Megrótták Gidófalva polgármesterét
Állampolgári feljelentés nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), február 10-én megrovásban részesítette Berde Józsefet, Gidófalva polgármesterét, a községi művelődési otthont díszítő, időközben eltakart feliratért.
A diszkriminációellenes tanácsot a notórius feljelentőként ismert, Spanyolországban élő, de eredetileg háromszéki Dan Tănasă kereste meg, azzal, hogy a művelődési házon szereplő felirat diszkriminálja a románságot. A testület február 10-én hozott döntést a még tavaly beérkezett beadványra, megállapítva, hogy az önkormányzat, illetve annak vezetője Berde József polgármester valóban diszkriminatív módon járt el, amikor az „Erdős Gábor, Művelődési Ház, Gidófalva” feliratot csak magyar nyelven tüntette fel a felújított ingatlan homlokzatán. A feljelentő egyébként azt sérelmezte, hogy mint magyarul nem értő személy hátrányos megkülönböztetésnek van így kitéve. Berde József a testületnek írt válaszában rámutatott, hogy a felirat az épület rendbetétele során került elő, és a rendelkezésükre álló adatok értelmében hetven éve került fel a homlokzatra.
A tanács a felek érveinek elemzése nyomán, több jogszabály értelmében is diszkriminatívnak ítélte meg gidófalvi polgármester eljárását, és megrovásban részesítette őt. Emellett a határozatban felszólítják a polgármestert, hogy lehetőleg tegyen meg mindent, annak érdekében, hogy a fennálló állapotot korrigálja. A feljelentő szerint a testület ezzel csak megveregette az elöljáró vállát.
Mint arról már beszámoltunk, a szóban forgó feliratra egyébként február 13-án, csütörtökön, egy nappal a tanácsi határozat megszerkesztését követően, fehér fóliaborítás került, akárcsak az 1904-ben épült polgármesteri hivatal épületének Községháza feliratára. Mint kiderült a feliratok letakarását Berde József kezdeményezte, aki azzal indokolta a döntést, hogy reméli így senkinek nem lesz szembeszökő a továbbiakban egyik felirat sem.
Az önkormányzat egyébként vesztesként került ki a prefektúra által a hivatalon található felirat alapfokú peréből, az ügy most a Brassói Táblabíróságon van, illetve megkapták a felszólítást szintén a kormányhivataltól a művelődési ház homlokzata miatt. Berde portálunknak pénteken megerősítette, hogy nem távolítják el a feliratokat, csak letakarták, amíg elcsendesednek a kedélyek.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,

Sorozatosan gyalázzák a magyarság szimbólumait Gyergyóban
Ismeretlen tettesek két szobrot gyaláztak meg Gyergyószentmiklóson. A kultúrház melletti parknak a Kossuth utcára nyíló végén felállított egész alakos Kossuth Lajos szobor, és a városi kórházzal szembeni kis parkot díszítő Fejér Dávid fejszobra esett áldozatul a vandálok cselekedetének. A Kossuth szobor a fejrésztől a talapzatig viseli a barbárok keze nyomát.
Fejér Dávid egykori orvos fejszobra, amely egyébként már gyakran volt barbár cselekedetek áldozata, még rosszabbul járt: a vörös festékes locsolkodás mellett az orr-részéből is kitörtek egy darabot.
Kivizsgálás késlelteti a restaurálást
Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, közölte Madaras Szidónia, a hivatal sajtóreferense. A kivizsgálás ideje alatt a szobor restaurálása nem kezdődhet el, hiszen a legapróbb részletek is fontosak a nyomravezetésben, mutatott rá a sajtószóvivő.
A Facebook Közösen Gyergyószentmiklósért nevű csoportjának néhány tagja örömmel nekilátott volna a tisztogatási munkálatoknak, azonban a hivatalos szervek leállították kezdeményezésüket, közölte Egyed Zsolt, a csoport létrehozója. A restaurálási munkálatokat egyébként szívesen vállalná Burján Gál Emil szobrász, restaurátor, aki tavasszal látna hozzá a feladathoz a szobor készítőjével közösen, természetesen a szükséges műemlékvédelmi engedélyek beszerzése után.
Székely zászló kapta az első pofont
Néhány héttel ezelőtt a stadionnal szembeni egyik házra kifüggesztett székely zászló is megsínylette a barbárok esti sétáját: ugyancsak barnás-vöröses színű folyadékkal fecskendezték le az emberi méreteket kétszeresen meghaladó magasságban lengedező lobogót.
A kék-arany színkombinációt jól láthatóan egy vöröses-barnás árnyalat is tarkítja, és bár a cseréptartó gerendák is hasonló színnel lettek lefestve, a tulajdonos állítja, semikképpen sem a renoválást sínylette meg a zászló, hiszen azt biztos helyre tette a háztető felújítási munkálatainak ideje alatt.
„Egyértelmű, hogy rosszindulatból öntötte le valaki a székely zászlót. Nem jelentem fel, nem bízom annyira a rendőrség munkájában, hogy kézre kerítenék az elkövetőt”, adott hangot kételkedésének Karácsony Pál, a zászlós ház ura. A Közösen Gyergyószentmikósért Facebook-csoport néhány tagja egyértelmű összefüggést lát a kimagasló magyar személyiségek és a székely zászló megbecstelenítése között, különösen, mert mindkét esetben hasonló színű a festék, így a feltételezéseik szerint azonosak lehetnek az elkövetők is.
Gyakori a köztéri szobrok meggyalázása
Burján Gál Emil gyergyói szobrász arra is felhívta a figyelmet, hogy nem ez volt az első eset a Hargita megyei kisvárosban, amikor szobrokat gyaláztak meg. 2010 szeptemberében a Szent Miklós szobor esett áldozatul gyalázatos tetteknek, amikor viasszal és rágógumival tömték be a köztéri szobor szemét és száját, a talapzat mögötti kis szűk rést emberi ürülékkel hordták tele. Ugyanakkor a Fejér Dávid szobrot több ízben is elfordították, háttal az utcának, hogy tarkóját mutassa a járókelőknek. Mindhárom szobron maradandó nyomokat okozott a rongálás. A tetteseket azóta sem sikerült kézre keríteni, holott a törvény szigorúan bünteti a bűnözőket.
A városi kültéri kulturális vagyont képező szobrok, emlékművek védelméről a Büntetőtörvénykönyv 253-as szakasza tartalmaz jogi előírásokat: ennek értelmében a vagyon rongálói egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. A gyergyószentmiklósi önkormányzat 2010/83-as tanácshatározata is tartalmaz a zöldövezetek rendben tartását célzó előírásokat, eszerint 50–1000 lejes pénzbírsággal sújtható a rongáló.
Csibi Márti
maszol.ro,

A nemzeti parlamenteknek meghatározó szerepük van az emberi jogok tudatosításában, gyakorlati érvényesítésében és a jogsértések visszaszorításában - mutatott rá Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a bukaresti törvényhozás és az Interparlamentáris Unió (IPU) által rendezett kétnapos emberi jogi szeminárium raportőre kedden.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkáját ismertető, a törvényhozók felelősségét tudatosító tanácskozáson 11 kelet-közép-európai ország parlamentje képviseltette magát.
Borbély László kifejtette: Románia értékes tapasztalatokat gyűjtött a kommunista rendszer bukása óta az emberi jogok tudatosítása és gyakorlati érvényesítése terén, és ezt kész megosztani a térség többi országával.
"A közösség bizalmát élvező, választott politikusoknak feladatuk tudatosítani az állampolgárokban alapvető jogaikat, feltárni, kivizsgálni a társadalomban tapasztalt jogsértéseket, legyen szó embercsempészetről, erőszakról, gyermekmunkáról, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetéről" - hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa.
A nemzeti kisebbségek jogsérelmeiből fakadó társadalmi feszültségekre hívta fel a bukaresti tanácskozás résztvevőinek figyelmét Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő is. A KDNP-s politikus az MTI-nek elmondta: az emberi jogok problémaköre nem korlátozható a romák helyzetére, a szexuális kisebbségekre vagy a fogyatékkal élők gondjaira. Ebben a kelet-közép-európai térségben a nemzeti közösségek közti súrlódások okozzák a legnagyobb feszültségeket - mutatott rá Kalmár Ferenc.
A képviselő kifejtette: az Interparlamentáris Unió által szervezett tanácskozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy a résztvevő országok egymás törvényhozására tudjanak hatni, és - egyebek mellett kisebbségvédelmi kérdésekben - a jó megoldások meghonosítására bíztassák egymás parlamenti képviselőit. Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)

Festékkel öntöttek le két szobrot Gyergyószentmiklóson
Ismeretlen tettesek piros festékkel öntötték le Kossuth Lajos és Fejér Dávid köztéri szobrát Gyergyószentmiklóson. A szoborgyalázás vasárnapra virradóra történt, a polgármesteri hivatal azt követően tett feljelentést a rendőrségen a szoborgyalázás ügyében, hogy fényképek jelentek meg az egyik közösségi portálon a piros festékkel leöltött szobrokról.
Az önkormányzat felhívást intézett a gyergyószentmiklósiakhoz, hogy amennyiben olyan információk birtokában vannak, amelyekkel segíthetik a nyomozást, tegyenek bejelentést a rendőrségen vagy akár a városházán. Bakos László, a Hargita Megyei Művelődési és Egyházügyi Igazgatóság műemlékvédelemért felelős vezetője elmondta: tudomása szerint a megyében még nem történt ilyen típusú szoborrongálás.
A gyergyószentmiklósi kultúrház melletti parkban 1998-ban állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Fejér Dávid orvosnak, aki a XX. század elején sokat tett a gyergyószentmiklósi közegészségügyi állapotok javításáért, az 1990-es évek elején állítottak mellszobrot a városi kórház régi épülete előtt. Burján Gál Emil szobrász alkotását korábban is megrongálták. Ismeretlenek többször is elfordították a kőszobrot a talapzaton.
MTI
Helyesbítés:
Kossuth Lajos szobrát 1997. május 18-án avatták fel Gyergyószentmiklóson /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1997. máj. 21./
Erdély.ma,

A magyarok emléke Bukovinában
Az 1760-as években a székely magyarok fellázadtak az osztrák hatóságok megalázó katonai besorozási rendelkezései ellen. A székelyek képviselői a Csíkszeredától mintegy 10 km-re északra fekvő Madéfalván gyűltek össze. Éjnek idején az osztrák hadsereg bekerítette a falut, és 1764. január 7-én hajnalban az osztrák csapatok ágyútűz kíséretében többszáz székelyt mészároltak le. Ezen tragikus események kapcsán a székelyek egy része átkelve a Kárpátokon, Moldvába menekült, és letelepedett a Szeret völgyében, Bákó vidékén.
A menekülteknek mintegy fele véglegesen megállapodott ezen a helyen, de egy jelentős része viszont 10-20 év hányódtatás után kénytelen volt elmenni Moldva észak-nyugati szegletébe, Bukovinába. Itt, Szucsáva város szomszédságában 5 falut alapítottak, melyek – északról délre haladva a következők: Andrásfalva (ma: Măneuţi), Hadikfalva (ma: Dornesţi), Istensegíts (ma: Tibeni), Fogadjisten (ma: Iacobesţi), és Józseffalva (ma: Vornicenii Mari).
A székelyek vándorlásai ezzel nem értek véget: több, mint másfél évszázaddal később, 1941-ben valamennyi lakost átszállították Magyarországra. Bukovinában szinte senki sem maradt közülük. Azok, akik mégis maradtak, azóta megöregedtek és meghaltak. Ma, 2014 januárjában csupán egyetlen személyről tudunk, aki még él: a neve Nagy János, és betöltötte a 92. életévét; Ţibeni Faluban él, aminek a hajdani neve: Istensegíts.
Meg kell említenünk, hogy Daniel Hrenciuc úr történelmi munkájából, amelynek címe: „A magyarok Bukovinában (1774-1941)”, és amelyet a Iași városban működő Princeps Kiadó adott ki 2006-ban, átfogó képet kaphatunk a bukovinai magyarság kialakulásáról és fejlődéséről. Ezen könyv alapján, 2008-ban a Szucsáva Megyei Tanfelügyelőség a Hadik András Bukovinai Etnokulturalis Társulattal közösen, Magyarország kormánya támogatásával elkészítette a „Gyökerek” című dokumentumfilmet.
Ahogy mondtuk, Bukovinában gyakorlatilag már nem élnek magyarok, de a bukovinai székelyek múltja és történelme nagyon érdekes. Lehet, hogy ez a tény is szerepet játszott abban, hogy Radu Furman úr múzeumot létesítsen Dornesti községben, a hajdani Hadikfalván, ahol megtekinthetők a község régi háztartási eszközei, ruhadarabok, vallási kegytárgyak, régi épületek fényképei.
csangoradio.ro
Erdély.ma,

