Április 16-án kezdődik meg a hivatalos brüsszeli programja 66 Maros és Kolozs megyei polgármesternek és önkormányzati képviselőnek, akik Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor europarlamenterek meghívására kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek az EU „fővárosába”. Kónya-Hamar Sándor EU-parlamenti képviselő elmondta, valamennyi európai képviselőnek módjában áll évente 90 embert utaztatni az uniós intézmények, érdekek megismertetése, átvétele céljából. Kelemen Atillával úgy határoztak, ezzel a rendelkezésükre álló pénzzel az önkormányzatokat veszik célba. Olyan kapcsolatteremtésre is lehetőség nyílik, amely további együttműködést, befektetések vonzását, kölcsönös tapasztalatcseréket is eredményezhet. Végh József, Vámosgálfalva (Maros megye) polgármestere elmondta, hogy ettől az úttól eredményeiben is konkrétan hasznosítható kapcsolatfelvételekre számít. „Nagyapáink ügyes-bajos dolgaik intézendő azt mondták: felmegyek Pestre. Mi ugyanazon okból egyre gyakrabban azt fogjuk mondani: Brüsszelbe megyünk” – vélte a polgármester. /Bögözi Attila: Brüsszel-néző önkormányzati hazalátás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Országos konferenciát tartott április 14-én Temesváron a romániai szerb közösség. A mintegy 200 küldött mellett számos meghívott – a temesvári szerb főkonzulátus munkatársai, a Temes, Arad, Krassó-Szörény, Mehedinti megyék önkormányzataiban tisztséget betöltő szerb nemzetiségű politikusok, anyaországi küldöttség, a román kormány képviselője stb. – is jelen volt a tanácskozáson. Ezt követően az elnökség ismertette a 2007. évre tervezett kulturális tevékenységet. /(S. J.): Megvitatta közös dolgait a szerb közösség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Egy ideig nem lesznek kolozsvári élő bejelentkezések a Duna Televízióban. A televízió korábbi kolozsvári élő műsorait szolgáltató Videopontes stúdió ugyanis nem írta alá az élő bejelentkezésekre vonatkozó szerződést. „A kolozsvári adások szolgáltatásáról szóló szerződést a Duna Televízió bontotta fel velünk, amikor megkérdezésünk nélkül arról döntött, hogy a Világunk című műsort beolvasztja a reggeli műsorba, délutánonként pedig csak válogatást közöl a reggeli műsorból – jelentette ki Marius Tabacu, a Videopontes stúdió igazgatója. – A mi szerződésünk a péntek délutáni műsor szolgáltatására vonatkozott. ” Marius Tabacu, elismerte hogy anyagi vonatkozásai is vannak a kérdésnek. A Világunk pénteken délután sugárzott 45 perces kolozsvári műsoráért 350 ezer forintot fizetett a Duna Televízió. Úgy vélte, a most felajánlott bejelentkezésenkénti 40 ezer forintos keretből nem lehet műsort készíteni. „Jó ideje veszteségesen működik a cég, saját pályázatok által próbáljuk pótolni a hiányzó pénzt” – magyarázta Marius Tabacu. A Videopontes stúdió munkatársainak a kényelmi szempontjaival magyarázta Cselényi László, hogy a kolozsvári bejelentkezések dolgában nem tudtak még megállapodni. „Sajnálom, mert a Videopontes régi, kipróbált partnerünk – jegyezte meg a Duna Televízió elnöke –, de nemcsak belőlük áll a világ. ” A határon túli élő jelentkezések ügye nem problémamentes. A Duna Televízió híradója közölte, hogy ellehetetlenülhet határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem vállalja át az élő adások sugárzását biztosító optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Cselényi hozzátette, a múlt héten ennek ellenére aláírták a májusban lejáró szerződés meghosszabbításáról szóló elvi megállapodást a kábelszolgáltatást nyújtó Magyar Telekom Részvénytársasággal. /Gazda Árpád: Búcsú Kolozsvártól? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A Duna Televízió infrastrukturális és anyagi feltételeket biztosít arra, hogy a műholdas csatorna segítségével az erdélyi magyarok megmutassák magukat az egész világ nyilvánossága előtt. Azonban elkeserítő, hogy a rendszerváltás után tizenhét évvel még mindig az a helyzet, hogy budapesti pénzügyi támogatás nélkül nem csupán az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozásáról kell lemondani, de még arra sincs saját forrás, hogy heti néhány órás műsort gyártsanak és sugározzanak. Nehéz elhinni, hogy egy másfél milliós közösségben ne lenne meg a kellő tudásbeli és anyagi kapacitás egy ilyen projekt megvalósítására. /Balogh Levente: Mi hiányzik? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A parlament oktatásügyi bizottságában az elmúlt héten megszavazták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a Nagy-Románia Párt 13 képviselője egy olyan törvénymódosítást fog benyújtani a parlamentnek, mely a kisebbségek már kivívott jogait igyekszik megnyirbálni. Az általuk megfogalmazott törvénymódosítás szerint állami támogatásban csak a román nyelvű oktatás részesülhet. Szerintük csak a román anyanyelvű oktatás lehetne ingyenes a jövőben. A kisebbségi nyelvek oktatását oldják meg maguk a kisebbségek magániskolák létrehozásával. /Bágyi: Ingyenes oktatás csak román nyelven. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Intenzív kampányba kezdenek a Rákóczi Szövetség erdélyi tagszervezetei annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű szülők magyar iskolákba írassák gyermekeiket – nyilatkozta Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi szervezetének vezetője, hozzátéve, elsősorban a szórványra és a nagyvárosokra terjesztik ki a kampányt. „Hasonló stratégiát már működtet a Rákóczi Szövetség Felvidéken, ahol a magyar családokban született gyerekek mindössze egyharmada tanul magyar iskolákban” – tette hozzá Ráduly Levente. A kampány beindításáról a Rákóczi Szövetség erdélyi szervezeteinek első regionális találkozóján döntöttek, amelyet a hét végén Szovátán rendeztek. A találkozón részt vett a szövetség központi elnökségének küldöttsége, valamint a 16 erdélyi tagszervezet vezetője. A több mint kilencezer fős tagsággal rendelkező Rákóczi Szövetséget 1989-ben alapították, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse, és hatékonyan részt vállaljon identitástudatuk megőrzésében. /Farcádi Botond: Kampány a magyar iskolába íratásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Nagyenyeden tartotta a hét végén évi közgyűlését az országos Máltai Segélyszervezet. A tervek között felmerült az éjjeli-nappali menedékhelyek létrehozásának kérdése és a mikóújfalusi ifjúsági fesztivál megszervezése. Puskás Bálint szenátor, máltai lovag az uniós csatlakozás utáni változásokkal kapcsolatban elmondta, könnyebb hozzáférni a segélyekhez, mióta megszűnt a vámkezelés, felszabadultak az eddigi segélylehetőségek korlátai. A múlt év decemberi bukaresti jótékonysági koncert bevételéből a Kovászna megyei mikóújfalui fogyatékos gyerektábor alapjait hozták létre. Barla Zsuzsa, a szervezet elnöke, a kolozsvári főtitkárság vezetője elmondta, Magyarország után a második helyen álló, a közép-kelet európai térségben 90 százalékban önkéntesekből összetevődő romániai szervezet figyelme egyre inkább a napközik, hétvégi iskolák lelki gyakorlataira, pályázatírásra koncentrál, a segélyosztás lassan alábbhagy, a segítség egyre inkább az önfenntartás elősegítése felé tolódik. /Tamás András: Máltai közgyűlés Nagyenyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Marosvásárhelyen a Vártemplom udvarán újabb kopjafa kapott helyet: április 15-én az ünnepi istentisztelet után II. Rákóczi Ferenc emlékére avatták fel az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a vártemplomi gyülekezet által készíttetett kopjafát. Háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményekre emlékezett Marosvásárhely magyarsága: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatására, illetve az 1707. április 8-i országgyűlésre. Ötvös József református esperes hangsúlyozta, a civil szervezetek a politikummal és az egyházzal össze tudnak fogni, ezt bizonyítja a Rákóczi emlékére közösen állított, Miholcsa József faragta kopjafa is. „Az egyik legfontosabb országgyűlést tartották meg Marosvásárhelyen, a Vártemplomban háromszáz évvel ezelőtt. Viharos országgyűlés volt, ahol a fejedelem meg is keseredett, hiszen feltételül akarták szabni, hogy visszavonja korábbi, a szabadságharcban részt vevő jobbágyok felszabadítására vonatkozó döntését. A kopjafával arra is emlékezünk, hogy Erdély első és utolsó fejedelme is járt a Vártemplomban” – mondta az esperes. Az ünnepségen a marossárpataki és a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget, végül a Psalmus vegyes kar előadásában felhangzott Rákóczi imája. A Cum Deo Pro Patria et Libertate feliratú Rákóczi-kopjafa az 56-os politikai elítéltek emlékére állított kopjafa mellett kapott helyet. Koszorút helyezett el a budapesti Rákóczi Szövetség, a Kalotaszegi Rákóczi Szövetség és a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség, valamint az EMKE Maros megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Vitézi Rend, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Vártemplom presbitériuma. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /(antalfi): Kopjafát avattak II. Rákóczi Ferenc emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Háromnapos erdélyi turnéval zárta jótékonysági rendezvénysorozatát a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, amely nem csupán gyönyörű zenével, hanem összefogás eredményeként több mint másfél millió forintos adománnyal és másfél tonna könyv-, ruha- és élelmiszersegéllyel érkezett a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeihez. A vajdahunyadi várat népes gyermeksereg töltötte meg, a kastély belső udvarán fellépett a zenekar. A szolnoki zenekarnak előzőleg Arad, Székelyudvarhely és Parajd voltak az állomásai. A jótékonysági gyűjtés során számos koncertre, sőt egész napos gálaműsorra is sor került Magyarországon. Köszönjük ezt a felénk áradó szeretetet és köszönjük azt az odafigyelést, amely ránk irányul – köszöntötte a szolnokiakat Lengyel Izabella, a Szent Ferenc Alapítvány dévai iskolájának igazgatónője. Elmondta: a Böjte Csaba ferences atya által 1992-ben indított gyermekmentési tevékenység nyomán ma már 1400 erdélyi kisgyermeknek biztosítanak otthont, szeretetteljes ellátást, nevelést és meleg ölelést. /Gáspár-Barra Réka: Hiszünk a szeretet erejében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Április 15-én Aradon a minorita kultúrház előcsarnokában volt a Regionális Simonyi Napok ötödik rendezvénysorozatának megnyitója. A Simonyi-emléktábla 2004-es elhelyezése óta immár hagyományos a Regionális Simonyi Napok több hónapos rendezvénysorozatának aradi indítása – hangsúlyozta Bognár Levente alpolgármester, aki reményét fejezte ki: eljön az ideje annak is, hogy az aradi várban is emléktáblát kapjon Simonyi József óbester, ahol utolsó éveit rabságban töltötte. Dr. Hevesi József területi képviselő a hagyományok megőrzésének fontosságára figyelmeztetett, addig, amíg van kivel, kikkel. A Simonyi-emléktábla megkoszorúzása után a részvevők koszorút helyeztek el a Megbékélés parkjában a Szabadság-szobornál. Az emlékezés évek óta Aradtól Nagyváradon Debrecenen és Budapesten át Simonyifalváig terjed. /Kiss Károly: V. Regionális Simonyi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Néhány koros, örmény katolikus egyháztanácsos és családtagjaik, illetve a szervező Görög Joachim Társaság és a sajtó képviselői jelentek meg Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galériában a múlt hétvégén megrendezett I. Örmény Napokon. „Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él. /Örmény hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Huszonnégy órás versmaratont tartott a hétvégén a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk színjátszó csoportja a Csíki Játékszínben. A kezdeményezés ötletgazdája Varga Sándor színművész. A színművész és a tizenhét diák több mint egy hónapja készült a rendezvényre, amelyen a résztvevők félóránként váltották egymást a felolvasásban. A maratonon Janus Pannoniustól a kortárs alkotókig több mint ötszáz költő verse hangzott el. /Márton Róbert: Versek kerek napig csíki színjátszóktól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium bennlakásának dísztermében tartották április 14-én az Élet a Lélekben plébániai imacsoportok tizedik országos találkozóját. A Nem hagylak árván titeket mottóval megszervezett találkozóra az ország különböző vidékeiről közel ezren érkeztek. A találkozó programjában elmélkedés, dicsőítés és tanúságtételek szerepeltek, délután pedig Tamás József püspök celebrált szentmisét a résztvevőknek. A találkozóra sokan érkeztek a moldvai csángó falvakból is. /Takács Éva: Imával töltötték a napot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

A kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes mezőségi tánccal zárta április 14-én a 17. nagyváradi táncháztalálkozó gálaműsorát. . Az Ady Endre Gimnázium színpadán még fellépett a kalotaszegi Varga István „Kis Csipás” és bandája, valamint „Türei” Lengyel László és a debreceni Sugalló együttes. /Táncháztalálkozó az Adyban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Nem első alkalommal hívott meg avatott előadót, versmondót kulturális rendezvényére a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja. Az április 14-én tartott irodalmi összejövetel mégis rendhagyónak számított, mert a meghívott előadók mellett, teljesen spontánul, a közönség soraiból is felcsaphattak versmondónak egyesek. Az irodalmi délutánon négy költő életével és munkásságával ismerkedhetett a közönség. Telegdy Gyöngyvér tanárnő bemutatta a mindinkább feledésbe vesző Tompa Mihályt, a még ismerősként csengő Arany Jánost, a kevésbé ismert Dsida Jenőt, valamint az édesapja meg a féltestvére révén a temesvári közönséghez közel álló József Attilát. A felsorolt költők életének ismertetését Czernák Ferenc, a meghívott lippai vendég, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagja versekkel tette emlékezetessé. A rendezőt, Béres Margit ny. tanítónőt, a Nyugdíjas Klub elnökét áldozatos munkájáért méltán illette elismerés a megjelentek részéről. /(S.): Szép magyar versek, avatott előadásban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Balczó András, háromszoros olimpiai- és tízszeres világbajnok öttusázó az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezetben április 14-én és 15-én tartott előadást, eleget téve a helybeli gyülekezet, illetve az Aradi Alma Mater Alapítvány meghívására. A 69 éves, 12 gyermekes, evangélikus-lutheránus vallású családapa, az öttusa minden idők legnagyobb egyénisége az utóbbi 30 évben több mint 2600 előadást tartott az anyaországban és az elszakított részeken. Amint elmondta, Isten őt arra rendelte, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül felkeresse a magyar közösségeket, és a közismert ember meggyőző erejével hirdesse a hit igazságát. Az öttusában a nyerés kegyelmében Isten őt részesítette a legtöbbször; Istent nem szabad megrövidíteni azzal, hogy valamilyen általunk elért sikert magunknak tulajdonítunk; Jézus nevének hatalmát használni kell! – hirdette mély vallásos meggyőződéssel. /Balczó András előadásai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Az erdőcsinádi találkozó az első olyan Gyöngykoszorú, melyet a térség népe EU-polgárként él meg. Húsz település huszonhárom csoportja lépett színpadra április 14-én. A népviseleti parádét ezúttal is a marossárpataki huszárok és a mezőcsávási fúvósok vezették. Az ökumenikus istentiszteleten Kántor Attila marosvásárhelyi lelkész a dalos-táncos találkozók fontosságát hangsúlyozta, a szászrégeni Pakó Benedek címzetes kanonok pedig a megmaradásról szólt. Lukácsy Szilamér helybeli lelkész, főszervező kiemelte: értékeinket nemcsak őrizzük, föl is mutatjuk. Ezt példázta az erdőcsinádi képzőművészeti tábor alkotásait bemutató kiállítás is. /Bölöni Domokos: Gyöngyszemek a koszorúban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Hétvégén Székelyudvarhelyen lezajlott a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, melyet a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület és a Tamási Áron Gimnázium szervezett. Mintegy négyszáz diák fordult meg a helyszínen. Tizennyolc csapat mérte össze tehetségét, kettőt az anyaországból fogadtak. Az első díjat megosztva a kolozsvári Angyalkák és a székelyhídi Griffiti vitte el. /Barabás Blanka: ODIF: Akiknek sikerült. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Székelyudvarhelyen a belvárosi református gyülekezet megtartotta az anyanyelv ünnepét. Bemutatták a Magyar Református Énekeskönyvet, amelyet a Magyar Református Egyház Tanácskozó Zsinata és az Erdélyi Református Egyházkerület adott ki. Az Énekeskönyv a 150 zsoltár mellett válogatást tartalmaz a református egyháztestekben használt énekeskönyvek dallamkincséből. 