Az EBESZ szakértői küldöttsége Kolozsváron
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttségével találkozott tegnap Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Napirenden szerepeltek az RMDSZ nemzetpolitikai, a decentralizációval kapcsolatos, illetve az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatai, valamint a magyar kisebbséget érintő kulturális, nyelvhasználati és oktatási kérdések.
Az EBESZ-t William Romans és Stéphanie Marsal, a kisebbségügyi főbiztos tanácsadói képviselték, valamint a találkozón jelent volt Hegedüs Csilla, a Szövetség kultúráért felelős főtitkárhelyettese és Magyari Tivadar oktatásügyi főtitkárhelyettes.
Az alkotmánymódosítás és a régiók átszervezésével kapcsolatban Kovács Péter hangsúlyozta: ezek a témák hosszútávon jelentősen meghatározzák a magyar kisebbség életét.
Kovács Péter szerint a május 14-én benyújtott alkotmánymódosító javaslatok pont ezekre, a romániai magyar közösség érdekeit befolyásoló cikkelyekre térnek ki. Ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből, valamint a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése.
A küldöttségnek tartott ismertetőjében Kovács Péter elmondta: az RMDSZ regionális szinten kéri a magyar nyelv hivatalos elismerését, támogatja a kisebbségek arányos jelenlétét az állami intézményekben, valamint szorgalmazza a helyi autonómia intézményesítését. Az EBESZ küldöttség kolozsvári tájékozódása előkészíti az új kisebbségügyi főbiztos, Astrid Thors február második felére tervezett romániai látogatását.
Paprika Rádió
Erdély.ma,

Koncertekre invitáló kápolnaavató Borszéken
A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére építettek és koncerteznek Közadakozásból, téglajegyekkel, de önkormányzat és testvérvárosi összefogással is épült fel Borszék Lourdes-i Szűzanya tiszteletére ajánlott új kápolnája, melyben négy napos ünneppel, kulturális programmal ünnepli a közösség és a római katolikus egyház a létesítményt. Az új imahelyen koncertek csendülnek fel az ünnep minden napján, ahová mindenkit szeretettel vár a közösség.
Borszéken már hétvégén megkezdődtek az ünnepi szentmisék – egyelőre a városi kultúrházban, míg az Alsó Borszék új kápolnájában az utolsó simításokkal is végeznek az ünnephez, és a közösség felekezettől függetlenül teljes odaadással várja a kápolnaavató különleges koncertsorozatát – noha a felszentelt harangok (a nagy harang egy mázsás, a kicsi 15,5 kg súlyú) már hónapok óta szólnak a városban. A munkálatok vezetője, Balázs Tibor kántor és önkormányzati képviselő, már novemberben előjelezte: közel 4 milliárd régi lejt költöttek az építkezésre és berendezésre (csak a padok 20 ezer lejbe kerültek). A bő esztendő alatt felemelt kápolnát e hétvégén már fel is szentelik számos támogató adománya és munkája eredményeképpen.
Az építkezés az elengedhetetlen bővítési igényre hozott megoldást: a korábbi 100 hellyel szemben most 260 ülőhely van a padokban. Az építkezés fő támogatói a Polgármesteri Hivatal, Hargita Megye Tanácsa, Kurkó Gyárfás, Romaqua Rt és helyi vállalkozók voltak. A kibocsátott téglajegyekből több mint 23 ezer lej adomány gyűlt össze magánszemélyektől. Az Alsó Borszék központjából a fürdőtelepre felkanyarodó elő jobb bekötőút végén, a temető mellett épült kápolnában minden berendezés új: nyersanyagként kápolna belterében a fa uralkodik. A templomi ereklye Jakab Antal püspök kézírásos pecsétje, mely a Gyulafehérvári Érsekségről érkezett Borszékre. Ebben a kápolnában kap tehát helyet a rangos egyházi képviselettel és egész Gyergyószék papjai részvételével a kápolnaavató ünnep, melyre természetesen a borszéki, pappá szentelése után Szovátán szolgáló Bajkó Norbert atya máris hazatért paptársai kíséretében. A létesítményben szolgálatot teljesítők köszönik a borszéki híveknek az anyagi hozzájárulást, az önkéntes munkát, és köszönetet mondva minden támogatónak szeretettel meghívnak mindenkit az ünnepre. A kápolnaépítés előzményeiről és adományozókról részletes leírás található Farkas Aladár helytörténész Vasárnapban közölt cikkében.
Erdély.ma,

Németh Zsolt: Tusványos „magyarosította el" a magyarországi elitet
Németh Zsolt szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem 25 éves folyamata tette a magyarországi társadalomban identitásképző tényezővé a külhoni magyarsághoz való viszonyulást, mint fogalmazott Tusványos „magyarosította el" a magyarországi politikai elit széles rétegeit.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című vitafórumon a folyamat elindítójaként tartott előadást csütörtökön Kolozsváron. Elmondta, az eleinte Bálványoson, majd Tusnádfürdőn megszervezett szabadegyetem katalizátorszerepet töltött be a Kárpát-medencei magyarság egymásra találásában. Ennek köszönhető, hogy a magyar politika felismerte, számára „a külhoni magyarok kérdése megkerülhetetlen probléma, de egyben fantasztikus lehetőség". Németh Zsolt szerint a román-magyar kapcsolatokban is Tusványosnak köszönhető, hogy vannak informális kapcsolatok a román és a magyar politikusok között, és egy széles magyarországi elit tett szert „tapasztalati alapokon nyugvó romániai terepismeretre".
Az államtitkár szerint másfél éve „egyfajta bizonytalanság, kiszámíthatatlanság" jellemzi a román-magyar államközi viszonyt, „de nem történt semmi helyrehozhatatlan visszalépés". Németh Zsolt úgy vélte, az év végére várható romániai elnökválasztás után van esély arra, hogy olyan konszolidáción menjen át a magyar-román viszonyrendszer is, amilyen a magyar-szlovák viszonyrendszerben bekövetkezett. „Remélhetjük, a választások elmúlása után újra bizalmi alapra lehet helyezni a viszonyrendszert" – fogalmazott Németh Zsolt.
A bálványosi folyamat erdélyi elindítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy vélte, mind a státustörvény, mind a külhoniak magyar állampolgársága és az ezzel járó szavazati jog voltaképpen „Tusványos terméke". Az e kérdésekről folytatott tusványosi viták vezettek el a mai valósághoz – tette hozzá.
MTI
Erdély.ma,

CEMO: számos intézményre nem került még fel a kétnyelvű homlokzati tábla
A Civil Elkötelezettség Mozgalom az egynyelvű iskolai homlokzati táblák ügyében 2013 szeptemberében jelentette fel a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Ezt megelőzően 2011-ben, szervezetünk már panasz emelt az iskolai táblák miatt, akkor az ODT figyelmeztetésben részesítette a Polgármesteri Hivatalt. A tavalyi évben két ízben Maros megye kormánybiztosát is felszólítottuk, hogy kérje számon az iskolai intézmények homlokzati tábláinak hiányát, de mindhiába.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács a tavaly októberben tájékoztatta a polgármestert és a Polgármesteri Hivatalt a CEMO feljelentéséről, ennek következtében a hivatal válaszolt az ODT-nek, elismerte a mulasztást, és ígérte, hogy ezt hamarosan orvosolni fogja.
Novemberben elkezdődött az iskolai homlokzati tábláinak kihelyezési folyamata, igaz, számos helyesírási hibával és pontatlansággal (például az idézőjel helytelen használata a tulajdonnevek esetében). Ezeket jeleztük a Polgármesteri Hivatal fele, néhány hibásan megjelenített táblát be is vontak, és jelenleg (már két hónapja) javítják őket, míg más esetekben sort sem kerített a hivatal a táblacserére.
Decemberben a CEMO iskolai homlokzati táblák ügyében halasztást kért az ODT-től, mivel novemberben megjelentek az első kétnyelvű iskolai homlokzati táblák, viszont nem állíthattuk azt, hogy az ügy lezárult volna, mert számos iskolán még egynyelvű táblákat találtunk. Az ODT január végéig adott engedélyt a halasztásra, és ezután döntést hozott a kérdéses ügyben.
Tudomásunkra jutott, hogy a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy minden egyes iskolára felkerültek a kétnyelvű feliratok. A CEMO munkatársai ma, 2014. február 6-án, újból megvizsgálta a város iskoláinak és óvodáinak a homlokzatát, és még számos intézmény létezik még Marosvásárhelyen, amelyre nem kerültek fel a kétnyelvű homlokzati táblák, tehát a polgármester által állítottak nem tükrözik a valóságot, mindamellett, hogy a CEMO is örülne annak, ha ez a több mint egy évtizedes mulasztás már rég megoldódott volna.
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma,

