Végleges ítéletében eltiltotta a Legfelsőbb Bíróság a szárnyas jelkép, a Kriterion Könyvkiadó jelképének használatától a Pallas–Akadémia és a Polis Kiadót. Döntésével a bíróság hatéves pereskedés végére tett pontot, amelyet 2001-ben indított a Kriterion. Az időközben Bukarestből Kolozsvárra költözött Kriterion keresetét a Hargita megyei törvényszék és a marosvásárhelyi ítélőtábla egyaránt elutasította, sőt a felperes a Legfelsőbb Bíróság által elrendelt perújrafelvételen is veszített alapfokon. Nemrég hozott ítéletében azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a Pallas és a Polis megsértette a Kriterionnak a jelkép kizárólagos használatára vonatkozó jogát. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Kriterion. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban tekinthető meg Erdély egyetlen hímestojás-kiállítása. A Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában lévő gyűjtemény közel kétezer darabot tartalmaz, túlnyomórészt a székelység és a csángók mintaanyagát örökítették meg, de szép számmal akadnak Tisza vidéki, balatonfelvidéki és kárpátaljai hímes tojások is. „A kiállítást többéves gyűjtés, kutatás előzte meg, és eközben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamiképp át kellene menteni az évezredes formavilágot a 21. századnak” – fogalmazott Kisné Portik Irén néprajzkutató. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók a karcolt, batikolt, aranyozott, a különféle írókésekkel viasszal írt, illetve a többszínű festékbe mártott tojások. /Jánossy Alíz: Törékeny csodák múzeuma. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Emlékezetes előadást produkált a sepsiszentgyörgyi Mozgás Stúdió – a Háromszék Együttes keretében működő színház Örkény István: Tóték című darabjának bemutatásával, Florin Vidamski rendezésében, aki szakított az évtizedek óta megkövesedett értelmezéssel. Láttatni tudta, hogy Örkény nem antifasiszta kórustag, hanem minden totalitarizmus nagy ellensége. Az első színre vivők a magyarság hibáztatására, a szovjet elnyomó kiszolgálására használták a darabot. Aztán az antifasiszta rémdráma időszaka következett, ebben a magyar vidéki világ a cinkos szerepét öltötte. Vidamski szerint az Őrnagy egy becsapott, önmagát, valamint másokat áltató és jóhiszeműen terrorizáló szerencsétlen. /Zsehránszky István: Helyére kerül a Tóték. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Alkotói díjjal tüntették ki a székelyudvarhelyi Bálint Arthur operatőr-rendezőt a hetedik alkalommal megrendezett Kamera Hungária televíziós fesztivál gáláján. A budapesti seregszemle a magyarországi televíziós szakma legjelentősebb rendezvénye. A magyarországi és határon túli alkotókat, tévétársaságokat, valamint produceri irodákat tizenhárom kategóriában jutalmazták. Az életrajzi és a dokumentumfilmek közül Erdélyben forgatott alkotások bizonyultak a legjobbnak: a Józsi nővér és a sárga bicikli (a szintén alkotói díjjal jutalmazott Zsigmond Vilmos filmjének operatőre Bálint Arthur), illetve az Új Eldorádó (Kocsis Tibor filmje). /Alkotói díj Bálint Arthurnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A határon túli társulatok közül a kolozsvári Állami Magyar Színház és a beregszászi Illyés Gyula Színház egy-egy előadása szerepel a június 7–16-a között tartandó VII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjában. A kolozsvári társulat Visky András Hosszú péntek című drámáját, a beregszászi társulat pedig a Shakespeare művei nyomán született Halál-álom című előadását mutatja be. /Erdélyi képviselet: kolozsváriak a POSZT-on. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Életének 87. évében, április 2-án elhunyt Galambos Ferenc, Iréneusz bencés szerzetes /Budapest, 1920. okt. 21. – Pannonhalma, 2007. ápr. 2./, temetése április 11-én Pannonhalmán lesz. Magyar–német szakos középiskolai tanári oklevelet, majd a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián teológiai doktorátust szerzett. Posztgraduális tanulmányokat folytatott Rómában, továbbá az Egyesült Államokban és Kanadában. Szerepet vállalt az 1956-os forradalomban, majd Ausztriába menekült. 