Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2005. július 9.
Idén lenne hetvenéves Seres András néprajzgyűjtő. Két néprajzi vidék szerelmese, a Barcaságé és a moldvai csángó falvaké, amelyek gazdagságát tanulmányokban, önálló kötetekben mutatta be. Egy korrajznak is beillő interjúval emlékeznek a néprajzgyűjtőről, amelyet Pávai István 1992 tavaszán készített Seres András árkosi otthonában. A téma: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. 1991-ben jelent meg a Csángómagyar daloskönyv /Héttorony Könyvkiadó, Budapest/, Szervátiusz Tibor rajzaival. A közel 600 oldalt kitevő kottás kiadványban közölt 390 moldvai magyar dallamadat túlnyomó részét 1972 és 1988 között gyűjtötte Seres András. A teljes dallamanyagot, a szövegek tájnyelvi változatát Szabó Csaba jegyezte le. Ugyancsak ő rendszerezte és látta el jegyzetekkel a teljes gyűjteményt. Seres András húsz-huszonöt éve jár gyűjteni, mondta el 1992-ben. A Ceausescu-diktatúra idején magyarországi néprajzos nem mehetett a csángókhoz, mert rögtön felismerték és lefülelték. A falvak át voltak szőve besúgókkal. Klézsén viszont Seres András megismerkedett a falu besúgójával, Kotyor Andrással, nála viszont tudott gyűjteni, ő hívta el azokat, akik tudtak meséket, régi énekeket. Seeres megismerkedett Szabó Csaba zeneszerzővel, aki akkor Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskolán tanított. Szabó Csaba lekottázta a gyűjtött dalokat. Seres András /Krizba, 1935. márc. 23. – Árkos, 1992. nov. 27./ a középiskolát Brassóban végezte. Volt gazdasági technikus, kazánfűtő, majd 1971-től – Sepsiszentgyörgyre költözésétől – a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjának szakirányítója. Munkái: Barcasági csángó leányingek hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1972; Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1973; Barcasági magyar népköltészet és népszokások, Kriterion, 1984; Szabó Csaba–Seres András: Csángómagyar daloskönyv, Budapest, Héttorony Kiadó, 1991; 1848-as emlékek, 1992; Kicsi Péter, nagy Péter, 1992. Cikkei és tanulmányai a Művelődésben, az Alutában, a Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükörben, valamint más heti- és napilapokban jelentek meg. /Fekete Réka: Seres András néprajzgyűjtő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./
2005. július 9.
Megjelent a Transylvania Trust munkatársainak /Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila/ könyve: Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben /Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005/. A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemléket mutat be. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sorakoznak a könyvben. A szerzők szerint ezek „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására”. Ilyen például: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó házsorai. A leírásokba a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. /Dr. Murádin Katalin: Épített örökségünk szemléltető példatára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2005. július 9.
Pávai István erdélyi néprajzkutatónak a budapesti Hagyományok Háza kiadásában megjelent, Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című tanulmány- és interjúkötete abban újszerű a korábbi csángó témájú kiadványokhoz viszonyítva, hogy a kérdésekre maguk a csángók válaszolnak, mintegy látleletét adva az 1990 utáni csángó népérzésnek. /Fekete Réka: Könyves jelentés Moldvából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./
2005. július 10.
Július 3–án ballagtak a végzősök Kolozsváron, a katolikus teológiai karon. A diákokat Marton József, a kar dékánja, a végzős évfolyam vezető tanára búcsúztatta. A társadalmat a bizalmatlanság jellemzi, hangsúlyozta. A tekintélynek a fogalma és ténye csökken. Ezért keresi a világ a szavahihető embereket. A társadalmat nemessé csak a szavahihető emberek tehetik. Azt kérte a végzősöktől, maradjanak hitelesek, ne igazodjanak a változó eszmeáramlatokhoz. /Évzáró a kolozsvári katolikus teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 10./
2005. július 10.
