A székelyudvarhelyi főesperesi kerület három templomában tartottak búcsút Jézus Szíve ünnepén. A búcsúalkalmak sora a Jézus-kápolna évenkénti ünnepével kezdődött. Szentkeresztbányán a búcsú napjára minden irányból megérkeztek a családtagok és sokan vendégek is. Nyírfaligetek, búcsúágasok napernyőztek a szabadtéri szentmise alatt. Incze Benjamin zetelaki plébános szentbeszédében a megfogyatkozott önbecsülés helyreállításában láttatta a kisközösségi boldogulás kútfejét. Kivételes élményt nyújtott a zarándokoknak az egyházi kórus éneke. Korond, a sóvidéki búcsújáró hagyományokat követően, június 17-án, vasárnap vendégül látta Szováta, Parajd, Pálpataka és Atyha keresztaljait, akik templomi zászlókkal, hagyományosan vonultak be a Jézus Szíve-templomba. Egymás búcsúünnepére szerre elzarándokolnak az említett településekről. Ülkében Szent Antal ünnepére jöttek össze. Csíkszenttamás leányegyházközségének templombúcsúja a Bosnyák-völgye nyári zarándokünnepe. Tíz évvel ezelőtt szentelték fel faburkolatos templomát. Idén a Székelyudvarhelyen élő ferences atyák szolgáltak az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Vass Ince székelyszentkirályi plébános volt. /Molnár Melinda: Templombúcsúk – közösségépítő ünnepnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

Veress Ferenc fotográfusi munkássága elválaszthatatlan Kolozsvár történetétől. Kevésbé ismertek azok a munkái, amelyek műtermeiben, híres vagy kevésbé híres emberek portréjaiként készültek el. A most zárult kiállításon több tucatnyi Veress Ferenc-fényképet mutattak be. Veress Ferenc (1832–1916) első állandó műtermét 1853-ban nyitotta meg Kolozsváron. 1859–1873 között öt város- és tájképalbumot állított össze. 1865-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület fényképésze lett. 1881-től a Kolozsvári Tudományegyetem magántanára. Megalapította az első magyar fényképegyesületet és megszervezte az első magyar csoportos fényképkiállítást. 1882-ben kiadta az első fényképészeti szaklapot Fényképészeti Lapok címmel, amelyet ő is szerkesztett (1888-ig folyamatosan megjelent). Veress Ferenc a Házsongárdi temetőben, a Khudy család sírboltjában nyugszik. /Egy kevésbé ismert Veress Ferenc (1832–1916). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Két elismerést is magáénak tudhat a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díjkiosztó gálája után. A Tompa Gábor rendezte Hosszú péntek című előadás a közönségzsűri díját kapta meg, míg Visky András, a dráma szerzője szerzőként és az előadás dramaturgjaként kapott különdíjat a szakmai zsűritől. A magyar színházi világ legnagyobb eseményének számító fesztivál idei 14 versenyelőadását Dömölky János filmrendező választotta ki a magyar nyelvterületen általa szemlézett 120 darab közül. /Kolozsváriak közönségsikere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Kiállítás-megnyitóval ünnepelték a hét végén Kolozsváron a Bulgakov kávéház ötödik születésnapját. Az irodalmi rendezvényeknek, tárlatoknak otthont adó művészkocsma, egyetemista-találkahely ünnepén főként olyan művészek állították ki műveiket, akik már több ízben szerepeltek itt egyéni vagy csoportos tárlattal: Kovács Amália, Kudor Duka István, Szabó András, Ferenczy Botond, Veres Szabolcs, Betuker István és Juhos Sándor. /Szülinapi tárlat a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Megjelent Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló + CD: Petőfi a hídon /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című összegzése. Érdekes beszámoló előadó körútjairól, a szerző egész életpályájáról vall. 1964-ben tartotta első önálló előadóestjét. A könyvben szó esett a körutak során született barátságokról, a magánéletről (házkutatástól a szakma megbecsüléséig, a közönség szeretetéig). A könyv a szerző születésének 75. évfordulójára jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

