Bő egy évvel megválasztása után Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke elmondta: megyei alelnökként a kultúráért, a tanügyért, a sportért felel, de a hangsúly a kultúrán van. A kulturális intézmények ebben a költségvetésben sokkal több pénzt kaptak. Ez pozitívum. Negatívum, hogy borzasztóan kevés pénz jut vidékre. Búza Gábor azt szeretné, hogy minden faluban legyen egy civil szervezet. Elhangzottak olyan panaszok, hogy Búza Gábor nem elég harcias, amikor a költségvetés kiigazításakor magyar településeknek kellene pénzt kiharcolni. Búza cáfolta ezt, mondván, nehéz három magyar tanácsossal két kormányzó erővel szemben fellépni, vitatkozni. Az újságíró közbevetette, a Pécskai Napokon egyetlen magyar szó sem hangzott el. Valóban felháborító, hogy egy olyan helységben, ahol négyezer magyar él, ilyesmi megtörténhetett, felelte Búza Gábor. /Irházi János: “A perek, persze, hiányoznak…”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Botrányossá tette a románkatolikus pap a csángó László Katalin temetését Pusztinán. László Demeter a rendőrségen írásos panaszt tett Irinel Iosif Iosub helyi római katolikus káplán ellen, aki – megítélése szerint – halottgyalázó gyászbeszédet mondott július 13-án édesanyja, László Katalin temetésén. A pusztinai káplán abba a hangkazettába kötött bele, amelyet édesanyja koporsója mellett játszottak le, de kifogásolta a magyar szövegű koszorúkat is. László Katalin a pusztinai csángó közösség virrasztóasszonya volt. Magyarul imádkozott, énekelt valamennyi halottas háznál, ahová meghívták. Nyolc évvel a halála előtt önmagát is elsiratta. Szalagra rögzítette a virrasztó imákat, énekeket, és az volt a végakarata, hogy a kazettát játsszák le. „A pap ezt úgy tekintette, mintha édesanyám valami gyilkosságot követett volna el” – magyarázza László Demeter. Egyébként egyértelműen etnikai hátteret tulajdonít a történteknek, szerinte Irinel Iosif Iosub káplán beszéde egyaránt volt sértő és soviniszta, valószínűleg azért, mert László Katalin nem beszélt románul, csak magyarul imádkozott, énekelt. 1990 előtt a Szekuritáté vadászta a Moldvában rögzített magyar nyelvű kazettákat, most úgy tűnik, a római katolikus egyház teszi ezt. Irinel Iosif Iosub egyébként azt is felrótta a prédikációjában a halottnak, hogy valamikor kijelentette: „vigye el az ördög az oláh papot”. László Demeter ezt pletykának tartja, nem tud arról, hogy az édesanyja valaha is ilyet mondott volna. A prédikáció egyébként a templomban hangzott el, Pusztinán ugyanis innen kísérik utolsó útjára a halottat. „Szidták a papot – emlékszik vissza a történtekre Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. – A családot annyira megbotránkoztatta a gyászszertartás, hogy László Demetert a rokonságnak kellett lefognia, mert a koporsó után a papot is a gödörbe akarta rakni.” Irinel Iosif Iosubot a temetés után többen is felelősségre vonták, de ő gyors léptekkel távozott. A családtagok Eugen Diac pusztinai plébánosnál is panaszt tettek, de ő helyeselte a káplán prédikációját. László Demeter elmondta, nem talált megértésre a rendőrségen és a polgármesteri hivatalban sem. „A rendőrségen azt mondták, ilyen esetük mostanáig nem volt, nem tudják, mihez kezdjenek a panasszal. Eugen Diac plébános és Irinel Iosub káplán csupán egy újságírót és a panaszos férfit engedte be a parókiára. „Elhunyt testvérünk korábban kijelentette: vigye el az ördög az oláh papot. Én most azt kérdezem tőled, vajon nem egy román pap keresztelt, gyóntatott, esketett meg, nem éppen egy román pap viselte gondodat a halálos ágyadon? Ha te az ördögbe küldted is az oláh papot, én erre azt válaszolom: Isten bocsásson meg neked” – idézi saját prédikációját Irinel Iosub. Elismerte, nem biztos, hogy valóban elhangzottak-e valaha Katalin asszony „oláh papot” pocskondiázó szavai. „Nem sokan élnek ma már Moldvában, akik tudják, amit ő tudott” – jelentette ki Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az Etnofon lemezkiadó két CD-t adott ki a tőle és egy másik pusztinai asszonytól, Kiss Erzsi nénitől gyűjtött balladákból, énekekből, mesékből, vallásos narratívákból, epikus történetekből. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Halottgyalázó búcsúztató Pusztinán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A határon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás című, egyhetes rendezvényen, a román civil szervezetek marosfői szabadegyetemén megállapították, hogy a hazai politikusok felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz. A meghívott politikusok közül senki sem jelent meg. A román közösségek képviselői javasolták, hogy a Határon Túli Románok Főosztálya a mindenkori államelnök közvetlen fennhatósága alá kerüljön. A zárónap fő témája a Székelyföldön élő románok helyzete volt; a zárónyilatkozatban az aláírók egy jogszabály kidolgozását kérték a Hargita és Kovászna megyében élő román anyanyelvűek védelmére. /D. Balázs Ildikó: Panasz határon innen és túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A határon túli magyar fiatalok tizedik jubileumi találkozóját tartották Budapesten június 26. és július 5. között. Idén 16 országból 700 fiatal gyűlt össze. Erdélyből többek között a Kaláka Néptáncegyüttes, Ördögborda, Passamezzó Historikus Együttes, Snaps Vocal Band, Start Tánccsoport, Szarkaláb, Szerenád Kamarazenekar és az Eufónia Kórus. A rendezvény célja megismertetni a határon túli magyar fiatalokat a magyar fővárossal és a magyar történelemmel. A Honvéd együttes előadásával kezdődött a rendezvény. Népművészeti kiállítás nyílt, mellette fotókiállítás. Utána a Levéltár és a különböző múzeumok következtek. Megnézték a Parlamentet is. A 700 fiatal szórakozhatott a Vidámparkban. Székelyföld bemutatkozására is sor került, majd táncház következett. Kirándultak Ópusztaszerre. Népviseletbe öltözött csoportok vonultak fel egy kalotaszegi párral az élen, és megkoszorúzták az emlékművet. Megtekintették a Feszty-körképet a magyarok bejöveteléről. A fiatalok táncos felvonulást tartottak a Lánchídon, majd sétahajózás következett. /Kovács Pali Ferenc: Hétszáz rózsaszál, avagy Vendégségben Budapesten 1996–2005. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Elméleti és gyakorlati képzést egyaránt nyújt táborozóinak a mákófalvi Bokréta Kulturális Egyesület, huszonhét gyerek ismerkedett meg a bútorfestéssel, most pedig fiatalokat, felnőtteket várnak a kalotaszegi faluba. Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke elmondta, a két-három éve visszajáró haladók közül többen már nagyobb feladatokkal is megpróbálkoztak. Kirándulással egybekötött tanulmányutakon a vistai kőfaragók és a mérai asszonyok munkáit tekintették meg. A múlt héten fellépett a helybeli színjátszó csoport. /R. P. E.: Kalotaszegi bútorfestők iskolája. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Július 16-17-én első alkalommal szerveztek falunapokat Kézdimárkosfalván, Barabás Miklós festőművész szülőfalujában. A rendezvényt a Barabás Miklós téren felállított színpadon Tusa Levente, a nagyközség polgármestere nyitotta meg, majd Tamás Endre Ottó református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez. Ezután a művelődési otthonban felavatták a kis falu legnagyobb szülöttjéről elnevezett könyvtárat. Különböző helyekről jöttek a könyvadományok, jelenleg a könyvtárban közel ezer kötet található. Bartók Zsuzsanna és Szabó Zsuzsa vállalta az önkéntes könyvtároskodást. Bemutatták Márkosfalvi Orbán Dezső A székely gesta című könyvét. Ezt követően a csernátoni népi tánccsoport szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A márkos­falvi gyermekek népi táncokat, cigánytáncot és modern táncot adtak elő. A csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület játszóházat tartott. /Iochom István: Könyvtárat avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Július 15-én a helybeli és meghívott fúvószenekarok és mazsorett­csoportok felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a háromnapos rendezvény, melynek keretében megünnepelték a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorett­csoportja születésének tizedik évfordulóját. Felvonult a kézdivásárhelyi, barátosi, mezőkövesdi és mezőhegyesi fúvószenekar, valamint a helybeli, paksi, mezőkövesdi és mezőhegyesi mazsorettcsoport. Az ünnepség díjazással és a helybeli csoportok fellépésével ért véget. /Iochom István: Tízéves fúvószenekar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Marosmagyaró református gyülekezetének ifjúsági háza, a Nimród Ház várja egész évben az ide érkező vendégeket. Vincellér Gábor lelkipásztor és felesége gondoskodnak arról, hogy az itt nyaralók semmiben ne szenvedjenek hiányt. Számítani lehet a falu minden lakosára. Július 5-től zenetábornak adott helyet a ház. Ellátogattak a közeli Idecsfürdőre, ahol lubickolhattak a meleg, sós vízben. Most újabb vidám marosvásárhelyi gyereksereg érkezett. /Nemes Csilla: Táborozás Marosmagyarón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Csíkszeredában a Régizene Fesztivál fesztiválon az érdeklődők megtöltötték a termet. Fellépett Kobzos Kiss Tamás (Budapest). A második nap fénypontja a budapesti Corvina Consort együttes műsora volt. A kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes táncjátékot mutatott be, sikeres volt a Collegium Gabrielense (Nagyenyed) is. A következő napokon többek között a sepsiszentgyörgyi Codex együttes koncertezet, a Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári vokális együttes gregorián dallamai pedig felcsendültek a csíksomlyói kegytemplomban. A budapesti Musica Historica együttes a Carmina Burana bemutatására is vállalkozott. A rendezvény végére a 2001 nyarán alakult Csíki Kamarazenekar nagyszabású hangversenye tett pontot. /Gitárok, koboz, középkori táncház, dombra. A Régizene Fesztivál reneszánsz és barokk napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 17-én zárult a Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok egyhetes rendezvénysorozata. Legtöbb látogatója hétvégén a Míves Emberek Sokadalma népművészeti kirakodóvásárnak és mesterség-bemutatónak volt. A három színpadon egymást váltották a fellépő hagyományőrző néptáncegyüttesek, zenekarok. /Szász Emese: Véget ért a programkavalkád. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

Újra kiadták Cserei Mihály Erdély históriája /Kriterion Könyvkiadó, Téka-sorozat/ című munkáját, a jegyzeteket Pap Ferenc állította össze. A kötet függeléke kitér a szövegben szereplő személyekre és kifejezésszótárt tartalmaz. /Ö. I. B.: Históriánk újabb kötete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

A barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségű vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!” Bácsteleken tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka. Kökös községben egy négy házból álló tanyafélét körülvett az ár, elzárta a kijárást. Közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén az árvíz. Három óra alatt pusztított Lisznyóban a Falupataka, temérdek kárt okozott. Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét. A májusi áradás után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. /Kisgyörgy Zoltán: Víz alatt az alsó-háromszéki róna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19

A Temes megyei önkormányzat oklevelekkel, ajándékokkal és ünnepi fogadással köszönte meg a Csongrád Megyei Közgyűlés Katasztrófavédelmi Igazgatósága munkatársainak a bánsági árvíz során tanúsított önzetlen segítőkészségüket. A találkozó napirendjén volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli katasztrófavédelmi együttműködés hatékonyságának növelése. /Pataki Zoltán: DKMT-katasztrófavédelmi operatív egységet hoznának létre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19/

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatási törvénycsomag vitatott négy cikkelyének parlament általi módosítását. A testület Traian Basescu államfőhöz küldte a törvénycsomagot, hogy kihirdesse azt. Az igazságszolgáltatási törvénycsomag négy cikkelyének alkotmányellenesnek nyilvánítása okozta azt a politikai válságot, amely még most sem oldódott meg. /Zöld jelzés az igazságszolgáltatási törvénycsomagnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A kormány elfogadta az új kultusztörvényt. – A most létrejött törvénytervezet szövege túlnyomórészt egyezik azzal a változattal, amit az öt tanácskozás alkalmával kidolgoztak – nyilatkozta Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos, aki maga is részt vett a megbeszéléseken. A jogszabályterv elismeri és