Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanulhatna a románoktól. Mára Moldávia hárommillió lakosából mintegy milliónak megadták a román állampolgárságot. És még két konzulátust akarnak nyitni Besszarábia területén, hogy minden kérést mielőbb megoldjanak. Felmérések szerint tíz év alatt Moldávia lakosságának kétharmada kaphatja meg a román állampolgárságot, s kapcsolódik valamilyen formában – főleg gazdaságilag – Romániához. A románok nem tartottak erről sem népszavazást, hanem a mindenkori kormány ebben egyöntetű volt, megadta a moldáviai kérelmezőknek az állampolgárságot. Nem féltek attól, hogy majd elveszik a Románia határain belül élőktől a munkát. /Román Győző: A moldáviai példa. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak (BKB) sikerült kivívni egy apró kis győzelmet a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalával folyó harcában. Tavaly július 14-én a BBTE rektora Hantz Pétert, a BKB alelnökét megrovásban, Bodó Barna elnököt pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítette a BKB tevékenysége miatt. A döntést mindketten megfellebbezték a munkaügyi bíróságon, illetve a szakminisztérium legfelsőbb etikai fórumán. Utóbbi, bár 2006 szeptembere lett volna az eljárás határideje a törvények szerint, máig nem adott választ. A temesvári törvényszék április 5-én tárgyalta a Bodó Barna ügyét, és helyt adott az óvásnak, vagyis az egyetemet a büntetés visszavonására kötelezte. A határozat nem végleges, az egyetem fellebbezhet. Április 10-én Hantz Péter iktatta az RMDSZ ügyvezető elnökségén a támogató aláírások jegyzékének egyik példányát. A lista öt eredeti példányban készült el, amelyeket eljuttattak az illetékes európai fórumokhoz. /Vesztett a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A magyarigazolványok rendszere jól működik, ezért felesleges az igazolványokat ötévenként megújítani – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter április 10-én, a köztelevízió reggeli műsorában. Hangsúlyozta, hogy az igazolványok igénylésének üteme mára lelassult, hiszen azok többsége, akik erre igényt tartottak, már kiváltotta az igazolványt. A fiatal nemzedékből azonban mindig lesznek új igénylők – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a nemzeti vízumból eddig nagyon keveset, csupán néhány ezret adtak ki. Ha Magyarország csatlakozik a schengeni térséghez, akkor a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarok számára fontos lesz a nemzeti vízum kiválthatósága, amely többszöri belépésre, hosszabb tartózkodásra jogosít. /Nem kell megújítani a magyarigazolványokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A fekete márciusi események után 17 évvel még mindig nem mondható el, hogy a romániai igazságszolgáltatás pártatlan. Barabás Ernő ügyéről van szó, aki egyike a sok ezer, jogait követelő magyarnak, aki ott volt 1990-ben, azon a bizonyos napon a főtéren, és akiket a környékbeli román falvakból beszállított, félrevezetett, felfegyverzett parasztok megtámadtak. Barabás Ernőt emberölési kísérlet, garázdaság miatt tíz év szabadságvesztésre ítélték. Más is lehetett volna a helyében… A Magyarországra menekült és ott magyar állampolgárságot kapott Barabás Ernő számára Románia európai integrációja az újabb jogi kálvária kezdetét jelenti: a Maros Megyei Törvényszék európai letartóztatási parancs kibocsátásával sietett megtorolni „bűneit”. Az ügyészek, bírák buzgón igyekeznek alkalmazni a „jogot” Barabás Ernő esetében, e buzgalom azonban egyáltalán nem terjed ki az 1990. március 20-i összecsapások igazi vétkeseinek kiderítésére, megbüntetésére. A törvényszék ezt sem vizsgálta meg, hogy indokolt-e az eljárás. Ez a gyakorlat a kisebbség ellen irányul folyamatosan, napjainkban is, a márciusi eseményeket követően kizárólag magyarokat és magyar cigányokat ítéltek el. /Antalfi Imola: Kilépni a „bűvkörből”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

