A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Január 15-től az Új Magyar Szó napilap internetes szerkesztőséggel bővült. Soós Róbert webszerkesztő elmondta, a nyomtatott sajtó és az internetes tartalomgyártás más-más elvek szerint működik. A maszol. ro és az Új Magyar Szó a továbbiakban egymást erősítve építkezik. /G. E. : A béka gyomorsava-borsa –Maszol. ro – háttérbeszélgetés Soós Róbert webszerkesztővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Az Új Magyar Szó napilap kiadójának jóvoltából a következő fél évben ingyenesen terjesztenek Csángóföldön 100 példányt az országos napilapból. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által összeállított „előfizetői“ lista értelmében február 1-jétől több mint húsz csángóföldi településre viszi majd a postás naponta az Új Magyar Szót. Csángóföldön napjainkban nem elérhető a magyar média. Gondot jelent, hogy a csángóföldi felnőttek többsége gyakorlatilag nem tud írni-olvasni magyarul, ugyanis az 1950-es években néhány évig működő magyar oktatástól eltekintve csak a hét éve elindított oktatási programban tudtak (elsősorban gyerekeket) megtanítani a magyar betűvetésre, kis hányadát annak a mintegy 60 ezer embernek, aki Csángóföldön él és beszél vagy ért magyarul. /Magyar szó Csángóföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Az ÚMSZ január 29-i száma hozta Nicholas F. Taubmanal, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével készült interjút. Salamon Márton László főmunkatárs szóba hozta a magyarok által többségben lakott területek autonómiáját is. A nagykövet válasza mellbevágó volt: „az én felfogásomban az, aki Románia állampolgára, az román. ” Ezek szerint az ÚMSZ és olvasótábora román. A nagykövet a politikai nemzet elvét vallja, miszerint az állampolgárság egyenlő a nemzeti hovatartozással. Az újságíró nem köteles mindenben egyetérteni interjúalanyával. Ezzel szemben Salamon Márton László udvariasan, hogy ne mondjam: alázatosan lenyeli a nagykövet „felfogását”, miszerint románok vagyunk, írta Barabás István. Mondhatta volna, hogy ezzel nem ért egyet, mert ő magyar, és Románia alkotmánya szerint mindenki olyan nemzetiségűnek, etnikumúnak vallja magát, amilyennek érzi. /Barabás István: Tisztelettel ellentmondani. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Erdélyi magyar diákújságírók és rádiósok országos találkozója zajlott Sepsiszentgyörgyön. Szerkesztési, tördelési, etikai, televíziós, valamint internetes sajtóismeretekkel gazdagodtak, továbbá a szakirányú egyetemi képzésről tájékozódtak. Rendezvényindítóként a szervező Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakö) közel negyven diákújságírót „összerázó játékkal” késztetett önkifejezésre. Kötetlen beszélgetésen ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakát Szabó Zsolt, a kar docense. Elmondta, hogy évente 30 hallgatóból 15-18 szerez oklevelet, de ennek csak fele kerül szerkesztőségekbe. Az erkölcsi-etikai kérdéseket taglalta előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. Soós Róbert, az ÚMSZ on-line változata, a maszol. ro szerkesztője, a Sapientia előadója műhelygyakorlaton bemutatta az elektronikus napilapot. /Domokos Péter: Pennás lányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Sólyom László köztársasági elnök Romániába látogatott, „ránk haragította a fél román értelmiséget”, írta a lap munkatársa, Szőcs Levente. Sólyom László beavatta a román politikai vezetőket az önrendelkezés rejtelmeibe, házitanítónak szegődött Traian Basescu államfő mellé. A magyar államfő rosszul időzítette bukaresti tárgyalásait, mert üzenete beleveszett a székelyföldi autonómia-referendum kapcsán kialakult közfelháborodás zsivajába. Az újságíró szerint a magyar államfő úgy gondolja: a túlzott román–magyar összeborulás egyet jelent az erdélyi magyar közösség érdekeiről való lemondással. Bukaresti szereplésével „Sólyom László hitelesítette azokat a hírszerzési jelentéseket, miszerint magyar szervezetek – tételesen a Székely Nemzeti Tanács is – Budapest támogatásával a román állam egységére törnek”. Az Új Magyar Szó annyit megenged, hogy Sólyom László alapvetően jót akar a romániai magyarságnak. Az újságíró elítélte a magyar államfőt: „a románok is tartoznak egy nemzethez, s ezt azoknak kellene a legjobban tudniuk, akik folyton a kultúrnemzeten lovagolnak. Mennyi empátia szorulhat valakibe, aki elvárja, hogy egy más nemzetbelinek ne legyen önazonosság-tudata?” /Szőcs Levente: A vendégtanár öntudata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elérte valamennyi célját: pártelnökké választásával megerősítette a hatalmát, a heterogén Magyar Szocialista Pártot rábírta, hogy hitet tegyen az ő nevével fémjelzett reformprogram mellett. A magyarországi baloldalon a gyurcsányi virtus összhangot teremtett. A legnagyobb kormánypárt elnöke egyben a kormány feje is, ez teljességgel megszokottnak tekinthető, írta az ÚMSZ. Az ország válságban van, és ezért erős kezű, hatalomkoncentráló vezetőre van szüksége. „Ez lehet most Magyarországon a nyerő formula” – írta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: V mint virtus. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Elcsuklik a hangja a református, régi RMDSZ-tagnak, mert döntenie kell, egyházának irányítói és az RMDSZ vezetősége egymásnak szegültek, írta az ÚMSZ. Az RMDSZ küzd a magyar egyházi vagyonok visszaszerzéséért, az egyházi iskolákért, sorolta az újságíró, majd feltette a kérdést, az egyház világot érintő dolgokban kinek a nevében vagy dönthet, foglalkozhat-e napi politikával? /Székedi Ferenc: Rosszkedvünk tavasza. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Bodor Pál véleménye szerint a jelenlegi magyar kormány, s annak miniszterelnöke végzetesen lejáratja magát azzal, hogy átszervezi a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerét. A rendszer, amely a rendszerváltás éveiben alakult ki, néhány kormányintézményből és közalapítványból állt. Ezek közül párat átszerveztek: HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala), Szülőföld Alap, többet megszüntettek: Apáczai, Illyés, Új Kézfogás Közalapítványok, Teleki László Intézet. Helyüket az átszervezett Szülőföld Alap és az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) veszi át. Bodor szerint nincs az a diktatúra, amelynek lett volna bátorsága megtenni mindezeket. Az ÚMSZ cikkírója történelmietlennek érzi ezt a megjegyzést. – Fejtő Ferenc hozzászólt: nincs abban semmi rossz, hogy a kormány átszervez. A régi szervezetről kijelentette: ott baj volt: financiális visszaélések. Tamás Gáspár Miklós is reagált, ellentmondva Fejtő Ferencnek, megjegyezte: „Tessék bölcsebben szeretni a kormányt!” /Nótáros Lajos: Amiről a harag szól? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Nagyváradon kezdődött az Új Magyar Szó és a maszol. ro fiataloknak szervezett Világbéka turnéja, melyet a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadásával fűszereztek. Az újvárosi RMDSZ-körzet székházában olvasókkal találkozott az ÚMSZ felelős szerkesztője, Salamon Márton László, Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, valamint Soós Róbert, az internetes maszol. ro felelős szerkesztője. A találkozóra inkább a sajtósok voltak kíváncsiak. Salamon Márton László elmondta az ÚMSZ-ről, hogy másfél éves fennállása óta sikerült állandó olvasótábort megszereznie magának, ez az egyetlen romániai magyar országos napilap. A lapot megjelentető Scripta Kiadó elindította el a maszol. ro-t, amely az első olyan romániai magyar portál, mely nem csak magát az újság nyomtatott változatát teszi fel a világhálóra, hanem állandó friss hírekkel szolgál. Nemcsak híreket olvashatnak az internetezők, hanem rövid videókat is megnézhetnek. Ez az első lépés egy romániai magyar internetes televízió felé. /Both Abigél: Nagyváradon „szomszédolt a világbéka” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak március 22-én Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A romániai magyar nagykövetség által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai kapcsolatokon alapult. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásban, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket, a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliárd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szülőföld Alap pályázati lehetőséget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, melyekbe beletartoznak az identitásmegőrző programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességüknek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 időszakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH előadója elmondta, a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem elválasztanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehetőségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta Székely Edit is. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, sőt, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltérő módon használták. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy magyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk erről szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa, Biró A. Zoltán szerint az eddigi támogatáspolitika néhol identitás-megőrzési vonalat követett. „Az a váltás, ami ma körvonalazódik, nagyon fontos. A magyar népesség hátrányos helyzetben van, ami az oktatást, önmenedzselést illeti. ” – mondta el Biró, aki szerint máris megkezdődött egy generációs váltás. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere megállapította, hogy a hármas határ nyújtotta lehetőségek, amelyekben hittek, nem hoztak sok hasznot, mivel nem volt közös stratégia és komoly infrastruktúra-fejlesztés. Törzsök Erika az ÚMSZ-nek nyilatkozott: „a nemzeti csőlátás, az önkéntes szegregáció sehová nem vezet. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagállama, és ez azt hozta, hogy a magyarság több mint kilencven százaléka azonos gazdasági, politikai és bizonyos értelemben jogi keretek közé került. Ez egy nagy kihívás, nagy lehetőség, ezzel a helyzettel meg kell tanulni jól gazdálkodni, hiszen jelentős források érkeznek a térségbe. Ugyanakkor Magyarországon tudjuk, hogy a kisebbségi létből adódó hátrányokat elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány területén a támogatáspolitika adta eszközökkel meg kell tudni oldani. ” /Mihály László: A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Hozzászólások áradata hangzott el az Új Magyar Szó „Beszéljük meg!” címet viselő olvasótalálkozóján március 21-én Nagybányán. Az egyik olvasó szerint túlsúlyban vannak a tömbmagyarságot érintő írások, a szórvány hátrányára. A rendezvényen egyesek a magyar bank létrehozásáról a magyar ifjak itthon maradása érdekében vártak lépéseket. /Farkas Zoltán: Hozzászólás-áradat a „Beszéljük meg!”-en. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Teltház volt Zilahon az RMDSZ-székház ötven férőhelyes nagytermében, míg másnap, március 20-ám Kolozsváron mintegy húszan voltak kíváncsiak az ÚMSZ-maszol. ro közönségtalálkozóra. Mindkét helyszínen a téma a nyomtatott és az elektronikus sajtó viszonyrendszere volt, és a számos hozzászóló abban általában egyetértett, hogy az elektronikus média soha nem fogja teljesen kiszorítani a nyomtatottat. A Szomszédnéni Produkciós Iroda kolozsvári előadását Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke nyitotta meg. /Békét hozott a Világbéka Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Március 26-án Marosvásárhelyen járt az Világbéka-Beszéljük meg turné, a lapot népszerűsítő Új Magyar Szó-maszol.ro stábja. A városban tartott előadás sikeres volt, mintegy félezer diák volt jelen. /ÚMSZ-maszol. ro médiadömping és telt házas vásárhelyi Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Világbéka – „Beszéljük meg!”, az Új Magyar Szó maszol.ro turnéjának csíkszeredai állomásán a MIÉRT vendégei voltak. Borboly Csaba, a