1957–69-ig a Burg Kastl-i magyar gimnázium igazgatója volt. Galambos atya a burgenlandi magyarság mindeneseként lett ismert, 1969 és 1981. között hittanár Felsőlövőn és lelkész Felsőőrött. 1977 és 2002. között Alsóőrött volt plébános. 2002-től Pannonhalmán élt nyugalomban. /Elhunyt Iréneusz atya. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök felkérte a politikusokat, élükön Traian Basescu államfővel, hogy tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek ronthatnák Románia imázsát. Az elnöki hivatal reagált a kormányfő kijelentésére. Eszerint az üzletemberek érdekei és nem átlátható politikai döntések állnak az új kormány megalakítása mögött. Mindezért pedig a kormányfőt terheli a felelősség. /Basescu és Tariceanu folytatja a vádaskodást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A Maros Megyei Törvényszéken április 6-án döntés született Barabás Ernő ügyében, akit a marosvásárhelyi márciusi eseményeket követően emberölési kísérlet és garázdaság miatt összesen 9 és fél év valamint 6 hónap szabadságvesztésre ítéltek. A bírák határozata: Barabás Ernő esetében nem alkalmazható a 2002. évi 543-as törvény, azaz nem kaphat kegyelmet, mivel kivonta magát a büntetés végrehajtása alól, ami a megkegyelmezés egyik feltétele. A Magyarországon magyar állampolgárként élő Barabás Ernő ügyvédje, dr. Kincses Előd szerint a fent említett törvény védencére is vonatkozik. Kincses Előd két ízben is benyújtotta a kegyelmi kérvényt Traian Basescu államelnökhöz, aki mindkét alkalommal elutasította azt. /(antalfi): Barabás Ernő ellen életbe léphet az európai letartóztatási parancs. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) elnöke felháborítónak tarja azt a magyarellenes hangulatot, amelyet a Nagy-Románia Párt és más, magukat demokratikusnak tartó politikai alakulatok keltenek az RMDSZ kormányzati szerepvállalása miatt. A PEL ugyanakkor elhatárolódik az Egy Tiszta Kormányzatért Koalíció álláspontjától annak a hét miniszternek az esetében, akiket Smaranda Enache szerint ugyanúgy megillet az ártatlanság vélelme, mint bárki mást. Smaranda Enache pozitívumnak nevezte a minisztériumok számának csökkentését valamint azt, hogy az új Tariceanu-kabinet elkötelezte magát a reformok felgyorsítása mellett. /Antalfi Imola: A Pro Európa Liga ártalmasnak tartja a magyarellenes hangulatot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Nem a törékeny egyensúly borul fel, hanem a rend áll helyre – vélte Tamás Sándor képviselő Petre Strachinaru nyilatkozatára reagálva. A demokrata képviselő ugyanis amiatt aggódott, hogy pártja kormánytól való távozását követően le kell mondaniuk a megyei vezető tisztségekről, és így az önkormányzatok után teljesen magyar kézbe kerül az intézmények irányítása.,,Két dolog miatt nem értek egyet a képviselőtársam által felvetettekkel. Először is, mert csak a rend áll helyre a demokraták távozásával, és remélhetőleg megszűnik a demokratákat jellemző erőszakos politizálás. ” Másodsorban pedig, ismerve a román politikai szokásokat, néhány nap alatt demokratából liberálisokká vagy szociáldemokratákká válnak majd, hogy a »húsos fazekak« mellett maradhassanak, nyilatkozta Tamás Sándor. /(-kas): Nyereség a demokraták távozása (Tamás Sándor másként látja). = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Fiatal Gyergyóalfaluban a roma oktatás, a legnagyobbak is hatodik osztályosok, igaz, van köztük olyan tanuló is, akinek életkora közelebb áll a harminchoz, mint a húszhoz, karon ülő gyerekével kanyarítja a betűket. Felnőttek tanulnak írni-olvasni. Egyedi módszerrel tanítanak, a tanítónő Baricz Enikő, az osztályfőnök Magyari Terézia. Kevesen jelentkeznek. /Balázs Katalin: Roma tanoda Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Az augusztus 17-20. közötti nagyszabású rendezvény, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából felavatandó emlékpark kialakításához szükséges kéthektáros területet birtokba veszi a megyei önkormányzat. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy az építkezés idejére Maksa község magánvagyonából megyei köztulajdonba utalják a legelőrészt. A Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész által tervezett emlékhelyet eredetileg az Óriáspince-tetőn szerették volna berendezni. Az emlékhely lángsugarú, szabálytalan napot ábrázol, melynek végei nagyjából a megye térképét rajzolják ki. A szakemberek közbeléptek, mivel a tetőn bronzkori halomsír található. Ezért más helyszínt jelöltek ki mintegy háromszáz méterrel lejjebb. Még jobb is, mint az eredeti hely – mondotta Demeter János, a megyei tanács elnöke -, hiszen a főútról is jól látható. /Szekeres Attila: Lennebb lesz az emlékhely (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba megnyílt a Hozta a húsvéti nyúl? című kiállítás. Üdvözletek, hímes tojások, locsolóversek, képeslapok, fotók és gyermekrajzok sorakoztak. A tárlatot színezik Kakas Zoltán néprajzos húsvéti tojásokról készült fotói is, olyan érdekességek láthatóak, mint Kecskés József patkolt tojásai. /Mózes László: Húsvét a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Erdélyben egyedül a Nyárádszereda melletti Demeterfalván épített és használ egy templomot a református, unitárius és római katolikus közösség. A templomot a reformátusok, unitáriusok és katolikusok közösen építették 1951-ben, addig a volt felekezeti iskolában tartották az istentiszteleteket. A faluban a reformátusok vannak többségben, 140 fizető tag van, az unitáriusok és katolikusok 30-30-an, gyerekekkel együtt. A közös templom miatt soha nem voltak nézeteltérések. A katolikus és unitárius haranglábakat Süketfalva határában vannak, mintegy összekötve a két, valamikor különálló települést /Süketfalvát és Demeterfalvát/. A római katolikusok harangja minden délben megszólal. A kisebb harang, az unitáriusoké már nem tudja jelezni az istentiszteleti alkalmakat, mert közel egy éve ellopták. /Három felekezet közös temploma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

A magyar költészet napján, április 11-én Sepsiszentgyörgyön, másnap pedig Baróton lép fel Gyulai Líviusz és Berecz András. Valójában hazajönnek mindketten, Gyulai Líviusz grafikusművész ugyanis hetven esztendeje Baróton született, innen vitte sorsa Sopronon át Budapestre, s vált a kortárs magyar grafika nagymesterévé. Ő emelte a linóleummetszetet oly fokra, mint még előtte senki, s aki mellesleg nem csak rajzol, de ír is, forgatókönyvet, verset, mesét. A másik meghívott, Berecz András ének- és mesemondó budapesti ugyan, de gyűjteni gyakran jár Székelyföldre. Kettejük pályája kapcsolódik is, Gyulai Líviusz illusztrálta Berecz András több könyvét, CD-jét. /Váry O. Péter: Mesék felnőtteknek (A magyar költészet napján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Háromszáz évvel ezelőtt, 1707. április 5-én, Marosvásárhelyen, a vár alatti Postaréten iktatták be II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. Erre emlékeztek április 5-én a Vár sétányon levő Rákóczi-szobornál. Az ünnepélyen megjelent Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, és Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. „Sem 1848, sem 1956 nem lehetett volna a kuruc szabadságharc által meghirdetett eszmék nélkül. Habár a magyar nemzet életében hosszú, hétéves küzdelmet jelentett, az utókor emlékezetében levert csataként él tovább” – foglalta össze Csegzi Sándor alpolgármester a szabadságharc jelentőségét. „Lélekben ott vagyunk, együtt ünnepelünk veletek…” – tolmácsolta Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke a zalaegerszegiek üzenetét. A Kővirág együttes előadásában elhangoztak a Csinom Palkó, Csinom Jankó és más közismert nóták. II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhely történelmében játszott szerepének jelentőségét Tamási Zsolt történész vázolta fel. Az ünnepélyes koszorúzást követően a Teleki-házban, a református egyházközség tanácstermében az erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítás nyílt. Ötvös József, a Marosvásárhelyi Református Egyházközség esperese nyitotta meg a Novák József erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítását. „Buda eleste után Erdély vált a magyar nyelv fellegvárává, itt nyomtatták a könyvek kilencven százalékát,… vidék és centrum között nem volt akkora különbség, mint amilyet ma tapasztalhatunk” – méltatta Tófalvi Zoltán közíró Erdély kiemelkedő szerepét a magyar történelemben. Őt követően Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólalt fel. /Ferencz Melánia: II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Nemrég különleges húsvéti ajándékot hoztak Kolozsvárra Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella Notre Dame iskolanővérek szovátai és nyárádmenti tanítványai. A Szentháromság templomban bemutatták Árpád-házi Szent Kinga életéről szóló zenés misztériumjátékot. Megragadóan keltek életre a tatárjáráskori események, és a magyar nép egyik szentjének életállomásai. /Rendkívüli ajándék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Személyes hangvételű monográfiát írt a 82 éves Boér Imre szülőfalujáról Adatok Magyarhermány néprajzához és történetéhez /Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót, 2006/ címmel. Magyarhermány helynevei a szerzőben a nyelvészkedő magyartanárt szólaltatják meg. Boér Imre könyve az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár sorozatban jelent meg Demeter László szerkesztésében, a nyomdai munkálatokat a sepsiszentgyörgyi Charta Kft. végezte. /Sylvester Lajos: Magyarhermány történeti-néprajzi útikönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A költők sokszor idézik nehéz, embert próbáló korokban elődeik felmagasztosuló, idealizált alakját, erőt merítve helytállásukból. A magyar költészetben számosan idézik Balassit, Zrínyit, Ady Petőfit, Babits és József Attila Adyt, számosan mindkettőjüket. Megjelent Molnár Judit válogatásában 101 vers az elődökről /Kriterion, Kolozsvár, 2006/, ez a könyv is bizonyítja, hogy az erdélyi költők számtalanszor idézik fel, aktualizálják, szimbolikussá teszik elődeik alakját. /Bogdán László: Az elődök emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Mindszenty József születésének 115. évfordulójára emlékeztek március 29-én a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság összejövetelén. Árvay Zsolt, a társaság elnöke Mindszenty József életét és életművét méltatta. A bíboros védelmezte az emberi jogokat, az összmagyarság eszméjében gondolkozott és ezt szolgálta. König bíboros szerint Mindszenty egy olyan korszaknak a vértanúja, amely új mártírtípust teremtetett az ideológiai és a politikai okokból támadt vallásüldözés következtében. E gondolat nyomán többen párhuzamot vontak Márton Áron, Erdély püspöke és Mindszeny József hercegprímás élete között. /(Árvay Zsolt): Mindszenty József születésének 115. évfordulójára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./

Március 30-án Schönberger Jenő püspök, valamint a szatmári püspökség munkaközössége köszöntötte a 75. születésnapját ünneplő dr. Bura Lászlót, aki munkássága során nagyon sokat tett az egyházmegyéért. Ő állította össze a Scheffler János püspök boldoggá avatásához szükséges iratokat, illetve ő a szerzője számos történelmi jellegű munkának, melyek által jobban megismerhető a szatmári egyházmegye múltja. /Melan Karolina: Bura Lászlót köszöntötték. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./

Nagy várakozás előzte meg a parlament két házát irányító állandó bizottságok április 10-i ülését, mindenki arra számított, eldől, mely napra hívják össze a képviselőház és a szenátus együttes ülését, hogy szavazzon Basescu felfüggesztéséről. A két ház vezető testülete azonban nem tűzhette ki az államfő harminc napos kényszerszabadságra küldését előidézhető parlamenti vita napját, mivel nem kapták kézhez az alkotmánybíróság múlt heti döntését. Az alkotmánybíróság kimondta az alkotmánysértés tényét, de azt nem tartotta olyan súlyosnak, hogy indokoltnak tekintse a felfüggesztést. /B. T. : Meghátrál az ellenzék Basescu felfüggesztése elől? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Borbély László a régiófejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium csapatán nem kíván látványosan változtatni. Nagy Zsolt ugyancsak megőrzi tárcáját, és nagy terveket valósíthat meg, hiszen a román IT&C szektor 2007–2013 között 380 millió eurós strukturális alapban részesül. Korodi Attila környezetvédelmi miniszterként fenntartja az autóregisztrációs adót, és egyebek között a hulladékok problémájára, a gépkocsipark felújítására, az árvízvédelemre és a Natura 2000 programra összpontosít. /A magyar miniszterek tartják az eddigi irányt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A liberális párt társaságában az RMDSZ kormányoz Romániában. Meddig tart ez? Talán csak egy hónapig, talán teljes két évig. Nem mindegy. Horváth Andor szerint olyan magyar miniszterek jutottak fontos pozícióba, akik már bizonyítottak. Akad román politikai elemző, aki „magyar veszély”-t emleget. Ez primitív ijesztgetés. Jelenleg a román politika hitelét, szavahihetőségét kell helyreállítani. /Horváth Andor: „Magyar veszély” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Hiába figyelmeztetett a sajtó arra, hogy a kis- és középvállalatoknak szánt állami támogatások megpályázása érdekében nem kell tolongani, mert nem az érkezési gyorsaság, hanem a dossziék tartalma a döntő tényező, már az első jelentkezési napon, április 10-én, csupán a Kolozs Megyei Területi Hivatalnál több, mint 150 vállalkozó állt sorba, hogy benyújthassa igényét. Moldvában már vasárnap sorok alakultak ki. Olyan személyek is akadtak, akik 20-30 dossziéval érkeztek, ami nem törvénybe ütköző. /Tumultus a pályázatok benyújtásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

„Ha létrejön egy olyan, határokon átnyúló regionális együttműködés, amely valóban javítja a külhoni magyarok életszínvonalát és segíti gyarapodásukat, akkor sokkal könnyebb lesz túljutni a ma még feszültséget okozó érzelmi kérdéseken” – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) gazdasági albizottságának április 10-i, első ülésén. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: szükség van egy fejlesztésközpontú nemzetpolitika kialakítására. Szili hozzátette: ez a fejlesztéspolitika nem azt jelenti, hogy a határon túli fejlesztések magyar költségvetési pénzből valósulnának meg. Matolcsy György (Fidesz), a testület másik társelnöke emlékeztetett arra, hogy a 20. század szétzilálta a magyar nemzet állami, földrajzi és gazdasági szerkezetét, amelyet most lehetőség van újjáépíteni. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoznak létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a jogi testület pedig április 11-én kezdi meg munkáját. /KMKF: nemzeti fejlesztéspolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A nemzetiségi kérdések felvetése nélkül nem lehet az EU jövőjéről beszélni Sólyom László magyar köztársasági elnök szerint, aki április 10-én Rigában európai államfők egy csoportjának kötetlen eszmecseréjén vett részt. Szavai szerint nem igaz, hogy ez kelet-európai probléma, hiszen az ír kérdéstől a baszkokig, Dél-Tirolig vannak megoldott és megoldatlan nemzetiségi problémák. /Sólyom László a nemzetiségi kérdések fontosságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./