Léstyán Ferenc tollából Az oltáriszentség csodáival közöttünk élő Urunk Jézus Krisztus /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ címen jelent meg egy, az Oltáriszentség évét köszöntő kiadvány. A könyv tartalmazza a történelem folyamán különböző korokban az oltáriszentséggel kapcsolatos csodákat. /Könyv az eukarisztia éve tiszteletére. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 10./
2005. július 11.
Július 9-én a nagy esőzések nyomán Nagyenyeden a tűzoltóknak negyven személyt kellett kimenteniük házaikból. Az ugyancsak Fehér megyei Hubicaurikány községben 4 házba hatolt be a víz. Az esőzések Balánbányán, Gyergyótölgyesen, Gergyóhollón, Csíkszentmihályon, Gyergyóremetén, Csíkszentdomokoson és Gyimesközéplokon okoztak árvizet. /Ítéletidő Erdélyben. Házakat öntött el az ár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 11.
Markó Béla az RMDSZ elnöke és Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Magyarország volt miniszterelnöke budapesti találkozójának témája az RMDSZ és a Fidesz közötti viszony, illetve az Európai Néppárton (ENP) belüli együttműködés volt. /Markó-Orbán találkozó volt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2005. július 11.
Kolber István magyar fejlesztési miniszter július 7-én Romániába látogatott, ahol Borbély László miniszterrel, területfejlesztésért és az építésügyért is felelős kollégájával tárgyalt. A látogatás célja a 2000-ben, Gyulán aláírt magyar-román egyezmény területeinek kiszélesítése, valamint a várhatóan ez év végén megrendezésre kerülő közös kormányülés előkészítése volt. Május eleji budapesti tárgyalásaik lezárásaként Kolber István és Borbély László július 8-án Bukarestben, megállapodást írt alá a területfejlesztés és a területrendezés kérdéseiben való szorosabb együttműködésről. A területfejlesztés területén magába foglalja többek között a hosszú távú tervezés és a felzárkóztatás összehangolását, a magyar fejlesztési tapasztalatok átadását, a határ menti együttműködés megerősítését és a Duna közös logisztikai célú hasznosítását. A Felső-Tisza vidékére a két miniszter közös területfejlesztési terv kidolgozását határozta el. A látogatás során a felek áttekintették az észak-erdélyi autópálya megvalósulásának helyzetét is. /A közös kormányülés egyedülálló kezdeményezés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2005. július 11.
Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 11.
A román nagypolitika nem ügyeskedő, hanem zseniális. A magyar nagypolitikához mérve mindenképpen az. Trianon óta minden tétre menő mérkőzést elvesztünk a románokkal. „Elsősorban azért, mert egyféle téves felsőbbrendűség-tudatból és magyar úri pökhendiségből lebecsüljük a románok tehetségét” állította Sike Lajos, a lap munkatársa. A cikkíró szerint Ady Endre nem ostorozta eleget „ostobaságainkat”. Fel kell ismerni, hogy a magyar politikai elitnek nincs nemzetpolitikája, a határon túli magyarokat csak eszközként kezeli. Magyarországon a nemzeti miniumban sem tudtak megállapodni. /Sike Lajos: Zseniális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2005. július 11.