Öt román állampolgár szeretne polgármester lenne Spanyolországban, miközben a hónap végi választásokon további négy román száll versenybe helyi tanácsosi székért. Valamennyien a Szociáldemokrata Unió elnevezésű párt színeiben indulnak, ennek az alakulatnak a tagjai egyébként a románok mellett a Spanyolországban dolgozó bolgárok is. Ez az első spanyolországi választás, amikor a románok, mint uniós tagország állampolgárai szavazhatnak. A spanyol kimutatások szerint 58 ezer román fog szavazni a hónap végén. Spanyolországban a hivatalos adatok szerint egyébként 400 ezerre tehető a román vendégmunkások száma, de a valóságban számuk ennél sokkal nagyobb. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Az autonómia ne legyen politikai támadás eszköze – hangsúlyozta Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szétküldött írott nyilatkozatában. Az elöljáró arra figyelmeztette a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), az autonómia-népszavazás szervezőjét, hogy ne használjon fel politikai célokra kulturális vagy egyházi rendezvényeket. A Sepsireform Egyesület ugyanis az SZNT nevében ingyenes sátorhelyet kért a polgármesteri hivataltól a Szent György Napok idejére, ahol állóurnát állítottak volna fel azok számára, akik a városnapokra térnek haza, és véleményt kívánnak nyilvánítani a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Albert Álmos polgármester nem engedélyezte a sátor felállítását, az elutasítást indokoló levelében leszögezte: „senki ne vigyen politikát a kultúrába, művelődési vagy egyházi rendezvényekbe, mert lehet, hogy a másként vélekedőkből ellenszenvet, megosztottságot vált ki a tolakodás”. A polgármester azt javasolja, hogy az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Sepsireform Egyesület saját rendezvényein biztosítson véleménynyilvánítási lehetőséget a lakosság számára, illetve hogy a referendum szervezői keressék fel otthonukban azokat, akik hazalátogatnak a Szent György Napokra. Sepsiszentgyörgyön eddig 20 847 személy voksolt a nem hivatalos autonómia-népszavazás alkalmával, a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta az autonómia ügyét. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: megosztó a tolakodás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Varga Imre Visky S. Béla egyetemi tanárhoz intézett nyílt levelében reagált Adalékok egy kortárs magyar drámához című, az Erdélyi Riportban megjelent terjedelmes cikkéhez. Visky S. Béla társadalmi vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy Tőkés László időközben diktátorrá vált-e. Varga Imre számára elképesztő, hogy Visky diktátornak minősíti azt, aki annak idején évekig harcolt templomok rombolása ellen, a romániai magyarság jogaiért, kockára téve a maga és családja biztonságát. A rendszerváltás után továbbra is bátran követelte egyházi javak visszaszolgáltatását, síkra szállt a Wesselényi Kollégiumért, a Bolyai Egyetemért, a jogtalanul elvett Lorántffy sportpályáért Nagyváradon. A püspök az elmúlt tizenhét év alatt jól felszerelt kollégiumot alapított Arany János név alatt azért, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem több száz magyar diákjának lehetőséget nyújtson az anyanyelvi tanulásra. A püspökség árvaházat és idősek otthonát támogat. Varga Imre nem ért egyet a Visky által leírtakkal, Tőkés László püspök alkalmas arra, hogy a romániai magyarság érdekeit tisztességgel képviselje Brüsszelben. /Varga Imre: Válasz Visky S. Béla egyetemi tanárnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Saját sikertörténetének tartja a sepsiszentgyörgyi inkubátorház beindítását az Asimcov – ismertette a Kovászna megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének múlt heti közgyűlésén Bagoly Miklós, a szervezet elnöke. Az inkubátorházban található 23 cég két éven belül 108 új munkahely teremtését vállalta. A szövetségnek sikerült tavaly kilábalnia a két évvel ezelőtti hullámvölgyből. Az Asimcov tavaly benyújtott 180 pályázatából 172 volt sikeres, s 508 ezer lej értékű támogatást nyert el. Klubtalálkozók, szemináriumok és képzések megszervezésével, illetve más szakrendezvények tető alá hozásával igyekezett segíteni a kis- és közepes vállalkozókat (KKV). A szövetségen belül működik faipari, kézműves és építőipari szakosztály. /Domokos Péter: Kilábaltak a hullámvölgyből. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Hargita megyében a legerősebb, Buzau megyében a legcsekélyebb a vallási tolerancia – derült ki a marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) emberjogvédő szervezet felméréséből. A PEL munkatársai az iskolai vallásoktatással kapcsolatban végeztek felmérést tavaly nyolc megyében. A megkérdezett 7–12. osztályos diákok és tanáraik jelentős része megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. A PEL munkatársai eddig a Hargita, Buzau és Iasi megyei települések kérdőíveit összegezték. „Hargita megyében, ahol a többség római katolikus, a legnagyobb a vallási tolerancia” – jelentette ki Smaranda Enache, a PEL vezetője. Hozzáfűzte, a Buzau megyei iskolások és pedagógusok nem fogadják el a más vallásúakat, azt tartják, hogy a görög katolikus vallás hazugságokra épül, a protestánsokat viszont azért bélyegzik meg, mert nem vetnek keresztet. A diákok többsége szívesen jár vallásórára. /Antal Erika: Hargita megye a legtoleránsabb. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Lejárt az a harmincnapos határidő, amelyet Nagyvárad tanácsa tűzött ki a városi főépítészi hivatal számára a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szentháromság ortodox egyházközség által is igényelt sportpálya rendezési tervének elkészítésére. A sportpályáját a nagyváradi önkormányzat három éve a Szentháromság ortodox egyházközségnek adományozta. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a hozzá tartozó Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vezetősége azóta peres úton és polgári engedetlenségi akciók sorozatával próbálja visszaszerezni azt a területet, amelyet az iskola mindenkoron használt. Tőkés László püspök levélben fordult Drincechez, felkérve az egyházfőt, hogy az ügy rendezéséig nyissa meg a sportpálya két évvel ezelőtt lezárt kapuit a magyar diákok előtt. /Gergely Gizella: Ortodox térfélen a labda. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának étkezdéjében tartotta meg az RMDSZ Arad megyei szervezete a hagyományos magányosok húsvétját. Az idei rendezvényen soha nem tapasztalt nagy számban vettek részt a magányosok. A megjelenteket Király András parlamenti képviselő, megyei elnök köszöntötte, aki a magányosok közösségbe vonását, a velük való törődést a szövetség kiemelkedő célkitűzésének minősítette, majd a közelmúltban bejegyzett, a szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin-Ecaterina Egyesület célkitűzéseiről beszélt. /Együtt szebb, meghittebb. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Az országban egyedülálló, várostérképet és a helyszínekhez kötődő különböző adatokat tartalmazó digitális adatbázis készült el Nagyváradon, amely egységesíti a különböző hivatalok adattárolási rendszereit, és a lakosság számára is megkönnyíti az információhoz való hozzáférést. Az épületek, utcák, vezetékek elhelyezkedése mellett az adatbázis révén a folyamatban lévő munkálatok vagy a telekkönyvi hivatal bejegyzései is elérhetők. /Gergely Gizella: Elkészült Nagyvárad digitális adatbázisa. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A távmunka Hargita megyei meghonosításának lehetőségeit elemezték április 10-én a megye vezetői, valamint a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének szakemberei vendégükkel, Forgács Tamással, a Magyar Távmunka Szövetség alelnökével, aki tapasztalatait osztotta meg a megjelentekkel Jelenleg a távmunka tekintetében a 27 EU-s tagállamon belül Románia az utolsó helyen áll. /Forró-Erős Gyöngyi: Távmunkában a jövő? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. Kovács András Ferenc költő hozzáfűzte, hogy minden nap fontos kellene legyen a költészet. Benne él a remény, vallja, hogy olvasnak verseket. /Köllő Katalin: Ma ünneplik a Költészet Napját. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A sepsiszentgyörgyi képviselőtestület elfogadta a Tamási Áron Színház idei műsortervét, de a vállalt öt előadásból csak kettő finanszírozásához tartja elegendőnek az intézmény vezetősége a városi önkormányzat támogatását. Pinter A gondnok és Vörösmarty Csongor és Tünde darabjáról van szó. Bizonytalannak látszik Bergman Dúl-fúl és elnémul, Steinbeck Emberek és egerek, illetve az idei szilveszteri előadás finanszírozása. Sztakics Éva, a pénzügyi kérdésekkel megbízott helyettes polgármester felvetette a költségvetés-kiegészítés lehetőségét, ezért a társulat korábbi műsortervezetébe bekerült a Bergman-darab is. /Domokos Péter: Függőben a repertoár. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Kertész József egykori enyedi diák írta Hazajáró lelkek című könyvében: a nagyenyedi református temetőkertben díszes sírhely állt, életnagyságú mellszobor, továbbá egy testvérpár relief-képe. E síremléket az EMKE emeltette: Diódváraljai Miksa Zsuzsannának (1830–1905), az EMKE 200 000 koronás alapítójának. Ma szomorú látványt nyújt az egykor szép, kovácsoltvas kerítéssel szegélyezett sírkert. Hátlapja évtizedekkel ezelőtt ledőlt, senki nem állította vissza. A háromrészes síremlék középső részéről a bronz női mellszobor hiányzik, a rendszerváltás után a gyönyörű műalkotást leszerelték és elvitték, a véletlennek köszönhető, hogy megmenekült az ócskavas-gyűjtők kezéből. Ma a református parókia tanácstermét ékesíti Székely Károly