Mintegy kilencszáz erdélyi, magyarországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus számára teremt továbbképzési lehetőséget a Bolyai Nyári Akadémia. Július 18-án volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által évente megszervezett képzés hivatalos megnyitója. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke elmondta, hogy idén kevesebb pénzből kell gazdálkodni, mint tavaly, a 2004. évi 18 millió forintos magyar állami támogatás idén 14 millió forintra csökkent, s ez az összeg is késve érkezett meg, megnehezítve a szervezők munkáját. A Bolyai Nyári Akadémia költségeihez hozzájárult idén a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya is, 300 millió lejt különítve el erre a célra. /Magyar pedagógusok továbbképzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Patarét a legnagyobb roma tanya Kolozsvár szélén. Az ott élők semmilyen igazolvánnyal nem rendelkeznek. Legújabban egy uniós programmal próbálnak segíteni a pataréti romák egészségügyi helyzetén. Kolozs megyében 41 helységről mondható el, hogy jelentősebb létszámú roma személy lakja, számuk 100 és 3 ezer között változik, magyarázta Marius Lacatus, a Kolozs Megyei Tanács roma képviselettel megbízott alkalmazottja. Nem rendelkeznek állandó munkahellyel, szakképzetlenek, egyáltalán nincs lakásuk. A vidéken lakók valamivel biztonságosabb gazdasági körülmények között élnek, hiszen hagyományos mesterségek gyakorlásából vagy erdei gyümölcsök gyűjtésével nagyjából állandó jövedelemre tehetnek szert. A Család Segítsége Alapítvány már 7–8 éve tevékenykedik a pataréti közösség megsegítéséért, a jelenleg is zajló Phare-program pedig az egészségügyi ellátást próbálja biztosítani. /(Ú. I.): Romák a város szélén, a megélhetés határán. Egészségügyi ellátásuk egy lépés életkörülményeik javítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A 2005–2006-os tanévben nem indul magyar kilencedikes osztály a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban, ugyanis csak négyen jutottak be, őket pedig átirányították az ugyancsak temesvári Bartók Béla Gimnáziumba – tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Az elmúlt tanévben még mind a négy évfolyamon volt egy-egy magyar osztály a Gerhardinumban, de a folytonosság idén megszakad (a román tagozaton volt elegendő kilencedikes). Az önálló magyar tannyelvű Bartókban sem ideális a helyzet: a matematika-informatika szakra 22-en jelentkeztek, a közgazdaságira 12-en, a humán tagozaton pedig mindössze kilenc tanuló van. Négy diák szükséges, hogy a közgazdasági osztályban meglegyen a törvényben előírt minimális (15-ös) létszám, a humánt pedig külön engedéllyel működtetnék tíz fővel. Az idén először induló magyar ipari szakiskolai osztály létszámát csak a közeljövőben tudják majd meg pontosan, de jó, ha 15-20-an lesznek. A megyében csak ebben a két intézményben folyik magyarul középiskolai vagy szakiskolai szintű képzés, és a vidéki tanulók (illetve szüleik) nem biztos, hogy Temesvár mellett döntenek. A helyzet évről évre rosszabb, egyre kevesebb a diák, jövőre alig valamivel több mint hetvenen fejezik be az általános iskolát. /P. L. Zs.: Magyar diák híján kevesebb osztály. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Július 17-én a mise keretén belül hét újonc és három tiszteletbeli cserkész tett fogadalmat, és 14 tavaly avatott cserkész újította meg fogadalmát Kisiratoson a 124. számú Godó Mihály Cserkészcsapatban, jelezte Bella Zoltán parancsnok. Az immár huszonegy tagú csapat az egyetlen aktív cserkészcsapat a megyében. Más falvakat is szeretnének bevonni a cserkészmozgalomba. /Szepesi Bea: Cserkészavatás Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Becslések szerint évente 250–300 ezerre tehető az Erdélyben nyaraló magyarországi turisták száma. Többségük szervezett utazás keretében látogat ide, de egyre több a bakancsos turista is. A falusi turizmus vendéglátóit a „margarétás házak” hálózata fogja össze. A turistaszezonban szombatonként Hargita megyei rendszámú autóbusz várja az utasokat a budapesti Déli-pályaudvarnál. Utasai Erdélyország és Székelyföld egy-egy karéjával ismerkedhetnek meg a „7 nap/6 éjszaka” jelzésű túra során. A falusi vendéglátás Erdélyben is kiépült hálózatának köszönhetően egy hét – autóbuszos utazással, félpanzióval – ötvenezer forint alatt kihozható! /Juhani Nagy János (MTI-Press): Margarétás erdélyi vendéglátás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Csíkszeredában beiktatták tisztségébe a Hargita Megyei Pénzügyi Vezérigazgatóság új végrehajtó igazgatóhelyettesét, Dimén Dénes közgazdászt. Az Udvarhelyszéki RMDSZ támogatását élvező 32 éves szakember 1999-ben végezte el egyetemi tanulmányait Temesváron, azóta pedig székelyudvarhelyi cégeknél tevékenykedett mint közgazdász. /Új igazgató beiktatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Magyarországi vendégei voltak a Nyárád menti Lőrincfalvának. Testvértelepülésük /Újlőrincfalva/ 35 tagú küldöttségében jelen volt Soltész András polgármester is. A két település között 2003-ban jött létre a kapcsolat, a találkozót az Imreh József által vezetett Lőrincfalva Egyesület szervezte. A magyarországiak családoknál laknak. Fellépett a helyi Lőrinc tánccsoport. Soltész András, Újlőrincfalva polgármestere elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak a Házhoz visszük Erdélyt elnevezésű rendezvény megszervezésére, melynek célja az erdélyi kultúra minél szélesebb körű ismertetése. Erre a rendezvényre meghívják a Lőrinc nevet viselő kilenc magyarországi település képviselőit, a környező falvak lakóit, akiknek eddig nem volt lehetőségük Erdélybe utazni, s erdélyiekkel ismerkedni. /Mezey Sarolta: Lőrincfalvák találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Soós Gabriella férje, néhai dr. Soós Pál egyetemi tanár, a helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem analitikai tanszékének volt vezetője emlékére telket ajánlott fel az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére. Felvette a kapcsolatot az Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ vezetőségével, felajánlva 2400 m2 területet térítésmentesen, Gabriella elnevezésű ifjúsági tevékenységre, valamint a telek fennmaradó 15.000 m2-es területét jutányos áron ajánlotta fel megvásárlásra, Marosvásárhely ifjúsága befogadására alkalmas szabadidős terület megvalósítása érdekében. Kelemen Kálmánnal, az MKDM elnökével tartotta a kapcsolatot, még 10 millió lejt is adományozott a kiadásokra. Azután tudomására jutott, hogy az RMKDM részére kötött szerződésben a telek három részre van osztva, egy részét magánszemélyek részére osztották ki, Kelemen Kálmán, a keresztény eszméket népszerűsítő elnök részvételével. Magánszemélyek tulajdonaként már nem az ifjúság javát szolgálja. Érdeklődésére még megfenyegették, hogy bíróság elé kerül az ügy, mivel jogilag, ha már eladta a telket, nincs semmi köze hozzá. /Soós Gabriella: Mi lesz az ifjúsági szabadidős területtel? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdetett meg Kanadából határon túli magyar gyerekeknek, hogy jobban megismerhessék az anyaországot. A táborban kb. 135-en voltak, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. A gyerekek 16 napot tölthettek Magyarországon, a Magyarságismereti Mozgótáborban. Nagyon sok helyre elvitték őket, voltak Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Ópusztaszeren, Székesfehérváron, Aggteleken stb. /Simon Izabella, X. osztályos tanuló, Református Kollégium: Rákóczi-tábor, legszebb vakáció. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A korábbi évek kiemelkedő fontosságú leletei után, idén szintén bizakodóak a régészek Arad megyében, Szépfalu mellett, az 1183-ban alapított Bizerei Apátság helyszínén. Tavaly az apátság templomát sikerült kiásni. Megtalálták az apátság kerengőjét, és néhány melléképületet is. Az eddigi eredmények nemzetközi konferenciákon is elismerést vívtak ki. Főleg az itt talált, Európában egyedülálló mozaik keltett nagy érdeklődést. /(Lehoczky): Folynak az ásatások Szépfalu mellett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

A gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány először szervezett alkotótábort. Rangos meghívottakat nem volt nehéz a Bucsinba csábítani, hiszen Balázs József festőművész szerint valamennyien azonnal igennel válaszoltak, ahogy meghallották a többi meghívott nevét. Gál Mihály, az alapítvány elnöke köszöntötte a Vadárvácska erdei szálláson egybegyűlteket. A megnyitón közreműködött a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium klarinétegyüttese, illetve a helyi citerazenekar. /Bajna György: Mérceállító alkotótábor a Bucsinban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Árkoson a Szentkereszty-kastélyban megkezdődött az Arte Diem 2005 Nemzetközi Összművészeti Alkotótábor, amelynek százhúsz résztvevője nyolc országot képvisel. A sepsiszentgyörgyi Mandala Egyesület második alkalommal szervezi meg a tábort, amelynek idei témája a vágy – a művészi alkotás mozgatóereje. A táborozók a képzőművészeti, zene-, színpadi művészet-, irodalom-, fotó- és filmműhelyekben közös munkával gyarapítják tudásukat. Melkuhn Róbert szervező szerint a tábor hosszú távú célja kiegyensúlyozott érdekközösségek kialakítása, amelynek tagjai a minden évben sorra kerülő alkotótábor mellett rendszeresen szakmai tapasztalatcserén vesznek részt. /Bíró Blanka: A vágy – az alkotás mozgatóereje. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Három évvel ezelőtt létesítette a Triade Alapítvány és a helyi tanács a Jecza Ház előtt a város első – és mindmáig egyetlen – szoborparkját. Egyre több nagyméretű alkotás került az egykor kopár területre. A város dísze lett a köztéri létesítmény. A napokban egy nagyméretű Jecza Péter-szobrot állítottak fel a parkba. A művész az általa kedvelt, és sokszor megformált hármasság ötletét viszi tovább ebben a művében is. A leegyszerűsített, esztétikailag hatásos, tiszta formák jellemzik a legújabb Triadot. /Sz. I.: Jecza-alkotással gazdagodott a szoborpark. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Kápolnásfaluban tájház létesült, ez régi álma volt a Kriza János Iskola Alapítványnak. Az avatásnál Kápolnásért Érdeméremmel tüntették ki Balázs Irén nyugdíjas tanítónőt a tárgyi javak összegyűjtéséért és megőrzéséért, valamint Both Rákhel nyugdíjas tanítónőt az évtizedeken át végzett kulturális tevékenységéért. Az érem Bodó Levente szobrászművész alkotása. /Tájház Kápolnásfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Aradon az újaradi sváb emlékművek, kőkeresztek és szobrok lassan pusztulnak. Régi tradíció volt az újaradi svábok körében az, hogy kereszteket és egyéb emlékeket állítottak az utcák szélére. Jelenleg még több mint tíz ilyen emlék látható, számuk eredetileg ennél jóval nagyobb volt. A hajdani több mint tízezres lélekszámhoz képest mostanra kétezernél is kevesebben maradtak, a többiek Németországba költöztek. Az újaradi vasútállomás közelében egy teljesen szétvert emlékmű található. Két szobor volt rajta, de ezeket már régóta ellopták. /Lehoczky Attila: Az emberek után az emlékművek is? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Kusztura Sándor festőművész legutóbb, június folyamán Szentendrén, a Városházán állított ki 50 festményt, majd július 3-án Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A nemrég lezajlott udvarhelyi Sörfesztiválon népdalfeldolgozásokkal lepte meg a közönséget, melynek immár folytatása is lesz Augusztusban a Gyimesekbe látogat Kusztura, az itteni koncert után Nagykanizsára utazik, a Bornapokra, ahol ismét koncertezik. Nemsokára lemezen is hallhatják majd a festőművész által előadott népdalfeldolgozásokat. /(bb): Kusztura: kiállítások és koncertek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

Július 19-én este Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, visszamondja a lemondásáról szóló döntését, hogy az Európai Unió által kívánt reformokra és az árvíz sújtotta ország újjáépítésére összpontosítsa erőit. „Egy bátor vezető soha nem hagyja cserben kemény megpróbáltatásoknak kitett népét. Gyávaság lenne részemről most lemondani” – jelentette ki Tariceanu. Július 19-én a kormányfő Brüsszelbe látogatott, elmondta, hogy az EU vezető politikusaitól kapott üzenetek a felelősséget és komolyságot hangsúlyozták. Tariceanu döntésével a Konzervatív Párt és az RMDSZ is egyetértett. A kormányfő bizalmi szavazást fog kérni a törvényhozástól. /B. T.: Nem mondott le a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Az Európai Unió aggódik a romániai belpolitikai bizonytalanság miatt, amely előre hozott választásokhoz vezethet, és így befolyásolhatja az ország tervét, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz, közölte Olli Rehn, az unió bővítési biztosa Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel, miután Brüsszelben találkozott vele. /Az unió aggódik a romániai belpolitikai felfordulás miatt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Huszonháromra emelkedett a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A