Az identitás definíció nélküli evidencia – fogalmazhatták meg a következtetést a július 10-én zárult IV. Torockói Diáktáborban, amely az Identitás, nemzet, etnopolitika a 21. században címen zajlott. A több mint 20 politológia és újságíró szakos hallgató részvételével a Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület és a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) által szervezett nyári egyetem négy napja alatt előadást tartottak hazai és magyarországi meghívottak. Bodó Barna politológus, a tábor „atyja” az identitásról mint önmegvalósítási programról beszélt, majd azt a kérdést is feltette hallgatóságának, hogy mikor válik a politika etnobiznisszé. Gabriel Badescu, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia karának tanszékvezetője szerint az interetnikus kapcsolatok vesztettek látványosságukból és mélységükből Európában, ugyanakkor az etnikai környezet befolyásolja a politikai szerepvállalást. Egy nemrég elvégzett felmérés eredményeit ismertetve elmondta, hogy a románok nem tesznek különbséget erdélyi és magyarországi magyar között. Ezzel szemben egy magyarországi felmérés adataiból kiderül, hogy az ottani magyarok igenis megkülönböztetik magukat a határon túliaktól. Amint azt Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kifejtette, a magyar–magyar párbeszéd elakadt, aminek több oka is van. A Trianon utáni magyar közösségek és az országhatáron belül maradt magyarok egyre kevesebbet tudnak egymásról, ami az oktatás hiányosságára is visszavezethető, illetve az, hogy ma sem Bukarest, sem Budapest nem tud viszonyulni az erdélyi magyarokhoz. Jövőre a közéleti etika lesz a torockói diáktábor témája – jelezte Bodó Barna. /Soó Éva: Torockói Diáktábor: identitás és etnopolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 11.
Temes megyében az RMDSZ “stratégiai fontosságúnak” tartotta a megyei művelődésügyi igazgatói tisztség megszerzését Jelöltje, a politikai, közösségszervezői és a civil szférában folytatott tevékenysége alapján egyaránt elismert Bodó Barna pályázatát formai okokra hivatkozva elutasították. A kormány bejelentett lemondásával le fog lassulni a megyei közintézmények élén az igazgatócserék amúgy sem gyors folyamata, jósolta Marossy Zoltán alprefektus. /P. L. Zs.: Lassuló igazgatócserék. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2005. július 11.
Egyre erőteljesebb a nyelvromlás, a beszédben a romános hangsúly. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hivatalokban csak román nyelvet használnak. A cikkíró egyik ismerőse így beszélt: „Beadtam a csérérét a primariára, megkaptam az aprobálást, mégis elabandonálták a gázamat.” A román szavak tömeges használata terjed. A magyar arisztokrácia egy időben leginkább németül beszélt, a román leginkább franciául. De a tömegek soha, és így maradt meg a nyelv. Jelenleg azonban éppen a tömegek a nyelvromlás „hordozói”. Oktatással, neveléssel, színház-, egyház- és gazdaságpolitikával, ösztöndíjrendszerrel kellene védeni az anyanyelvet. /Hadházy Zsuzsa: Nyelvromlás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 11.
Szentivány nevű településből csak Európában harminchatot tartanak számon, ebből kárpátmedencei nyolc, hivatalos Szentivány-Charta-tag. Maros megyében három is van Szentiványból (Csitt-, Kebele-, Vajda-), a Charta-tagságot csak most készülnek aláírni. Idén Vajdaszentiványra jöttek ünnepelni a pilisszentiványiak, alsószentiványiak, bakonyszentiványiak, győrszentiványiak, s a testvértelepülések hagyománya szerint, nem érkeztek üres kézzel. Vajdaszentiványon a fellépő együttesek táncoltak. /Bögözi Attila: „Boszorkányok” égettettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2005. július 11.
Kettős ünnep helyszíne volt július 10-én Búzásbesenyő, a Kerelőszentpálhoz tartozó, életerős közösség. Az immár hatodik éve megszervezett falunap alkalmával a helyi általános iskola névadó ünnepségét is megtartották. A tanintézmény felvette a XIX. századi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét, aki búzásbesenyői kúriáját a református egyháznak adományozta, hogy abban megfelelő körülmények között működhessen a felekezeti iskola. Jelenleg az épületben óvoda működik, félszáz kisgyerekkel. A rendezvény a helyi Rátoni János Művelődési Házban kezdődött, ahol a magyar és román tagozatos diákok, az ökumenikus vegyes kar műsort adott elő. Az iskola vezetője ismertette a névadó előd munkásságát. – Búzásbesenyő mind tanügyi szempontból, mind a magyarság, az RMDSZ szempontjából a régió lelke, fáklyája – mondta Simon János tanfelügyelő, megyei tanácsos. /Simon Virág: A régió fáklyája: Búzásbesenyő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2005. július 11.
Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zeneka­rok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2005. július 11.
A hagyományőrző néptánctalálkozót együtt tartották a Vargyas Napokkal. Testvértelepülésük, az anyaországi Pápakovácsi önkormányzata a decemberi népszavazás sikertelenségének ellensúlyozásaképpen Vargyas község minden lakóját tiszteletbeli polgárának fogadta. A július 9-i hagyományőrző néptánc­találkozóra hat együttes jött el. A megjelentek betekinthettek Sütő Gábor, Máthé Ferenc Ilonka, Török Imre fafaragók műhelytitkaiba, megcsodálták Soós Emma bútorfestő és Veress Miklós festőművész munkáit. Július 10-én, vasárnap a program unitárius istentisztelettel vette kezdetét. Fellépett a pápakovácsi Turmix könnyűzene-együttes, este pedig a baróti Magic Club. Az est fénypontját a tábortűz és a tűzijáték jelentette. /Hecser László: Vargyas minden lakója Pápakovácsi tiszteletbeli polgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2005. július 11.
Arad megyében július 9-10-én a Borostyán Egyesület első ízben szervezte meg a Zimándújfalusi napokat. Zimándújfalu magyarsága egy emberként állt a nemes ügy mellé. Magyar ruhás fiatalok hívogattak a főutcán a rendezvényre, amelyen vetélkedők voltak. A kultúrotthonban délután a fiataloknak diszkót, a felnőtteknek este bált rendeztek. Vasárnap magyar népviseletbe öltözött fiatalok vonultak be a szentmisére, melyen az arad-ségai ifjúsági kórus énekelt. A kultúrotthonban az ünnepi előadást a helybeli tánccsoport nyitotta meg. Ménesi Melinda, a Borostyán Egyesület elnöknője elárulta: nagy izgalommal szervezték az ünnepséget, mert a községi tanácstól egy lej támogatást sem kaptak. /Balta János: Zimándújfalu nagy napja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2005. július 11.
Június 26. és július 5. között Budapesten és Ópusztaszeren vendégszerepelt a Szarkaláb Néptáncegyüttes, a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Fiatalok 10. Találkozója elnevezésű rendezvényen, melyen 16 ország közel 700 magyar fiatalja vett részt, bemutatva sajátos kultúrájukat, táncaikat. /Pillich Balázs: A Szarkaláb Néptáncegyüttes sikeres magyarországi turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 12.
Alig maradt néhány napja a kabinetnek a legsürgősebb teendői elvégzésére: a soron következő kormányüléseken elsősorban az EU-csatlakozáshoz szükséges jogszabályokat igyekeznek sürgősségi kormányrendeletekbe foglalni. Teljes a pánik az SZDP-ben: lapértesülések szerint a szociáldemokraták alkotmányjogászai máris találtak megoldást arra, hogy legalább télig elhúzzák az előrehozott választásokat. Geoana SZDP-elnök kifejtette, pártja megbeszélést kezdeményez minden olyan politikai alakulattal – köztük az RMDSZ-szel is –, amelyiknek az az érdeke, hogy a vezető kormánypártok és a Traian Basescu kiváltotta politikai válsághelyzet mielőbb nyugvópontra jusson. /Sz. K.: Szedelőzködik a Tariceanu-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Sürgősségi kormányrendelettel módosítják a választási törvényt – döntötték el július 11-én a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az új