Alkotmányos csapdák
Korai lenne még ünnepelni, hogy lám, jobbra fordulhat sorsunk, s ezt immáron Románia alkotmánya is rögzíti majd, ha a nemzetállam kifejezéstől nem is sikerült szabadulni, de lehet bár alrégiónk, és szabadon kitűzhetjük ezután a székely zászlót. Korai, mert még csak a tervezetet toldozza-foldozza a meghatalmazott bizottság – s ki tudja, mi lesz, mire végleges formát ölt az alaptörvény –, ugyanakkor keveset sejteni arról is, mit takarnak a valóságban a kedvezőnek tűnő passzusok.
A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köz- és magánterületen egyaránt az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat – ez a tétel már tavaly is bekerült az alkotmánytervezetbe, ám utóbb kiderült: egy ilyen cikkely semmit nem szavatol, hisz a magyar zászló az egész magyar nyelvi közösség nemzeti identitását, a székely zászló pedig egy magyar közösség regionális identitását megjelenítő szimbólum – fogalmazta meg a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport. Ha a román politikai akarat azt kívánja, ismét üldözheti a lobogókat, s mint tudjuk, így-úgy értelmezhető törvényből eddig sem volt hiány, a román bíróságok pedig a legritkább esetben döntöttek a magyar fél javára. A most frissen, az RMDSZ javaslatára beiktatott újabb elképzelés kimondja, hogy a majdani közigazgatási régiókban a hagyományos térségek közigazgatási hatáskörrel rendelkező alegységekbe szerveződhetnek. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője, Máté András Levente szerint így érvényesülhet ama bizonyos B terv, és ha már nem sikerült kivédeni a közigazgatási régiók megalakítását, így legalább Székelyföld kaphat „egyfajta önállóságot”. Persze, arról semmit sem tudni, milyen fokú lenne ez az önállóság, milyen hatásköröket ruháznának eme alrégiókra, hozna-e egyáltalán többet, jobbat annál, ami most megvan. Mindezt majd sarkalatos törvény szabályozza, melyet a román parlamentnek kell elfogadnia. Borítékolható, hogy nem lesznek nagyvonalúak. Elindult hát a nagy alkotmánymódosítási hajsza, melynek célja május végére a népszavazáson is átgyúrni az ország új alaptörvényét. Kérdéses azonban, sikerül-e teljesíteni az 50 százalékos részvételi küszöböt, ezért a jelenlegi hatalom akár gesztusokra is hajlandó, minden szavazat, így az RMDSZ-nek tulajdonított 5–7 százalék is sokat nyomhat a latban. Elképzelhető hát, hogy eme kedvező cikkelyek – s még kettő-három – maradnak, minket pedig arra biztat „egyetlen hiteles és törvényes képviseletünk”: járuljunk az urnák elé, és voksoljunk igennel az új alkotmányra, a nagyobb rossz helyett ismét válasszuk a kisebbiket, sok-sok kérdőjellel és talánnyal. Araszolgatunk továbbra is, ahelyett, hogy határozottan fellépnénk, B terveket fontolgatunk, amikor még az A tervért sem tettünk meg mindent. Példának okáért Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Szabadság Napján követelnénk mindannyian, közösen Székelyföld területi autonómiáját. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Az elnöknő hagyatéka
Lemondott Lokodi Edit a megyei önkormányzat alelnöki tisztségéről és képviselői mandátumáról. A váratlannak tűnő lépésre sokan számítottak már. Talán csak az időzítésre nem. De ha elfogadjuk a családi okokra való hivatkozását, még ez is érthető. Főleg a nyolcévnyi termékeny közéleti szerepvállalásának tükrében, amikor a megyei önkormányzat élén amolyan vasladyként, szinte mindenen átgázolva érvényesítette a magyar közösség elvárásaira alapozó akaratát. Módszereivel lehetne vitatkozni, de az eredményekkel nem. Harsány jelenléte zavarta az ellenfeleit. Az új megyei tanácselnök sok mindent nem tudott neki megbocsátani. A szerepcsere után ezt leplezetlenül éreztette. RMDSZ-berkekben némelyek már koloncnak tartották ezért. Kiesett a pixisből. Meglehet, a megyei szervezeten belüli megújulási kampányban sem állt a jó oldalra. Nem értette az új idők szavát. Netán ellenállt a súgó emberek akaratának? Erre lehet következtetni nyilatkozatából is: átadja a helyét a fiatalabb politikusgenerációnak. A bennfentesek szerint a jelenlegi frakcióvezető Kelemen Mártonnak szereznék meg a megüresedett alelnöki széket. De azért Pokorny László ambíciójáról sem feledkezhetünk meg. A suttogó propaganda szerint Kelemennek van inkább támogatottsága és esélye, még annak ellenére is, hogy az RMDSZ-nek nincs meg a kellő számú mandátuma a testületben. Tehát szövetségeseket kell találni. De mi lesz ennek az ára? Az sem kizárt, hogy a román politikai pártok más jelöltet támogatnak, és így szégyenszemre a megye vezetésében még alelnöki szinten sem lesz magyar. Ismerve a pénzelosztási gyakorlatot, ennek a levét a vidéki települések isszák meg. A Nyárád- és Küküllőmente.
Lokodi mandátumának visszaadása azt is jelzi, hogy két évvel ezelőtt, az önkormányzati jelöltlisták összeállításakor sok mindent nem vettek figyelembe. Például azt, hogy a volt elnök asszony nyugdíjasként a közéleti szerepvállalását bármikor lecserélheti a boldog nagymamaira. Azt se feledjük, hogy ő már a harmadik – Gáspárik Attila és Balogh József után – a húzóemberek közül, akit helyettesíteni kénytelen az RMDSZ a megyei önkormányzatban. Így sokat gyengült a csapat, és nem lesz könnyű a tapasztalatot és szakértelmet pótolni. Egyetlen pozitívum a történésben talán az, hogy félidőben – csak két év múlva lesznek az önkormányzati választások – lehet előkészíteni a következő ciklusra a befutó embereket. Nem mondhatunk le arról az igényünkről, hogy Maros megye és Marosvásárhely élén magyar vezető legyen. Ehhez hiteles jelöltek kellenek.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely),

Erdélyi látogatáson Németh Zsolt
Erdélybe érkezett szerdán Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az előzetes program szerint Németh Zsolt szerdán a kolozsvári protestáns teológiai intézetben Az egyház jövője című konferencián tartott előadást Értékek és érdekek – a keresztyén politizálás jövője címmel. A budapesti Erdélyi gyülekezet és a Reménység Szigete karitatív és kulturális központ által szervezett konferencián többek között Kató Béla erdélyi református püspök és Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke tartott előadást.
Csütörtökön a Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című vitafórumon vesz részt az államtitkár. A kolozsvári Agapé szállóban tartandó fórumon a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szenátusának alapító tagjai, Németh Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke tartanak előadást.
Népújság (Marosvásárhely),

Isten hozott, magyar szakképzés, veszélyben a szucsági óvoda
Mit ígér Kolozs megye 2014/2015-ös beiskolázási terve?
A 2014 őszén kezdődő tanév legnagyobb újdonsága Kolozs megyében a líceumi szakosztályok létrehozása.
A már korábban beindított különféle képzések mellett most a kolozsvári Református Kollégium kínál cukrász-pincér, fodrászat-kozmetika-manikűr-pedikűr, víz-gáz szerelő és villanyszerelő szakmát diákjainak. Fokozott aggodalom kísérte az elmúlt hónapokban az osztályösszevonások témáját, amelynek évről évre visszatérő kockázata általában a vidéki és a kolozsvári lakótelepi magyar iskolákat-óvodákat érinti, ezek sok esetben ugyanis létszám alatt működnek. A beiskolázási tervek elkészültek, a magyar osztályokat sikerült megmenteni, sőt eggyel több magyar 9. osztály indul, bár az idén még a tavalyinál is kevesebb nyolcadikos végez. Továbbra is veszélyben van viszont a szucsági óvoda: működtetéséhez még 5 gyermekre lenne szükség. A beiskolázási számok minisztériumi jóváhagyásra várnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

