, de nyitottak, tanulékonyak, szívesen fogadják, ha a velük foglalkozó pedagógus vagy lelkész magyaráz nekik, tanítja őket. Lukácsy Szilamér református lelkész elmondta, tizenkét éve szervezi a tábort, az anyagi és más jellegű nehézségek ellenére is. A lelkész hangsúlyozza: nem is tábor ez, hanem evangelizációs hét, kézművesfoglalkozás. Bartha Júlia, a vásárhelyi Habakuk Bábcsoport vezetője is jelen van, a csoport tagjaival közösen tanulják be azt a mesedarabot, amelyet a csángó gyerekek mellett a csinádiak is megnéznek majd. /Antal Erika: Evangelizációs hét csángó gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Deák Ferenc grafikusművész 70 éves. Az erdélyi grafika kimagasló egyéniségének életművét mutatja be a Csíkszeredában nyílt kiállítás. A művész Munkácsy-díjat és a sok-sok nemzetközi elismerést kapott. A Székely Mikó Kollégium után Kolozsváron, Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Becsülettel szolgálta a könyvkiadást könyvborítókkal, illusztrációkkal. Hiányt pótló műve, a Rajz és Betű. /Márton Árpád: Betűk, könyvek, rajzok nagymestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Június 20-26 között szórványban élő 41 magyar gyermek számára a Brassó-bolonyai római katolikus plébánia és a Főegyházmegyei Ifjúsági Lelkészség a Brassó megyei Tatrangon szervezett tábort, számolt be Kristóf Mária tanítónő, táborvezető. A gyermekek a táborozás ideje alatt gyakorolhatták a magyar nyelvet. A kézműves tevékenységekbe besegítettek képzőművészek is. /(Tóásó Áron Zoltán): Szórványtábor 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Július 8-án zárul az unitárius egyház szervezte gyermektábor Homoródalmáson. Brassó és Kovászna megyéből 40, I–VIII. osztályos gyermek vett részt a táborban, ahol mindennap istentiszteletet, csoportos foglalkozásokat szerveztek és kirándultak a környéken. Jövő héten kezdődik a hagyományos népművészeti alkotótábor a községben. /Táborozók Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Július 9-én volt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a bábos tábor záró előadására. A tábort Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezette. A tábor utolsó napjaiban Varga Csilla, a kolozsvári színház vezető színésze is bekapcsolódott a darabok előkészítésébe. /(vásárhelyi): Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./

Nagybányán a Táncház megtartotta évzáró programját. A nyári vakáció ideje alatt az oktatók – Betty néni, Nagy Béla, Csiki Árpi és Csoma Zsuzsi – a koltói Somfa Együttes tagjait tanítják. Az oktatás színhelye Koltó falu. /Táncház Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./

A háromszéki Baróton kísérleti jelleggel rádióállomás indult. Ez áttörést jelent, hiszen a háromszéki kisrégió huszonkét helységének egyikében sem volt eddig rádió, csak a marosvásárhelyi, bukaresti és a magyarországi adók műsora volt fogható. Az FM 90-es hullámhosszon jelentkező új rádió jelenleg zenét sugároz napi huszonnégy órán át, de hamarosan óránként hírösszefoglalók is hallhatóak lesznek. „Az 1960–70–80-as évek legjobb slágereit sugározzuk, ezeknek egyharmada magyar, kétharmada nemzetközi. Közelebbről erdővidéki híreket szerkesztünk majd a megyei, országos és külföldi információkat is összefoglaló csomagba, ezeket a világhálón küldjük adásba Barótról” – magyarázta Kovács Zsolt főszerkesztő az Erdővidéki Rádióról. /Benkő Levente: Kísérleti jelleggel sugároz az Erdővidék rádió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Nem tartja feltétlenül szükségesnek az RMDSZ az előrehozott választásokat, de figyelembe véve a liberális-demokrata szövetség egyértelmű döntését, a szövetség támogatja a választások megrendezését célzó kezdeményezést – döntötte el július 8-án az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az RMDSZ a parlamentbe jutás feltételeinek enyhítésével biztosítaná ismét kormányzati szerepvállalását, ugyanakkor az RMDSZ ellenzéke is aktivizálódott, amely a tárgyalások megkezdését sürgeti. Az RMDSZ szerint Romániában elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás átfogó reformja. Az RMDSZ fontosnak tartja a koalíciós partnereivel való szolidaritást. /Az RMDSZ is támogatja az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Több hírforrás szerint is az RMDSZ-nek a kormányzó partnerei biztos helyet ígértek az új kormányban. Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke nyilatkozott: az RMDSZ is tagja lesz az új kormánynak, ha a liberális-demokrata szövetség megnyeri a választásokat. Az értesülések szerint az RMDSZ vezető testülete azért egyezett bele az előrehozott választások előidézésébe, mert ígéretet kapott a kormánypartnerektől arra is, hogy ötről négy százalékra csökkentik a parlamenti küszöböt. /B. T.: Négy százalékos parlamenti küszöb? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a romániai magyarság összefogását sürgette. Javaslata szerint az autonómia körül teremtődjön meg az a széles egység, ami biztosíték lehet a parlamentbe jutáshoz. A püspök szerint az RMDSZ nómenklatúra féltette a pozícióját, igyekezett bebetonozni magát, de törekvéseik kérészéletűnek bizonyultak. Tőkés László szerint a szükség rákényszeríti „a hatalmától megittasult RMDSZ-t”, hogy átértékelje a helyzetet, s megkezdődjön a belső magyar–magyar viszonyok rendezése. Ha az RMDSZ ezt elutasítja, annak szomorú következményei lesznek az erdélyi magyarság számára. Szilágyi Zsolt elmondta: a választáson való indulás előtt a szervezet el akarja érni a választási törvény diszkriminatív részeinek módosítását. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke szerint a két magyar szervezet vezetőinek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, ezért kezdeményezni fogja, hogy az MPSZ országos vezetősége hívja meg az RMDSZ-t egyeztetésre. /Tőkés az összefogást sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Megválasztása után első alkalommal hívott össze ülést az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének (TESZ) új elnöke, Petres Sándor. Az elnök ismertette azok nevét, akikkel együtt akar dolgozni. A jelöltek csaknem egyhangúan fogadták el, Danguly Ervin művelődési alelnökké történő kinevezése miatt voltak csak tiltakozó hangok. Ügyvezető elnök Szabó Rudolf lett, gazdasági alelnök Ilyés Béla, önkormányzati alelnök Laczkó Albert Elemér, oktatási, szociális kérdésekkel foglalkozó alelnök pedig Farkas Aladár. /Bajna György: Összeállt a területi vezető testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Corneliu Vadim Tudor, a magyargyűlölő Nagy-Románia Párt elnöke a szenátus védelmi bizottságának tagjaként hivatalosan is arra kérte a titkosszolgálatokat, hogy készítsenek részletes tájékoztatót Orbán Viktor erdélyi látogatásairól, illetve románellenes megnyilvánulásairól. Tudor továbbá egy titkosszolgálati jegyzékre hivatkozva mondotta el, hogy megalakult a Székelyföldön a magyarság ellen elkövetett jogsértéseket monitorizáló cselekvési bizottság, melynek soraiban Tulit Attilát, Demeter Jánost, Kató Bélát, Ferencz Csabát, Krizbai Imrét és Vetró ,,Botond” Andrást említette. Az utóbbi – szerinte – a székely határőr zászlóalj főparancsnoka, egy félkatonai alakulat vezére. Kérte, hogy a belügyminiszter tegye meg a megfelelő lépéseket Vetró ellen, hiszen a Hagyományőrző Székely Határőr Gyalogezred ,,századosáról” van szó. Vetró elmondta: meglepődött, hogy elkeresztelték Botondnak. Nem aktív határőr tiszt, csupán egy hagyományőrző fapuskás alakulat vezetője, jegyezte meg a szobrászművész. Az állítólagos titkosszolgálati jegyzet hemzseg a tárgyi tévedésektől, Zsigmond Ambrus Ágnes neve Solomon Ágnesként (huszon-egynéhány évvel ezelőtt viselte ezt a nevet), Tamás Sándor képviselő Tamás Alexandruként, Bukovinszki Cs. Miklós Iosifként jelenik meg benne. /Iochom István: Főparancsnok?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

