Azzal, hogy helyt adott a két ellenzéki párt által benyújtott alkotmányossági kifogások legtöbbjének, az Alkotmánybíróság meghatározó módon beleszólt a román belpolitika alakulásába, sőt még Románia uniós csatlakozásának a folyamatába is. /Bakk Miklós: A csatlakozás szinonimái. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Bihar volt a tizenegyedik megye, ahol Borbély László területfejlesztési miniszter ismertette az általa vezetett tárca terveit az önkormányzati vezetőkkel, majd személyesen ismerkedett a vidék infrastrukturális fejlettségével. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban Borbély leszögezte, nincs reális ok a sztrádaépítés végleges leállítására. Az építkezés végleges leállításáról vagy szerződésbontásról nincs szó. Borbély László ismertette, hogy a történelmi régiók mekkora fejlesztési támogatást kaptak az elmúlt négy évben, az adatok alapján útkövezésekre és ivóvízprogramra: Dobrudzsában 267 ezer, Moldva 132 ezer, Munténia 114 ezer, míg Erdély 98 ezermilliárd lejt kapott. Lakás és tornaterem építésre Dobrudzsa 1 262 000, Moldva 1 094 000, Munténia 902 ezer, Erdély pedig 667 ezermilliárdból gazdálkodhatott. Bihar megye idén egymillió dolláros költségvetési támogatást kapott községi utak kövesére, nem túl nagy összeg, ismerte el a miniszter, mégis jó pár út helyreállítását teszi lehetővé. Az összeget 190 ezer dollárral kiegészítették. /Lakatos Balla Tünde: Biharban a területfejlesztési miniszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

A fasiszta Tiso-rendszer egyenruháiba bújt semmirekellők a legnagyobb magyar többségű felvidéki város, utcáin randalírozhattak, s magyarellenes jelszavakat üvöltözve jöhettek-mehettek közterületeken. ,,Mi vagyunk itthon, ti jövevények vagytok! Ez a mi hazánk, nem a bitang magyaroké!” – ordították. A rendőrség csak akkor avatkozott közbe, amikor félszáznyi magyar fiatal szembe mert szegülni a fasiszta tüntetőkkel. A forgatókönyv ismerős, a Kárpát-medencében, az utódállamok területén már sokszor kipróbálták: 1990-ben Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, mostanság a délvidéki Újvidéken, Szabadkán, Temerinben, Zentán. Szlovákiában Meciar magyargyűlölete és Gasparovic államelnök elfogultsága meghozta a ,,gyümölcseit”. A Révkomáromban randalírozó szlovák fiatalok ugyanúgy kiabáltak, mint hónapokkal előbb a sepsiszentgyörgyi vendégdiákok: ,,Ne magyarosítsatok el minket!” A forgatókönyveket ugyanazon a boszorkánykonyhán főzik ki, amit úgy hívnak: ,,trianoni szindróma”. Ezért volt, hogy az összeverődött komáromi magyar fiatalok a ,,Vesszen Trianon!” jelszóval szegültek szembe az újfasisztákkal, de a verést és letartóztatást ők kapták – a ,,demokratikus” Szlovákia rendőrségétől. Nem is első esetben. Ahogyan Vajdaságban soha nem fogják el a magyarbántalmazások tetteseit, Szlovákiában sem néznek szembe a fiaik által elkövetett atrocitásokkal. Így megy ez a Kárpát-medencében, s ki tudná megmondani, mikor lesz vége?! – írta Magyari Lajos. Szlovákia és Magyarország egyaránt európai uniós tagországok, a megbékélésnek már régen végbe kellett volna mennie. A magyar külügy néma marad a Révkomáromban történtekkel kapcsolatban. /Magyari Lajos: Révkomárom és Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