támogatja az egyházak szociális tevékenységét, illetve az egyházi iskolákat. Kifogásolható az önálló teológiai intézetek oktatóinak javadalmazása, a jogszabály ugyanis egy kántori-harangozói fizetésnek megfelelő pénzösszeget juttat nekik, az egyházakra bízva a jövedelem kiegészítését. A végső megfogalmazásból kikerült az a kitétel, amely a Román Ortodox Egyházat nemzeti egyháznak minősítette, és megkülönböztető bánásmódban részesítette. /Ercsey Ferenc: A kormány elfogadta az új kultusztörvényt. A magyar történelmi egyházak elégedettek a leendő jogszabállyal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Július 18-ára huszonegyre nőtt az árvíz halálos áldozatainak száma, a legtöbben, 14-en Vrancea megyében vesztették életüket. A hatóságok Moldvában már elkezdték a fertőtlenítést, a lakosság a járványveszélyre való tekintettel ingyenes oltásokat kap. Az ENSZ újabb százezer dolláros segélyt ajánlott fel. /Árvízmérleg: már huszonegy halott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Újabb segítséget kap Románia az árvízkárok enyhítéséért. Magyarország nagy teljesítményű víztisztítót küldött Moldvába. A budapesti polgári védelem munkatársai Bákó megyébe telepítik majd az óránként 1500 liter tiszta víz előállítására alkalmas víztisztítót. A víztisztító és a 7 tagú kezelőszemélyzet addig marad Romániában, míg szükség lesz rájuk. Az ENSZ Fejlesztési Programja 14 motoros gumicsónakot adományozott Romániának. Mizsei Kálmán, az ENSZ Fejlesztési Programjának Európáért és a FÁK-államokért felelős igazgatója elmondta, a 130 ezer dolláros támogatás mellett sikerült megszereznie az ENSZ „elvi beleegyezését”, hogy Románia további 100 ezer dollárt kapjon, amelyet felszerelésekre költhet. /Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Szilágyságban nagy kárt okozott Zilah pataka, illetve a Kraszna meg a Berettyó. A Szilágysomlyóhoz tartozó Pusztacsehit szinte teljesen ki kellett telepíteni. Zilahon az áradat átcsapott a Kraszna utcai híd fölött, az áradat teljesen elöntötte a piacot. Zilahon 15 ház került víz alá. Kémeren 134 házat nem tudtak megvédeni a patakok áradatától, Kárásztelkén is 100 udvart és kertet öntött el a víz. Szilágysomlyón mintegy 150 ház került víz alá. Szilágy megyében 375 házat és gazdaságot öntött el az ár, több mint 13 kilométernyi megyei utat kell újjáépíteni. /Józsa László: Árvíz a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Nagyenyeden a hét végén megállás nélkül dolgoztak, az iszap eltakarítása már a vége felé tart, az unitárius parókia pincéjéből kiszivattyúzták a vizet. A Mező utcai károsultak számára Kováts Krisztián alpolgármester élelmiszert osztott. Fari P. Ilona, a neagyenyedi Máltai Segélyszolgálat vezetője a legrászorultabbaknak osztott lista alapján élelmiszercsomagokat. /T. A.: Nincs nyugalom. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Ötszáz, főként Bákó megyei árvízkárosult családnak nyújt azonnali segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Lehel László főigazgató kiemelte, a segélyt nem központi raktárakba adják le, hanem egyenesen a rászorulók kapják – átvételi elismervény ellenében. Jelen akciót a Külügyminisztérium 3 millió forinttal támogatta. A segélyszervezet felvállalta a korábban árvíz sújtotta Temes megyei Ótelek iskolájának, valamint óvodájának teljes rekonstrukcióját. Emellett pedig több millió forintos projektet, hosszú távú fejlesztési programok beindítását is tervezik, mely egyik elemeként különböző képzési modulokat indítanak a felújított iskolában. Az 1991 óta működő segélyszervezet képviselői, egy regionális székelyföldi iroda létrehozásának ötletét is felvetették székelyudvarhelyi tartózkodásuk során, Szász Jenő polgármester támogatásáról biztosította a jelenlévőket. /Szász Emese: Anyaországi gyorssegély árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában kiállt az idősebb nemzedék jogai mellett. A Romániában 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hatalmon lévő rendszerek által etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvényt még öt évvel az életbelépése után sem alkalmazzák megfelelően. A jogszabállyal orvosolni akarták a romániai nemzeti kisebbségek által