Földtörvény: nagyon jó vagy demokráciaellenes?
Egymásnak ellentmondóan értékeli a képviselőház által tegnap elfogadott földtörvényt Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter és Cseke Attila RMDSZ-képviselő: előbbi szerint nagyon jó, a mezőgazdasággal foglalkozók számára előnyös jogszabály született, utóbbi azt állítja, demokráciaellenes és rendkívül bürokratikus a törvény, ezért is nem szavazta meg az RMDSZ.
A képviselőház tegnap 256 igen, 51 nem szavazattal és 20 tartózkodás mellett elfogadta a mezőgazdasági területek törvénytervezetét, részben elfogadva az államelnök által a tervezet újraelemzésére vonatkozó kérésben felvetetett kifogásokat. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a plénumban elmondta, kihasználta az államelnök újraelemzésre vonatkozó kérését, hogy még jobban leegyszerűsítse a kültelkek eladási eljárását. „Az eladó számára az eljárás abból a szempontból is leegyszerűsödik, hogy nem kell semmiféle illetéket fizetnie, minden a polgármesteri hivatalokra hárul” – hangsúlyozta Daniel Constantin. Rámutatott, az elővételi jogot is kiterjesztik, lehetőséget adva a társtulajdonosoknak, a bérlőknek, illetve az államnak is. Az RMDSZ-nek komoly fenntartásai vannak a földtörvénnyel kapcsolatosan, Cseke Attila Bihar megyei törvényhozó a végszavazást megelőző plénumbeli vita során a törvény módosítása által bekövetkező bürokratikus nehézségeket és demokráciaellenes törekvéseket ismertette. Felhívta a figyelmet, a kormány javaslatában a Románia határaitól számított húsz kilométeres sávban nem lehet eladni és vásárolni kültelken lévő mezőgazdasági területet a hírszerző szolgálatok jóváhagyása vagy véleményezése nélkül. „Ez nagyon radikális lépésnek bizonyul, miután Románia hétéves EU-s tagsággal rendelkezik” – mutatott rá a képviselő. Ráadásul a határsávra vonatkozó módosítást a szenátusban húszról harminc kilométerre terjesztették ki, tette hozzá Cseke Attila, ismertetve, az RMDSZ javasolta e rendelkezés törlését, hiszen ez felesleges és a tulajdonjog gyakorlását sértő többletbürokráciát vezet be. A képviselő szerint a törvény a demokrácia elvét sérti, hiszen 1989–2014 között a román állampolgároknak semmiféle más állami szerv jóváhagyására nem volt szükségük az ilyen típusú területek eladása, illetve megvásárlása céljából. Az államelnök egy másik fontos javaslata volt, hogy Románia vezesse be a kölcsönösségi elvet, amely értelmében egy külföldi állampolgárra is ugyanazok a szabályok vonatkoznának telekvásárláskor, mint egy román állampolgárra az illető uniós tagországban. Cseke elmondta, most bevezetik ugyan a kölcsönösség elvét, viszont a harminc kilométeres sávban az nem alkalmazható. Cseke Attila szerint felesleges bürokráciát eredményez, hogy a telekkönyvi hivatalok kötelesek minden határ menti harminc kilométeres sávban létező mezőgazdasági kültelek telekkönyvébe bejegyezni, hogy eladásuk a hírszerző szolgálatok véleményétől függ, hiszen ez a rendelkezés Románia tizenkilenc érintett megyéjében a telekkönyvi hivatalok munkájának nagy részét leköti majd. A szövetség módosító javaslatai közül kettőt fogadott el a képviselőház: hallgatólagos beleegyezésnek minősül, amennyiben húsz munkanap alatt az illetékes állami hatóságok nem adnak ki hivatalos véleményt, ugyanakkor a tulajdonos nem lesz köteles elővásárlási joggal rendelkező személyek listáját bemutatni, amikor el szeretné adni a földterületét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
MAGYAR A VILÁG UNITÁRIUSAINAK ÉLÉN. Elsőként választottak – Gyerő Dávid kolozsi unitárius lelkész személyében – erdélyi magyart az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsa élére a New Yorkban tartott közgyűlésen. A közgyűlés határozatot fogadott el a verespataki bányatervek tárgyában, amelyben támogatásáról biztosította a tervek ellen fellépő Magyar Unitárius Egyházat. (Kolozsvári Rádió)
HÉT LEJ LEHET A BENZIN LITERE ÁPRILISTÓL. Április elsejétől a 7 eurócent/liter luxusadó bevezetésével 5–7 százalékkal növekedhet az üzemanyagok kiskereskedelmi ára. Ez nagyjából 40 banis drágulást jelent minden liternyi benzinre vagy gázolajra. (Capital) RASSZISTA TANOKAT HIRDETETT EGY ORTODOX PAP. Elvesztette hétfőn gyülekezetét egy ortodox pap, aki rasszista tanokat hirdetett vallásórán a temesvári pedagógiai líceumban. A lelkész-tanárt a diákjai leplezték le. Már néhány évvel ezelőtt videofelvételt készítettek az egyik órájáról, ám a film csak a napokban került fel a YouTube-ra. A pap a diákoknak többek között arról beszél: sajnálja, hogy Ion Antonescu marsall nem élt legalább még egy évet, hogy kiirtsa az összes romát. „Áthajtanék a cigányokon a gyalogátjárón. Többször is végigmennék rajtuk az autómmal. Antonescu szent volt, egy mártír” – mondta az órán a pap, aki szerint a holokauszt csak mese. A felvétel hétfőn bejárta a román sajtót. Délután a temesvári ortodox érsekség közleményt adott ki, amely szerint a papot megfosztják gyülekezetétől. (Cotidianul) PÉNZ SZÁMOLVA, ASSZONY VERVE JÓ? Egy tavaly júliusi felmérés szerint a romániai lakosság 43,5 százalékának tudomása van az ismerősök, szomszédság körében zajló családon belüli erőszakról. 30,9 százalékuk úgy gondolja, „ha a nőket verik, azt ők kiérdemelték”. Több mint 8 százalék véli úgy, hogy a bántalmazás „velünk született tulajdonság”, 6,4 százalék pedig arról van meggyőződve, hogy „nem is szereti a feleségét az a férfi, aki nem üti meg”. A legmegbotránkoztatóbb viszont az a tény, hogy a megkérdezettek 7 százaléka úgy véli, a nő a férfi tulajdona. (Maszol.ro)
ISĂRESCU FIZETÉSE. A Román Nemzeti Banknál a fizetések alacsonyabbak, mint a Pénzügyi Szervezetek Felügyeleténél – nyilatkozta Adrian Vasilescu. A jegybank elnökének tanácsadója elmondta: Mugur Isărescu illetménye havi 10 ezer euró, az összes pótlékkal néha 12 ezerre is felmegy. Vasilescu azt is mondta, ők úgy tudták, hogy a felügyeletnél hasonló mértékűek a fizetések, mint a jegybanknál. Amint arról beszámoltunk, Dan Radu Rușanu, a Pénzügyi Szervezetek Felügyeletének elnöke 2013 utolsó két hónapjában bruttó 72 094 eurót kapott. (Ziare.com)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kurta emlékezet
A sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében levő emlékmű felújítása során fakadt civil felháborodás tömören a következőképpen összegezhető: az obeliszkre miért nem került vissza a Horthy István-emlékfelirat, Magyarország koronás címere, A HAZÁÉRT felirat, és az újonnan bevésett szöveg miért kétnyelvű, s nem csupán magyar? Az is elhangzott, ilyen felújításból nem kérünk, akkor már inkább maradjon úgy, ahogyan volt.
A csillogóra csiszolt kőlapokkal borított oszlop nekem sem tetszik. Nem patinás, ahogyan egy első világháborús emlékműtől „elvárható” lenne. De a nagy felháborodással nem értek egyet. Emlékműrombolásról, -gyalázásról esik szó. Felújítás előtt viharvert oszlop kinézetét mutatta: sarkai letöredezve, a két oldalába bevésett nevek kopottak, egyik-másik olvashatatlan, az obeliszk csúcsán a Horthy István neve még olvasható, de a többi szót, ha nagyon megerőltette magát az ember, esetleg kisilabizálhatta. Alatta kidudorodás. A második világháborút követően Magyarország összetört címerének maradványait takarták el habarccsal. Lennebb A HAZÁÉRT felirat, a legalsó tömbön hegyével lefelé mutató kard az 1914-es és 1918-as évszámoktól közrevéve. Így nézett ki felújítás előtt.
Az emlékezet régibb időkig nyúlik vissza. Ott virított díszhelyen Magyarország címere. Az obeliszken feltüntették a sepsiszentgyörgyi hősök nevét és rendfokozatát. És még Horthy Istvánnak is emléket állít.
Mi is történt a huszadik század folyamán?
Az osztrák–magyar, német, olasz, orosz hadsereg Sepsiszentgyörgyön elsöprő többséggel az itt felállított hadi járványkórházban elhunytakat, mintegy tíz náció fiait temették az 1917-ben kialakított hősi temetőbe, az ún. német emlékmű köré, még 1918-ban is. Impériumváltás után a román hatalom sír- és temetőgyalázást követett el, kiásta a németes rendben elhantolt tetemek maradványait, és ötven méterrel arrébb újabb hősi temetőt alakított ki. A csontok nagy részét összekavarva közös tömegsírba hányták, s föléje emelték az emlékművet, több mint kilencven százalékban román költségen. Pénzhiány miatt csupaszon hagyták az obeliszket, nem helyezték el minden oldalára a Román Királyság középcímerét vagy a kegyeleti jelképeket bronzból, mint ahogyan tervezték. Tehát az 1931-ben felavatott emlékmű eredeti állapotában jeltelen volt. A körülötte levő egyéni sírok fölé kereszteket helyeztek, s azokra egy, esetenként két nevet véstek. Aztán jött az ún. kicsi magyar világ, s az új hatalom finoman fogalmazva kisajátította, magyarította az obeliszket, de beszélhetnénk akár emlékműgyalázásról is. 1942-ben ráhelyezték a Magyar Királyság kiscímerét, alája bevésték A HAZÁÉRT feliratot, még alább az első világháború kezdetének és végének évszámát, közéjük a magyar szempontból vesztes háborút jelképező, lefelé mutató kardot. Aztán az obeliszk nyugati oldalába bevésték a hősök erőszakosan magyarosított nevét. 1942. augusztus 20-án Horthy Miklós kormányzó legidősebb fia, a februárban számára létrehozott kormányzó-helyettesi tisztség betöltője, aki tartalékos vadászpilótaként a keleti frontra ment, lezuhant. A „kiskormányzóról” Magyarország-szerte megemlékeztek. Az az évi XX. törvénycikk kimondja, „a most vívott háború hőseinek emlékére bárhol az országban emelendő emlékművön Horthy István nevének méltó megörökítéséről is gondoskodás legyen”. Sepsiszentgyörgyön ötletesen oldották meg a dolgot, az első világháborús hősi emlékmű felső részébe bevésték: VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY ISTVÁN MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓHELYETTESE. 1943-ban a keleti oldalra felírták a sepsiszentgyörgyi, de máshol elesett hősök addig összegyűjtött nevét és rendfokozatát. Ezáltal „sepsiszentgyörgyiesítették” az emlékművet. A második világháborút követő újabb román rendszerben összetörték Magyarország címerét, maradványait, valamint a kormányzóhelyettes emlékfeliratát eltakarták. A rendszerváltás után a feliratot kiszabadították, de igen viharvert állapotban maradt.
Az önkormányzat tavaly az országos kegyeleti hivatal kötelező jóváhagyásával felújíttatta az emlékművet. A kivitelező összecserélt két táblát – ígérik, a mulasztást tavasszal kiigazítják –, de ez nem változtat a lényegen. Elemezzük a civil követeléseket. A HAZÁÉRT felirat nagyon vitatható. Az obeliszk alatt nagyrészt idegenek maradványai porladnak. Akkor kinek a hazájáért szólna a felirat? A Magyar Királyság kiscímere összetettebb kérdés. Minden bizonnyal lélekben sokakat melegítene, ha ott virítana. A realitás talaján maradva ennek minimális az esélye. Ha az obeliszk felújítása előtti állapotát nézzük, akkor már nem volt rajta. Ha az eredeti, 1931-es emlékművet, akkor még nem volt rajta, nem is lehetett. A címert önkényesen helyezték rá 1942-ben, amikor magyarították az obeliszket. Továbbá Horthy Istvánnak mi köze volt Sepsiszentgyörgyhöz, Háromszékhez, a Székelyföldhöz, akár Erdélyhez? Különben a rendelet a második világháborús emlékműveken való megörökítését célozta. S ne feledjük, az oszlop eredeti állapotában csupasz volt. Szotyori Nagy Áron, a Magyar Királyi Hadimúzeum igazgatója 1941-ben javasolta a „román emlékmű” lebontását, de az, szerencsére, nem történt meg. Az emlékezet csak a kicsi magyar világig nyúlik vissza, úgy tudja, hogy az obeliszken A HAZÁÉRT-, továbbá Horthy-felirat, Magyarország címere volt, no meg hogy az a sepsiszentgyörgyiek első világháborús emlékműve. Csakhogy ez nem az az emlékmű, amely az emlékezetben él!
Mi a baj azzal, hogy két nyelven jelenik meg a mostani felirat? Nem csoda, hogy a Székelyföldön élő románok hallani sem akarnak a székely autonómiáról: félnek attól, ha már az is a többségiek háborgását okozza, hogy nem csak magyarul írták fel, kiknek állít emléket az oszlop: nyugati oldalán az első világháború idején itt elhunyt, idegen katonáknak, keleti felén a máshol elesett sepsiszentgyörgyi hősöknek. Valójában legalább négy nyelven kellett volna kiírni! Németül, ami az akkori osztrák–magyar és német hadsereg hivatalos nyelve volt, továbbá angolul is, a mára leginkább elterjedt nemzetközi érintkezési nyelven.
Akadnak – lásd Gerhard Schröder volt német kancellár esetét –, akik őseik iránti tiszteletből felkeresik elődeik nyughelyét, s leróják kegyeletüket. Bárcsak békében nyughatnának a Sepsiszentgyörgyön elhantolt, családjuktól elszakított, akaratukon kívül messze földről idevezényelt idegenek porai...
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Útikönyvek útvesztője
Az igényesség kortünete, hogy az egyre több, Erdélyt és Székelyföldet látni akaró külföldi turista azokat a megye- és városkalauzokat keresi, amelyek helyi, lehetőleg a tágabb régióban élő szerző(k) munkái. Nos, ezek valóban hitelesnek minősülnek, ám megjelentetésüknek egyre több a főleg anyagi jellegű buktatója, s az ilyen kiadványok útvesztőjét jelenti.
Érthető, ha a Csíkban élő Pomjánek Béla, avagy a Marosvásárhelyen lakó Fodor Sándor (S) kalauzolja soraival a messziről érkezőt, a téves információnak helye nincs, s amit például Sepsiszentgyörgy városkalauzában József Álmos jegyez, nem ismer hibát. Az ország határain kívül élő szerzők útikalauzaiban viszont bántóak, bosszantóak a téves információk, tele a más szerzők műveiből való figyelmetlen, olykor a szabályokat meredeken megszegő másolással, elírással. Kálnok két műemlék jellegű templomának leírása például hibátlan, csupán a templomokat cserélte fel a szerző. Az Ojtoz-tetői Lina csárda nevéről azt feltételezték a szerzők, hogy a cégére román nyelvű, s így Gyapjú csárda (lînă) néven jelent meg! Gombamód látnak nyomdafestéket a hitelt vesztett útikalauzok, útikönyvek útvesztőjébe torkollott ez a pontosságot igénylő műfaj. Ebből kiindulva kérdeztük a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó profilját irányító Kozma Máriát: számíthatunk-e a Barangolás a Székelyföldön-sorozat – Hargita, Maros és Kovászna megyét felölelő – köteteinek felújított és bővített kiadására, amelyek, bár eddig két kiadást is megértek, de az azóta lepergett közel fél évtized változásai megújulásukat követelik. A válasz határozott igen volt – de a megújítás főleg a kiadás támogatásának függvénye – válaszolta.
A sorozat felújítását az a tény is sürgeti, hogy egy személy kivételével a három kalauz szerzői – Zsigmond Enikő, Vargyas Antal, Pomjánek Béla, Balás Árpád, Incze Árpád, dr. Jakab Sámuel, Fodor Sándor (S), miként e sorok írója, a Kovászna-kötet szerzője – nem zárkóznak el a munkától. Sajnálattal említjük, hogy a Maros megye egyik tájegységét ismertető néhai Bíró Donát már nincs az élők sorában. Örömmel vettük azonban, hogy gyerekkori emlékei okán a Sepsimagyaróshoz kötődő Fodor Sándor (S) nyugalmazott marosvásárhelyi tanár a helybeli Mentor Kiadó kérésére elkészítette Marosvásárhely felújított és bővített városkalauzát, pótolva így azt az űrt, ami a széltében-hosszában megjelenő egyoldalú, sőt, olykor szélsőséges minikalauzokat jellemzi. Fodor Sándor gyerekkora színtereiről sem feledkezett meg: 2003-ban a marosvásárhelyi Népújság mellett működő Impress Kiadó segítségével megjelentette Sepsimagyarós falufüzetét, állandó munkatársa volt a Népújság tavalyig megjelenő évkönyveinek, számos erdélyi kiadványnak.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A honfoglaló magyarság
Ha népről, együvé tartozó, s általában külön országgal is rendelkező embercsoportról beszélünk, gyakran felötlik bennünk: milyen mélyek e közösség történelmi gyökerei, milyen rég történt egy-egy nép „születése”. Éppen itt, a mi régiónkban nemcsak a múltban, hanem még ma is fel-felmerül, hogy ki volt itt előbb ezen a tájon, s kinek vannak itt nagyobb történelmi jogai – olvasható egyebek között Fodor István kandidátusnak, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatójának a honfoglalás koráról készített tanulmányában, akinek A honfoglaló magyarság című előadására múlt csütörtökön, a Kós Károly Akadémia Alapítvány szervezésében került sor a Bernády Házban.
Az előadó szerint a magyarság kialakulásának körülményeiről ma még nem tudunk sokat, azt azonban nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a magyarság ősei etnogenezisének lezárulásában nagy szerepet játszhatott a lovas nomád életmód kialakulása. A sztyeppén már évezrednél is hosszabb ideje éltek állattartó és földművelő népek, azonban a száraz, pusztai térségeken a gazdálkodásukban a földművelés mindig alárendelt szerepet játszott az állattartáshoz viszonyítva. A Krisztus előtti VIII–VII. században az ott élő népek nagy többsége újfajta legeltetési rendszert alakított ki: az állatokat szinte egész éven át mozgatták, s mindig olyan területekre hajtották, ahol azok elegendő legelőt találtak. Ez a ciklikus legelőváltó gazdálkodás a téli és a nyári szállás között zajlott: tavasszal a délebbre lévő téli szállásról északra, vagy magasabb hegyi legelők felé hajtották az állatokat, ahol a fű később sarjadt, s nem égett ki a nyári hőségben. A nyár végén indultak vissza az állandóbb jellegű téli szállásra, ahol a téli zord időjárást vészelték át. Ily módon és a legelőn tartott állatfajok célszerű kiválasztásával egész évben biztosítani tudták takarmányozásukat.
Érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők arról, hogy hogyan jelent meg a magyar nép az Ural hegység környékén, mikor említik először a magyar név korabeli változatát, amelynek egyik csoportja Nyugat-Szibéria felé vándorolt, az ő utódaikat találja meg Julianus barát, a másik csoportjuk pedig dél és nyugat felé indult. Kettős fejedelemségeket alakítottak, szövetséget kötöttek a kazárokkal, majd 850 körül vonultak Etelközbe. Két jelentős hadjáratuk volt 894-ben, Szvatopluk morva nagyfejedelem és a bolgárok ellen. 895-ben Árpád vezetésével átkeltek a Vereckei-szoroson, letelepedtek Erdélyben, ahol a keleti határokat biztosították. Fodor István beszélt a 907-es pozsonyi csatáról is, ahol a magyarok jelentős győzelmet arattak a németek felett, de Augsburgnál 955-ben vereséget szenvedtek. Géza király 973-ban küldte el követeit Európába, esélyt adva a népnek, hogy Európához tartozzon.
Az előadó elmondta, hogy a honfoglalás előtti vándorlások időszakában több néprész is levált a magyarságtól, több idegen néprész pedig csatlakozott hozzá. Így például valamikor a VIII. század végén vagy a IX. század elején, amikor a magyarok őseinek zöme valahol a Don–Donyec-vidéki Levédiában, a kazár birodalom területén élt, a magyar hadak a kazárok oldalán évente megütköztek a Volgán túl lakó besenyőkkel. Egy ilyen háború alkalmával a magyarok egy néprésze leszakadt, s délre, a perzsa határvidékre költözött. A történetet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár meséli el 950 körüli híres művében, s megjegyzi, hogy e messze szakadt szavárd-magyarok még az ő korában is követségeket cseréltek a Duna-Tisza vidékén élő rokonaikkal. Tehát az összetartozás tudata jóval túlélte az elszakadást.
Fodor István régészeti leletekről készült felvételekkel színesítette előadását.
A januártól novemberig tartó, tizenöt előadást magába foglaló történelemelőadás-sorozat keretében a Kárpát-medencei népek demográfiai változásait mutatják be a magyar honfoglalást megelőző időszaktól napjainkig. A jelenkori magyar történelemkutatás olyan kiváló magyarországi és erdélyi képviselői tartanak előadást, mint Bálint Csanád, Hermann Gusztáv Mihály, Zsoldos Attila, Gebei Sándor, Kalmár János, Kövér György, Pap József, Szász Zoltán, Gyáni Gábor, Romsics Ignác, Paksa Rudolf, Kállai Ernő és Bárdi Nándor.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Az emberi jogok gyakorlati érvényesítéséről tanácskoztak Bukarestben
A nemzeti parlamenteknek meghatározó szerepük van az emberi jogok tudatosításában, gyakorlati érvényesítésében és a jogsértések visszaszorításában – mutatott rá Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a bukaresti törvényhozás és az Interparlamentáris Unió (IPU) által rendezett kétnapos emberi jogi szeminárium raportőre kedden.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkáját ismertető, a törvényhozók felelősségét tudatosító tanácskozáson 11 kelet-közép-európai ország parlamentje képviseltette magát.
Borbély László kifejtette: Románia értékes tapasztalatokat gyűjtött a kommunista rendszer bukása óta az emberi jogok tudatosítása és gyakorlati érvényesítése terén, és ezt kész megosztani a térség többi országával.
"A közösség bizalmát élvező, választott politikusoknak feladatuk tudatosítani az állampolgárokban alapvető jogaikat, feltárni, kivizsgálni a társadalomban tapasztalt jogsértéseket, legyen szó embercsempészetről, erőszakról, gyermekmunkáról vagy a nemzeti kisebbségek helyzetéről" – hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa.
A nemzeti kisebbségek jogsérelmeiből fakadó társadalmi feszültségekre hívta fel a bukaresti tanácskozás résztvevőinek figyelmét Kalmár Ferenc magyar országgyűlési képviselő is. A KDNP-s politikus az MTI-nek elmondta: az emberi jogok problémaköre nem korlátozható a romák helyzetére, a szexuális kisebbségekre vagy a fogyatékkal élők gondjaira. Ebben a kelet-közép- európai térségben a nemzeti közösségek közti súrlódások okozzák a legnagyobb feszültségeket – mutatott rá Kalmár Ferenc.
A képviselő kifejtette: az Interparlamentáris Unió által szervezett tanácskozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy a részt vevő országok egymás törvényhozására tudjanak hatni, és – egyebek mellett kisebbségvédelmi kérdésekben – a jó megoldások meghonosítására biztassák egymás parlamenti képviselőit.
Népújság (Marosvásárhely),