1993. szeptember 20-án a Maros megyei Hadréven 18 roma család házát felgyújtották, ezek közül 14 porrá égett. Az azóta eltelt időszakban több per zajlott ezzel kapcsolatban. Végül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és más emberjogi szervezetek segítségével a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Július 5-én precedens értékű, jogerős ítéletet hozott a nemzetközi igazságügyi fórum. Első ízben mondták ki hivatalosan, hogy Romániában olyan jogsértés történt, melynek alapja az etnikai, faji megkülönböztetés. A román állam első ízben elismerte, hogy valóban faji diszkrimináció állt a hadrévi események mögött. Az állam kártérítést fizet a sértett feleknek. Így 15 hadrévi roma lakos 11-25 ezer eurónyi kártérítésben részesül. További hét sértett személy nem fogadta el ezt a fajta jóvátételt. Ők azt szeretnék, ha tételesen olyan törvényszéki ítélet születne, mely kimondja, hogy igenis megtörtént a faji diszkrimináció. Tehát ebben az esetben nem lenne szó békés kiegyezésről, hanem az Európai Emberjogi Bíróság kötelezné a román államot a kártérítésre. Újabb ítélet július 12-én várható. /(Máthé Éva): Strasbourgi ítélet a hadrévi romák ügyében, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Háromszék önkormányzata Árkos hajdani országos hírnevű agronómusházának átminősítéséről döntött: modernizálással európai színvonalú konferenciaközpont létesül, azzal a céllal, hogy európai tanulmányi és fejlesztési megyei képzőközpont segítse a kis- és középvállalkozókat, a civil szervezeteket a csatlakozásra való felkészülésben. A megye költségvetéséből e célra kiszorított ötmilliárd régi lejt öt magyarországi testvérmegye három-három millió forintos adománnyal egészíti ki. A még hiányzó tételt a remények szerint a magyar kormány fedezi. /Flóra Gábor: Árkos új szerepkörben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A Gozsdu Alapítvány már idén ősszel megkezdheti működését Budapesten, a kérdésről nemsokára újból tárgyal a román és a magyar fél, nyilatkozta Mona Musca művelődési miniszter. A miniszter elmondta, a román és a magyar fél között vita tárgyát képezi az, hogy az alapítvány a Gozsdu-házakban működjön. /A Gozsdu Alapítvány idén ősszel megkezdheti működését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Sokak szerint napjainkban Budapesten minden negyedik-ötödik koldus román, vagy romániai. Jelentős részük csak a nyugati továbbutazáshoz szükséges pénzt gyűjti össze ily módon. Elképzelhető, hogy pár hét múlva sokkal többen lesznek. A budapesti önkormányzat a polgárjogi tüntetők nyomására nem fogadta el azt az indítványt, hogy legalább a történelmi városrészből tiltsák ki a koldusokat. /Sike Lajos: Fel Pestre, koldusok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A II. Partiumi Írótábor résztvevői elmentek a Nagyváradtól 30 kilométerre fekvő Hegyközszentimrére, ahol bordalversenyt rendeztek. A versenyzőknek el kellett elszavalniuk az alkalom szülte költeményüket. Az első díjat, öt liter bort végül a felvidéki Szászi Zoltán vihette haza. Az írótábor július 6-án Nagyváradon zárult, a rendezvény fődíját, egy Ady Endrét és a tábor logóját ábrázoló ikerplakettet a klézsei Duma István András kapta. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke a Magyar Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevelét adta át a szervező Barabás Zoltánnak, valamint Vasadi Juliannának, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt vezetőjének. Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke a nagyváradi születésű, majd Japánba költözött szobrászművész, Wagner Nándor által készített Tiszta Harcos Díjat adta át Tőkés László püspöknek a wagneri művészeti hagyomány ápolásáért. /Balogh Levente: Bordalverseny a hegyközi lankák között. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetemet tartanak július 5-től Kolozsváron magyarországi és erdélyi diákok részvételével. A Budapesti Kommunikációs Főiskola és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közösen szervezte a kurzust. /Kommunikációs Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Óvodapedagógusok és tanítók számára indított tanfolyammal július 4-én megkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában óvodapedagógusok számára két tanfolyamot szerveztek, egyik számítástechnikai alapismereteket közvetít, a másik előadások és interaktív foglalkozások keretében a pedagógusok kiégésének problémaköréről, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokról szól. Szovátán a tanítók továbbképzésének első tanfolyama zajlik. A Bolyai Nyári Akadémia főhete július 18-án kezdődik, a csíkszeredai ünnepélyes megnyitóval. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. Óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Július 6-án kerekasztal-beszélgetést terveztek a Kárpát-medencei mozgássérültek számára szervezett tábor résztvevői és a csíki politikusok között Csíkszeredában. A politikusok nem jöttek el. A tábor vezetői – Tischler Ferenc, Lázár Alpár és Józsa Csaba – a sajtó képviselőinek mondták el, mennyire fontos lenne, ha a választottak jobban odafigyelnének a mozgássérültek szükségleteire is. Az első ilyen jellegű táborozásra Erdélyben három évvel ezelőtt került sor, akkor csak romániai résztvevőkkel. Kapcsolatba léptek a Máltai Lovagrend magyarországi szervezetével, s támogatásukkal sikerült idén az első Kárpát-medencei mozgássérültek táborát megszervezni a Sepsiszentgyörgy közeli Benedekmezőn. /Szondy Zoltán: Mozgássérült táborozók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Érvénybe lépett a módosított Munkatörvénykönyv, melyet két évvel ezelőtt is változtattak. A szakszervezetek szerint hiába minden meghatározás, ha azt a munkaadók semmibe veszik. /Újvári T. Ildikó: Munkás törvénykönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ünnepelték meg július 6-án Kászonaltízen a Csere-tetőn elhelyezett adótorony üzembe helyezését. Erre már évek óta vártak a helyiek és az átutazók. Nagy Zsolt elmondta, egyik célkitűzése a kommunikációs infrastruktúra kiépítése vidéken. Az egybegyűltek kérték a minisztert, kísérje figyelemmel a televíziós adótorony telepítésének kérdését is, nehogy a szeptemberre tervezett átadás elmaradjon. A Kászonokban antennával jelenleg nem foghatók a közszolgálati csatornák műsorai. /Szüszer-Nagy Róbert: Mobilhálózat a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Testvértelepülési megállapodást köt szeptemberben Kőrösfő a magyarországi Pátkával és a felvidéki Heténnyel. Az együttműködését rögzítő iratot csak ősszel, Hetényben írják alá a polgármesterek. (sb): Kőrösfő. Hárman lesznek testvérek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Hazatért Ótelekről a szovátai Teleki Oktatási Központ és a Hebacons Kft. önkéntes csapata, akik a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei szervezetének felhívására válaszolva mentek segíteni az árvízsújtotta községbe. Négy ház lebontásában segédkeztek. Óteleken várják a segítő, munkás kezeket. /(sz): Szovátaiak segítettek Óteleken. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatos vita összegzéseként Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője kifogásolta, hogy sokan nem szólaltak meg a vitában, a Magyar Tanszék stb. a/ Láng Zsolt indulatosan visszautasította ezt a megállapítást. „Úgy gondolod, az Éneklő Borz eladta magát a hatalomnak?” „Salat Levente politikai alkuval lett az egyetem prorektora?” Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy az irodalmat nem intézményi szinten határozzák meg. A kívülállás mondatszerkezetével is lehet állást foglalni. /Láng Zsolt Kirohanó: Kedves Boróka! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ b/ Parászka Boróka válaszolt Láng Zsoltnak. Igenis vannak fórumok vannak, körök és céhek. Mivé lesz Kántor Lajos a Korunk folyóirat nélkül? Mivé lesz Böszörményi Zoltán a mecénás jelmez nélkül? Parászka nem fogadta el, hogy valamit már tíz éve leírtak. Szerinte a folyamatos jelenben kell írni. Nincs függetlenség, nincs kívülállás. Parászka szerint Erdélyben ma irodalmi-személyi kultusz van, reális irodalmi teljesítmények nélkül. /Parászka Boróka Benneálló: Hekaleitosz lábnyoma. Kedves Zsolt! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ c/ Kuszálik Péter nem ismeri el, hogy tévedett, bibliográfusként nem adott meg pontos évszámot. Valójában a Kántor-Láng könyv első kiadása nem 1973, ahogy ő írta, hanem 1971. Kuszálik megsértődött, mert Kántor Lajos irodalomtörténész nem hajlandó vele vitatkozni. Kántor Lajos grafománnak nevezte Kuszálikot. Erre Kuszálik válasza: Kántornak több könyve, tanulmánya jelent meg, mint neki. /Kuszálik Péter: Válasz és magyarázat. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./

Gyergyószárhegyen a Táltos Kézműves Táborban dr. Hidán Csaba régész, történész Szent László kultusza a Székelyföldön címen tartott előadást. Július 7-én a Lázár-kastélyban Duma István András Csángó mitológia című könyvét Sántha Attila méltatja, 8-án pedig dr. Hidán Csaba előadást tart a székelyföldi vártemplomokról. /(Bajna György): Táltos Kézművestábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Július 6-án Marosvásárhely megnyílt a Sapientia – EMTE másodéves, kommunikáció szakos hallgatóinak fényképkiállítása. A képeket vizsgafeladatként készítették el. /Ármeán Ottília, a Sapientia-EMTE tanára: Rezgő képek fényei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Július 7-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette kormánya lemondását, erről tájékoztatta Traian Basescu államfőt. Tariceanu azt mondta, a mostani kormánynak be kell fejeznie küldetését, hogy beindíthassák az előre hozott választások kiírásához vezető eljárásokat. Szerinte „az alkotmánybíróságot politikailag az előző kormánypárt uralja, amely minden eszközzel megpróbálja védelmezni privilégiumait”. A miniszterelnök várhatóan a jövő hét elején nyújtja be lemondását. Ezzel automatikusan a teljes kormánynak megszűnik a mandátuma. Az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla szerint a döntést a liberálisok és a demokraták hozták meg. Az RMDSZ Operatív Tanácsa július 8-án ülésezik, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Markó elítélte az alkotmánybíróság döntését, de felrótta kormánypartnereinek, hogy nem vártak a döntéssel még néhány napot. Sürgősségi kormányrendelet révén fogadja el a kabinet a tulajdonkérdést rendező törvénycsomagot, mivel ezzel a jogszabállyal szemben az alkotmánybíróság nem adott helyt az ellenzéki kifogásoknak. /B. T.: Jövő héten lemond a kormány. Válságot eredményezett az Alkotmánybíróság döntése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Július 7-én robbanás, terrortámadás történt Londonban a metró hét állomásán és egy autóbuszon. Teljesen leállt a londoni tömegközlekedés, nem működött a 12 fővonalból álló, 400 kilométeres metróhálózat, és a buszok sem közlekedtek. A brit rendőrség hivatalos bejelentése szerint legkevesebb 37 halálos áldozata van a robbantás-sorozatnak, közel 700-an megsebesültek. Egy internetes közlemény szerint az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezet vállalta a felelősséget a merényletért. /Súlyos terrortámadás London ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A parlamentben a jogi bizottság július 7-én elfogadta el a kisebbségi jogszabálytervezettel kapcsolatos jelentést, jelezte a bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor. A jogi, illetve az emberi jogi bizottság augusztus végén közös jelentést készít a törvényről. Eckstein-Kovács Péter elmondta, a változtatások nagy része nem érinti érzékenyen a törvény szellemét. Zavaró viszont, hogy a tervezet a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként határozta meg. Konzervatív párti javaslatra azonban a kisebbségeket csupán a lakosság