előírások értelmében kötelezővé válik a választói kártya használata. Arról is döntöttek, hogy a kormány július 18-án mond le, Traian Basescu államfő pedig 19-én nevezi meg az új miniszterelnököt. A hatályos ötszázalékos választási küszöb csökkentését kérték az RMDSZ képviselői, azonban a testület elvetette a négyszázalékos küszöb bevezetésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy a választási törvény módosításánál figyelembe veszik-e azokat a bírálatokat, amelyeket az Európa Tanács jogásztestülete, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása is megfogalmazott a tavalyi törvénnyel kapcsolatban. Az említett szervezetek demokráciaellenesnek tekintették a jogszabály kisebbségi fejezetét, mely monopolhelyzetet biztosított a hatalmon levő kisebbségi szervezeteknek, így az RMDSZ-nek is. Takács Csaba úgy vélte, a felsorolt szervezetek állásfoglalásai félretájékoztatáson alapultak. Szerinte a Magyar Polgári Szövetség a feltételeket csalással próbálta teljesíteni. /A koalíciós pártok ismertették az előrehozott választások menetrendjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Szándéknyilatkozatot írt alá Gelu Stefan Diaconu, a román vámigazgatás vezetője és Nagy János, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka július 11-én Budapesten. Megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel a jövedéki termékek, kábítószerek, pszichotróp anyagok, veszélyeztetett növények és állatok, valamint a kulturális javak illegális kereskedelme ellen. Kölcsönösen elősegítik az ártándi határátkelőhelyen létesített magyar- román közös kapcsolattartási pont működését. /Magyar-román vámigazgatói találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2005. július 12.
A Sapientia EMTE idén 26 román – angol szakos tanárt bocsát ki, tájékoztatott dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető. A három székelyföldi megyében a betöltetlen román és angol szakos állások száma négyszáz fölött van. A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése óta először végeznek magyar anyanyelvű román szakos hallgatók a magyar iskolák számára. A Bukaresti Tudományegyetem Bölcsészkarának bizottsága elismerte a képzés eredményességét, többjüket meghívta Bukarestbe, mesterképzésre, továbbá szakmai partnerséget kínált fel az EMTE tanszékének a kutatás, sajátosan a román–magyar bilingvizmus kutatása, szakmai továbbképzés és kölcsönös tudományos konferenciák szervezése terén. Az EMTE végzősei neveléslélektant, pedagógiát, a két tantárgy oktatásának módszertanát (külön-külön), számítógépes szövegszerkesztést, a számítógép oktatásban való alkalmazását, osztály- és iskolavezetést tanultak, és mindezek tetejébe pedagógia-gyakorlaton vettek. Ezért megdöbbentette őt a megyei főtanfelügyelő asszony kijelentése, hogy ,,tanárképzés nálunk (értsd az országban) egyszerűen nincs”. /Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető: Huszonhat tanár a Székelyföldnek. Gondolatok a Sapientia – EMTE csíkszeredai román–angol szakos hallgatók államvizsgájáról, felvételi vizsga előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./
2005. július 12.
