Nem léphetnek fel playback-zenekarok a Szent György Napokon, közölte Lázár Prezsmer Endre, a sepsiszentgyörgyi rendezvény főszervezője. Hozzátette, mivel a színpadokon kizárólag azok a zenészek léphetnek fel, akik élőben adják elő dalaikat, az elmúlt napokban többen is megfenyegették a rendezvénysorozat szervezőit. Az egyhetes 16. Szent György Napokat hangverseny nyitja április 20-án. A kulturális rendezvénysorozat műsorában színházi előadások, kiállítások, irodalmi estek, táncház és filmbemutatók szerepelnek. /Kovács Zsolt: Fenyegetőző maneleegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

A helyi tanács és a polgármesteri hivatal kis, faragott, székely gyalogkaput állíttatott mind Sepsikőröspatak községközpont bejáratához, mind a hozzá tartozó Kálnok elejébe. Az utóbbinak Sepsikálnok lenne az igazi régi neve. A két kapu a Both László vezette gelencei csoport munkáját dicséri. Jelenleg ismét Sepsikőröspatakon tartózkodik a csoport, ez alkalommal az önkormányzat székháza elé épít tornáctetőt. /(Kgy. Z.): Új falukapu Sepsikőröspatakon és Kálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Számos érdeklődő jelenlétében április 20-án Kovásznán a városi képtárban megnyílt a Kőrösi Csoma Sándor-napok képzőművészeti tárlata, melyen hatvanhat erdélyi és magyarországi képzőművész alkotásai sorakoztak. A tárlatot – melynek idei témája: Jelek – Deák Ferenc, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola magyar szakos tanára nyitotta meg. A megnyitón közreműködött Márk Attila brassói daltulajdonos és Horváth Réka nagykanizsai szavaló. /Bodor János: Jelek a képtárban (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Április 19-én Szilágyi István író mutatta be Szőcs Géza regényét /Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója, Magvető Könyvkiadó, Budapest/ Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. /Márton Éva: Strucckisasszony emlékiratai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Nem mondott le tisztségéről Traian Basescu felfüggesztett államfő, a politikai stabilitás visszaállításával indokolva döntését, és azzal a „veszéllyel”, hogy esetleg megakadályozták volna az előrehozott elnökválasztáson való indulását. Ezért folytatódik az ellene indított leváltási eljárás, Basescu végleges eltávolításáról várhatóan május 20-án szerveznek népszavazást. Közben Nicolae Vacaroiu lett Románia ideiglenes államelnöke. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az ország legfontosabb tisztsége megürült, és ezt elfoglalhatja a szenátus elnöke. Vacaroiu Románia miniszterelnöke volt 1992 és 1996 között. /B. T. : Meggondolta magát Traian Basescu, és nem mond le. Május 20-án népszavazás lesz a leváltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Határon túli magyar diákok számára nyújtott oktatási, nevelési, tankönyv- és taneszköz támogatásokról, valamint a hallgatók jegyzettámogatásáról írtak alá megállapodást a lebonyolító szervezetek képviselői és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára április 20-án Budapesten, a Parlamentben. Évente 230 ezer diák kap támogatást. A dokumentumot a romániai Iskola Alapítvány képviseletében Kelemen Hunor elnök, a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány részéről Zsille Béla ügyvezető, a szerbiai Concordia Minoritatis Hungricae Polgári Egyesület oldaláról Dudás Károly elnök, az ukrajnai KAMOT Jótékonysági Alapítvány részéről Kocsis Mária elnök, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma részéről Keresztes Árpád elnök látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében a kiskorúak nevelési-oktatási támogatása egy tanévre 20 ezer forint, a tankönyv- és taneszköz támogatása 2. 400 forint. E két juttatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló igényelheti, a két támogatás együttesen kérhető. A felsőoktatásban tanulók jegyzettámogatása 2. 