Kisebbségi egyházak jövőképe – Konferencia Kolozsváron
Az egyházak jövője az európai társadalmak fenntarthatóságának függvényében értelmezhető, ugyanis a politika nem tud mit kezdeni az „emberi tényezővel” – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Kolozsváron, Az Egyház jövője című konferencián.
Németh Zsolt a politika és egyház szerepéről beszélt„Ha az emberek önpusztító módon élnek, ha megszűnik az emberek közötti bizalom, ha nem születnek gyerekek, ha az önzés kultúrája diadalmaskodik, lehetetlen a közösség fenntarthatóságáról gondolkodni” – hangsúlyozta a politikus.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a keresztények magánügynek tekintették volna vallásukat, nem kerültek volna összetűzésbe a hatalommal.
Az egyház és a politika viszonya örökzöld téma, minden korban választ kellett adni rá – jelentette ki.
Az egyházi elöljáró Egyház – Politika – Egyházpolitika ma és holnap című előadásában kifejtette: nem tartja szerencsésnek az egyházpolitika kifejezést, mert az egyháznak nem célja a világi hatalom megszerzése, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházat nem érdeklik a társadalmi kérdések.
A püspök szerint a jövő legnagyobb kérdése az egyház tagjainak csökkenése. „A gyerekvállalás az egyetlen megoldás, ez határozza meg az egyház jövőképét” – szögezte le Kató Béla.
Németh Géza egyetemi tanár előadásában arról értekezett, hogy a politikailag keresztyén Európa a múlté, az egyház kisebbségi helyzetbe került, kisközösségi keresztyén Európa van születőben. Potyó Ferenc érseki helynök szintén úgy vélte: a kisközösségek organikus rendszerének kiépítése jelenti a kiutat.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott eseményen egyébként Rezi Elek, a házigazda felsőoktatási intézmény rektora köszöntötte a konferencia résztvevőit. Zalatnay István lelkész, a rendezvény főszervezője elmondta: a konferencia témája Németh Géza Miért fontos az egyházi jövőkép? című könyvéhez kapcsolódik, amelyet a szerző születésének 80. évfordulója alkalmából adott ki a magyarországi Erdélyi Gyülekezet.
A Németh Géza református lelkész – Németh Zsolt külügyi államtitkár apja – által alapított Erdélyi Gyülekezet önálló bejegyzésű egyház Magyarországon, egyházjogilag a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Hazacsábító tervek Szentgyörgyön és Szalontán
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a fiatal házasoknak. Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is.
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: a közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a 35 év alatti fiatal házasoknak.
Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta, a megyeszékhely önkormányzata úgy döntött, a Gyere haza! program keretében elkülönített terület mellett idén öt szolgálati lakást, jövőre pedig további öt házat építenek fel, a munkálatokat a városi büdzséből finanszírozzák.
„Az elképzelés szerint 70-80 négyzetméteres alapterületű, háromszobás házakat építünk. Egy házra legtöbb 350 ezer lejt szán az önkormányzat az elfogadott tanácshatározat szerint, a végső árat majd a licitre érkező árajánlatok határozzák meg" – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba. Hozzátette: a jelentkezési kritériumokat egy későbbi tanácsülésen fogadják el. „A célunk az, hogy mindenképpen egy tiszta, átlátható rendszert dolgozzunk ki arra, hogy kik kaphatják meg ezeket a szolgálati lakásokat" – szögezte le Czimbalmos.
A városmenedzser arról is tájékoztatott, hogy a versenytárgyalást hamarosan meghirdetik, építőcégek jelentkezését várják a szolgálati lakások kivitelezésre. A Gyere haza! program keretében az önkormányzat korábban 28 szolgálati lakást adott át kulturális és tanintézeteknek. A Cigaretta utcai 3600 négyzetméteres telket és a rajta lévő két épületet 450 ezer euróért egy magánszemélytől vásárolta meg a város, az ingatlanokat kormánytámogatással 2,9 millió lejből újították fel. A 28 lakásban kulturális intézményekben és tanügyben dolgozó fiatalok laknak.
A hazatérni vágyó fiatalok számára ingyentelkek biztosítását célzó, 2008-ban beindított program viszont 2010-ben megtorpant. A szabályzat szerint az ingyentelekhez jutó fiataloknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a ház felépítéséhez szükséges összeg 55 százalékával. Kezdetben közel kétszázan nyújtották be a pályázatukat, ám időközben visszaléptek, mert nem jutottak bankkölcsönhöz, nem tudták előteremteni az önrészt a ház felépítéséhez.
Antal Árpád polgármester szerint elsősorban a gazdasági válság akadályozta a program kibontakozását, ugyanakkor a bankhitelezések szigorítása miatt sem volt a fiatal házasoknak elég pénzük. Az elmúlt években hét szerződést írtak alá, és mindössze két ház épült meg. Tavaly decemberben a városháza újra meghirdette a programot, könnyítettek a feltételeken is, így elég a 10 százalékos önrész felmutatása. A decemberi határidőig hatan újították fel korábban benyújtott kérésüket, és két további igénylést nyújtottak be.
Megtudtuk továbbá, a fiatal orvosok sepsiszentgyörgyi letelepedését célzó program is ütemterv szerint halad. Ennek keretében – mint már beszámoltunk róla – a Stúdium Alapítvány, a Kovászna megyei önkormányzat és a helyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház három kétszobás és három egyszobás összkomfortos szolgálati lakás megépítésével próbál megoldást találni az akut szakorvoshiányra.
Eközben Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi azt a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket a 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is. A hajdúváros önkormányzata – átültetve a korhatárra vonatkozó törvényes előírást – átlagosan 300 négyzetméteres területet bocsát az építkezni vágyó fiatalok rendelkezésére, az ingatlan mérete azonban az igényléstől függően változhat.
További feltételként szabta meg a tanács, hogy az igénylőnek igazolható kezdőtőkével is rendelkeznie kell a házépítésre. Ezt a programot az RMDSZ nagyszalontai szervezete azzal toldotta meg, hogy műszaki típusterveket is ad a külföldről vagy más vidékekről hazatelepülő, illetve helyi magyaroknak, ez esetben pedig már nem szabnak semmilyen korhatárt.
Miközben kezdetben négy műszaki terv közül lehetett válogatni (ezek költsége amúgy több száz euróra rúg), az elmúlt időszakban újabb építészek csatlakoztak a programhoz, akik azt vállalták, hogy féláron tervezik meg az ingatlanokat, a további ügyintézést pedig térítésmentesen végzik.
Szabó Tünde, az RMDSZ helyi irodavezetője szerint a program máris bebizonyította sikerességét, hiszen a meghirdetése óta eltelt három hét alatt nagyon sokan érdeklődtek a lehetőség iránt. Tájékoztatása szerint akadtak olyan külföldön dolgozó, nagyszalontai származású fiatalok, akik jelezték, hogy haza kívánnak költözni, és igényt tartanak a támogatásra, amellyel számottevő költséget spórolhatnak meg.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Hazajöjjenek!
Jó úton jár az az önkormányzat, amely a fiatalok hazasegítésére tesz kísérletet. Erdélyben alighanem a sepsiszentgyörgyiek léptek elsőként e téren, s bár a Gyere haza! elnevezésű program megtorpanni látszott, a jelek szerint még sincs megállás.
Ne is legyen! Újabban Arany János kedves szülővárosában kezdeményezett hasonlót az önkormányzati testület, s azt kívánom, hogy a hajdúvárosban is legyen jó a folytatás. Mert arról van szó, hogy a fiatalok ijesztően nagy része idegenben kénytelen megkeresni a boldogulást, miután az 1989 decembere óta eltelt majd' negyedszázadban ez az ország képtelen volt megteremteni a mai fiatalok – s félő, hogy majdani nemzedékek – itthoni, szülőföldön való megélhetését lehetővé tevő körülményeket.
Hangsúlyoznám, hogy nem a természeti, földrajzi, kulturális, másmilyen adottságokat, hanem a körülményeket. És emiatt a legkevésbé sem vétkesek a kilencvenes évek óvodásai, kisiskolásai, akik ma kemény tandíjat fizetve járják a saját lábon való megállás, a megélhetés iskoláját – itthon és idegenben egyaránt. Szóval olyan önpusztító folyamatnak lehetünk a szemtanúi – s ami ennél is rosszabb: tétlen szemlélői! –, amelyről néhány éve legfeljebb szorongó sejtéseink lehettek, de ami mára mindennapjaink fájó valóságává vált: ha valamikor nem volt halálos érv a távozásra, ma már a maradásra sincs, s ezen nem az üres jelszavak, nem a tartalmatlan politikusi ígéretek, de a cselekvő próbálkozás változtathat.
Azzal a kiegészítéssel, hogy a hazahívásnak az ingyentelek és a -lakás csak egy-egy valóban alapvetően fontos tartozéka, de ami mellől nem hiányozhat a legfőbb elem: a munkahely. Vagyis az a jövedelmi, megélhetési forrás, amely az itthon maradás legfőbb letéteményese. Mérget veszek ugyanis rá, hogy Nagyszalontától nyugatabbra s annál is nyugatabbra, évtizedekre menően jobbak lesznek az életkörülmények, mint ma vannak Erdélyben, de egy kis segítséggel mindezt felül tudja írni a szülőföldhöz való ragaszkodás. Legyen hozzá elegendő akarat, pénz és hit! Hogy hazajöjjenek.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár),