Nagy Zsolt tisztségéből felfüggesztett távközlési és informatikai miniszterúgy véli: a romániai magyarság brüsszeli képviseletének biztosítása érdekében az RMDSZ-nek meg kell találnia a közös hangot azokkal, akikkel a célok közösek. Nagy Zsolt elmondta, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések mind más személyek beszélgetései. Csupán utalás vagy sejtetés történik őrá, mint akit meg lehet keresni egy ötlettel vagy javaslattal. /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Nem félti befutó helyét az EP-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Mégsem nevezik ki az ANL-ügynökség regionális vezetőjévé Boros János jelenlegi kolozsvári alpolgármestert. Az utóbbi hetek belpolitikai történései arra késztették az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy újragondolja ezt a kérdést. A szövetségnek nem érdeke elveszíteni a szóban forgó tisztséget. /Alpolgármester marad Boros János. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Olyan új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza a román közlekedési tárca, amely egy székelyföldi – Marosvásárhelyt és Iasi-t – összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába – mondta el Tánczos Barna, szállítási minisztériumi államtitkár. Az államtitkár Ludovic Orban miniszterrel együtt május végén beszélt erről Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. /Székelyföldi autópályát szorgalmaznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Gyors egymásutánban két ismert RMDSZ-politikus is nyilvánosságra hozta szándékát, hogy megpályázza Marosvásárhely polgármesteri székét. Borbély László az SZKT legutóbbi ülésén jelentett be szándékát. Csodálkozik, hogy második bejelentkezőként jelenik meg az ő neve, mutatott rá Csegzi Sándor alpolgármester, amikor ő a városi választmány előtt legalább másfél évvel beindította a jelölés folyamatát. Őt a körzetek már több hónapja jelölték. Az RMDSZ-en belül a jelölési folyamat úgy működik, hogy a körzetek jelölnek, a választmány dönt, és utána lesz az RMDSZ-nek jelöltje. Csegzi ezt a folyamatot követte. Elmondta, hogy az előző választásokkor az RMDSZ felső vezetése ütötte el a jelöltségtől. Úgy érzi, az elmúlt 11 év alatt sikerült bizonyítania. Reméli, hogy előzőleg nem lesz meggyőzés, az emberek a választmányi ülésen fognak dönteni. /Mózes Edith: Csegzi Sándor: 11 éves munkám szól mellettem. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Az előzetes ígéret ellenére nem hirdette ki a kolozsvári városháza a Mátyás-szoborcsoport restaurálási dokumentációjának elkészítésére vonatkozó pályázatot. Boros János alpolgármester a Kolozsvár Társaság megfogalmazott közleményére reagált: „két-három napon belül meghirdetjük a pályázatot. ” „Még nem került rá sor, valami módosításokat kellett eszközölni a tervezeten” – magyarázta a lap újabb megkeresésére az alpolgármester. Boros elmondta, nem volt ideje utánanézni a dolognak. Boros elmagyarázta: „a városházának ez csak egy projekt a sok közül, a magyaroknak fontos, de nekik már nem annyira. ” Egy hete nyilatkozatban riasztotta az illetékeseket és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport rendkívüli – „hatóságok által tétlenül” nézett – állagromlásáról a Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). /Stanik Bence: Mátyás-szobor: a városházának nem fontos? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló 1160 magyar anyanyelvű diák közül 720-an írták alá azt a petíciót, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), illetve az egyetem magyar diákszövetsége az önálló magyar karokat, a beiskolázási szám növelését, a magyar nyelvű laboratóriumi órák és gyakorlati oktatás lehetőségét, a háromnyelvű feliratozás bővítését kéri. A követelményeket 10 pontban foglalták össze, és az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez, az egyetem vezetőségéhez továbbítják /Antal Erika: MOGYE: tiltakozásra készülő magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./ Június 18-án a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviselői bejelentették: amennyiben kéréseik őszig nem oldódnak meg, a magyar hallgatók folytatni fogják az 1990. évi ülősztrájkot. Ádám Valerián a diákszövetség képviseletében ismertette a magyar oktatás jelenlegi helyzetét a MOGYE-n, hangsúlyozva, hogy a kommunizmus évei alatt a MOGYE magyar tagozatát elsorvasztották, és ez a folyamat a ‘90-es években is folytatódott. Ádám Valerián hozzátette: számítanak a Bolyai Kezdeményező Bizottság támogatására. Az ősz folyamán kerékpártúrát szerveznek Strasbourgba, a 2000 kilométert 10-en teszik meg 22 nap alatt, a cél pedig a figyelemfelkeltés. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője valamint Ádám Valérián azt is hozzátette: a magyar diaszpóra 12 európai államban tüntetéseket szervez a román nagykövetségek előtt, ha őszig nem oldódik meg a helyzet. A diákok által aláírt petícióban többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar karok létrehozását, magyar nyelvű laboratóriumi, klinikai képzést, a magyar nyelvű asszisztensi oktatás bővítését, a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának növelését, a magyar oktatók arányának növelését, a paritás bevezetését követelik. /Antalfi Imola: Hétszázhúsz hallgatói aláírás a magyar oktatásért a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Horváth Levente Arad megyei alprefektus is kapott meghívót Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől a június 15-én Kecskeméten tartott Kárpát-medencei gazdasági fórumra. Bevezetőjében Szili Katalin rámutatott, az új típusú fejlesztésalapú nemzetpolitika több mint az anyaország fejlesztése, mert kiterjed a határokon túli, közel hárommillió magyarra is. A Kárpát-medencei Vállalkozók Fóruma arra kereste a választ, miként lehet ezt a gyakorlatban is megvalósítani. Horváth Levente elmondta, januártól a regionális fejlesztési politika jobban működik Romániával, mint, például, a Vajdasággal vagy Kárpátaljával, hisz ez utóbbi kettő, komoly pénzügyi lehetőségektől esik el. /(irházi): Fórum Kecskeméten. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész szerint – aki „civilben” a Maros megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke – politikai indíttatású az az átirat, amelyben Pap Géza püspök és Tonk István főgondok arra szólította fel, hogy hét nap leforgása alatt nyilatkozzon az érdekvédelmi szövetségben betöltött tisztségeiről. A felszólításban az egyházkerület vezetői egy 2003-as igazgatótanácsi határozatra hivatkoznak, amely megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. Az egyházkerület döntése értelmében akár palástjától is megfoszthatják azt a lelkészt, aki a határozatot megszegi. Brassai Zsombor szerint Tőkés László független európai parlamenti jelölt nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezi, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben. A lelkész arra a korábbi egyházkerületi állásfoglalásra utalt, amelyben Pap Géza püspök felszólította az RMDSZ-t, biztosítson befutó helyet jelöltlistáján Tőkés Lászlónak. „Ilyen megközelítésben elképesztő a számonkérés – az egyházvezetők, hivatalukkal is visszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást” – méltatlankodott Brassai Zsombor, aki hangsúlyozta: a szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használta politikai megnyilatkozásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségéből a lapnak csak Tonk István főgondnokot sikerült szóra bírnia, Pap Géza püspököt nem tudták elérni, Tonk István nem kívánt reagálni Brassai Zsombor felvetéseire. „A lelkipásztor válaszlevele címemre még nem jutott el, így tartalmát nem kommentálnám. Pap Géza püspökkel majd elemezzük a választ, és megfogalmazzuk az elnökség álláspontját” – nyilatkozta a főgondnok. Brassai Zsombor korábban az RMDSZ Maros megyei tanácsosa is volt. A már említett igazgatótanácsi határozat alapján egyszer már felfüggesztették három évre emiatt a tisztségéből. Ezt követően Brassai Zsombor 2005. június 15-én keltezett levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről. Ennek eredményeképpen Ötvös József marosvásárhelyi esperes kérte a fegyelmi eljárás újratárgyalását, és a határozat megsemmisítését. A mostani átiratban az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsa „megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, a tiszteletes provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik. Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is. ” /Lokodi Imre: Keresi a szálkát az erdélyi református egyházkerület? „Fellázadt” az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége ellen Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Amikor az egyházi emberek közéleti-politikai szerepvállalásáról van szó, mindig tekintettel kell lenni a kelet-európai régió különleges körülményekre. A kommunista rezsimek évtizedei alatt az egyházak valamiféle menedéket nyújtottak híveiknek a szellemi elnyomás ellen. Az akkori bizalom emléke miatt a posztkommunista országokban az egyház ma sokkal jobb népszerűségi mutatókat ér el, mint például Nyugat-Európában. Elég Lengyelország Jerzy Popieluszkójára vagy II. János Páljára gondolni, vagy a magyarok Mindszenty bíborosára, akik meghatározó egyéniségei voltak egyben a római-katolikus egyháznak és a totalitarizmus elleni harcnak is. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének a romániai magyar közéletben folyamatosan jelen van. A másik, az erdélyi egyházkerület püspöke viszont összeférhetetlenné nyilvánította a papi hivatást a közéleti szerepvállalással. Későbbi azután politikai jellegű állásfoglalásokat tett. Salamon Márton László, a lap főszerkesztője elítéli ezt a magatartást: bort iszik, és vizet prédikál. /Salamon Márton László: Bor és víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Június 18-án országszerte 228 000 nyolcadikos gyerek kezdte el a szokásos szakaszzáró, közismertebb nevén kisérettségi vizsgát. Kolozs megyében 6 509 gyerek végezte el idén a nyolcadik osztályt, a magyar iskolákban végzettek száma 766. Kolozsváron 425, kisebb városokban 156, míg vidéki iskolákban 185 tanuló állt rajthoz. /Nagy-Hintós Diana: Nem volt túlságosan nehéz a román írásbeli vizsga. Bizakodó diákok és tanárok a kisérettségi első napján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A román nyelv és irodalommal megkezdődnek a VIII. osztályt végzettek országos záróvizsgái, amelyek eredményétől függően a tanulók közép- vagy ipari iskolában folytathatják tanulmányaikat. A nyolcadik osztályt végzett diákok országos tesztjére Fehér megyében összesen 120 magyar tanuló jelentkezett vizsgára, közülük 57-en a Bethlen Kollégium végzettjei. Több mint 4400 diák vett részt Hunyad megyében a képességvizsgán, közülük 63-an a magyar tagozaton végezték a nyolcadik osztályt: 33-an Déván, 16-an Vajdahunyadon, 6-an Lupényban, 5-en Vulkánban, 3-an pedig Petrozsényban vizsgáznak. Temes megyében nyolcezernél valamivel több nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a képességvizsgákon. Ebből 79-en magyar tagozaton fejezték be az általános iskolát – tájékoztatott Kiss Ferenc tanfelügyelő (tulajdonképpen 89-en jártak magyar nyolcadikba, de tízen megbuktak valamilyen tantárgyból, így ők nem vehetnek részt a teszteken). A tanulók közül 69-en a Temesvári 12-es számú Általános Iskolában létrehozott központban vizsgáztak, három igazfalvi diák a facsádi líceumban, a nagyszentmiklósi magyar tagozat hét tanulója meg a helybéli 2-es számú általános iskolában. /Megkezdődtek az országos záróvizsgák. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Kertészeket képeznek a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskolában. Egyre nagyobb sikernek örvend a Nagyvárad melletti Borson három évvel ezelőtt beindított, magyar nyelvű szakközépiskola. Az iskolában jelenleg 75 tizenegyedikes diák tanul; az első tizenkettedik osztály jövő nyáron végez. /Gergely Gizella: Iskolások konkrét tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa, gazdag a kulturális kínálat. Nagyszeben egyetlen magyar tannyelvű gimnáziumi osztályában idén hat diák végzett. A jövő évben egyetlen végzős sem lesz, ugyanis érdeklődés hiányában nem indult három évvel ezelőtt magyar kilencedik osztály, így nincs tizenegyedikes diák a gimnázium magyar tagozatán. Dicséretes, hogy Nagyszebenben és környékén négy évvel ezelőtt akadt hat család, amelyik fölvállalta, hogy akár ingázás árán is, magyar tannyelvű gimnáziumba íratja gyermekét, azonban gyakorlatilag tizenkét év magyar iskola után ezek a gyerekek nem beszélnek jól magyarul. Ez az irodalomtanár munkáját is minősíti. A tanárok ugyanis gyönyörű magyar nyelvet használtak egymás közötti beszélgetésük során is. A kicsengetési ünnepség záróakkordjaként az osztályfőnök-történelemtanár Kós Károly Kiáltó Szó című írását olvasta fel. Igen találóan. Mert kiáltó szó volt az is, hogy Nagyszebenben négy évvel ezelőtt hat család csak azért is ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke anyanyelvén tanuljon. /Forró-Erős Gyöngyi: A kulturális főváros és a Kiáltó Szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

