Duna-menti közös történelmünk máig is legérzékenyebb fejezete 1848-49. Köztéri tábla hirdeti Kolozsváron, a Biasini-ház falán, Petőfi Sándor emléktáblája alatt 1848-49 román áldozatainak állítólagos mérlegét: 40 000 halott, 240 felégetett és elpusztított falu. Ezt a magyar nemesi önkény számlájára írják (különben egész nemzetként is megkapjuk a magunkét, például Baba Novac szobrának uszító feliratán). Ezzel szemben az osztrák császári felmérések szerint a román áldozatok száma 4425 fő. 1857-ben, egy másik statisztika szerint 5405 személy. Utóbbi forrás 18 ezer főre becsülte Erdély lakosságának a teljes veszteségét. Összesen 18 ezer áldozat, csatákban és csatákon kívül, ebből 40 ezer román! És ezt 2007 nyarán, Kolozsváron szó nélkül tudomásul vesszük. Nem hivatkozunk bécsi, pétervári, pesti és hazai levéltárak anyagainak az összevetésére. Egy szava sincs hozzá a „jogvédő” politikának, vállukat vonogatják a megszólított civil szervezetek: „nem jött el még erre az idő”. A július elejére esedékes román-magyar konzultáció napirendjén az ilyen köztéri feliratok eltávolítása még véletlenül sem szerepel. /Krajnik-Nagy Károly: Itt az idő! Vagy ráérünk arra még? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

”Hogy mi történt 1956-ban? Hogy mi történt? Megkérdeztem az embereket. Tégedet, őt, őket. Titeket kérdezlek meg, nemzettársaim. Titeket, magyarokat itt és ott, szerte a nagyvilágban. Mert ötvenhat általad, általam, általunk, általatok vált sorsunk részévé. ” Ez áll a fenti alcímmel napvilágot látott ‘56-os könyv, Gazda József A Tűz októbere – 1956 magyar sorsokban /Püski Kiadó, Budapest/ címet viselő könyvében, melyet a kolozsvári Bulgakov kávéházban mutatott be június 29-én Benkő Levente. Gazda József nemcsak a kárpát-medencei ‘56 kronológiáját tekinti át részletesen, hanem el is helyezi térben és időben az eseményeket. Végigkíséri, hogyan roppantották össze a magyarság gerincét a XX század második felében. „Alulnézetből” mutatja be a forradalom és szabadságharc eseményeit és a kommunista diktatúrát, azaz „oral history”-val egészíti ki a krónikát, a levéltárakból hiányzó történeteket és sorsokat ismertet. „Bár a vallomás-mozaikkockákat igyekeztem a történések időbelisége és színhelye szerint egybefűzni, e könyv célja elsősorban mégsem ezerkilencszázötvenhat eseményeinek a dokumentumszerű, hiteles felidézése. Inkább egy nagy betekintés a lelkek birodalmába. Egy nagy betekintés azokba a sorsokba, melyek valamiképpen ötvenhat függvényében alakultak, formálódtak” – mutatta be a könyvet maga az író, aki nemrégen ünnepelte hetvenedik születésnapját. A most bemutatott közel hatszázötven oldalas könyv háromszáz egykori 56-os sorsát ismerteti (megszólal köztük Wittner Mária és Rácz Sándor is), ezen történetek begyűjtéséhez a fél világot bejárta a kutató, azokat a helyeket, ahol elűzött szabadságharcosaink élnek. Gazda József keserűen jegyezte meg: magyarnak lenni csak a Kárpát-medencében jelent hátrányt vagy szégyent, legfőképpen a Csonkaországban. Könyvének előszavában így ír a szerző az 56-osokról: „A nemzet története: szenvedések története. De e szenvedések nélkül mit érne a lét? Mit érne a nemzet? A magyar lét részévé vált történelme során a szenvedés. Ti sem voltatok különbek, kedves barátaim, ti, e könyvben megszólalók, mint a tatárjárás korának népe, mint a török hódoltság korának a népe, a nagymajtényi síkon letört zászlónak a népe. Mint Kossuth és Széchenyi népe. Mint Trianon népe. Néha felemeljük a fejünket, felkelünk a szenvedések ellen, és szenvedéssel fizetünk érte. És mégis: mennyivel szebb így, mint sorsunkba beletörődve élni. Valahogy így tudtunk megmaradni is. ” /Bagoly Zsolt: Gazda József, megmaradásunk krónikása. 1956 magyar sorsokban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

