Önkívületi állapotban szállítottak kórházba Kolozsváron egy 26 éves magyar fiatalt, miután egy bárhelyiség teraszán brutálisan összeverték. Az azonnali műtét ellenére a kolozsvári B. István belehalt sérüléseibe. A rendőrség közleménye szerint a fiatal barátjával, K. Bogdannal együtt egy bárhelyiségben szeszes italt fogyasztott, majd erősen ittas állapotban hajnali fél kettő-kettő körül távozott. Amíg barátja fizetett, a későbbi áldozat kiment a helyiség teraszára, ahol verekedésbe keveredett. Barátja előbb segítségére sietett, de mivel őt is bántalmazták, elszaladt. A rendőrség a helyi 20 éves M. Emil Calin személyében azonosította a vélt tettest, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. /A rendőrség híre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Maros megyében közel ötezer végzős középiskolás diáknak (3448-an a román, 1186-an a magyar s 43-an a német tagozaton) szól a héten utoljára az iskolacsengő. /Bodolai Gyöngyi: Látni, megismerni, szárnyalni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör a Tulipán könyvüzletben tartotta évadzáró ülését. A kör tagjai Dsida Jenőre emlékeztek. Szeptembertől júniusig az irodalom barátai 12 foglalkozáson vettek részt. Bemutatásra került dr. Brauch Magda Beszélni kell avagy használjuk anyanyelvünket című nyelvművelő kötete, Regéczy Szabina Perle verseskötete és Suplacan Nagy Mónika verseit tartalmazó műfordítás-gyűjteménye. Az előadásokat legtöbbször dr. Brauch Magda tartotta, az irodalmi kör szavalóinak közreműködésével. /Regéczy Szabina Perle, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Június l7-én lenne 80 éves a mezőségi Pusztakamarás nagy szülöttje, Sütő András. Ebből az alkalomból a falu maroknyi magyar közössége és az onnan elszármazottak emlékünnepséget szerveznek a helyi református templomban. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó erre az alkalomra megjelenteti és elhozza Sütő András Sikaszói fenyőforgácsok című művét. /Székely Ferenc: Sütő-megemlékezés Pusztakamaráson. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Elhunyt Labancz Zoltán, az Antropozófiai Társaság vezetője, aki szellemi Mesterként, barátként, testvérként, tanárként, családapaként tevékenykedett. /Dr. Bréda Ferenc: Rózsák Zoltánnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A magyarországi Érdről és Tárnokról közel félszázan rótták le kegyeletüket június 13-án az egykori temesvári fogolytáborban elhunytak, vagy az innen a szovjet lágerekbe hurcoltak emléke előtt. A város peremén, az Aradi úton 2000 őszén felavatott márványkapunál Radó János volt Temes megyei tanácsos, az emlékmű felállításának kezdeményezője fogadta a látogatókat, akik közül hat-nyolc személy a láger foglya volt bő hatvan évvel ezelőtt, a többiek meg édesapjukat vagy valamelyik hozzátartozójukat veszítették el itt. A tábort a németek kezdték építeni, és 1940-ben szerb hadifoglyok voltak az első lakói. 1941 után orosz foglyokkal telepítették be, majd 1944 őszétől zömmel magyarok (köztük rengeteg civil) zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor kétszer-háromszor annyian raboskodtak, és a rossz körülmények miatt 1945 tavaszán tífuszjárvány tört ki, amelynek nyolcezren estek áldozatul, többségükben magyarok. Radó János szerint az oroszok válogatás nélkül zártak be civileket és katonákat, a legfiatalabb fogoly nyolc-, a legidősebb nyolcvanhárom éves volt. A túlélők közül Krizsek István 82 éves érdi lakos elmondta, hogy őt Bajáról hozták Temesvárra, körülbelül két hónapot töltött itt, és amikor 1945 márciusában kitört a tífuszjárvány, Szibériába deportálták (öt évet töltött munkatáborban). A rendszerváltás után 1945. január 8-át Érd gyásznapjává nyilvánították. Azon a napon Érdről és környékéről körülbelül 4500 személyt deportáltak a szovjetek, köztük nagyon sok fiatalt. Az emlékmű avatásakor négynyelvű felirat hirdette az utókornak, hogy miért állíttatott, a felirat azóta eltűnt. A feliratot márványtáblára fogják cserélni. /(pataky): Visszatértek szenvedéseik helyszínére. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Hármas könyvbemutató volt Temesváron: a Szórvány Alapítvány gondozásában megjelent Romániai Magyar Évkönyv 2006, Vicze Károly Temesközi történelem, valamint Jancsó Árpád út- és hídépítő mérnök A bánsági utak első törzskönyve című magyar és román nyelvű munkája. Az évkönyv többéves hagyomány folytatása, immár a hetedik olyan kötete a sorozatnak, amely az elmúlt év romániai magyar társadalmát foglalkoztató és érintő eseményeket dolgozza föl. Műfaját tekintve tudományos jellegű kutatómunka, esszé- és dolgozatkötet. Bodó Barna szerkesztő kiemelte, hogy a demográfiai és földrajzi értelemben vett peremvidékről is lehet az egész romániai magyar társadalom számára értékes munkát végezni. Vicze Károly történelem és földrajz szakos tanár legújabb kötetének érdeme a rengeteg történelmi adat felkutatásában, rendszerezésében rejlik. A Jancsó-könyv a bánsági történelem egy olyan szeletét tárja fel, amellyel még senki nem foglalkozott. /P. L. Zs. : Múltidéző és a jelent tükröző kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető kifejtette, minden olyan civil és politikai ambíciókat is tápláló civil szerveződéssel együtt kell működni, amely nem az RMDSZ lesöprését tűzte ki célul. Az RMDSZ az elmúlt esztendőkben erős és határozott országos politikai szerepre is vállalkozott, hangsúlyozta. A népszavazás kérdésében: „Jó döntést hoztunk, és a kampány jelszava is jó volt: igent a demokráciára”. Verestóy szerint: „Tévedés, hogy a Basescu mellett szóló szavazatok, azaz a nemek valamiféle RMDSZ-ellenességet jelentettek volna. ” A szenátor szerint „a lejáratási kampány, amelyet ellenem is folytatnak, nem más, mint egy stratégia része: a politikai vezetők hitelének megnyirbálásával a közösség megosztható”. /Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető: Mi a megoldás része vagyunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jún. 14./

1990. június 13–15-e között volt az emlékezetes bányászjárás Bukarestben, melynek során hatan meghaltak, több mint ötszázan pedig megsebesültek. Jelentős kárt szenvedtek: a rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium, valamint más fontos állami intézmény épületei, továbbá egyes politikai pártok székhelyei. A Zsil-völgyéből a fővárosba sereglett bányászok valóságos vérfürdőt rendeztek a közrend helyreállításának nevében. A konfliktus június 13-án robbant ki, amikor a karhatalmi erők brutálisan bántak az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal. A bányászokat Ion Iliescu akkori államfő az Egyetem-térre irányította „takarítani”. „Vissza kell állítanunk a demokráciát. A hadseregnek stabilizáló szerepet kell betöltenie, az állami intézetek lerohanásakor pedig ez nem maradhat közömbös”, nyilatkozta akkor Ion Iliescu., aki megköszönte a bányászoknak a segítséget. Dan Voinea katonai főügyész azt ígérte, hogy a bányászjárás ügyirata a nyár végére a bírák asztalán lesz. /Emlékezés az első bányászjárásra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen tisztséget nem kap a kormányban – szögezte le Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tévé-interjújában. A PSD válasza erre az volt, hogy ilyen körülmények között nincs miről tárgyalniuk. /Bogdán Tibor: Kormányfői elutasítás – a PSD nem kap posztokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A diplomáciai gyakorlatban szokatlannak nevezte a bukaresti Külügyminisztérium azt, hogy június 13-án Szőke László magyar külügyminisztériumi szakállamtitkár aggályait fejezte ki Irene Comaroschi budapesti nagykövetnek Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni bűnvádi eljárás miatt. „Egy jogállamban a bűnvádi eljárások nem etnikai kritériumok alapján zajlanak. Romániában a törvény előtt mindenki egyenlő” – szögezi le a bukaresti minisztérium közleménye, amely pontokba szedve választ adott a magyar külügy tájékoztatójában felvetett kérdésekre. Szőke László szakállamtitkár emlékeztette a román diplomatát arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvű feliratok 2007. július 1-től kezdődő