A Nagyszalonta környéki Árpád faluban kevés a magyar diák, és a községközpont, a románlakta Feketebátor vezetői nem vették jó néven, hogy tavaly a Bihar megyei Tanács 100 millió lejjel támogatta Árpádon az iskola tetőzetének felújítását. A román nagyközséghez tartozó magyar falucska lakói attól tartanak, hogy ha az új tanügyi törvényben a diákság létszáma szerint támogatják majd az iskolákat, akkor az árpádi oktatás teljesen elsorvadhat. A napokban szervezett tanügyi fórumon ezt panaszolták el a falubeliek, és Sóki Béla parlamenti képviselő közbenjárását kérték a hasonló helyzetben levő iskolákért. Pető Csilla tanfelügyelő szerint gondot okoz a szakembereknek a jelentősen szórványosodó Dél-Bihar. Árpádon két-két szakképzett óvónő és tanítónő, összevont osztályokat oktat a magyar tagozaton, a legnagyobb gond, hogy az öt-nyolcosztályos tanulóknak nincsenek szakképzett pedagógusaik. Árpádon nemrég a református egyház segítségével, mely saját ingatlanában helyet biztosított az óvodának, sikerült újraindítani a faluban a kisdedóvót, amit eredeti lakhelyéről kilakoltattak. A gyereklétszám fogyását ez azonban nem állítja meg. Lehetséges megoldás az volna, ha a nagyobb gyerekeket iskolabusz szállítaná Nagyszalontára tanulni. /(Lakatos Balla Tünde): Szórványosodó dél-bihari magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2005. július 12.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte, hogy a megyei tanácsnak szándékában áll létrehozni egy Kolozs megyei érdekeket képviselő információs és lobbiirodát Brüsszelben. Egy új lap, az Erdélyi Gazdálkodás ingyenes mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaklap akar segíteni a gazdák EU-s felkészítésében. A lap alapítói, Dimény Zoltán és Nyári Julianna személyesen mutatkoztak be. Dimény Zoltán Kolozsváron végezte agronómiai tanulmányait, és jelenleg a Duna TV Gazdakör című adásának felelős szerkesztője. Dimény Zoltán szeme előtt az egykori Hangya szövetkezeti mozgalom példája lebeg, amely annak idején maradéktalanul betöltötte a rá bízott szerepet. Az Erdélyi Gazdálkodás terjesztését a történelmi egyházak, valamint az RMDSZ megyei szervezetei vállalták. /Csomafáy Ferenc: Ingyenes szaklap az erdélyi gazdáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2005. július 12.
Csép Sándor elvégezte Kolozsváron a Református Teológiát, de nem lett lelkész. Ezután a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot is elvégezte. A Kolozsvári Rádiónál volt hely, felvették, mesélte életét. Az írott sajtóban korábban nem tudott elhelyezkedni. Ahol meglátták az önéletrajzát /apja lelkész volt/, megijedtek. Gáll Ernő, Balogh Edgár ajánlóleveleivel jelentkezett, de hiába, minden laptól elküldtek. Amikor megindult a televízió magyar nyelvű adása, Bodor Pál hívta Csép Sándort, nagy nehezen sikerült is áthelyeztetnie, s ott volt 1983-ig. Akkor minden további nélkül kirúgták, sehol sem tudott a sajtóban elhelyezkedni. Ebben az időben nagy sikerrel játszották egy színdarabját /Mi, Bethlen Gábor/. A negyvenedik előadás után egyszerűen betiltották. Volt egy filmje, az Egyetlenem, a kalotaszegi szomorú népesedési folyamatokról, az elnéptelenedésről. Ezt nacionalistának, nemzetsiratónak bélyegezték. Közismert volt jó kapcsolata Tőkés Lászlóval. Feltételezhető, hogy ezek hatására döntöttek az eltávolítása mellett. Két év munkanélküliség után kapott terjesztői állást a Korunknál, Gáll Ernő jóvoltából. Az 1989 végi fordulat után Csép visszakerült a Kolozsvári Rádióhoz, illetve létrehozták a Kolozsvári Regionális Televíziót. A diktatúra idején a sajtóban kialakult egy olyan madárnyelv – a mostani fiatal generáció lehet már ezt nem ismeri – az újságírók és az olvasóközönség, illetve a rádió- és tévériporterek meg a hallgatók, nézők között. A sorok között, a kimondott mondatok mögött lehetett érezni. Csodálatosan működött, nagyon sokszor, sőt általában sikerült átverni a cenzorokat. – 1989 után megszervezték az újságíróképzést a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Nagyváradon létrehozták az Ady Endre Sajtókollégiumot, ez több mint tíz esztendeje működik. Körülbelül 400-an végeztek a tíz év alatt. Az Áldás, népesség mozgalom zászlóbontó konferenciája