Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Miért nem sikerült kivívnia az erdélyi magyarságnak a belső önrendelkezést? Miért kellene magyar állampolgárságot kapnia minden magyarnak? Miért nincs önálló állami magyar felsőoktatási intézménye az erdélyi magyarságnak? Hogyan befolyásolná a székelység, illetve az egész magyarság életét gazdasági és más vonatkozásokban Székelyföld területi autonómiája? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címmel május 24-én Kolozsváron kezdődő tudományos konferencia résztvevői. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett kétnapos rendezvény az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit járja körül erdélyi és anyaországi előadók meghívásával. A konferencia fővédnöke Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő. /Rostás Szabolcs: Érdekérvényesítés Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Május 23-án munkareggelire invitálta Calin Popescu Tariceanu kormányfő néhány miniszterét. A kötetlen beszélgetésen szó került arról, ahogyan az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) beleszól a kormány és a különböző minisztériumok munkájába, és megpróbálja befolyásolni a politikai döntéseket. A jelenlévők „felleltározták” azokat az eseteket, amelyekkel kapcsolatban úgy ítélték meg, hogy a DNA valóban politikai okokból indított vizsgálatot több intézményvezető ellen. Korábban Markó Béla miniszterelnök-helyettes figyelmeztette a kormányt a PD-közeli ügyészek visszaéléseire, hangsúlyozva, ha a kormány nem szolidáris a megvádolt RMDSZ-tisztségviselőkkel, a szövetség sem lesz szolidáris a kormánnyal. /DNA kontra kormány? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Egyelőre kevésbé eredményesen vizsgáznak a jogosítványért azok az erdélyi magyarok, akik anyanyelvükön szerkesztett tesztlapokat kérnek. A szövegben vasúti szintjárót meg hajtóanyag-állomásokat látnak, gondolkozniuk kell, voltaképpen mit is akartak írni a tesztlap szerkesztői. Nem lehet teljes egészében a fordítás csapnivaló voltára fogni a rossz eredményeket. A sikertelenség abból is fakad, hogy az új törvény olyan területen próbál polgárjogot szerezni a magyar nyelvnek Romániában, ahol ez sok évtizeddel ezelőtt kikopott, vagy meg sem jelent. Így az átlagos szókinccsel rendelkező erdélyi magyar ember nem tudja a közlekedési táblák magyar megnevezéseit. Romániában nem készültek még el azok a magyar nyelvű tankönyvek, amelyek a közlekedési szabályok ismertetése mellett vizsgázni is megtanítják az érdekelteket. Nincsenek oktatók, akik helyesen használnák a magyar kifejezéseket. Korai azt a következtetést levonni, hogy fölösleges volt az anyanyelvhasználat jogát kiterjeszteni. A rossz eredmények abból fakadnak, hogy megkésve nyílott meg az anyanyelvhasználat lehetősége. Az erdélyi magyar ember akkor lesz egyenrangú román anyanyelvű társaival, ha anyanyelvét az élet valamennyi színterén használhatja. /Gazda Árpád: Közúti gyermekbetegség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Kerekasztal-megbeszélést szervezett az Areopagus Alapítvány kolozsvári ifjúsági szervezetek vezetői számára, a kapcsolatok, partnerségi viszonyok kialakításának, illetve fejlesztésének céljából. A szervezők román civil szervezeteknek is küldtek meghívót, azok közül egy sem képviseltette magát. Varga Zoltán, az alapítvány alelnöke elmondta: nem tesznek le arról az elgondolásról, hogy román ifjúsági szervezeteket is bevonjanak. Kolozsváron közel 15–20 magyar ifjúsági szervezet működik. A szervezetek közösségi rendezvényein többszáz önkéntes fiatal vett részt. /Összefognának a kolozsvári ifjúsági szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Vitát szült Budapesten a rendőrségi vezetők menesztése. A gyanú szerint a rendőrségnél szakmai, morális megújulás címén politikai tisztogatás történik – mondta Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. Az utóbbi időszakban kiderült botrányok lehetőséget adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenchez kötődő, lojális és megbízható emberekkel váltsák az eddigi vezetőket – közölte sajtótájékoztatóján. A Népszabadság az MSZP frakcióüléséről beszámolva azt írta, hogy az egyik szocialista képviselő firtatta, „ha most tiszta lappal indulhat a rendőrség, akkor miért van még a helyén Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettes a maga remek fideszes kapcsolataival?” A szakminisztérium tiltakozott: nincs politikai tisztogatás. /Politikai tisztogatás? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Hihetetlenül sokat változott a diákok mentalitása, életérzése, életfelfogása az IKV (Irodalmi Kreativitásverseny) kezdete óta. A kilencvenes évek elején a vetélkedő akkori résztvevőinek nagy többsége szomorú, elvont, szürreális írásokat hagyott hátra az antológiakészítő utókornak, addig a maiakra az életöröm, életvidámság, az irónia, önirónia, a gyilkos cinizmus a jellemző. A világot nem sötét és zárt gömbként, hanem vidám helyzetek egymásutániságaként élik meg a legtöbben. Az IKV, teljes nevén az Április 11 Irodalmi Kreativitásverseny országos döntője zajlott Marosvásárhelyen a hét végén, a Maros Megyei Magyar Középiskolások Diákszervezete (MMKD) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) szervezésében, valamint a Látó szépirodalmi folyóirat társszervezésében – tizenkettedik alkalommal. /Nb. : „Ez a verseny szabad. Még annál is szabadabb”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Két hete nyújtották be a csángóföldi szülők az iskolaigazgatóknak a kéréseket, hogy a magyar nyelvet az iskolában is oktassák. Csángóföldön jelenleg tizenhat helységben oktatnak magyar nyelven, tizennégy helyen az iskolában is. Lujzikalagorban és Gajdáron még magánoktatásként folyik a magyar nyelv tanítása, itt páratlan ellenállásba ütközik annak tanrendbe iktatása. A Bákóban székelő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségénél (MCSMSZ) Hegyeli Attila oktatásügyi felelős elmondta, a szülőket – de ami szomorúbb, a gyermekeket is – próbálják megfélemlíteni, s ebben e két település polgármestere, sőt a lujzikalagori rendőrőrs parancsnoka is részt vállal. Lujzikalagor polgármestere, Mihai Funar közölte, hogy a közösség is ellene van a magyar nyelvű oktatásnak. A lujzikalagori iskola igazgatója, Ciurea Petre, tanári karának jó része, valamint a helyi tanács képviselői megígérték, hogy addig dolgoznak, amíg azok a szülők, akik megírták a magyar tanításra vonatkozó ezeket a kérvényeket, visszavonják. Az előző napokban a gyerekeket is több osztályban pellengérre állították, sőt becibáltak az igazgatói irodába két tízéves fiút, akik mi mást mondhattak volna félelmükben, mint azt, hogy eddig jártak ugyan magyarórára iskolán kívül, de többet nem mennek, mert „ott olyan rossz”. Solomon Adrian, a MCSMSZ április 21-én megválasztott elnöke lujzikalagori. A napokban tért haza a Vatikánból, ahol Ferkó Zoltán kerékpáros zarándokkal, Nyisztor Tinkával és Pogar Roberttel a csángók sérelmeit panaszolta el. Egyebek mellett a csángóföldi magyar nyelvű misék további tiltását. Az őket fogadó magas rangú egyházi képviselők szavaiból – miszerint ezt a kérdést Romániában kell megoldani –úgy érzik, a Vatikánnak nem a moldvai, magyarságukban elsorvasztott senyvedők a fontosak, hanem a moldvai római katolikusok. Solomon Adrian most nem a Vatikánba készül, hanem faluja polgármesteréhez. Gajdárra a községközpontból üzent a polgármester az ott iskolán kívül magyart tanító házaspárnak, hogy falugyűlésen a falu fogja majd visszautasítani a magyar nyelv oktatását. A polgármester a házaspárt, Farkas Ferencz Endrét és a gyerekek előtt megfenyegette: erőszakkal fogja felszámoltatni az iskolán kívüli magyar oktatást. A faluközösség nagy része tud magyarul. A nagyon öregek alapvetően magyarul beszélnek, az idősek gyakran, a gyermekek nem, vagy csak kevésbé. /Bajna György: Fortélyos félelem igazgat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Utolsó állomásához érkezett az a projekt, amelynek célja: meggyőzni a fiatalokat arról, hogy ne hagyjanak teret az erőszak bárminemű