Ünnepi állománygyűlésen iktatták be hivatalába Bencze József vezérőrnagyot, az új országos rendőrfőkapitányt június 5-én Budapesten. Kinevezésével kapcsolatosan az ellenzék kifogásokat fogalmazott meg. A Fidesz és a KDNP arra kérte a kormányt és a miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki országos rendőrfőkapitánynak Bencze Józsefet. Lázár János, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint Bencze a személye kapcsán kialakult botrány miatt tehertételt jelent a rendőrség számára. Bencze előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét. /Jutalom a barátnőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Nyilvánosságra kerültek a magyar rendőrség botrányos ügyei. A híradások szóra bírták Tamás Gáspár Miklós filozófust, az SZDSZ volt korifeusát, aki rendszeresen rasszizmussal, nácizmussal rágalmazza a jobboldalt s gyalázza a nemzeti gondolkodást, de időnként a baloldalt is bírálja. Május 31-én a Népszabadságban megjelent írásában többek között kifejtette: „Ellenzéki politikusok és publicisták sűrűn mondták ezekben a napokban, hogy ha a rendőröknek szabad volt a 2006. szeptemberi-októberi napokban már ártalmatlanná tett, védtelen tüntetőket bántalmazni (ahogyan azt a világ majd’ minden rendőrsége megteszi – bár ez nem mentség!), akkor úgy érezhetik, hogy a békés hétköznapokban is használhatják a polgárháborús káoszban (vagy a hivatásos bűnözők között) megszokott erőszakformákat. ” A „többlethatalommal fölruházott hatósági személyek – többlethatalmukért cserébe – nagyobb felelősséget is viselnek”, írta TGM. Borbély Zsolt Attila megjegyezte: „aligha állítható, hogy „a világ majd’ minden rendőrsége” így viselkedik. Túlkapások mindenütt vannak, de túlzás nélkül leszögezhetjük, hogy Európa bármely államában elképzelhetetlen, hogy a nemzeti ünnepen bejelentett megemlékezés békés részvevőit kardlapozzák, lovasrohamot vezényeljenek nők és gyermekek ellen, hogy fejmagasságban lőjék ki a könnygázgránátokat és a gumilövedékeket, hogy addig tapossanak ártatlan és védtelen embereket, amíg csontjuk nem törik. S az meg különösen elképzelhetetlen, hogy mindezek után a média nagyobbik része a rendőrnek öltözött terroristákat védelmezze. ” A cikkíró másik megjegyzése: „Tamás Gáspár Miklós nem sok szót veszteget arra, hogy „milyen perverz helyzet, hogy a főrendőrök most buktak meg, egy olyan eset kapcsán, melyben személyes felelősségük, ha van is, elenyésző” és nem 2006. október 23-án, amikor történt a rendőri erőszak. /Borbély Zsolt Attila: Bűn és bűnhődés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 6./

Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai első kiadása megjelenésének 400., valamint Kodály Zoltán és Dsida Jenő születésének 125. illetve 100. évfordulója alkalmából Psalmus címmel rendezett csoportkiállítást Németh Júlia, a Barabás Miklós Céh alelnöke nyitotta meg. A tárlatot Székely Géza, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete kolozsvári csoportjának vezetője rendezte. /(-h): Ha hétfő, akkor Barabás Miklós Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Tizedik évfolyamához érkezett a Közgazdász Fórum /Kolozsvár/ folyóirat. Somai József főszerkesztő kifejtette, a lap hírterjesztő és gazdasági ismereteket népszerűsítő feladata mellett a szakmai tudományos műhely szerepét is felvállalta, mivel ilyen jellegű magyar nyelvű kiadvány Erdélyben eddig nem létezett. A Közgazdász Fórum elnyerte az országos akkreditációs bizottságtól (CNCSIS) a „B+” kategóriát. A folyóirat nyolc különszámot is kiadott, amelyből öt egy-egy tudományos konferencia előadásait tartalmazta. A szerkesztőségnek akadémiai kül-, szaktestületi és levelező tagok, egyetemi tanárok, kutatók, doktorandusok, gyakorló szakemberek küldik anyagaikat. /Tízéves a Közgazdász Fórum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Marosvásárhely kettős könyvbemutató színhelye volt a múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében című könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia című könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A Scientia Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektor-helyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg. „Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg” – hangsúlyozta. A két könyv a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. A szénsavas fürdőkkel kapcsolatos könyvhöz a vizsgálatokat több évtizeden át végezték. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzőket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót működtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. /Antalfi Imola: Kettős könyvbemutató a Deus Providebit Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek /Kráter Műhely Egyesület, Pomáz 2007/ című kötet hatalmas gyűjtőmunka eredménye, hiszen egy egész tájegység, a tágabb értelemben vett Kalotaszeg 41 falujának teljes ünnepi szokásanyagát veszi számba, továbbá a gazdasági évhez kapcsolódó szokásrendjét, az ünnepek szokásainak verses és prózai szövegeit. A kutatás 1965-ben kezdődött és tartott 1981-ig, melyhez 1973-ban csatlakozott Salamon Anikó néprajzkutató. Minden falut végigjártak, és az azonos témájú vizsgálatok eredményeit összehasonlítva saját új és régebbi gyűjtésükkel, mások gyűjtéseivel, elemezték. /Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. /Gondola. hu, jún. 6./ Vasas Samu /Bencéd, 1927. júl. 14. – Bánffyhunyad, 1997. dec. 20./ 1973-1987-ig, nyugdíjazásáig a bánffyhunyadi líceum tanára. Néprajzi munkái: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés /Kriterion, Bukarest, 1985/, Kalotaszegi ünnepek /társszerző, Budapest, 1986/, A kalotaszegi gyermek /Kolozsvár, 1993/, Népi jelvilág Kalotaszegen /Budapest, 1994/. A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője volt. Salamon Anikó (Réty, 1945. júl. 2. – Kolozsvár, 1981. júl. 1./ magyar-néprajz szakot végzett. Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. - Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák /Budapest, 1987/

Romániának 2018-ra teljes mértékben ki kell cserélnie jelenlegi ivóvízhálózatát, 2015-ig pedig modern hulladékgazdálkodási rendszereket kell kialakítania. Ugyancsak 2015-ig kell elérnie, hogy a hulladékokat ne csak tárolják, hanem hasznosítsák is újra – hangzott el június 6-án Bukarestben azon a környezetvédelmi konferencián, amelyet Korodi Attila romániai tárcavezető és Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár nyitott meg. „A magyarországi gazdasági szereplők képesek elegendő romániai gazdasági szereplőt találni ahhoz, hogy a két ország technológiai szükségleteit kielégítsék. ” – vélte Korodi. A magyar környezetipar egyik legfontosabb kitörési pontja Délkelet-Európa. Románia a közeljövőben 30 milliárd eurónyi, a környezet állapotához kapcsolódó uniós finanszírozást fog kapni. – Kovács Kálmánt fogadta Markó miniszterelnök-helyettes, a magyar-magyar és román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Verespatak kérdését illetően Markó arról biztosította a magyar államtitkárt, hogy az RMDSZ továbbra is egyértelműen környezetvédelmi álláspontra helyezkedik a kérdésben /M. L. : Román-magyar „zöld csúcs”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A szenátus június 5-i ülésén elfogadta a titoktörvény módosításáról és kiegészítéséről szóló szociáldemokrata javaslatot, amely gyakorlatilag nem változtat a jogszabályon. /K. A. : Államtitkok: szabad a vásár a honatyáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Európa egyetlen olyan baloldali alakulata, amely nyíltan együttműködik a szélső jobboldallal – vélte Radu Ioanid, a washingtoni Holokauszt Múzeum nemzetközi programszervező osztályának igazgatója. Mircea Geoana, a szenátus külügyi állandó bizottságának alelnöke nem lépett közbe, amikor a meghallgatáson azt kérdezték Iosipertől, „románnak vagy zsidónak érzi-e magát”? A romániai antiszemitizmust monitorizáló központ egy Mircea Geoanának címzett levélben tette szóvá a meghurcoltatás tényét. /Kovács Adrienn: Antiszemitizmus a hazai baloldalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Miért