részének tekintik. A kulturális autonómiára vonatkozó kitételek nem módosultak. A jogszabály majd a képviselőházban nyer végleges formát. /Zöld jelzést kapott a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Július 7-én megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése, hogy Románia és Bulgária képviselői megfigyelőként szeptember 26-tól jelen legyenek a testületben. /Szeptemberben kezdhetik munkájukat az EP megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Az árvízben tönkrement házak szakértői véleményezésével kapcsolatban, a rengeteg óvás miatt, végül úgy döntöttek, hogy valamennyi megrongálódottnak nyilvánított ház esetében a kárfelmérést meg kell ismételni. Ami az újjáépített házak szobáinak számát illeti, a szakminisztérium határozata alapján a rombadőlt házakba bejelentett lakók számát veszik alapul. Két személyig egy szoba, négyig két szoba, ezen felül három szobás ház jár a károsultaknak. /(Pataki Zoltán): Megismétlik a kárfelmérést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A napokban kibocsátott 63-as számú sürgősségi kormányrendeletről és annak hatásairól tartott sajtóértekezletet Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A rendelet keményen korlátozza a helyi közigazgatás kiadásait, s megtiltja, hogy bármilyen indokkal bővítsék az ott dolgozó személyzet létszámát. Szatmárnémetiben a helyi közigazgatás posztjait eddig csak 60 százalékban töltötték be. A tiltás, az önkormányzatok dolgaiba való központi beavatkozás akkor következett be, amikor Szatmárnémeti a lendületesebb fejlődés pályájára állt. Rövidesen megkezdik a fontosabb útvonalak korszerűsítését, ehhez a több tízmilliós eurós munkálathoz a hivatalnak csak egy szakmérnöke van. Létrehozták az egységes személyi nyilvántartás intézményét (az anyakönyvtől az útlevélig mindent egy helyen lehet intézni), melynek székházát most rendezik be. Megalakul a városi (polgári) rendőrség, melynek személyi állományát fel kell tölteni. A rendelet azonban mindezt megtiltja. Ilyés Gyula (aki az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is) elmondta, hogy a jövő héten e témakörben tanácskozást tartanak Kolozsváron. /Sike Lajos: Kormány kontra önkormányzat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Több külföldi és hazai határ menti település fog együttműködni a környezeti katasztrófák (árvizek, szennyeződés stb.) megelőzésében annak az INTERREG programnak a keretében, melyet a résztvevők vitattak meg Aradon, a városházán. Az idén tavasszal Debrecenben bemutatott AWARE (2005 2007) nevű projektben helyi szinten az Arad Megyei Tanács és az Arad Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége vállalt partnerséget. A mostani aradi tanácskozáson a helyi illetékesek találkoztak a projekt hollandiai (Zeeland tartomány) vezetőivel. A kivitelezéshez több mint 1 millió euró szükséges, ennek mintegy felét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), másik felét az uniós, illetve még nem uniós partnerek állják. A résztvevők Románián (Arad és Bihar megyén) kívül Belgiumból (Nyugat- és Kelet-Flandria), Nagy-Britanniából (Essex és Kent), Litvániából (Taurage), Magyarországról (Hajdú-Bihar) és Oroszországból (Sovetsk) származnak. /(Sólya): Határ menti települések vezetői találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

