Szentjobbon állítják fel azt a Petőfi-szobrot, amelyet a Pro Rév Egyesület kérésére egy révi születésű szobrászművész készített el a réviek számára, de felállítását a Bihar megyei Rév község román többségű helyi tanácsa többségi szavazással elutasította. A Magyarországon, Zalakaroson élő szobrászművész, Tőzsér Erzsébet szobráról van szó. Szeretnék a szobrot még a most, 90 éves alkotója életében felavatni. /Balogh Levente: Nem lesz két Petőfi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Immár hatodik alkalommal rendezték meg június 25–29. között a Gyergyócsomafalvi Napokat. Megnyílt Szabó Árpád festőművész tárlata a Borsos Miklós Emlékházban. Bemutatták Csata Ernő csomafalvi költő Fájó szépség /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című verseskötetét. Gyergyócsomafalva közösségalapú fejlesztési stratégiája címmel rendezték meg a IX. Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület elnöke szólt arról, hogy az egyesület segítette a csomafalvi fiatalok lelkes csapatát a közösségalapú fejlesztési stratégia 75 oldalas tanulmányának kidolgozásában. /Gál Éva Emese: VI. Gyergyócsomafalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Megnyitotta kapuit Nagybányán a Teleki Magyar Ház idei bábos tábora. A résztvevők – mintegy 25-en – két csoportban ismerkednek a bábozás, bábkészítés titkaival, Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezetésével. /Bábos tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./

Július 1-jén nyílik a Máréfalvi patak völgyében az idei Mesefalu első alkotótábora. A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány a polgármesteri hivatalokkal közösen idén négy helyszínen szervezi meg a gyerekek számára a népi mesterségek oktatását, népdal- és néptáncoktatást, népi játékokat, vetélkedőket magába foglaló tábort, amelynek általános tematikája Erdély történelme lesz. Oroszhegyen, Bögözön és Zzetelaki-Ivón lesz még mesefalu a nyár folyamán. Lőrincz Zsuzsa, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, összesen mintegy negyven gyermekre számítanak: Magyarországról, Kolozsvárról, Parajdról, Szovátáról, Marosvásárhelyről és Székelyudvarhelyről. /Kiss Edit: Az idei első Mesefalu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Márton Áron szobrát készíti Bocskay Vince szovátai szobrászművész: a bronzba öntött alkotást ősszel fogják felavatni Kolozsváron. Erdély egykori katolikus püspökének egész alakos szobrát Karcagon fogják bronzba önteni. A szobrot a kolozsvári Szent Mihály-plébánia pályázatára készíti. /Katona Zoltán: Szovátán készül Márton Áron szobra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Június 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában mutatták be a Társaság és a Mentor Kiadó új könyveit. A moldvai csángók társadalomnéprajzával, mentalitásával és értékrendjével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazó kötet Kinda István–Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban (Kolozsvár, 2005) című munka. Suba László képzőművész Torda és környéke fazekassága című munkáját Tötszegi Tekla mutatta be. A Remete Szent Antallal kapcsolatos történetek, legendák megjelenésének körülményeit, okait tárta fel Történetek története (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című könyvében Szikszai Mária. /Stanik Bence: Hármas könyvbemutató a Krizában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Megjelent Róth András Lajos történész által összeállított szöveggyűjtemény Született nyelvünkön… címmel: XVII.-XVIII. századi szövegek a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár anyagából. A kötetet Székelyudvarhelyen mutatták be. Ebből a gyűjteményből is kitűnik, mekkora kincset rejt magában a Tudományos Könyvtár, hangsúlyozta Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Főleg irodalom és történelem szakos tanároknak ajánlott segédkönyvként. /Katona Zoltán: Gyűjtemény több évszázados magyar szövegekből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Megjelent Miklós József /1940-2003/ immár harmadik könyve /Nyelves világ, ProPOS Kiadó, Csíkszereda/. Ebben a könyvében a szerző értékes nyelvészeti, helytörténeti tudnivalókat közöl szülőfalujáról, Farkaslakáról és választott otthonáról, Csíkszeredáról és környékéről. /Miklós József: Nyelves világ. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Románia július 1-jétől átállt az erős lejre, de a régi pénz is érvényben marad. Egy új román lej átváltási árfolyama: 68,74 forint. /Átálltunk az új lejre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban mindössze hetven, többnyire Gheorghe Funar nevéhez kapcsolódó módosító indítványt sikerült megvitatni a szenátus jogi bizottságában, közölte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szakbizottság elnöke. Összesen 270 módosító javaslat érkezett a testülethez, amely a parlamenti vakáció ellenére is a következő kilenc napban tovább tárgyalja a tervezetet. A vita a jogi bizottságban nagyon lassan halad, ezzel szemben a tervezetet tárgyaló másik szakbizottság, az emberjogi két ülés alatt átfutotta a 270 módosító javaslatot anélkül, hogy a dokumentum eredeti szövegén változtatott volna. A Frunda György által vezetett emberjogit bizottságban ugyanis a javaslattevők nem mentek el az ülésekre, hogy fenntartsák álláspontjukat. /B. T.: Lassan halad a kisebbségi törvénytervezet vitája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Petre Strachinaru demokrata képviselő kérni fogja, szigorúan büntessék meg azokat az RMDSZ-es kollégáit, akik a képviselőházban beterjesztették a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiastatútumát. Strachinaru szerint az autonómiaigény alkotmány­ellenes. Szerinte az au­tonómiastatútum újbóli be­nyújtása összhangban áll a megyében tapasztalható han­gulatkeltéssel. ,,Egy irredenta csoport provokációival kell szembesülnünk, akik érzik, az EU-csatlakozás után lejár az idejük. Addig megpróbálják provokációkkal feszültté tenni a helyzetet. Vajon azt akarják, hogy a román állam kénytelen legyen erővel fellépni a régióban?” – tette fel a kérdést. Antal Árpád háromszéki képviselő elmondta, a statútumtervezet több pontjával nem ért egyet, de módosító javaslatokban fogalmazza meg véleményét, és a szakbizottságokban vállalja majd a törvénytervezet védelmét. /Farkas Réka: Strachinaru büntetne. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Július 1-jén, útban Létavértes felé, a Bihar megyei RMDSZ vendége volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Egy esztendeje nyílt Létavértes és Székelyhíd között határátkelő, erről megemlékezni, az Érmellék Expo megnyitására és az utána következő gazdasági szimpóziumra igyekezve időzött Nagyváradon Markó Béla. Úgy vélte, hogy a gazdasági kooperáción kívül minél több együttműködési stratégiát kell kidolgozni a két ország között, s erre a létavértesihez hasonló fórumok adnak lehetőséget. Most nem jön létre a Markó-Tőkés csúcs Nagyáradon, azonban a püspök megbízottjaitól tájékozódik a Lorántffy Gimnázium sportpályájának ügyéről. Az RMDSZ székházban Kiss Sándor megyei RMDSZ elnök, Biró Rozália nagyváradi alpolgármester és Lakatos Péter képviselő fogadta az RMDSZ elnökét, és csakhamar át is adtak neki egy iratcsomót, amelyben 2500 Bihar megyei aláíró kéri a román egészségügyi ellátás jobbítását és a rosszul működő rendszer átszervezését. Elégedetlen a Szülőföld program alakulásával, fejtette ki Markó Béla kormányfő-helyettes: „Eltelt fél esztendő és azt kell tapasztalnunk, hogy a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatások rosszabbul állnak, mint a tavaly, vagy tavaly előtt. Azok a közalapítványok is eléggé döcögve működnek, amelyek a határon túli kultúrának, oktatásnak, szellemi életnek szánt támogatásokat kezelik.” Markó Béla arról tájékoztatta a sajtót, hogy készül a decentralizációs törvénycsomag, amely az RMDSZ fontos választási ígéretei között szerepelt. Erdély gazdadasági fejlődésének kulcsát az RMDSZ továbbra is az autópálya megépülésében látja, szögezte le. /(Lakatos Balla Tünde): Markó Béla Nagyváradon. Elmarad a találkozó Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága június 30-án Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítéséhez. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését, a beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, valamint az anyaország vállalkozói befektetéseinek ösztönzését. A résztvevők egy hónapon belül előterjesztik közös regionális projektekre vonatkozó javaslataikat. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: még az idén vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Ülésezett a MÁÉRT gazdasági szakbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Hágában rendezték meg az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének (UNPO) VII. Közgyűlését. A rendezvényen, amelyen mintegy 63 népcsoport képviselője gyűlt össze, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Balázs Lilla külpolitikai tanácsos vett részt. A találkozó során az UNPO VII. Közgyűlése határozatot fogadott el az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. Figyelembe véve, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet fontos lépés a különböző etnikai közösségekhez tartozó romániai állampolgárok békés együttélésének megerősítése irányába; hogy a törvénytervezet ennek érdekében körvonalazza az egyéni és kollektív jogokat, és meghatározza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükséges; hogy a kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását, és ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló autonómia létrehozására, az UNPO VII. Közgyűlése üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést – olvasható a határozatban. /Az UNPO Közgyűlésének határozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókat rendszerező és összegező portált /www.csatlakozas.ro/ indított az RMDSZ a Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával. /B. T.: Magyar portál az EU-ról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A doktori tanulmányokat szabályozó kormányrendelet nyomán felröppent a rémhír: többé nem lehet magyarul doktorálni. Kötő József oktatásügyi államtitkár cáfolta az információt. A szóban forgó jogszabály valóban a románt és a világnyelveket jelöli meg, mint a doktori tanulmányok nyelvét, de a szaktárca külön rendeletet készít, amely többek között lehetővé teszi a magyar nyelv használatát is. A doktori tanulmányok ezentúl a felsőfokú oktatás szerves részének tekinthetők, az erre áldozott évek a munkahelyi viszony éveit pótolják. /Ercsey Ferenc: Továbbra is lehet magyarul doktorálni. Alaptalannak bizonyultak a rémhírek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Mérföldkő az idei esztendő a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) életében – hangsúlyozta csíkszeredai sajtótájékoztatóján Szilágyi Pál rektor –, idén államvizsgáznak az első végzősök. A végzősök több mint 65 százaléka sikerrel vizsgázott. Marosvásárhelyen informatika és szociál-pedagógia szakon végeztek hallgatók, Csíkszeredában pedig a román–angol és a szociológia szak hallgatói tettek záróvizsgát. A végzős közgazdász hallgatók augusztusban vizsgáznak. /Sapientia – EMTE. Túl az első megmérettetésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A magyarországi Örkény, Nyárádszereda testvértelepülésének képviselői július 2-án indulnak el a Szeredától Szeredáig, Magyartól magyarig elnevezésű emléktúrára. A 12 fős csapat a december 5-i népszavazás eredménye miatt szeretne bocsánatot kérni a kéthetes, ötven székelyföldi települést érintő gyalogtúrával. A 250 kilométeres túra Nyárádszeredából indul, s Székelyudvarhelyt érintve július 16-án ide érkezik vissza. /Emléktúrán az örkényiek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Petőfi nevét viseli Krasznán a művelődési ház és a községi könyvtár. Szilágy megyében első alkalommal neveztek el vidéki övezetben kulturális intézményt. Kraszna művelődési háza előtt 2004 ősszén avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát; gipszmása az intézmény előcsarnokába kerül. Kraszna középiskoláját nemrégiben két személyről: a botanikus Cserey Farkasról és a költő Octavian Gogáról nevezték el. /Névadás Krasznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Két esztendő munkájának köszönhetően Bölön unitárius templomának belseje már nem hordozza magán az 1990-es földrengés nyomait. A renoválás költségeit a püspökség, a testvértelepülés Pesterzsébet és a helyi lakosok teremtették elő. Az elkövetkezőkben a fal külső részén keletkezett repedések kijavítása és meszelése, a két fronttorony teljes újjáépítése, a csatornák kicserélése és a csatornázás megoldása, illetve a vár harangtorony melletti részének javítása van még hátra. Puskás Bálint szenátor ígérete szerint remény van arra, hogy a műemlékként számon tartott templom restaurálásához a kormány is hozzájáruljon. /(hecser): Megszépült az unitárius templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