vannak erdélyi „külön-szervezetek”, ha az erdélyi írók összmagyar irodalomban gondolkodnak? – kérdezte Elek Tibor, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője. Elek Tibor, aki egyben az aradi Irodalmi Jelen kritika rovatának szerkesztője, időnként Kolozsváron, Budapesten, Békéscsabán szervez kulturális rendezvényt. A Bárka folyóirat 2000 óta táborokhoz való tartozástól függetlenül közöl a magyar nyelvterület egészéből. A www.barkaonline.hu Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel januártól indult interneten, teljes spektrumú irodalmi portál. Mind a nyomtatott, mind az internetes változatban gyakran tekintenek az erdélyi irodalom felé. Elek Tibor /sz. Nyíregyháza, 1962/ 1986 óta él Gyulán. 1999-től a Bárka főszerkesztője. 2004-ben szerzett doktori fokozatot Székely János erdélyi szerzőről írt monográfiája megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen kritikai rovatát. /Hevesi Mónár József: Régi-új irodalmi „csontok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárást a párizsi ügyészség Christian Poncelet, a francia szenátus elnöke ellen. Poncelet román kollégájával, Nicolae Vacaroiuval, a szenátus elnökével is találkozott, hogy közbenjárjon egy Carrefour áruház felépítése érdekében. A francia szenátus elnöke cáfolta a szerinte hazug állításokat. Hasonlóképpen vélekedett Vacaroiu is. /Francia korrupciós botrányba keveredett Vacaroiu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke június 6-án Brüsszelben tartott találkozóján. A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról. Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik”. Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. /Kisebbségi jogokról az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Elmarasztalta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a csíkszeredai Fun Fm rádió műsorvezetőjét, amiért nem szólt rá Ráduly Róbert Kálmán helyi polgármesterre, aki egy élő műsorban közvetett módon ugyan, de bevándorlóknak nevezte a Székelyföldön élő románokat. Günther Ottó, a rádióadó főszerkesztője hangsúlyozta, a polgármester nem beszélt a románokról, csupán általánosságban bevándorlókról szólt. Ráduly kijelentésével arra utalt, hogy az egyik román nyelvű országos napilap felrótta a csíkszeredai Munkácsy Mihály kiállítás szervezőinek, hogy a megnyitóra nem hívtak meg egyetlen román személyiséget sem. A CNA szóbeli figyelmeztetésben részesítette a csíkszeredai rádiót. Az CNA elnöki teendőit ideiglenesen ellátó Gáspárik Attila elmondta, lakossági feljelentés alapján került a testület figyelmébe a csíkszeredai történet. „Oda kellene figyelnünk azokra a dolgokra, amelyek, ha fordítva történnek, és teszem azt bennünket hontalanoznak le, számunkra is zavaróak” – fejtette ki Gáspárik. /Bálint B. Eszter: Diszkriminált Ráduly? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén kiderült, hogy a csúcsvezetőség és a területi elnökök között sem létezik valódi kapcsolat. Igaz, hogy Basescu a meggyőződésesen magyarellenes román politikusok táborához tartozik, azonban a népszavazás nem erről szólt. Egyértelmű volt, hogy a felfüggesztés pártiak hangadói a volt szekusok, a volt nomenklaturisták és a nagy-romániások. Az elnökpártiak a gazdasági pozíciók újraosztására szövetkeztek. Ehhez a magyar kisebbségnek vajmi kevés köze lehet. Az RMDSZ vezetősége nem képes beismerni, hogy ő maga sem ártatlan. Talán éppen az erőteljes hatalom-koncentráció következtében alakult ki ez az áldatlan állapot. A szlovákiai magyar pártok parlamentben maradásuk érdekében képesek voltak a kiegyezésre. Ugyanez itt Romániában nem lenne elképzelhető? /Németh Júlia: Van megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Június 4-én, hétfőn este 6 órakor gyűltek össze hozzávetőleg százan Gyergyószentmiklósion a köztemetőben, emlékezni a trianoni diktátum aláírásának szomorú évfordulójára. Koszorúzott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, valamint az MPSZ és SZNT helyi szervezetének elöljárói. Az emlékezők gyászszalagot viseltek, hozzájuk szólt Molnár Csaba, a Gyergyói Fiatal Fórum oszlopos tagja, majd Bíró Sándor református lelkész, Portik-Hegyi Kelemen római katolikus főesperes. Az emlékezők közt egy csapatnyi, magyarországi turista is volt, mint mondták, gyerekeik Magyarországról értesítették, ha már Gyergyószentmiklóson tartózkodnak, vegyenek részt e megemlékezésen. Az ünnepség részét képezte Rokaly József történelemtanár felolvasása, mellyel a trianoni eseményeket ismertette. /B. K. : Trianonra emlékezve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. / 

Az V. Unicornis Diákkonferenciára került sor az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson. A Gépgyártó Iskolaközpont felújított díszterme adott otthont, az immár ötödik éve működő Unicornis Diákkör rendezvényének. A dolgozatok Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros témáról szóltak. András Szabolcs történelemtanár elmondta az idei 100. évfordulós rendezvényekből hiányzik a négyszáz éves évfordulóra való megemlékezés: „úgy értékeljük, hogy a négyszáz éves évforduló is van annyira fontos, mint a 100 éves, ezért hiánypótlónak szántuk ezt a diákkonferenciát. ” Elekes Levente A mezőváros, sajátos magyar településforma címmel tartott előadást. Gyergyószentmiklós 400 éve, 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása alatt kapta meg a mezővárosi címet. András Hunor Az erdélyi fejedelemség a XVII. század elején témában olvasta fel dolgozatát. Portik Izolda bemutatta, hogyan kapta meg Gyergyószentmiklós a XVII. század elején a mezővárosi címet, miként fejlődött. Laczkó Nándor a Both-vára, a mezővárosunk legfontosabb épülete témát dolgozta fel. Az Unicornis Diákkör elmúlt öt évét Lukács Endre, az eddigi elnök foglalta össze. Tisztújításra is sor került; az új elnök Laczkó Nándor, titkár András Hunor lett. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /

Sokszögzáródású késő gótikus szentély alapjai kerültek napvilágra a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Telekfalván. A Felsőboldogfalvához tartozó, mindössze 150 lelket számláló faluba a napokban hívták ki a székelyudvarhelyi múzeum régészeit leletmentő ásatásra. Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze szerint a gótikus építészet kései, már átmeneti korszakából származhat a templom, valószínűleg a 16. század elején építették. /Kovács Csaba: Az első említésnél régebbi a lelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Jövő tanévtől újból állami besorolást kap a technikumi oktatás, ez azt jelenti, hogy ingyenes lesz. Az államilag finanszírozott szakokról és beiskolázási számokról a szaktárca évente dönt. Jelenleg csak az egészségügyi technikumok működnek az állami oktatás keretében, a többi ágazatban ez a képzési forma több mint tíz éve tandíjköteles. A beiskolázási számoktól és profiltól függően a tandíj jelenleg évi 800–1200 lej között változik, ami megközelíti egyes egyetemek tandíját, ezért kevesen folytatják tanulmányaikat technikumban. /Fekete Réka: Ingyenes a technikumi oktatás (Szeptembertől). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Kilakoltatási végzést hozott a nagykárolyi bíróság a másfél éve felfüggesztett gencsi református lelkész, Bátori Gyula ügyében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2006 februárjában egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt 3 évre felfüggesztette a Nagykároly mellett fekvő település papját, azonban Bátori nem volt hajlandó kiköltözni a parókiáról, mindemellett több ízben is világi bíróságon támadta az egyház határozatait, és büntetőjogi panaszt tett Tőkés László püspök ellen, hivatali visszaélés miatt. „Politikai háttere van a dolognak, akik Bátorit támogatják, engem és a református egyházat akarják lejáratni – nyilatkozta Tőkés László. Bátori sikkasztott, és a börtönben a helye, nem a vádlók padján. ” A gencsi közösség két pártra szakadt, és hosszú hónapok óta folyik a gyűlölködés. A gencsi botrány egy, az Új Kézfogás Közalapítvány által kiutalt 24 900 dolláros földvásárlási támogatás kapcsán pattant ki, melyet 2003–ban ítéltek oda a helyi gyülekezetnek. A pénzt a lelkész elmulasztotta bevételezni az egyházközség pénztárába. Bátori Gyula a pénzből 162 hektárnyi földet vásárolt, amit nem íratott az egyházközség nevére. Később a földeket eladta, és mivel két év alatt az árak megháromszorozódtak a környéken, valószínűnek tartják, hogy tetemes jövedelemre tett szert. A presbitérium több ízben is megpróbált betekintést nyerni a földvásárlási ügyekbe, azonban a lelkész mindannyiszor visszautasította kérelmüket. Végül 2005-ben mégiscsak átnézték az egyházközség költségvetését, és kiderült, hogy sem a földek, sem ezek ára nincs már a gyülekezet tulajdonában. Emiatt augusztusban hoztak egy határozatot, melynek értelmében megvonták bizalmukat a lelkésztől, és kérvényezték a felfüggesztését. A gencsi lelkész több ízben is megfellebbezte egyházon belül a határozatokat, továbbá számos munkaügyi, illetve bűnvádi pert indított az egyházi fórumok, illetve az ügyben érintett egyházi tisztségviselők ellen. A lassan három éve folyó huzavona során a 65 százalékos magyarságú falu református közössége megoszlott. – Bátori az uszításaival két pártra szakította a református közösséget, és az elmúlt három év alatt a maga pártjára állította a falu lakosságának körülbelül egyötödét – panaszolták a presbiterek. – Ezek jó része olyan ember, akik korábban nem is jártak templomba. Bátori elzárkózott az újságíró kérdései elől. Máté Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogásza szerint a gencsi földvásárlási ügyet független szakértővel is kivizsgáltatták, melynek eredménye azt mutatta, hogy valóban sikkasztásról van szó. /Babos Krisztina: Gyülekezeti acsarkodás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Június 10-én, vasárnap avatják fel a nagyenyedi református temetőben a nagyenyedi fogolytáborban 1944 végén és 1945 elején elhunyt 234 honvéd emlékére felállított emlékművet. Megépítését a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professione és a Communitas alapítványok, valamint magánszemélyek támogatásával a Fehér megyei RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Nagyenyedi Református Egyházközség vállalta magára. Az emlékművet Bogdanovits Nagy Péter, Nagyenyed főépítésze díjmentesen tervezte, a kivitelezést László István és Biró András végezte. /Takács Ildikó: Elkészült a honvédemlékmű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Pécsett vendégszerepelt a kolozsvári Puck Bábszínház román és magyar tagozata a május 30-a és június 3-a között megrendezett XIV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál rendezvénysorozat keretében. /Díj és szakmai elismerés a Pucknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A malomfalvi udvarházat nemrégiben szolgáltatták vissza az örökös Kemény család leszármazottainak. Az udvarház teljesen lepusztult, a hozzá tartozó park és kert megsemmisült. A család közeli dombon található sírkertjét övező vaskerítést évtizedek óta ellopták. A minap felfedezett síremlékgyalázás minden határt túllépett. – Évente legalább kétszer keressük fel a sírkertet, meséli dr. Czakó József, a báró Kemény család Németországban élő leszármazottja. Idén húsvétkor megtisztították a terepet, ugyanis a bozót benőtte a sírokat. Ekkor Kemény Pál (1793–1854) ledöntött sírkövét nagy erőfeszítéssel visszahelyezték a talapzatra. Dr. Czakó József e hónap elején ismét felkereste anyai elődei sírkertjét és megdöbbenve látta, hogy báró Kemény Pál sírkövét ismét a talapzat mellé döntötték. De nem csak az ő sírköve volt a földön, hanem Kemény Pálné Teleki Ráchel (1795–1865) sokkal nagyobb méretű sírköve is. A sírkert többi, márványlappal fedett sírjain is láthatók a korábbi rongálás jelei. – Elszomorítónak tartjuk, hogy a hat hónapja EU-tagságú országban hasonló események fordulnak elő – mondta dr. Czakó József. /Mezey Sarolta: Feldúlták a malomfalvi Kemény-síremlékeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A Brassai Sámuel Líceumban bemutatták az immár hatodik évfolyamát taposó Közmag ifjúsági közgazdasági lap legfrissebb számát. Gaal György tanárszemmel azt emelte ki, hogy a kiadvány túlélte az iskola megszüntetett közgazdász osztályát, és egyedi színfoltja maradt az erdélyi magyar diáksajtónak. Szerkesztő brassais, apáczais és unitárius kollégista diákok, illetve egyetemisták. /Ö. I. B. : Megjelent a Közmag/ 2007/1-2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gyenge Gábor képzőművész festményeit állították ki a dévaiak a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában. Gyenge Gábor munkáiban elsőként a szülőfaluhoz, a Hunyad megyei Haróhoz kötődő élmények elevenedtek meg, melyek egy életre meghatározták az immár évtizedek óta Bukarestben élő művész alkotásait. Gyenge Gábor mérnöki oklevelet szerezve – tervezőként dolgozott 1990-es nyugdíjba vonulásáig. Tehetségét a bukaresti Képzőművészeti Népfőiskolán csiszolgatta, és bő 40 évnyi alkotó munkássága során 14 egyéni kiállítással rukkolt elő. /Gáspár-Barra Réka: Gyenge Gábor képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Hármas könyvbemutatót tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán. Sipos Gábor az Idővel paloták... (Magyar udvari kultúra a 16–17. században) című könyvet mutatta be. – Az elit az egész társadalomnak mintát szolgáltatott. Ez a társadalmi réteg határozta meg az államok politikáját, irányultságát, kapcsolatait, lehetőségeit – magyarázta Sipos Gábor. Kovács András a Koronás fejedelem című Bocskai István és korát bemutató kötetről beszélt, mely három szerző műve. Szabó Péter Kovács András nemrég megjelent Emlékezetes épületek, épületek emlékezete című tanulmánykötetét elemezte. Gerevich Tibor már megírt egy, az építészeti stílusokat összefoglaló kötetet, amelyet inkább a templomok stílusjegyeire épített fel. Erre az összeállításra a tipizálás volt jellemző. Bíró József az erdélyi kastélyokról írt könyvet. Ezekhez a kötetekhez kapcsolható Kovács András könyve. A három bemutatott könyv mellett Horn Ildikó frissen megjelent Könnyező krokodil című kötetét is megismerhették a jelenlévők. /Dézsi Ildikó: Magyar udvari kultúra, koronás fejedelem, építészeti stílusok. Hármas könyvbemutató a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Idén a tordai könyvvásáron két magyar szerző könyvét is bemutatták. A tordai születésű Keszeg Ágnes által illusztrált, Lám, egymást érik a csodák című Szilágyi Domokos gyermekverses kötetével, valamint Suba László képzőművész könyvének román változatával, az Olaritul din Turda alkotással ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Szilágyi könyvet Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke, illetve Blényesi Noémi magyar szakos tanár mutatta be. /Ladányi Emese Kinga: Két magyar kötetet mutattak be a tordai könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Sikeresnek nevezte csángóföldi kerékpáros „küldetését” Ferkó Zoltán, akit Iasi-ban magas rangú egyházi vezetők fogadtak, az ottani püspökkel folytatott megbeszélése pedig a viszontlátás ígéretével ért véget. Másfél hónappal ezelőtt, április 22-én indult Budapestről, hogy e hosszú útjával a moldvai csángó magyaroknak a magyar nyelvű templomi szolgálat iránti igényére hívja fel a közvélemény és az egyházi elöljárók figyelmét. A Vatikánban adta át a magyar misére vonatkozó petíciót, majd Horvátországon és Magyarországon áthaladva érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyen barátságtalan gesztusokban is része volt, „felsőbb” parancsra kiutasították a főtérről, pontosabban a plébánia udvarára tessékelték. Hosszú útja során itt igazoltatták először! A magyar nyelvű mise ügyének rendezése várat még magára. „A moldvai egyházi elöljárók azzal érvelnek, hogy a magyar misét kérők táborokra osztják a falvakat, megbontva azok egységét” – mondta a kerékpáros zarándok. Abszurdumnak nevezte, hogy vannak olyan falvak, amelyekben mindenki magyarul beszél, beleértve a katolikus papot is, de a templomban csak román szó hangozhat el. /Négyezer kilométer kerékpárral a moldvai csángó magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./