Választ az erdélyi magyarság
Politikusok és kisebbségkutatók részvételével igyekezett körüljárni az április 6-i magyarországi választásokkal kapcsolatos tudnivalókat A nemzet választ című vitafórum, amelyet szerkesztőségünkkel közösen szervezett Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Műhely.
Választ a nemzet – ezt a kimeríthetetlen témát igyekezett körüljárni Hídvéghi Balázs országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, a Fidesz külhoni magyarokért felelős vezetője, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke és Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke a házigazda, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és az est moderátora, Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője társaságában. A külhoni magyar állampolgárok szavazati joga köré épített kerekasztal-beszélgetés igyekezett minél több szempontból szembenézni a realitásokkal. Az erdélyi résztvevők által felvetett aggályokra – a távszavazás bürokratikus megszervezése, a „szűkkeblű” pártlistás szavazás, vagy a határon túli szavazók legitimációs kérdése – a Fidesz politikusa megpróbált részletes és kimerítő választ adni. Hídvéghi Balázs fontos üzenetet fogalmazott meg: a Fidesznek egyformán partnere valamennyi határon túli politikai és civil szervezet éstörténelmi magyar egyház, amely segíteni tud a magyar országgyűlési választások előtti erdélyi mozgósításban és lebonyolításában. A választási folyamattal kapcsolatos tájékoztatás ügyében a Fidesz nemcsak a néppárttal alakított ki partneri viszonyt, hanem az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal is. „Nem az az érdekünk, hogy a Fidesz mellett kampányoljunk, hanem hogy minél több határon túli magyar éljen szavazati jogával” – fogalmazott a politikus.
Százharmincezer regisztráló
Az előkészületekről szólva Hídvéghi elmondta: a határon túli magyarság ügye iránti érdeklődés nem a választások előtt kezdődött el a Fideszben. A jogi szabályozás körüli megbeszélések visszanyúlnak 2010-re, amikor az új alaptörvény megszövegezése, a választási és az állampolgársági jogszabály módosítása mérföldkövet jelentett a nemzetpolitikában. „Ez a magyar nemzet, a magyar nemzeti identitás újraértékeléséről szól” – fogalmazott. Kiemelkedő eredménynek nevezte mintegy 130 ezer határon túli magyar eddigi regisztrációját, ami a félmillió új magyar állampolgár választóképes részének legalább az egynegyede, a becsült adatok szerint ebből 80 ezer erdélyi magyar. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tavaly nyári szociológiai felmérés alapján arról beszélt, hogy az általuk végzett közvélemény-kutatás szerint mintegy százezer erdélyi magyar jelezte szavazási hajlandóságát a 2014-es magyarországi választásokon. A szakember szerint nyitott kérdés marad: ebből a tömegből valójában hányan élnek szavazati jogukkal?
Európai példák
Az európai joggyakorlatot ismertetve Székely István politológus kijelentette: a magyarországi jogszabály mindenben megfelel a nemzetközi normáknak, ugyanakkor más országok kínálatához képest kissé szűkkeblűen bánik új állampolgáraival. Külföldi szavazókörzetek létrehozása helyett – francia és román példa – a külhoni magyarok csak pártlistákra szavazhatnak, így csak egy-két mandátum jövőjéről dönthetnek. Székely szerint egyértelmű: nem a mandátumszerzés volt a fő cél. A kolozsvári szakember az európai példákat ismertetve elmondta: az egykori nagy gyarmatbirodalmak csoportja – Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Portugália – több tízmilliós tömegnek adott kettős állampolgárságot. A 20. század eleji nagy emigránskibocsátó országok – Írország és Olaszország – szintén állampolgársággal kötötték szorosabbra viszonyukat a diaszpórával. A szakirodalomban történelmi trauma címen emlegetett harmadik kategóriaként a kelet-európai országok – Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – esetét ismertette.
A „szűkkeblűségre” reagálva, Hídvéghi úgy fogalmazott: a Fideszben is voltak viták a külhoni választókerületekről, a mai realitások azonban ezt felülírták, és maradt a pártlistás szavazás lehetősége. Ha valós igény lesz rá, a választási törvény a későbbiekben módosítható – jelezte. A levélben történő szavazásról elmondta: sok országban elterjedt, tavaly Németországban több millió állampolgár szavazott így. A magyar állampolgárok számára még abszolút újdonság, első ránézésre akár bonyolultnak is tűnhet, de megfelelő tájékoztatással sikerrel vehető az akadály.
Erdélyi legitimitás
Élénk vita alakult ki a baloldali pártok által tematizált felvetésről, hogy lehetőleg csak az szavazzon, aki viseli szavazásának következményeit. Székely felvetette: ha csak az adófizető polgárok szavazhatnának Magyarországon, mi lenne a munkanélküliekkel, az egyetemi hallgatókkal vagy éppen a háztartási alkalmazottakkal? Horváth István szerint a politikusok megnyugtató szónoklatai ellenére a magyarországi lakosságot igenis megosztja a határon túliak szavazási joga. Egész Európában érezhető a feszültség a transznacionális szavazással kapcsolatban, Magyarországon meg végképp. „Mi lesz, ha éppen a határon túliak szavazata dönt majd egy esetleges kormánytöbbség megalakulásáról, ez mennyire befolyásolja a velünk kapcsolatban kialakult képet?” – tette fel a kérdést a szociológus. Székely István erre úgy reagált: bár Traian Băsescu román államfő legutóbb a külföldön élő románok szavazatainak köszönhetően lett államelnök, mandátumának legitimitását mégsem kérdőjelezi meg senki Romániában.
Hídvéghi erre úgy reagált, hogy a határon túli szavazók legitimációjának kérdésén változatlanul a magyarországi baloldal lovagol. Elvtelen támadásaik ellenére ők is aláírták a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) azon zárónyilatkozatát, amely kimondja Magyarország és a határon túli magyarság összetartozását. A vitafórum során egyetértés alakult ki abban, hogy erről beszélni kell és észérveket kell felsorakoztatni az ügy mellett. Hídvéghi szerint a kételyekre adandó legjobb válasz, ha az erdélyi magyarság minél nagyobb számban él szavazati jogával. Ez nem csak budapesti kívánalom, hanem erdélyi is.
Levélben szavazunk
A magyar országgyűlési választások dátuma 2014. április 6., a regisztráció legkésőbbi időpontja március 22. A határon túli szavazók postán vagy a konzulátusokon keresztül juthatnak hozzá a szavazólaphoz. A szavazólapon X-szel kell megjelölni a kiválasztott pártot, a lapot a levélcsomagban kapott kis borítékban kell lezárni. A csomagban érkező nagyobb válaszborítékba kerül a szavazatot tartalmazó lezárt kis boríték, illetve a szavazó adatairól szóló, kitöltött azonosító lap. A megcímzett válaszborítékot el lehet juttatni postán a Nemzeti Választási Iroda címére, vagy be lehet vinni, küldeni a konzulátusra. Aki szavazni szeretne, annak levélben legkésőbb március 5-ig, interneten pedig március 15-ig kell eljuttatni regisztrációs kérelmét, hogy szavazólapja idejében megérkezzen. A postán küldött borítékoknak április 5-én éjfélig kell eljutniuk Budapestre, ezért a megérkezett szavazólapot gyakorlatilag azonnal vissza kell küldeni. A szavazás napján, azaz április 6-án is kizárólag a konzulátusokon lehet leadni a szavazatot
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Băsescu újból az EBESZ-hez fordult a tiraszpoli román iskola ügyében
Újból az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fellépését sürgette Traian Băsescu államfő a Dnyeszteren túli terület egyedüli román tannyelvű iskolája ügyében, miután az oktatási intézmény igazgatóját őrizetbe vették a Moldovai Köztársaság fennhatóságát elutasító szakadár államalakulat hatóságai.
Az elnöki hivatal szerdai közleménye szerint Băsescu mélységes aggodalommal vette tudomásul, hogy a tiraszpoli Lucian Blaga iskola igazgatóját, titkárnőjét és sofőrjét őrizetbe vették a helyi hatóságok. Ők hárman szállították a moldovai kormány által adott pénzt, amelyből ki kellett volna fizetniük a pedagógusok bérét.
A szakadár terület hatóságai korábban zárolták az iskola bankszámláját, ellenőrzéseket végeztek a tanintézményben, ezért Băsescu már január közepén sürgette a román iskola elleni hatósági "provokációk" beszüntetését. Az államfő szerint a három személy ember vétele provokáció, amelynek célja feszültséget szítani a térségben.
A Dnyeszter menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
maszol/MTI,

Sebestyén Mihály: Magunkra maradhatunk?
Van az interneten, a Transindexen egy romániai magyar történeti kronológia, időtár, amely az 1990 után történtekről számol be röviden. Napról-napra követi az elmúlt huszonév eseményeit, kijelentéseit és véleményeit. Egy efféle próbálkozástól azt várná az olvasó, aki még kíváncsi arra, mi is történt vele vagy körötte a már jelzett időszeletben, hogy az események mérlegelése, értékelése, (szubjektív) kommentálása elmarad, teljesen rábízatik annak eldöntése, hogy a történtek jó vagy rossz irányban befolyásolták a néptöredék (a romániai magyarság) sorsát, esélyeit, mozgásterét, egyszóval az ő és közössége életét.
Ezzel szemben mit kapunk: az összeállító véleményt nyilvánít a felvett adatokról, személyekről, szervezetekről, az adatközlőkről. Kik is az adathordozói? Kizárólag a romániai magyar sajtó. A kronológia elhanyagolja a román médiát, holott az információhordozók köre tágabb a romániai magyar és anyaországi sajtónyilvánosságnál.
Ennél is nagyobb vétség, hogy az összeállító – saját kútfejéből vagy utasításra – erősen kritikus azokkal a megnyilvánulásokkal szemben, amelyek Erdélyben fogalmazódnak meg a magyarországi állapotokkal, kormányintézkedésekkel, jelesül a nemzeti jobboldallal szemben. Mintha azt sugallná, hogy aki a határon túlról nem ért egyet azzal, ami ma (akkor) az orbáni és borosspéteri Magyarországon történik, az nem lehet más, mint idegenszívűséggel megvert nyomoronc, nemzetáruló, sőt még ennél is aljasabb mostohafráter.
Ha tehát valaki nem bólint rá föltétlenül arra, amit odaát kijelentenek, e logika ezt sulykolja az emberbe, annak kötelezően Bukarest az ura és parancsolója, mögötte pedig a közönség tudtával avagy azon kívül már a nemzetközi reakció és cselszövés lappang, terrorizál, bankárok, a fináncoligarchia ilyen-olyan urai diktálnak. Az összeesküvés-elméletek csak úgy burjánzanak.
Nos és ha Bukarestet is bírálja, ha az onnan jövő hivatalos, kormányközeli áldást sem fogadja el kritikátlanul, ha a parlamentben a (konstruktív) ellenzék sorait vastagítja, akkor tulajdonképpen senkire sem számíthat igazán? Magában bízhat, önnönerejében, erkölcsi tisztaságában, józan javaslataiban, az aprómunkában, kompromisszumkészségében, hely- és tárgyismeretében? Abban, hogy olykor-olykor komolyan gondolják a többségiek, a kormányoldal vagy a hatalomváltásra készülő ellenzék, hogy tárgyalóképes partner, lehetséges és megbízható szövetséges, barátságos/semleges mellékbolygó?
A kérdésekre igen a válasz, amennyiben a politizálás elfogadja a kisebbségi státusból történő akarat megjelenítését, majd jó esetben annak érvényesítését, ha a Duna parti kormányok számot vetnek az erdélyi realitásokkal, és tiszteletben tartják az erdélyi polgárok többirányú választását, véleménykülönbségét, azt, hogy a szavazati joghoz juttatottak a hála érzetén túl saját véleményüket is elmondják, a szavazó fülkében jobb meggyőződésük szerint fognak dönteni. A realitásérzék erősebb, mint a propaganda és a Nagy Bábmozgató kézmozdulata.
Bukarest semmibe vételével bármit is döntsön akármely politikai csoportosulás, irányzat, a kivitelezést/végrehajtást eleve illuzórikussá teszik a hatalomtechnikai és etnikai viszonyok. Gyergyószentmiklósról szemlélve például a világ kétpólusú, fekete és fehér, jobb és baljóslatú. Kolozsvárról már jóval árnyaltabb.
Igaz, olykor az árnyékok erősebbek, mint a remény és a sorsjobbításba vetett hit, program és cselekvésvágy.
maszol.ro,

