Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2005. július 20.
Tisza Kata Marosvásárhelyről, a Bolyai líceum végzőseként került Budapestre, ahol az angoltanári diploma mellett pszichopedagógiai végzettséget is szerzett, majd az újságíró-iskolának vágott neki. Pesti kínálat című, férfi- nő, ember-ember kapcsolatokat körüljáró első kötete igen gyorsan a sikerlisták élére került. A Nők Lapja, az Évszakok és a Joy magazinok munkatársaként újabb meglepetéssel készül. Egész élete az irodalom, írás jegyében zajlott, vallotta. Első könyve nem napló és nem önvallomás. A könyv egyik részét társadalomkritikának szánta. Úgy érzi, hogy Budapest – egyébként szimbólum, mert a világ bármelyik pontján játszódhatnának a történetek – a kor maga, annyira egészségtelenné vált, hogy egyszerűen leordít róla, hogy valami nem stimmel. Kezd széthullni az élet és a kapcsolatok. Újabb könyvének Ajándékok lesz a címe, karácsonyra fog megjelenni. /Az írás létszükséglet számára – interjú Tisza Katalinnal, a nagy sikerű Pesti kínálat szerzőjével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2005. július 21.
A képviselőház és a szenátus együttes ülésén vállalt felelősséget július 20-án Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a kormány jövőbeni programjáért, azaz az árvíz sújtotta vidékek újjáépítését, az európai uniós csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás reformját célzó cselekvési menetrendért. /Bálint B. Eszter: Újabb kormány-felelősségvállalás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2005. július 21.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a Tariceanu-kabinet miniszterelnök-helyettese helyesli, hogy a miniszterelnök elállt lemondási szándékától. Viszont Traian Basescu államfő csak „tudomásul vette” Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondási szándékának visszavonását. Basescu, szerint a döntéssel „elszalasztatott egy még mindig jó pillanatot” az előrehozott választások megszervezésére és egy olyan jelentős parlamenti többség megszerzésére, amely lehetővé tehetné a kormány számára azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek elvezethetnének az állami intézmények „mélyreható reformjához”. Az RMDSZ kész támogatni a liberális-demokrata szövetség kezdeményezését a két PSD politikus, Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase esetleges leváltását a parlament két házának elnöki tisztségéből. /Markó Béla helyesli a kormányfő döntését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
A liberális-demokrata szövetséget alkotó két fő kormánypárt viszonyának megromlását, valamint a Nemzeti Liberális Pártban a belső harcok felerősödését eredményezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök újabb fordulata, aki eredeti, másodszor kinyilvánított lemondási szándéka ellenére sem vált meg tisztségétől. Traian Basescu államelnök közleményében elhatárolódott Tariceanu lépésétől. Emil Boc demokrata pártelnök szerint alakulata nehéz helyzetbe került azután, hogy a kormányfő visszavonta lemondását, de támogatja a kormány erőfeszítéseit az árvíz utáni újjáépítésben és az EU-csatlakozás folyamatában. A miniszterelnök mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az RMDSZ és a Konzervatív Párt is kiállt, mindnyájan megfontoltnak és bölcsnek tartották a kormányfő döntését. /B. T.: Belső harcokat erősített fel Tariceanu maradása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2005. július 21.