tavaly októberben volt Nagyváradon. Kárpát-medencei méretekre kívánják kiterjeszteni a mozgalmat. Csép Sándor szerint ha a lelkészektől a közgazdászokig, a területfejlesztőkig és az ipartelepítőkig mindenkit bevonnak, az egyházakat, a politikumot és a társadalmi szférát is, akkor megállítható a drámai népességfogyás. Reméli, tíz esztendőn belül már statisztikailag is mérhető eredményeket fognak elérni. Terveik szerint annak a családnak, ahol megjön a harmadik gyerek, jelentős támogatást nyújtanának. /Fábián Tibor: Az Egyetlenemtől az Áldás, népességig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Csíkfalván Balogh István polgármester elmondta, hogy a választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyezett az emberek közötti kapcsolatokra. Az együttműködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elő. Nyárádszentmárton művelődési otthonának a tetőzete vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésből 300 millió lejt fordítanak erre a célra. A búzaházi kultúrház javítása is fontos, még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatokat nem tudták elkezdeni. Csíkfalván új épületet emelnek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a művelődési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. Vadadon elemi iskola és óvoda működik. Pályázatot nyújtottak be, hogy Csíkfalván tornatermet építsenek. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz. Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétől a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelőse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztősége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekű információkat. Jobbágyfalván épül az új óvoda, 2-3 év múlva lesz kész. /Nagy Annamária: Csíkfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2005. július 12.
Nem Tusványos ellentábora a hónap elején lezajlott EU Belépő nevű MIÉRT-rendezvény, jelentette ki Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Borboly szavai tökéletesen megfelelnek a valóságnak, mert diákszemináriumuk versenyképtelen Tusványossal szemben, írta Bagoly Zsolt. A MIÉRT felvonultatja az RMDSZ első- és másodvonalbeli politikusait, akik az irányításuk alatt álló intézmény jótéteményeit ecsetelgetik. A rendezvény legfontosabb kijelentése Takács Csabától származik: Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló támogatások rendszere. A „támogatási rendszert a politikától függetlenné kell tenni”. Mert „a különböző kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartanak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában”. Az RMDSZ vezetősége tehát nem számolja fel az erdélyi magyarság fölött gyakorolt hatalmának legfőbb forrását, hanem a közelgő magyarországi kormányváltás miatt e hatalmat szeretné a jövő számára is biztosítani. Ezen a szemináriumon nem a nemzetstratégiáról és az autonómiáról volt szó, csak az EU-csatlakozásról, ezzel a magyarországi kormánypártok üzenetét közvetítették: az EU majd mindent megold: nem kell nemzetegyesítés, autonómia, mert úgyis eltűnnek a határok. /Bagoly Zsolt: Tusványos silány utánzata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum mosonmagyaróvári vendégeket búcsúztatott, tanárokat, diákokat a Kossuth Lajos Gimnáziumából. Kovács Zsuzsanna földrajz szakos tanárnő az erdélyi iskolákkal való kapcsolattartás lelke. A kilencvenes években kiépültek a testvériskolai kapcsolatok a kolozsvári Báthory István Líceummal, a székelyudvarhelyi Tamási Áronnal, a csíkszeredai Márton Áronnal és a marosvásárhelyi Bolyaival. Korábban az udvarhelyiekkel való együttműködés jegyében angol nyelvgyakorlatokat, táborokat szerveztek, most évente nevelési tábor, alkotótábor várja a diákokat és tanárokat a Mosonmagyaróvár melletti Szigetközben. A marosvásárhelyiek mellett érkeznek táborozók a pozsonyi Duna utcai magyar gimnáziumból is. Nemzetközi konferenciákra meghívják a testvérintézmények oktatóit, és a diákszövetségek szintjén is élénk a párbeszéd. A diákok közti barátság pedig nem vár két évet a hivatalos iskolai kirándulás időpontjáig. /(k-m): Határokon átívelő testvérkapcsolat. Kossuthosok és bolyaisok barátsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./