Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi vezetősége (ebben ez esztendőben is) visszautasította a Magyar Polgári Szövetség vezetőinek felkérését, hogy legyen társszervezője a trianoni szerződés aláírásának évfordulóján tartandó megemlékezésnek. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke kijelentette: tekintve, hogy az MPSZ az utóbbi időben folyamatosan támadta az RMDSZ-t, nehéz elképzelni, hogy a két alakulat jelenleg együtt szervezzen bármilyen eseményt. Tóth Birtan Csaba azt is elmondta: nem hiszi, hogy helye van a Magyar Polgári Szövetség által javasolt megemlékezésnek, úgy vélve, hogy “a múltbeli sebeket nem lehet begyógyítani”, és a magyar közösség fejlődését más utakon kell megvalósítani. /“Trianoni vita”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című, 15 éve folyó oktatási fórum-sorozat ötletgazdája, kezdeményezője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a legutóbbi, Kisiratoson megszervezett oktatási fórumon elmondta, a rendezvénysorozat lényege, hogy a Lakiteleki Főiskolán a Kárpát-medencei magyar kisiskolák rendszeresen találkoznak, különféle formában. Többek között, évente hét tantárgyversenyt szerveznek, ugyanennyi összejövetellel matematika, anyanyelv, zene, történelem, környezetismeret, számítástechnika, versmondás terén. Különféle területek tehetségkutató versenyeit, találkozóit szervezik. A kisiskola is nevelhet tehetséges gyermeket, ha jó pedagógusai vannak. A Kárpát-medence nyolc országában más-más tanterv szerint tanítanak magyar nyelvet. A hatékonysága a pedagógus lelkiismeretességén múlik. Ezt a felfogást akarják megtartani, megerősíteni. Nyugaton rájöttek: nem olcsóbb, sőt hosszú távon sokkal károsabb, ha meggondolatlanul, felelőtlenül számolnak fel egy-egy iskolát. Egy település népességmegtartó képessége attól függ, milyen erős az iskolája. A drámai népességfogyással nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medence minden nemzete küszködik. Nem lehet betelepülés-politikával helyettesíteni a családpolitikát. Egészséges családoknak kell megteremteni az életfeltételeket, jó iskolákat, munkahelyeket kell teremteni. Az anyanyelvű oktatás soha nem látott reneszánsza előtt áll a Kárpát-medencében. Búvópatakként van jelen egy új szemlélet, egy új stílus, amelyik nagyon ügyel arra, hogy a magyar nyelv újjászületést érjen meg. Nagyszerű fiatal pedagógusok, ha nem találnak munkát az országban, a Csángóföldre mennek tanítani. Szinte missziós küldetésként élik meg az anyanyelvű oktatás továbbvitelét. A Kárpát-medence említett nyolc országa kormányzati szinten fejkvótában gondolkozik. A Lakiteleki Főiskolán kidolgozták a Klebelsberg-programot, amelyik kimondja: egy iskola fenntartása elsősorban, másodsorban és harmadsorban is állami feladat, kötelezettség. Magyarországon jelenleg 2000 iskola van olyan fenyegetettségben, hogy a kormány bezárja őket pénzhiányra hivatkozva. Iskolánként átlagosan 20 millió forint hiányzik a költségvetésből, ami összesen 40 milliárddal terhelné azt az állami költségvetést, amelyből a kormány 40 milliárd forintot akar elkülöníteni az iskoláknak digitális táblákkal történő felszerelésére. Kisiratos előtt Kárpátalján, jövő héten Délvidéken tartanak oktatási fórumot. Utána befejeződik a sorozat, mivel a Lakiteleki Népfőiskolán kezdődik a Klebelsberg Szabadegyetem, október 13-án a parlament felsőházi termében 600 kisiskola vezetői tanácskoznak. /Balta János: Iskola, a népességmegtartó képesség záloga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Korlátlan ideig érvényesek lesznek a magyarigazolványok, miután az Országgyűlés május 29-i ülésén módosította az erről szóló törvényt. A jövőben nem kell meghosszabbítani a magyarigazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, a dokumentum korlátlan ideig érvényes lesz a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításával. Megszűnnek a járulékos igazolványok. Jelenleg a diák- és pedagóguskedvezményekhez nem csupán az igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön diák- és pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya bemutatása is. /Korlátlan ideig érvényesek a magyarigazolványok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

