A verespataki aranybánya-beruházás betiltásában reménykedő magyarországi zöldek azt kérik Markó Béla kormányfő-helyettestől, az RMDSZ elnökétől, hogy a parlamentben segítse elő a cián használatának a betiltását. A természetvédők azért fordultak az RMDSZ elnökéhez, mert tudomásuk szerint a szövetség nem akarja támogatni a cián betiltását. /Magyar zöld szervezetek a cián ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Arany Jánosról szólt Resicabányán a helyi Magyar Művelődési Házban megrendezett irodalmi délután. A résztvevők a Családi kör című verset hallgathatták legelőbb, majd rövid bevezető után a költő életrajzáról hallhattak. /Megyasszai Júlia: Arany-délután. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Ibrahim Müteferrika, alias Székely Ábrahám, az Oszmán Birodalom első világi nyomdájának alapítója emlékére készülnek szobrot állítani Rodostóban. Az erről szóló hírt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, törökországi utazó és a török–magyar rokonság megszállott kutatója hozta el Dévára, ahol május 20-án, vasárnap részt vett a Szent Ferenc Alapítvány marosnémeti rendezvényén, majd a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjainak mesélt törökországi élményeiről. A kolozsvári születésű Székely Ábrahám a Thököly Imre-féle felkelés nyomán menekült Törökországba, ahol iszlám hitre tért és diplomáciai munkát kapott a portán, többek közt Rákóczi tolmácsaként tevékenykedett. 1729-ben alapította meg az Oszmán Birodalom első világi könyvnyomdáját, ahol 17 év alatt huszonhárom kötet látott napvilágot, többnyire csillagászati térképek, atlaszok, természettudományos, hadászati, nyelvészeti és egyéb kiadványok. Az 500 és 1500 közötti példányszámban nyomtatott művek ma már könyvészeti ritkaságok. A nyomdász emlékét Törökországban ma is több szobor őrzi, de magyar kötődése lassan ködbe vész. Ezért szeretnénk székelyföldi fába, magyar szívvel és kézzel vésett szobrot állítani Rodostóban a hazájától messzire kényszerült Székely Ábrahámnak – mondta Beder Tibor, aki gyűjtőútra indult a terv anyagi hátterének megteremtéséhez. /Gáspár-Barra Réka: Szobrot állítanak Törökország székely nyomdászának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Kisbácsból indult és 12 előadás után ugyanoda tért vissza a Szórványkaraván, az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett nagy sikerű sorozat. Május 20-án, vasárnap a helyi kultúrotthonban ingyenes előadás zárta a turnét, Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke bevezető szavai után a kisbácsi hagyományőrző néptánccsoport lépett fel. A kolozsvári Állami Magyar Opera művészei sanzonokat, operett dalokat, közkedvelt nótákat és humoros jeleneteket adtak elő, majd a karaván sztárja, Dancs Annamari slágerei zárták a műsort. /Póka János András: Szórványkaraván Kisbácstól Kisbácsig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Székely László (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, nyelvész 1933-tól választott faluja nevét vette fel, így lett Szabédi László. Az ő emlékét idézték május 20-án, vasárnap Szabédon. A költő Kolozsváron az unitárius kollégiumban és Strasbourgban a teológián tanult. Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg. 1931 – 1938 között a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt. 1940 után Báréban tanított. 1942-ben csatlakozott a helikoni közösséghez, 1943-ban ott volt a szárszói találkozón. 1943-ban Baumgarten-jutalmat kapott. 1945 – 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt, közben a Világosság munkatársaként dolgozott. 1947-től haláláig esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. A Bolyai Egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a rendőrség zaklatta, amit nem tudott elviselni és Szamosfalvánál a gyorsvonat elé vetette magát. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Szabéd a székely Mezőség „utolsó bástyája, Szabédi László pedig a magyarságért való küzdelem jelképe, hangzott el Szabédon, az emlékezésen. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke európaiság és erdélyiség összefonódását emelte ki Szabédi László sorsában, munkásságában és tragédiájában. Nagy Pál szerkesztő, tanár szerint Szabédi „a józan – és kijózanító – ráció megszállottja volt – kiemelkedő tehetségekben oly gazdag nemzedékének élvonalában. Példakép lehetett, neve nem pusztán fejezetcím irodalmunk modern kori történetében, ennél sokkal több: történelmi fogalom. Tragikus sorsa, életpályája és a gerincropogtató küzdelem mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen emléket hagytak. Elismerésre méltó napjainkban a magyar feliratokért vívott bátor küzdelem, ám nyilvánvaló: nem csupán ilyen és hasonló látszatengedményekre van nekünk szükségünk Kolozsvárt (és másutt) valamely multikulturálisnak becézett intézmény folyosóin, hanem igenis, államilag fenntartott, önálló magyar egyetemet akarunk – az ország magyar adófizetőinek számarányára való tekintettel!” Szabédon az ünnepség szervezésében fontos részt vállalt a gyülekezet és a falu vezetősége, segített számos helyi és megyei támogató. Külön színfoltja volt a napnak dr. Makkai Gergely kiselőadása (Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája című könyve alapján), tájtörténet és történelem, természet és kultúra kapcsolatáról. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

A sepsiszentgyörgyi Rara Avis Természetvédelmi Egyesület meghívására a háromszéki Oltszemen járt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, öt helybéli portán elhelyezte a „madárbarát kert” táblát. Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A Rara Avis egyesület arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen. /Kovács Zsolt: Oltszem, a madárbarát falu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Kilencvenöt éves korában Marosvásárhelyen elhunyt id. Haáz Sándor néprajzkutató. /Székelyudvarhely, 1912. ápr. 3. – Marosvásárhely, 2007. máj. 21/. Édesapjával, Haáz Rezső festőművész-tanárral – a székelyudvarhelyi múzeum alapítójával – már kisdiák korában együtt járták a Székelyudvarhely környéki falvakat, felkutatták a népművészeti értékeket, népdalokat tanultak. Szobrásznak készült, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Érdeklődni kezdett a néptánc iránt, Kolozsváron bekapcsolódott az erdélyi fiatalok falukutató mozgalmába. Mint szobrász és rajztanár helyezkedett el Székelyudvarhelyen Agyag- és Faipari Iskolában (1940–42), majd a tanonciskola igazgatója (1942–45), 1945-től rajztanár a Református Kollégiumban és Tanítóképzőben, 1948-tól Korondon, 1949–54 között a Székelykeresztúri Tanítóképzőben rajztanár. Rajztanári munkája mellett tánccsoportokat szervezett, népszerűsítő előadásokat tartott. 1964-től nyugdíjazásáig újból rajztanár Marosvásárhelyen. Nyugdíjazása után teljesedett ki az erdélyi népviseleteket, varrottasokat leíró, bemutató, rendszerező munkássága. A Gazda Klárával együtt jegyzett Székelyek ünneplőben. Színek és formák a Székelyföld népviseletében (Budapest, 1998) című kötet jelentette munkássága betetőzését, ez a könyv nyújtotta mindeddig a legteljesebb képet a székely népviseletről. Fontos könyve az Udvarhelyi varrottasok (1976), ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. Id. Haáz Sándort 24-én helyezik örök nyugalomra a székelyudvarhelyi református temetőben. /In memoriam id. Haáz Sándor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Május 21-én Sepsiszentgyörgyön Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a budapesti Ernst Múzeum vezetője állította össze és nyitotta meg a Budapest, a művészek városa című kiállítást. /Váry O. Péter: Egy kis Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központban megnyílt Porzsolt Erzsébet rajztanárnő újabb tárlata, tájképek, csendéletek sorakoztak a falon. Ugyancsak a városban Portik Sándor tájképfestő ez alkalommal Lovak, tájak témával mutatkozott be. /(Bajna György): Két tárlat Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Suba László szobrász kisplasztikák sorozatait, régi és újabb plakettjeit állította ki Kolozsváron, a Fehér Galériájában. A Jézus élete című sorozat képei kerámia tárgyak, domborművek, felületeiket a szobrász bronzozta, patinázta. Az Ószövetség jelenetei szintén így épülnek fel. Villon-sorozatának darabjai a költő verseire, verssoraira alkotott képek. Plakettjein a magyar kultúra klasszikusai láthatók. /Józsa István: Suba László kiállítása a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Május 20-án zárult a két és fél hétig tartó Szatmárnémeti Színházi Fesztivál, melyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala kezdeményezett. Ilyés Gyula polgármester leszögezte, ez volt az eddigi színházi fesztiválok legsikeresebb rendezvénye, népesebb közönséget vonzott, sok előadásnál telt ház volt. A multikulturális jelleget a kassai, nyíregyházi, kárpátaljai résztvevők is hangsúlyozták. Ennek a szűk régiónak a találkozása történt. A rendezvény nyitánya volt a Versünnep döntője, melyet a Duna Televízió közvetített. /Fábián Ágnes: Sikeres színházi fesztivál a multikulturalitás és a regionális gondolkodás jegyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