A csíkszeredai KALOT Egyesület elődjének, a KALOT Mozgalomnak példáját követve ma is különböző képzési lehetőségeket biztosít a fiataloknak és érdeklődőknek. Többek között vállalkozói, közösségvezetői, idegen nyelveken való társalgási, gyöngyfűzői és digitálisfotó-kurzusokat szerveztek, nemsokára rajtol a népi szobrász- és faragótábor. /Antal Ildikó: Objektíven innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Csató Béla római katolikus főesperes a marosvásárhelyi közélet ismert személyisége, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával a város díszpolgára cím megkapta. Hamarosan elhagyja marosvásárhelyi gyülekezetét, új megbízatás várja. Csató Béla úgy érzi, hogy benne a tüzet, a lelket Márton Áron püspök gyújtotta meg. Ő tanította meg, hogy a népünkért fel kell vállalni a munkát. Az egyik nagy megvalósítása a Deus Providebit Ház, Marosvásárhelyen léteznie kell egy szellemi kisugárzó központnak. Eddig meg kellett teremteni egyfajta infrastruktúrát, így plébániák létesítését. Most kezdődik el a legutolsó templom építése az Egyesülés negyedben. Nagy álma volt a katolikus egyetem, ez nem valósult meg, de ennek a szellemiségéből született ez a ház, ahol a Sapientia megkezdhette marosvásárhelyi működését. Csató Béla engedelmeskedik az érseknek, mert a katolikus pap engedelmességi fogadalmat tett, de az elhelyezés ténye bántja őt. /Makkai János: „Bennem a tüzet Márton Áron gyújtotta meg”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Kiskászon Kézdiszentlélek egy része, egy utcája. Kiskászonnak a 2002. évi népszámlálás idején 290 lakója volt, s szinte hihetetlen, hogy 1910-ben 1217 személyt tartottak nyilván. Három esztendeje ígérgeti a kiskászoniaknak a szentléleki tanács, hogy rendezteti a falu borvízkútját és környékét. Nagyon sokan, az egész környék ide jár borvízért. Kitűnő az összetétele, gyógyvízként is használható. Most már rendezni fogják, mélyítik majd a forrás levezető árkát. – Gergely Sándor, a kiskászoniak fiatal tanítója nyolc gyermeket oktat. Pénzt tartalékoltak a falu kis iskolájának korszerűsítésére. A falu idegenforgalmi látnivalója a Búcsújárók emlékháza. A közelben a Perkő-hegy kápolnája, egykori Szent János templomos emlékhely, a Perkő vára, Szent István-napi búcsúkat tartanak, de ott vannak Cecevárának romjai, s a környék népviselete, népi hagyományai sem ismeretlenek. Kiskászonban két alkalommal lehet több turistát látni: a csíksomlyói búcsú idején és Szent István napján, amikor a hívők ezrei lepik el a Perkőt. /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú előtt Kiskászonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az 1956-os forradalom két háromszéki résztvevőjének ítélt oda emlékérmet Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A 68 éves sepsiszentgyörgyi Keresztély Ferenc és a 65 éves baróti Bede István tiszteletére szervezett ünnepségen, a Kovászna megyei önkormányzat tanácstermében június 18-án Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja nyújtotta át az emlékérmeket. /Kovács Zsolt: Emlékérem az ‘56-os hősöknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Évről évre kevesebben emlékeznek 1951. június 18-ra, arra a napra, amikor a bánsági deportáltak első csoportjával megindult a hatvan marhavagonból álló szerelvény a Baragánba. Az ország egyetlen vidékéről sem vittek el annyi ártatlan embert, családot, mint Temes és Krassó-Szörény megyéből. Itt nemcsak az úgynevezett kulákokat – telepítették ki, hanem a földhöz ragadt szegény embert is, akinek a véletlen folytán a határ túl oldalán, Jugoszláviájában rokona volt. Ráadásul a szörnyűséget átélt családok a baragáni kényszerlakhelyek megszüntetése után sem térhettek vissza otthonukba, a saját falujukba, mert továbbra is megbízhatatlannak tartotta őket a rendszer. Idegen településeken, idegen környezetben, idegen emberek között kellett új életet kezdeniük. A Baragánban töltött bizonytalan öt esztendő a legtöbbjüknek egész életre szóló lelki traumát okozott. Az első telet földbe ásott szalmakunyhókban vészelték át a bánsági kitelepítettek. A találkozón Silviu Sarafolean, a Volt Baragáni Deportáltak Egyesületének temesi elnöke elmondta, hogy jelenleg a legfőbb feladatuknak a még létező dokumentumok összegyűjtését tekintik. Levéltár létesítése, és átfogó dokumentumkötet kiadása szerepel a munkaprogramjukban. /(S.): Baragáni deportáltak találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

A Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/ munkatársai a Helyi értékek feltárása és megőrzése elnevezésű program részeként ellátogattak Székelyderzsbe, melynek során néprajzi gyűjtésre vállalkoztak. Két évvel ezelőtt hasonló céllal indultak Homoródalmásra, festett bútorok után kutatva. Derzsen is régi festett bútorokat kerestek, azok motívumainak feltárására vállalkoztak. Bencze Ilona egyesületvezető mellett ott volt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Ivácsony Zsuzsa magyar-néprajz szakos tanár, valamint néprajzos tanítványai, Szabó Károly, a Városi Könyvtár igazgatója, Bencze Margit néprajzos és Vajda Ildikó, a Kuckó munkatársa. A néprajzi gyűjtés házról házra zajlott, festett bútorokat örökítettek meg a fényképezőgép segítségével, ugyanakkor régi családi fényképeket is gyűjtöttek az út során, melyet az udvarhelyi múzeum részére szereztek be. A munka eredménye, akárcsak a homoródalmási kiadvány – Homordalmási bútorfestők nyomában címmel publikálták, és motívumokat, kifestésre alkalmas motívumrajzokat tartalmazott –, egy könyvben jelenik majd meg augusztusban. Ez a derzsi bútorfestésben alkalmazott motívumokat mutatja be. Jelenleg a begyűjtött anyagokat vizsgálják. A gyűjtés alatt körülbelül 20-25 padot találtak, és kendőszeget. A padok talán azért maradtak meg a faluban, , mert nagyságuk miatt (több, mint három méteresek) nem szállították el a kereskedők. /Barabás Blanka: Derzsi motívumkincs egy tarsolyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, temesvári egyetemi tanár alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron, a CAlina magángalériában. A tárgyszobrászat jeles alkotója ez alkalommal szimbolikus kisplasztikákat, minimalista kivitelezésű jel-szobrokat állított ki. A fából faragott, lényegre törő, tömör kisplasztikák többsége monumentális alkotások, épületek, emlékművek makettjének igényével készült. /Szekernyés Irén: Kocsis Rudolf szobrai a CAlina Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Miholcsa József egyéni kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikákkal, fém domborművekkel mutatkozik be a közönségnek. /Antal Erika: A történelmi érdeklődésű szobrász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Wagner Péter Szászföldet bemutató grafikai tárlata látható Kolozsváron. Elsősorban a magyar vonatkozású emlékeket, a magyar zenét és táncot, a magyar falvakat, templomokat és házakat keresték Erdélyben. – „Mint építészhallgató és az építészettörténet nagy rajongója azonban nem mehettem el az erdélyi szász városok és az erődtemplomok mellett” – írta Wagner Péter építész, grafikus A szászok földjén Erdélyben /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című albuma előszavában. A kiadvány grafikáinak egy része a kolozsvári Reményik Sándor Galériában tekinthető meg. /Rostás-Péter Emese: Házak, templomok változó időben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Gazda József a Tűz októbere című interjúkötetét mutatták be június 15-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A meghívott másfajta megközelítésben beszélt az 1956-os forradalom eseményeiről. A kötet alulnézetből láttatja a kommunista megtorlást, elhelyezi térben és időben, ami történt. A meghívott beszámolt utazásairól, élményeiről, a magyar emigránsokkal való kapcsolatteremtésről. Gazda József elmondta, a téma már az 1970-es években foglalkoztatta, a gyűjtési folyamat, a beszélgetés az emberekkel ekkor kezdődött el. Ezek a munkák nem is interjúk, inkább beszélgetések, állapította meg a szerző. Jaj mik történtek, jaj mik is történtek című kötete, amely 1997-ben látott napvilágot 1100 ilyen beszélgetést tartalmaz. Javarészt ezek a munkák a Ceusescu-korszak idején készültek. Nagyon kevés interjúalanya zárkózott el a beszélgetéstől, készek voltak nyilatkozni ‘56-os élményeikről. /Varga Melinda: Kegyetlenül őszinte kötet 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./