A kormány május 30-i ülésén fogadta el Sepsiszentgyörgy, a kovásznai megyeszékhely címerét, amelyet Szekeres Attila tervezett, és az Országos Heraldikai Bizottság hagyott jóvá. A háromszögű pajzsban zöld hármas halmon kétbástyás arany várfal, melyet középen felvont rácsú, fekete kapujú, ezüst sisakos fehér templomtorony szakít meg. A jobb oldali bástya fölött sugárzó aranynaparc, a bal fölött sugárzó, növekvő ezüstfélhold látható. A középső halmon arany medálban a sárkánnyal küzdő Szent György lovag fekete „árnyéka” áll. /Címert kapott Sepsiszentgyörgy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Azon kell dolgoznunk, hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök a Bukaresti Magyar Napok keretében tartott előadásában, május 29-én. A belépéssel ott lehetünk Európában – fogalmazott Markó Béla. Személyi igazolvánnyal is át lehet menni a határon. A határ menti közösségek szintjén már elkezdődött az egységülési folyamat, de később ez eléri a határtól távolabb eső részeket is. Megszűnik a diplomák honosításának problémája. Ma már megadatott a magyarországi, szlovákiai, szlovéniai és romániai magyarok együtt dolgozhatnak az Európai Parlamentben. /Hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 31./

Tizenhét országból harminchat karmester érkezett Kolozsvárra, hogy részt vegyen a második Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyen. A június tizedikéig tartó válogatóra nem nevezett be magyar vagy román karmester, ellenben jelentkeztek az Egyesült Államokból, Japánból, sőt Új-Zélandról is érkeztek versenyzők. „Nem tudunk róla, hogy a világon lenne még ehhez hasonló, kifejezetten operakarmesterek számára kiírt vetélkedő” – mondta Szabadi Péter, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára. Az opera igazgatójának, Simon Gábornak az ötlete volt a rendhagyó vetélkedő szervezése. /Stanik Bence: Világraszóló karmesterverseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Gyergyóholló 1600 lelkes település. Valamikor jelentős magyar közösségét szétszórták a történelem viharai. Mára mintegy 80-an maradtak, valamennyi római katolikus. – Csak az utóbbi nyolc évben közel felére csökkent a magyar ajkúak száma – jegyezte meg a kéthetente itt is miséző gyergyótölgyesi plébános, Major Sándor. A települést 1770 óta tartják nyilván. Jól felszerelt iskoláiban nem folyik magyar nyelvű oktatás, pedig akadályba nem ütközne a magyarórák tartása, azonban nincs magyar tanár, tanító. Középiskolába három magyar jár, egyikük, Kristály Adrián, figyelemre méltó eredményekkel. A borszéki Caritas családszolgálatától havonta kilátogathatnak Gyergyóhollóba is a magukra maradt öregekhez. A gyergyóhollói magyarokból mára a temetőben és idegenben több van, mint a községben. A sírkert szép székely kapuja néhai Péter Ferenc, a kovács ajándéka. /Bajna György: Szórványsors a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Térség – Érték – Társadalom címmel szervezett konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke. Az eseményen bemutatták az előző tanévben végzett szociológus hallgatók diplomamunkáiból összeállított könyvet is. – A kötetbe válogatott tanulmányok a frissen végzett diákok első szakmai publikációinak, szakmai lépéseinek számítanak – mondta el Biró A. Zoltán tanszékvezető-helyettes. A Térség – Érték – Társadalom sorozat második kötete a folytonosságot is jelképezi. Május 30-án a konferencián olyan államvizsga-dolgozatokat mutattak be, amelyek mögött több hónapos szakmai tevékenység áll. A dolgozatok jelentős része egyes székelyföldi iskolák diákjait vette górcső alá. /Kozán István: Konferencia az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