elhelyezését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A bukaresti külügy arról tájékoztatta Budapestet, hogy a kisebbségi törvényt jelenleg a parlament szakbizottságai tárgyalják. A közlemény a Babes-Bolyai Tudomány kétnyelvű feliratai kapcsán emlékeztetett arra, hogy tavalyi levelében Razvan Ungureanu akkori külügyminiszter „nem tett ígéretet olyan vállalásokra, amelyek csorbítanák az egyetemi autonómiát”. A külügyi tájékoztató a Traian Basescu államfő kijelentéséhez fűződő budapesti kifogásokról megállapította: a magyar és a román fél korábban is eltérően viszonyult a kisebbségi kérdés rendezéséhez. A román-magyar „diplomáciai szóváltás” egy nappal azután robbant ki, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Budapestnek érdeklődnie kell a kormányközi kapcsolatok keretében, amikor Romániában a magyarok hátrányos helyzetbe kerülnek. Markó szerint a romániai igazságszolgáltatás nem független. /Cs. P. T. : Román külügy: szokatlan Budapest eljárása. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Vegytiszta fasizmusnak nevezte Tamás Sándor képviselő a Nagy-Románia Párt egyik törvénytervezetét június 14-én a képviselőházban. Ezért a kijelentéséért a jogi bizottság elé akarják citálni a képviselőt. Tamás Sándor elmondta: ,,tarthatatlan az a nacionalista hullám, amely nem csak a hangnemben, hanem a tettekben is megmutatkozik”. A Nagy-Románia Párt legújabb tervezete ki akarja iktatni a közéletből mindazokat a magyarokat, akik RMDSZ-tagként bármilyen köztisztséget töltöttek be 1990 után Romániában a helyi tanácstagtól a miniszterig, továbbá az egyetemi tanárokat és a közszolgálati médiában dolgozókat is.,,Ezt a törvénytervezetet neveztem én vegytiszta fasizmusnak – mondta Tamás Sándor –, mert nem 1937-ben Goebbels országában, hanem 2007-ben egy demokratikus Romániában élünk. Keményen fogalmaztam, mert minket a háromszéki emberek azért küldtek Bukarestbe, hogy keményen lépjünk fel minden olyan esetben, amikor a magyarokat vagy bármelyik más nemzetiséget ki akarják iktatni az élet valamelyik szintjéről” – mondta a képviselő. /(Iochom): Vegytiszta fasizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Tőkés László szerint a rendszerváltozás Közép-Kelet-Európában megakadt, „jó esetben félúton, de félő, hogy megrekedt” – fogalmazott a püspök, aki a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásán vett részt Washingtonban. A püspök előadásában kifejtette: amikor 1989-ben kártyavárként omlottak össze a közép-keleti európai rezsimek, „azt hihettük, és hittük is sokan, hogy újból Európában vagyunk, a későbbiekben azonban rá kellett ébrednünk, hogy tévedtünk”. Bár a térség országai földrajzilag, szervezetileg tagjai lettek Európának, „nem léptünk be Európába, csak elindultunk egy úton Európa felé”. A washingtoni emlékművet a kommunizmussal való szembenézés „szerény jelének” mondta. Szerinte az európai döntéshozók nem hajlandók szembenézni a valósággal, az Európai Unióban máig nem lehet kiadni egységes állásfoglalást a kommunizmus elítéléséről. Nem tisztázódott a kommunizmus nemzetrontó, nemzetromboló szerepe a XX. századi magyar történelemben. Szavai szerint „vértelen világháború zajlik a hazugság, a történelmi és politikai igazságtalanság ellen”. Úgy vélte, meg kell találni annak a feltételeit, hogy végleg a történelembe lehessen helyezni a kommunizmust. /Tőkés László: Megrekedt a kelet-európai rendszerváltozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Leonard Orban többnyelvűségért felelős EU-biztos a vele készült exkluzív interjúban kifejtette, azokban a tagállamokban, ahova ellátogatott, fokozódó érdeklődést tapasztalt. Elsősorban nyelvi és kommunikációs kérdésekkel foglalkozik, szembesülnie kell az érzékenység változatos formáival. Ezt az érzékenységet tapasztalhatta az EP kisebbségi frankcióközi csoportjával május 9-én lezajlott találkozón is, amikor a képviselők elégedetlenül távoztak. Leonard Orban kifejtette az Európai Bizottság álláspontját a kisebbségjogi, nyelvhasználati, oktatási kérdéseket illetően: az EB illetékessége korlátozott, tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, mely szerint ezeknek a kérdéseknek a megoldása az illető tagországok vagy régiók kompetenciájába tartozik. Mindezt emberi jogi, kisebbségvédelmi szempontból is kezelni kell, de az ő illetékessége csak kis részben fedi le ezeket a kérdéseket. Az Intergroup által felvetett tárgykör nem került az EB kollégiumának napirendjére. /Szilágyi Aladár: Az európai uniós kompetencia korlátai. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az Új Magyar Szó kiállt az RMDSZ vezetői mellett, hangsúlyozva, felelősségre vonni azokat a politikusokat, akik választóiknak tett ígéreteiket teljesítik, nyilvánvalóan súlyos szabályszegés. „Az RMDSZ immár évek óta, megbecsült közvetítőként törekszik nem csupán a román és magyar kormány közötti jó viszony ápolására, hanem a két ország olyan közös jövőképének a kialakítására, amely többek között egész sor, európai ihletettségű program véghezvitele nyomán jöhet létre. ” Az RMDSZ-nek kulcsszerepe van a két ország viszonyában. Nem véletlen, hogy a magyar külügyminisztérium nem hagyja szó nélkül mindazt, ami Bukarestben az RMDSZ- politikusokkal, illetve az RMDSZ-törvénykezdeményezésekkel történik. /Székedi Ferenc: Célok és eszközök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az RMDSZ meghirdetett új előirányzata úgy szól: vissza a néphez! Az évek során csökkent a veszélyforrás, ugyanúgy a közösségi veszélytudat. Most nem prioritás június 4-ét „nemzeti emléknapnak, gyásznapnak, siralomnapnak, ad abszurdum: ünnepnapnak nevezni Erdélyben és a Kárpát-medencében, ahol a kollektív emlékezet jelzett napon amúgy is automatikusan begyullad”. A cikkíró szerint mentalitásváltásra van szükség. /Lokodi Imre: Mit mondtak az osztrákok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Nagy Zsolt felfüggesztett miniszter hangsúlyozta: egy jogállam alapja az ártatlanság vélelme. Amióta elindult az ellene és az RMDSZ ellen irányuló lejárató hadjárat, sok téves értelmezés és információ jelent meg. Ezért összefoglalta a történteket, hogy nyomon követhető legyen, hogyan alakult ez az ügy. Az ügyészség 2006. december 5-én fordult az államelnökhöz. A felsorolt vádak: hazaárulás, kémkedés, a nemzetbiztonság veszélyeztetése, csatlakozás szervezett bűnözői csoporthoz. A bizottság (három hónapnyi hezitálás után) nem javasolta az eljárás megkezdését, megállapítva, hogy nincsenek sem indítékok, sem bizonyítékok arra, hogy elkövette volna a felrótt bűncselekményeket. Ettől függetlenül az államfő zöld utat adott a kivizsgáláshoz. Az elnöknek lehetősége van felfüggeszteni a kormány tagját az eljárás kérésének pillanatától, azaz esetében december 5-e óta. Az „ügy” kronológiája 2006. november 22-én lát napvilágot a „kémügy”, amelyben 8 személyt vádolnak meg, közülük az egyik Nagy Zsolt személyes tanácsadója – December 5-én az ügyészség kéri a Nagy Zsolt elleni eljárás engedélyezését az államelnöktől. 2007. március 12-én Traian Basescu telefonon értesíti Markó Bélát, hogy zöld utat ad az eljárásnak. Március 13-án Nagy Zsolt találkozik az államelnökkel, aki elmondja, hogy ez az ügy hülyeség, alaptalan stb. és elmondja, hogy hivatalosan bejelenti a döntését. Május 4-én bejelenti az ügyészség, hogy elindította Nagy Zsolt miniszter ellen az eljárást. Május 7-ére beidézik, olyan dátumot választanak, amikor tudják, hogy a miniszter hivatalos magyarországi látogatáson van. Június 8-án a cotroceni-i egyeztetésen az államelnök tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től, hogy lépjen ki a kormányból, mert ez szerintük megoldaná a helyzetet. Az RMDSZ nyilvánosan elutasítja a Demokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását. Június 11-én az államfő aláírja a felfüggesztési rendeletet. /Nagy Zsolt: A tisztázás szándékával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./