Bemutatták Kolozsváron Marosán Tamás Legyőztem az egészséget! /Grinta Kiadó, Kolozsvár című humoreszk-kötetét. Az utóbbi húsz-harminc év kultúrájában ritkaságnak számít a jó humorista – jelentette ki Bréda Ferenc, az est moderátora. Ezt a műfajt Bajor Andor, Sinkó Zoltán művelték régebben, most pedig Marosán Tamás első kötetével jelentkezett. Marosán Tamás 1996 és 1997 között a Mutáns című szatirikus lap társszerkesztője és kiadója volt. 1999 és 2006 között az Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa. A Kolozsvári Rádió Körhinta műsorának külső munkatársaként is dolgozik. /Varga Melinda: A humor fékpedálja az Angyalokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Az Alkotmánybíróság legújabb döntése nyomán Ion Iliescu államfő fellélegezhet: egyelőre nem vizsgálják ki a bányászjárás ügyében. Az alkotmánybírók úgy döntöttek, hogy alkotmányellenes a törvénykönyv azon szakasza, amely a katonai ügyészek illetékességére vonatkozik olyan ügyekben, amelyekbe tisztek mellett civileket is vizsgálnak. /Iliescu fellélegezhet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Furcsa cikkek sorozata jelenik meg a bukaresti román sajtóban. Traian Ungureanu írta a minap a Cotidianulban, hogy „friss projektre van szükség”, amelynek kezese Traian Basescu legyen. Vladimir Tismaneanu pedig úgy fogalmazott, az új politikai erő „a harmadik köztársaság szövetsége” kellene hogy legyen. A Traian Basescut tömjénező, Gabriel Liiceanu köré csoportosult bukaresti értelmiségiek támogatják az új politikai mozgalom létrehozását. A Basescu testére szabott új alkotmányt Vladimir Tismaneanu politológus és Gabriel Liiceanu filozófus vezetésével dolgozná ki a szóban forgó értelmiségiek csoportja. Liiceanu kijelentette: Romániában az elnöki rendszert kell meghonosítani, s nem kell félni attól, hogy ez esetleg diktatúrához vezetne, mert ez a mai Európában már elképzelhetetlen. Az alapelv egyszerű: egy nemzet, egy párt, egy führer. Orbán Viktor polgári körös populista politikai tervéből merítenek ezek? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. /Tibori Szabó Zoltán: Jön a populista köztársaság? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) nevű obskurus kiadvány március 27-i keltezésű számában megjelent Florin Ardeleanul „Mit akarnak a székelyek? Mi nem tetszik nekik? Azt tanácsolom, hogy maradjanak csendben!” című cikke ellen. A cikk gyűlöletre-erőszakra uszítva nyíltan támadja a magyarságot. Kifejti, hogy a szent román földre jöttek Attila jövevényei, a pogány vallású, istenfélelem nélküli, anyátlan-apátlan nép. Rosszlelkű, gonosz semmirekellő nép, mindenhonnan elűzték őket, de a toleráns és istenfélő románság befogadta őket. Egy részünk itt telepedett le, a többi elment az ördögbe (sic!) a pannon síkságra, amelynek egy része szintén a románoké volt. A székelyek a románok torkára teszik a kést, és el akarják űzni a románokat. Autonómia kell nekik, a pénzt pedig Bukarestből kapják. A cikkíró megrótta az 1990 utáni kormányokat, amiért megengedték, hogy ide jusson a helyzet. A cikkíró mondata kimeríti a Büntetőtörvénykönyv néhány cikkelyét: „vajon miért nem adunk nekik néhány bombát, négyzetméterre számítva, hogy nyugtassuk meg őket?” Azt javasolta, hogy kerítsék be a magyarokat, hogy csak útlevéllel, 600 eurós, tíznapos vízummal mehessenek Romániába. A holokauszt borzalma után a xenofóbia egy bizonyos hangnemet már nem engedhet meg magának. A Szabadság munkatársa reméli hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megteszi a kötelességét, fellép az ilyen sorok szerzője ellen és a lap ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Illetékesek, figyelem! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Június 21-én kezdődik Kisvárdán a XIX. Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A június 21-e és 30-a közötti magyarországi rendezvényen 26 előadást láthat a közönség négy szomszédos ország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna 14 magyar színházának, továbbá a kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetem, valamint az Újvidéki Színművészeti Akadémia művésznövendékei előadásában. A június 21-én tartandó ünnepélyes megnyitó után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Gombrowitz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatja be. /Köllő Katalin: Rajtol a kisvárdai színházfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

A román belpolitikai helyzet aktualitásai mellett uniós ügyekről és a magyar-magyar kapcsolatok tervezett eseményeiről folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével június 19-én Budapesten. Markó Béla és Gyurcsány Ferenc kölcsönösen tájékoztatta egymást a magyar és román belpolitikai fejleményekről és áttekintették a következő őszi magyar- román kormányülés előkészületeit. A felek szót ejtettek a felkészülésről a kisebbségi vegyes bizottság július 3-i ülésére. A két politikus megvitatta a romániai magyarság anyaországi támogatását és értékelték a támogatáspolitikai rendszer – elsősorban a Szülőföld Alap – működését. /Gyurcsány Ferenc megbeszélése Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi marosvásárhelyi ülésén. Markó párbeszédet ajánlott mindenkinek, aki hajlandó prioritásokról, célokról és programokról tárgyalni. Így Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének is. A Szabadság megkérdezte erről Tőkés László véleményét. „Markó Béla gyakorlatilag a mi ajánlatunkra válaszol, hiszen mi ezt már 2004 januárja óta szorgalmazzuk. A párbeszédet nem Markó Bélának kellene ajánlania, hanem neki kellene elfogadnia tőlünk” – reagált a püspök. Az erdélyi sorskérdésekről kellene tárgyalni, a magyar egyetem, az autonómia, a szórvány vagy a csángókérdés, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása stb. Ennek érdekében Tőkés László jelezte, június 30-án Marosvásárhelyen Erdélyből Európába címmel fórumot hívnak össze. Meghívják mindazokat, akik fontosnak tartják a közélet és közképviselet megújulását. Tőkés László hangsúlyozta, a magyar érdekvédelem súlyos helyzetbe került a május 19-i referendum nyomán. A népszavazás szinte megpecsételte az RMDSZ sorsát, ebből a helyzetből kell megtalálni a kiutat. Az RMDSZ nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Románia bekerüljön az EU-ba, most pedig már nincs szükség rá. Ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe nem lett volna szabad beletáncolni. Ezért valakik felelősek. A megoldás: tisztulás, megújulás, összefogás. /Papp Annamária: „Tisztulást, megújulást, összefogást!” Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Lesújtó cikket közölt a Romania Libera június 18-i számában Tom Gallagher, a nagy-britanniai Bradford Egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke (Ethnic Conflict and Peace) tanszékének vezetője, akinek szakterülete a délkelet-európai posztkommunista államok fejlődése, és rendszeresen látogat a régióba. Az RMDSZ alkonya című írásában kifejtette: az RMDSZ veszélyesen kezd hasonlítani az olyan nacionalista mozgalmakra, mint amilyenek Milosevics idején Szerbiában voltak. Szerinte az RMDSZ hanyatlása nyilvánvaló. A szervezetet hataloméhes érdekcsoport irányítja. A szerző elismeri, 1990-ben még progresszív közép-európai politikai erőként írta le a szövetséget, mely elkötelezte magát amellett, hogy a román politikai élet dzsungelében rendet teremtsen. 2003-ban jött rá tévedésére, amikor Frunda György mindenféle zavaros kifogással állt elő, mondván, a politikai elit vagyonának független vizsgálata fölösleges. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Gyurcsány Ferenc kormányfő Brüsszelben Magyarország és a közép-európai térség helyzetét elemezve elmondta: közös illúzió volt, hogy a kommunista múltból a demokratikus jelenbe vezető átmeneti időszak könnyebb és rövidebb lehet. Gyurcsány brüsszeli előadásával egy időben kiderült, hogy a kormányfő: a Magyar Köztársaság egyik legrangosabb kitüntetésére javasolta elődjét, az 1956-ban a magyar forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmista, pufajkás Horn Gyulát. „Na és?” – lehetne mondani Horn szállóigévé vált, pufajkás múltját firtató kérdésre adott válaszát. „Na és?” – tenné fel a kérdést Horn elvbarátja, Ion Iliescu is, aki szintén a törvényes rend védelmére hivatkozva hívta be 17 évvel ezelőtt Bukarestbe a bányászokat. Gyurcsány Ferenc sohasem fogja megérteni, hogy a Horn és Iliescu okozta traumákat – többek között a bábáskodásuk alatt 1996-ban megszületett román–magyar alapszerződést – a két ország társadalmának jelentős része nem képes megemészteni, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Illúziórombolók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Az RMDSZ közbenjárására a kormány 67 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek hagyott jóvá összesen 7 633 000 lejt. A Tanügyminisztérium költségvetéséből elkülönített összeget az iskolák, óvodák felújítási munkálatokra fordíthatják. /7,6 millió lej magyar tannyelvű tanintézeteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

A Romániában már több mint egy évtizede kutató magyar történész, Varga Andrea azt kéri, hogy rehabilitálják az 1956-os magyarországi forradalom egykori romániai szimpatizánsait, elítéltjeit és kivégzettjeit. Emlékeztetett arra, hogy június 26-án lesz Teodor Margineanu, a 25 éves „ismeretlen hős” kivégzésének ötvenedik évfordulója. Margineanu 1956-ban a Szabad Európa Rádió kommentárjait hallgatta az eseményekről, ő is hasonló mozgalomról álmodott. Rábeszélte tizenkét sorkatonatársát és a helyi tanítónőt, hogy forradalmi tanácsot hozzanak létre. Úgy gondolták, hogy december 19-ről 20-ra virradó éjjel maguk mellé állítják a besztercei borgóprundi laktanya tisztjeit, majd az ottani páncélos hadosztályt is. Kolozsvárra tankokkal vonultak volna be, hogy az egyetemistákat és a környékbeli parasztságot is szolidaritásra bírják. A hadnagyot 1957. június 26-án a román kommunista igazságszolgáltatás kivégeztette. Varga Andrea szerint erről a hősről és romániai sorstársairól semmit sem tudnak Magyarországon és Romániában az emberek. /Román ötvenhatosok rehabilitálását kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Brassai Zsombort, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnökét, székelykövesdi lelkészét az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége felszólította, nyilatkozzon arról, hogy milyen politikai tisztséget tölt be, az egyházkerület igazgatótanácsa 2003-ban ugyanis hozott egy határozatot, mely szerint a kerület református lelkészei nem tölthetnek be politikai funkciót. Ennek a döntésnek a következményeként Brassai Zsombor lemondott megyei tanácsosi mandátumáról. Azóta az egyházkerület vezetősége valamint Pap Géza püspök nyilvánosan állást foglaltak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke támogatásáról a közelgő európai parlamenti választásokon. Felmerülhet a kérdés: miért nem szabad egy papnak politizálnia, ha a püspök nyíltan megteszi? Brassai Zsombor kifejtette, az egyházkerület vezetői olyan mozgósító kampányt indítottak be Tőkés László EP-jelölésének támogatására, amiben felhasználták az egyház struktúráját, apparátusát, szerinte kényszerítették a tisztségviselőket az aláírásgyűjtésre. Brassai szerint az ellene indított támadás politikai jellegű. /Bálint Zsombor: Látszat és valóság skizofréniája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