A Csíki Játékszín művészei Székelyudvarhelyen vendégszerepelnek A zöld madárral. Az alapötletet a rendező, Budaházi Attila Italo Calvino történetéből merítette. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Benedek Elek-ösztöndíjas gyerekszíndarabját maga a szerző állította színpadra. /Barabás Blanka: Hangos taps A zöld madárnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

Az 1990-es években megnyíltak a kapuk a kisebbségiek szakemberképzése előtt is, megnőtt a marosvásárhelyi történetkutatók száma. A fiatal magyar történészek felkarolták a város múltjának kutatását. Most már van magyar kutató, aki a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, és az is, aki a kommunista rendszer első két évtizedével, az Autonóm Tartomány megalakulásával, működésével és más hasonló kérdéssel igyekszik megbirkózni. Így jelenhetett meg a hiánypótló mű: Marosvásárhely történetéből (második kötet). A Pál-Antal Sándor és Novák Csaba Zoltán szerkesztette vaskos kötet különbözik az előzőktől. Marosvásárhely esetében a legtöbben a város középkori és későbbi múltját kutatták. A második kötet ezt a hiányt pótolja, alcíme: Új- és legújabb kori tanulmányok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A Pál-Antal Sándor, Simon Zsolt, Gidó Csaba, Koszta István, Sebestyén Spielmann Mihály, Nagy Miklós Kund, Körtesi Zsuzsanna, Berekméri Árpád-Róbert, Szabó Miklós, Novák Csaba Zoltán, Lázok Klára, Stefano Bottoni, Gagyi József és Soós Zoltán szerezte vaskos kiadvány érdekes várostörténeti témákat dolgoz fel. A város huszadik századi (és részben huszonegyedik század eleji) történetéről átfogó képet nyújt. /Nagy Botond: Mi történt a huszadik században Marosvásárhelyen? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Sokan lenézően beszélnek a vidéki önkormányzatok által kiadott újságokról. Ezt cáfolja például a Szárhegyi Közlöny. A Gyergyószárhegyen havonta megjelenő kiadványban a fontos tudnivalók mellett megjelennek a tevékenységi beszámolók, a pályázati lehetőségek, helyet kap benne a kultúra és a sport. /Balázs Katalin: A sajtó hatalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Több száz könyvújdonság, több mint ezer dedikálás és utcabál várja az érdeklődőket a budapesti nyári könyvfesztiválon – a május 31-én kezdődő 78. Ünnepi Könyvhéten, valamint a rendezvény keretében zajló 6. Gyermekkönyvnapokon. Az erdélyi kiadók egyénileg és a Romániai Magyar Könyvescéh szervezésében vannak jelen a vásáron, többek között a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a Pro Print, a kolozsvári Polis, Koinónia és Kriterion, valamint a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren és környékén 140 standon csaknem 250 kiadó mutatkozik be. /Kortárs irodalom előnyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem fiatal nyelvészprofesszora – 1960-ban született ‘56-os nyugati emigránsok gyermekeként – tartott előadást a magyar nyelv szerkezetéről és eredetéről Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságának méltatása ürügyén Sepsiszentgyörgyön. Az előadó magyarságeredethez, nyelvtörténethez kapcsolódó munkásságát nagy érdeklődés övezi. Dr. Marácz László Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága című előadásában a székely népelem kulturális teljesítményét is méltatta. És mindezt egy külföldön született, idegen nyelvi környezetben nevelkedett, több nyugati egyetemen diplomázó és tanító fiatal tudós cselekedte. /Sylvester Lajos: Vendégünk volt dr. Marácz László nyelvészprofesszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./

Januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek folytatásaként szakmai tanácskozást tartottak május 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. Az idei összejövetelen hivatalosan megnyitották az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme is. Ennek az intézetnek az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett közművelődési szakemberek. A Magyar Művelődési Intézetet és Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Borbáth Erika főigazgató a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította. Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni helyét és szerepét. A Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű feladata lesz. A részt vevő intézeteknek folyamatos információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással, egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, s munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait is. Az elképzelések szerint a kulturális hálózat majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet koordinatív szerepet fog betölteni. Az Erikanet Hírportál híranyagának Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. A Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet az elképzelések szerint a felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban, illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet feladata lenne. A határ menti térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni. az Intézetnek lenne a faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. A zavartalan működés érdekében biztosítani kell az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. /Dáné Tibor Kálmán: Hálózatépítés. Alakulóban a Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. május/

A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Ioan Corodan nagy-romániás szenátor nemrég a felsőházban elhangzott kijelentése keltette fel az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) érdeklődését Verestóy Attila iránt. Corodan állítása szerint az RMDSZ politikusa és néhány társa a szenátusban szerzett információit a tőzsdén hasznosította. Következésképpen Verestóy 19 perc alatt 10 millió eurót nyert, állította a sajtó. A DNA tájékoztatást kért a szenátustól a Befektetési Társaságokban (SIF) birtokolt részvények számának korlátozásáról szóló törvény vitájától. Az ügyészek elsősorban Verestóy Attila iránt érdeklődtek, aki a SIF-részvényekkel rendelkezik, és így az érdekellentét gyanúja merül fel. Verestóy Attila elmondta: Ioan Corodan szenátor felszólalásában tényszerű állítások nem hangzottak el, a nagy-romániás szenátor által emlegetett 200 millió eurós nyereség légből kapott. A szenátor hangsúlyozta: az, hogy a szóban forgó napon ő is adott el részvényeket, ez csak véletlen egybeesés.; Verestóy gyanúsnak tartja, hogy éppen a „kampány hevében” nyitnak dossziét, amelyben egy tőzsdei manőver kedvezményezettjeként tüntetik fel. Verestóy hangsúlyozta, mindezek puszta rágalmak, amelyekkel nem csak őt, hanem még jónéhány RMDSZ-es politikust próbálnak meg lejáratni. /Kiss Bence: Verestóy: „Ha valaki nyert a tőzsdén, nem én voltam”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