A napokban a Jakabffy Elemér Alapítvány szervezésében támogatáspolitikai műhelytanácskozásra került sor, ahol a vitaindítónak számító két előadást budapesti a támogatáspolitika budapesti szakértői, Ríz Ádám és Horváth Tamás tartották meg, a Hídvégi Mikó Alapítvány képviseletében. A határon túli nemzetrészeket megcélzó támogatások 1990-es elindításával az akkori magyar kormány – és azóta is mindegyik – stratégiai fontosságú szerepet tölt be. A támogatások alapján a határon túli magyarok lassan másfél évtizede pályázatban gondolkoznak, ha támogatást keresnek közösségi programjaikhoz. Ugyanakkor ez a támogatási rendszer egy ideje olyan kóros tüneteket mutat, amelyek világossá tették, újra kell gondolni a struktúrát. Bodó Barna felvetette a kérdést, hogy a megnyert pályázatot félre lehet-e söpörni, a közösséget a falugondnoki rendszer beígért és megnyert alapjaitól megfosztani, mert a támogatást megítélő közalapítványt megszüntették? Reformra van szükség az új helyzetben, mert Magyarország EU-tag. Bodó kiemelte, nem átvenni kell a külföldi mintát, hanem kigondolni és felépíteni az egyedit, a hazai sajátosat. Figyelembe kell venni a valós helyzetet, román fiatalok megvernek Székelyföldön magyar gyerekeket, a nemzetállaminak mondott egyház elveszi egy másik egyház iskolájának telkét-udvarát... Olyan támogatáspolitikát kell kialakítani, amely lakóhelyeiken tartja a kisebbségi magyarokat. Erre a javaslattevők három pilléren nyugvó rendszert gondoltak ki, amelyek közül az első a stratégiai tervezés szükségessége. A több évre szóló programdokumentum a Határon Túli Nemzeti Fejlesztési Terv. Azonban a kisebbségi közösség nem rendelkezik olyan intézménnyel, köztestülettel, amely egy közösségi fejlesztési terv gazdája lehet. A másik pillér a kisebbségi civil szervezetek felkészítése a jelentős EU-s alapok lehívására, amelyek a jelenleg létező támogatási összegek megkétszerezését tennék lehetővé. Itt azonban felvethető egy strukturális kérdés: a kisebbségi civil szervezetek által igényelt támogatások jelentős része kulturális célú. Az EU-alapokhoz tíz–húsz százalékos önrész szükséges, a legkisebb program is pár ezer eurós saját alapot feltételez. A létező 2300 erdélyi magyar civil szervezet közül hány képes ekkora terhet magára vállalni? Bodó hangsúlyozta, hogy az anyaország nemzeti fejlesztési tervének tartalmaznia kell azokat a tételeket, amelyek a határon túli nemzetrészeket illetően lehetővé teszik a stratégiai célok megvalósítását. A másik oldalon pedig a határon túli magyar civil világ fogadókészségét, teherbíró képességét fejleszteni kell. /Bodó Barna: Stratégiai támogatás – támogatási stratégia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./ (A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke.)

Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Maros megyében 6819 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, 4476-an a román, 2280-an a magyar, 63-an a német tagozaton. Közülük egyesek azért nem vehettek részt a záróvizsgán, mivel pótvizsgára vagy ismétlőre buktak. A képességvizsgára 5939-en iratkoztak be, 3805 diák a román, 2070 a magyar, 63 pedig a német tagozaton végzettek közül. Az országos felmérésen végül is 5723-an vettek részt (3756, 1903, 64), akik közül 4019-en értek el átmenő jegyet (a hivatalos adatok szerint ez 70,16 százalékos arányt jelent), 1709 diák pedig megbukott a vizsgán. A jelek szerint a legnehezebb a román vizsga volt, 5629 tanulóból mindössze 4220-an érték el az átmenő jegyet, magyar tagozaton 1878 diákból 1231 kapott „átmenő” pontszámot. /A képességvizsga adatokban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Szilágy megyében összesen 2069 (73,08%) diák vizsgázott sikeresen a kisérettségin, ebből 1688 (76,14%) román és 381 (61,55%) magyar. A magyar diákok közel 40%-a bukott meg román nyelvből. A szaktárcának és a politikumnak is fel kellene lépnie a jelenség orvoslására, mert ez akár diszkriminációnak is minősülhet, vélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. A román nyelvet az idegen nyelvekhez hasonlóan kellene oktatni. /J. L.: Átlagon felül teljesítettek a szilágysági diákok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./