A román, magyar és az EU-s külpolitika kölcsönhatásai címmel zajlott le a Bálványosi Szabadegyetem július 20-án az előadás. A felszólalók sorát Németh Zsolt kezdte, aki szerint az európai alkotmányról szóló népszavazások franciaországi és hollandiai negatív eredménye, a jelenlegi román kormányválság, valamint a december 5-i népszavazás után kialakult helyzet egyaránt nagy hatással van a térség országainak külpolitikájára. Mint mondotta, Magyarország felzárkózása az EU-s életszínvonalhoz, életképes biztonságpolitika és a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek együttműködésének javítása az EU segítségével az a hármas, amely jelenleg a magyar külpolitikát meghatározza. Ebben jut nagy szerep a román-magyar együttműködésnek. Németh szerint szükségszerűvé vált a magyar támogatáspolitika nagyságrendjének és jellegének az átgondolása, valamint arról is tájékoztatott, hogy a bevándorlás nélküli magyar állampolgárság megadása a Fidesz számára kiemelt fontossággal bír. Adrian Severin, Románia volt külügyminisztere szerint szükségszerű akár a szuverenitás, akár nemzeti érdek fogalmának átértelmezése, mert a jövőben csakis közös erővel, kormányközi vagy regionális együttműködések révén lehet eredményes fejlődést elérni. Véleménye szerint eme átértelmezendő fogalmak közé tartozik az autonómia fogalma is, mert ebben a helyzetben a kirekesztő, szeparatista vagy bezárkózó önrendelkezéseknek már nincs helye Európában. Anton Niculescu államtitkár kifejtette, hogy a magyar-román együttműködés terén az évek során jelentős előrelépések történtek. Smaranda Enache azt emelte ki, hogy Magyarország mint uniós tagország egyik legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatója volt Románia csatlakozásának. Szilágyi Zsolt kiemelte, hogy az esélyegyenlőség terén még nagyon sok tennivaló van Romániában, mert még mindig vannak olyan területek, ahol magyar etnikumú román állampolgárok hátrányos helyzetből indulnak. Ilyen akár a diplomácia, a hadsereg vagy a titkosszolgálatokban való jelenlét. /Portik Vilmos László: Modernizálódásra és együttműködésre van szükség Európában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
Több mint kétéves pereskedés után sikerült a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári főépületére felszereltetni azokat a kétnyelvű táblákat, amelyek az intézmény, illetve az azt működtető alapítvány nevét tartalmazza román és magyar nyelven. A pereskedési folyamat 2003 júniusában kezdődött, amikor az akkor még Gheorghe Funar polgármester által vezetett kolozsvári városháza megtagadta a két tábla felszereléséhez szükséges engedélyek kibocsátását. Az igazságszolgáltatás egymásnak ellentmondó ítéleteket is hozott, végül a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben zöld jelzést adott a táblák felszereléséhez. /B. T.: Kifüggesztették az EMTE kétnyelvű tábláit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2005. július 21.
Marosvásárhelyen az unitárius egyházközségben gyakran gyűlnek össze ügyes kezű gyerekek. Megtanulják a szalmafonás, nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés különféle technikáit, hagyományos motívumokkal ismerkednek. Nagy Gizella – az egyházközség Dobbantó című gyermeklapjának főszerkesztője – a lelke a foglalkozásoknak. /(mészely): Dobbantós kézműves-foglalkozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
Stefano Bottoni Tibori Szabó Zoltánnak a Népszabadság július 14-is számában megjelent Egység vagy bomlás? című cikkét vette tollhegyre. Az Aczél Endre és Kis Tiborék nyomdokain lépkedő Tibori Szabó Zoltánról megállapította, hogy jó ideje ő „az erdélyi újságíró és politikai megmondóember” a Népszabadságban. Stílusa túlbuzgósága miatt kissé avítt (pl. akkor is Orbán-Torgyán kormányról beszélt, mikor Pesten sem használták a párosítást). Tibori szerint autonómia akkor lesz csak, ha az RMDSZ benne van a parlamentben, a kormányzatban. Valójában a fejlesztési régiók határait 1998-ban az akkor is, most is kormányon lévő RMDSZ nem kívánta módosítani „mert a székelyföldi fejlesztési régió nem prioritás”? Az egység gondolatához a baloldali Tibori Szabó Zoltán itt a kommunista hatalom által meghurcolt jobboldali László Dezsőt használja fel annak az ideológiának az újrafogalmazására, miszerint a kisebbség politikai egysége – tehát az egypártrendszer a legfontosabb. Az egységgondolat mára kiüresedett szlogen. /Stefano Bottoni: Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata.= A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatos vitában újabb hozzászólásokat közöltek: a/ Székely Csaba visszautasította Bertha Zoltán Nem lehetnénk legalább tényleg posztmodernek („boka-harapdálás” helyett)? című írását /A Hét, júl. 14./. Székely Csaba szerint a szerző sétálgatott a Nemzetféltés utcán, végig a Megmaradás-soron, amikor egyszercsak megpillantott egy öltönyt. Székely Csaba nem sétál ilyen utakon, ehelyett idézgetett Hayden White-tól, hivatkozott Frank Ankersmitre. Utánanézett, Edward W. Said mást írt, még angolul is idézte, hogy bizonyítsa, a saját népének kollektív szenvedéseit a politikusnak kell kifejeznie, nem az írónak. /!/ /Székely Csaba: Nem a ruha teszi. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./ b/ Demény Péter gondolkodott Láng Zsolt Kirohanó és Parászka Boróka Benneálló vitájáról /Hét, júl. 7./. Demény Péter már korábban megírta Miért nem vagyok jobboldali? címen: „...nem tartom magam baloldalinak, még ha állásfoglalásaimból olykor talán úgy tűnik is, hogy az vagyok. Értelmiséginek tartom magam, aki egyik oldalon sincs elkötelezve, s aki amennyire lehet, függetlenül gondolja, amit gondol. függetlensége dühösebb, keserűbb, harcosabb, kevésbé játékos.” /Demény Péter: Angyalok a kondérban. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./ c/ Balázs Imre József vitatta Parászka Boróka vitazáró írását /Hét, júl. 7./. Parászka Boróka szerint intézmények vannak, személyek nincsenek. Azt várja, hogy a Látó, az Irodalmi Jelen, a Korunk és a Magyar Irodalomtudományi Tanszék megszólaljon. Ha csak intézményekben gondolkodik, nem hallja meg a személyt. – Nem számít, mit írt le valaki tíz évvel ezelőtt, csak a jelenbeli „hozzászólás” számít. Balázs Imre József azt sem fogadta el, hogy a tíz évvel ezelőtti írás, hiába szól ugyanarról, nem hozzászólás. Akkor mi a relevanciája A Hét hasábjain folyó vitának, amely ötven évvel ezelőtt leírt szövegekről szól? /Balázs Imre József: Két kiállítás. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
A Temes megyei árvízsújtotta Ótelekről hívtak tanulókat táborozni Erdőcsinádora, a Magyar Polgári Szövetség szervezésében. A táborba neves marosvásárhelyi művészeket, pedagógusokat hívtak meg, senki nem utasította vissza a felkérést. Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos szervezetének alelnöke elmondta, hogy összesen 63 milliót gyűjtöttek az ótelekiek támogatására. Ebből állják a gyerekek és tanárok utazási és étkeztetési költségeit. Az általános iskolás Tóth Róbert elmesélte, hogy házunkat teljesen elvitte az árvíz Családjuk jelenleg a nagybátyjától kölcsönkapott mozgó juhászlakban lelt ideiglenes otthon. A házak romjainak eltakarítása szervezetten történik, a település utcáit sorra veszik. /Mészely Réka: Az összetartozás gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
Nagyváradon a Kiss Stúdió Színházban Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a Versünnep CD bemutatóján elmondta, hogy a rádió fennállása óta először tartanak albumbemutatót a határon túl. A József Attila-emlékév alkalmából magyar színművészeknek vers- és prózamondó versenyt hirdettek, ennek a 21 órányi rögzített hanganyagnak a válogatása a Váradon bemutatott dupla CD. /Lakatos Balla Tünde: Versünnep a Magyar Rádióval Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2005. július 21.
Július 30-án kezdődik Libánfalván Egyéni és közösségi értékeink címmel a II. KALOT-tábor vidéki fiatalok számára. A táborban olyan 16–30 év közötti Csík és Gyergyó vidéki fiatalok vesznek részt, akik számára fontos a keresztény önképzés és közösségépítés. A tábor előadói Hofher József és Sebestyén Ottó jezsuita atyák. Az előadásokon, beszélgetéseken, műhelymunkákon kívül fafaragás, bábjátszás is lesz. /II. Kalot-tábor fiatalok számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2005. július 21.