800 forint. A MeH tájékoztatója szerint évente közel 230 ezer diák és hétezer hallgató részesül támogatásban, amelyre a költségvetésben ötmilliárd forintot különítettek el. A támogatást igénylők száma az összes beiskolázott gyermek arányához viszonyítva az utóbbi két évben állandósult. /Oktatási-nevelési támogatás határon túli magyar diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Háromnapos felvidéki körutazásának első állomására, Pozsonyba érkezett április 20-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Pozsonytól Kassáig látogatja végig a magyar állami forrásokból helyreállított műemlékeket, egyházi létesítményeket, továbbá a magyar közösség számos képviselőjével, értelmiségiekkel, egyházi méltóságokkal találkozik. Pozsonyban a szlovák parlament épületében Pavol Paska házelnökkel tartott megbeszélést. Szili Katalin a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi székházában Csáky Pál elnökkel és a párt más vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezután a pozsonyi magyar nagykövetség épületében találkozott a felvidéki magyar értelmiség és a sajtó képviselőivel. Szili Deákiban megtekintette az 1228-ban felszentelt Szűz Mária templomot, amelynek a falai között hajdan az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést használták, majd Érsekújvárba ment. /Felvidéki körúton Szili Katalin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata során a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumnak otthont adó épület visszakerült a temesvári római katolikus püspökség tulajdonába. A telekkönyvezést követően márciusban a tanintézet vezetősége és a püspökség aláírhatta a 30 évre szóló bérleti szerződést, amely szeptemberben, az új tanév megkezdésekor lép életbe. A két fél most már csupán a városi polgármesteri hivatal beleegyezésére vár. Az egyházmegye területén több mint harminc visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működik iskola, óvoda. Többel sikerült bérleti szerződést kötni, tájékoztatott Böcskei László általános helynök. Van olyan épület, amelyet csak részben kaptak vissza, illetve több olyan eset is létezik, ahol a püspökség kezdeményezései a település vezetősége vagy a bérlő elzárkózásába, közömbösségébe ütközött. Ilyen például a lippai iskola esete; a média több ízben is szétkürtölte a helyi hatóságok kifogásait, de ők az ingatlan jogos tulajdonosával – a püspökséggel – nem vették fel a kapcsolatot. /S. E. : Újabb megegyezés született. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

A rendszerváltás előtti, majd utáni magyar-román történészi tanácskozások, összejövetelek révén nem születtek tudományosan is használható eredmények. Ezt próbálta kiküszöbölni az évek óta Arad megyében ásatásokat végző dr. Adrian Andrei Rusu, a kolozsvári Régészeti és Történelmi Intézet történésze, aki azt javasolta: szigorúan körülírt tematikájú tudományos ülésszakok rendezésével – amelyek anyagát kötetbe is lehet rendezni – sokkal hatékonyabb munkát lehetne végezni. Így került sor 2005. október 21–23-án Lippán A XIII. század a románok lakta területeken című tudományos ülésszakra. A résztvevők – köztük Serban Papacostea, a romániai középkorkutatás vezető személyisége, valamint több tanítványa a bukaresti Nicolae Iorga Intézetből, Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és Szakács Béla Zsolt, a budapesti Közép-Európai Egyetem kutatója, a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem tanára – egy varázslatos századba vetették magukat – állította az ötletgazda Rusu professzor, az ülésszak anyagát összefoglaló kötet /Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de catre Romani/ április 20-án történt bemutatóján. A bemutatón megjelent Roos Márton temesvári római katolikus megyés püspök is. Az aradi példa követőkre talált, a lippaihoz hasonló, jól körülhatárolt témakörű történésztanácskozásra a jövő héten Besztercén kerül sor. /(Kiss): Román és magyar kutatók a XIII. századról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Április 19-én a Csoma-napok ünnepélyes gyertyás megnyitója Kovásznán a Csoma-szobornál koszorúzással kezdődött. Az eseményen Kőrösi Csoma Sándor helyi tisztelői mellett ott voltak Nagykanizsa és Pápa testvérvárosok küldöttségei, közéleti személyiségek és RMDSZ-es politikusok. Elsőként dr. Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség határon túli magyarokért felelős másodtitkára szólt a Jecza Péter alkotta Kőrösi Csoma Sándor-szobor körül összesereglett közönséghez. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Hatalmas erő lépett fel, hogy kitépje gyökereinket, feledtesse, kik vagyunk, mert a gyökértelen ember könnyen manipulálható, az öntudat és méltóság nélküli emberrel mindent meg lehet tenni, figyelmeztetett Gazda József. Kifejtette: szülőföldünkön veszett el a hitünk önmagunkban, és a Kárpát-medence az egyetlen hely a nagyvilágban, ahol magyarnak lenni az önbecsülés hiánya miatt nem érték, hanem hátrány. A rendezvény Kőrösi Csoma Sándor és magunk keresése című tudományos üléssel folytatódott, tizenhat tudományos dolgozatot mutattak be. /Bodor János: Önmagunk keresése (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Diakóniai Keresztény Alapítványa április 19-án felavatta második vidéki beteggondozóját Nagyernyében. Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, a község hat településén sok az idős, beteg, magányos személy, akik kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. /Berekméri Ildikó: Diakóniai szolgálat Nagyernyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Április 20–22-e között a temesvár-erzsébetvárosi szalvatoriánus kolostor ad otthont a katolikus magyar egyetemisták országos találkozójának (OKET). A vendéglátó a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége). Április 21-én Kiss Ulrich budapesti jezsuita szerzetes Helyem egy új világban – vagyis fiatalként egy megváltozott Európában címmel tart előadást. A találkozó programjában továbbá kiscsoportos foglalkozás, városnézés, szentmise és zenés-táncos est szerepel. /Egyetemisták országos találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik az ország egyetlen magyar nyelvű középiskolai drámatagozata. A 2000-ben indult képzést eddig két évfolyam végezte el, jelenleg egy X. osztály működik, ősztől újabb IX. osztály indítását tervezi az iskola, ennek érdekében egy felkészítő sorozatot már megtartottak. A drámatagozatos diákoknak lehetőségük van színházi előadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! című előadás, amely a Budapesti Magyar Művek Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang, amely a Licart 2005 bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a legjobb csapatnak/előadásnak járó díjat érdemelte ki. Az iskola elvégzése után a diákok szakérettségit is tesznek, nagyobb eséllyel indulhatnak a színművészeti egyetemek színész, bábszínész, rendező, teatrológia szakára meghirdetett felvételin. /Fekete Réka: Erdély egyetlen magyar drámatagozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Méhes György írótól, műfordítótól április 20-án Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség örökös tagja életének 91. évében hunyt el Budapesten. Méhes György életét és munkásságát Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke; Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára; Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és erdélyi pályatársai méltatták a ravatalnál. A Székelyudvarhelyen született írót Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. /Méhes György utolsó útja. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A naptári év jeles napjaihoz kötődő népi szokások, hiedelmek és néptáncos koreográfiák vonultak fel Csíkszentsimon kultúrházának színpadán. Az Év múlik, évet ér címmel tartott alcsíki gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón az érkező csoportokat friss kaláccsal és meleg teával fogadták a vendéglátó szentsimoni Kikerics gyermek- és Ezüst Liliom ifjúsági néptánccsoportok táncosainak szülei. Mintegy 350 népviseletbe öltözött alcsíki gyermek és fiatal sereglett egybe. András Mihály, az oktatóképzéssel is foglalkozó András Alapítvány vezetőjeként és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójaként elismerően szólt munkatársairól, akik példát mutattak kollegáiknak és a pedagógusoknak egyaránt. /Antal Ildikó: Népszokások seregszemléje. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Minden korosztály számára és minden műfajban lesz szórakozási lehetőség Sepsiszentgyörgyön az idei városünnepen, a Szent György-napokon: az április 22-ei klasszikus nyitóhangversenytől az április 29-ei tűzijátékig bő kétszáz esemény közül válogathat a közönség. A hét első részében a művelődési jellegű rendezvényeké a főszerep, ezután vásáros forgatagban kavarodnak a könnyebb és igényesebb produkciók. Az állandó jelenlevők (reneszánsz vásár, kézművesek, divatcikkek stb.) a megszokott helyüket foglalják el. /Demeter J. Ildikó: Kétszáznál több program (A Szent György-napok kínálata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Budapesten a Petőfi Csarnokban tartották a Magyarországra áttelepült marosvásárhelyiek találkozóját. Az egyik kiadvány az elszármazott marosvásárhelyiek címlistáját tartalmazza. Állítólag 15 ezren vándoroltak ki Magyarországra, de nem mindenkinek a neve került a jegyzékbe. A könyv szerkesztője a Marosvásárhely–Európa Baráti Társaság. A Reflex az est fénypontja a marosvásárhelyi legenda. Ők voltak, akik annak idején