Közös Kárpát-medencei, fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására van szükség, ami közös fundamentumot jelent a magyarság számára – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának megnyitóján május 22-én Budapesten, a Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy nem határon inneni és határon túli térségről, hanem a Kárpát-medencéről beszél. Az uniós csatlakozás után egy egészen másként strukturált Kárpát-medencéről beszélhetünk, amelyik lehetőséget kap egy nemzetpolitika kialakítására, méghozzá egy fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására – emelte ki. Az öt éve létrehozott fórumnak, valamint albizottságainak az volt a célja, hogy készüljön egy közös Kárpát-medencei nemzetstratégia. A Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma legközelebb szeptember 14-én ül össze. /Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Malina Hedvig ügyében emelt szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bauer Edit (MKP) szlovákiai magyar képviselő napirend előtti felszólalásában, míg a vezető szlovák kormánypártot képviselő Vladimír Manka (Smer) elítélte az ügy EP elé vitelét. A tavaly augusztusban véresre vert lány azt állítja, hogy két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség szerint a lány az egész ügyet csak kitalálta. Ezért most hamis tanúzás gyanúja okán valószínűleg bíróság elé állítják, s akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik. Felszólalásában Bauer Edit jelezte, hogy a hamis tanúzás és bíróság elé állítás híre sokként érte a szlovákiai magyarságot. /Az EP előtt a Malina-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

A média szerepe az etnikumközi viszonyok bemutatásában a Fekete-tengeri térségben címmel szervezett konferenciát Bukarestben a Project on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet. A román kormányt Szász Attila államtanácsos képviselte, aki hozzászólásában kiemelte: csakis a párbeszéd és a kommunikáció útján javíthatók az etnikumközi viszonyok. Ebben játszik jelentős szerepet a média. /Kisebbség és többség viszonya a médiában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Tavaly 5,5 millió tonna olajat termeltek ki Romániában, de mind a kitermelés, mind a készletek csökkenőben vannak. A 2007–2020-as energiastratégia szerint a kitermelés átlagosan 2-4 százalékkal csökken évente. A kitermelési csúcs 1976-ban volt, amikor 14,7 millió tonna olajat hoztak felszínre. Az energiastratégia szerint a romániai nyersolajkészlet 2025-ben már csak 12 millió tonna lesz. /Csökkenő román olajkészlet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

A magyar környezetvédelmi minisztérium is ismerteti a magyarországi nyilvánossággal a verespataki aranybányát tervező cég válaszait – közölte Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A magyar politikus romániai kollégájával, Korodi Attilával találkozott Félixfürdőn, egy üzletember-találkozón. A kanadai Gabriel Resources nemrég megválaszolta a terv ellenzői által megfogalmazott kérdéseket és kifogásokat, a több mint 12 ezer oldalas dokumentum a magyar szaktárcához is eljutott. A román kormány tárcaközi bizottságának július 2-ig kell megvizsgálnia ezt a dokumentumot. A magyar államtitkár jelezte: Magyarország is részt szeretne venni szakembereivel megfigyelőként e testület munkájában, amely javaslatot tehet a kitermelési engedély megadására. /Tizenkétezer oldalas válasz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Május 18-án másodszor rendezte meg a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a Filozófia Tanszékcsoport magyar tagozata a filozófus nyílt napot, mely külső érdeklődés hiányában a tanár-diák szakadékot volt hivatott közelíteni. A megjelentek javasolták, hogy a szakkollégiumi tevékenységet állandóvá kell tenni. /Acél Dóra: II. Filozófus Nyílt Nap. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 26–án kezdődik a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományok Kar szatmári kihelyezett tagozata magiszter továbbképző programjának a második része, tájékoztatott Végh Balázs Béla, a tanszék vezetője. A továbbképzés témája az oktatás menedzsmentje lesz. A továbbképzésre a tanfelügyelőségen keresztül lehetett jelentkezni. A tanszékvezető elmondta, hogy azok a pedagógusok, akik elvégzik a képzés mindhárom részét, 90 pontot gyűjtenek össze. A képzés során két csoportba osztják majd a jelentkezőket, az egyikbe kerülnek a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, a másikba pedig az óvónők és tanítók. /(gyöngyi): Kezdődik a magiszterképzés második része. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Hét keretén belül a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tudományos diákkonferencia zajlott. A diákok sorra bemutatták szemináriumi jellegű dolgozataikat, amelyeket tanárokból álló zsűri bírált el. /(bodnár): Tudományos diákkonferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