megnyilvánulásának. A projekt keretében az Artemis Egyesület fiatal önkéntesekkel interaktív színházi produkciót adott elő a Báthory István Líceumban. /Nagy-Hintós Diana: Ne engedjünk az erőszaknak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Párhuzamosan és több helyszínen zajlanak a VII. Hargitai Megyenapok falvakban, városokban egyaránt. Gyergyószárhegyen avatóünnepség keretében adták át a Megyei Kulturális és Művészeti Központ új székházát. Az ünnepség a gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar közreműködésével és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület 11. székely határőr huszárezred gyergyói bandériumnak jelentésével kezdődött. Ez az épület ad helyet a jövőben az eddig a ferencesek kolostorában zajló alkotótáborok művészeinek. Dr. Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre című könyvének bemutatóját tartották május 23-án Székelyudvarhelyen. /(Szász Emese): VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Tavaly októberben alakult meg a Csíki Diáktanácsok Egyesülete /Csíki D. T. /, az Ifi-hetek megrendezésébe rengeteg munkát fektettek. Programjaik a szórakoztatás mellett a kreativitás, a csapatmunka fejlesztését célozták meg. /Szenyes Szilárd, a Csíki D. T. elnöke: Csíki Diáktanácsok Egyesülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Első alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a Tánc Tavasza táncfesztivált. Jövőre lesz folytatása – jelentette ki Miklós Levente, az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy hat nap alatt végig telt házzal játszottak a meghívott együttesek. Annak ellenére, hogy naponta más-más, eltérő mozgáskultúrájú, kifejezésmódú előadásokat láthatott a közönség, rá tudott hangolódni a szokatlan mozgásvilág közvetítette érzésekre, gondolatokra. Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely művészeti vezetője kifejtette, továbbra is az a céljuk, hogy a néptánc fajsúlyosan jelen legyen az előadásokban, de más mozgáskultúrát, kifejezésmódot is be akarnak mutatni a közönségnek. /Kovács Csaba: Tánc tavasza: lesz folytatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Média-különkiadással folytatódik a Várad folyóirat és a Bihar Megyei Könyvtár Törzsasztal sorozata: május 25-én Nagyváradon Vörös T. Károllyal, a Népszabadság napilap főszerkesztőjével beszélget Kőrössi P. József /Budapest/ és Szűcs László, a Várad főszerkesztője. /Törzsasztal VTK-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Horváth István karikatúráiból nyílik kiállítás május 24-én Csíkszeredában. Az ÚMSZ és az Erdélyi Riport hetilap munkatársa a maszol. ro nemrégiben indított Fárasztó blog című internetes oldalán virtuális látogatóit is szívesen látja. /”Fárasztó” karikatúrák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Május 25-én az arad-belvárosi református egyházközség imatermében mutatkozik be kortárs népzenével Bakos Árpád (Csantavér) énekes-zenész, zeneszerző és Pálfi Ervin (Szabadka) színész, énekes, zenész. Bakos Árpád az Újvidéki Rádiónak volt munkatársa, később a H-csoport alapító tagja, számos lemezt adott ki, többször díjazták a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján. Pálfi Ervin számos magyar és klasszikus drámában lépett fel, megkapta a legjobb férfi alakítás díját a szabadkai Népszínházban. /Zenei barangolások a határok mentén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Brocky Károly festőművész születésének 200. évfordulója alkalmából rövid emlékünnepséget szervezett Temesváron a Művészeti Múzeum, a Temes Megyei Tanács és a Művelődési Igazgatóság. Az esemény fénypontja Valeria Parvulescu: Karl Brocky – Un timisorean – pictor al Curtii regale britanice (Brocky Károly – egy temesvári, a brit királyi udvar festője) könyvének bemutatója volt. A rendezvényen felvázolták az alkotó életét Temesvártól, a Savoyai Jenő utcától, amelynek egyik házában született 1807. május 22-én, az angol királyi udvarig, ahol hivatalos festőként működött, s ahol 1855-ben örökre lehunyta szemét. Brocky Károly megfestette a magyar szabadságharcban jelentős szerepet betöltő Mészáros Lázár és Kmetty György portréját s az azóta elpusztult Az Aranybulla kihirdetése című monumentális történelmi kompozícióját. Képeit Európa több múzeuma és magángyűjteménye őrzi, vannak alkotásai a temesvári Művészeti Múzeumban is. /(Sz. I.): Brocky Károly festőművészre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Május 23-án Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Veress Ferenc (1832–1916) fotóművészete címmel nyílt kiállítás. Ezen a kolozsvári városképek, portrék, valamint a Kolozsvár képekben (I.) album egyetlen fennmaradt példánya látható. Kolumbán Judit könyvtáros és Murádin Jenő művészettörténész ismertetőjéből kiderült: a Bukarestbe költözött, és ott királyi udvari, majd a krími háborúban az első hadifényképésszé vált Szatmári Pap Károly után Veress Ferenc a második erdélyi fotográfus, aki a mechanikus képrögzítésben úttörő munkát alkotott. /Ö. I. B. : Ízelítő Veress Ferenc fotográfusi munkáiból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Böszörményi Zoltán elmondta, újabb regényén dolgozik. Egészen más, mint a Vanda örök volt. A Magyar Rádió két vele készített interjút is sugárzott, a Magyar Televízió pedig portréfilmet vetített róla. Kifejtette, hogy az IJ-találkozók nem korteskörutak, hanem az Irodalmi Jelen létezésének jele a térségben. Tavaly és tavalyelőtt bejárták már Magyarország nagy részét, voltak Szlovákiában, sőt Norvégiában is. Erdélyben pedig állandóan jelen vannak két munkatársuk, Orbán János Dénes és Karácsonyi Zsolt jóvoltából. Új formában jelenik meg az Irodalmi Jelen folyóirat. Koncepciója nem változott, nem írnak politikáról, nem tartoznak egyik politikai szekértáborhoz sem, az irodalmat, a művészeteket szeretnék visszavinni, újra megszerettetni a falvakon, kisvárosokban élőkkel. Ugyanakkor fontos feladatuk a fiatal írók felkarolása és támogatása. Az Irodalmi Jelen a történelmi Magyarország területén élő magyar írástudók munkáit közli. /Hevesi Mónár József: Beszélgetés Böszörményi Zoltán költővel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

„ Ha a jelen ismeretében képesek leszünk megtervezni a jövendőt, akkor meg fogunk maradni, sőt, az egész magyarság jövőjére hatással lehetünk – mondotta Sepsiszéki Nagy Balázs. – Ez a könyvem fő üzenete. Nem elég nyilatkozatok szintjén maradni, a jövőért naponta tenni kellene valamit: gyerekvállalással, munkahelyteremtéssel, otthonmaradással, hittel, reménnyel. ” Kezdetben gyalog és kerékpárral, majd Trabanttal, de mindvégig hálózsákkal és jókora mozgókönyvtárral felszerelkezve kereste fel a történelmi Székelyföld településeit, mintegy ötszáz helységet járt be, nyolcezer adatközlő segítségét véve igénybe. Tíz év munkája fekszik a négy kötetben: Háromszék (1998), Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000), Udvarhelyszék (2003) és a befejező könyv: Marosszék, Aranyosszék (2006). „Faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vallásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzítettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. ” „Orbán Balázs után 130 évvel nekem sikerült másodikként bejárnom Székelyföld összes települését. Munkám fő célja a megismerésen túlmenően e sok gonddal küzdő nagytáj jelenkori helyzetének minél valósabb bemutatása volt. ” /Bölöni Domokos: Székelyföldön van magyar jövő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai. A román cikkíró a Cotidianul bukaresti lapban emlékezett: mint marosvásárhelyi, tud egyet s mást róluk, a régi rendszerből, amikor még gyalázták a rendszert, verseket írtak. Azóta leromlott az RMDSZ-elit politikai viselkedése, megtollasodott politikusok csoportjává vált, lepaktáltak a Nagy-Románia Párttal (PRM). Pályájukra visszapillantva: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás. Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoana, Vacaroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, most azt kérték, támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Basescu menesztését. A magyar választók nem szavaztak rájuk. „Markó úr, vajon még mindig maradni kell? – kérdezte a cikkíró. /Marius Cosmeanu: Zihál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./ Megjelent a Cotidianul május 21-i számában.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 24-én kijelentette: Eckstein-Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, a szövetség vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátornak más a véleménye. Nem tudom, miért tart még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkinek, így Eckstein-Kovács Péternek is véleményszabadsága van” – mondta az RMDSZ elnöke. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, hogy le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt közöltem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. /Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

– Ha az RMDSZ eddig nem hitte, hogy baj van a legitimitásával, a népszavazás eredményei erről végképp meggyőzhették a szövetség vezetőit – vélekedett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, Tőkés László független EP-képviselő kampányfőnöke. Szerinte az erdélyi magyarok az RMDSZ utasítása ellenére tömegesen Basescu elnök mellett szavaztak, ez azt jelenti, hogy Erdély magyar lakosságának nagy része nem érzi, hogy az RMDSZ képviseli. Az RMDSZ vezetői a megyei szervezetekre hárították a kudarcot. Az RMDSZ teljesen elszakadt a valóságtól. Szilágyi szerint félő, hogy az RMDSZ vezetői az EP-választások alkalmával is megpróbálják adminisztratív úton meggátolni Tőkés László püspök indulását. Jelenleg az RMDSZ-re inkább merev bezárkózás, semmint a nyitási szándék a jellemző. /Szilágyi: nagy baj van az RMDSZ legitimitásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége elégedetlen, mivel Traian Basescu államelnök nem köszönte meg nekik a referendum kampányában nyújtott támogatást, jelentette ki Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. /Elégedetlen az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselő Traian Basescunak írt nyílt levelében elítélte és elfogadhatatlannak minősítette “azokat a rasszista és szexista kijelentéseket”, amelyeket a román elnök május 19-én tett. Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: “Kiemelt figyelemmel kísérem a Romániában élő romák helyzetét. A roma közösséget a cigányellenesség által motivált folyamatos és erőszakos rasszista, diszkriminatív jelenségek sújtják: gyűlöletbeszéd, erőszakos, szélsőséges támadások, jogtalan kilakoltatások, rendőrségi zaklatás. A kijelentések, amelyeket felelős politikusként, egy EU-tagország elnökeként tett, az emberi méltóság elleni cselekmények felerősödését idézhetik elő. Megjegyzése az Ön romaellenes előítéletességének egyértelmű jeleként értelmezhető, ami elnöki munkáját is befolyásolhatja. ” Mohácsi szorgalmazta, hogy Traian Basescu „nyilvánosan és személyesen kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket viselkedésével megsértett: az EU-tagországokban élő több százmillió nőtől és tizenkét millió romától. ” /Mohácsi Basescunak: ön romaellenes! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Kilépett a Magyar Ifjúsági Tanácsból (MIT) az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, ezzel hétről ötre csökkent tagszervezeteinek száma. A döntést az ifjúsági ernyőszervezeteket (pl. Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Cserkészszövetség) tömörítő MIT küldöttgyűlésén jelentették be. Pósa Tibor, az OMDSZ elnöke elmondta, a kiválást a MIT politikai állásfoglalásai indokolták. „Az OMDSZ nem akar részt venni a politikai játszmákban, független diákszervezetként szeretnénk tevékenykedni” – magyarázta Pósa. „A lépés váratlanul ért, mert épp nincs terítéken olyan közéleti és politikai ügy, ami ezt kiváltotta volna” – mondta Sándor Krisztina. A MIT elnöke elmondta, alapszabályzatukban is szerepel, hogy időszerű társadalmi és politikai kérdésekben is megszólalnak. /Stanik Bence: Megfogyatkozott a MIT. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./