MIÉRT-elnöke fejtegette: „Fontos a hazai magyar nyelvű minőségi honlapok ismerete. Ugyanis a fiatalok inkább a külföldi, a magyarországi portálokról értesülnek az eseményekről”. /H. I. : A MIÉRT vendége volt a Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Újságírás Bukarestben címmel osztotta meg 36 éves bukaresti élményeit Ágoston Hugó fizikus, az Új Magyar Szó szerkesztője Sepsiszentgyörgyön, a Holló Ernő Sajtópincében. Elmondta, hogy három fő hullámban érkeztek erdélyi magyarok a román fővárosba. Először székely mesteremberek és cselédlányok költöztek Bukarestbe a két világháború között, amikor státuszt harcoltak ki maguknak megbízhatóságukkal és szorgalmukkal. A második világháború után politikusokat, tisztviselőket és újságírókat adott Erdély a román fővárosnak. Most ismét nagyon sokan vannak magyarok, főként üzletemberek, tette hozzá. /Domokos Péter: Magyarvonzó Bukarest. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Jogerősen pert vesztett a Magyar Nemzet rágalmazás miatt Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnökével szemben – tájékoztatta az ÚMSZ-t a felperes. A HTMH volt elnöke azért perelte be rágalmazásért a lapot, mert 2005-ben olyan cikkek jelentek meg a Magyar Nemzetben, amelyek hírbe hozták őt egyik volt kolléganőjével. A nőről a lap azt írta, hogy férjével, Szatmári Tiborral együtt a román titkosszolgálatnak dolgozott, illetve a HTMH vezetőjével való kapcsolatát arra használta fel, hogy szabotálja a határon túli magyaroknak szánt állami támogatásokat, egyben titkos információkhoz jusson. A sajtóban hatalmas visszhangot kiváltó cikkekben az is szerepelt, hogy a HTMH volt elnöke nem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon. „A most véget ért jogi eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a Magyar Nemzet cikkeiben valótlanságokat közölt, valamennyi, emberi és köztisztviselői hitelemet megkérdőjelező állítása vagy sejtetése minden alapot nélkülözött“ – fogalmazott Bálint Pataki. /Bálint-Pataki pert nyert a Magyar Nemzet ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A bíróság jogerős ítéletében bocsánatkérésre, helyreigazításra és 800 ezer forint kártérítésre kötelezte a napilapot. /Elégtételt nyert Bálint-Pataki József. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

A Scripta Kiadó Rt. részvényesi közgyűlése elfogadta Stanik István igazgató-főszerkesztő lemondását, és április 16-i hatállyal Vincze Loránt eddigi marketingképviselő személyében új vezérigazgatót nevezett ki. A részvényesek Salamon Márton László felelős szerkesztőt az Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségébe jelölték. Az Új Magyar Szó napilapot, az Erdélyi Riport hetilapot és a maszol.ro hírportált működtető Scripta Kiadó részvényesei méltányolták Stanik István alapító vezérigazgató eddigi munkáját. Vincze Loránt vezérigazgatói megbízása az Új Magyar Szó, az Erdélyi Riport és a maszol. ro piaci helyének konszolidálására szól. Salamon Márton László főszerkesztő feladata megtartani az Új Magyar Szót mérvadó országos közéleti napilapként. /A Scripta Kiadó közleménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Napok óta beszélik, hogy Stanik István lemond az Új Magyar Szó igazgató-főszerkesztői tisztségéből, és megválik a Scripta Kiadótól. Stanik István elmondta, hogy sok volt már neki a napilapos „taposómalom”. Harmincnyolc éve dolgozik, ebből az elmúlt tizenhét évben kiadót menedzselt, lapokat indított és szerkesztett. Belefáradt a munkába, a rengeteg stresszbe. Úgy látja, elérkezett a generációváltás ideje. Bízik benne, hogy Vincze Lóránt és Salamon Márton László új lendületet hoz a kiadó, illetőleg a napilap életébe. Stanik István elhatározta, hogy lazább kapcsolatban, publicistaként folytatja munkáját az Új Magyar Szónál és az Erdélyi Riportnál, és belefog az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda szerkesztésébe. Ez nagy adósság, hiszen harmadik kiadásának már 2005-ben meg kellett volna