megtörték a szocreál csendjét. Elfutottak, ahogy megnyílt a határ. Magyarországon szétszóródtak. Utoljára öt évvel ezelőtt léptek fel, ugyancsak a marosvásárhelyiek találkozóján. A sztárvendég Keresztes Ildikó, Marosvásárhely szülötte. Szeretettel beszélt a városról, az Autostop MS-ről, ahol kezdte. Befutott a színpadra egy másik sztár: Tisza Kata, az alig 26 éves írónő. Nosztalgiázik, elárulja, hogy készülő kötete is erről szól. Simon Andrea színművésznő idézte a készülő regényt. Ő is elment színis nemzedékével s mind a Honvéd Kamaraszínházhoz igazoltak. Hazajárogatnak a társulattal. A másik műsorvezető Kelemen Zsolt. Ő is alulról kezdte: újságokat árult, aztán felragyogott a Duna Tévében. A közönség között a beszélgetésben felmerülnek régi helyszínek: iskolák, kocsmák, városbeli helyszínek. Közös gyökérkeresés. Kevesen vallják be: hazaköltöznének, mert most már odaát sincs minden rendben. Azonban többnek már nincs ahova jöjjenek, a szülők, nagyszülők is áttelepedtek. A rendezvényt szervező Fanici Mihály jelezte, a Honoráciorock Alapítvány támogatja a marosvásárhelyi tehetségeket: rock, popzenészeket. /Vajda György: Marosvásárhelyiek panoptikuma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Nem csak Sepsiszentgyörgy ünnepel ezekben a napokban, hanem a város, Székelyföld szellemi arcélét meghatározó Vox Humana kamarakórus is. A harmincöt fős művészegyüttes harmincötödik születésnapját ünnepli, Szilágyi Zsolt mesterkarnagy és magánénekes csapatával ugyanis 1972 óta szolgál követhető példával. A Vox Humana nemzetközi elismertsége a hetvenes évek közepétől töretlen. A diktatúra idején, 1982-ben a római Szent Péter téren néhai II. János Pál pápa magyarul áldotta meg a Vox Humana kamarakórust, ennek következménye az volt, hogy Szilágyi Zsolték a rendszerváltásig, azaz 1990-ig ki sem tehették lábukat az országból. Azóta viszont újra nemzetközi fesztiválok, versenyek rangos meghívottai. A kórus tagjai legutóbb Norvégiában vendégszerepeltek, idén pedig Rómába, egy kastélyfesztiválra készülnek. /Mózes László: A Vox Humana születésnapjára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Janitsek András kolozsvári képzőművész és fémrestaurátor kiállítása nyílt meg április 20-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban. A megnyitóra egybegyűlteket Székedi Ferenc, a Kriterion Alapítvány igazgatója köszöntötte és méltatta a művész munkáit. /Janitsek András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) Székely Géza vezette kolozsvári csoportja évente több tematikus kiállítást rendez az Apáczai Galériában. Idén Kodály Zoltán, Dsida Jenő és Szenczi Molnár Albert munkássága előtti tisztelegnek. A zsoltárfordításokat tartalmazó, kerek 400 évvel ezelőtt, 1607-ben napvilágot látott, Psalterium Ungaricum (Magyar Zsoltárkönyv) rendkívül népszerűvé tette alkotóját, Szenczi Molnár Albertet. A hármas évforduló jegyében született kiállításon ki-ki a maga módján, művészi beállítottságának megfelelően tisztelgett emlékük előtt. Tizennyolc művész alkotásai sorakoztak, festmények, grafikák, kerámiák. /Németh Júlia: Psalmus. In memoriam Szenczi Molnár Albert, Kodály Zoltán, Dsida Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház április 22-én a Csíki Játékszínben vendégszerepel a Rókajáték című sorskomédiával. Az előadás Ben Jonson Volpone pénzkomédiája alapján készült, rendezője Béres László. /A pénz komédiája Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának ritka (évadonként egy-két) aradi vendégjátéka megtölti a színház nagytermét. A színházkedvelő aradiak megelőlegezik a bizalmat a társulat tagjainak és rendszerint nem is csalatkoznak. Ez történt Zerkovitz–Szilágyi: Csókos asszony című operettjének április 19-i, telt házas bemutatóján is. Kár, hogy olyan ritkán jön hozzánk ez a remek társulat, mondogatták a nézők. Meleg Vilmos, a társulat igazgatója /a Zerkovitz-operett rendezője/ elmondta, hogy a következő, 2007–2008-as évadtól kezdődően szeretnének bérletes előadás-sorozatot indítani Aradon. /(Balázs): Élmény volt a Csókos asszony. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Megjelent a Sepsiszentgyörgyön kiadott Történelmi Magazin májusi száma is. A Bolyai Tudományegyetem tündöklésével és buk(tat)ásával ismertet meg a folyóiratban Vanek Ferenc. Kádár Gyula, a lap szerkesztője és kiadója tanulmányt közölt a székelyek és Vitéz Mihály kapcsolatáról. Folytatódik a Háromszék jeles személyiségei sorozat, ezúttal Benedek Eleket, Apor Pétert, Andrád Sámuelt és Cseh Imrét mutatja be a lap. /Korábban jelent meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Skultéty Csaba Vasfüggönyön át címmel tart előadást április 22-én Gyergyóremete községházán. A helyszínen megvásárolható Skultéty Csaba Vasfüggönyön át, a Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyve, amelyet a szerző dedikál. /Vasfüggönyön át. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Április 19-én Kiss András nyugalmazott főlevéltáros az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában mutatta be Dáné Veronka Az Őnagysága széki így deliberála címet viselő, Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlatát elemző kötetét, az Erdélyi Tudományos Füzetek 259. számát. A szerző Torda vármegye bírósági jogtörténeti múltját a jogalkalmazás következményeinek szempontjából vizsgálta meg. Ehhez 1273 per adatait dolgozta fel. A kötet sorba veszi az akkori vármegyei tisztségeket, azok hatáskörét, egymáshoz való viszonyát. A címben is szereplő Őnagysága széke kifejezés arra utal, hogy Erdélyben a jogok forrása a fejedelem (Magyarországon a király) volt, amit a főispánon keresztül a vármegyére ruházott át, hogy azt ítélőbíráskodási esetekben érvényesítsék. Dáné Veronka a kutatást Jakó Zsigmond professzor kezdeményezésére kezdte el, menet közben a Kiss András segítségét is élvezte. /Ö. I. B. : Torda vármegye múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A 17. század végének sorsfordító történéseit tárgyaló kötethez méltó környezetben, Temesvár egyik legrégebbi épülete, a Művészetek Házául szolgáló ingatlan udvarán, mutatták be április 20-án Kiss András ornitológus, a Bánság Múzeuma munkatársának új román nyelvű könyvét, a Marsigli gróf madarait. Ion Paun Otiman akadémikus méltatta a szerző munkásságát, a bánsági madárvilág és ökoszisztéma alakulásának három évszázadra visszatekintő kutatását. A szerző elmondta: a bolognai születésű Luigi Fernando Marsigli, az osztrák sereg ezredese hat kötetet jegyzett, ezek közül az ötödik a Bánság madarairól szólt; a most bemutatott mű ennek egyfajta tudományos feldolgozása, amihez a madárvilág csak apropóul szolgál, tulajdonképpen a 17. század végének történetéről szól. “Amit enciklopédistaként leírt, annak nagy hatása volt a korabeli európai politikára. Marsigli kiemelkedő egyéniség volt, kutató, gyűjtő, kartográfus, hadvezér, gyakorlatilag ő kötötte meg a karlócai békét, amely egyetemes nagyságrendű fejlemény volt a török ellen folytatott harcban, és fordulatot jelentett – mai kifejezéssel élve – az európai stabilitásért folyó küzdelemben” – mondta Kiss András. /(pataky): Történelem “madártávlatból” = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Guttman Mihály nyugalmazott zenetanár-karnagy Petrozsényban született. Nyugdíjazása után is még húsz évet tanított, így majdnem hatvan év tanítás után hagyta el iskolája falait, a kolozsvári ferences rend kolostorának épületét, a zeneművészeti középiskolát. Feleségével, Takács Gabriellával együtt írták a kisiskolásoknak az Ének-zene tankönyveket V–VIII. osztályosok számára. Egy „Isten segíts” kéréssel kezdi a napját, mondta a vele készített interjúban. Büszke lenne arra, ha tudná, hogy egy gyülekezeti énekkar plébánosukkal meglátogat egy elfelejtett, majdnem teljesen elárvult gyülekezetet, hogy énekével segítse az ott- felejtetteket, vallotta. Példaképei a szülei, akik minden időben vállalták magyar, katolikus mivoltukat és két lelkipásztor, Jakab Antal és Godó Mihály, akik a II. világháború után Kolozsváron, a Báthori Apor szemináriumban lelkigondozók voltak és dr. Venczel József egyetemi tanár, aki Márton Áron püspökkel vállalta a hosszú börtönéveket. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./

Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök április 20-án vette át Basescutól a Cotroceni palotai tevékenységet, de hangsúlyozta: nem költözik az Elnöki Hivatalba, csupán napi néhány órát tölt majd ott. Jó együttműködésre törekszik Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel. Vacarioiu egyik legsürgősebb teendőjének a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadását tekinti. A törvénycsomagra vonatkozó teljes dokumentáció előkészítését kérte, miután megbeszélést folytatott az Elnöki Hivatal Nemzetvédelmi Osztálya és a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ vezetőségével. /Nicolae Vacaroiu az elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./