Az eszperantó levelezéstől a Tragédia-fordításokig
Galegóra és spanyolra fordította le Madách Imre művét Asztalos Lajos
Több idegen nyelvű kötet olvasásának, szótárak tanulmányozásának, a külföldön hasznosan töltött időnek, az ismerősök, barátok kedves biztatásának, és persze saját lelkesedésének, elszántságának köszönhető, hogy immár két nyelvre fordította le Madách Imre Az ember tragédiája című művét Asztalos Lajos (képünkön), akit helytörténészként, műemlékvédőként és műfordítóként egyaránt ismerhet a kolozsvári közönség: az 1999-ben megjelent, majd Gonzalo Navaza Blanco költővel közösen átdolgozott 2002-es galego változat (A traxedia do home) után tavaly spanyolul (La tragedia del hombre) is napvilágot látott a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve.
Asztalos Lajos korán elkezdett érdeklődni egyes nyelvek iránt: fiatal korában eszperantó nyelven levelezett többek között egy asztúriaival (Spanyolország), ugyanakkor a spanyolt és a portugált is hamar elsajátította – emlékezett vissza a napokban, szerkesztőségünkben folytatott beszélgetésünkkor, amelynek során két Tragédia-fordítását is megmutatta. Miközben a köteteket lapozgattam, s a sajátos írásmóddal ismerkedtem, elárulta, hogy asztúriai ismeretségéből ered a galego nyelvvel való kapcsolata.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