Matematikából, illetve román nyelv és irodalomból is viszonylag gyengén szerepeltek országos szinten a hetedik osztályos diákok, akik idén először írtak egységes félévi dolgozatot e két tantárgyból. A magyarul tanuló hetedikeseknek anyanyelvükből és magyar irodalomból is számot kellett adniuk tudásukról, ezt az akadályt már sokkal könnyebben vették. Hargita megyében például román nyelv és irodalomból a vizsgázóknak csupán 44,43 százaléka érte el az átmenéshez elengedhetetlen ötöst. Kovászna megyében matematikából szerepeltek a leggyengébben a diákok. Egy moldvai tájszólásban írt Ion Creanga-szövegrészből vették ugyanis a feladatokat, amit a magyar gyermekek nem értettek. /Kísérlet kudarcokkal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Jövő tanévben a jelenleginél harminc háromszéki oktatói állással kevesebbet finanszíroz a minisztérium, mert ősztől nem indulhatnak összevont gimnáziumi osztályok. A megyében az átszervezés már februárban megkezdődött, az esetek felét megoldották, a többi folyamatban. Katedra-összevonás miatt ötvenhárom pedagógusnak kell ősztől iskolát változtatnia, de csak ötvenen kaptak állást áthelyezéssel, közülük húszan egyéves időtartamra, három mérnöknek, illetve mesternek el kell hagynia a tanügyet. /Fekete Réka: Megkezdődött a pedagógusok áthelyezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Dr. Szabó Árpád püspök jelenlétében ünnepelt május 22-én a székelykeresztúri unitárus gimnázium: a hetven évvel ezelőtt elhunyt Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, költő, világjáró emléke előtt tisztelegtek a helyi unitárus templomban. Az iskola díszterme mostantól Balázs Ferenc nevét viseli, a fiatalon elhunyt lelkész 1928 és 1930 között nevelőként dolgozott a keresztúri iskolában. Balázs Ferenc tevékenysége A rög alatt című önéletrajzából ismerhető meg. Kolumbán Gábor egyházi főgondnok – utalva Balázs Ferenc életvitelére (két-két évnyi angliai és amerikai tanulmányút után bejárta Ázsiát, majd egy kétéves keresztúri nevelői munka után a Torda melletti Mészkő faluban lett lelkész) – a falun való élés előnyeire hívta fel a jelenlevők figyelmét. Az iskolában ünnepélyesen leleplezték a díszterem ajtajára készített emléktáblát. /Katona Zoltán: Balázs Ferenc-emlékünnepséget tartottak Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Bartha József református lelkész Cs. Gyimesi Évának írt nyílt levelében leszögezte, a Kárpát-medence magyarsága boldogan olvassa Wass Albert írásait. Amit Cs. Gyimesi Éva áljeremiásinak nevez, az egy volt helikoni író-költő nemzetét féltő parancsa. Milyen jogon minősíti immorálisnak és ízléstelennek azon „szövegeket”, amit az egyszerű nép a Szentírás után leginkább olvas? Miért áljeremiási az a „szöveg”, amelyből kitetszik a nép iránti aggodalom és a figyelmeztetés, hogy a nemzet ne kövesse el többé azon múltbeli hibákat, ami megosztotta a nemzetet, „megajándékozván” Kun Béla vörös paradicsomával? Vitapartnere azzal vádolta Wass Albertet, hogy írásainak köszönhetően ma az erdélyi magyart az anyaországban „szőrös talpú” oláhnak nevezik. Ilyen butaságról még nem halott a levélíró. Cs. Gyimesi Éva nem hallott a koncepciós perekről és a sok ezernyi ártatlanul meghurcolt áldozatról? Nyilas párttagsági könyv? Valaki ne írjon le badarságokat, mielőtt nem járt utána a tényeknek. Dokumentumok szólnak arról, hogy Wass Albertet a nyilasok halálra keresték, üldözték. /Bartha József református lelkész, Holtmaros: Válasz Cs. Gyímesi Évának, aki „Wass-fogak között” őrlődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Május 22-én Csíkszeredában megnyílt a hagyományos Csík-Expo. /Megnyílt a Csík-Expo. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

