Aláírta az új kormány minisztereinek a kinevezését Traian Basescu államfő, és egyben a régi tárcavezetők visszahívását. Az új miniszterek április 5-én teszik le az esküt. A második Tariceanu-kormányt a parlament 302 szavazattal és 27 ellenszavazattal fogadta el, míg 2004-ben 265-en voksoltak rá, 200-an ellene. /M. L. : Basescu aláírta a miniszterek kinevezését. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Traian Basescu államfő a kormány megbízása előtt beszédet intézett április 4-én az ország lakosságához, amelyben a Romániában létező bizalmi és erkölcsi válságról beszélt. Állítása szerint hatáskörét arra használta, hogy jelezzen mindenfajta kockázati tényezőt, mivel szerinte az ország az ügyeskedők, valamint a tisztességes vállalkozók között oszlik meg. Kiemelte, hogy a korábbi kisebbségi kormányt egy ultrakisebbségi kormánnyal váltották fel, és feltette a szónoki kérdést: kinek használ mindez? Véleménye szerint az új kormány egy igazgatótanácshoz hasonlítható, amely csupán üzleti érdekeket képvisel. A reformok folytatásához erős kormányra van szükség, és ehhez meg kell hallgatni a választókat, mondta Basescu. /Basescu: erkölcsi válság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Markó Béla hiteltelennek nevezte, hogy a Tiszta Parlamentért Koalíció elnevezésű civil szervezet megkérdőjelezte a kisebbségi kormány hitelességét. „Az a többség, amellyel a parlament jóváhagyta az új kormányt azt a fontos üzenetet közvetíti, hogy a politikai osztály nagy része stabilitást akar a kormányzásban és a politikai életben” – értékelte Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, az RMDSZ konkrét párbeszédet kíván folytatni a továbbiakban is a román pártokkal. Borbély László regionális fejlesztési, területrendezési- és lakásépítési miniszter célkitűzései között a lakásépítést és a vidéki infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos eddigi programok folytatását emelte ki. Nagy Zsolt, a Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legfontosabb célkitűzésének az EU-tól érkező strukturális alapok hatékony felhasználását nevezte. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter úgy vélte, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés Románia prioritásai közé tartozik, ezért fontos továbbvinni az elkezdett projekteket. /Startvonalban az RMDSZ-es miniszterek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Vitatható módon döntötte el az RMDSZ, hogy részt vesz az újabb Tariceanu-kormányban. A szövetség alapszabálya szerint a kormánykoalícióban való részvételről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), a miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyéről pedig a Szövetségi Állandó Tanács (a Szövetségi Operatív Tanács jogutódja) dönt. Markó Béla az elmúlt héten sem az SZKT-t, sem az Állandó Tanácsot nem hívta össze. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető elmondta, a szövetség struktúrájában átmeneti állapot uralkodik. Az Operatív Tanács ugyanis megszűnt, a helyébe jövő Állandó Tanács pedig még nem alakult meg. Márton szerint azonban szükségtelen volt a testületi meghallgatás, hiszen valamennyi kormánytag átment már ezen a szűrőn akkor, amikor 2004-ben kormánytisztségbe került. /Farcádi Botond: RMDSZ kormányzati részvétel – a szabályosság határán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