A hetvenéves Deák Ferenc grafikusművész július 1-jén Csíkszeredában megkapta a Kriterion Kiadó Emlékjel díját. Köszöntőbeszédet Domokos Géza, a Kriterion Kiadó alapító igazgatója mondott. Deák Ferenc grafikáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában. Deák Ferenc könyvgrafikai munkásságát Hajdú Áron, az Alutus Nyomda igazgatója ismertette. Kovács András Ferenc versben köszöntötte a művészt. /Kriterion Emlékjel Deák Ferencnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Daczó Árpád ferences pap, rendi nevén P. Lukács 60 éves papi jubileumát ünnepelte. Fiatal papként internálták rendtársaival együtt, majd kényszerlakhelyen élt, végül a Gondviselés Csíksomlyóra vezérelte. Itt a Boldogságos Szűz bűvöletébe került. Korát, a II. Vatikáni Zsinat döntéseit megelőlegezve székely varrottasokkal és szőttesekkel díszítette a templomot. Csíksomlyó után Kóstelek volt Lukács atya állomáshelye. Mint írta Népünk hitvilága című tanulmányában, e zárt világ lakói maguk voltak az „eleven hagyomány”, „hiszik szentírásként, amit az Egyház – papjai által – tanít, de hiszik rendületlenül azt is, amit hagyományosan az ősöktől örököltek, nemzedékről nemzedékre”. Úgy hiszik, hogy a „tudó ember” addig nem tud meghalni, amíg át nem adja tudományát valakinek, akiről azt reméli, hogy az tovább viszi. Lukács atya vallja: „Amit tud a népünk, az évezredes tudás, és amit hisz a népünk, az ugyancsak oda nyúlik vissza, ahol az ősi kinyilatkoztatás forrásai csörgedezni kezdtek. Csak éppen le kell hántani róla az útközben rárakódott sokféle hatás rétegeit. Erre aztán ráépíthetjük a krisztusi életszentség hitvilágát!” Ezen munkálkodott hatvanéves papsága során Lukács atya. /Sarány István: Az eleven hagyomány papja. Daczó Árpád P. Lukács OFM 60 éves papi jubileuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Bogdan Adamczyk minorita atya, arad-belvárosi plébános 1991-ben érkezett missziós szolgálatra Magyarországra. Négy évvel ezelőtt Aradra helyezték, ahol a hívek hamar megkedvelték. Most hazájába készül, de ez nem jelenti azt, hogy végleg otthon akar maradni. Bogdan atya megköszönte a hívek részéről tapasztalt szeretetet, ragaszkodást és jóindulatot. /(b): Nem búcsúzik, elköszön. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

Júliustól megújul a Besztercei Híradó: új formátummal, új fejléccel, új rovatokkal lát napvilágot. Azt szeretnék, hogy a 36 településen, ahova eljut az újság, szívesen olvassák, és jól informáltak legyenek. /Megújult Besztercei Híradó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Nagy érdeklődés övezte Asztalos Lajos Kolozsvár – Helynév- és településtörténeti adattár című kötetének bemutatóját Kolozsváron, június 30-án, a Györkös Mányi Emlékházban. A több évtizedes munka eredményeként létrejött összeállításról – amelynek fejezeteit a Szabadság napilap sorozatban közli – Dávid Gyula, a kötetet gondozó Polis Kiadó igazgatója beszélt. Az adattár jelentőségét Kiss András történész méltatta. Úgy vélte, alapos, kitartó kutatói munka eredménye az összeállítás, kiemelve a szerző tájékozottságát. Asztalos Lajos kifejtette, milyen fontossággal bír a helynevek eredetének ismerete mind a történelmi, mind pedig a nyelvészeti kutatásokban. Az eseményen jelen volt ifj. Krisztya Imre is, aki a kötetet illusztrálta. /Sz. K.: Bemutatták Kolozsvár helynév- és településtörténeti adattárát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Napvilágot látott a marosvásárhelyi Csata Ernő első verseskönyve /Fájó öröm, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/. Nagyobbrészt közösségi fogantatású versek ezek, gyakran a nemzetféltés késztette írásra Csatát, de a kötetben a szerelem és az életöröm is kellő teret kap. A kiadvány értékét növeli Borsos Géza két tucatnyi tusrajza. /(nk): Fájó öröm. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Koréh Endre a székely hadosztály és később a székely dandár tábori lelkészeként harcolt 1918–19-ben. Az Erdély és Magyarország megmentéséért folyó harcok történetét megörökítő könyve 1929-ben jelent meg. A második világháború után a Kárpát-medencét behálózó kommunista szellemi terror a székely hadosztályt befeketítette. Kocsis András Székely dilemma 1919-ben című tanulmányában kiemelte, hogy a székely hadosztály ,,árulását” – a bolsevizmus elutasítását, a románok előtti fegyverletételt – annyira a közvéleménybe sulykolták, hogy ezt egy szűk történész szakmai körtől eltekintve a rendszerváltozás után tíz évvel is hiszi és vallja, aki egyáltalán hallott is valamit az ügyről. Koréh Endre könyvének újrakiadása szóba sem jöhet a jelenlegi magyar kormányzat idején. Kóréh Endre: A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919 című emlékezése erdélyi kiadót keres, írta Sylvester Lajos. /(sylvester): Székely dilemma 1919-ben (Kocsis András). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./