Beszélgetés Hanciuţa Roxana könyvtárossal
Mindig lesznek irodalombarátok
Kíváncsian lépek be az Arad megyei A. D. Xenopol Könyvtár Aurel Vlaicu negyedi részlegébe. Fiatal, csinos, határozott fellépésű asszony fogad. Hanciuţa Roxana 2007 óta dolgozik könyvtárosként. A polcokon található könyvek, kiadványok felől érdeklődtem.
– Részlegünk 32 930 kötetet tartalmaz, megosztásuk igen változatos. Akad bőven általános irodalom, filozófia, pszichológia, vallás, politika, szociológia, közgazdaság, jog, adminisztráció, társadalomtudomány. Van pedagógia, folklór, egzakt tudomány, természettudomány, orvostudomány, technológia, menedzsment, képzőművészet, zene, sport, nyelvészet, román és egyetemes irodalom, földrajz, civilizáció, történelem.
Hány magyar nyelvű könyvet találunk?
– 2500 különböző magyar könyvünk van, de meg kell jegyeznem, hogy más idegen nyelvű kötetek is kézbe vehetők. Hozzávetőlegesen 1000 angol, 200 francia, 100 olasz, 200 német könyv kölcsönözhető ki tőlünk.
– Milyen folyóiratok találhatók itt?
– Többnyire román lapjaink vannak. Csak néhányat említenék a teljesség igénye nélkül: Biblioteca, Studii, Studia Universitatis, Cetatea, Jurnalul Medical Arădean stb.
– Milyen az olvasótábor?
– Az elmúlt év végén 1500 olvasót tartottunk számon. Örömmel újságoljuk, hogy ebből 700 gyermek, tehát úgy néz ki, hogy az elkövetkező években nem lesz gondunk az olvasók létszámával. Naponta körülbelül 100–120 ember keresi fel intézményünket különféle kérésekkel.
– Kik a legszorgalmasabb olvasók, és kik azok, akik ritkábban járnak?
– Nagyon sok a gyermek és a nyugdíjas, viszont ritkábban jönnek a középkorúak, akik bizonyára munkájuk, családjuk, egyéb elfoglaltságaik miatt maradnak távol.
– Milyen könyveket kölcsönöznek a leggyakrabban?
– Gyermekolvasóink többnyire az iskolában előírt és ajánlott házi olvasmányokat keresik, míg az idősebbek főleg a román és a világirodalom klasszikusait. Vannak viszont olyanok is, akik nagyobb lelkesedéssel olvasnak bűnügyi történeteket, szerelmes könyveket, kalandregényeket.
– Melyek a kevésbé keresett szakterületek?
– Úgy tűnik, kevesebb az érdeklődés a technika, a sport, a matematika, fizika és kémia iránt.
– Milyen akciókat szerveznek, hogy az emberekhez közelebb vigyék az irodalmat?
– Többször rendezünk találkozókat óvodásokkal, iskolásokkal, hogy a betű iránti szeretetet elültessük elsősorban a gyermekekben, hisz ők képezik egykor a jövő nemzedékét.
– Elégedett-e az elmúlt időszak olvasóival?
– Alapjában véve meg vagyok elégedve, persze, nem titkolom, hogy jobb lenne, ha még több olvasó látogatna minket.
– Mit gondol: a ma divatban lévő internet nem szorítja háttérbe a könyvek olvasását?
– Úgy érzem, hogy nem. Meggyőződésem, hogy bármennyire halad a technika, bármennyire nem sláger napjainkban sem a költészet, sem a próza, mindig lesznek irodalombarátok. S értük – még ha kevesen is vannak – mindig érdemes lesz dolgozni.
– Köszönöm a beszélgetést.
Regéczy Szabina Perle
Nyugati Jelen (Arad),

Bekeményít a bajkeverő
Fordulóponthoz érkezett a román döntéshozók viszonya a magyar önrendelkezési törekvésekhez: a hatalom immár kész tízezreket megmozgató rendezvényeknek is keresztbe tenni.
A formai hibák vadászatához, gáncsoskodásokhoz, vegzálásokhoz, szándékosan hergelő, alaptalan vádaskodásokhoz már hozzászoktunk, de ezek eddig csak a mindenkori szervezőknek okoztak kisebb-nagyobb fejfájást: a tömegeket felvonultató megemlékezéseinket mindig megtarthattuk az elmúlt bő húsz évben, legyen szó március 15-éről, október 6-áról, magyar napokról vagy a tavalyi marosvásárhelyi székely szabadság napjáról, illetve a háromszéki székelyek nagy meneteléséről.
Idén azonban Dorin Florea vásárhelyi polgármester – meggondolatlanul vagy alaposan kitervelve, ki tudja – bevállalta, amit eddig más máshol még nem: betiltotta a március 10-ei, a várakozások szerint százezer embert utcára csalogató menetelést a Postarét és a Főtér között.
A hétfőn közölt, immár a városvezető által megerősített döntés szerint a tömeg összegyűlhet a székely vértanúk emlékművénél, ám nem vonulhat a központba – legtöbb tíz személy mehet el a prefektúrára, hogy benyújtsák azt a petíciót, amelyet a székely szabadság napján fogalmaznak meg. A légből kapott indoklásban Floreáék „a tavalyi rendezvényen tapasztalt alkotmányellenes indíttatású megnyilvánulásokra, feszültségkeltésre” hivatkoznak, no meg arra, hogy az önrendelkezést szorgalmazó felvonulás szerintük beárnyékolja a megemlékezést.
A Székely Nemzeti Tanács tagjai most annak tudatában folytatják a szervezkedést, hogy a hatóságok bármivel – pénzbírsággal járó kihágástól egészen bűncselekmény elkövetéséig – megvádolhatják őket, ha az eredeti, tavaly amúgy gond nélkül, békésen megvalósított forgatókönyv szerint zajlanak majd az események március 10-én.
Persze alapjában véve minden attól függ majd, hogy mibe lehet belekötni, hogy a tömeg melyik arcát mutatja az egyre ellenségesebb körülmények között. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az első számú provokátor Marosvásárhely polgármestere.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár),

Sikertörténet a Tulipán Kaláka
Az idén is lehet jelentkezni a Tulipán Kaláka akciókra, tudatta Borsi Lóránt, a Tulipán Kaláka Egyesület elnöke. A sajtótájékoztatón tavalyi eredményekről, idei tervekről számolt be.
A Bihar megyei RMDSZ, valamint a Tulipán Kaláka Egyesület önkéntességen alapuló akciósorozata 2012-ben indult el, azóta a Bihar megyei magyarság sikertörténetévé vált, mondta Borsi Lóránt főszervező. Tavaly is mintegy hatvan kalákát sikerült megszervezni, több mint ezer önkéntest mozgósítottak Bihar megye különböző településein. Újraéledt az egykori kalákák hagyománya, az önkéntesek szívest örömest vettek részt, mindig jó a hangulat, a rendezvények közösségépítő hatása pedig tagadhatatlan.
Az Összefogás Háza
A főszervező három kalákát emelt ki. Szentjobbon egy lakodalmas házat sikerült újjáépíteni az RMDSZ megyei frakciójának közreműködésével. A kétkezi munkát a helyiek, az építőanyagokat az RMDSZ biztosította. 44 napon keresztül dolgoztak, 84-en vettek részt. Az épület az Összefogás Háza elnevezést kapta, mivel ilyen mértékű összefogás régen volt Szentjobbon. Amint a szokás megkívánja, a férfiak végezték a tulajdonképpeni munkát, az asszonyok pedig főztek.
Pozitív példa
Szalacson és Ottományban öt Tulipán Kaláka zajlott, ezek során játszóterek épültek a helyi gyerekek számára. Szalacs idei költségvetése szerint további öt játszótér létesül majd. Köröstárkányban három kalákát szerveztek, itt temetőtakarítás, árokfelújítás, játszótér építés zajlott.
A tavalyi év újdonsága, hogy egyházak és iskolák is csatlakoztak a szervezéshez. Amint Borsi Lóránt elmondta, az országos RMDSZ tavalyi közgyűlésén pozitív példaként mutatták be a kezdeményezést, továbbá egy országos képzésen belül ő maga ismertette, hogyan lehet megszervezni a kalákákat.
Az idén hivatalosan március elsejétől október végéig zajlanak majd a kalákák, sok függ az időjárástól is. Beltéri munkálatokat már az idén is végeztek kalákában – Köröstárkányban egy napközi óvoda kialakítását tervezik, s az épület felújításán dolgoztak, Micskén pedig, az iskolaigazgató kezdeményezésére lambériákat lakkoztak le.
Lehet jelentkezni
Az RMDSZ támogatásokat pályáz meg többnyire a megyei önkormányzattól, ebből tudják biztosítani az alapanyagot. Az egyesület pedig pólókat, emléklapokat biztosít, dokumentálja az akciót. Ezek a dokumentációk szolgálják a Tulipán Kaláka kötetek anyagát is. Most jelent meg a 2013 év kalákáit bemutató kötet, 500 példányban. Ez a harmadik ilyen nyomtatvány, s az érintett településeknek is juttatnak majd példányokat.
Borsi Lóránt bízik benne, hogy az idén Nagyvárad sem fog kimaradni – bár, mint mondta, nagyobb településeken nehezebb megszervezni, kisebb az összefogás, Váradon pedig az engedélyek megszerzése is gondot jelenthet.
A főszervezővel a borsi.lorant@gmail.com e-mail címen, illetve a 0747.508925 telefonszámon vehető fel a kapcsolat. Jelentkezni legalább egy héttel a tervezett kaláka előtt szükséges, de ha építőanyag támogatást is szeretne az adott közösség, akkor jóval korábban.
erdon.ro,