2007-től ez az elfogadott és a gyülekezeti éneklések alkalmával kötelező református egyházi énekgyűjtemény, amelynek gyakorlati használata során egységesül az egyházközségi éneklés. /Az anyanyelv napja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Orbán Sz. Ildikó textilművész kiállítását Papp Attila Zsolt verseivel kísérve nyitották meg Kolozsváron a Bulgakov kávéházban. A kiállításon nem csak a svéd design nagyjait idéző színes faliszőnyegek, hanem számos gitárformát is fel lehet fedezni. /Zene a szemnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Megjelent Duka János: Székely anekdoták /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv, mely mintegy 200 székelyföldi adatközlőtől lejegyzett anekdotát tartalmaz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Megszavazta a parlament azt a törvényt, amely kivonja a büntetőjog hatásköre alól a bankhitelekkel való csalást. Ezáltal szabadlábra kerülnek mindazok, akik a bankok tönkretételével, hitelcsalással tettek szert vagyonra, sok milliárd lejes kárt okozva. A módosítást azzal indokolták, hogy a bankok belső szabályzata nem tekinthető törvényerejűnek, a hitelezés pedig civil szerződés által történik, ami a pénzintézet és az ügyfél magánügye. A már eddig bebörtönzötteket is szabadon bocsátják, a jelenleg folyó vizsgálatokat pedig megszüntetik. A szenátusi módosítás nyomán a csalók rácsok mögött maradnak akkor, ha az eltulajdonított összegeket közpénzekből fizették. A miniszterelnök előzőleg elítélően nyilatkozott erről a törvényről, az államfő pedig visszaküldte a jogszabályt a parlamentbe, újratárgyalásra, de csekély eredménnyel. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt, hatására szabadlábra kerülhet Sever Muresan, a Dacia Felix Bank tönkretevője, Dinel Staicu, aki a Vallások Nemzetközi Bankjának csődjéért felelős, és sokan mások. A Dacia Felix Bank bukása az egyik legbotrányosabb eset volt az 1989 utáni Romániában. A becslések szerint a kár elérte a félmilliárd dollárt, akkoriban a lakosság megtakarított pénzének mintegy 10 százaléka ebben a bankban volt elhelyezve. Eckstein szerint sürgősségi kormányrendelettel visszaállítható a korábbi helyzet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadlábra kerülnek a bankok tönkretevői. Sokmilliárdos csalóknak kedvez a szociáldemokraták törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A gazdasági, kereskedelmi, mezőgazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt április 16-án a kormánypalotában, Markó Béla miniszterelnök-helyettes Hui Liangyuval a Kínai Köztársaság miniszterelnök-helyettesével. /Kínai kollégájával tárgyalt Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Korodi Attila két hete áll a Környezetvédelmi Minisztérium élén. Kijelentette, hogy külön iparágat akar a hulladék újrahasznosítására. Nagy változás nem lesz a minisztériumban, jelezte. Románia az egyik legnagyobb génmódosított kukorica-termesztő ország. Mi a minisztérium álláspontja ebben a kérdésben, érdeklődött a Szabadság. Korodi nem foglalt állást, Románia kormányának e kérdésben mihamarabb valamilyen döntést kell hoznia, mondta. Az a fontos, hogy legyenek Romániában olyan övezetek, amelyekről elmondható, hogy génmódosított szervezetek nélküliek, és az ottani lakosoknak garanciákat nyújtanak, hogy el tudják adni a biotermékeiket. Verespatak kapcsán többször éles támadás érte a környezetvédelmi tárcát. Korodi a támadásokat visszautasítja. Megkezdik a szakmai elemzés arról, hogy ez a beruházás engedélyezhető-e vagy nem. /Gujdár Gabriella: Környezetvédelem új tárcavezetővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Három közös projektet szeretne megvalósítani az idén is a MIÉRT és a Környezetvédelmi Minisztérium. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette, az egyik projekt a Neumann informatikai tábor lenne, amelynek központi témája, akárcsak tavaly, idén is a környezetvédelem lesz. A minisztérium és a tárca közösen szervezné a Félsziget Fesztivált és azt a környezetvédelmi konferenciát, amelybe a romániai magyar civil szervezeteket is bevonnák. A sajtótájékoztatón Korodi kiemelt néhány, Hargita megyét is érintő lehetőséget, mint például az ivóvíz- és szennyvíz-csatornázási rendszer felújítására lehívható európai uniós pénzeket, amelyek akár a 80- 100 milliót is elérhetik. A miniszter beszélt a Hargita megyei, valamint a Szépvíz patak árvízvédelmi töltéseinek megerősítéséről, és az udvarhelyszéki árvízvédelmi munkálatok mielőbbi elkezdésének sürgősségéről. /Horváth István: Közös környezetvédelmi projektek a MIÉRT-tel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Szalay Zsolt, a MOL Románia Petroleum Products vezérigazgatója leszögezte, a MOL