A friss végzősökön vitatkozik Édler és Kelemen
Megfelelő tájékoztatás hiányában több mint 600 ezer lejtől estek el a friss végzősöket foglalkoztató háromszéki cégek Édler András szerint.
A Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke szerdán arról tájékoztatott, hogy adatokat kértek a megyei Munkaerő-ügynökségtől és elemezték az intézmény tevékenységét. Kiderült, hogy a munkaadók nem voltak kellően tájékoztatva a jogaikról, és ezért jelentős pénzösszegektől maradtak el.
A közgazdász szerint a 2002-es évi 76-ös törvény értelmében a friss végzősöket alkalmazó és a kötelező három éven túl további két évig alkalmazásukban tartó munkaadók erre az időszakra visszakérhetik az államtól a vállalkozásukra eső járulékokat, így a bruttó bér mintegy harminc százalékát spórolhatják meg.
Édler András felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében, a 2008-2013 között mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség adatai szerint 2008-ban Háromszéken 226 frissen végett fiatal került alkalmazásba, míg egy évvel később 34 fiatalt foglalkoztattak a havi 500 - 750 lej közti támogatásért cserébe. A kötelező három éves foglalkoztatási periódus leteltével az érintettek után 2012-ben illetve 2013-ban összesen 612.360 lej járulékot igényelhettek volna vissza az alkalmazóik a kamaraelnök szerint.
Kelemen Tibor tévesnek tartja Édler számításait. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség vezetője kifejtette: a kamaraelnök számítása egyoldalú, hiszen nincsenek arról adatok, hogy hány fiatal maradt meg munkahelyén a negyedik vagy ötödik évben. Az is gyakran előfordult – mondta az igazgató -, hogy a fiatal már első években önként felmondott, így az alkalmazójának nem kellett visszafizetnie az addig kapott támogatást.
Kelemen Tibor visszautasítja azt is, hogy a cégvezetők nincsenek kellőképpen tájékoztatva, hiszen elmondása szerint havonta jelentéseket kell készíteniük, és így folyamatosan tájékoztatják őket lehetőségeiről, másrészt pedig a cégek könyvelőinek is fel kellene hívniuk figyelmüket a jogaikra. Az ügynökség vezetője szerint a járulékok visszaigénylése bürokratikus eljárás, az összegek pedig nem túl nagyok, ezért egyesek nem vállalják a hosszas utánajárást.
Kovács Zsolt
maszol.ro,

Egy alkalmazott 1,1 nyugdíjast tart el Háromszéken
Háromszéken veszteséges a nyugdíjalap, mivel 1 alkalmazottra 1,1 nyugdíjas jut, így több pénzt kell kifizetni, mint ami befolyik a nyugdíjalapba, mutat rá Traian Ciotlos. A Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár frissen kinevezett igazgatója szerint országos szinten is hasonló a helyzet.
Háromszéken a munkavállalóktól és cégektől tavaly 239,7 millió lejt folyt be a nyugdíjalapba, ezzel szemben a nyugalmazottaknak és segélyezetteknek 408 milliót fizettek ki. Ez szerint Háromszéken tavaly 178 millió lejes volt a nyugdíjalap deficitje.
Az igazgató tájékoztatása szerint Kovászna megyében 44,372 állami-, és 3564 kollektív nyugdíjast tartanak számon. Az átlag állami nyugdíj értéke 773 lej, míg a kollektív nyugdíjak átlag értéke 311 lej. A Sláger Rádió érdeklődésére Ciotlos Traian elmondta: a legnagyobb háromszéki nyugdíj havi 12.000 lej, amit a különleges rendszerből érkező nyugalmazott ügyész vagy bíró kap, a legmagasabb állami nyugdíj pedig havi 5000 lejre rúg.
Az igazgató tájékoztatása szerint az év elejétől 3,7 százalékkal növelték a nyugdíjpont értékét, így az jelenleg 790,7 lejt jelent. A nyugdíjpénztár szóvivője Köllő Piroska arra figyelmeztet, hogy Háromszéken közel 4000 idős személy nem fogja megérezni a januári nyugdíjpont emelését. Ők garantált minimál nyugdíjat, vagyis 350 lejt kapnak havonta. Az érintettek mezőgazdasági-, vagy örökölt nyugdíja átlag 119 lej, így az emeléssel se haladja meg az államilag garantált legkisebb összeget.
maszol.ro,

Már 600 ezer új külhoni állampolgára van Magyarországnak
A szavazati jog és az állampolgárság jelentőségét hangsúlyozta Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Bálványos Intézet által szervezett Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című vitafórum keretében beszélgetett ma Kolozsváron Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével.
Elmondta, demokráciaépítési folyamatnak is leírható a közjogi építkezés. A könnyített honosítással és az április 6-án esedékes magyarországi országgyűlési választással kapcsolatosan közölte: már 600 ezer új külhoni magyar állampolgár van, közülük 150-200 ezren regisztráltak a választásokra, a regisztrálók durván fele erdélyi magyar.
A választási regisztráció március 22-én zárul, de aki biztos akar lenni abban, hogy a regisztrációs kérését tartalmazó levél idejében célba ér, úgy március 12-iga postázzák azt. (tudósítónktól)
maszol.ro,

Autonómia: nem csak párbeszéd, közösségi akarat is szükséges
Autonómia Udvarhelyországban címmel rendezett nyílt fórumot csütörtök délután a Székely Nemzeti Tanács székelyudvarhelyi szervezete.
Az eseményen szerény számú, de annál aktívabb közönség jelent meg. Mint Izsák Balázs, az SZNT elnöke, az est meghívottja elmondta: a szervezet autonómiatörekvéseiben támogatja a székely székek mint közigazgatási egységek megtartását, ebből az elgondolásból született az esemény címadó „Udvarhelyország” kifejezése.
A beszélgetést moderáló Thamó Csaba, az SZNT udvarhelyszéki elnökének felvetésére Izsák elmondta: a március 10-ei, Marosvásárhelyen tartott Székely Szabadság Napján benyújtott székelyföldi autonómiatervezettel kapcsolatosan „nem voltak illúziói”. „A tervezet a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb helyére, a román parlament asztalára került. A székelyföldi közösség akaratának kinyilvánítása révén az autonómiakérdés közbeszéd tárgyává vált” – hangsúlyozta, hozzáfűzvén: a román politikumnak tudomást kell vennie arról, hogy a nemzeti kisebbség kinyilvánította akaratát. „A labda most már az ő térfelükön van” – tette hozzá Izsák Balázs.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Lelki útravalók Péter pátertől
Sebestyén Péter csíkszentmihályi születésű, Marosvásárhelyen élő római katolikus lelkipásztor Tüzet hoztam! című kötetét mutatták be csütörtök délután a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában tavaly megjelent kötetet Bács Béla János ismertette és beszélgetett a szerzővel, valamint az utószót jegyző Balog Lászlóval, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetem Könyvtárának igazgatójával. A most bemutatott kötetet két másik kötet előzte meg. „Három évvel ezelőtt a Vasárnap katolikus hetilap felkért, hogy leírt igehirdetést szolgáltassak, így került sor erre a munkára, és így született ennek a munkának a befejező kötete. Leírni nyilván nagyobb felelősség, és az ember megfontoltabb, amikor ír. Amikor leírjuk, jobban megfontoljuk, jobban csiszoljuk a szavainkat, jobban közelíthetjük az Igazsághoz a mondandónkat. Sokszor a leíratlan prédikáció is pongyolává teheti a szentbeszédet. Mikor leírjuk, kitakarítjuk a fölöslegeket. Kosztolányi mondja, akkor kezdődik a tollforgató, amikor mer önmérsékletet gyakorolni, meri akár felét is kihúzni és újrafogalmazni önmagát” – osztotta meg portálunkkal Sebestyén Péter. A kötet tematikájában nagyon sokrétű, szerteágazó, attól függően, hogy mint mondta, az adott vasárnapon Jézus miről szól, milyen formában szól hozzánk, érint meg. „
Minden igehirdetésben igyekeztem időszerűvé, aktuálissá, frissé tenni azt az üzenetet, amit én a lélek segítségével ki tudtam olvasni a készület során. A csendes készülődések, átimádkozott napok, utánaolvasás, továbbá a biblikus felkészültségtől kezdve az anyanyelvi igényesség is benne van. A hálától az adakozásig, a munkától a szenvedésig az életnek az alapkérdései sorra kerülnek. Fontosnak tartom, hogy aki rendszeresen jár szentmisére, az vigyen valamit magával haza. És azért gondoltam, hogy ezeket ilyen formában örömmel adom kézbe azoknak is, akik ritkán járnak, vagy akik otthon ültek, vagy akik lemaradtak éppen.”
Elmondása szerint a már több mint 15 éve a Marosvásárhelyi Rádió Hit-vallás rovatának külső munkatársaként megízlelte, hogy mit jelent a kimondott és a leírt szó súlya, amikor az Igazságról szól.
„Képzett teológiai eszmefuttatás, ugyanakkor közérthetőség, ízes mondatszerkesztés, sok helyen retorikai leleményesség, játékosság, nyelvi és székely humor, optimizmus és empátia a legfőbb összetevője ennek a kötetnek is. (…) Sebestyén Péter szövegei úgy konstruálódnak, az egyes szövegek narratívái oly módon tárják fel a szerzői szándékot, hogy azokat hétről hétre a legegyszerűbb, egyetemi padokat nem koptatott emberek, katolikus hívek és Istent hívők, másképp gondolkodók, más vallásúak, kételkedők és hitetlenek is befogadhatják” – véli a kötetről Balog László.
A kötet szerzője szerint a tűz mindannyiunkban ott van, csak le kell fújni a parazsat róla. „Jézus mondja: Tüzet hoztam! Ez mintha ellenkezne azzal, hogy máskor békét hirdet. De ebben az esetben a tűz nem a rombolást jelenti, hanem a belső égést, a lelkesedést, a perzselő erőt. Én, hogy hazahoztam az Evangélium leírt magyarázatait, ezzel kicsit fel is akarom lelkesíteni, ébren tartani azokat, akik olvassák. Csak az tud lángra lobbantani mást, aki maga is lángol. Nekem kicsit a karrakterem is ilyen, és úgy tartom, hogy amikor az emberből a tűz kihunyt – ez a szeretetre és a hivatásra is érvényes –, akkor vége. Isten tüze ég bennünk, táplál, erősít, nem éget el. És merjünk belemerítkezni ebbe a tűzbe, ezért is merem nyugodt lélekkel lelki olvasmánynak ajánlani ezt a könyvet!”
Péter Beáta
Székelyhon.ro,