Intherethnia: 2015-ben mindenki otthon lesz Kolozsváron
Intherethnia – Magyarok Európa Ifjúsági Fővárosában címmel tanácskozást tartottak kedden a kolozsvári magyar közélet képviselői. A Sapientia egyetem új épületében tartott konferencia apropója, hogy 2015-ben Kolozsvár viseli a megtisztelő Európa Ifjúsági Fővárosa címet.
Mivel és hogyan tud hozzájárulni a kincses város magyar közössége ehhez az egy éven át tartó rendezvényfolyamhoz, amelynek végén – a remények szerint – Kolozsvár fiatalos, dinamikus és vonzó városként rajzolódik ki Európa mentális térképén? Erre a kérdésre keresték a választ a konferencia résztvevői.
Hogy az Ifjúsági Főváros nemcsak a fiatalok és nemcsak a tősgyökeres kolozsváriak szívügye, mi sem bizonyította jobban, mint a nagy érdeklődés és a rengeteg ötlet, tanács és ajánlat a Sapientia egyetemen tartott megbeszélésen. Fiataloktól a nyugdíjasokig sokan jöttek észrevétellel, programtervvel vagy egyszerűen csak segítséget ajánlottak fel a következő évi nagy hajrára.
Ifjúsági tájfutó-versenyt, templomok közötti zarándoklatot, éjszakai buszjáratokat, utcaszínházat és utcazenész-fesztivált, Mattis Teutsch János kiállítást és ifjúságszociológiai konferenciát, alternatív, többnyelvű istentiszteleteket, Kolozsvár programkínálatát összegyűjtő portált szeretnének a kolozsvári magyarok városukban látni 2015-ben, amikor a kincses város Európai Ifjúsági Fővárosa lesz. A sor természetesen itt nem zárul le: Farkas András, a projektet menedzselő SHARE Kolozsvár Föderáció vezetője csak most kezdte meg írni és összegezni azt a hatalmasnak ígérkező listát, amelynek alapján megszervezik, strukturálják majd a jövő év rendezvényeit. Az Ifjúsági Főváros – mondta Farkas András – lényege éppen abban rejlik, hogy nem egy központi szerv találja ki és osztja le a programokat, hanem olyan a struktúrája, mint egy százlábúnak: a civil szféra, az egyházak, az ifjúsági szervezetek, a nemzeti közösségek, az önkormányzat, a politikum és persze az egyének tartják majd mozgásban.
A konferencián jelen volt Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is, aki az anyaország teljes támogatásáról biztosította Kolozsvárt ebben a projektben. Az államtitkár asszony példaértékűnek nevezte azt, ahogy a város magyarsága évről-évre megszervezi a Kolozsvári Magyar Napokat, valamint azt is, hogy az Ifjúsági Főváros kezdeményezés szintén egy magyar csapattól indult el, amelybe bekapcsolódtak román civil szervezetek és a városi önkormányzat is. „Nagyon örülök, mert a projekten közösen munkálkodó fiatal generáció ezzel azt bizonyítja, hogy túl tud lépni a régi ellentéteken” – mondta Répás Zsuzsanna.
Horváth Anna: a sokszínűség erőforrás
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szerint a 2015-re megítélt ifjúsági főváros cím soha vissza nem térő lehetőség Kolozsvárnak arra, hogy ismertté váljon az európai ifjúság körében, megmutassa a nemzeti sokszínűségéből származó értékeit. A kolozsvári közösségeket is megtaníthatja arra, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlata mellett immár értéket is lássanak a sokszínűségben. „Érezzék, hogy ez a sokszínűség erőforrás, amivel kevés európai város rendelkezik" - fogalmazta meg a célt Horváth Anna alpolgármester, hozzátéve, hogy a jeles év végén, az Ifjúsági Főváros méltó zárómozzanataként Kolozsváron szeretnék megrendezni a 2015-ös taizéi találkozót.
Magdó: visszaszorítani a múlt árnyékait
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról beszélt: 2015 lesz a nagy lehetőség arra, hogy a múlt árnyékait visszaszorítsa a város. Ugyanakkor a kapcsolatépítés kiváló alkalma is, hisz a kolozsváriak már fel is vették a magyarországi ifjúsági szervezetekkel a kommunikáció fonalát. „Az Ifjúsági Főváros egyik célja a mi szempontunkból az, hogy megmutassuk Európának: Kolozsvár magyar város is, amelynek életében, kultúrájában a magyar közösség meghatározó szerepet játszik” – mondta a főkonzul.
Tonk Márton, a Sapientia egyetem dékánja máris öt rendezvényt sorolt fel, amely a kolozsvári egyetemi közösség javaslatára a tudományos vonulatot erősíti majd az Ifjúsági Fővárosban: többek közt azt, hogy a magyar Országos Tudományos Diákköri Konferencia egy részét – első alkalommal - az anyaország határain kívül, Kolozsváron tartják majd.
Bodor László, az RMDSZ főtitkárhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van az egész erdélyi régió fiatalságának bevonására, ezáltal fogja minden erdélyi magyar magáénak érezni az Ifjúsági Fővárost. Székelyföldi és partiumi ifjúsági rendezvényeket is be kell emelni a projektbe, vélekedett Bodor László.
Gergely Balázs: felelősség is
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy a 2015-ös évvel járó cím nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is magában hordoz. „Most van itt az alkalom, hogy megmutassuk, milyen kincsek rejlenek a ’kincses város” ládájában” – fogalmazott, hozzátéve, reméli, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé, a magyarok tiltakozása ellenére kihelyezett „Iorga-tábla” eltűnik 2015-re. Ugyanakkor ígéretet tett, hogy a jövő évi Kolozsvári Magyar Napok az Ifjúsági Főváros jegyében zajlanak majd.
Talpas Botond, a Magyar Ifjúsági Konferencia regionális elnöke azt mondta: van egy „magyar főváros-része” is ennek a projektnek. Próbatétel ez ugyanakkor, mondta, hisz a Kárpát-medencében Kolozsvár az első város, amely ezzel a címmel büszkélkedhet. A legfontosabb hozadéka a 2015-ös évnek mégis a következő évtized lesz: ha minden jól megy, az Ifjúsági Főváros örökre megváltoztatja Kolozsvár státusát Európa mentális térképén. A végső cél a fiatalok számára vonzó, dinamikus, kellemes élményeket hagyó város képének kialakítása, ahol jó lenni és még jobb visszatérni.
T. Koós Imola
maszol.ro,

Nagyon a szakadás felé tart a kormányzó pártszövetség
Tovább mélyült a kormánykoalíció válsága, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bővített vezető testülete keddi ülésén nem fogadta el Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök feltételeit a megüresedett miniszteri tisztségek betöltésére, sőt újabb követelések teljesítésétől tette függővé a kormányzó négypárti Szociál-Liberális Szövetség (USL) további működését.
Ponta korábban jelezte: akkor lenne hajlandó belügyminiszternek jelölni Klaus Johannis liberális elnökhelyettest, ha a PNL letenne arról, hogy Johannis számára kérje a pártnak járó kormányfőhelyettesi tisztséget. A PNL kedden ismét elutasította a kormányfő feltételeit és megerősítette Johannis jelölését.
A liberálisok szerint a koalíció másik három pártja az USL alapszabályának megsértésével hozott létre egy külön választási szövetséget az Európai Parlamenti (EP-) választásokra, ezért az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetség (USD) azonnali megszüntetését követelik.
Crin Antonescu liberális pártelnök megjegyezte: a választókat akarják megtéveszteni az USL-re hasonlító USD elnevezéssel, amelyet a szociáldemokraták (PSD) a kormánykoalícióban részt vevő két kis párttal, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen hoztak létre.
Kirúgtak egy szenátort
Antonescu szerint a párt vezető testülete teljes bizalmáról biztosította őt, és nem kérte rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását. A pártelnök a keddi tanácskozást azért hívta össze, mert a román médiában elterjedt, hogy a PNL kormányzati szerepvállalásához ragaszkodó liberálisok Antonescut hibáztatják a koalíciós válságért. A pártelnök a keddi tanácskozás után közölte: javasolta, hogy a tisztújító kongresszust követelő Sorin Ilieșiu szenátort zárják ki a PNL-ből.
Antonescu az USL együtt maradásának feltételei közé sorolta azt is, hogy a szociáldemokraták tegyenek le az amnesztiakezdeményezésükről, fogadják el a visszaforgatott nyereség adómentessé tételét, a társadalombiztosítási járulékok öt százalékos csökkentését és a kormányapparátus karcsúsítását.
A csaknem két hete tartó koalíciós válság egyértelműen a kormánypártok hatalmi vitája miatt alakult ki. Elemzők szerint az elhúzódó válság mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok megítélésének árt, és azért támasztottak teljesíthetetlen feltételeket egymással szemben, hogy a másik félre háruljon a koalíció felrúgásának felelőssége.
maszol/MTI,

Répás Kolozsváron: mindenki nyerhet az ifjúsági fővárosi címből
Az Európa Ifjúsági Fővárosa programsorozat keretében 2015-ben Kolozsváron megszervezendő magyar programokról egyeztettek a szervezők kedden a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében.
A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett, az ifjúsági főváros nemcsak Kolozsvárnak, hanem az egész régiónak megmutathatja: van lehetőség olyan programok elindítására, megszervezésére, amelyekből etnikai hovatartozástól függetlenül mindenki profitál.
Példaértékűnek tartotta, hogy egy magyar fiatalokból álló csapat indította el a programot, melyhez az önkormányzat és a román szervezetek is csatlakozhattak. „Remélem, olyan együttműködés alakul ki, amire a későbbiekben más programokat is lehet építeni” – jelentette ki Répás.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szerint a 2015-re megítélt ifjúsági főváros cím soha vissza nem térő lehetőség Kolozsvárnak arra, hogy ismertté váljon az európai ifjúság körében, megmutassa a nemzeti sokszínűségéből származó értékeit. A kolozsvári közösségeket is megtaníthatja arra, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlata mellett immár értéket is lássanak a sokszínűségben.
Farkas András, a programsorozatot szervező SHARE Kolozsvár Föderáció ügyvezető igazgatója elmondta, azt tűzték ki célul, hogy Kolozsvárt Közép- és Délkelet-Európa legvonzóbb ifjúsági célpontjává tegyék.
„Olyan formában kell a főváros magyar elemét megjelenítsük, hogy az egy teljesen idegen környezetből érkező fiatal számára is befogadható legyen. Ha egy izlandi fiatal érkezik a magyar rendezvényre, számára is biztosítva legyen a hozzáférhetőség, ő is meg tudja találni a helyét azon” – nyilatkozta az MTI-nek a főszervező.
Krónika (Kolozsvár),