szobrászművész 1912-ben készült munkája. Később a síremlék talapzatáról eltűntek a feliratos márványlapok, és a bronz-relief, a sírkertet a gaz lepte el. /Józsa Miklós: Van pazarolnivalónk? Az EMKE nagyenyedi alapító tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Honlevél, a Magyarok Világszövetsége lapjának márciusi száma közölte először teljes terjedelmében az Erdélyi ENSZ Memorandum néven emlegetett Boldogok a békességre igyekezők című elaborátumot. A dokumentum az erdélyi magyarság sorsának hosszú távú rendezését célozta, és amelyet az ENSZ-hez kívántak eljuttatni, körültekintően és alaposan ismertette az ötven évvel ezelőtti időre kialakult helyzetet, részletesen indokolja az erdélyi kérdés megoldásának szükségességét, és négy politikai keretben vizsgálja Erdély jövőjét: I. Erdély román uralom alatt marad, II. Erdély magyar uralom alá kerül, III. Az önálló Erdély gondolata, IV. Erdély elosztása Magyarország és Románia között. „Az erdélyi kérdés megoldása kétségkívül nagy és nehéz feladat, de nemzetünk jövőjét e nélkül nem biztosíthatjuk. ” A dokumentum alapján kreált erdélyi ENSZ-perben „a román haza elárulása” bűntette miatt a hadbíróság 1957 novemberében életfogytiglani kényszermunkára ítélte Dobai Istvánt és Varga Lászlót, 25 évi kényszermunkára Komáromy Józsefet és Kertész Gábort, 20 évre Bereczki Andrást, továbbá 5-től 10 évig tartó fegyházra Gazda Ferencet, Szekeresi Nagy Józsefet, Dobri Jánost és László Dezsőt. 1958-ban ítélték el a második csoportot: Bányai Miklóst életfogytiglannal, Krebsz Sándort és Kincses Károlyt 20 évi, Kincsesné Balajti Ilonát pedig 10 évi kényszermunkával sújtották. Kertész Gábor és Nagy József a börtönben meghaltak a rettenetes bánásmód következtében, a többiek az 1964-es általános amnesztiával szabadlábra kerültek ugyan, de polgári jogaikat, munkavállalási szabadságukat sohasem nyerték vissza. /Boldogok a békességre igyekezők. Erdélyi ENSZ Memorandum – 1957. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Életének 91. évében Budapesten elhunyt Méhes György író, műfordító /Székelyudvarhely, 1916. máj. 14. – Budapest, 2007. ápr. 10/. Az író Nagy Elek néven született, családja 1917-ben Kolozsvárra költözött. A jogi egyetem elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. A második világháború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel. 1944 őszétől 1952-ig több újságnál is dolgozott, pártonkívülisége miatt több támadás is érte, ezek közül a legkomolyabb a neve megváltoztatására irányult; állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság. 1952-től szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Az 1950-es években Méhes György elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái, például a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Gyémántacél, a Virágvarázsló és a Világhíres Miklós. Az 1960-as évek elejétől az író visszatért a színházhoz, 33 névtelen levél című vígjátékával sikert aratott. Sorra születtek drámái és vígjátékai, amelyek a társadalomban meglévő feszültség kimondására törekedtek. Méhes György első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése csak az elmúlt években kezdődött, sorra jelentek meg írásai. Méhes György munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el. /Elhunyt Méhes György. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Méhes Györgyről Orbán János Dénes, a nagy mesélő életrajzírója elmondta, hogy az erdélyi magyar irodalom egyik nagy öregje volt. Azt csodálta és tisztelte leginkább benne, hogy egymaga egy egész irodalmi intézmény volt, aki gyerekeket, kamaszokat, felnőtteket egyaránt ellátott jobbnál jobb írásművekkel. Több műfajban alkotott. A hetvenes, nyolcvanas években egymás után játszották színdarabjait az erdélyi színházak, az ő meséit olvasták a gyermekek, a regényeit a felnőttek. De kiváló irodalomkritikus is volt, az Igaz Szóban világirodalmi sorozatot publikált. Egészségi okokból költözött gyermekeihez Magyarországra a kilencvenes évek végén. Az ott írt művei is Erdélyről szólnak, erdélyi szellemet sugároznak. Nem volt sem a rendszer, sem a kritikusok kedvence. Csak öregkorára kapta meg az igazi szakmai elismerést mind magyar, mind pedig nemzetközi téren. Kolozsvári milliomosok című regénye hetekig vezette az eladási listákat, és rekordpéldányszámban kelt el. Ezek a művek húsz év után is, egy másik kulturális környezetben is hatásosak. /Gazda Árpád: Irodalmi intézmény egy személyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A Marosvásárhelytől