A Marosvásárhelyi Napok keretében díszpolgári címet és Pro Urbe kitüntetést adnak át a város jeles személyiségeinek. A magyar kitüntetettek: Csató Béla főesperes, dr. Horváth Attila tanár, Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató. Pro Urbe-díjat vett át az Amerikai Egyesült Államokba emigrált Bálint József. Csató Bélát /sz. Csíkszereda, 1944. máj. 26./ Gyulafehérváron 1967-ben szentelték katolikus pappá. 1992 óta Marosvásárhelyen plébános, 1997 óta főesperes. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ 1944-ben doktorált vegytan-fizika és ásványtanból. 1948-ban egyike volt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalapítóinak. A tanügyi intézményből 1952-ben elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. 1960-ban részt vállalt a hároméves Tanárképző Főiskola megalapításában, ahol hosszú évekig tanszékvezető, majd a fizika-kémia és a matematika szak dékánja volt. Weszely Tibor professzor /sz. Brád, 1936. jan. 16./ 1959-ben a Bukaresti Egyetem matematika karán diplomázott, majd 1971-ben megszerezte a matematika doktora címet. Több oktatási intézetben tanít: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban, a Tanárképző Főiskolán, a Sapientia Egyetemen, valamint a rabati (Marokkó) Al Laymoune Középiskolában. Weszely professzor 31 tudományos dolgozat, két egyetemi kurzus, 8 kézikönyv és monográfia szerzője, több mint 80 szaklapban jelentek meg írásai. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak és Pro Urbe-díjakat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Háromszék egykori és főleg mai hírességeinek számbavétele folyik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója (2007. augusztus 17-20.) előkészítése ürügyén. Sylvester Lajos tapasztalhatja, „milyen keveset tudunk egymásról, illetve a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott földijeinkről”. Hetekkel ezelőtt vette észre, hogy az árapataki születésű Dávid Gyula szerkesztő, irodalomtörténész, sokkönyves szerző, vagy a nyujtódi származású Antal Árpád kiváló egyetemi tanár kimaradtak a háromszékiek névsorából. Hiába az újság, a rádió, a televízió, az internet, ha nincs a közösségnek olyan szellemi mindenese, aki nyilvántartsa az értékteremtő elszármazottakat. Vannak még, akik figyelnek az értékekre, Kisborosnyón Damó Gyula tanító vagy Szentkatolnán Bakk Pál és dr. Borcsa János, Uzonban Széplaki Károly és társai mindig segítenek, ha nevezetes évforduló következik. Komollón többen is elújságolták, hogy falujuk szülötte, dr. Dimény Imre (sz. 1922. szept. 3.), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a debreceni, a gödöllői és a Pannon Agrártudományi Egyetem díszdoktora, az agrárökonómia nagy hírű szaktudósa, professzor emeritus, volt mezőgazdasági miniszter az idei március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át Sólyom László köztársasági elnöktől. A Széchenyi-díjas professzor emeritus tizenhat gyermeket szülő komollói édesanya családjából származik. (Ma már van olyan falu, amelynek az összlakossága ennyi.) Dimény Imre 1945-ben agrármérnöki diplomával kiment Magyarországra, 1951-ben bekerült a minisztériumba. 1954-ben Debrecenbe ,,száműzték”, de egy év múlva újra Budapestre hívták. 1967-ben ő lett a mezőgazdasági miniszter. 1975-ben mint a mezőgazdasági reformok egyik motorját távolították el ― későbbi pályájának alakulását tekintve a legjobbkor ―, ettől kezdve tudását az egyetemi oktatásnak, oktatásszervezésnek és a tudományos munkának szentelte. Dimény Imre önkritikus. Az erőszakos téeszesítések, padlásseprések időszakáról mondta: Bár nem azonosult a történtekkel, keveset tett ellenük. /Sylvester Lajos: Dr. Dimény Imre az asztalfőn (Széchenyi-díjas professzor emeritus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