A jövőben nem kell meghosszabbítani a magyarigazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, amelyek korlátlan ideig érvényesek lesznek – jelentette be Gál J. Zoltán, a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára. A korlátlan ideig tartó érvényesség bevezetésével a határon túli magyaroknak nem kell sorba állniuk és kevesebb lesz az ügyintézés is. Akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, azok számára bevezetik a pótfüzetet, és megszüntetik a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. /Örök érvényű magyarigazolvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Az elhúzódó belpolitikai válság miatt kevésbé figyelnek az európai integrációhoz kötődő feladatokra. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy egyes pesszimista becslések szerint a romániai települések az unió által rendelkezésükre bocsátott keretnek mindössze 4–5 százalékát képesek felhasználni. Az elnök szerint közelebb áll a valósághoz a 10-12 százalékos pályázási sikerarány. Románia idén 1 milliárd eurót fizetett be az EU központi költségvetésébe. A csatlakozás előnye az, hogy a brüsszeli kasszából többet fizetnének vissza, például a romániai infrastrukturális beruházásokat 2007-ben 1,5 milliárd euróval finanszíroznák. Azonban csak sikeres pályázás esetén. Basescu legoptimistább becslésében is úgy értékelte: Románia 1,5 milliárd euró helyett csak 150, legjobb esetben 200 millió eurót kapna vissza. /Borbély Tamás: Eurómilliárdokba kerülhet az elvakult politikai háború. Integrációs gondokkal küszködik Románia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes válaszolt Bodolai Gyöngyi cikkére, mondván, az igazságtalan támadás felháborította. Most újra elmagyarázta a helyzetet, de megérti a frusztrált volt magyar szakos kollégát, aki nem tudott teljesíteni a pedagógusi pályán, és kellett hogy váltson, célzott az újságírónőre. Albertini elmondta, hogy saját tevékenysége sikeres volt. Visszautasítja, hogy az érdemfokozatok értékelését „a tantestület általában kézfelemeléssel jóváhagyja”. Albertini intette az újságírót, ne legyen mindentudó, főleg ne a mások szakmájában. /Albertini Zoltán, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese: Sajnos, tovább dobálóznak a szavakkal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./; A szerkesztőség megjegyzést fűzött a cikkhez, eszerint a közéleti vitát nem a főtanfelügyelő-helyettes sértéseinek, személyeskedéseinek kell jellemeznie. A vitában egyetlen tanár sem szólalt meg. Előzmény: Bodolai Gyöngyi: Válasz a főtanfelügyelő-helyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Abban reménykedett, fejtette ki Garda Dezső, hogy 1989. december 24-én, mikor a városi RMDSZ programját kidolgozta, új időszak következik be Gyergyószentmiklósnak és környékének mindennapi életében. Sajnos már akkor érzékelhették egy korrupciós folyamat kezdeteit, amely napjainkban szinte lehetetlenné teszi az egyszerű emberek életét. Országos szinten is óriási károkat okozott a magánosítás, de sajnos, Gyergyószentmiklós is szenvedő alanyává vált az egyéni célokat szolgáló privatizációnak. Törvénytelen magánosítás ment végbe Gyergyószentmiklóson is. A parlamentben másodszor megbukott a privatizációval kapcsolatos dokumentumoknak nyilvánossá tételével kapcsolatos törvénytervezet. Garda törvénytelenségek sorozatát tapasztalta az erdők visszaadása terén is. Sajnos, soha senki nem segítette abban, hogy miután azonosította a tetteseket, akik a fát ellopták, ezeket felelősségre vonják. Egy nagyon jól szervezett csapat alakult ki ezek védelmére. Garda egyik parlamenti felszólalása után Valeriu Tabara beismerte: a magyaroktól elvették a Békás-szorost. A Gyilkostó üdülőtelep sorsa is elszomorító. Szép lassan eladogatták a hegyen túliaknak. A város megyei jogú várossá nyilvánításával kapcsolatban Garda törvénytervezetet készített. A korabeli városvezetésben lévő döntéshozó személyek mindent elkövettek a kezdeményezés megbuktatására. Ezek a személyek jelenleg is mindent elkövetnek a város tönkretétele érdekében. Az emberek a rosszal szemben nem mernek lépni, nem merik a jogaikat követelni. Jelenleg a „százéves a várost” ünneplik, Garda ezt történészként nem találja helyesnek. Számtalan feljegyzéssel találkozott az okiratokban, melyekben Gyergyószentmiklóst már a XVII–XVIII. századokban városnak tüntették fel. A jogi státus kiharcolása részben Orel Dezsőnek, az első választott polgármesternek, de főleg Puskás Adolfnak, a település akkori jegyzőjének köszönhető. Gyergyószentmiklós városként való működését a XVII. századtól kezdődően nem lehet megkérdőjelezni. A város visszafejlődése 1920 után következett be, amikor Gyergyószentmiklós, mint határ menti település, elvesztette a Moldva és Erdély közötti átmenő kereskedelemben betöltött szerepét. További gyengüléshez az 1946–1955. közötti események járulnak hozzá: a magánbankok felszámolása, és ezzel együtt a kereskedők és iparosok vállalkozásainak megszüntetése. – Gyergyószentmiklóst nagyon nehéz különválasztani a környező településektől, melyekkel gazdaságilag és demográfiailag is összefonódott. 