A nagyváradi Szigligeti Társulat és Papp Magda hozzátartozói május 25-én, a színművész halálának 15. évfordulóján jótékonysági emlékestet szerveznek, ezt megelőzően a Rulikowsky temetőben, férje mellett helyezik örök nyugalomra Papp Magda Békéscsabáról Nagyváradra szállított hamvait. „Amikor elhunyt, nem volt lehetőség arra, hogy temetését igazi otthonában, Nagyváradon szervezzük meg, ezt most szeretnék pótolni” fejtette ki Banner Zoltán művészettörténész, Papp Magda veje. A művészettörténész Papp Mária zongoratanárt, a színművésznő lányát vette feleségül. 1988-ban Békéscsabára költöztek, később a nyugdíjas Papp Magda is hozzájuk költözött, majd itt is hunyt el 1992. május 25-én. A jótékonysági esten befolyó összegből a Szigligeti Társulat és Papp Magda rokonai méltó síremléket kívánnak állítani a színművésznek, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a nagyváradi színjátszásnak, ugyanakkor az erdélyi operettszínpad kiemelkedő személyiségeként tartják számon. A Kolozsváron született színésznő fontos zenepedagógiai munkát is végzett, tanítványai közül jelentős egyéniségek kerültek ki. /Gergely Gizella: Nagyváradra hozzák Papp Magda hamvait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Öt év után ismét megjelent a Csíki Omnibus szolgáltatási és cégkatalógus. A hét elején Csíkszeredában bemutatott 2007–2008-as megújult Csíki Omnibus az egész Csíki-medence gazdasági-intézményi rendszeréről kíván hasznos információkkal szolgálni. A csíkszéki cégek és intézmények tevékenységének, szolgáltatásainak és termékeinek kétnyelvű címtára a szerkesztők szerint könnyen, gyorsan kezelhető és hatékony információforrás. /Ismét megjelent a Csíki Omnibus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Tóth János Magyarországról, Máriagyüdről indult április 16-án gyalog Csíksomlyóra. A két település közti távolság több mint 800 km. Május 22-én érkezett Szentegyházára. Három éve tervezte ezt a zarándokutat. Zarándokútján a délelőttök általában imával teltek. Családjainkért, nemzetünkért imádkozott. Magyarországon borzalmas rombolás történt a családok körében az utóbbi két évtizedben. Útja során volt, ahol ingyen megjavította a cipész a bakancsát, mondván, hogy ha már ő nem lehet ott Csíksomlyón, akkor legalább a munkáját elviszi oda. /Bágyi Bencze Jakab: A családokért és a nemzetért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Haraszti Mária Magyarországról, Pilisszántóról indult gyalogos zarándokútjára Csíksomlyóig, ahova harminchárom napi zarándoklat és több mint hétszáz kilométernyi út megtétele után május 22-én érkezett meg. A pilisszántói kápolnában, melyet Makovecz Imre tervezett, látható a napkorongba öltözött Nagyasszonyunk, Babba Mária. A két szenthely összekötése ez a zarándokút, nyugatról keletre, és nem fordítva, a középkor – Szent Jakab-zarándokút – hagyományai szerint. Haraszti Mária 51 éves, nyugdíjas vegyész, aki Budaházy György, az utóbbi magyarországi tüntetések egyik szervezőjének édesanyja. Haraszti Mária hitvallása, Krisztus szavait idézve: aki hisz, annak minden lehetséges. Zarándokútjának egyik fontos célja a hit erősítése. Hinni Istenben és a nemzetben. „Gyönyörűség volt beleolvadni Erdély tájaiba, fogadni az emberek vendégszeretetét, és adni egy kis hitmagot, amennyi tőlem tellett. ” /(bbj): Hit által minden lehetséges. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Május 22-én Gyergyószentmiklóson, a Római Katolikus Művelődési Központban Papp Kincses Emese Ha meglebben a Függöny című regényéből válogatott részleteket. Az Irodalmi Jelen regénypályázatán is figyelmet keltő művel ismerkedhetett meg a hallgató. A regény idén tavasszal jelent meg. /(Bajna György): Szenvedésregény zenével. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében május 23-án Kézdivásárhelyen bemutatják Iochom István Élet a csipkésdrót mögött /alcíme Volt hadifoglyok visszaemlékezései a szovjet lágerekről/ című könyvét. A szerző hatodik kötetét dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus ismerteti. /Könyvbemutató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Sike Lajos, a lap munkatársa sietett Cs. Gyimesi Éva védelmére, aki indulatosan kirohant a jelenleg legnépszerűbb és legolvasottabb magyar író, Wass Albert ellen. Cs. Gyimesi Évának ellentmondott Bartha József holtmarosi református lelkész. Az újságíró, Sike Lajos szerint a lelkész hangja durván ledorongoló. Sike Lajos a papokat is hibáztatta, akik a híveket bal és jobboldalinak sorolták, majd felszólított az előítéletek feladására. /Sike Lajos: Kiesett múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Előzmény: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4. Bartha József református lelkész, Holtmaros: Válasz Cs. Gyimesi Évának, aki „Wass-fogak között” őrlődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