A korábbinál is kevesebben jutottak júliusban gyógyszereikhez, ezért a cukorbetegek naponta tömegesen várakoznak orvosságaikra a gyógyszertár előtt. Az inzulinfüggők egymástól és a járóbeteg-rendelőből kérnek kölcsön, a tablettások egy része egy-két napra megvásárolja a gyógyszert a patikában, mások a rosszullét határán orvosságra várnak. A több mint fél éve tartó gyógyszerkrízis állandó fejfájást okoz Kovászna megye 3700 cukorbetegének is, akik közül 700-an inzulinnal élnek. /Fekete Réka: Gyógyszer nélkül halálra ítélve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

Július 8-án megnyílt a Csíki Székely Múzeumban a Hagyományos népi mesterségek Csíkban című alapkiállítás. A székely ezermesterek élete elénk tárul ezen a kiállításon. A nyolc gazdagon berendezett terem betekintést nyújt Csík és a népviseleti jellegzetességeibe. A megnyitón dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta a gyűjteményt, majd fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Takács Éva: Gazdag örökségünk kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Székelyudvarhely iskolaváros, az iskolák, a tanárok és a diákok jelenléte meghatározó jellegű a város életében. A könyvtár szolgáltatásai is jórészt az iskolások, illetve a pedagógusok igényeit igyekszik figyelembe venni, mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a városi könyvtár igazgatója, a filmklub, az audiovizuális szolgáltatások, a tudományos-ismeretterjesztő tevékenység az iskolai munkát kívánja segíteni. A regisztrált könyvtárlátogatók száma 5000, többségük diák. A könyvtár az alapszolgáltatásokon túl komplex audiovizuális szolgáltatásokat is nyújt, mint a tananyag kiegészítésére szolgáló filmek vetítése vagy a filmklub-tevékenység. A Kuckó Egyesülettel együttműködve gyermekfoglalkozások számára alkalmas termet tartanak fenn, ebben játszóház működik, népi mesterségekkel lehet ismerkedni. A könyvtárban az Areopolisz Szabadegyetemen kétheti rendszerességgel tartanak különböző előadásokat a meghívott szakemberek. /Sarány István: Székelyudvarhely. Nyári program a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Bandi Dezső már a marosvásárhelyi református temetőben pihen. A szülőfaluból, Magyarsárosról és Szászcsávásról egyházi kórusok is érkeztek. Bandi Dezső nemzetben gondolkodott. Megannyi érdemét megemlítették a búcsúztatók, de közelről sem sorolhattak fel mindent abból a rendkívül gazdag munkásságból, amit élete termékeny 86 éve folyamán kifejtett. Hagyományőrzésre, alkotásra hívta a felszámolásukba már beletörődött faluközösségeket. Ha rákérdeztek, népnevelőnek tartotta magát. Ezt iparművészeti, szobrászati, faragó foglalatosságainál is fontosabbnak vélte. /Nagy Miklós Kund: Lelkünkbe véste be életművét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Vásárhely visszavár, az EMKE Maros megyei szervezetének vezetői ezzel a jelszóval indították városnapi rendezvénysorozatukat. Azokat az alkotókat és művészeket hívták, akik valamikor Marosvásárhelyen, a megyében éltek, dolgoztak, hangsúlyozta Kilyén Ilka alelnök. A helybeli színtársulat Szolnokra áttelepült egykori közkedvelt művésznője, Meister Éva vastapsot aratott a színház zsúfolásig telt kistermében. A lírai est anyagát Molnár H. Lajos író válogatta, egykori erdélyi tollforgató társai – Bogdán László, Czegő Zoltán, Csiki László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Magyari Lajos, Székely János, Szőcs Géza, Szőcs Kálmán – költészetéből állította össze és rendezte a műsort, amely a létrejötte óta eltelt másfél évtizedben is megőrizte frissességét. /N.M.K.: Vásárhely visszavár. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Roos Márton temesvári megyés püspök július 1-jei hatállyal. Horváth János minorita tartományfőnököt bízta meg az arad-belvárosi katolikus plébánia irányításával. /Új plébános Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Jobbágyfalván július 10-én avatják az információs központot. Pályázatot nyújtottak be Magyarországra, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, teleház és információs központ létesítésére. /(nagy a.): Tündér Ilona Nap Jobbágyfalván. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./