Románia tavaly a második legnagyobb üzemanyag-forgalmazó hálózattá lépett elő, jelenleg 14,4 százalékos a piaci részesedése a kiskereskedelmi üzemanyag-eladásban, a középtávú cél pedig a 20 százalékos részesedés elérése. Idén növelik a hálózat nagyságát is, az év végére a romániai MOL-töltőállomások száma eléri majd a 129-et. Továbbfejlesztik az üzemanyagkártya üzletágat. /Králik Lóránd: Növeli a lefedettséget a MOL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Megszűnik az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári információs irodája. Washington szerint Románia politikai és gazdasági szempontból stabil ország, az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió tagja, az iroda fenntartása tehát már nem indokolt. Nem hivatalos források szerint azonban az információs irodák bezárásának anyagi okai vannak. A kolozsvári iroda vezetője, Lisa M. Heilbronn, akivel a lap interjút készített. /Kiss Olivér: „Leginkább a fegyelmezetlen sofőrök zavartak”. Beszélgetés Lisa M. Heilbronn leköszönő amerikai konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ludovic Orban, az új közlekedési miniszter kijelentette, prioritást jelent az észak-erdélyi autópálya. A 2004-ben bekövetkezett hatalomváltás óta először nyilatkozik ilyen kedvezően a Bukarestet Budapesttel összekötő autópályáról az illetékes szakminiszter. Orban máris találkozott a Bechtel cég képviselőivel, hogy egyeztessenek. A kisajátítások felgyorsítása érdekében a kormány hajlandó törvényt is módosítani, cserében a munkálatok határidejének betartását kéri a Bechteltől. /B. T. : Előnyt élvez az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

„Az etnikai tisztogatás folytatásától” tart Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke abban az esetben, ha az RMDSZ kapja meg az eddig demokrata párti jelöltek által betöltött tisztségeket. Albert Álmos nemrég közölte, a PD ellenzékbe vonulása után az RMDSZ érdekelt lenne az összes, eddig a demokraták által betöltött Kovászna megyei tisztség átvételében. A Kovászna megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a 2004-es helyhatósági választások eredményei alapján a szövetség jelöltjeinek kellene betölteniük a vezetői tisztségek 75 százalékát a megye hivatalaiban. A megyében működő RMDSZ, PSD, PD, valamint a Nemzeti Liberális Párt és a Román Humanista Párt szervezeteinek vezetői megegyeztek abban, hogy a tisztségek 60 százalékát az RMDSZ, a maradék negyven százalékot a többi párt jelöltjei töltik be. /Fülöp Noémi: RMDSZ-monopóliumtól félnek Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Hódmezővásárhely adott otthont idén a határon túli magyar szervezetek autonómia-konferenciájának. A szegedi Magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében immár tizenötödik alkalommal megszervezett, szakmai jellegű konferenciára elsősorban nem az utódállamokban politikai hatalommal is bíró szervezetek képviselőit hívták meg. Így Erdélyből az EMNT és az SZNT képviselői, de Kárpátaljáról, Horvátországból, Felvidékről, illetve a Vajdaságból is elsősorban a közösségi önkormányzásban cselekvően jelen levő személyiségek, szervezetek vettek részt a rendezvényen. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, a rendezvény fővédnöke megnyitójában jelezte is, hogy mivel az uniós integráció nem hozott jelentős változást a magyar közösségek életében, új eszközökre van szükség. Az uniós országokban a nemzeti kormányok továbbra is elutasítják az autonómiát, a ,,schengeni vasfüggöny” pedig az unióból kint rekedt közösségek számára még az anyaországgal való kapcsolattartást is jelentősen elnehezíti. A székelyföldi autonómia vonatkozásában az SZNT képviselői a belső népszavazás tapasztalatait ismertették. A szakértőként jelen lévő Csapó I. József, az SZNT egykori elnöke a konferencia témájához szorosan kötődő új koncepcióját ismertette. Eszerint a szlovákiai és erdélyi magyar közösségek az elnyert európai állampolgárság adta szuverenitási jogokkal élve léphetnek fel az unió különböző intézményeiben annak érdekében, hogy az önrendelkezéshez való jogot érvényesítsék. Ennek azonban előfeltétele az autonómia iránti igény hangsúlyos megfogalmazása és felmutatása. /Ferencz Csaba: Új utak (Autonómia-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./