A 70 esztendős Wittner Mária, 56-os halálra, majd életfogytiglanra ítélt szabadságharcos emlékezetes beszédet mondott 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Budapesten, a Parlamentben. Vádolta a pribékeket, gyilkosokat és hazaárulókat, mert nemzetünk kiváló tagjait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is. Vádolta őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársai nevében. Vádolta őket a „legdrágább kincs” a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét… Wittner Mária tizenhárom évet töltött börtönben. A vele készült beszélgetésben elmondta, az apácák nevelték az iskolában emberségre, hazaszeretetre. 1950-ben egy éjszaka elhurcolták az apácákat, államosították az iskolákat. Wittner Mária végig részt vett a forradalomban, amíg meg nem sebesült november 4-én. Letartóztatása után elmondta a nyomozónak, hogy Divatcsarnokot szovjet katonák rabolták ki. A forradalom leverése után külföldre távozott, majd hazatért, mert Kádár János pártvezető büntetlenséget ígért, a gyermeke pedig itthon maradt. 1957. június 16-án letartóztatták. Különböző vádakkal illették, például fegyverek rablásával, közértek kifosztásával. A Történeti Hivatalban betekinthetett a peranyagába. A kihallgatási jegyzőkönyvek tanulmányozásakor tudta meg, több tanú azt állította, hogy november 4-én délután száz pár cipőt lopott. Valójában ekkor sebesülten feküdt a Péterfy Sándor utcai kórházban. Mégis ezeket a hazugságokat veszik át a lexikonok és a tankönyvek. A vádirat és a valós tények több pontban ellentmondanak egymásnak. Mégis úgy állítják össze a lexikonokat, az emlékezéseket, hogy teljes egészében elfogadják a Népbíróság anyagait. Ezt adják ki a könyvekben, holott ez történelemhamisítás. Wittner Mária részt vett a forradalomban, fegyver volt a kezében. A rendőrséget leszerelték, ez igaz. Az is igaz, hogy – a parancsnok engedélyével – a kilőtt gyógyszertárból vittek tápszert egy pici, hat hónapos babának a szomszéd házba. Azonban ez nincs benne a bírósági anyagban. Azok a történészek, akik ebből az anyagból dolgoznak, nem hámozhatják ki az igazságot. A halálos ítélet kihirdetése után átvitték a Kisfogházba, ahol a halálraítélteket őrizték. Naponta akasztottak embereket. Íratlan szabály szerint mindenki elköszönt. Bemondta a nevét. Mondott néhány szót, ilyeneket például: Isten veletek! Bosszuljatok meg! Volt, aki a himnuszt énekelte, a hazát éltette. A pusztítás ma folytatódik, csak finomabb formában, állapította meg Wittner Mária. Az egész „módszerváltást” felülről vezényelték 1989–90-ben. Ők azt mondják: vértelen forradalom. A vértelen forradalom helyett hatalomátmentés zajlott. /Frigyesy Ágnes: Vádolnak az élők és a holtak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

A Legfelső Bíróság május 7-i ülésén megvizsgálta az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai alapon üldözött személyek kárpótlására vonatozó 2000/189. számú törvényt, és olyan határozatot hozott, amelynek értelmében az etnikai alapon üldözöttek mindegyike jogosult a törvény által előírt kárpótlásra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, az elmúlt hónapokban számos személy fordult a szövetséghez amiatt, hogy a törvény diszkriminatív alkalmazása miatt különböző indokokkal visszautasították kárpótlási igényüket. Mint mondta, a panaszlevelek nyomán az RMDSZ több eljárást indított, a volt munkaügyi miniszter azonban a számos beadvány és a parlamenti interpellációk ellenére sem intézkedett. Ezért az RMDSZ az Országos Diszkrimináció Ellenes Bizottsághoz fordult, amely a Legfelső Bíróságtól kért jogorvoslatot. Ennek eredményeként született meg az egyértelmű álláspont, amelynek értelmében az eddig elutasítottak is jogosultak kárpótlásra. A döntés számos magyar nemzetiségű személyt kedvezően