jelennie. Közben jött egy felkérés a közszolgálati rádió bukaresti nemzetiségi szerkesztőségétől, hogy vegye át a nyugdíjba vonuló Majtényi Ágnes helyét. Elvállalta. Stanik emlékeztetett, hogy a Scripta Kiadó indította el 1999 októberében a Krónika napilapot, majd 2005 őszén, az Új Magyar Szót. Az ÚMSZ azóta konszolidálta piaci helyzetét, elnyerte egy olvasói réteg bizalmát, Az Erdélyi Riport hetilap immár betöltötte az ötödik évét, ez idő alatt számos kiváló szerző színvonalas írása jelent meg hasábjain. Az A Hét nyomtatott verziójának megszűnésével pedig szinte egyedül maradt a hetilap piacon. Stanik szerint az ÚMSZ és az Erdélyi Riport meghatározó a romániai magyar sajtóstruktúrában. Stanik hangsúlyozta, hogy a két lap finanszírozását csak elenyésző részben biztosítják a pályázati úton szerzett támogatások, a szükséges tőkét a kiadó többségi tulajdonosa bocsátotta rendelkezésre. /Szilágyi Aladár: „Elérkezett a generációváltás ideje”. Beszélgetés Stanik Istvánnal, a Scripta Kiadó leköszönő igazgató-főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Szatmárnémetiben befejeződött az országos lelkészértekezlet. „A gyűlölet szülte mocsok” – így nevezte Tőkés László református püspök a református egyház ellen irányuló támadásokat, amelyek a világhálós fórumokon, de az írott sajtóban is megjelentek az utóbbi időben. A szatmárnémeti Láncos templomban április 12-én befejeződött kétnapos országos lelkészértekezleten Tőkés László azokra az írásokra utalt, amelyek egyebek mellett az Erdélyi Riportban, valamint az Új Magyar Szóban is megjelentek a püspök európai parlamenti jelölése kapcsán. „Én csak hoztam a pénzt az egyháznak, és soha nem vettem el belőle. Máról holnapra élek, még bankszámlám sincs” – reagált Tőkés László a világhálós fórumok egyikén megjelent vádaskodásokra, miszerint a püspök saját EP-választási kampányára használja az egyházkerület pénzét. Pap Géza bejelentette: a kolozsvári protestáns teológiai intézet akkreditálása ügyében egyeztetéseket kezdeményeznek az oktatási minisztériummal. /Babos Krisztina: Az egyház védelmében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A holland reformátusok lapja – Reformatorisch Dagblad – március 16-án egyik hírfejében a következőt jelezte: „Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával. ” A tudósítás pedig így kezdődik: „A Romániai Református Egyházban nagy nyugtalanság keletkezett Tőkés László és Pap Géza magyar református püspökök fellépése miatt. Püspöki hatalmukat politikai cél elérésére használják, mondják a bírálók. ” – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve, hogy egyetlen erdélyi egyházi személy, egyetemi teológiatanár folytat február vége óta magányos küzdelmet. Visky S. Béla több mint egy évtizede a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán ad elő hittudományi tárgyakat. Mostanában több cikket, tanulmányt, esszét írt: Nehéz ma reformátusnak lenni (Szabadság, 2007. február 28.); Templomaink nyugalmáért (Krónika, március 2-4.); Nyílt levél Tőkés Istvánnak; Március idusán. Szentenciák két hangra (Szabadság, március 17.); Adalékok egy kortárs magyar drámához (Erdélyi Riport, március 22.); Tőkés morálisan alkalmatlan (Élet és Irodalom, március 23.); Nyílt levél Horváth Andorhoz. (Erdélyi Riport, április 5.). A reagálás: Tőkés István: Viták hevében. Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés. Szabadság, 2007. március 6; Horváth Andor: Hang és értelem, Új Magyar Szó, március 21; Kincses Előd: Tőkés alkalmatlan?; Élet és Irodalom, március 30. „Ma egyházam egyetlen esélye a nyilvánossá. ” – írta Visky az Erdélyi Riportban. Cs. Gyimesi kitágította e kijelentés érvényét: a demokrácia egyetlen esélye a kárpát-medencei magyarság minden közösségében a nyilvánosság, „a legteljesebb átvilágítás”. Ez utóbbit a romániai magyar politikai elit is elszabotálta. Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy a reformátusok az egész világon zsinat-presbiteriánus egyházban élnek. Csupán a magyarokra érvényes az egyszemélyes, „visszaélésekre csábító püspöki uralom”. Cs. Gyimesi Éva mindkét református püspököt ismeri előző korszakukból. Pap Géza akkor hitelesen szólt híveihez. Az Ellenpontok című, 1982-es szamizdat kapcsán találkozott először Tőkés Lászlóval, nyíltan szolidarizált a tetteivel. „Ám amikor lelkészi hivatásával ellentétes módokon – a reménytelenség sugallatával, destruktív politikai víziókkal, agresszív kirohanásokkal és az uszítás eszközeivel – kezdett a szószékre lépni, előttem elvesztette addigi tekintélyét. ”Cs. Gyimesi Éva lehetetlennek tartja, hogy félnie kell valakinek az egyházban azért, mert a Királyhágómelléki Egyházkerület püspökét méltatlannak tartja EU parlamenti képviseletre. /Cs. Gyimesi Éva: Bodri és a hatalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Nem fenyegeti kilakoltatás Szatmárnémeti legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey-gimnáziumot – erősítette meg Tőkés László püspök, reagálva a Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről című cikkre. Ebben az ÚMSZ azt írta: Tőkés korábban megfogalmazta azt az igényt, hogy az iskolaépületet „ténylegesen” is vissza kellene szolgáltatni a Református Gimnáziumnak. „Mikor egyházunknak visszaítélték ingatlanait, azonnal találkozót kezdeményeztünk a szatmári illetékesekkel, és megegyeztünk a magyar nyelvű iskolaügy általános rendezésében, külön a Kölcsey-gimnázium megegyezéses alapú rendezésében. Ezt követően még egy találkozóra sor került, ahol folytattuk a párbeszédet és a konszenzusra törekvő rendezési terveket. Semmiféle nézeteltérés nem történt, megállapodtunk” – nyilatkozta a püspök. /Both Abigél: Tőkés László: nem lakoltatunk ki senkit. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./; Előzmény: Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

„Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője a Communitas Alapítvány idei sajtópályázatának eredményét értékelvén. A 790 ezer lejes támogatási keret elosztási listája a napokban felkerült a Communitas honlapjára. Az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló, anyagi nehézségekkel küzdő Erdélyi Napló sem az idén, sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kapott támogatást abból a keretből, amelyet a román költségvetésből az alapítvány a magyar kisebbség kulturális programjaira oszt szét. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilap tavaly húszezer, idén harmincezer lejt könyvelhetett el pályázatai nyomán. A lap főszerkesztője, Szűcs László maga is jelen volt a pénzosztó testületben. Elmondta, nem vett részt az általa képviselt lapokról szóló szavazásokon. A Communitas-forrásból bőségesen merítettek az RMDSZ-közeli napilapok. A Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szónak, valamint a Népújságnak 15-15 ezer lejes támogatást ítélt meg a testület. A szövetséghez kritikusan viszonyuló Krónika pályázatait elutasították, a szintén kritikus Háromszéknek pedig be kellett érnie kétezer lejjel. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke is problémásnak tartotta a Communitas pénzosztását. Elmondta, a szaktestületben fele-fele arányban vannak aktív újságírók és politikusok, így elkerülhetetlen, hogy a politikai szempontok is megjelenjenek a döntésekben. Kelemen Hunor, a szaktestület elnöke nem válaszolt a Kritika munkatársának telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Pártpénzek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője kirohant Traian Basescura felfüggesztett államelnök ellen. Szerinte Basescunak rettegnie kellene az elmúlt rendszer kiszolgálóinak felfedésétől. Basescu az ország flottáját bagóért kiárusító egykori szállításügyi miniszter (felfüggesztett) elnökként már a gazdasági bűncselekményeket elkövető állami hivatalnokok elleni harc rettenthetetlen bajnoka, akit elsősorban a hatalomvágy jellemez. /Salamon Márton László: Üvegházhatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./