elszenvedett jogsérelmeket. Jelenleg Maros, Hargita és Kovászna megye kivételével Erdély többi vidékén a jogszabályt eltorzítva értelmezik. Például a gyulafehérvári, hunyadi, brassói és kolozsvári megyei pénztárak – az országos nyugdíjpénztár értelmezése alapján – elutasítják a magyar nemzetiségűek kérelmeit, arra hivatkozva, hogy 1944. szeptember 1-jén az 1627-es számú törvényerejű rendelet eltörölt minden etnikai üldözésre vonatkozó diszkriminatív törvényt. Ha ez így lenne, mivel magyarázható az, hogy 1944. november 3-án, tehát két hónappal a törvényerejű rendelet megjelenése után, a Hivatalos Közlönyben megjelent az internáló táborok létrehozására és működésére vonatkozó szabályzat? Ezekbe a lágerekbe az észak-erdélyi magyar és német kisebbségeket internálták. Nem alkalmazzák a törvényt a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültekre sem. Ezzel szemben a megyei nyugdíjpénztárak minden további nélkül helyet adnak az Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült román nemzetiségűek kérelmeinek. /Román Győző: Kerekes Károly képviselő pontosít: Ki az etnikai üldözött? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

A Temes megyei RMDSZ vezetősége szerint sem érdemes előválasztásokat tartani a szervezetben az előrehozott parlamenti választások előtt – mondta Halász Ferenc elnök sajtótájékoztatóján. Temes megyében változtatni kellene, tavaly ugyanis a megyei szervezet 16 ezer szavazatot sem kapott a parlamenti listára, míg 2000-ben több mint 22 ezren szavaztak az RMDSZ-re. /Pataky Lehel Zsolt: Kihagynák az előválasztást. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Július 18-án Tusnádfürdőn, a XVI. Bálványosi Nyári Egyetem megnyitóján Emil Constantinescu volt államfő heves támadást intézett az Alkotmánybíróság (AB) ellen. Szerinte az AB tagjai csupán az igazságszolgáltatás bizonyos ágaiban dolgozók előjogainak megőrzésében érdekeltek. – Az AB-ben a kommunista időszakban súlyos vétségeket elkövetett személyek tevékenykednek – tette hozzá a volt államfő. Információi szerint a taláros testületben olyan személyek is helyet kaptak, akik megírták és alkalmazták Nicolae Ceausescu egyes dekrétumait. A taláros testület egyes tagjai az 1950-es években a katonai ügyészségen dolgoztak. Predescu alkotmánybíró például karrierje elején, az 1950-es években, részt vett az ellenzékiek vallatásában. Nicolae Cochinescu vizsgálta ki az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, szerepe volt az 1989-es forradalommal kapcsolatos iratcsomók leállításában. – A volt szekusokból és pártaktivistákból álló oligarchia a 2000–2004 közötti SZDP kormányzás során erősödött meg az RMDSZ segédletével – mondta Constantinescu. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy válságban van a román–magyar kapcsolat, amit a romániai politikai helyzet is súlyosbít. Németh az észak-erdélyi autópályát említette, és közölte, várja, hogy milyen konkrét eredményre jutnak az illetékesek. – A román–magyar kapcsolat tejesen normálisan alakult – vélekedett Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. /Kiss Olivér: Heves támadást indított Constantinescu az Alkotmánybíróság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

,,Ha nem sikerül a romániai magyarság egypártrendszerét megváltoztatni, az autonómiának nincs esélye” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke a polgári alternatíva esélyeit firtató előadáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, a ’89 előtti Román Kommunista Párt szerepét vette át a magyarság körében az RMDSZ, de a helyzet hamisabb, mert látszatdemokráciában élve sokkal nehezebb felfedni ezt a diktatúrát. Szász Jenő megfogalmazta, erősödik a hite, hogy az RMDSZ-nek alternatívát kell építeni, a polgári értékrend köré. ,,Meg kell teremteni a választás szabadságát, meg kell szabadulni a korrupt vezetőktől, meg kell tisztítani a közéletet” – jelentette ki. Szilágyi Zsolt előadásában az RMDSZ tavalyi eljárását, amikor megakadályozta az MPSZ választásokon való indulását, Kádár János ’56-os szovjet intervenciót kérő eljárásához hasonlította. ,,Az RMDSZ a magyar–magyar konfliktust román kormányzati segédlettel rendezte le” – fejtette ki. /Farkas Réka: Pluralizmus – esély az autonómiára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./ Az RMDSZ-szel közösen állított listákon venne részt az őszi előrehozott választásokon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), jelentette ki Szász Jenő A polgári alternatíva esélyei című beszélgetésen. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke úgy vélte, sem a távolmaradás, sem a román párt listáján való elindulás nemkívánatos alternatíva, így hát csak két lehetőségük maradt: vagy részt vesznek az előválasztásokon, és közös listát állítanak az RMDSZ-szel, vagy összegyűjtik a szükséges aláírásokat, és önállóan indulnak. Szilágyi szerint a magyar–magyar verseny lenne a garancia arra, hogy a közösség akarata érvényesül. „Bolsevik típusú pártegységre nincs szükség” – jelentette ki a politikus. /G. A.: Választásra készül a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács májusban a tavalyi, szovátafürdői konferencia mintájára megszervezte második nemzetközi konferenciáját az autonómia tárgyában, mondta el Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. Az EMNT július 16-ra tanácskozást hívott össze Marosvásárhelyre. Meghívták az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT vezetőit. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ megalkuvó politikát folytat. Egyfelől múlt év őszén zászlajára tűzte az autonómiát, amivel szavazatokat nyert, másfelől viszont az autonómiát felvizezte, és a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia látszatával ki akarja játszani az önrendelkezést. Ha sikerül a párbeszédet megvalósítani Markó Béla és az EMNT között, ebben az esetben létrejöhet egy magyar–magyar megegyezés. – Az RMDSZ nemcsak a román politikum nyújtotta mozgásteret nem használja ki, hanem a magyar kormányt is visszafogja. El kellene elérni, hogy a magyar kormány támogassa a teljes körű autonómiára irányuló törekvést. Az EMNT már a hatodik számát adja ki az Erdélyi Monitornak, amelyben valósághű tájékoztatást nyújt angol nyelven, például az ingatlanok dolgában. Az EMNT részéről Antal János olyan nemzetközi szakértőcsoportban dolgozik, amely amerikai tagjaival és az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvánnyal együtt folyamatosan felülvizsgálja az ingatlanhelyzetet, és tájékoztatja az illetékes amerikai restitúciós hatóságot. Nemzetpolitikai szempontból rendkívüli fontos volna, hogy egy erős Székelyföld mellett legyen egy erős Partium. /Makkay József: Meg kell törnünk az RMDSZ egyeduralmát. Beszélgetés Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Mócsy Ildikó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar Környezettudományi Tanszékének vezetője elmondta, hogy a környezetföldrajz-környezettudomány szak a harmadik évét zárta a napokban. Idén második alkalommal vettek részt a hallgatók a magyarországi Országos Diákköri Konferencián, ahol három dolgozatunk lett díjazott, valamint további kettő, a Kolozsváron megszervezett ETDK-n nyert első, illetve második helyezést. Az idei tanévet egy erre a célra bérelt, felújított épületben kezdték. A diákok részére a számítógépterem, internethozzáférés állandó. A szak továbbá rendelkezik az oktatást kiszolgáló laboratóriumokkal. Több fiatal főállású oktatójuk van, akiknek egy része már előrelépett a ranglétrán. Ezek mellett több, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató tanár és kutatók tanítják diákjainkat. Idén a környezettudomány szakon 13 tandíjmentes és 17 tandíjas helyet hirdettek. /Ördög I. Béla: Környezettudományi szakképzés a Sapientián. Interjú Mócsy Ildikóval, a Sapientia Környezettudományi Tanszékének vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán sikeresen lediplomázott az első, kimondottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szociális gondozására kiképzett pedagógus-generáció. A harminc végzős hallgató olyan pályára specializálódott, amely az elkövetkező időkben egyre keresettebb lesz a munkaerőpiacon. Alapvetően pszichológiai szemléletű nevelési (fejlesztési) munkáról van szó. /Dr. Fodor László: Egy gyermekekre irányuló segítő szakma első erdélyi magyar képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./