fertőzések megakadályozása érdekében az Egészségügyi Minisztérium illetékesei már beoltották az árvíz sújtotta térségek lakosainak mintegy egyharmadát, 28 ezer személyt; az oltási akció folytatódik. /Újabb felhőszakadás várható Moldvában, érkezik a nemzetközi segítség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Traian Basescu államfő július 19-én kihirdette a restitúció kérdését és az igazságszolgáltatás reformját szorgalmazó törvénycsomagot. /Basescu is aláírta a vitatott törvénycsomagot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Azoknak a román állampolgároknak, akik külföldre utaznak, meg kell indokolniuk utazásuk célját, és az Európai Unió területén való tartózkodásuk körülményeiről is tájékoztatniuk kell a hatóságokat. Ezentúl azoknak a román állampolgároknak is fel kell mutatniuk a legkevesebb 500 eurónak megfelelő összeget, akik meghívóval rendelkeznek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben azzal indokolta az intézkedést, hogy egyes schengeni országok aggodalmukat fejezték ki a Romániából érkező, ott illegálisan tartózkodó állampolgárok miatt. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Sötét időket élt az elmúlt esztendőkben a romániai román média, a magyar sajtóorgánumokra pedig ezután várnak nehéz idők. Erről volt szó Tusnádfürdőn a Médiasátor előadásán. Pavel Orcescu szerint a román sajtó legsötétebb időszaka 2000 és 2004 közé tehető, ekkor ugyanis a politikum ellenőrzése alá került. Borúlátó képet nyújtott a romániai magyar sajtóról Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. Szerinte nem annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra jellemző a hazai magyar sajtóra. A magyarországi sajtó röntgenképét Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke készítette el. Kiderült, hiányzik a médiaegyensúly, a gazdasági támogatottság terén is nagy az ingadozás. Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa szerint elavult a sajtószabadság fogalma, helyét az információ és a szólás szabadsága veszi át. „A sajtó történetében véget ért a római katolicizmus, következik a reformáció” – határozta meg az elkövetkező időszakot. /D. Balázs Ildikó: Szabad a szabad sajtó? = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

A Kolozsvári Magyar Opera alkalmazottai is húszszázalékos fizetésemelésben részesülnek, a januári kormányrendeletből ugyanis törölték azt a diszkrimináló kitételt, miszerint az intézményre nem vonatkozik a költségvetési alkalmazottak bérkiegészítése. Az Opera munkatársai a rendelet életbelépésétől folyamatosan részesültek a mindeddig fedezet nélküli béremelésben. /Márton Éva: Eltörölték a kormányrendeletből a diszkrimináló kitételt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Végre virágkoszorú övezi Fadrusz János alkotását, a Mátyás-szobrot Kolozsvár főterén. Szorgos (gyermek)kezek megszabadították a gyom-mezőtől a talapzatot. /László Bakk Anikó: Gyom és virág. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával. Az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították. A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott. A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én avatják fel. /Petőfihez méltó emlékhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Digitális technikával készült fotókkal, filmekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők Borszékről, akik ellátogattak a Borsec Project – Digital Art kiállítás megnyitójára a kolozsvári Tranzit Házba. A hazai és külföldi hivatásos művészek tíznapos alkotómunkájának eredménye látható a kiállításon. /Tóth Ibolya: Borszék mai hangulatát idéző munkák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Újabb képeslapkötettel lépett az olvasók elé Csepreghy András és Henrik /Dicsőszentmárton régi arca, Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A könyv a múlt század elejéről származó fekete-fehér és színes levelezőlapokon idézi fel a Kis-Küküllő partján fekvő városka virágkorát. A kötet bevezetőjében Csepreghy András Dicsőszentmárton új- és jelenkori történetét ismertette. Csepreghy András nyugalmazott földrajztanár, képeslapgyűjtő évekkel ezelőtt Marosvásárhelyt mutatta be régi képeslapokon, mostani kötetével szülővárosa előtt tiszteleg. /Antal Erika: Polgári kisváros múltja századeleji anzikszokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./