2000-től kezdődően a város iparában lassú fejlődés mutatható ki. A fafeldolgozó vállalatoknak sikerült modern technológiát kialakítani. A közbirtokosságok is megkezdték a tevékenységüket ezen a vidéken. Garda úgy érzi, hogy rendkívül erős tendencia van arra, hogy Gyergyószentmiklós életéből, mint közéletben résztvevő személyt, mint képviselőt, mint tudományos tevékenységet folytató történészt, kiiktassák. /Baricz-Tamás Imola: Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt kérdeztük, hogyan látja a mai Gyergyószentmiklóst = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 5. – 14. sz. /

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Felháborodott közleménnyel fordult a sajtóhoz Florin Cazacu brádi polgármester, melyben keményen támadta a református egyházat és személyesen Lovász János beszolgáló lelkészt, hogy húsvét küszöbén áram és víz nélkül hagyta a napokban visszakapott egyházi ingatlanban élő családokat. Az ingatlant tavaly decemberben szolgáltatták vissza az egyháznak, az átadásáról szóló protokollumot viszont csak idén február végén kötötték meg. Az önkormányzat az épületben tíz szociális lakást rögtönzött a városban élő hajléktalan családok számára. Azóta viszont már 18 család él itt. Lovász János már az átvételkor jelezte, hogy ez az ingatlan nem felel meg szociális lakásnak és kérte az önkormányzatot, hogy telepítse máshova az itt élő családokat, ez szerepel az átadási egyezményben. Erre az önkormányzat nem reagált, így az egyház képviselői a gyermekvédelmi, a közegészségügyi igazgatósághoz fordultak. Végül az egyház felajánlotta az önkormányzatnak az ingatlan ingyenes használatát a következő öt évre. A városatyák leszavazták az erre vonatkozó határozattervezetet. A tanács értesítette a lelkészt, hogy április 1-jével felbontják minden szolgáltatóval kötött szerződésüket az ingatlant illetően. Florin Cazacu polgármester szerint a református egyháznak kötelessége lett volna két hét alatt az összes szerződést felújítani, immár az egyház nevére, hogy továbbra is vizet és áramot biztosítson az itt lakóknak. Erre az egyházat nem lehet kötelezni. A lelkész a lakókkal írásban megegyezett, hogy térítésmentesen lakhatnak az épületben öt évig, de az egyházat semmiféle felelősség nem terheli az ingatlanra vonatkozóan. A lakók viszont húsvétig áram és víz nélkül maradtak. A polgármester szerint mindezért az egyház okolható. /Gáspár-Barra Réka: 18 szociális családot akar az egyház nyakába varrni a brádi önkormányzat. Nagyheti diverzió. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Az egyik Bihar megyei napilapban megjelent olvasói levélre figyeltek föl az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének tagjai. Ebben egy nagyváradi hölgy elmesélte, milyen inzultus érte Nagyváradon egy drogériában, ahol magyarul próbált beszélni az üzletvezetővel, mire az ráförmedt: „Kifelé, hülye, tanulj meg románul!” Az EMI-sek megkeresték az üzletvezetőt, udvariasan elbeszélgettek vele, aki elmondta saját álláspontját, magyarázgatta, nem egészen úgy volt. Végül az EMI-tag egy román-magyar szótárral ajándékozták meg az üzletvezetőt. /Tóth Hajnal: Affér a magyar nyelv miatt. Szótárt ajándékoztak az EMI-sek az üzletvezetőnek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 5./

A Scripta Kiadó Rt. részvényesi közgyűlése elfogadta Stanik István igazgató-főszerkesztő lemondását, és április 16-i hatállyal Vincze Loránt eddigi marketingképviselő személyében új vezérigazgatót nevezett ki. A részvényesek Salamon Márton László felelős szerkesztőt az Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségébe jelölték. Az Új Magyar Szó napilapot, az Erdélyi Riport hetilapot és a maszol.ro hírportált működtető Scripta Kiadó részvényesei méltányolták Stanik István alapító vezérigazgató eddigi munkáját. Vincze Loránt vezérigazgatói megbízása az Új Magyar Szó, az Erdélyi Riport és a maszol. ro piaci helyének konszolidálására szól. Salamon Márton László főszerkesztő feladata megtartani az Új Magyar Szót mérvadó országos közéleti napilapként. /A Scripta Kiadó közleménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Napok óta beszélik, hogy Stanik István lemond az Új Magyar Szó igazgató-főszerkesztői tisztségéből, és megválik a Scripta Kiadótól. Stanik István elmondta, hogy sok volt már neki a napilapos „taposómalom”. Harmincnyolc éve dolgozik, ebből az elmúlt tizenhét évben kiadót menedzselt, lapokat indított és szerkesztett. Belefáradt a munkába, a rengeteg stresszbe. Úgy látja, elérkezett a generációváltás ideje. Bízik benne, hogy Vincze Lóránt és Salamon Márton László új lendületet hoz a kiadó, illetőleg a napilap életébe. Stanik István elhatározta, hogy lazább kapcsolatban, publicistaként folytatja munkáját az Új Magyar Szónál és az Erdélyi Riportnál, és belefog az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda szerkesztésébe. Ez nagy adósság, hiszen harmadik kiadásának már 2005-ben meg kellett volna jelennie. Közben jött egy felkérés a közszolgálati rádió bukaresti nemzetiségi szerkesztőségétől, hogy vegye át a nyugdíjba vonuló Majtényi Ágnes helyét. Elvállalta. Stanik emlékeztetett, hogy a Scripta Kiadó indította el 1999 októberében a Krónika napilapot, majd 2005 őszén, az Új Magyar Szót. Az ÚMSZ azóta konszolidálta piaci helyzetét, elnyerte egy olvasói réteg bizalmát, Az Erdélyi Riport hetilap immár betöltötte az ötödik évét, ez idő alatt számos kiváló szerző színvonalas írása jelent meg hasábjain. Az A Hét nyomtatott verziójának megszűnésével pedig szinte egyedül maradt a hetilap piacon. Stanik szerint az ÚMSZ és az Erdélyi Riport meghatározó a romániai magyar sajtóstruktúrában. Stanik hangsúlyozta, hogy a két lap finanszírozását csak elenyésző részben biztosítják a pályázati úton szerzett támogatások, a szükséges tőkét a kiadó többségi tulajdonosa bocsátotta rendelkezésre. /Szilágyi Aladár: „Elérkezett a generációváltás ideje”. Beszélgetés Stanik Istvánnal, a Scripta Kiadó leköszönő igazgató-főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A Kárpát-medencében levő Bolyai nevet viselő iskolák találkozóját szervezték meg március 29. és 31. között Mosonmagyaróváron. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskolát a Bálint István igazgató által vezetett öttagú küldöttség képviselte. A diákok a két Bolyai életéről szóló vetélkedőn is részt vettek. Ezúttal azonban a vándorkupát, amelyet háromszor nyert el a marosvásárhelyi iskola, át kellett adják a szombathelyieknek, mivel az ottani diákok bizonyultak a legjobbaknak. /Bolyaisok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Esztelneki családi házából szabadságharcos ősei égi otthonába költözött Köntzey József nyugalmazott agrármérnök. A falu bölcseként tisztelték, kitartó zászlóvivője volt Esztelnek önállósulási folyamatának. Közösségszervező, kulturális rendezvények életre hívója volt. Kik pótolhatják falvaink tevékeny mindentudóit, hol késik az utánpótlás? /Mózes László: Köntzey József egyéni maradéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

A Legfelsőbb Bíróság 15-15 év börtönbüntetésre ítélte az 1989-es temesvári forradalom idején elkövetett vérengzések miatt Victor Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokokat. A vádhatóság különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta vétkesnek őket, és további 7 illetve öt és fél évet szabott ki rájuk az említett bűncselekmény elkövetésére tett kísérlet miatt is, a törvények értelmében azonban csupán a magasabb büntetést kell letölteniük. A vádlottak az ítélethirdetéskor nem voltak jelen. A per folyamán mindkét vádlott következetesen tagadta bűnrészességét, arra hivatkozva, hogy nem ők adták ki a tűzparancsot. A kihallgatott több tucat tanú, közöttük Tudor Postelnicu, Ceausescu utolsó belügyminisztere vallomásából azonban egyértelművé vált bűnösségük. Temesváron 1989 december 17-20-a között 72 személy vesztette életét, a sebesültek száma 253 volt, egy asszonyt harckocsi taposott el, a megtorló hatóságok 43 forradalmárt vertek agyba-főbe. Victor Stanculescu és Mihai Chitac az 1989 utáni első kormány védelmi, illetve belügyminisztere volt. A két tábornokot 1999-ben ugyancsak 15-15 évre ítélték el, öt esztendővel később azonban Joita Tanase főügyész az ítélet megsemmisítéséért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a bírák nem tartották tiszteletben a vádlottak jogát a védekezéshez. /Több mint 40 év börtön a temesvári forradalmárok gyilkosainak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ A két tábornok egy napot sem ült le az 1999-ben kiszabott 15 évi börtönbüntetésből. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon mindaddig, míg 2000-ben baloldali kormány került hatalomra Romániában. A főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Második kikiáltás: tizenöt év. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Április 5-én ünnepli 200. adását az MTV határon túli műsora, a Kárpát Expressz. A közszolgálati tájékoztató műsort négy korábbi műsor, a Kárpáti Krónika, a Héthatár, a Határátkelő és a Palackposta utódjaként indították útjára tavaly szeptember 11-én. A hét minden napján, mindkét csatornán jelentkező 25 perces összeállítás nem csupán a magyar nyelvterületen kisebbségben élő magyarokról szól, az adott ország legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó eseményeiről is tudósít. A Kárpát Expressz tudósokat, jeles embereket szólaltat meg, rendszeresen beszámol a közösség ünnepeiről, történelmi emlékhelyekről, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A műsorfolyam a határon túli tudósítói hálózatnak is rendszeres munkát biztosít. A kétszázadik összeállításban gróf Esterházy Jánosra, a mártírhalált halt felvidéki politikusra emlékeznek a szerkesztők. /Kárpát Expressz: jubileumi adás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Határon túli magyar politika 1990–2007 címmel Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke tart előadást április 5-én a Sapientia-EMTE kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara szervezte Egyetemi Esték Világpolitika a XXI. században előadás-sorozata keretében. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Neves csíkiak című, kéthetes honismereti vetélkedő zajlik Csíkszeredában a Hargita Megyei Könyvtár és a csíkszeredai önkormányzat szervezésében, a résztvevőknek tizenöt kérdésből álló tesztet kell kitölteniük. Az a cél, hogy minél többen megismerjék a vidék történelmét, magyarázta Vitos Zsófia könyvtáros. /Márton Róbert: Történelmi vetélkedő korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Több esetben is alkotmányt sértett Traian Basescu államfő, de egyik eset sem olyan súlyos, hogy az indokolná tisztségéből való felfüggesztését – döntött április 5-én az Alkotmánybíróság. A testület a szociáldemokraták kezdeményezését kivizsgáló parlamenti bizottság jelentését véleményezte. A bizottság szerint indokoltak a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotmányos kifogásai az államfő tevékenységével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság véleménye konzultatív jellegű, a parlament hivatott eldönteni, hogy jóvá hagyja az államfő felfüggesztését, és népszavazás kiírásáról dönt, vagy ejti az ügyet. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetért az Alkotmánybíróság döntésével. A szenátor elmondta: az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos álláspontot arról, hogyan fog szavazni: a felfüggesztés mellett, vagy ellene. A többség egyetért azzal, hogy a vádpontok nem elégségesek Basescu menesztéséhez. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: az elnöknek nincs vétójoga egy miniszter kinevezésében, de jelezheti a miniszterelnöknek kifogásait, kérve, hogy fontolja meg a jelölést. /SZ. K. : Nem ajánlatos Basescu felfüggesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 5-én beiktatták az új Tariceanu-kabinetet, miután a miniszterek letették az esküt Traian Basescu államfő előtt. Basescu április 4-én aláírta a kormányból távozott miniszterek felmentéséről, illetve az új tárcavezetők kinevezéséről rendelkező dekrétumot, de ugyanezen a napon a néphez intézett üzenetében élesen kikelt a szerinte törvénytelen eszközökkel, a lakosságot félrevezető módon kormányzó politikusok ellen. /Letette az esküt az új kormány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A jelenlegi kisebbségi kormányról Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, a végrehajtásban, a napi intézkedésekben, a minisztériumok munkájában teljes hatáskörrel eljárhat. A parlamentben azonban egyezkedni kell az ellenzék egy részével. A törvénytervezetek szempontjából kompromisszumról kompromisszumra kell majd haladni. Az RMDSZ-nek valamilyen szinten együtt kell működnie az ellenzéki PSD-vel, noha vannak olyan szociáldemokrata politikusok, akik ellenezték az RMDSZ kormányzati jelenlétét. /Gujdár Gabriella: „Nem valakire, valaki ellen szavaztak” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a kormányátalakítás kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Calin Popescu Tariceanu vezette új román kormányban az RMDSZ négy helyet kapott. Az egyik miniszter, Borbély László, aki az integrációs tárca átalakítása után létrehozandó fejlesztési, középítkezési és lakásügyi tárcát irányítja majd, elmondta: „Logikus volt e tevékenységek összekapcsolása, hiszen eddig is olyan tevékenységi területekkel foglalkoztam, amelyek óhatatlanul a régiófejlesztéshez kapcsolódtak”. Célkitűzései között a miniszter a lakásépítést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését említette. Borbély szerint fontosak a határon átnyúló programok. Ezzel kapcsolatban említette, hogy jó kapcsolat alakult a magyarországi féllel, így a Lamperth Mónika által vezetett minisztériummal. Korodi Attila eddigi környezetvédelmi államtitkár a tárca irányítását veszi át első emberként. Szeretné folytatni azokat a megkezdett terveket, amelyeket 2005 elején már megfogalmaztak. A közvitát különösen fontosnak tartja olyan kérdésekben, mint például a génkezelt növények – mondta. A verespataki tervezett aranykitermeléssel kapcsolatosan leszögezte: ez ügyben mindenképpen be kell tartani a román törvényes kereteket. /Hatékonyabb fejlesztést, nagyobb lakossági szerepvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azzal vádolja az átszervezett kormány hat miniszterét, hogy bizonyos külföldi, főként magyar titkosszolgálatok ügynökei vagy informátorai, anélkül, hogy neveket említett volna. Funar közölte: interpellációt nyújtott be ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök ellen. Funar szenátor szerint ezt a problémát a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban is elemezni kellene. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Április 5-én sajtóértekezletet tartott a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Budapesten, az Országház külügyi és határon túli magyarokért bizottságának üléstermében. Az eseményen részt vettek és hozzászóltak magyar országgyűlési és europarlamenti képviselők is, továbbá a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének frissen megválasztott elnöksége, Zsigmond Barna Pál elnök vezetésével. Hantz Péter BKB-alelnök és szóvivő ismertette az elmúlt három hónapban az erdélyi magyar felsőoktatásban bekövetkezett eseményeket. A sajtó képviselőinek átadta a BKB marosvásárhelyi tagozata által összeállított tízpontos követeléslistát, amely miatt több ízben halálosan megfenyegették Ajtay Kincses Mária professzor asszonyt, a BKB marosvásárhelyi tagozatának elnökét. A BKB elnöke elmondta: szerinte a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatók vezető tanácsa korábbi álláspontjával ellentétesen úgy jelölt magyar rektor-helyetteseket, hogy semmi nem teljesült a magyar akadémiai közösség legfontosabb követeléseiből. A sajtótájékoztatón Hantz átadta az EP és ET képviselőknek azokat az aláírásokat, amelyeket a BBTE-n gyűjtöttek 2006 decembere és 2007 márciusa között a magyar Természettudományi, illetve Bölcsészettudományi Karok beindítása érdekében. Az íveket az érintett oktatók 85%-a aláírta. A BKB-alelnök közölte, hogy a BBTE magyar rektor-helyettesei eltanácsolták a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Volt olyan kolléga, aki azért nem írta alá, mert nem volt meggyőződve arról, hogy a magyar karokon magasabb lesz a fizetése, más meg attól félt, hogy komolyabban kell majd vennie az oktatást és a kutatást – fogalmazott Hantz. Hantz megköszönte azoknak a magyar politikusoknak, akik levelet írtak román kollegáiknak, és a Romániába látogató Sólyom László államfőnek, hogy szakított a mosolydiplomácia gyakorlatával. Hantz átadta azt a „Nicolae Bocsan egyetemi tanár – rektor” feliratú táblát is, amelyet novemberben nem sikerült elhelyeznie a rektori iroda ajtaján. Németh Zsolt közölte: a tábla mindaddig ki lesz függesztve az Országházában, ameddig az egyetem nem oldja meg a kétnyelvű feliratok kérdését. Zsigmond Barna Pál, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének új elnöke elmondta: azt szeretné, ha a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületének tagszervezetei alakulnának minden magyar felsőoktatási intézményben, és ha össze tudnák hangolni a romániai magyar felsőoktatás önállósítása érdekében tett civil kezdeményezéseket. /Nicolae Bocsan a magyar parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hantz Péter, a BKB alelnöke elmondta, hogy a magyar rektor-helyettesek elárulták a magyar oktatókat, mert korábbi ígéreteikkel szemben nem vetették föl a problémákat, és nem tiltakoztak az egyetem „multikulturalizmusát” taglaló újabb Strassburg-i kiállítás ellen sem, továbbá lebeszélték a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Amikor közölték egy vezető magyar filozófiaprofesszorral, aki egyben Bolyai Társaság elnöke is, hogy az aláírásokat eljuttatják Brüsszelbe és Strassburgba, rájuk förmedt, hogy „maguk ezeket nem viszik sehova!”, és megtagadta, hogy visszaadja azokat az íveket, melyeket az ő kívánalmai szerint alakítottak át, és amelyeket már több kollegája aláírt. Hantz kitért arra, hogy az RMDSZ, néhány kezdeti nyilatkozat kiadását leszámítva, semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezése érdekében. /Hantz Péter, a BKB alelnöke és szóvivője: „Maguk ezeket nem viszik sehova!”. = Erdely. ma, ápr. 6./ Elvárjuk az új román kormánytól, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyét a nyugvópont felé közelítse – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „Mi azzal fogjuk ezt segíteni, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon nem hagyjuk elaludni az ügyet” – tette hozzá, pozitívumként értékelve, hogy a magyarországi parlamenti pártok összefogtak ebben az ügyben. „Nemzetpolitikai ügyekben így kell eljárnunk” – mondta. Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője hangsúlyozta, hogy az EP-ben minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy Románia teljesítse a csatlakozáskor vállaltakat, így az államilag finanszírozott magyar karok, illetve magyar egyetem felállítását. Hozzátette: a kulturális autonómia, de Székelyföld számára a területi autonómia is megkerülhetetlen kérdés. /Nem hagyják aludni a BBTE ügyét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselőivel folytatott budapesti megbeszélésen úgy fogalmazott: „néma kisebbséginek Európa sem hallja a szavát”. Értelmezhető ez az erdélyi magyar politikai elit fejmosásaként is, amely ritkán, és igen gyengécskén hallatta a szavát a Bolyai-ügyben. Az RMDSZ az erdélyi magyar közösség jogérvényesítésének non plus ultrájaként állította be a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia megvalósítása által orvosolja az anyanyelvi oktatás gondjait. A törvény tárgyalása nem halad a parlament szakbizottságokban, a kulturális önrendelkezés pedig ugyanolyan távoli, mint két évvel ezelőtt volt. A második Tariceanu-kormány beiktatásával minden eddiginél nagyobb esély nyílik rácáfolni Hantzék megállapítására, miszerint az RMDSZ semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezéséért. Az RMDSZ most fennállása leghangsúlyosabb szerepét tölti be a bukaresti hatalomban, amelynek második embere, Markó Béla államminiszter az oktatásért felel. Vagyis főnöke annak a liberális párti oktatásügyi miniszternek, akinek alakulata valószínűleg nem maradhatott volna hatalmon az RMDSZ támogatása nélkül. /Rostás Szabolcs: A mi szavunk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Rövidesen Romániában is megnyílnak az uniós pályázati lehetőségek az úgynevezett Strukturális Alapok keretein belül, amelyek éves szinten 1,5 milliárd eurót jelentenek a következő években. Ez történelmi lehetőség a magyarság számára is a felzárkózásra, a modernizációra. Az EU-források megszerzése azonban korántsem egyszerű. A magyarlakta területek önkormányzatai, egyházak által fenntartott intézmények, civil szervezetek, vállalkozók és gazdák egyaránt jogosulttá válnak uniós támogatásokra. Ezek megszerzéséhez azonban információkra, majd a pályázat elkészítéséhez és lebonyolításához szaktudásra van szükség. Komoly uniós támogatás magyar identitásmegőrzést szolgáló erdélyi programra nem várható. De számos csak közvetetten identitást elősegítő fejlesztés valósítható meg, amely szolgálhatja a magyarság érdekeit (is). Trianon vesztesei, a határon túli magyarok, most az uniós csatlakozás nyertesei lehetnek. Elég a határ menti együttműködésre utalni, ahol Trianonnak „köszönhetően” a határ mindkét oldalán magyarok élnek, és ahol komoly fejlesztési támogatások irányulnak e határok lebontására. A budapesti Hidvégi Mikó Imre Kutatóintézet keretében e témában folytatott kutatások szerint ma sokkal nagyobb lehet az esélye annak, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarlakta régiók, magyar közösségek számára az uniós csatlakozás további leszakadást fog jelenteni. Most, a 24. órában vizsgálni kell a problémákat. Intő jel, hogy a hasonló helyzetben lévő szlovákiai magyarság esetében az Európai Unióba való belépést követően a Strukturális Alapok terén minél inkább sikeres volt egy-egy térség, járás az uniós forrásszerzésben, annál kevesebb volt a magyarság aránya. 2007-től az uniós pályázatokat román nyelven hirdetik meg. A sikeres pályázathoz kifogástalan szintű szaknyelvi tudás kell. /Horváth Tamás, a budapesti Hidvégi Mikó Imre Kutatóintézet igazgatója, pályázati tanácsadó: Az erdélyi magyar szervezetek esélyei az uniós pályázatokon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere elkeseredetten írta, hogy a városban mindent ellopnak, tönkretesznek. Platánokat, tujákat, rózsatöveket ültettek a parkba és a külsőbb övezetekbe. Amit ma elültettek, azt kitaposva, letörve, ellopva találják másnap virradóra. A Tündérvölgy betonlapokkal kirakott, 1,5 km-es sétányát nem darabonként lopkodják, hanem ipari adagokban. Polgári bejelentés értesítette, hogy ismeretlen tettesek hozzákezdtek a központban álló toronydaru lebontásához. Aknafedők is eltűnnek az éjszaka leple alatt. A szemetelés egyre nagyobb méreteket öltött. /Zsuffa Levente polgármester, Kovászna: Elmebaj? Bűnözői hajlam? Sátánizmus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./