Székelyföld jogállása: nincs összhang a polgármesterek között
Megosztotta a székelyföldi települések polgármestereit a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét
Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az SZNT egy korábbi, közösen kidolgozott forgatókönyv alapján fogalmazta meg felhívását az autonómiaigény ilyen formájú kinyilvánítása érdekében arra az esetre, ha a régiós népszavazásról szóló tanácshatározatokat a prefektusok „elkaszálják”. Meglátása szerint azonban jogilag nem helytálló, hogy az önkormányzatok „tanácshatározatban felszólítják valamire a kormányt”. A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli, a tanácsi nyilatkozat lenne formailag elfogadható, a székelyföldi önkormányzatok nyilatkozatban kötelezhetnék el magukat az autonómia mellett.
A Krónika által megkérdezett háromszéki polgármesterek támogatják az autonómiaharcot, ám meglátásuk szerint egységesen kell lépni és olyan formában, ami kivitelezhető, és utólag nem támadható meg.
Berde József, Gidófalva polgármestere lapunknak elmondta, a következő megyei polgármester-találkozón kell napirendre tűzni a kérdést, majd abban a formában, ahogyan ott eldöntik, egyszerre kell lépni, hogy valóban hatásos legyen a megmozdulás.
Bács Benke László, Maksa néppártos polgármester leszögezte: székely magyarként minden autonómiaharcot támogat, de olyan határozatot kell kidolgozni, amelyet nem tud azonnal megtámadni a prefektúra.
Ráduly István, Uzon község polgármestere emlékezetett, az uzoni önkormányzat az SZNT minden felhívására pozitívan válaszolt, az autonómiaküzdelem minden formáját felvállalta. „Nem mondhatom meg előre, ez alkalommal miként fog dönteni a testület, de a határozatot napirendre tűzzük” – nyilatkozta lapunknak Ráduly István.
„Az önrendelkezés kérdését napirenden kell tartani”
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere érdeklődésünkre elmondta, korábban, három-négy évvel ezelőtt, már fogadtak el hasonló témában határozatot, de akkor a prefektúra elgáncsolta a tanács kezdeményezését. „Az autonómia kérdésével foglalkozni kell, támogatom az ilyen jellegű akciókat” – hangsúlyozta a polgármester, de szerinte előbb a románságot kell meggyőzni, mert másképp nehéz lesz eredményeket felmutatni.
Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere az SZNT felhívásának kapcsán elmondta, még nem kapták meg Izsák Balázs levelét. „Ha hivatalok levelezőlistájára küldenék a felhívást, akkor minden önkormányzat biztosan megkapná. Annak ellenére, hogy hozzánk nem jutott el a nyílt levél, elindítottuk a tervezet előkészítését, de még várunk az előterjesztésével” – mondta Becze.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere leszögezte: egyetért Izsák Balázs SZNT-elnök önkormányzatokhoz címzett nyílt levelének tartalmával, az általa képviselt kezdeményezéssel az önkormányzat és támogatja az akciót. Mezei szerint a tervezet elfogadása közelebb viheti ezt a térséget ahhoz, hogy az itt élő székelység érdekeit hatékonyabban lehessen képviselni, hogy konkrét lépések is szülessenek a többéves elképzelés megvalósítása irányába.
A kezdeményezés azonban Mezei János szerint nem jelent azonnali megoldást. „A határozattervezet napirendre tűzése előtt egyeztetnünk kell a polgármesterekkel, hiszen helyi testület csak és kizárólag olyan döntéseket hozhat, amelyek a saját adminisztratív területére érvényesek. Meg kell találnunk azt a formát, amely az országos törvényes előírások értelmében testületi döntés tárgyát képezheti. Amint ez megtörténik, azonnal napirendre tűzzük a kezdeményezést” – mondta Mezei.
Tartanak a prefektúra beavatkozásától
Maros megyében a polgármesterek nagyon jól tudják, hogy egy ilyen tanácsi határozatot a prefektúra azonnal megtámadna, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy jelenleg fel kell-e vállalni a harcot, vagy sem.
A megye egyetlen polgári párti polgármestere, a Makfalva élén álló Márton Zoltán szerint ez egy olyan lépcsőfok, amit nem szabad átugorni. „Nem hogy tartok a prefektus ellenlépésétől, biztos vagyok benne, hogy megtámadja a tanácshatározatot. Ettől függetlenül mi még ebben a hónapban meghozzuk a döntést” – szögezte le az MPP-s polgármester. Szerinte nemcsak a többségben lévő polgári tanácsosok, hanem az RMDSZ képviselői is meg fogják szavazni a kezdeményezést. „Nagyot csalódnék az RMDSZ-es kollégákban, ha valamiféle felsőbb utasításra szívük és eszük ellen döntenének” – tette hozzá.
Erdőszentgyörgyön szinte biztos, hogy az RMDSZ képviselői igent mondanak az SZNT felhívására. A kisváros polgármestere, Csibi Attila elmondta, még nem egyeztetett a frakcióval, de biztosra veszi, hogy tagjai kiállnak az önrendelkezés gondolata mellett. „A prefektus, ha akarja, megtámadja, de nekünk az a dolgunk, hogy tegyünk meg mindent a Székelyföld autonómiájáért” – fejtette ki a 2012-ben választott polgármester.
„Pótcselekvés, látszatmegoldás”
Sokkal óvatosabb álláspontra helyezkedett Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere, aki leszögezte: még kivár a határozattervezet napirendre tűzésével, hisz egyelőre nem egyeztetett senkivel. Szerinte előbb a magyar pártok és szervezetek kellene egyezségre jussanak, és csak utána lenne érdemes lépni. Meglátása szerint így a prefektusi gáncsoskodások ellenére is gördülékenyebben haladna az ügy.
Simon István kerelőszentpáli RMDSZ-es polgármester nem ismeri Izsák levelét, de különösképpen nem is érdekli. „Ha Izsák Balázs küld valamiféle papírt, megköszönöm, és ennyi. De nekem ő ne diktáljon, van egy elnököm, azt Brassai Zsombornak hívják, én vele tárgyalok” – nyilatkozta lapunknak Simon, hozzáfűzve, hogy a Marosvásárhelytől húsz kilométerre fekvő Kerelőszentpál a múltban Kisküküllő vármegyéhez tartozott, ezért sok köze nincs Marosszékhez.
Az elöljáró szerint egyetlen település sem ér el semmit egy ilyen önkormányzati határozattal, amit a bíróság amúgy is érvénytelenít. Simon István emlékeztetni kívánt arra a több évvel ezelőtt hozott döntésre, amikor a térség vezetői elhatározták, hogy megalakítják a székelyföldi önkormányzatok társulását, de a hatalom csírájában elfojtotta a kezdeményezést. A szentpáli polgármester szerint a „fölöslegesen hozott tanácshatározatok” helyett az RMDSZ vezetőinek a fellépésére volna szükség. „Ők kellene valami olyasmit kitaláljanak, ami át is megy a törvénykezésen” – vélekedett Simon István.
Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere egyenesen látszattevékenységnek nevezte a tervezett akciót. „Szerintem ez a kezdeményezés biztos, de fölösleges út a közigazgatási bíróságra annak, aki elfogadja. Ebben a formában nem lesz sikeres, ez csupán látszattevékenység” – fogalmazott kérdésünkre válaszolva. Ugyanakkor elmondta: február 27-én, csütörtökön tartják a következő tanácsülést, azt megelőzően szakbizottság keretében is megbeszélik a képviselő-testület tagjaival a témát. Az itt hozott döntés értelmében döntenek a tervezet sorsáról.
A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban. Hozzátette, az álláspont kialakításánál jelentős súlylyal esik majd latba, hogy miképpen véleményezi a tervezetet az RMDSZ keretében működő Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, többször is tárgyalt a tervezett önkormányzati határozatokról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és kétségei vannak afelől, hogy ez-e a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani.
Az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. „Ha csupán arra jók ezek a határozatok, hogy az önkormányzatok elfogadják, aztán a prefektus megtámadja, a közigazgatási bíróság pedig érvényteleníti ezeket, akkor pótcselekvés az egész” – állapította meg Kelemen Hunor.
Összeállításunk szerzői: Barabás Hajnal, Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Segítség kell a tanügyi beruházások befejezéséhez Kovászna megyében
Uniós pénzekből fejeznék be a félbemaradt oktatási beruházásokat Kovászna megyében. A tanfelügyelőség pályázatírásra buzdítja az elöljárókat.
A kormány segítségét kérik a Kovászna megyei hatóságok, hogy befejezhessék az évekkel ezelőtt elkezdett tanügyi beruházásokat. A prefektúra egy 13 tételes listát továbbított a Ponta-kabinetnek, melyen olyan épületek szerepelnek, melyek már elkészültek, de az építőt nem fizették ki vagy félbehagyták a munkálatokat, ezért fennáll a kockázata, hogy tönkremennek a félkész épületek.
Keresztély Irma főtanfelügyelő (képünkön) becslése szerint 40 millió lejre lenne szükség, hogy befejezzék az építkezést, kifizessék az adósságokat.
Mint mondta, a székelyföldi megyében Árapatakon vannak valós teremgondok: a faluban nagy számú roma közösség él, a gyerekek száma egyre nagyobb mértékben növekszik, már három váltásban járnak iskolába, ám az oktatási minisztérium még mindig nem hagyott jóvá pénzt a megkezdett építkezés befejezésére.
Keresztély Irma rámutatott, gondot jelent, hogy a megkezdett fejlesztési stratégiákat a különböző kormányok nem fejezik be, hanem mindig újakat kezdenek. „Az úgy nem eredményes, hogy ásnak két alapot, kiöntik a betont, majd jön egy újabb kormány, nem ezt fejezi be, hanem újabb alapokat ásat” – értékelte a főtanfelügyelő.
Emlékeztetett, Baróton az iskolai campus 20 éve épül, és csak 12 százalékban van kész, mert a kiutalt pénzt sem költötték el következetesen az egymást követő városi elöljárók. Ahelyett, hogy befejezték volna az iskolaépületet, kiöntötték a bentlakás, a tanári lakások és más tervezett ingatlan alapját, így a falakra már nem futotta.
Keresztély Irma felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió a 2014–2020-as költségvetési ciklusban rengeteg pénzt szán oktatásra, ezért arra biztatja az önkormányzatokat, pályázzanak a beruházások befejezésére. Remus Pricopie oktatási miniszter legutóbbi háromszéki látogatása során megígérte, hogy 2014-ben befejezik a megkezdett és félbehagyott építkezéseket – mint mondta, a strukturális alapokból hívnak le pénzt a célra.
„A 2007–2013-as időszakból több mint 200 millió euró fel nem használt pénz áll a minisztérium és az önkormányzatok rendelkezésére oktatási beruházásokra. A 2014–2020-as költségvetési ciklusban pedig több mint félmilliárd eurót lehet lehívni” – mutatott rá Pricopie. A tárcavezető szerint országos szinten 1400 megkezdett és félbehagyott oktatási célokat szolgáló épületet leltároztak fel.
Szeptembertől többletóráznak az igazgatók Valószínű, hogy szeptemberre halasztják a költségvetési törvény azon cikkelyének alkalmazását, mely előírja az iskolaigazgatók többletóráit. A költségvetési törvényt nem lehet módosítani, az oktatási minisztériumnál azonban az a megoldás körvonalazódik, hogy sürgősségi kormányrendelettel szeptemberig halasztják a vonatkozó cikkely alkalmazását, hogy tanév közben ne kelljen módosításokat eszközölni – közölte Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a kormányhatározat visszamenőleg nem alkalmazható, ezért azt tanácsolja az iskolaigazgatóknak, várják meg, hogy lépjen érvénybe, különben azt kockáztatják, hogy a számvevőszék utólag kifizetteti velük ezeket az órákat. A kormányhatározat megjelenéséig és életbe lépéséig legalább két hónapot kell várni. Amint arról beszámoltunk, a költségvetési törvény előírja, hogy azokban a tanintézetekben, ahol a béralapot nem fedezi a fejkvóta alapján kiszámolt keret, az igazgatóknak a korábbi heti négy helyett 14 tanórát kell tartaniuk.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Könyvesbolt a nagykárolyi Szarvas fogadóban
Önkormányzati könyvesboltot nyitna Nagykárolyban a felújítás alatt álló Szarvas fogadóban Kovács Jenő polgármester, aki szerint ugyan nem nagy üzlet manapság a könyvárusítás, az viszont nem normális dolog, hogy egy több mint 20 ezres városnak egyetlen ilyen üzlete se legyen.
Elmondta, az utóbbi hónapokban zárt be az utolsó bolt a városban, és úgy döntött, hogy nyártól az új városházán kialakít egy könyvesboltot, mely egy, az önkormányzat által alapítandó cég nevén fut majd. Kifejtette: három nyomdával már kötött is megállapodást, melyek vállalták, hogy utólagos fizetési kötelezettség mellett adnak át könyveket.
Az elöljáró (képünkön) szerint elképzelhető, hogy sikeres lesz a vállalkozás, mivel a Szarvas fogadó jelentős turisztikai látványosság lehet, mert kialakítanak itt egy Petőfi-emlékhelyet. Ez egy tárlatból áll majd, a fogadó belső udvarán pedig egy Petőfit és Júliát ábrázoló kompozíció kap helyet.
Az épület felújításáról Kovács Jenő kifejtette: többhavi késést halmoztak fel, és valószínűleg csak nyáron lesznek kész. A bejáratnál és a hátsó részen is meg kellett erősíteni a 200 éves épület szerkezetét, valamint falak bontására és újjáépítésére is sor került, hátul pedig megtoldották néhány szobával az ingatlant. Ez arról híres, hogy itt szervezték a megyebált, melyen Petőfi megismerte Szendrey Júliát.
A polgármesteri hivatal költözése azt követően vált szükségessé, hogy jelenlegi székházat visszaszolgáltatták, a tulajdonos pedig magas bért kér.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

Összetartozunk, tehát beavatkozunk
A világnemzetben való gondolkodásnak komoly kihívásai vannak Hidvéghi Balázs magyar országgyűlési képviselő szerint, azonban elindult egy folyamat, és ezért továbbra is küzdeni kell. A magyar nemzetpolitika mélységeiről és magasságairól beszélt az országgyűlési képviselő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán.
Rövid történelmi áttekintéssel kezdte előadását Hidvéghi Balázs, amelynek során a nemzetpolitika kihívásait emelte ki. Beszélt a magyarországi és romániai kommunizmusról, és a Romániában zajló homogenizálási politikáról. A magyar értékek tudatos elnyomása megedzette az erdélyi magyarokat, és egy erősebb nemzeti öntudatot eredményezett. Míg Magyarországon fokozatosan szűnt meg a kommunizmus, Romániában ehhez forradalomra volt szükség, ezért Erdélyben ma is erős a kommunista ideológiáktól való elhatárolódás. „Bár nem vagyok teljesen objektív fideszes politikusként, úgy gondolom, hogy egy nagyszerű megvalósítás Tusványos, amelyen a román politikum is időnként részt vesz, és van, akivel sikerül közösen gondolkodni, és mellőzni a régi rendszer maradványait” – jegyezte meg az országgyűlési képviselő. További sikerélményt jelentett a magyar igazolványok kiadása, amellett, hogy vitákat váltott ki a magyar parlamentben. Ugyanakkor ez egyfajta igénykifejezés is volt az erdélyi magyarság részéről.
Mélypont után következzen a sikertörténet
Nagy mélypontot jelentett a 2005. december 5-ei népszavazás, amelyet a 37,49 százalékos részvétel miatt érvénytelenítettek. A képviselő elmondta, 2010-től új időszak vette kezdetét. Az állampolgárságról szóló törvénymódosítás volt az első nagy lépés, amely 98 százalékos többséggel ment át a parlamenten, tehát még az ellenzék nagy része is megszavazta. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a rossz érzés nem fog egyhamar elmúlni, azonban tovább kell lépnünk, és együtt kell működnünk. Új fogalmakat használunk, amelyek nem mindig a leghelyesebbek, azonban a magyar gondolkodást fejezik ki. Ilyen például a külhoni magyarok megnevezés vagy a világnemzet fogalma” – mondta a képviselő.
Az előadó a közös döntés fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, azért ilyen bonyolult a szavazási rendszer, mert különböző élethelyzetek vannak, és szeretnék mindenkinek megadni a lehetőséget. „Fontos, hogy ez egy sikertörténet legyen, akár a magyarság ünnepének is nevezhetnénk. Sok kihívással találkozunk, mint például az asszimiláció és a jogsértések kérdése, ezért közösen kell döntenünk” – mondta a politikus.
Fel kell lépni a jogsértések ellen
Olyan vélemények is vannak, miszerint a magyarországi politikumnak nem kellene beleavatkoznia az erdélyi helyzetbe. Az országgyűlési képviselő elmondta, összetartozunk, és ahogyan a családtagok is beavatkoznak egymás életébe, úgy nekünk is segítenünk kell egymáson. „Olyan problémákkal állunk szemben, mint például a vegyes házasságból született gyermekek helyzete, akik nem biztos, hogy a magyar kultúrát viszik tovább. Ott vannak a román politikusok jogsértései, amelyek ellentmondanak a szabad véleménynyilvánítás jogának. Ezt tapasztalhattuk a jelképhasználat megtiltása esetében, de a Székely Szabadság Napja körüli huzavona is ezt bizonyítja” – fejtette ki a képviselő.
Az országgyűlési képviselő végszóként elmondta, előadása mottóját („Népem, te szent, te kárhozott, te drága!”) sokan pátosszal telinek találták, azonban a jelenlegi helyzetben bizonyos mennyiségű pátosz indokolt.
Becze Dalma
Székelyhon.ro,