Hatalmas, tizenegy évig tartó kutatómunka eredményeként született meg Gocz József könyve, amelyet május 21-én mutattak be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei című kiadvány hiánypótló munka, amely méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak. A Magyar Hadtörténeti Intézet pontos dokumentumai alapján készült, hangsúlyozta a szerző. Gocz József nyilvántartásaiban 1541 hadifogoly szerepel összesen 3601 év fogsággal, 750 frontszolgálatos és ugyanennyi hadiözvegy. Helyi kiadó nem vállalta a könyv megjelentetését, a Székelylégió és a Karpatia Műhely közös gondozásában láthatott napvilágot. Nyomdai hiba miatt a könyvből kimaradt a hadifoglyok jegyzéke. Teljes összefoglaló helyett csak a frontharcosok és hadiözvegyek névsora jelenhetett most meg székekre, falvakra lebontva, de ígéret szerint hamarosan napvilágot lát a hiányzó, hadifoglyokról szóló rész is. A könyv előszavát dr. Szabó József János hadtörténész írta. Gocz József az eddig összesített anyagot, a teljes dokumentációt a Székely Nemzeti Múzeumban helyzete letétbe. /Farkas Réka: Könyv a múltról a jelennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./; Gocz József (sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. április 30.) iparos család gyermekeként nevelkedett. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte a Református Székely Mikó Kollégiumban 1940-ben. 1940. december 13-án bevonult katonának a Magyar Királyi 27-es Székely Honvéd Tábori Tüzér Osztályhoz Marosvásárhelyen mint karpaszományos.

Feljelentést tesz az igazságügyi szerveknél, és egynapos hírembargót rendel el Traian Basescu államelnök ellen a Román Sajtóklub (CRP) azt követően, hogy a politikus a múlt hétvégén elvette az egyik újságírónő maroktelefonját, majd „büdös cigány”-nak nevezte a riportert. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke jónak találja a kezdeményezést, és amennyiben a magyar nyelvű sajtószervek képviselői úgy vélik, hogy csatlakozni kell, akkor alkalmazzák a hírembargót. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a román média várhatóan nem tudósít majd Traian Basescunak a hivatalába történő ismételt beiktatásáról. A CRP azt is javasolja az elnöki hivatalba akkreditált újságíróknak, hogy aznap tiltakozásképpen tegyék le kameráikat, magnóikat, mobiltelefonjaikat és írószereiket a Cotroceni-palotánál. A CRP konferenciát is szervez június 6-án, amelynek központi témája a politikusoknak az újságírókkal szemben elkövetett szóbeli és fizikai agressziója lesz. Erre a rendezvényre Basescut is meghívják. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja is elítélte Basescut rasszista kijelentése miatt. /Feljelentés, hírembargó Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Nyilatkozatban ítélte el május 22-én az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója Traian Basescu román államfő kijelentését: „büdös cigánynak” nevezett egy újságírónőt. A nyilatkozatot Lévai Katalin MSZP-s képviselő kezdeményezésére fogadták el. /Brüsszeli bírálat a cigányozó elnöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) leszögezte: aggasztónak találja, hogy az ország első közméltósága hivatalával és a társadalmi békével össze nem egyeztethető módon a munkáját végző újságírótól elragadta munkaeszközét, női mivoltában megbántotta, majd pedig lecigányozta „Kisebbségi újságíró szervezetként különösen nehezményezzük, hogy személyek neme és kisebbségi helyzete diszkriminatív nyelvezet, eljárás tárgya lehet” – olvasható a közleményben. /MÚRE: Aggasztó a helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az eddig kibékíthetetlen ellenségnek tűnő demokraták és szociáldemokraták alkotta új kormányzati többség van kialakulóban a Traian Basescu államfő leváltásáról szervezett népszavazás után. A Demokrata Párt (PD) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti együttműködés eddig kizárt volt, a PD programjában szerepelt a PSD-vel való közreműködés tilalma. Emil Boc, a PD elnöke jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy töröljék