Művészfizetésből nyomorognak
Nehéz a színpadon „megélni” Romániában – állítják egyöntetűen az általunk megkérdezett színészek, bábszínészek, néptáncosok, akik csekélyke állami fizetésből tartják fenn magukat, sok esetben családjukat is. Ez azonban szinte lehetetlen, ezért legtöbben több lábon állnak, vagyis valamiféle mellékállással próbálják pótolni fizetésüket, hogy meglegyen a mindennapi betevő.
A színészek rádióznak, tévéznek, tanítanak vagy a nyári évadszünetben külföldön dolgoznak, hogy a két-három hónap alatt keresett pénzből pótolni tudják az év többi időszakának kiadásait. Nincs ez másként az állami keresetből élő bábszínészek, néptáncosok közt sem, csak míg előbbiek reklámhangként, műsorvezetőként próbálnak plusz keresethez jutni, utóbbiak iskolákban vállalnak néptáncoktatást vagy egy-egy vidéki csoport vezetését.
Éhhalálra ítélve az állam által
Szakmáját tekintve Puskás Győző bábszínész, akit azonban legtöbben a Hahota kabarétársulat színpadáról ismernek. Szerinte nem csak megalázó Romániában a bábszínészek fizetése, de gyakorlatilag éhhalálra vannak ítélve az állam által. „A fizetésem nem titok, 770 lejt kapok kézbe évek óta. Öt évvel ezelőtt 800-at kaptam, még a levágás előtt, aztán »visszaigazította« a fizetésünket az állam, de a levágott összeg százalékát adták vissza” – panaszolja Puskás. Hozzáteszi, náluk az úgynevezett plafon 960 lej, ennyit kapnak azok, akik nyugdíj előtt vannak, s bábszínészként dolgozták le az életüket. „Télen a fizetésem nagy része számlákra megy, 1-2 lej marad meg belőle, abból kéne ételt, ruhát, szappant, tusfürdőt vegyek magamnak. Engem gyakorlatilag az állam éhhalálra ítélt” – összegzi Puskás, aki évek óta – sok más kollégájához hasonlóan – több lábon áll, hogy fenn tudja tartani magát. Téltől márciusig a Hahota kabaréműsoraiból „él” három bábszínésztársával, nyáron pedig Puskás egy utazási iroda munkatársaként vállal mellékállást. Elmondta, ő egyedül él, de így is csak mellékállásokból tudja fenntartani magát, sok kollégája azonban családot kell fenntartson ezekből a fizetésekből.
Kevés fizetés, nagy fluktuáció
Hasonló vagy talán még rosszabb helyzetben vannak a Maros Művészegyüttes táncosai – állítja az együttes igazgatója, Barabási Attila, aki szerint az ország egyik legrosszabbul fizetett szakmája a néptáncművészet. „Egy kezdő néptáncos 636 lejt kap kézhez, márpedig sok fiatal kezdőnk van, ugyanis a néptánc jó kondíciót igényel. Legtöbb táncosunknak érettségije van, de akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és több mint tízéves régiségük van, azok is 900-1100 lej közötti fizetést visznek haza” – osztja meg a Székelyhonnal Barabási Attila. Hozzáteszi: a táncosok mellékállással próbálnak meg több pénzt szerezni, mivel azonban délelőttönként próbálnak, esténként fellépésekre járnak, kevés lehetőségük van erre. „Legtöbben néptáncot oktatnak, vagy valamelyik vidéki tánccsoport vezetését vállalják el, másra nincs idejük” – magyarázza az igazgató. Bevallja, sokan épp az alulfizetettség miatt ott is hagyják a szakmát, nem egyszer hivatkozott erre egy-egy felmondással érkező táncos, aki megunta, hogy szüleinél, azok támogatásából él, és eszébe sem juthat külön költözni, családot alapítani.
Haknikból több pénzt keresni
Nem fényes a helyzetük a színészeknek sem, akik szintén pár száz lejből tengődnek havonta, s valamilyen mellékállás után néznek. Szélyes Ferenc már régi motorosnak számít a szakmában, de emlékszik arra, hogy fiatal színészként sokáig szülei támogatásával tudta fenntartani magát. Úgy véli, ez ma sincs másként. „A kezdő színésznek 7-900 lej a fizetése, mi, az öregek, valamivel többet kapunk, de az sem elég persze. Egy színész legalább két helyen kéne dolgozzon, hogy meg tudjon élni, de azok a színészek, akik négy-öt előadásban szerepelnek, mellékest sem tudnak vállalni” – mutat rá Szélyes. Nem ritka, hogy a színészek rádiók műsorvezetőiként, hírbemondóiként tűnnek fel, vagy épp tanítanak valahol. Mások rendezvények műsorvezetőiként vagy egyéb haknikkal próbálnak pénzt keresni. Szélyes Ferenc maga is évekig a Gruppen-Hecc kabarétársulat tagjaként dolgozott, tavaly vendégszereplő volt, de műsorvezetést is vállal időnként. „Mindenki tudja, hogy nem a pénzért választja a színpadot az ember, de ha így folytatódik ez tovább, halálra van ítélve a szakma” – vélekedik Szélyes.
Szász Cs. Emese |
Székelyhon.ro,

Tusványos, a nemzeti integráció civil dimenziója
Közjogilag megtörtént a Kárpát-medencei magyarság nemzeti integrációja, azonban az intézmények szintjein több területen még akadályok vannak, elsősorban a támogatáspolitika és az oktatás kérdését kellene megoldani – hangzott el többek között csütörtökön a Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című kolozsvári vitafórumon.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa és a Bálványosi Intézet közös rendezvényére az Agapé étterem konferenciatermében került sor, ahol Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke vették számba a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megszületett nemzetpolitikai elképzeléseket. A beszélgetést Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke moderálta.
Az alapítók először felelevenítették a szabadegyetem megszületésének körülményeit. Németh Zsolt kifejtette, az első találkozó időpontjában a résztvevők már túl voltak a kommunista rendszer bukását követő első illúzióvesztésen, választóvonalnak a politikai visszarendeződéssel, a posztkommunizmussal szembeni viszony bizonyult.
Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bálványosi folyamat párbeszédet jelentett magyar–magyar és magyar–román viszonylatban egyaránt. Smaranda Enache és az általa vezetett Pro Europa Liga képviselőin túl számos román közéleti személyiség megfordult Tusványoson. Hozzáfűzte, a tusnádfürdői tábor három átalakuláson van túl: előbb tömegrendezvénnyé vált, majd diáktáborrá, végül fesztivállá nőtte ki magát.
Németh Zsolt emlékeztetett, hogy a szabadegyetemet a felvidéki művelődési táborok mintájára szervezték meg, hiszen a rendszerválás kihívása a szétfejlődött Kárpát-medencei magyar társadalmak integrálása volt. A nemzeti integráció szociális, civil dimenziója volt Tusványos, magyarázta.
„Nincs politikai integrálódás társadalmi, civil integráció nélkül” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Úgy vélte, rendkívül fontos, hogy a magyarországiak és az erdélyiek személyesen tudnak találkozni, ezért jó, hogy százával, ezrével jönnek bulizni Tusványosra a magyarországi diákok.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro,

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a külhoni magyarság számára kötelék a magyar állampolgárság- Az állampolgárságot igénylők magas száma jelzés, hogy a külhoni magyarság számára jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a kötelék a magyar államhoz, függetlenül attól, hogy szimbolikus okok miatt igényelték, vagy valamilyen hasznot remélnek tőle és a magyar útlevél birtoklásától. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Mint közölték, február 5-ig 138 027-en adták le kérelmüket és 118 263 választópolgárt regisztráltak a külhoni választói névjegyzékbe.
Az elemzés készítői arra számítanak, hogy a regisztráltak száma valószínűleg 200 ezerig fog emelkedni - nem utolsó sorban a külhoni magyar szervezetek tájékoztató és segítő munkájának köszönhetően -, és a regisztráltak döntő többsége szavazni is fog. A legtöbben Erdélyből (mintegy 63 ezer) és a Vajdaságból (mintegy 21 ezer) adták le regisztrációs kérelmüket. A Nemzeti Választási Iroda a regisztrációs kérelmeket értesítési cím szerinti bontásban teszi közre. A kettős állampolgárságot tiltó országokból 1700-an regisztráltak. Az értesítést elektronikus úton kérők száma mintegy 45 ezer.
Úgy a regisztráció, mint a levélben történő szavazás újdonságnak számít a külhoni választók részére, így a procedurális nehézségek miatt vélhetően kevesebben fognak szavazni, mint ahány külhoni állampolgárnak ez szándékában áll. Mivel a levélben szavazás során további technikai nehézségek léphetnek fel - a szavazólap mellett egy azonosításra szolgáló űrlapot is ki kell tölteniük a választóknak, itt értelemszerűen hiánypótlásra vagy javításra nincs lehetőség -, fontos kérdés lesz a levélben beérkező, ám érvénytelennek nyilvánított szavazatok várhatóan magas száma.
További nehézséget fog jelenteni - folytatták - a levélben szavazásra rendelkezésre álló idő rövidsége, valamint az, hogy több nappal a választás előtt postára kell adni a borítékokat. Várhatóan szép számmal lesznek olyan szavazatok, amelyek a határidő után érkeznek be. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a külhoni szavazatok nem befolyásolják lényegesen a magyarországi választások végeredményét, de elképzelhető olyan helyzet, hogy szoros választási eredmény esetén a külhoni szavazatok befolyásolhatják a kormányalakítást - írták.
Rámutattak: a nemzetpolitika, a külhoniak támogatása, a kettős állampolgárság elismerése, a szavazati jog biztosítása a külhoniak számára elsősorban a nemzeti összetartozás ideáljával magyarázhatók. Az állampolgársági törvény módosítása és a szavazati jog kiterjesztése a nemzetpolitikának csupán egyik kiemelt vetülete: a magyar állam és a külhoni magyar egyének viszonyának - más formában ugyan, de elsőként a státustörvény által megtett - intézményesítése. Kitértek arra, hogy az állampolgárságot igénylők száma meghaladta az előzetes várakozásokat (emlékezetes, hogy 2010-ben az elemzők a 2010-2014-es kormányzati ciklus végére 200-400 ezerre prognosztizálták az állampolgárságot igénylők számát).
Február elejéig 575 ezren igényelték az állampolgárságot, és 510 ezren tették le az állampolgársági esküt. Ez a szám minden bizonnyal magasabb lenne, ha a felvidéki és a kárpátaljai magyarság is akadálymentesen igényelhette volna az állampolgárságot. Felidézték, hogy 2010-ben Szlovákia olyan törvényt fogadott el, miszerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki más állam állampolgárságát megszerzi. Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, így a magyar állampolgárságot megszerzők szankciókra számíthatnak, amennyiben a magyar állampolgárság megszerzése az ukrán hatóságok számára kiderül. A diaszpórából az igénylők száma alacsonyabb a korábbi prognózisokhoz képest. Amint az várható volt, legnagyobb számban Erdélyből és a Vajdaságból igényelték az állampolgárságot.
Rámutattak: habár viták vannak arról, hogy az állampolgárság kiterjesztésének hatása összeegyeztethető-e a külhoni autonómiatörekvésekkel (mint az adott magyar közösségek legfontosabb követelése), ez a vita inkább akadémiai jellegű. A szerbiai/vajdasági példa (a Magyar Nemzeti Tanács működése) bizalomra ad okot, hogy két - elméletben különálló, de a politikai gyakorlatban ellenséges szándékkal könnyen összemosható - intézmény nem gátolja egymást - írták. Hozzátették: amennyiben előrehaladott és eredménnyel kecsegtető tárgyalások lennének egy szomszédos államban a magyar kisebbség és az adott állam között az autonómia létrehozásáról, úgy a magyar állampolgárok nagy száma esetleg hátráltató tényező lehetne a tárgyalások eredményességét tekintve. Mivel azonban jelenleg nem mutatkozik hajlandóság a szomszédos országok részéről (Románia, Szlovákia, Ukrajna) az autonómia-igények komoly tárgyalásával kapcsolatban, a magyar állampolgárság a külhoni magyarok számára identitáserősítő hatással bír.
A kettős integráció - az adott közösségbe és a magyar államhoz - is felvetheti annak a kérdését, hogy a magyar államhoz kötődés nem gyengíti-e az adott magyar közösségbe történő integrációt. Elméletben kötődés-konfliktus fennállhat, a gyakorlatban viszont az állampolgárság-igénylés, az állampolgársági eskü letétele, a regisztráció és a szavazás - főleg, hogy az állampolgárság-igénylésben és a regisztrációban a külhoni magyar szervezetek, pártok segítséget nyújtanak - inkább mobilizáló erővel bír, amely a közösségépítést és a helyi célokért való mobilizációt is elősegíti - fejtették ki.
Rögzítették azt is: a nemzetközi jog nem tiltja a kettős állampolgárságot. Ukrajna és Ausztria kivételével minden szomszédos állam ismeri a kettős állampolgárság jogintézményét, valamint biztosítja a külföldön élők szavazati jogát.
Budapest, , csütörtök (MTI)