A berecki templom műemlék értékű. A Toro Impex Kft. építőcsoportja megjavítja, újrafesti a falakat a hívek közadakozásából, de példaértékű az is, hogy az ortodox vallású román templomszomszéd is belepótolt a javítás kiadásaiba. Tibád Sándor nyugdíjas történelemtanár megírta a berecki templom és egyház történetét, a vaskos kötet kiadását a hódmezővásárhelyi önkormányzat, Bereck és Ojtoz állandó patrónusa vállalta. Megújul a templom, de ami legalább ennyire fontos: nemsokára megerősödhet a bereckiek hite egyik pedagógus szolgájuk szorgalma és szülőföldszeretete révén. /Sylvester Lajos: Berecki templomfelújítók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Június 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában bemutatták a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötetet és Szász István Tas Beszédes hallhatás Avagy három Hitel és ami utána következett című, a kolozsvári Hitel című folyóirat történetét feldolgozó kiadványt, a Kriterion Könyvkiadó szervezésében. Az antológia szerkesztője Egyed Emese, a verseket Katona Éva válogatta. Szász István Tas szülei adtak otthont annak idején a Hitel szerkesztőségének. /(köllő): Versantológia és Hitel-történet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Június 15-én a 100 éves Gyergyószentmiklós... az élő város címmel szervezett előadás-sorozat keretében Bákai Magdolna, a könyvtár igazgatója mutatta be dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb, Gyergyói örmények könyve című kétkötetes munkáját. Az örményekről szóló két kötetet azért kellett megírni, mert Gyergyószentmiklós történetéből hiányzik, fogalmazott a szerző. Dr. Garda Dezső legújabb, tizenharmadik könyve biztos forrásmunkaként ajánlható. Kimutatások, grafikonok, táblázatok, magyarázatok teszik teljessé azt a krónikát. A könyv következő bemutatója a Pro Art Galériában június 24-én lesz, a Görög Joachim Társaság és az Ora International szervezésében. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyói örmények könyve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 21. – 25. sz. / 

Markó Béla bejelentette: július 3-án lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. Hangsúlyozta, az RMDSZ határozottan támogatja az EP-képviselők által benyújtott, az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaállítását szorgalmazó kezdeményezést. Arra emlékeztetett, az RMDSZ-nek már 1990-től kezdve egyik fontos célkitűzése volt az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte a kormánynak nincsenek eszközei egy önálló magyar tanintézmény létrehozására, de kezdeményezni tudja azt, hogy módosítsák az oktatási törvényt oly módon, hogy az lehetővé tegye a magyar egyetem létesítését. /Az RMDSZ kiáll az EP-képviselők kezdeményezése mellett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Negyvenegy EP-képviselő csatlakozott ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az RMDSZ három európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla felkérte az EP-t, javasolja a román hatóságoknak, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraalapítása érdekében. A reakciók nem maradtak el. A demokrata EP-képviselők a Tariceanu-kormány lemondását követelték, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig úgy vélte, az RMDSZ-nek távoznia kell a koalícióból, mert a kormány politikájával ellentétes törekvései vannak. A Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) újabb RMDSZ-ellenes jelentést fog küldeni az EP-be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kapcsán – fenyegetőztek. /Brüsszelben népszerű a Bolyai Egyetem