programjukból ezt az előírást. Boc kijelentette: kizártnak tartja egy esetleges PSD–PD-s kormány alakításának a lehetőségét, de elképzelhetőnek véli azt, hogy bizonyos jogszabályok elfogadása érdekében együttműködjenek a szociáldemokratákkal. /Új kormányt javasol Rus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Alkalmas pillanatban követte el Traian Basescu elnök az újságíróval szembeni agressziót. Basescu magatartása arról tanúskodik, hogy az államelnök úgy érzi, neki már mindent szabad. Basescu, műveltsége, lélektani alkata és kulturális meghatározottsága okán legjobb esetben is csak egy demokratább Putyinná válhatna. /Borbély Tamás: Tanulságos agresszió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az erdélyi magyar zöldek nyílt levelet intéztek Markó Béla szövetségi elnökhöz, a dokumentumot 32 erdélyi civil szervezet képviselője látta el kézjegyével. A levélben az aláírók megdöbbenésüknek adnak hangot, amiért a román kormány – amelynek az RMDSZ is tagja, mi több, a környezetvédelmi tárca élén is RMDSZ-es politikus áll – május 2-án negatívan véleményezte a bányászati törvénynek Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor által kezdeményezett módosítását, amely lehetővé tenné a ciántechnológia használatának betiltását. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az RMDSZ ne támogassa a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvényjavaslatot és elfogadhatatlannak tartjuk a cinkos hallgatást is ebben a kérdéskörben. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a Nagy-Románia Párt támogatja azt a törvénytervezetet, amely az erdélyi lakosok és az anyaországi magyarok érdekeit és biztonságát szolgálja, addig az RMDSZ kormányszinten cinkos hallgatással ellenezze azt. Kérjük, hogy az RMDSZ nyíltan vállalja fel a törvénytervezet támogatását, határolódjon el a kormány május 2-i véleményétől vagy eszközölje annak módosítását, és minden befolyását vesse latba, hogy a törvénytervezet elfogadásra kerüljön. Úgy gondoljuk, minden RMDSZ-es szenátornak és képviselőnek becsületbeli kötelessége és a legkevesebb, amit megtehet, hogy a törvénytervezetet megszavazza” áll a nyílt levélben. /Erdélyi magyarok a ciántechnológia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Örömmel fogadja és támogatja Spanyolország azt a bukaresti kezdeményezést, amelyet Cristian Adomnitei román oktatásügyi miniszter jelentett be a napokban. A szaktárca azt szeretné, hogy a spanyolországi iskolákban tanuló román gyermekek román nyelvből, kultúrából és civilizációból is képzésben részesüljenek. Erről megegyezett spanyol kollégájával, Mercedes Cabrera-Sotelóval. Jelenleg több mint félmillió román állampolgárt jegyeznek a spanyol települések polgármesteri hivatalai. A Spanyolország különböző területein élő románok érdekeiért küzdő több mint negyven szervezetet tömörítő Spanyolországi Román Társaságok Föderációja (Fedrom) elnöke szerint verseny van, hiszen más országokból is vannak bevándorlók, az ő programjaikat is ugyanúgy el kell bírálnia az államnak. Azonban sokszor a román szülők ellenállásba ütköznek, a szülők ugyanis teljesen spanyol iskolába járatják gyermeküket, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. /Mihály László: Kisebbségi jogok román emigránsoknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A választói bázisától való eltávolodást, a rossz kommunikációt sorolják a népszavazási tanulságok első helyére az RMDSZ vezetői. Megvannak az igazi vétkesek is, a területi és helyi vezetők, akik nem töltötték meg tartalommal és hittel az üzenetet. Markó Béla a politikai helyzet stabilizálódása után kész lemondani államminiszteri tisztségéről. Kérdés, hogy megvan-e még az a nép, amely felé újra fordulni készülnek a szövetség vezetői? Mekkora lemorzsolódáshoz vezet a népszavazás utáni, önkritikát és méltóságot teljes mértékben nélkülöző attitűd, amely azokat a helyi vezetőket teszi felelőssé, akiknek tekintélyes része már a Basescu-ellenesség ukáza ellen berzenkedett. /Csinta Samu: Bűnbánók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó szerkesztője kiállt az RMDSZ mellett, elítélve az RMDSZ-szel szembeni suttogásos és tragikomikus fellépést (magyar politikusok ügyészségi idézése). /Lokodi Imre: Házi suttogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Tanulságos, ahogyan a politikusok magyarázzák a bizonyítványt, mondván, a hiba nem az ő készülékükben van. Markó Béla a fentieket adja elő, nagy elánnal. A referendum eredménye fájdalmasan érintette Markót is, meg az RMDSZ nagyobb részét. Székelyföld korábban fegyelmezetten szófogadó választópolgárai sem hallgattak rá. A nép nem érti, hogy miért ijedt meg az RMDSZ, amiért vezetőt bűnüldözők vizsgálgatják. Aki ártatlan, annak nincs mitől félnie. Azt sem érti a nép, hogy Basescu mitől magyargyűlölőbb, mint Nastase vagy Hrebenciuc. Azt sem értik, miként lehet 900 milliót kaszálni meg nem írt könyvekkel. Kérdések végtelen sora válasz nélkül. Markó bejelentette, le fog mondani. Nem most, és nem arról. Hanem majd azután, ha sikerül megteremteni a kormányzati többséget, akkor távozik miniszterelnök-helyettesi tisztségéből. Markó folyamatosan hangoztatja, hogy senkinek sem kell lemondania az RMDSZ-ben betöltött tisztségéről. Ez azért furcsa, mert a referendum rávilágított arra, hogy jelenleg a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége irányítóinak akarata nem esik egybe választói akaratával. /Szüszer-Nagy Róbert: Lazítsatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének – derült ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, de az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor tévesnek minősítette ennek eredményét. Magyari írásában /A puding próbája a látványos bukás/ kifejtette: „Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően” nyilatkozzanak. Nehéz elfogadni, hogy a következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. A politikusok elszakadtak az őket megválasztóktól, az RMDSZ elöljáróit többnyire az önérdek és nem a közjó foglalkoztatja. Az RMDSZ vezetői, szembefordulva a választói szándékkal, azt akarták, hogy a választók az államfő ellen szavazzanak. Miből és mennyit költött az RMDSZ erre a kampányra? /A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Kudarcot vallott az államelnök leváltásáért indított akció, a régi/új elnök kiütéses győzelmet aratott az ellene létrejött többpárti koalíció és a parlament fölött. Traian Basescu több szavazatot söpört be, mint megválasztásakor. A tömeges távolmaradás el kellene gondolkoztassa a politikai osztályt. A legtermészetesebb az volna, ha Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondana. A cikkíró nem érti, hogy az RMDSZ miért nem maradt ki ebből a politikai cirkuszból. Az RMDSZ szavazótáborának 58%-a ellentétesen szavazott azzal, amit a szervezet vezetői ajánlottak, a magyar szavazók egészét véve ez az arány 70%. A romániai politikai elit – benne a hazai magyar politikai elittel – válságban van. Beszélni kellene az okokról és a lehetséges kivezető útról. /Gábor Attila: Válságtünetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

„Nem azért szavaztunk Traian Basescu felfüggesztése ellen, mert politikai támogatást reméltünk a Demokrata Párttól – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a népszavazás eredménye megmutatta: győzött a demokrácia. Hozzátette: azzal, hogy az RMDSZ a PSD-vel és a Nagy-Románia Párttal szövetkezett a referendumon, a „kormányzás árát” fizette meg. Tőkés András szerint nem az volt a probléma, hogy gondok merültek fel a kommunikációban és ennek tudható be a magyarság alacsony arányú részvétele a referendumon, mint ahogyan azt az RMDSZ elnöke, Markó Béla és Borbély László miniszter kijelentették, hanem a „kommunikáció tartalma” jelentette a problémát. Tőkés András nem érti, miért szövetkezett az RMDSZ a referendum alkalmával Vadim Tudorral, Mircea Geoanaval és Gheorghe Funarral, ez lenne a kormányzás ára? Tőkés András elmondta: az MPSZ nem akar Traian Basescu bábja lenni, fel sem vették a kapcsolatot a Demokrata Párt megyei szervezetével, de pártként való bejegyzésük után számítanak a PD támogatására. /Antalfi Imola: „Nem szándékozunk Basescu bábjai lenni”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Előfordulhat, hogy feloszlik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), ha júliusig nem sikerül összegyűjteni 18 megyéből és Bukarestből a pártbejegyzéshez elengedhetetlen 25 ezer aláírást – jelentette be marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Tőkés András, az alakulat alelnöke. /Feloszolhat az MPSZ? = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Hargita megyében népszavazáson 27,39 %-os volt a részvételt. Az államfő leváltását ellenezte a szavazók 76 %-a. /Referendum-statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./