Jogerősen sajtópert nyert a Magyar Nemzet napilap ellen Bálint-Pataki József, a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) korábbi elnöke. Bálint-Pataki József szerint a napilap korábban őt súlyosan érintő, rágalmazó cikk jelent meg. A Magyar Nemzet azt állította, hogy a volt elnök nemzetbiztonsági szempontból megbízhatatlan, továbbá hírbe hozta egy munkatársnőjével. Bálint-Pataki József szerint „bizonyos szempontból a forgatókönyvet s akár a tettestársakat is nemcsak itt Budapesten, hanem Székelyudvarhelyen is lehet keresni. Rendkívül egyszerű volt a maga módján, valamit állítottak, amit nem tudtak, nem is akartak bizonyítani. A lényeg az volt, hogy kabátlopási ügybe keverjenek, sajnos, a vasszékely városából többen papírszékelynek bizonyultak. ”Bálint-Pataki József rámutatott: szakmai pályafutására „rányomja a bélyegét ez a gátlástalan és aljas lejárató kampány, amelyet pontosan nem tudom, milyen megfontolásból indított a Magyar Nemzet. ”Elmondta, érdeklődéssel figyeli a fejleményeket. az Apáczai Közalapítványnak kuratóriumi tagja, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Elnöki Bizottságának is a tagja. A határon túli magyarság támogatási rendszerének megváltoztatásával kapcsolatban tele van aggodalommal, tele van kérdésekkel. Nem tudja, hogy mennyiben tudja az új struktúra pótolni a régit. /Szűcs László: Bálint-Pataki József, a HTMH volt elnöke. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 12./; Emlékeztető: a sajtó Mucuska-ügynek nevezete 2005-ben Bálint-Pataki József ügyét, Szatmári Ildikó, a HTMH munkatársa és férje tagadták a kémkedés vádját.

A Magyar Református Szeretetszolgálat és az Erdélyi Református Egyházkerület sikeres karácsonyi cipősdoboz-akciója nyomán az Erdély. ma világhálós hírportál és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az Áldás, népesség mozgalom keretében Egy mosoly gyermeknapra címmel indít gyűjtést. A kezdeményezés célja, hogy a nagy családban élők gyermeknapját szebbé varázsolják egy cipősdoboznyi ajándékkal. Az ajándék cipősdobozokat az erdélyi történelmi egyházak és az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége segítségével juttatják el a három vagy annál több gyermeket nevelő családokhoz. /(-fer): Cipősdoboznyi mosoly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet országos szinten 1. 245,79 millió lejt utalt át a helyi költségvetéseknek közoktatási intézmények számára. Ebből az összegből Hargita megye 23,6 millió lejt kapott. Ebből a megyében 77 iskola számára összesen 12,3 millió lejt utalnak ki új épületek építésére, javításokra, főjavításokra stb. A legnagyobb összeget, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola kapja, továbbá támogatást kap a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola, 400 ezret a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola, és még sok iskola részesül a juttatásból. Új iskolaépületek építését folytatják Csíkszentsimonban, Kászonalfaluban, Tekerőpatakon, Csatószegen, Zetelakán, Korondon. Ezek az összegek csak egy részét képezik a rendeletben közölt támogatásnak. Feltételezhető hogy lesznek újabb költségvetési kiutalások is. /Takács Éva: Költségvetési kiutalás 77 iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Hatvan éve, 1947. április 12-én kezdődött a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása. Csehszlovákiát az első világháború végén, a Párizs környéki békék során hozták létre. Az állam cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, Szlovákiában kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. Az 1938-as müncheni egyezmény értelmében a többségében németlakta Szudéta-vidék Németországhoz került, az első bécsi döntés a Felvidék déli, magyarlakta sávját visszaadta Magyarországnak. 1939 májusában Szlovákia függetlenné vált, Kárpátalja visszatért Magyarországhoz, Cseh- és Morvaországot közvetlen német fennhatóság alá vonták. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország felbomlasztásáért. A kormányprogramot szentesítő Benes-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság 97 százalékának állampolgársága (büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak), és teljes vagyonukat is elkobozták. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. májusi rendelete szerint „az a külföldi állampolgár, aki hozzájárult a Csehszlovák Köztársaság szétrombolásához vagy demokratikus államrendjének megsemmisítéséhez”, „fasiszta megszállónak” minősült. E megfogalmazást a bíróságok erősen kihasználták azok ellen, akik 1938-ban német vagy magyar állampolgárságot szereztek. Az 1945 júliusi potsdami értekezlet úgy döntött, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia „rendezett és humánus módon” kitelepítheti az ottani német lakosságot. A csehek az 1945. május-augusztus közti „vad kiűzés” alatt 750 ezer, 1946-48 között 2-2,2 millió németet telepítettek Németországba. A csehszlovák kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében elűzött 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal bíró személyt, internálta a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat és lakásaikat is elkobozta, 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre és beindították a reszlovakizációt. Ez úgymond lehetőséget adott az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak a visszatérésre az anyanemzethez – praktikusan a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az állampolgári jogok megszerzését ígérte. Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, közülük 327 ezret nyilvánítottak szlováknak. A nagyhatalmak hathatós támogatásával és a fenti „nyomásgyakorlás” révén végül sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszeríteniük a lakosságcseréről. Az 1945 decemberében kezdődött tárgyalás 1946. február 27-én a Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezménnyel zárult, ezt a magyar parlament 1946. május 14-én cikkelyezte be. A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. Az egyezmény alapján a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban mindössze 60 ezer (egész pontosan 59 774) szlovák jelentkezett áttelepülésre, ugyanakkor Szlovákiából erőszakkal 76 616 magyart szállítottak át Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián szerette volna elérni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthessék, ez ellen azonban az amerikaiak vétót emeltek. Egy ideig 30-40 ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban. Csehszlovákia az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után, szovjet nyomásra lezárta a benesi kisebbségellenes időszakot. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte a 30 millió dollár háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették. A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam máig nem tűzte napirendre. /Mementó. 60 éve kezdődött a csehszlovák-magyar lakosságcsere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Száz éve történt, 1907-ben, de nem emlékeznek meg róla. Akkor nagy nyomor volt, Ínségfalván (Flamanzi-ben), egy moldvai településen robbant ki a parasztfelkelés. Megtorlásaként 11 ezer parasztot öltek meg. Többek között a későbbi miniszterelnök, Averescu tábornok is ott sürgölődött a paraszthóhérok között, írta Sebestyén Mihály. A hallgatás a legbölcsebb dolog, hiszen Európa legutolsó parasztfelkelése volt. A parlamenti pártok vezérszónokai és a korabeli média a nyomorért a zsidó földbérlőket tették felelőssé. Ezzel elérték, hogy Moldvában nagy pogromok zajlottak, Antonescu tábornok országlása idején nem működött az emberi szolidaritás a zsidók mellett. /Sebestyén Mihály: Egy évforduló, ami elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Másodszor szerveznek népszavazást Szatmár megyében Ráksa önállósodásáért. Község nélküli községháza, külföldre ingázó lakosság, hagyományos és modern egyvelege fogadja az Avas-vidéki Ráksára látogatót. Avasújvároshoz jelenleg egy nagyobb és hat kisebb település (Kőszegremete, Újvároshegy, Ráksa, Ráksahegy, Rózsapallag, Pallaghegy) tartozik. A községközpont és Kőszegremete a község két magyar települése, Ráksa közel háromezres lakosságának több mint 60 százaléka román nemzetiségű. Ha Ráksa különválik, Avasújváros község etnikai összetétele lényegesen megváltozik – több mint kétharmados lesz a magyarság aránya. /Babos Krisztina: Üres luxusvillák falva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 11-én a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban megkezdődött a technológia tantárgyverseny országos döntője. Bondor István főtanfelügyelő beszéde után Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem professzora a versenybizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az eredményhirdetés április 14-én lesz. /Takács Éva: Országos tantárgyverseny Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Székelykál lakói szeretik az iskolájukat. A Nagyernye községhez tartó falu tanintézetének szépítéséért szívesen vállalják a közmunkát is. A falu holland barátai a marosszentgyörgyi Progress Alapítványon keresztül belső mellékhelyiséget alakítottak ki, világítótesteket szereltek. Újabban pedig a szovátai Teleki Oktatási Központ valamint Mucsi Gyula Jászberényből számítógépeket adományozott az iskolának. Kali Erzsébet, az iskola vezetésével megbízott tanár elmondta, 71 diákjuk van jelenleg, 33-an az alsó, 38-an a felső tagozat összevont osztályaiban tanulnak. Reménykeltő, hogy az utóbbi időben több fiatal gyermekes család költözött a faluba. /(b. gy.): Ragaszkodnak az iskolához. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Kolozsvári felolvasóest, budapesti koszorúzás József Attila születésnapján. A magyar nyelvterület csaknem minden településén megünnepelték a költészet napját /április 11./, József Attila születésének 102. évfordulóját. A kolozsvári Bulgakov kávéházban az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezett felolvasóestet. A rendezvényen egyperces csenddel emlékeztek meg az április 10-én elhunyt Méhes György íróról. /A költők ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben a húsvétra való felkészülést színesebbé tették a tanárok, diákok. Elrejtették az iskola épületében, osztályokban, folyosókon a diákok által hozott tojásokat. Szünetben indult a keresés, és aki, amelyik osztály a legtöbbet gyűjtötte, az nyereményben részesült. Ivácsony Zsuzsa magyar és néprajz szakos tanárnő osztályával a hagyományos húsvéti szokásokat elevenített fel. /(bb): A gyakorlat teszi élővé. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

Hatos Samu (1926-2007) Erdőszentgyörgyön középiskolát épített szinte a semmiből. Ha kellett, kilincselt, követelt, kért, jóakaratú emberek segítségét nyerte meg, hogy vidékének iskolája legyen. Lelkes, fiatal pedagógusokból kovácsolt hírneves tanári közösséget. Az új iskola versenyre kelt a nagyobb múlttal rendelkező iskolákkal, és a versenyben nem maradt alul. Nemzedékek gondolnak rá, és emlegetik hálás tisztelettel nevét. Az erősödő diktatúra nem nézte jó szemmel az iskolája jövőjéért kiálló harcos ember bátorságát. Félreállították, mert igen jól dolgozott. Végig kellett néznie, miként hullott szét néhány év alatt sok-sok esztendő fáradságos munkája. Nehezen viselte el mindezt. Az 1989-es változás után Magyarországra települt, gyermeke és unokái körében töltötte a pihenés éveit. Szülőföldjéhez való hűségét soha senki nem kérdőjelezte meg, írta róla Kovrig Magdolna: In memoriam Hatos Samu (1926-2007) címmel az Erdőszentgyörgyi Figyelőben. /b. d. : Félreállították, mert igen jól dolgozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Gyergyditróban az Idősek Klubjában író-olvasó találkozót szervezett az Magyar Polgári Szövetség. Csíki Sándor nyárádszeredai újságíró volt a vendégük, aki testnevelés tanári munkája mellett ír, utazik, vitatkozik, szervez, lelkesít, hogy erőt öntsön a fásuló erdélyi magyarságba. Csíki Sándor beszélt a romániai magyarság jogainak határozott követeléseiről, amiért többször „megkapta a magáét”. Írásait közölte többek között az Erdélyi Napló, a Polgári Élet, a Népújság, az Európai Idő, a Góbévilág világhálós újság és az Erdély. Ma honlap is. Válogatott publicisztikai írásai 2002–2007-e között jelentek meg három kötetben (Nem elfogyni (2002), Állj meg, madár, fejem fölött dalolva! (2006), Véreim, árva magyarok! (2007)) Határozottan kiáll az olyan kérdések védelmében, mint a történelmi múlt, a nemzeti hagyományok, szimbólumok, anyanyelvi oktatás, a sokgyermekes családok. (Nem véletlenül lett Csíki Sándor a Pro Familia Egyesület vezetője.) Könyve keményen bírálja a hatalom beolvasztó politikáját, ennek hű kiszolgálóit: a megalkuvókat, az árulókat, a belföldi és magyarországi hintapolitikusokat. Nem kíméli az RMDSZ vezetőit sem. /Gergely Géza: Meg kell maradni! = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 12. – 15. sz. /

A Marosszentgyörgyi Általános Iskola új könyvtárában megnyílt Bárczi András festőművész több mint félszáz újabb akvarelljét bemutató kiállítása. Az alkotó 33 éven át tanított ebben az iskolában. Moldován Irén tanárnő versmondó, énekes tanítványaival a községben élő költők, Baricz Lajos és Irina Bara Moldovan verseivel köszöntötték Bárczi Andrást. /(nk): Lírai párbeszéd a Marosszentgyörgyi Általános Iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Székelyudvarhelyen megnyílt Kóbori László festőnek, az udvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport alapító tagjának kiállítása. Eddig 27 egyéni és csoportos kiállítás áll háta mögött, akárcsak díjak, melyekkel munkáját illették. Kóbori László udvarhelyi születésű, munkái is ehhez a vidékhez, Székelyföldhöz kötődnek. A művésznél a tájfestészet lett meghatározóvá. /Barabás Blanka: Letisztultabbak, kifejezőbbek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök felmentette az államtitkárokat, aláírta a Demokrata Párt (PD) tizenhárom államtitkárának felmentését. Az elbocsátási határozatok 2007. április 11-től léptek érvénybe. A PD államtitkárai azt követően mondtak le, hogy Calin Popescu Tariceanu átszervezte a kormányt. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Elárulta cselekvési tervét Traian Basescu államfő, aki heteken keresztül hallgatásba burkolózott. Basescu lemondását fontolgatja abban az esetben, ha a parlament jövő héten megszavazza felfüggesztését. Basescu lemondásával hatástalanítaná a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett parlamenti eljárást, amelynek az elnök leváltásáról szóló népszavazással kellene véget érnie. Ülésezett az ellenzéki PSD vezető testülete, amely felhatalmazta a párt elnökét és Viorel Hrebenciucot, hogy egyeztessen a PNL-vel és a Nagy-Románia Párttal a Basescu felfüggesztési eljárásának parlamenti támogatásáról. A párton belüli források szerint azonban egyre nagyobb a tétovázás az eljárás folytatásának hasznosságát illetően. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke is bagatellizálni próbálta a kezdeményezést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség nem tartja a legjobb megoldásnak a felfüggesztési eljárást, de a szervezeten belül megoszlanak a vélemények. /(borbély): Lemondással fenyegetőzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Stratégiai, partnerségi megállapodást kötött április 12-én a magyar és a román parlament a gazdasági, kulturális kapcsolatok elmélyítése, s egyebek mellett a környezetvédelmi együttműködés érdekében. A dokumentumot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke írta alá Pécsett. A megállapodás szerint a házelnökök a jövőben rendszeresen találkoznak majd, a külügyi, az ember- jogi, a munkaügyi, a környezetvédelmi parlamenti bizottságok pedig intenzívebben működnek együtt. Szili Katalin beszámolt arról, hogy hasonló megállapodás már korábban is volt a magyar és a román parlament között, azt azonban Románia január elsejei európai uniós csatlakozásával célszerű volt „új pályára” állítani. Az Országgyűlés április 3-án hasonló partnerségi megállapodást kötött a horvát Száborral. Szili Katalin jelezte: a jövőben hasonló szerződés aláírását szeretnék az ukrán parlamenttel is. /Szorosabbá válhat a román-magyar viszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Az új kormányt a folytonosság jellemzi, egyrészt azért, mert több miniszter is folytatja tevékenységét, másrészt ugyanazt a kormányprogramot kívánjuk megvalósítani, amelyet az előző parlamenti választások után dolgoztunk ki – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes sajtóértekezletén. Markó szerint belpolitikai viszálykodás miatt Románia máris késésben van az uniós kritériumok teljesítésében: ezért mihamarabb létre kell hozni azt az intézményrendszert, amely képes a rendelkezésre álló uniós alapokat hatékony felhasználására. Bejelentette: a miniszterelnök április 11-én kinevezte Winkler Gyulát a Kis- és Középvállalatok, Kereskedelmi, Turisztikai és Szabadfoglalkozások Minisztériumának államtitkári tisztségébe. Az államelnök felfüggesztésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ nem tartja a legjobb megoldásnak a felfüggesztési eljárást. /Folytonosság jellemzi az új kormány munkáját. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői Budapesten jártak. Tájékoztatták a képviselőket, és támogatásukat kérték. A felkeresett képviselők meghallgatták és biztosították őket arról, hogy számíthatnak segítségükre. Horváth Andor kifogásait hangoztatta: szerinte célok, tervek keverednek és ütköznek. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak ugyanis több gondja van. Ezeket csak külön-külön lehet kezelni. Él az igény, hogy legyen Romániában önálló állami magyar egyetem. Ennél alacsonyabb szintű, kompromisszumos igény: önálló magyar karok létrehozása a jelenlegi Babes–Bolyai Egyetemen. Hantz Péterék jól tudják, hogy az adott körülmények között a két igény kizárja egymást. Jó, ha a budapesti képviselők szót emelnek az egyetemért, de ehhez az kell, hogy pontosan tudják, miről van szó. /Horváth Andor: Bolyai. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Egy képviselő interpellációjára a külügyminisztérium közölte, jelenleg a világon 7639 román állampolgárt tartanak fogva vagy börtönben. Közülük 3194-et Olaszországban, 2102-t Spanyolországban, továbbá Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban országonként több mint 300-at. Vannak román letartóztatottak Magyarországon, Ausztriában, Németországban is. /Kilin Sándor: Történet a Hyde Parkból. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Haller Istvánt, a Pro Europa Liga emberjogi irodájának vezetőjét nemrég az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségi tagjának jelölték. Hallert több mint harminc civil szervezet jelölte, köztük az Igazságügyi Forrásközpont, az Accept, a Romani Criss, a román Helsinki Bizottság és más olyan civil szervezetek, amelyek egyrészt emberjogvédelemmel. Haller elmondta, hogy ez nagy változást jelent életében, hiszen Marosvásárhelyről Bukarestbe kell költöznie és meg kell szoknia, hogy az állami szférában fog dolgozni. /Hatékonyan a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Szatmárnémetiben befejeződött az országos lelkészértekezlet. „A gyűlölet szülte mocsok” – így nevezte Tőkés László református püspök a református egyház ellen irányuló támadásokat, amelyek a világhálós fórumokon, de az írott sajtóban is megjelentek az utóbbi időben. A szatmárnémeti Láncos templomban április 12-én befejeződött kétnapos országos lelkészértekezleten Tőkés László azokra az írásokra utalt, amelyek egyebek mellett az Erdélyi Riportban, valamint az Új Magyar Szóban is megjelentek a püspök európai parlamenti jelölése kapcsán. „Én csak hoztam a pénzt az egyháznak, és soha nem vettem el belőle. Máról holnapra élek, még bankszámlám sincs” – reagált Tőkés László a világhálós fórumok egyikén megjelent vádaskodásokra, miszerint a püspök saját EP-választási kampányára használja az egyházkerület pénzét. Pap Géza bejelentette: a kolozsvári protestáns teológiai intézet akkreditálása ügyében egyeztetéseket kezdeményeznek az oktatási minisztériummal. /Babos Krisztina: Az egyház védelmében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A félreeső, kiöregedő falvak hiányos egészségügyi ellátásán az egyházi alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve próbálnak javítani. A katolikus egyház által működtetett Caritas mellett az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia Keresztyén Alapítványa is beindította házi beteggondozó hálózatának kiépítését. A marosvásárhelyi fiókszervezet a Sárpatak községhez tartozó Pókában – a Bod Péter Központban és a Szászrégenben működő után –felavatta első falusi munkapontját. Pókán a négyszáz lelket számláló falu lakóinak fele idős ember, akik közül sokan betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A családorvosi ellátás nem vállalhatja fel gondozásukat. A dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár által vezetett alapítványi kuratórium és az önkormányzat együttműködése tette lehetővé, hogy beindulhatott a szeretetszolgálat. A helybeli Juhász Zsuzsa ápolónő 40 idős, beteg embert lát el, a közeljövőben újabb tíz személy kerül az ápoltak listájára. /Mezey Sarolta: Otthoni beteggondozás Pókában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Április 11-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tartották meg az V. és VI. osztályosok Erdélyi Református Egyházkerület által meghirdetett bibliaismereti vetélkedőjének utolsó fordulóját. A rendezvényen jelen volt Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója és Makkainé Szabó Márta, a Romániai Református Vallástanári Értekezlet elnöke. Az egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő lényegében a tantárgyolimpia szerepét tölti be – nyilatkozta Tonk Mária igazgatónő. /Takács Ildikó: Egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Ifjúsági szervezetek összefogásából és közös munkájából született meg az április 13-án útjára induló Szórványvidéki Kulturális Karaván. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Besztercei MADISZ, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a Pro Kisbács Egyesület fogott össze, jelezte Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke. A nyolc megyét átfogó, tizenegy települést érintő karaván értékes előadásokat, szórakoztató programokat visz a szórványközösségeknek. Színesíti a programot a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek operettes-nótás-kabarés összeállítása, a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, az erdélyi magyar popzenét pedig Dancs Annamari képviseli. /Kultúrkaraván a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Szejkefürdő Székelyudvarhelytől 3 km-re, a Sóspatak völgyében fekszik. Ez a város egyetlen szabadidőközpontja, hajdanán virágzó üdülő- és gyógytelep volt. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes meleg fürdője, gyógyiszapja van. Ugyanitt található a város jelenleg egyetlen működő strandja. A domboldalban lévő szabadtéri színpadon rendezik meg évente a Szejke Folklórfesztivált, az unitárius világtalálkozót és a rockfesztivált. Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész sírhelye és emlékműve a borvízoldalban van. Az emlékműhöz 14 székely kapu alatt sétálva lehet eljutni. /Kudelász Nóbel: Tavaszi séta Szejkefürdőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./

Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Örömteli eseményt ünnepeltek Arad megyében Szentpálon: elvágták az avatószalagot a kiépített vízhálózat fővezetéke mellett. Mintegy 800 szentpáli örülhet az előrelépésnek. A beruházást a falvak vízellátásának korszerűsítésére vonatkozó kormányprogram keretében vitték végbe. /Sólya R. Emília: Több mint nyolcszáz lakos örvendhet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./