RMDSZ-es hírforrások megerősítették: ,,puccs készül a szervezeten belül”, tizenkét év óta először talán szembefordul a szövetség Markó akaratával. Bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek az elnök ellen, és megpróbálják megtorpedózni Kelemen Hunor ügyvezető elnöki kinevezését. E folyamatban határozottan lépnek fel az erdélyi magyar liberálisok, élükön Eckstein-Kovács Péterrel, aki szerint itt az ideje, hogy átvegye a vezetést egy új, még nem kompromittálódott csapat. Eckstein váratlanul határozott fellépésére az RMDSZ részéről meg is érkezett a válasz: a liberális szenátornak megvolt az esélye versenyre kelni a jelenlegi elnökkel az aradi kongresszuson, de nem vállalta a megmérettetést, írta az A 7 című internetes lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Fábián Gyula kolozsvári ügyész nem tud arról, hogy vizsgálatot indított volna ellene a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amiért részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) konferenciáján, ahol a kisebbségi autonómiák nemzetközi jogi keretéről tartott előadást. A román sajtó Cecilia Morariu ügyészre, a CSM szóvivőjére hivatkozik, aki szerint a tanács azért kezdett hivatalból kivizsgálást, mert Fábián „a legradikálisabb autonomisták által szervezett, és az Orbán Viktor vezette Fidesz európarlamenti képviselője, Gál Kinga védnöksége alatt álló rendezvényen szólalt fel”. Fábián Gyula értetlenül fogadta a hírt. Kifejtette: nem ügyészi minőségben, hanem adjunktusként vett részt egy felsőfokú oktatási intézményben megtartott konferencián, amelynek védnöke egy európarlamenti képviselő volt. /Sz. K. : Légből kapott vádak kolozsvári magyar ügyész ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Kiosztották a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának 2006-ra szóló díjait, négy magyar író is kitüntetésben részesült. A négy díjazott: Balázs Imre József („Kacsó Sándor-díj”: Avangárd az erdélyi magyar irodalomban, esszék), Sigmond István („Az év könyve”-díj: Varjúszerenád , regény, illetve Csókavész , novellák), Egyed Péter („Szilágyi Domokos”-díj: 23 buborék, versek), és Demény Péter („Bálint Tibor”-díj: Visszaforgatás. /Írószövetségi díjazottak – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Kolozsvár vendége volt Kerényi Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének főmunkatársa, aki két irodalomtörténeti előadást tartott: a Petőfi-kutatás legújabb eredményeiről, illetve Madách életútjáról. Kerényi Ferenc doktori védésre érkezett Kolozsvárra, a Bölcsészettudományi Karra, opponensi minőségben, kihasználva ittlétét, felkérték előadások megtartására is. Az előadó nem első alkalommal van jelen Kolozsváron, és szívesen szólalt meg kutatói-oktatói minőségében. /F. I. : Miből főzött tintát Madách? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a gyermeknap alkalmából hirdette meg nemzetközi imatüntetését a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium eltulajdonított sportpályájáért. Nagyváradra határon túlról is érkeztek vendégek, s a tiltakozó áhítaton részt vett Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, valamint a megyei ügyvezető elnök, Szabó Ödön is. Az önkormányzat ülésén különben napirenden volt a sportpályaügy, de ennek megvitatását a városatyák elnapolták. A tüntetésen Tőkés László szólt az egybegyűltekhez hangsúlyozva, hogy a sportpályaügy kapcsán nyilvánvalóvá vált az etnikai, felekezeti és politikai diszkrimináció a város részéről. /Both Abigél: Lufis imatüntetés a sportpályáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, miután a hatóságok még az általuk kért „minimumot“ – vagyis Székelyföld területi autonómiáját sem támogatták –, az MPSZ változtatni fog „mérsékelt“ politikáján, és sokkal szélesebb körű önrendelkezést fog kérni. Gazda szerint az ENSZ statútuma szerint is bármely népnek joga van az önrendelkezésre. /Bekeményít az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Több évig tartó engedélyeztetés után vált valóra, hogy nevet kapjon a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola: május 31-én ünnepélyes keretek között felvette Berde Áron nevét. A szentivánlaborfalvi származású jogász, egyetemi tanár az első tudós, akiről Sepsiszentgyörgyön iskolát neveznek el – emelte ki Berde Áron munkásságáról szóló ismertetőjében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató. Berde Áron (1819–1892), az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója, a nemzetgazdaságtan és a politika tanára, az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem első rektora székfoglaló beszédében hangsúlyozta, ,,a nemzetek súlyát nem csak a nép lélekszáma, hanem műveltsége is meghatározza”. /Magyari Lajos: Iskolát neveztek el Berde Áronról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

A székelyudvarhelyi művelődési ház, valamint a polgármesteri hivatal szervezésében május 31-én megkezdődtek a 41. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál rendezvényei Székelyudvarhelyen. A nyitónapon Bencze Ilona, a Kuckó Egyesület vezetője tartott foglalkozást a kicsik számára. Június 1-jén dr. Fogarasi Klára néprajzkutató, fotótörténész tart előadást, majd Osváth Pál amatőr filmes munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a meghívott néptáncegyüttesek felvonulnak, a gálaműsor ezúttal nem Szejkefürdőn, hanem a bizonytalan időjárás miatt, a székelyudvarhelyi művelődési házban tartják. Este fellép Sebestyén Márta anyaországi népdalénekes. /Szász Emese: Szejke-fesztivál negyvenegyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

A törvényes előírások betartására hívta fel a csomafalvi polgármester figyelmét a prefektus annak kapcsán, hogy a helységnévtáblán rovásírással is megjelent a község nevét. Előzőleg a bukaresti Gardianul napilap említette, hogy Csomafalván a magyar és a román mellett székely felirat is szerepel a helységnévtáblán. Az írás megjelenése után két nappal a prefektus máris átiratot küldött a csomafalvi polgármesternek. A helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben sehol sem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra. /Szüszer-Nagy Róbert: Vita a rovásírásos tábla miatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./