érint. /Diszkrimináció nélkül kárpótolják az etnikai alapon üldözötteket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében azok a személyek, akik az 1940. szeptembere és 1945. márciusa között etnikai alapú üldöztetést szenvedtek, kárpótlás jár, ezzel érvényre juttatták az idevágó jogszabályokat. Azokról van szó, akik a második világháború idején menekülni, költözni kényszerültek Észak-Erdélyből délre, vagy fordítva, Dél-Erdélyből északra. Nemzetiségük miatt egyesek arra kényszerültek, hogy elhagyják az akkori Románia területét, és északabbra költözzenek a magyar fennhatóság alá került vidékekre. Mások, szintén nemzetiségi okokból, megijedtek és átmenekültek Romániába. Kárpótlásukról évekkel ezelőtt rendelkeztek. A magyar fennhatóság elől az akkori Románia területére menekülőknek megadták a kárpótlást, viszont a Dél-Erdélyből északra, magyar vidékekre menekülő magyaroknak elutasították kártalanítási igénylésüket. Azt állították, hogy az akkori román rendszer nem üldözte nemzeti kisebbségeket. Idővel egyre több igazoló okiratokat kértek, amelyekkel a kérelmezőnek alá kellett támasztania kárpótlási jogosultságát, amit alig lehetett beszerezni. A legújabb döntés mindezt megváltoztatja. /Újvári Ildikó: Költözésbe menekülők igaza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Basescu államfő határozottan visszautasította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amelynek értelmében az általa használt „büdös cigány” kifejezés diszkriminatív jellegű. Emiatt a tanács megrovásban részesítette az államfőt. Basescu jogi tanácsadója szerint ez a szó inkább „kedveskedő”, mint sértő. Traian Basescu elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanács a magánbeszélgetés alkalmával elhangzottakat elemezze, véleménye szerint inkább a felvételt közreadókat kell felelősségre vonni. Ezek az eszközök a Szekuritáté módszereire emlékeztetik Basescut. A lehető legkisebb szankciót rótta ki Traian Basescura az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amikor figyelmeztetésben részesítette az államfőt, mert az – többek közt – „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírót. Az elnöki tanácsadó dokumentumok tömkelegét hozta magával, hogy bebizonyítsa: az államfő eddigi pályafutása alatt mindig is támogatta a romákat. – Véleményem szerint igenis közérdekű, hogy az államfő mit gondol a sajtóról, kisebbségekről – hangsúlyozta Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. /Sz. K. : Diszkriminatívnak minősítették Basescu „cigányozó” kijelentését. Az államfő visszautasítja a tanács megbélyegző határozatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 23-án visszatért a Cotroceni-palotában lévő hivatalába Traian Basescu államfő, miután a parlament két háza együttes ülésén tudomásul vette a népszavazás végeredményét. Eszerint a referendumon 8. 135. 272 választókorú polgár vett részt; a megjelentek közül 2. 013. 099 személy szavazott „igennel”, a „nem”-el voksolók száma 6. 590. 315 /81%/ volt, az utóbbiak szavaztak Basescura. A határozat Hivatalos Közlönyben való megjelentetésének időpontjától megszűnik az ideiglenes államfő, Nicolae Vacaroiu tevékenysége, és visszatér hivatalába Traian Basescu elnök. Az ÚMSZ is csatlakozik az embargóhoz: május 24-én az audiovizuális média, 25-én pedig az írott sajtó ne közölje Traian Basescu államfő egyetlen nyilatkozatát sem. /Kovács Adrienn: „Papíron” is elnök Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A népszavazás eredményét továbbították az Alkotmánybírósághoz érvényesítésre, de nem mindenki hagyta jóvá. A jegyzőkönyvet a Központi Választási Iroda mind a hét bírája és a PD küldöttje aláírta. A PNL, PC és a PRM képviselői visszautasították, hogy aláírásukkal érvényesítsék a jegyzőkönyvet. Az RMDSZ és a PSD küldöttei aláírták ugyan, de egy sor kifogást is megfogalmaztak. /Alkotmánybíróság előtt a népszavazás eredménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói egyértelműen támogatni fogják a ciántechnológia használatának romániai beszüntetését célzó törvénytervezet a parlamentben – ez áll abban a levélben, amelyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes a ciántechnológia használata ellen tiltakozó civil szervezetek nyílt levelére válaszolt. /RMDSZ-válasz a zöldeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./