mintegy huszonöt kilométerre fekvő Erdőcsinádon Sütő András emlékének ápolását tűzte ki célul a helyi fiatalság. Az alig négy és fél száz lelket számláló faluban a hét végén már a második Sütő-művet mutatták be. 2005-ben a Vidám siratót vitték színre, most Szabó Rozália nyugalmazott vallástanár rendezésében a Balkáni gerlét vitték színre. „Évente be szeretnénk mutatni Sütő András egy-egy művét, ezzel is adózva az erdélyi magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb személyiségének” – indokolta a csinádi fiatalság döntését Mihály Attila, a Sütő-hagyaték ápolásáért küzdő helyi fiatalember. Csinádon a színház iránti szeretetet Szabó Rozália keltette újra életre. /Sz. E. : Sütő András emlékezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének kezdeményezésére emlékplakett készül a nemrég elhunyt Sütő András emlékére, a domborművet az író születésének 80. évfordulóján helyeznék el Marosvásárhelyen, lakása, a Vörösmarty utcai ház falán. A plakett elkészítésére Hunyadi László szobrászművészt kérték fel. A június 17-i ünnepséget követően Pusztakamaráson, Sütő András szülőfalujában is megemlékezést tartanak Székely Ferenc, az író hozzátartozója szervezésében. Az Anyanyelvápolók Szövetsége díjat nevezett el Sütő Andrásról, amelyet első alkalommal április 27-én, a dévai vándorgyűlésen adnak át. /Szucher Ervin: Emlékplakett, megemlékezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Húsvétvasárnap nagy sikerű előadást és bált szerveztek az Arad megyei Kispereg kultúrotthonában, ahol a több mint 200 néző számára a Rózsabimbó néptánc-együttes fellépése teremtette meg a jó hangulatot. A Nagy Izabella tanárnő által betanított felső tagozatos diákok vidám jelenetei következtek, majd az asszonykórus lépett fel. Az utóbbi időben Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő vezetésével a helybeli asszonykórus tagjai vezetik a kisperegi közművelődési életet. /(b): Emlékezetes előadás Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Nemrég megjelent Magyarországon Szilágyi Domokos új kötete /Lám, egymást érik a csodák, Cerkabella Könyvkiadó, 2006./ A kiadvány első pillantásra gyerekkönyvnek néz ki, de mindenkihez szól. Szilágyi Domokos gyerekversei, verses meséi igazi értéket és minőséget nyújtanak minden irodalombarátnak. /Sándor Boglárka Ágnes: Egy kis meggyőzés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 11-én első alkalommal ült össze az átszervezett – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ – tagjaiból álló kormány. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök arra kérte a kormánykoalíciót alkotó két pártot, illetve a kabinet tagjait, tegyenek meg mindent az együttműködés érdekében. A korrupció ellenes harcnak továbbra is az elsődleges célok között kell lennie, mondta. A miniszterelnök példaként hozta fel az RMDSZ-szel való jó együttműködést, amelynek tagjai szakmai talpraesettségről és komolyságról tettek tanúbizonyságot. /Első alkalommal ülésezett az átalakított Tariceanu-kabinet. A miniszterelnök együttműködésre szólított fel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Nagyváradon több mint 260, országos viszonylatban több ezer család áll kilakoltatás előtt, mert a régi tulajdonos visszaigényelte a lakást. A szenátus április 11-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, melyet az RMDSZ-es Puskás Bálint és Pete István kezdeményezett annak érdekében, hogy az állam hozzon létre lakásalapot azok számára, akiket kilakoltatnak az új tulajdonosok. Az indoklásban az RMDSZ-es honatyák az állam felelősségét hangsúlyozták a hátrányos helyzetbe került volt bérlőkkel szemben. A tervezet szenátusi vitája folyamán szinte valamennyi frakció támogatta a törvénytervezetet. Verestóy Attila határozottan cáfolta, hogy a jogszabály mögött liberális–szociáldemokrata megállapodás állna. /Remény a fedél nélkül maradóknak. Elfogadta tegnap a szenátus az RMDSZ lakástörvény-tervezetét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Visszaküldte a képviselőház plénuma az emberjogi és kisebbségvédelmi, valamint a jogi bizottsághoz azt a mindössze két és fél soros törvénytervezetet, amely a román többség védelmét teszi lehetővé Romániában. A tizenegy Nagy-Románia párti képviselő és Gheorghe Funar szenátor közös indítványaként a szenátus által a korábbiakban elutasított tervezet sorsáról a képviselőház dönt. Adrian Moisoiu PRM-s képviselő a közös indítványt alátámasztására a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok novemberi találkozójára