Németh Zsolt: Nemzetgyűlés lesz az Országgyűlés
Marosvásárhelyre is ellátogatott Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki a magyar országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött.
A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtök este a Klastrom utcai honosítási irodában az EMNP Maros megyei elnökével, Portik Vilmossal, és marosvásárhelyi elnökével, Jakab Istvánnal, az EMNT Maros megyei elnökével, Cseh Gáborral, valamint a honosítási iroda vezetőjével, Kirsch Attilával találkozott, és elsősorban az országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött. A találkozón részt vett Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, Zsigmond Barna Pál is. Németh Zsolt elmondta, a demokrácia-központoknak fontos feladatuk van a honosításban, mindeddig azonban nem sikerült eljutnia a marosvásárhelyi székházba, ezt pótolta mostani látogatásával.
„Most bővült is a demokrácia-központok feladata, hiszen lendülettel, dinamikusan a regisztrációt is végzik. Látogatásom célja az is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy alig egy bő hónap maradt a regisztrációra, ami március 22-én megszűnik, de nem szabad az utolsó percekre hagyni, mivel március 12. az az időpont, ameddig ajánlatos regisztrálniuk a külhoni magyar állampolgároknak” – mondta el a találkozón Németh Zsolt. Hozzátette: a külhoni magyaroknak a magyarországi választásokon való részvétele a demokráciaépítés következő lépése, amely a magyar nemzet körében a honosítással kezdődött, ezt pedig a nők szavazati jogának 1919-es megadásához hasonlította.
„Azzal, hogy immár a külhoni magyarok számára is megnyílt ez a lehetőség, a Kárpát-medencében élőknek, és a világ magyarsága számára egyaránt, azt jelenti, hogy az Országgyűlés ismét Nemzetgyűlés lesz, mert az egész nemzet legitimizálja. Azt állítani, hogy a külhoni magyaroknak nincs közük a magyarországi parlamenti rendszerhez, cáfolja 2004. december 5-e, amikor látványosan bebizonyosodott, hogy a külhoniakra nézve komolya hatása van annak, hogy milyen az Országgyűlés összetétele, a budapesti kormány jellege” – ismertette Németh Zsolt.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

Borbély az EP-választásokról: nem lehetetlen a 8% fölötti eredmény
„Az alkotmánymódosító tervezet aktuális szövegjavaslata a romániai magyarság számára mindenképp kedvezőbb, mint a 2003-ban elfogadott, régi verzió. Egyrészt kicsit megnyirbálja az elnöki hatásköröket – szerintem jogosan – másrészt pedig most már annak a lehetősége is felmerült, hogy a hagyományos térségek alrégiókba szerveződhetnek a majdani közigazgatási régiókon belül.
Emellett természetesen benne maradt, a tavaly már bizottsági szinten elfogadott három kitétel is, amelyek értelmében államalkotó tényezőnek ismerik el a nemzeti kisebbségeket, a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat – ami talán lezárná a napjainkban is zajló pereket –, illetve a kulturális autonómia fogalmának megjelenítése, amelyre hét éve várunk” – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Hozzátette, az alkotmánymódosítás végre világosan meghatározza a szenátus és a képviselőház közötti különbségeket is. „Tisztázza, hogy a képviselőház a döntő ház, a végső szavazásokra ott kerül sor, míg a szenátus egyfajta kontroll- mechanizmus, amely főként a külpolitikára kell összpontosítson” – magyarázta Borbély László.
Elmondta, a referendumig nyilván még hosszú az út, az alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság, és a plénum döntései időbe telnek, ezért is lenne jobb a népszavazásnak őszi időpontot találni. „Erre azért is szükség lenne, mert a szavazó polgárok majdnem egyáltalán nincsenek informálva a módosulandó cikkelyek tekintetében, egy átfogó társadalmi tájékoztatásra lenne szükség, hogy a referendum napján mindenki tudja, hogy miről szavaz”– nyilatkozta a Szövetség politikai alelnöke.
Az EP-választások kapcsán a politikai alelnök kifejtette: mivel Romániának idén egy képviselői hellyel kevesebb jutott, számításaik alapján három RMDSZ-es képviselő bejutásához, mindenképp 8 százalék fölötti eredményt kell elérniük. „Nem lehetetlen, amennyiben a magyar közösség nagyobb százalékban megy el szavazni, mint a román többség” – hangsúlyozta Borbély.
A Szövetségen belüli versenyhelyzetről elmondta: az RMDSZ-ben 1990 óta zajlik a verseny a képviselők között, mindenki pályázatot tesz le, bónuszok nincsenek, csak meghallgatások, majd a titkos szavazás. „A rangsorolásról február 20–25-ig dönteni fog a Szövetségi Állandó Tanács, és megközelítőleg ebben a periódusban elkezdjük a szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését is” – nyilatkozta Borbély László.
A március 10-re tervezett Székely Szabadság Napjára is kitérve, a Szövetség politikai alelnöke elmondta: mi a tavaly sem tiltottuk meg senkinek a részvételt, és idén sem fogjuk, mindenki maga győződhetett meg arról, hogy az ünnepség politikai rendezvénnyé vált, és az eseményt politikai diskurzusokra, pártzászlók lengetésére használták fel. „A marosvásárhelyiek 1872-től minden évben március 15-én ünneplik a magyar szabadság napját, amelybe belefér a székely szabadság is, de ennek ellenére lehet rendezni március 10-én is megemlékezést, amennyiben ez az összefogásról szól, és nem válik ismét politikai rendezvénnyé”– tette hozzá Borbély László.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma,

Csángó Tükör – Megjelent a 32. szám
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kiadásában jelenik meg a Csángó Tükör moldvai magyar kulturális folyóirat. Ezt a lapot a Budapesten dolgozó és tanuló csángó fiatalok indították útjára több, mint tíz évvel ezelőtt; az anyagi lehetőségek szűkössége miatt azonban nem volt teljesen folyamatos a megjelenése.
Amióta azonban a szerkesztését, kiadását átvette a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, azóta 2-3 havonta folyamatosan megjelenik.
Főszerkesztője Tampu (Compoly) Stelián, a szerkesztőbizottság: Bogdán Tibor, Tampu Ferenc, Tampu Krisztián, Kóka Rozália és Trunki Péter.
A Csángó Tükör most megjelent száma – a X. évfolyam 32. száma – méltó emléket állít a 200 éve született Petrás Ince Jánosnak, Benda Kálmánnak és Ferencz Évának.
Az írások szerzői: Tampu (Compoly) Stelián, Tánczos Vilmos, Gál Tibor, Domokos Mária, Barna Gábor, Trunki Péter, Iancu Laura, Halász Péter, Kóka Rozália, Cs. Bogdán Tibor.
A Csángó Tükör folyóirat legújabb számát Halász Péter ismertette.
csangoradio.ro
Erdély.ma,