Az Ajtonyi Leventeként bemutatkozó telefonáló a Csíki Hírlap szerkesztőségének vezetékes telefonján Rédai Botondot kereste június 13-án, majd miután kapcsolták, életveszélyesen megfenyegette. „Már kétszer írtál rólunk, nem tudjuk ki vagy, de megkeresünk és kitekerjük a nyakad” – mondta, majd megszakította a hívást. Rédai még aznap feljelentést tett a rendőrségen halállal való fenyegetés miatt. Kovács Attila vezetőszerkesztő nem tippelt. „Vannak olyan személyek, akiket valamilyen okból sért ez az újság” – mondta. /H. L. : Halálos fenyegetés egy riporternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Borbély László miniszter és Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester egyaránt pályázik Marosvásárhely polgármesteri székére. Csegzi Sándor a sajtóban emlékeztetett, hogy ő már korábban kinyilvánította hasonló szándékát. 2004-ben az RMDSZ felső vezetősége úgy döntött, hogy Dorin Florea ellenében Kelemen Atillának, a szervezet megyei elnökének kell indulnia. Csegzi meghökkentőnek találta Borbély azon kijelentését, miszerint nem tud arról, hogy az RMDSZ-en belül másvalaki is pályázna az elöljárói székre, hiszen Csegzire vonatkozóan az RMDSZ városi szervezetének 13-as számú körzete már több hónappal ezelőtt megtette a javaslatát. Borbély László, annak ellenére, hogy ismert személynek tartja Csegzit, azt mondta, hogy több érv szól saját jelölése mellett: tizenhét éve különböző döntéshozói és végrehajtói tisztségekben szerzett tapasztalatot, amire hitelét és esélyét is alapozza. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem a sajtóban kell ezt megbeszélni, hanem az RMDSZ-en belül. /Bögözi Attila: Borbély–Csegzi párharc Vásárhelyért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Június 14-én ballagott a marosvásárhelyi Református Asszisztensképző Posztliceális Iskola huszonhat végzőse, ők csatlakoztak a református asszisztensképzőben eddig végzett 300 diákhoz, felvállalva a rászorulók testi-lelki gondozását, ápolását. Dr. Ábrám Zoltán iskolaigazgató az itthonmaradásra szólította fel a végzősöket, mert fontos, hogy a betegekhez anyanyelvükön szóljanak a nővérek, asszisztensek. /Berekméri Ildikó: „Itthon vagyunk a legfontosabbak”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

„Aláírtuk a Bolyai Farkas Líceum bérleti díjára vonatkozó szerződést” – tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőivel folytatott tárgyalások eredményességéről. Az épületet visszaadták jogos tulajdonosának, azonban mindezideig mégsem sikerült megállapodásra jutni Marosvásárhely polgármesteri hivatalával. A most megkötött szerződés öt évre szól, és az egyház abba is beleegyezett, hogy az önkormányzat decemberig visszamenően is 1,5 lejes négyzetméterenkénti árban fizesse a bérleti díjat. /Bögözi Attila: Kiegyezett az egyház a várossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Ma ér véget a 2006–2007-es tanév, az óvodások, iskolások zömének megkezdődik a vakáció. A nyolcadikosokra és a tizenkettedikesekre még nehéz vizsgák várnak. Akárcsak az állást kereső pedagógusokra. Hargita megye 691 óvodai csoportjában, 83 általános iskolájában és 38 középiskolájában búcsúznak ma a gyerekek egymástól és a pedagógusoktól. 13 306 óvodás közül 11 226-an, a 14 790 elemista közül 12 794-en tanultak magyar nyelven. 13 967 diák tanult az általános iskolák felső tagozatán, közülük 11 927-en magyarul. A megye 502 középiskolai osztályában összesen 13 120 diák tanult, 10 011-en magyarul. 11 401 középiskolás városi, 1719 pedig falusi iskolába járt. A 146 szakiskolai osztálynak 3328 diákja volt, ebből 119 osztály városon működött, 27 pedig falusi oktatási intézményben. 2925 diák tanult szakmát magyar nyelven, 403-an pedig románul. A reform része a pedagógusok versenyvizsgájának decentralizálása: tizenhárom iskola maga szervezi meg a vizsgát, a többi oktatási intézmény betöltetlen állásaira körzetenként jelentkezhetnek az állást kereső pedagógusok. /Takács Éva: Ma ér véget a tanév. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A Balázs Ferenc Oktatási Központ szervezésében emlékeztek Bálint Tibor íróra, születésének 75. évfordulója alkalmából Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. /D. I. : Bálint Tibor íróra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Újra fölcsendülhettek az LGT együttes Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, Déry Tibor kisregény-adaptációjából született musicaljének közismert dalai Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, június 13-án. /D. E. : Képzelt riport... kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A helyi fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással és a Jézus Szent Szíve búcsúra érkezett keresztalják fogadásával kezdődik június 15-én a VII. Ditrói Napok, Gyergyóditró község ünnepe. A szabadtéri színpadon néptánctalálkozót szerveznek, majd megnyitják Szelényi Károly Sacra Corona című fotókiállítását. Csibi Edit szabadtéri festménykiállításának megnyitójára is várják az érdeklődőket. Fülöp Edit színművész és tanítványai Moliére Szívek és szarvak című darabját viszik színre. A második napon nyílik az orotvai Siklódi Rózsika szőtteseinek és varrottasainak kiállítása, majd a nemrég átadott sportcsarnok névadó ünnepségét tartják meg. Nem marad el a ditróiak hagyományos Légy ott Kupája, illetve a sakkverseny. Orbán Edit magyartanár méltatja a néhai Trucza Péter Pál Deres vágyak című verseskötetét. /Jánossy Alíz: Utcabálok és horgászverseny. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Domokos Péter akadémikus, a finnugrisztika professzora több mint hetven év múltával tért vissza először szülőfalujába, Gyergyóalfaluba. Emlékeiben még mindig élnek az édesapjához – Domokos Pál Péterhez – fűződő történetek, amelyek az ő székely- és csángóföldi látogatásai utáni hazatéréseket idézik. Domokos Péter kifejtette, Magyarországon baj van a magyarságtudattal, nevezetesen a magyar szó értelmezésével. A másságot, a globalizációt, a nemzetköziséget helyezik az önazonosság-tudat elébe. Ha magunkról beszélünk, ha a társadalom magyarságtudatát próbáljuk erősíteni, már ránk sütik a nacionalizmus bélyegét. A finnek csak és kizárólag nyelvrokonaink, és semmi több. Semmi faji közünk nincs sem a finnekhez, sem többi a nyelvrokonhoz, udmurtokhoz, komikhoz, manysikhoz és hantikhoz. Ők kicsik, ferde szeműek, a finnek magasak és kék szeműek, az évezredek során ilyen emberré alakultak. A nyelv viszont egészen más dolog: a nyelvükben legalább ezer olyan szót őriznek, amely mindent bizonyít. Nyelvi törvények léteznek, amik meghatározóak. A lengyel, az orosz, a bolgár is érti egymást. Miért? Mert ezer évvel ezelőtt még egymás mellett éltek. Mi viszont hatezer éve élünk távol egymástól, és nagyon eltávolodtak egymástól a nyelveink. Mostanában sokfajta eredetelmélet látott napvilágot: például vannak, akik a suméroktól vagy az etruszkoktól származtatják a magyar népet. Domokos Péter leszögezte, ezek azok az elméletek, amelyekről vitatkozni sem érdemes. Álmodozó emberek mindig lesznek, akik különböző elméleteket gyártanak. Domokos Péter fölöslegesnek és meddőnek tartja az erről szóló vitákat. Ugyancsak nevetséges, hogy egyesek a székelység nyelvjárását külön nyelvként akarják feltüntetni. Egy himnuszunk és egy magyar nyelvünk van, ebbe beletartozik a székelység is teljes egészében. A csángó nyelvjárásról is a románok próbálták elterjeszteni, hogy „elrontott” román nyelven beszélnek, ez viszont nem igaz, ők a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti magyar nyelvet őrizték meg napjainkig. Minden nyelvben vannak tájszavak, de az alap mindenhol ugyanaz. Domokos Péter /sz. Gyergyóalfalu, 1936. jan. 15./ Tanulmányait Kolozsváron, Veszprémben, Szombathelyen és Budapesten végezte. A nemzetközi finnugrisztika elismert művelője: több mint 30 önálló kötete, összeállítása, mintegy 350 cikke, tanulmánya jelent meg, számos egyetemen tanított. 1960 óta előadó az 5 évente megrendezett Nemzetközi Finnugor Kongresszusokon. 1989-ben közreműködött a Finnugor Írók Nemzetközi Társasága megalapításában, amelynek éveken át alelnöke, majd elnöke is volt. Létrehozta az MTA Uralisztika Komplex Bizottságát. /Jánossy Alíz: Nyelvrokonság, semmi több. Beszélgetés Domokos Péter akadémikussal, a finnugrisztika professzorával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./