újraalapításának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Gáncsolja a képviselőház Eckstein-Kovács Péter szenátor törvénykezdeményezését, amely a ciántechnológia betiltását célozza a román bányászatban. A szenátus jóváhagyta, hogy sürgősségi eljárással tárgyalják a tervezetet, a képviselőház állandó bizottsága azonban nem. /Sz. K. : Nem sürgős a T. Háznak a ciántechnológia betiltása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Kereken ötéves rekordot döntött meg június 21-én a lej–euró árfolyam, amely 2002. június 20-a óta először törte át a 3,2 lejes szintet, az amerikai dollárral szemben pedig hat éves és kilenc hónapos (2,3911) árfolyamrekordot döntött. „Ez kimondottan a piaci erők hatása” – nyilatkozta Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja. /Pszichológiai határon túl: ötéves csúcsot döntött a lej. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Tőkés László jelöltségét támogató szervezetek vezetőinek jövő heti találkozóján vélhetően terítékre kerülhet az a javaslat is, hogy királyhágómelléki református püspök az európai parlamenti választásokon esetleg az RMDSZ-listán induljon, mondta Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. Tőkés László a hat szervezet – az EMNT, SZNT, MPSZ, MPE és MIT – véleményétől teszi függővé azt, hogy elfogadja-e, ha a szövetség helyet ajánl fel számára a választási listán. Szilágy közlése szerint az Erdélyből Európába című, június 30-i marosvásárhelyi fórumon „az erdélyi közéleti válságból való kilábalás lehetőségét” tárgyalják meg a résztvevők. Szilágyi szerint jelenleg az RMDSZ térfelén van a labda az európai parlamenti jelöltlista kérdésében. „Többször jeleztem, hogy minél rendszeresebb párbeszédet kezdeményezek egyházakkal, civil társadalommal, értelmiségiekkel” – válaszolta Markó Béla RMDSZ-elnök arra, hogy lehet-e egyáltalán számítani, hogy a szövetség vezetői és Tőkés László ismét tárgyalóasztalhoz üljön. /Cseke Péter. Gujdár Gabriella: EP-lista: Tőkés nem egyedül dönt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Magyar Polgári Szövetség alelnöke, Tőkés András sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elhamarkodottan állít polgármester-jelöltet a marosvásárhelyi RMDSZ. Erre az európai parlamenti képviselőválasztás után kellene sort keríteni. Ha az MPSZ-nek sikerül bejegyeztetnie magát mint pártot, saját jelöltet indít és szorgalmazza az előválasztást. Tőkés András elmondta, nem akarják befolyásolni a választmány döntését, de tartanak attól, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének akarata érvényesül, Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. Az MPSZ aláírásgyűjtése a szövetség pártként való bejegyzésére július 16-ig tartanak, ha eddig az időpontig nem sikerül összegyűjteni minden megyéből a törvény szabta aláírásszámot, Tőkés András szerint a szervezet vezetése lemond. Az MPSZ nem szeretné, ha megismétlődne a 2004-es választás, amikor Tőkés András szerint Kelemen Atillát jelölték, aki „nem igazán akart nyerni, csak felszínes kampányt folytatott”, és „nem is volt igazán alkalmas jelölt”. /(antalfi): Az MPSZ szerint az RMDSZ elsieti a polgármesterjelölt-állítást Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Több száz határ menti lakos cserélte lakását magyarországi ingatlanra. Odaát ugyanis lényegesen olcsóbbak az ingatlanok annak ellenére, hogy Magyarországon még a kis településeken is előbbre járnak a közművesítés terén. Sokan fel sem adják a munkahelyüket, hanem ingáznak, hiszen a lakások árkülönbsége még ezt is kifizetődővé teszi. A jelenség komoly méreteket öltött már Szatmár, Bihar és Arad megyékben. A Szatmár megyei sajtóban már reklámok is jelentek meg, kisebb magyarországi települések elöljárói ily módon igyekeznek falvaikba vonzani a lakásvásárlókat. Szatmárnémetiből