Böjte Csaba: „Együtt minden könnyebb lesz”
Egyházunk, nemzetünk jelene és jövője csak akkor biztosított, ha összefogunk, vallja Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, aki szerint ezért is fontos a könnyített honosítás, a magyar kormány által biztosított szavazati jog. A szerzetes a szomszédos országok állampolgárságát is elfogadná.
– Mi a véleménye arról, hogy a magyar kormány szavazati jogot biztosított a külhoni állampolgároknak?
– Bölcs döntés volt Magyarország kormányától, hogy szavazati jogot biztosított a külhoni magyaroknak. Jó és helyes cselekedet volt, hogy ezt nekünk megengedte, hiszen mi erdélyi magyarok örömünket leljük ebben a választásban, a nemzethez való tartozást jelenti számunkra. Fontos viszont kiemelni, hogy ez nekünk jólesik, ám Magyarországon nem hoz jelentős változást. Magyarországon nyolcmillió felett van a választópolgárok száma, ha ehhez hozzácsapunk még százezret Erdélyből, az plusz-mínusz egy százalék, és nem több. Nekünk jó érzés, hogy minket is megkérdeznek, ránk is számítanak, de Magyarország legtöbb egy-két parlamenti képviselői mandátum sorsát befolyásolhatjuk.
– Ön már regisztrált-e a magyarországi választásokra?
– Tavaly tettem le az állampolgársági esküt, és már regisztráltam a magyarországi választásokra is.
– Miért tartotta fontosnak, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, és hogy részt vegyen a választásokon?
– Azt gondolom, hogy egyházunk és nemzetünk jelene és jövője akkor biztosított, ha összefogunk. Amikor megkaptam a magyar állampolgárságot, azt gondoltam, és mondtam is, hogy tudatosan nem mondok le a román állampolgárságról, sőt én szeretném a szerb, a szlovák, az ukrán állampolgárságot is. Ha rajtam múlna, a térség többi nemzetének az állampolgárságát is felvenném, mert a Kárpát-medencében nagyon fontos, hogy ha egymás más mellett élünk, tudjunk egymásban megbízni, együtt gondolkodni. A megértésből, az átjárható határokból megszülethet a bethlen gábori aranykor, a Tündérkert. Ha bízunk egymásban, hisszük, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

Szélsőjobbosokra hivatkozik Florea
Többek között azért nem hagyták jóvá a Székely Nemzeti Tanács március 10-re szervezett felvonulását, mert ugyanarra a napra az Új Jobboldal (Noua Dreapta) is kérte, hogy demonstrációt szervezhessen – nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármestere. Kiderült: a szélsőséges szervezet marosvásárhelyi egységének esze ágában sem volt március 10-én az utcára vonulni.
„Nem engedhetem meg, hogy Marosvásárhelyen egyik nemzet tagjait a másik ellen uszítsák, nem engedhetem meg, hogy Marosvásárhely konfliktusövezet legyen. Ezért erősítettem meg aláírásommal a szakbizottságnak azt a döntését, amely megtiltja, hogy a Székely Nemzeti Tanács által március 10-re szervezett megemlékezését felvonulás kövesse. A megemlékezést meg lehet tartani, ahogy eddig is Marosvásárhelyen, de a felvonulást nem. Ha a prefektúrára akarnak egy beadványt leadni, akkor alakítsanak egy bizottságot és csak annak tagjai jöjjenek el a város főterére” – mondta Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján. Az újságírók felvetésére, miszerint a tavalyi felvonulás után a szervezők és a rendfenntartók egyaránt elégedettek voltak az esemény kimenetelével, a résztvevők viselkedésével, Florea azt mondta: a bizottságnak videofelvételekkel bizonyították, hogy azért voltak gondok. A polgármester szerint egy hétköznap délután, este nem lehet a város teljes forgalmát egy felvonulással megbénítani. Mi több, állította, ugyanarra a napra kért felvonulási engedélyt az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szervezet is, s az esetleges konfliktusok megelőzése érdekében döntöttek a kérelem megtagadása mellett.
A Székelyhon.ro megkeresésére az Új Jobboldal Maros megyei képviselője, Marius Moldovan cáfolta, hogy kérvényt nyújtottak volna be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, és hogy felvonulást akarnának szervezni március 10-én. „Nem állt szándékunkban március 10-én Marosvásárhelyen felvonulást szervezni. De végül is jó ötletnek tartom ezt a lehetőséget” – nyilatkozta a megkérdezett.
A helyzet tisztázása érdekében megkérdeztük a városháza sajtóirodáját, hogy kapott-e felvonulási engedélyt március 10-re, a Dorin Florea által lehetséges konfliktusforrásként említett Új Jobboldal. Ioan Chiorean, a sajtóiroda illetékese finomított a városvezető kijelentésén: „Nem tudom pontosan megmondani, hogy az Új Jobboldal szervezet kért-e engedélyt a felvonuláshoz, de biztosan tudjuk, szándékukban állt, hogy március 10-én, a Székely Nemzeti Tanács által szervezett felvonulással egy időben ők is utcára vonuljanak. Lehet, hogy nem a vásárhelyiek akartak felvonulni, hanem a kolozsváriak vagy a brassóiak, de biztosan tudjuk, hogy szándékukban állt ugyanaznap az utcára vonulni” – mondta a sajtóiroda illetékese.
A Székelyhon megkeresésére Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem kívánta kommentálni a fejleményeket.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

A Siculicidium tervezőjére emlékeztek
A madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezőjéről emlékeztek meg az elmúlt napokban Esztergomban. A csíkszeredai születésű Tamás József építész esztergomi sírjánál található obeliszkre emléktáblát állítottak.
Siculicidium-év van, 250 éve történt a madéfalvi vérengzés. Az 1764. január 7-ei székelymészárlás után több mint száz évvel létesült a madéfalvi emlékmű, melynek terveit ingyen készítette el az akkor már Budapesten élt, csíki születésű Tamás József építész. Salamon János az 1989-es változások után Madéfalva polgármestere volt, ő kutatta fel Tamás József esztergomi síremlékét, ő figyelt fel arra, hogy a síremlék lebontásra van ítélve, az ő kezdeményezését vállalta fel a Csíki Hírlap és a Székelyhon.ro portál. Az akció sikerrel járt, így csíki és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzati képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába.
Márványtábla a Turul 1764 Egyesülettől
Tamás Józsefnek február 11-én születési évfordulója volt, és erre az alkalomra fekete márványból emléktáblát készített a csíkszeredai Turul 1764 Egyesület. Ezt áldotta meg a csíkszeredai Millenniumi Templomban Darvas Kozma József esperes, majd elszállította Esztergomba az egyesület két tagja, a madéfalvi Szabó Dónát és a csíkszeredai Salamon János. Az esztergomi Belvárosi temetőben található Tamás-síremlék védetté nyilvánításában meghatározó szerepe volt a Szent György Lovagrendnek.
„Jóska bácsi, Isten fizesse!”
Az emléktábla leleplezése előtt Salamon János és Bárdos István művészettörténész emlékezett a Madéfalvi veszedelem eseményeire és a sír védetté nyilvánításának folyamatára. Ezt követően Salamon átadta Bárdos Istvánnak a Csíkszeredából vitt, Ráduly Róbert Kálmán polgármester által adományozott elismerő oklevelét. Az emléktábla leleplezését követően a csíki küldöttség havasi gyopárral díszített, székely nemzeti színekben pompázó „Jóska bácsi, Isten fizesse!" feliratú koszorút, a Szent György Lovagrend magisztrátusa képviseletében pedig Cseke László rendi kancellár nemzeti színű szalagos koszorút helyezett el a síron. A megemlékezésen Tétényi Éva esztergomi polgármester üzenetét Váczi Hübschl István kabinetfőnök tolmácsolta, de jelen volt a lovagrend képviseletében Magyar György egyetemi tanár, Erdély jó ismerője, aki éveken át előadásokat tartott a Csíkszeredában megrendezett Bolyai Nyári Akadémián, illetve Csombor Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei intézetének igazgatója.
„...esztergomi hajadont vett feleségül”
Az emléktábla-avatásról Filemon Béla az Esztergom és vidéke című újságban megjelent tudósításában a következőket írta Tamás Józsefről: „(...) Életéről ugyan kevés dolog ismert, de azt tudjuk, hogy esztergomi hajadont vett feleségül. Az eseményről így írtak az Esztergom és Vidéke 1907. augusztus 15-én megjelent számában: »Vettük az alábbi eljegyzési hírt. Csíkszeredai Tamás József építész, a budapesti közúti vaspálya társaság főmérnöke eljegyezte Spanraft József és neje, Karrer Anna kedves leányát, Bertát.» A házaspár Esztergomban élt, az Arany János utca 1.-ben, két lányuk született, Magdolna és Emília. A férj továbbra is a fővárosban dolgozott 1931. július 19-én bekövetkezett haláláig. Holttestét Esztergomban a Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomba.”
Dobos László
Székelyhon.ro,