Antal Árpád nekiment a prefektusnak kétnyelvűség-ügyben
Perek százait zúdítják a háromszéki prefektus nyakába, ha mellőzi a magyar nyelvhasználati jogok érvényesülését, jelentette be Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Dumitru Marinescu ugyanolyan vehemensen kellene megvédje a magyar nyelvet, mint ahogyan azt teszi a román nyelv érdekében. Az elöljáró arra reagált, hogy Dumitru Marinescu kormánybiztos keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben a polgármester visszamenőleg történő megbírságolását követeli, amiért nem ültette gyakorlatba idejében a jogerős bírósági ítéletet, hogy minden köztéri táblán a román felirat legyen az első.
Az eset előzménye, hogy tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék alapfokon okafogyottá nyilvánította Antal Árpád megbüntetését, ugyanis kicserélte a kifogásolt többnyelvű köztéri táblákat. A prefektus fellebbezett, mert szerinte 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti időszakra mindenképpen ki kell róni a bruttó minimálbér 20 százalékával megegyező bírságot, – ami naponta száz lej fölötti összegre rúg – mert az elöljáró késve tett eleget kötelességének. Marinescu emellett úgy ítéli meg hogy az állam hivatalos nyelve még mindig nem élvez minden esetben elsőbbséget Sepsiszentgyörgyön.
Válaszul csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád leszögezte: a prefektus elbukta a jóérzés tesztjét azzal, hogy megfellebbezte megbüntetése elutasításáról szóló alapfokú bírósági döntést. A polgármester ugyanis bebizonyította, hogy 2012 elején a bíróság hiába hozott arról szóló ítéletet, hogy Sepsiszentgyörgyön minden többnyelvű köztéri táblán a román nyelvnek kell legfelül szerepelnie, azt nem tudta életbe ültetni, mert csak az év végén kapta meg az erről szóló végzést. Akkor pedig a városnak nem volt költségvetése, mindössze 2013 márciusában fogadták el a büdzsét, és amint lett rá pénz azonnal elrendelte a táblák és parkoló automaták jegyeinek kicserélését. A kétnyelvűség nem opcionális, hanem kötelező!
„A prefektusnak fájt a kétnyelvű táblák ügye, ő kellett volna odafigyeljen, hogy időben közöljék a bírósági végzést”, mutatott rá Antal Árpád, és hozzátette: büntetéssel való fenyegetéssel nem lehet őt sarokba szorítani. A sepsiszentgyörgyi elöljáró sérelmezi, hogy Dumitru Marinescu prefektus csak egyes, neki tetsző törvényeket próbál betartatni, ezzel szemben egyáltalán nem védi a magyar nyelv használatát.
Törvény szerint ugyanis azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot szóban és írásban is használni lehet az adott nyelvet. Ez nem opcionális lehetőség, hanem kötelező, mutat rá a polgármester, aki szerint a kormánybiztosnak nem kellene bírósághoz fordulnia a magyar nyelv érvényesítése érdekében, elég lenne, ha saját intézményében, vagy a dekoncentrált intézményekben kiadná az utasítást, hogy tegyenek ki magyar nyelvű táblákat is, honlapjaikon, vagy ügyfeleikkel kommunikáljanak magyarul is.
Antal Árpád bejelentette, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a következő időszakban sorra veszi azokat az eseteket, ahol nem érvényesül a kétnyelvűség és hetente száz feljelentést tesz azon intézmények ellen, amelyek mellőzik a nyelvi jogok betartását.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Megtanítják törvényre a prefektust (Az RMDSZ visszavág)
Ha háború, legyen háború: az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálata feljelentő hadjáratot indít mindazok ellen, akik nem alkalmazzák a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényes előírásokat – jelentette be tegnap Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
Háromszéken az első célpont maga Dumitru Marinescu prefektus, aki láthatóan semmi egyébbel nem foglalkozik, csak a magyar feliratok, zászlók, szimbólumok perbe fogásával, túlbuzgósága azonban visszaüt, mert nem lehet csak a nekünk tetsző részt számon kérni egy törvényből, nem lehet csak a román nyelvet védeni, amikor a magyar is kötelező ott, ahol a lakosság legalább húsz százaléka ezt a nyelvet beszéli. Ha a törvény betartását kéri a kormány embere, akkor legyen gondja rá, hogy az összes állami intézményben valós kétnyelvűség legyen: az általa vezetett prefektúrán, a különböző hivatalokban, iskolákban – a Mihai Viteazul és a Constantin Brâncuși líceumban is –, a hatóságoknál, az űrlapokon, de még a tájékoztató szórólapokon is. Számon kérjük ezt – ígéri Antal Árpád, aki szerint nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy ismételt perekkel, bírságokkal, feljelentésekkel ráijeszt a székelyekre. A prefektus elbukott a jóérzési teszten, amikor megfellebbezte az alapfokon elveszített utcanévtáblapert, és még mindig nem jött rá, hogy ezzel a nevetséges ügyködéssel csak nekünk dolgozott: felvesszük a kesztyűt, és mi is minden hiányzó magyar feliratért feljelentést teszünk, hetente akár százat is, amíg a törvény mindenki számára kötelező nem lesz. És nem érjük be látszatintézkedésekkel – szögezte le az elöljáró, negatív példaként Marosvásárhelyt említve, ahol a Székely vértanúk terén az olvasható, hogy „Piaţa Martirilor secui tér”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

„Románia nem egy ideális ország...”
Bár Románia nem egy ideális ország, és még gondjai vannak a bürokráciával, az európai pénzek forrást jelentenek minden külföldi üzletembernek, aki Romániában céget nyit, és nem kis összegekről van szó – mondta Traian Băsescu államelnök a török üzletembereknek csütörtökön, Ankarában.
„Azon kívül a megközelítőleg 20 milliárdon kívül, amit még elkölthetünk a 2007–2013-as büdzséből, további 40 milliárdot irányoztak elő a 2014–2020-as időszakra. Tehát 60 milliárd euróról van szó, ennek legnagyobb része a beruházásoknak van szentelve. Attraktív összeget jelent ez bármely országban, bármely üzletembert beruházásra ösztökélhet – mutatott rá az államelnök, aki törökországi látogatásnak második napján részt vett a román–török gazdasági fórumon.
(Mediafax)
Népújság (Marosvásárhely),

Szabó Ödön: immár kielégítők a váradi beiskolázási számok
„Sikerült érvényesíteni az érdekeinket, a főtanfelügyelőség által az oktatási minisztériumhoz elküldött iskolai beiratkozási terv már lefedi az igényeket" – jelentette be csütörtökön Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
A képviselő korábban a nagyváradi önkormányzatnál és a megyei tanfelügyelőségen iktatott szakmai dokumentációval javasolt kompromisszumos megoldást a kisebbségi oktatás átszervezésére.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan polgármester és Daniel Negrean főtanfelügyelő gazdasági megfontolásra hivatkozva etnikumra való tekintet nélkül szorgalmazott osztálycsökkentéseket a következő tanévtől.
Csakhogy ez hátrányosan érintette volna a magyar nyelvű oktatást, így az eredeti elképzelést mostanra finomították, és az RMDSZ javaslatára a tervezett 12 ötödik osztály helyett 16-ban egyeztek meg, a 18 kilencedik helyett 22-t fogadtak el, de hasonlóan előnyös kiegyezésre jutottak az előkészítő osztályok esetében is.
„Amely iskolák beküldték az igényeiket, azok teljesültek. Oda kell figyelni, hogy az elkövetkező időszakban a gyermeklétszám is megfelelő legyen" – mutatott rá Szabó (képünkön), aki még „mérsékelten óvatos" a szaktárca jóváhagyásával kapcsolatban.
Emlékeztetett: az első sikerük az volt, amikor Bolojan elismerte, hogy a beiskolázás nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Ezután már csak a tanfelügyelőséggel kellett közös nevezőre jutniuk, egyik legfőbb érvük pedig épp gazdasági jellegű volt.
Szabó tájékoztatása alapján ugyanis Bihar megye színmagyar iskoláinak összesített büdzséje pozitív volt, és még a többségében magyar osztályokkal működő tanintézetek is száz százalékban fedezni tudták a költségeiket. Csupán ott volt 92 százalékos a lefedettség, ahol a magyar osztályok kisebbségben vannak. Mindez nem mondható el a román iskolahálózatról, amely nincs úgy strukturálva, hogy eltartsa magát. „A többség veszteségét nem lehet a magyar oktatáson megspórolni, kilencven százalék problémáját nem lehet megoldani még akkor sem, ha a teljes tíz százalékot megszüntetnék" – magyarázta.
Következő lépésük a váradi magyar közoktatás átszervezése, amelyre már szintén benyújtottak egy javaslatot a tanfelügyelőségre. Elsőként a középiskolai oktatás struktúráját módosítanák úgy, hogy miközben megerősítenék az elméleti képzésre koncentráló tanintézeteket, addig a két egyházi gimnázium szolgáltatói, illetve műszaki szakosztályokat venne át.
A későbbiekben az elemi oktatás is górcső alá kerül, addig egy újabb intenzív beiskolázási kampányt terveznek. A hoszszú távú fennmaradás érdekében Szabó Ödön önmérsékletre figyelmezteti az iskolákat, mint fogalmazott: „aki túlméretezi magát, aszályra ítél másokat".
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Tizennyolcmillió lejt kap az RMDSZ
Ebben az évben is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget a kormányfőtitkársághoz tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Osztálya által a kisebbségi szervezetek rendelkezésére bocsátott alapból.
Idén összesen 85,6 millió lej állt rendelkezésre (a tavalyi összeg 81,3 millió lej volt), ebből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12 milliót, a Német Demokrata Fórum pedig 6,7 milliót. Az összegek valamelyest nagyobbak, mint az elmúlt évben.
Az Ukránok Szövetsége 6,9, a lipován kisebbség 4,6, az örmény közösség pedig 3,6 millió lejt kap.
Az összegeket a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják föl.
Az összeget a kormányfőtitkárság osztja szét, negyedévenkénti egyenlő részletekben. A szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával kötött megállapodás alapján jutnak a pénzhez.
Mint ismeretes, az RMDSZ 2009-től lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki.
Ugyancsak 2009-től egyébként nem az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, hanem közvetlenül az RMDSZ számlájára érkezik az állami támogatás. A szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztotta ki a pályázati rendszeren keresztül. A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár),