Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) május 26-án Marosvásárhelyen ülésezett. A május 19-i népszavazás volt a téma. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) tagjai szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra és az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel való minél szorosabb együttműködésre van szüksége – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az ülés után. Markó közölte: a területi elnökök is úgy értékelték, hogy a magyar közösség kevésbé tartotta fontosnak a referendumot. A jelenlevők mindenekelőtt a konzultáció hiányát rótták fel az országos vezetőknek. Markó Béla szerint az RMDSZ jobb, hatékonyabb kommunikációra törekszik, az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kíván fenntartani a magyar történelmi egyházak képviselőivel, a civil szférával, az értelmiségiekkel és a szakmai szervezetekkel. A területi elnökök csupán egy parlamenti képviselő magánvéleményének tekintik Eckstein-Kovács Péter nyilatkozatait. (A szenátor arra szólította fel azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az államfő felfüggesztése mellett kötelezték el a szövetséget, hogy vállalják a felelősséget, és lépjenek egy lépést hátra.) A területi elnökök közül többen is szóvá tették, hogy az Állandó Tanács nem kérte ki a testület véleményét a Basescu leváltásával kapcsolatos álláspont kialakítása előtt. Rácz Levente, Fehér megyei elnök nem ért egyet Frunda Györggyel, aki szerint a megyei szervezeteket terheli a felelősség a referendumért. /Sz. K. : Egymásra hárítják a felelősséget a szövetségi vezetők. Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Markó megjegyezte, az SZKT június 9-i ülése vitatja meg a referendum nyomán kialakult helyzetet. Markó úgy véli, a népszavazási kudarcra nem személyi konzekvenciák levonásával kell válaszolni. /Lokodi Imre: Nem hullnak fejek az RMDSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A romániai magyar közösség egységének visszaállítását, az erdélyi magyar politikai szervezetek koalícióját szorgalmazták többen a TEKT ülésén. Személyi konzekvenciák levonásáról nem esett szó. Többen felrótták, hogy az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Basescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök. Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Basescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, de el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert. /Rostás Szabolcs: Politikai irányváltást szorgalmaztak Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A TEKT ülése után nyilatkozó László Attila kifogásolta, hogy a TEKT véleményét nem kérték ki. Az RMDSZ elhibázott döntést hozott, ezért a megyei elnökök a központi vezetőket tették felelőssé. Az RMDSZ alacsonyabb beosztású vezetői és végrehajtói, a civil szféra, valamint a választók jelentős része már beletörődött abba, hogy az RMDSZ-ben minden egyes nagyobb horderejű döntést egy szűk körű, vezetői csoport hoz meg. Mindez nem menti föl a felelősség alól a szervezet alacsonyabb szintjein funkciókat betöltő vezetőket, így a megyei elnököket sem. A népszavazás okozta presztízsveszteség részben akár hasznos is lehet, ha a megyei elnökök az eddiginél erőteljesebben hallatják hangjukat. A médiának nem sikerült bemutatni, hogyan születnek meg az RMDSZ-ben a lényegbevágó döntések. A szükséges számú támogató aláírások birtokában lévő Tőkés Lászlónak immár nem érdeke közös listára kerülni az RMDSZ jelöltjeivel együtt. Valószínű, hogy az RMDSZ ismét a kizárást alkalmazza majd. /Borbély Tamás: Döntések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A hagyományos csíksomlyói búcsú csaknem félmillió magyar zarándok részvételével zajlott pünkösdszombaton, május 26-án, a világ minden tájáról érkeztek zarándokok a két Somlyó-hegy közti „Nyeregbe”, ahol évszázadok óta tartják ezt az ünnepet. Az összegyűlteket Jakubinyi György, a gyulafehérvári katolikus főegyházmegye érseke köszöntötte. A Hármashalom-oltárnál kezdődött szertartás ünnepi szónoka Borbély Gábor pápai prelátus, kanonok, nyugalmazott főesperes-plébános volt. Beszédében elsősorban a nők, az anyák szerepéről beszélt, külön megemlítve a várandós anyákat, azokat, akik nagyobb gyermeküket rendszeresen viszik templomba, azokat, akik kisebb gyermeküket karjukon hozták el Csíksomlyóra, és azokat is, akik gyermeket szeretnének szülni, de nem adatik meg számukra ez a lehetőség. /Félmillió magyar zarándok a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ A csíksomlyói búcsún jelen volt Tőkés László EMNT- , Fodor Imre SZNT-elnök, Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Mihály László: Csíksomlyói búcsú: zsibvásár és áhítat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Basescu államfő aláírta a Corneliu Vadim Tudor szenátornak adományozott Románia Csillaga érdemrend visszavonásáról szóló rendeletet. Az elismerést még Ion Iliescu elnök adományozta 2004-ben a Nagy-Románia Párt vezetőjének. /Az elnök visszavonta Vadim Tudor kitüntetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói annak érdekében, hogy közösen terjesszék az egyetem vezetősége elé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot a MOGYE magyar tagozata helyzetének rendezésére. Az oktatók a hét végén nem hivatalos közgyűlésen egyeztettek az ügyben, a magyar oktatók közgyűlését már több mint fél évtizede nem hívták össze. A dokumentumot szándékukban áll különböző európai fórumokhoz is eljuttatni. A listán többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítása, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítása szerepel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság által felvetett követelések némelyikének rendezésére már ígéretet tett az intézmény vezetősége. Idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és magyar diákoknak. /Lázár Lehel: MOGYE-aláírások a magyar tagozatért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem leendő magyar tagozatos hallgatóinak pontos és hiteles támogatására törekszik Magyari Tivadar rektor-helyettes, ezért idén román, magyar és német nyelvű plakátok és kiállítások várják a beiratkozókat, akiknek figyelmét a karok kínálata mellett felhívják a kolozsvári diákéletre, az oktatáson kívüli lehetőségekre is. A felvételizők közel hatvan magyar tannyelvű szak közül választhatnak. /Fülöp Noémi: Háromnyelvű tájékoztatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar május 26-án tartott koncertjével zárult Kolozsváron a VI. Pünkösdi Hangversenysorozat. /Stanik Bence: Zenehő a Farkas utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A Kallós Alapítvány V. Országos népdal- és népzene-vetélkedőjének döntője zajlott május 27-én Kolozsváron. A húsz fiatal énekes közül megosztott első helyet szerzett Demeter Panna Marosvásárhelyről és Csillag Gergely György Gyimesközéplokról. /Kallós népdalvetélkedő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Gyergyószentmiklóson tartották a 19. Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozót tizenegy gyermekkórus, illetve hangszeres együttes részvételével. A Gyergyó-medencei gyermekek vándorkórus-találkozóját először 1935-ben Mihály István kántortanító kezdeményezésére Gyergyószárhegyen szervezték meg, a következő évben Gyergyóditróban. Hosszas szünet után 1981-ben szintén Ditróban próbálták először újjáéleszteni a hagyományt, végül 1992-ben Gyergyószentmiklóson volt a találkozó, amelynek azóta minden évben más-más település ad otthont. /Jánossy Alíz: Dalos kedvű találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Páskándi Gézára emlékeztek a hét végén szülőfalujában, Szatmárhegyen. Az 1995-ben Budapesten elhunyt író, költő, drámaíró születésének 74. évfordulóján – akárcsak a korábbi években – a helyi általános iskola diákjai Páskándi-műveket adtak elő. Megkoszorúzták a községközpontban felállított szobrát, valamint a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Muzsnay Árpád, az ünnepséget szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke és Juhász Károly, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke – az író kultuszának ápolására buzdították a helybélieket. Az ünnepségen megjelent az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna is, aki új kiadású Páskándi-köteteket ajándékozott a szatmárhegyi iskola könyvtárának. /Babos Krisztina: A leghíresebb szülött. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

„Minden itteni kiállításán újat, sajátost, egyénit képes nyújtani. A mostani olyan, mint egy pünkösdi ajándék” – hangolta rá a közönséget házigazdai minőségében Ferenczy Miklós lelkész május 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a Kolozsváron élő és alkotó Gally A. Katalin festészeti tárlatnyitójára. /Ö. I. B. : Gally A. Katalin egyéni színvilága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Május 27-én, vasárnap Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Tompos Opra Ágota kiállításának megnyitóján Adorjáni Dezső lelkész és a házigazda Essig Klára köszöntötte az érdeklődőket. Az Élő kövek címet viselő festészeti bemutatón Németh Júlia ismertetőjéből kitűnt, hogy a pályafutását Csíkszeredában elkezdő, alkotás szempontjából rendkívül termékeny művésznő most beérett alkotóként tért vissza szülővárosába, erőteljes hargitai ízeket hozva magával. /– b –: Tompos Opra Ágota élő kövei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Május 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban megnyílt Keszeg Ágnes divatrajz-kiállítása. A textil-design szakos fiatal képzőművész, több női magazin illusztrátora. /öbé: Divatrajzok a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Megjelent Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete Helytörténeti adatok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyve. Vámszer Géza /1896-1976/ 1929–1941 között tanítványaival együtt bejárta Csík, Gyergyó, Kászon és Gyimes településeit, ahol megszállottan rajzolt, fényképezett és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Pontosan felmérte a székely falvak művészettörténeti értékeit, településszerkezetét, lakáskultúráját, népművészetét, kézművességét és gazdálkodását. Hagyatékának jelentős része 1997-ben a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári dokumentációs központjába került. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Május 25-én Kolozsváron Kónya-Hamar Sándor EP képviselő mutatta be a Romániai Magyar Évkönyv 2006 c. kiadványt. Szerinte a kötet tematikai szerkezete jó, hiszen tartalmaz minden kérdéskört, amely tavaly foglalkoztatta a magyar társadalmat. Érdemes lenne angolra, franciára, románra stb. lefordítani ezt a könyvet, amelynek értékes tanulmányai felhasználhatók a jövőben. Az RMDSZ tizenhét évnyi kirakatpolitikájából hiányzik a településstratégia – újjá kell építenünk saját közösségünket, szögezte le a képviselő. Bodó Barna, a sorrendben hetedik ilyen kiadvány főszerkesztője elmondta: a múlt év decemberére tervezett megjelenés anyagi okokból késett meg, amiért tíz tanulmányt a szerzők visszavontak és máshol jelentettek meg, de sikerült azokat pótolni, ami a közösségben rejlő potenciált igazolja. A magyarországi támogatási rendszerre jelenleg nem lehet számítani, a jövőben a kiadási költségeket önkormányzati és vállalkozói szponzorálásból próbálják előteremteni. Az eseményen társszerkesztők (Somai József, Bakk Miklós) és néhány tanulmány szerzője voltak jelen, akik a soron következő kiadványról beszéltek. /Ördög I. Béla: Tavalyi erdélyi tükörképünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Legalább két kérdésben sikerült egyezségre jutni május 28-án a Traian Basescu államfővel konzultáló pártvezetőknek: az alkotmány módosításának, illetve a stabil kormánytöbbség kialakításának szükségességében. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy egyértelműen támogatják a jelenlegi alkotmány megváltoztatását. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta: Traian Basescu és a PSD egyetért abban, hogy stabil kormányra van szükség a jelenlegi választási ciklus végéig. Geoana szerint az előre hozott választásról folyó tárgyalások nem aktuálisak. Markó Béla RMDSZ-elnök az egyéni körzetes választás helyett egy preferenciális választási rendszer bevezetését javasolta a találkozón. Az átvilágítási törvény kapcsán Markó Béla megismételte: az RMDSZ támogatja a jogszabály minél szigorúbb formában történő, gyors elfogadását. Álláspontja szerint a törvénynek vonatkoznia kell az egykori Román Kommunista Párt összes tisztségviselőjére, az elnyomó rendszer tagjaira. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette, tekintettel a népszavazás eredményeire, a miniszterelnöknek távoznia kell. /Farkasszemet néztek Traian Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfők brünni csúcstalálkozóján Sólyom László köztársasági elnök. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta Sólyom László. Szükségesnek nevezte, hogy a jövőbeni európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzon. /Sólyom László újra felvetette a nemzeti kisebbségek kérdését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A magyarországi cégek tőkekivitele tavaly először haladta meg a Magyarországra áramló külföldi tőkét. Tavaly mintegy 1300 magyar cég, csaknem 2,1 milliárd euró értékű tőkét helyezett ki a környező országok piacain. A magyar tőke legfontosabb célországa Románia, ahol mintegy 360 magyar vállalat működik, majd kevéssel elmaradva Szlovákia következik. /Romániába áramlik a magyar tőke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Csíkszentdomokoson május 25-én A mi hazánk, a magyar nyelv elnevezésű konferencián a magyar nyelv védelmét felvállaló szervezetek képviselői tartottak előadást a kultúra és a magyar nyelv megőrzéséről. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Anyanyelvi Konferencia elnöke, aki kifejtette: „A haza mindig több és tágasabb, mint egy ország, amelyet a történelemben változó politikai határok zárnak körül. A haza: emberi közösség, amelyben otthon vagyunk, természeti táj, amely körülveszi életünket, kulturális hagyomány, amely megszabja a gondolkodásunkat és cselekedeteinket. ” „Mi, magyarok mindig ragaszkodtunk nyelvünkhöz, és ellen tudtunk állni mindazoknak, akik meg akartak bennünket ettől fosztani. A magyar nemzeti identitás szorosan összefügg a magyar nyelvvel: anyanyelvünk egyszersmind nemzeti identitásunk védelmezője és fennmaradásának záloga. Nemzeti identitásunk megőrzésének alapfeltétele anyanyelvünk megtartása: a magyar nyelv teljes körű használata és áthagyományozása minden a Kárpát-medencében élő magyar számára. ” /Identitásvédelmező nyelvünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Május 25-én a Szászrégeni Művelődési Ház és a Humana Regun Egyesület harmadik alkalommal rendezte meg a Vitéz László műkedvelő marosmenti bábostalálkozót. A rendezvény műsorvezetője, Kozsik József színművész hamar feloldotta a kis előadók feszültségét. Négy bábos társulat (tagjaik 9-11 éves gyerekek) tett eleget a szervezők meghívásának. Menyei Ildikó, a Humana Regun Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy jövőre növelni tudják majd a részt vevő csoportok számát. /Fábián András Gy. : Bábostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 28-án felavatták a Haraly végénél felállított nagyméretű székely kaput. A kaput a gelencei önkormányzat megbízásából a Both fivérek, László és Imre faragták.,,Áldás a bejövőre, békesség a kimenőre” – olvasható a galambdúcos kapun. Elsőként Szakács Tibor gelencei polgármester szólt az egybegyűltekhez, méltatta a kis település életében nem mindennapos eseményt. Hirdesse e kapu az itt élő magyarság békés szándékát és vendégszeretetét – mondotta a község első embere. Pál Vilmos segédlelkész megszentelte az új székely kaput. Szőke Tibor, a gelencei önkormányzat haralyi képviselője falusfelei nevében mondott köszönetet a kapuállításért Szakács Tibor polgármesternek és a gelencei önkormányzatnak. /Iochom István: Székely kapu Haraly bejáratánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./