hivatkozott, továbbá kijelentette, orvosolni kell olyan problémákat, mint a magyar többségű területek román oktatásának, vallásos intézményeinek, valamint sajtójának finanszírozása. „Ezeken a területeken két lehetőség közül választhat a román lakosság: vagy elmagyarosodik, vagy elköltözik. Mert még a közintézményekben sem kaphat munkát, ha nem tud magyarul” – fűzte hozzá Moisoiu. „A kisebbségek státusára vonatkozó törvénytervezettel egy időben kellene erről szavazni, mert másként nem valósítható meg a két törvény összehangolása, ahogy azt önök is javasolták” – mondta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Moisoiu hangsúlyozta: pártja törvénytervezetének elfogadásával nincs már szükség a kisebbségi törvényre. Az RMDSZ-es törvénytervezet „konkurenseként” létrejött indítvány mindössze két cikkből áll. Elismeri a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek a többségi lakosságával azonos jogait és kötelezettségeit, ám a kölcsönösség elvére is hivatkozik: a hazai kisebbségek ugyanolyan jogokkal rendelkezhetnek, mint amilyenekkel az ő anyaországukban élő románok. /Kovács Adrienn: Kisebbség- és „többségvédelem” egy csónakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi albizottsága április 11-én tartott ülésén, Budapesten támogathatónak tartotta a Szili Katalin házelnök által kidolgozott koncepciót egy fejlesztésközpontú nemzetpolitikai koncepció kidolgozására. Mérföldkő lehet, ha ezt a nemzetpolitikai koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptemberben elfogadja, mert az érzelmi alapú politikát szabályozottabb keretek válthatnák fel – jelentette ki Szili Katalin. Hozzátette: a KMKF jogi albizottsága már a negyedik albizottság, amelyik támogatta a nemzetpolitikai fundamentum kialakítását. Az ülésen szóba került, hogy a kisebbségi jogok védelme és az autonómia tekintetében nincs európai uniós jogi előírás, ezért ezen kérdések kezelését a tagállamoknak kell kialakítani. A schengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: a miniszterelnök és a külügyminiszter júniusra ígérte, hogy a könnyített vízumról szóló tervezetet ismerteti. A házelnök elmondta: az albizottság ülésén nem került szóba a kettős állampolgárság ügye. „A kérdés újra felmelegítése semmi máshoz nem vezet, mint a magyarság megosztásához” – fűzte hozzá. Balogh Zoltán (Fidesz) az albizottság egyik társelnöke az ülésen elmondott bevezetőjében úgy fogalmazott: el kell kezdeni gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott. Az ellenzéki képviselő új vasfüggönynek nevezte a schengeni határokat és kiemelte: segíteni kell azoknak, akik ezen kívül szorulnak. A KMKF tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoz létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a gazdasági április 10-én ült először össze. /Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Lemondtak a demokrata államtitkárok, a 13 demokrata államtitkár lemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezető elnöke értesítette a kormányfőt, helyi szinten azonban a PD megtartaná az intézményvezetői tisztségeket. Arra is akad példa, hogy a demokrata politikus inkább pártjától válik meg, mintsem hogy lemondjon tisztségéről. Petre Strachinaru, a PD Kovászna megyei képviselője szerint a párt hatalomból való eltávolításával a székelyföldi autonómia beteljesült tény lesz. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő szerint azonban a demokraták a hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnak lemondani különböző intézményvezetői tisztségeikről. „Ismerve a román politikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegi demokrata intézményvezetők néhány nap alatt liberálisokká vagy szociáldemokratákká vedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekak mellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokat a Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. /Mennek is, maradnak is. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 11-én elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását a sepsiszentgyörgyi bíróság. A bíró szerint az ügyészség jóváhagyása is kell, ezért kérte, hogy az április 25-i tárgyaláson az ügyészség képviselője közölje esetleges fenntartásait. A Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulást 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön hozta létre mintegy kétszáz, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester. /Kovács Zsolt: Késik a székelyföldi társulás bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./