Harmadik esztendejébe lépett a két unitárius egyházközség testvérkapcsolata. A füzesgyarmati unitáriusok kopjafát kaptak az árkosiaktól, amelyet Tóth Gábor sepsiszentgyörgyi faragómester készített. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére döntöttek úgy a füzesgyarmatiak, hogy emlékparkot létesítenek templomuk mellett. A terméskőből készült honfoglalási emlékmű mellé július 31-én helyezik el az árkosiak emlékkopjáját, amely nemcsak az erdélyi hívekkel való testvériséget hirdeti, hanem, Trianonra is emlékeztet, de a Kárpát-medencében élő népek testvériségét is szimbolizálni fogja. /Árkos és Füzesgyarmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2005. július 21.
A Bokréta Kulturális Egyesület három éve alakult Mákófalván, a kalotaszegi falvak bútorfestőit, fa- és kőfaragóit, valamint a népművészet különböző ágaiban tevékenykedő művészeket gyűjti össze. Az egyesület gyűlései minden alkalommal más-más településen zajlottak. Ezért igényeltek székházat Mákófalván. Jóváhagyták, hogy a falu egyik üresen álló házát használhassák a Bokréta Kulturális Egyesület székhelyéül. A ház nincs rossz állapotban – mondta Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke. Úgy tervezik, hogy különböző pályázati pénzekből fedezik az esetleges költségeket. /Dézsi Ildikó: Mákófalva. Jóváhagyták a Bokréta Kulturális Egyesület épületigénylését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2005. július 21.
Július 20-án Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Podolyák Vilmos festészeti kiállítása. A Szatmárnémetiben alkotó művész a nagybányai iskola szellemében vált kiváló tájkép és természetábrázolóvá. Podolyák Vilmos olajfestményei sok műgyűjtő féltett kincsei, ő maga sokszor állított ki Magyarországon, Ausztriában, Németországban stb. /Ö. I. B.: Nagybányai színek a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2005. július 21.
Hermann Rozália baróti történelemtanár Erdőfülét bemutató kiskönyvét most újabb követte: Nagy Zoltán helybeli lelkipásztor szerkesztésében megjelent füzet /Az erdőfülei református templom/ több, mint templomtörténet. Szó van a kiadványban a Bardochoz tartozó falu rövid históriájáról, a parókiáról, a kopjafás temetőről, s olyan emlékekről, mint a Boda-kúria vagy a vashámor. Nagy tiszteletes eddig ismeretlen adatokat közölt az eklézsia életéből, közreadta a régi templommal együtt eltűnt Szent László-falfestmény képét, bemutatta Füle régi, műkincs értékű, XIV–XV. századi harangját, a mai harangokat, a fülei templom klenódiumait, köztük egy XVI. századi ónkannát. A füzetet a gyulai nyomda, a HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. adta ki. /Az erdőfülei református templom (Falufüzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2005. július 22.
A parlamenti pártok első reakcióiból ítélve Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek megkaphatja az árvizek utáni újjáépítéshez, Románia 2007. évi európai integrációját szolgáló erőfeszítésekhez és az igazságügyi reform kiteljesítéséhez a parlament bizalmát és támogatását. Tariceanu hangsúlyozta: kormánya politikai felelősséget vállal minden erőfeszítés összpontosításáért annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, tehát 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz. /Nem várható bizalmatlansági indítvány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2005. július 22.
Eddig 14 ország és több nemzetközi intézmény ígért árvíz miatt segítséget Romániának, a kormány múlt heti nemzetközi felhívása nyomán. Németország ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket, Csehország áramfejlesztő berendezéseket, Lengyelország egy repülőgép-rakomány humanitárius segélyt adott, Magyarország 12 ezer euróval, egy egészségügyi csoporttal, vízkezelő berendezésekkel, sátrakkal és áramfejlesztővel segít. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) 230 ezer eurót utal ki, a Világbank 10 millió dollárra mutat készséget a kockázatcsökkentő programja keretében, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) még ezután dönt a kiutalandó összegről. /Segélyek, segélyígéretek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2005. július 22.
Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2005. július 22.
A 15 napig elszállásolt vendéget a rendőrségen vagy a lakosság-nyilvántartó szolgálatnál kell bejelenteni – áll a kormány egyik határozatban. Kivételt képez ez alól, ha valaki szolgálati érdekből vagy turisztikai célból tartózkodik más helyen, és nem a lakcímén. Szigorú intézkedés vonatkozik az ideiglenes lakhelyen tartózkodókra is, akiknek a korábbi 45 napos határidő helyett ezentúl már 15 nap után be kell vezettetniük személyazonossági igazolványukba az ideiglenes címüket. /Múltrendszeri praktikák. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 22.
Bizonytalannak nevezte Románia 2007-es uniós csatlakozását Pálfi István, Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal – mondta Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere. /Szkepticizmus és optimizmus Tusnádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2005. július 22.
Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2005. július 22.
Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 22.
A kitartó esőzések miatt a háromszéki burgonyaföldek 80 százalékát megtámadta a ragya. A betegség 16 ezer hektáron pusztítja a termést. Az előrejelzések szerint egy hektárról mindössze 17–18 tonna termést tudnak majd betakarítani, bár az elmúlt években 20–22 tonna termett, és az EU országaiban 35 tonna az átlag. /Veszélyben a háromszéki krumplitermés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 22.
Románia árvíz sújtotta területeiről vár gyermekeket üdülésre Budapest, erről Schiffer János főpolgármester-helyettes tájékoztatta Andrei Hateganut, a román nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét. /Román gyerekeket vár Budapest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2005. július 22.
Részt vesz július 22-én a Tusnádfürdőn folyó XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik programjában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese. Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Schöpflin György politológussal és Tőkés Lászlóval püspökkel közösen a Néppárti értékek Európában című kerek-asztal beszélgetésen tart előadást. /Markó Béla és Tőkés László a „tusványosi” asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2005. július 22.
Szeredától Szeredáig, magyartól magyarig akciót, gyalogtúrát szervezett Kollár Zsolt örkényi jegyző társaival. Huszonketten szűk két hét, közel 250 kilométer, több mint félszáz Maros és Hargita megyei település –ez jelezte a magyarországi társaság erdélyi gyalogtúráját. A cél: bocsánatot kérni a 2004. december 5-i népszavazás eredményéért. Az akció résztvevői Igen – egy a nemzet feliratú trikóban vonultak hegyen-völgyön át, végül visszaérkeztek Nyárádszeredába. „Hiszünk abban, hogy Magyarország népe nem alávaló, csupán megtévesztették és félrevezették, mikor nem nyújtott kezet határon túli testvéreinek” – mondta Kollár. „Több helyen az emberek behívtak a házukba, pálinkával, fánkkal kínáltak, az életükről meséltek. Olyan 85 éves bácsival is találkoztunk, aki 17 éven keresztül szolgált a magyar hadseregben, és most joggal kérdezi: őt miért nem illeti meg a magyar állampolgárság?” – mesélt az út élményeiről a túravezető. Minden faluban és városban megálltak, szóba elegyedtek az emberekkel. /Szucher Ervin: Bocsánatkérés december 5-ért – Szeredától Szeredáig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 22.
„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 22.
Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. Az elmúlt napokban gyászolók és megemlékezők tízezrei rótták le kegyeletüket a srebrenicai népirtás tizedik évfordulóján a vérengzés nyolcezer áldozatának emléke előtt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el az akkor holland ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenicát, amelynek nyolcezer férfi lakosát a következő napokban lemészárolták. Az 1948-as genfi szerint a népirtás „olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének vagy valamely részének elpusztítási szándékával követnek el.” 1944 végén Észak-Erdély különböző településeiről sok ezer férfit hurcoltak el a földvári haláltáborba. Ez is népirtás volt. A Srebrenicán történt vérengzés miatt a hágai Nemzetközi Törvényszéken Radiszláv Krsztics tábornok úgy védekezett, hogy az áldozatok száma túl „jelentéktelen” volt ahhoz, hogy a mészárlás népirtás besorolást kaphasson. A hágai törvényszék tagjai azonban megállapították, hogy a srebrenicai nyolcezer muzulmán elpusztítása férfi népirtásnak minősül. A Földvárra hurcolt észak-erdélyi magyar férfiak nagy részét is elpusztították. A földvári haláltáborba elhurcolt Szatmár megyeik tragédiájáról írt Boros Ernő Mindennap eljött a halál címmel könyvet, 2002-ben. Az akkori események lényege, hogy 1944. augusztus 23-án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Erdély, pontosabban immár csak Észak-Erdély hovatartozásának a kérdése. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak-Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, ezért a román vezetés elhatározta, hogy „javítanak” ezen az összetételen. A gyakorlati kivitelezésre a következő módszereket eszelték ki: – a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatása, illetve a már eltávozottak távolmaradásra bírása (Maniu-gárdisták garázdálkodása, németek, svábok Ukrajnába való deportálása stb.); – leplezett formában történő etnikai tisztogatás. 1999-ben Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. Ezzel elméletileg lehetővé vált, hogy az 1944. novembere és 1945. márciusa között a hírhedt földvári haláltáborban raboskodott Szatmár megyei férfiak is kárpótlást kapjanak. De csak elméletileg, mert a gyakorlatban a kormányhatározat megjelenésekor a haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan-heten voltak életben. Néhány évvel a trianoni döntés után románosítási céllal román telepeseket irányítottak magyar vidékekre, ők román állam által elkobzott földeket kaptak, és ún. kolonista falvakat alakítottak itt ki. Ezek a telepesek a második bécsi döntés után, 1940 októberében visszamentek ismét oda, ahonnan Trianon után érkeztek, és majd csak a háború végén tértek vissza újra kolóniáikba. Ezek a telepesek kárpótlást kaphatnak, illetve különböző kedvezményekben részesülhetnek. /Boros Ernő: Földvár: a magyar Srebrenica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2005. július 22.
Vétlennek minősítette a révkomáromi járási rendőrkapitány azokat az egykori fasiszta egyenruhára emlékeztető öltözetben Révkomáromban felsorakozott szlovák szélsőjobboldaliakat, akik a helyszínre érkezett magyarországi jobboldaliak ellentüntető csoportjával június 5-én szócsatába keveredtek, és csak a közéjük állt rendőri erők akadályozták meg a tettlegességet. Ezzel szemben a magyar csoport néhány tagja ellen vádat emelnek – közölte Ján Stark. A Szlovák Testvéri Közösség (SP) nevű párt emberei a Hitler csatlósállamaként létrejött második világháború alatt fennállt szlovák fasiszta állam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit utánzó öltözetben korábban már több vegyes lakosú szlovákiai városban, így Révkomáromban is felvonultak. Stark hangsúlyozta, hogy az SP egyenruhásai az ünnepség során nem követtek el törvénysértést, ellenben a helyszínre érkezett magyarországiak közül néhányan kimondták a náci „Heil” köszöntést. Révkomáromban azóta is élesen bírálják, hogy a szélsőjobboldali egyenruhásokat beengedték a városba. A helyi zsidó hitközség tiltakozott, amiért a szélsőjobboldaliak olyan fajgyűlölő indulatokat demonstrálnak, melynek nyomán annak idején hetvenezer szlovákiai zsidót, köztük 2500 révkomáromit hurcoltak haláltáborokba. A helyi önkormányzat több képviselője is hasonló felháborodással tiltakozott a „csendes provokáció” ellen. Ugyanezek a fekete egyenruhások néhány hete leköpdösték Kossuth Lajos rozsnyói szobrát és annak eltávolítását követelték. /A rendőrség révkomáromi incidensről: Vétlenek a szlovák szélsőjobboldaliak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./