szép számmal települtek már át magyarországi határszéli településekre. „Eladtam a négyszobás tömbházlakásomat 55 ezer euróért, és vettem egy házat odaát az összeg feléért – mondta az egyik átköltöző. Aradon például egy 60 négyzetméteres tömbházlakás 45–50 ezer euróért adható el, a határtól 3 kilométerre pedig már 16 ezer euróért összkomfortos falusi házat lehet venni a magyar oldalon. /B. K. : Elnéptelenedés ellen betelepedőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Az elmúlt 17 esztendő legmélyebb pontján áll az RMDSZ, de ez még nem jelent süllyedő hajót – nyilatkozta Puskás Bálint leköszönő szenátor, aki alkotmánybírói megválasztása miatt lemondani kényszerül RMDSZ-tagságáról és a szövetségben betöltött minden funkciójáról. Kifejtette: minden felelős személynek át kell gondolnia, mit tehetne a magyarság összefogásáért. A mélypont szerinte azzal magyarázható, hogy a szövetség vezetői eltávolodtak az emberektől, többet kellene választóik között lenniük, meghallgatniuk véleményüket, akaratukat. Ebben negatív szerepet játszik az RMDSZ-en belüli tisztséghalmozás is – vélte Puskás Bálint –, nem szerencsés, hogy a polgármester vagy a képviselő elnöki szerepet is betölt. Puskás elmondta javasolni fogja, hogy minden más funkciótól független RMDSZ-elnököket válasszanak. Puskás Bálint lát esélyt a magyar–magyar kiegyezésre, megismételte korábban hangoztatott véleményét: mindenkivel, így Tőkés Lászlóval is tárgyalni kell, a magyar közösség érdekében meg kell találni a közös nevezőt. /Farkas Réka: Búcsú előtti tanácsok (Puskás távozik a politikából). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Sepsiszentgyörgyön a nyolcadikos magyar diákok inkább földrajzból, a románok történelemből vizsgáztak. A magyar gyerekek számára megnehezíti a vizsgát, hogy román nyelven kell tanulniuk ezeket a tantárgyakat. Jobb eredményt érnének el, ha magyarul vizsgázhatnának. /Kovács Zsolt: Magyarul könnyebb volna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Évfordulós tisztelgések, kiállítások és emlékkötetek, konferenciák és koszorúzások évada volt a 2006-os év. A kései utókor tud majd pontos adattárat készíteni a történések és emlékezések teljes köréről. Láthatóvá válik viszont a hiányérzetek lajstroma, az elmulasztott gesztusok univerzuma. A határon túliak 1956–61-es felelősségre vonásáról, meghurcolásáról van szó. Magyarokról és szlovákokról, lengyelekről és románokról, csehekről és ukránokról egyaránt. Romániai látogatása során Sólyom László köztársasági elnök is kitüntetésben részesített három magyar és két román résztvevőt, koszorúzott a snagovi emlékhelyen, találkozón vett részt Kolozsvárott az ‘56-os tetteikért elítélt öregekkel vagy az egykor vád alá helyezett és azóta föl sem mentett más szereplőkkel. A rehabilitálás csupán formális gesztus. Akit életfogytiglan meghurcoltak, annak a rehabilitálás iránti bizalma, ellátottsága dokumentumokkal egyenes arányban csökken a hátrányos helyzetben eltöltött évtizedekkel. Akinek családtagját megvádolták, lecsukták, megkínozták, esetleg kivégezték, lelkiállapota miatt esélytelen szembeszállni a képviseleti intézmények adminisztrációjával. Azoknak, akik ez életutak krónikásai, dokumentátorai, nem lehet megpihenniök. A magyar–román kétoldalú kapcsolatformálás intézményes világában is ki kellene alakítani a közös, munkamegosztásra épülő partnerkapcsolatokat. Voltak kiállítások, kötetek születtek, de ez nem elég. Az egykor megkapott szolidaritást viszonozni kellene. Mert ami román volt a tettekben, kiáltványokban, utcai harcokban és megtorlásban, az nem kis hányadában mégiscsak magyar volt. Egyetemes érték. /Varga Andrea történész: Mitől román, ha magyar? Mert egyetemes? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./