Az Udvarhelyi Híradó olvasottsága a mérce
A Hargita Megye Tanácsa által fenntartott Hargita Népe Udvarhely napilapot csupán az udvarhelyiek mintegy tíz százaléka olvassa – derül ki a székelyudvarhelyi Civil Kurázsi Egyesület által megrendelt, a médiafogyasztási szokásokról készíttetett felmérésből. Az eredmények tükrében a néppárti helyi képviselők választ várnak az udvarhelyi városvezetőségtől: hogyan, milyen üzleti mutatók alapján lesz nyereséges, és mennyi pénzből lesz fenntartható az Udvarhelyi Média Kft. által, a Hargita Népe Udvarhely átszervezése révén kiadandó újabb napilap. Ugyanez a felmérés megerősíti az Udvarhelyi Híradó piacvezető szerepét: a megkérdezettek közel hetven százaléka hetente többször olvassa kiadónk udvarhelyi napilapját.
A Civil Kurázsi Egyesület megbízásából 634 székelyudvarhelyi lakos megkérdezésével készített közvélemény-kutatást a Bálványosi Intézet 2013 júliusában: a rétegzett felmérésben egyebek (a nemzeti öntudat, az elvándorlás, a kettős állampolgárság és az udvarhelyi közügyek) mellett a helybéliek médiafogyasztási szokásait is feltérképezték. A magyarországi és az erdélyi tévécsatornák, illetve az anyaországi és helyi, valamint regionális rádiók nézettsége és hallgatottsága mellett a kutatás az udvarhelyi napilapok és honlapok, hírportálok olvasottsági mutatóit is magába foglalja.
A felmérésből kiderül: a napilapok körében az Udvarhelyi Híradó olvasottsága a legmagasabb, a megkérdezettek közel ötven százaléka naponta, a felmérésben részt vevők majd hetven százaléka pedig hetente többször olvassa lapunkat – emelte ki Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke a felmérés eredményeinek szerdai ismertetése során. A Hargita Népe Udvarhely napilapot a megkérdezettek mintegy tíz százaléka olvassa napi rendszerességgel, összesítve pedig a felmérésben részt vevők közel 15 százaléka szemlézi rendszeresen Hargita Megye Tanácsának kiadványát.
„A helyi sajtótermékek többsége magánvállalkozás formájában működik, vagy közvetlen módon nem érinti a városlakók adójeleit. Ezzel szemben Bunta Levente polgármester saját, a város költségvetéséből finanszírozandó napilap kiadását tervezi, állítólag a Hargita Népe Udvarhely átszervezése által, hisz ilyen tekintetben sem tudni konkrétumokat” – tette hozzá Jakab Attila.
A Hargita Népe lapkiadó – amely a csíkszeredai központú Hargita Népe és a Hargita Népe Udvarhely napilapok kiadásáért felel – 2013-as éves működési költsége 2,7 millió lej volt, ebből 610 962 lejt a személyzeti költségek, 683 742 lejt a nyomdaköltségek, 1 006 074 lejt a tartalomgyártási szolgáltatások, 81 250 lejt a szállítási költségek, 329 368 lejt pedig az egyéb fenntartási költségek tettek ki. „Amennyiben az összeg csupán egyharmadát számoljuk is a Hargita Népe Udvarhely fenntartási költségeinek, akkor is 813 418 lejbe került az újság működtetése évente, ennek ellenére a lap napi olvasottsága nem éri el a tíz százalékot. Kérjük tehát Bunta Leventét, mutassa be az új lap üzleti tervét, azt, hogy milyen módon fog nyereséges újságot csinálni évi 200 ezer lejből, ha a megyei önkormányzat évi 800 ezerből is csak ennyit ért el” – hangsúlyozta a továbbiakban. Jakab hozzátette: bebizonyosodni látszik, hogy bár a napilap fenntartásában az udvarhelyszéki önkormányzatok hozzájárulására is számít az udvarhelyi városvezetőség, „egyre több vidéki, RMDSZ-többségű önkormányzat utasítja el az új lap pénzügyi támogatását”. Majd feltette a kérdést: „mennyibe fog kerülni az udvarhelyi adófizetőknek, hogy a polgármesternek saját napilapja legyen?”.
Honlap is közpénzből?
Az Udvarhelyi Média Kft. tevékenységi körében a lapkiadás mellett az online hírportál működtetését is megjelölték, dacára annak, hogy e téren igencsak telítettnek látszik az udvarhelyi médiapiac. Eltekintve a Facebooktól, gyakorlatilag fej fej mellett halad a Székelyhon.ro, illetve az Uh.ro portálok olvasottsága 60–70 százalék között – míg az udvarhelyi fiatalok körében az utóbbi, addig a szintén helyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a Székelyhon.ro az olvasottabb – állapítják meg a közvélemény-kutatásban. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy míg az Uh.ro átlagban napi több mint 6500 egyedi látogatót számol, addig a Székelyhon.ro több mint 20 ezret.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Virgonc tallér – Tanulj, gyűjts, vásárolj!
Újszerű ötlettel rukkolt elő a Béta, Dobó és Vágás fiataljait tömörítő Három Hegy Ifjúsági Egyesület: a Virgonc tallér elnevezésű program a három falu kisiskolásait hivatott a tanulásra, a közösségi életben való részvételre sarkallni.
Virgonc tallérokat gyűjtögethetnek a Szentföldnek nevezett Béta, Dobó és Vágás alsó tagozatos diákjai: tallér jár az iskolai jó minősítésekért, a templomba járásét, illetve a különböző közösségi programokban való részvételért. Az egy-egy héten összegyűjtött tallérok számát a tanítók jegyzik be a kicsik talléros füzetébe, a hétfőn elindított program a tanév végéig tart.
„A kísérleti jelleggel elindított program célja motiválni a kicsiket, bebizonyítani, hogy vidéken is érdekes, tartalmas lehet a közösségi élet” – magyarázta Gál Barna, az ifjúsági egyesület elnöke. A projektbe számtalan udvarhelyi és udvarhelyszéki támogató beszállt, így a tanév végén a gyerekek értékes ajándékokra válthatják tallérgyűjteményüket: a korosztályonként megtartott vásáron lesz élő kisbárány és kismalac, könyvek, sportszerek, társasjátékok, virgoncos pólók, sapkák, adathordozók és sok más kecsegtető portéka. „A helyi oktatást szeretnénk támogatni, célunk biztosítani, hogy a falvakban mindig legyen óvoda és iskola. A tervek szerint a szülők tehermentesítése érdekében Bétában délutáni foglalkozást is indítanánk az óvodában, erről még egyeztetéseket folytatunk az érintett szülőkkel” – fejtette ki Gál Barna.
A programban egyelőre mintegy ötven helybéli gyerek vesz részt, a kezdeményezők azonban remélik, hogy amennyiben sikeres lesz a Virgonc tallér projekt, Bögöz község összes településén, illetve más vidéki iskoláknál is „ellesik” az ötletet. A program részletes leírása a Három Hegy ifjúsági Egyesület Facebook-oldalán olvasható.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Bocsánatkérést vár az EMNT
Becsületbe gázolónak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos vezetősége az RMDSZ és az MPP háromszéki képviselőinek a szervezet által működtetett irodahálózat tevékenységét illető, a napokban elhangzott kijelentéseit.
Az EMNT álláspontját Sándor Krisztina ügyvezető elnök, valamint Tiboldi László, az EMNT alelnöke, székelyföldi honosítási koordinátora ismertették szerdán Sepsiszentgyörgyön. A szintén jelenlévő Sánta Imre, a szervezet sepsiszéki elnöke bevezetőként a háromszéki szervezetek elnökeinek tiltakozó nyilatkozatát is átadta a sajtónak. Sánta az alkalomból elmondta: a jelek szerint Háromszéken általános támadás zúdult az EMNT irodahálózatára, mind az RMDSZ, mind pedig az MPP részéről, és ezt nem hagyhatják szó nélkül. Tamás Sándor, a szövetség területi szervezetének elnöke, valamint Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei vezetője kijelentései ugyanis alapjaiban igyekeznek kikezdeni a Demokrácia Központok hírnevét – tette hozzá. A széki elnökök – amellett, hogy elutasítják az általuk összehangoltnak minősített lejáratási kampányt – felelősségteljes és pontos munkát kérnek azoktól, akik „versenyfutást” gerjesztenek a honosítás és a regisztráció körül, emlékeztetve, hogy főképp előbbi nem csupán néhány dokumentumnak az „összedobása” egy pártlogóval ellátott mappában.
Becsületbeli ügy?
Sándor Krisztina ehhez kapcsolódóan úgy értékelte, hogy Tamás Sándor – akinek pénteken elhangzott álláspontjáról beszámoltunk – tulajdonképpen a magyar állam által támogatott irodahálózatot támadta. Az RMDSZ-es politikus a honosítással kapcsolatos érdeklődés kapcsán mások mellett azt nyilatkozta, hogy „akiket eddig ezzel megbíztak, és pénzzel pumpáltak, azok nem végezték el a munkát. Ezt ki kell mondani, mert a Demokrácia Központok komoly apparátussal pénzt kaptak arra, hogy ezt a munkát elvégezzék, és most mégis háromszor akkora az igény a honosításra, mint a regisztrációra”.
Sándor Krisztina szerint az általa képviselt szervezet nem tud mit kezdeni a megyei önkormányzat vezetőjének kijelentéseivel, olyan körülmények között, hogy az irodahálózat révén az elmúlt három évben több mint kétszázezer személynek segítettek a honosítási eljárás lebonyolításában. Ráadásul az anyaország külképviseleteitől is azt a visszajelzést kapták, hogy a legalacsonyabb hibaszázalékkal dolgozó pontosan ez az irodahálózat. Az ügyvezető elnök szerint Tamás Sándor nem csak az EMNT munkatársait sértette meg kijelentéseivel, hanem mindazokat, akik bizalommal fordultak hozzájuk. Mindez olyan körülmények között, hogy az EMNT-irodák azok, amelyeket többen felkeresnek, mivel az MPP és az RMDSZ szakértői által összeállított iratcsomók hibásaknak bizonyulnak. Sándor Krisztina emellett ellentmondásosnak találja azt is, hogy Tamás Sándor azután fogalmazta meg a kritikáját, hogy Nemes Előd, akit pont a regisztrációval koordinálásával bízott meg az RMDSZ, két és fél évig az EMNT iroda vezetőjeként pont ezt a folyamatot irányította.
Tiboldi László a magyar kormány elleni támadásként is értelmezte az utóbbi napok nyilatkozatait, nagyjából ugyanazon érvek mentén, mint Sándor Krisztina. Abban mindketten egyetértettek, hogy becsületbeli kérdésről van szó, amely kapcsán a legkevesebb, ami elvárható, hogy Tamás Sándor bocsánatot kérjen. Kulcsár Terza József esetében nem fogalmaztak meg hasonló elvárást. A szervezet képviselői ugyanakkor elutasítják, hogy adott politikai alakulatok kampánycélokra használják fel az olyan „szent ügyeket”, mint a honosítás és a regisztráció, és felajánlották együttműködésüket az RMDSZ és az MPP ez irányú tevékenységet folytató irodáinak, a hibák csökkentése végett.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,

Pályázat külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgatók számára
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázatot hirdet “A Jó Állam koncepció támogatásának növelése az együttműködés speciális területeinek erősítésével” című ÁROP (Államreform Operatív Program) projekt keretében külhoni magyar felsőoktatási hallgatók számára. A projekt kiemelt céljai között szerepel a Jó Állam koncepció ismertségének növelése a fiatalok körében, illetőleg a partnerségi kultúra fejlesztése. A pályázat is e célt szolgálja, mivel arra irányul, hogy olyan szakmailag felkészült és motivált hallgatókat válasszon ki, akik részt kívánnak venni a közigazgatás és a külhoni magyar fiatalok közti együttműködés erősítése érdekében szervezett 2 napos szakmai fórumon. A pályázat kiírói olyan fiatalokat várnak, akik elkötelezettek a magyar nemzet teljesítőképességének előmozdítása, a Kárpát-medence versenyképességének növelése iránt és érdeklődnek a közigazgatás megismerése és fejlesztése iránt.
Az említett 2 napos konferencia során előadásokra, valamint szeminárium-beszélgetésekre kerül sor, amelyek által a résztvevők ismereteket szerezhetnek a Magyary Programról, a Jó Állam koncepcióról, valamint a magyarországi közigazgatás-fejlesztés irányairól a nemzetpolitikai stratégiával összhangban. A rendezvényre 2014. április 25. és 27. között kerül sor maximum 100 fő részvételével. A részvétel, a szállás, ellátás és az utazás költségeit az ÁROP Projekt biztosítja. Pályázni egy maximum 2 A4 oldalas (Times New betűtípus, 12-es betűméret, 1.5 sorköz) esszé megküldésével lehet “Mit jelent számomra a Jó Állam?” címmel, valamint önéletrajz csatolásával. A pályázatra minden, a Magyarországgal szomszédos országokban működő felsőoktatási intézmény aktív, nappali tagozatos hallgatója jelentkezhet. Előnyt jelent az aktív tudományos és közéleti tevékenység. A pályázatokat 2014. február 28-ig kell elküldeni a dora.zelena@kim.gov.hu címre. Az eredményekről 2014. március 7-ig kapnak visszajelzést a pályázók.
Felvidék.ma,

Ideiglenes tárcavezetők a lemondott liberális miniszterek helyén
Ideiglenes tárcavezetőket jelölt a bukaresti kormányba Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a lemondott liberális miniszterek helyére, így továbbra sem született megoldás a két hete tartó román koalíciós válságra a négypárti Szociálliberális Szövetség (USL) erői között.
A kormányfő maga vállalta a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetését, a szintén megüresedett gazdasági tárca élére pedig a szociáldemokrata (PSD) Constantin Nita energiaügyi tárca nélküli minisztert jelölte. Az államfő szerdán aláírta kinevezésüket.
Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök időhúzásnak minősítette Ponta lépését, és elhárította azt a javaslatot, hogy a kormányban maradt liberális miniszterek vegyék át a megüresedett tárcák ideiglenes vezetését. Szerinte a kormányfő mindenféle ürügyet keres arra, hogy ne kelljen Klaus Johannis liberális elnökhelyettest a belügyminisztérium élére, illetve a liberálisoknak járó kormányfő-helyettesi tisztségbe jelölnie.
Ponta és Antonescu hétfőig újabb határidőt szabtak egymásnak arra, hogy a másik fél elfogadja a közös kormányzás folytatására általuk támasztott feltételeket. Valójában mindketten a másik féltől próbálják kiprovokálni a koalíció felrúgását, hogy a választók ne őket okolják érte. A szociáldemokraták szerdán elutasították azt a liberális követelést, hogy számolják fel az USL két kis pártjával közösen alakított választási együttműködésüket, az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Antonescu szerint a szociáldemokraták valójában már a liberálisok nélküli kormányukat építik az USD létrehozásával, és az USL-hez hasonlító elnevezés a választók megtévesztésére szolgál.
A liberális pártelnök kijelentette, a PNL fenntartja eddigi jelöléseit a megüresedett miniszteri tisztségekre, és hétfőig a PSD-nek kell döntenie arról: velük, vagy nélkülük kormányoz-e tovább.
Antonescu arra figyelmeztette koalíciós partnereit, hogy az USL, nem pedig a PSD kapott kétharmados bizalmat a választóktól, így egy liberálisok nélküli USD-kormánynak nem lenne legitimitása. Ponta az ideiglenes miniszterek jelölésén túl szerdán nem kommentálta a koalíciós válságot, csak annyit mondott: hétfőig vár arra, hogy a liberálisok meggondolják magukat. Egyikük sem fejtette ki, mi történik, ha a másik fél nem gondolja meg magát.
MTI
Erdély.ma,