Nagyon fontos, hogy a romániai magyarságot képviselő politikai erőnek, az RMDSZ-nek a képviselői bekerüljenek ide, az Európai Parlamentbe – vélik azok az europarlamenterek, akik maguk is kisebbségiként képviselik országukat. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád az ÚMSZ nemrégiben Brüsszelben járt stábjának nyilatkozott. Bauer Edit /Szlovákia/ szerint fontos, hogy az Európai Parlamentben legyen kisebbségi képviselet. Duka-Zólyomi Árpád /Szlovákia/ fontosnak tartja, hogy a romániai magyarok politikai képviselete, az RMDSZ küldjön képviselőket az Európai Parlamentbe. /”Brüsszelben itt kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az Új Magyar Szó egyik bukaresti szavazókörzetbe kiszállt munkatársait a választások lebonyolításával megbízott személyek akadályozták munkájuk végzésében, megtiltották a forgatást, arra hivatkozva, hogy „napilapnak nem kell filmeznie”. Az ugyanabban az épületben működő, az EP-választások lebonyolítására szánt szavazókörzetnél hasonló akkreditációval nem ütközött akadályokba a forgatás, az újságírók írásos indoklást kértek az akadékoskodó körzeti elnöktől, aki megtagadta ezt. Végül a csendőrség segítségével kitessékelte az ÚMSZ munkatársait a szavazókörzet területéről. A lap a bukaresti választási irodához (BEM) fordult panaszával, ahol elismerték, jogsértést követett el a szóban forgó szavazókörzet bizottsága. /Választókörzeti incidens a maszol. ro operatőrével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Belső pártfegyelemre hivatkozva az RMDSZ tovább építgeti le sorait. Toró T. Tibor képviselő soha utalt arra, hogy valami megingatta volna Tőkés László püspökhöz fűződő viszonyában. Frakcióból való lemondásra szólítani fel, kapitális hiba. A Tőkés-szárnynak is megvan a maga hátországa, amivel az RMDSZ-nek számolni kell. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa szerint Tőkés László nem érdekelt az egység megteremtésében. „Tartós makacsságában azt hiszi, hogy a valóság úgy működik, ahogy azt ő kívánja diktálni. ” /Lokodi Imre: Kizárni vagy bezárni. = Népszava (Budapest), dec. 4./

Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Nagyváradé, Debrecen egyik testvérvárosáé a főszerep a mostani Debreceni Könyvszemlén. December 6-án bemutatkozott a már havonta megjelenő Várad folyóirat, az újságíróképzésben jeleskedő Ady Endre Sajtókollégium, illetve néhány lapszámmal az Új Magyar Szó is képviseltette magát. A „váradosok” legalább harmincféle könyvet, határon túli irodalmi és napilapokat hoztak a debreceni vásárba. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Debreceni vendég-Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Megnyitotta a hét végén kolozsvári fiókszerkesztőségét az Új Magyar Szó. Salamon Márton László főszerkesztő elmondta, a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara épületének harmadik emeletén levő székhelyen készül majd el a lap több rovata. /Az ÚMSZ „megvetette a lábát” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Nagyváradon az Arcadia Bábszínházban ünnepli december 15-én a Scripta Kiadó Rt. és a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap ötéves születésnapját. Az Új Magyar Szó vándorkiállítással lesz jelen. Szűcs László főszerkesztő az indulást izgalmas szakmai kalandnak látta. Az Erdélyi Riport új hangot hozott, Szűcs szerint sok esetben tudtak lényeges, új dolgokat tematizálni. Fontosnak tartja, hogy megőrizték nyitottságukat. /G. E. : Örökifjakra vadászó Riport. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Újból Traian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László független európai parlamenti képviselő azért, hogy januárban csatlakozhasson az Európai Néppárt (EPP) frakciójához az Európai Parlamentben. „Mi a döntésünket már meghoztuk Tőkés úr tagságával kapcsolatban. Az országos küldöttségek – országtól függetlenül – eldönthették, milyen új tagot fogadnak be a frakciójukba. A romániai delegáció pedig úgy határozott, hogy Tőkés László ne legyen a romániai frakció tagja” – mondta el Marian Jean Marinescu, az EPP demokrata liberális frakciójának alelnöke az ÚMSZ-nek. „Különben is, azt, hogy Traian Basescu segítséget ígért volna Tőkésnek, csak utóbbi nyilatkozataiból hallottuk, Basescu viszont egyszer sem tett kijelentést erre vonatkozóan” – mondta a politikus. Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nek kell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüsszelben január 7-10. között, vagy Strasbourgban a január 14-17. közötti ülésszakon határoznak majd. /Mihály László: Tőkés ismét segítségét kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere nem az MPP élén képzeli a református püspök politikai jövőjét, inkább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT) betöltött elnöki tisztségét erősítené. A Tőkés-Szász helycserével egyetértett Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke is. Szász Jenő szerint Tőkés Lászlónak kell lennie annak a személyiségnek, aki asztalhoz hívhatja döntések előtt a különböző közszereplőket. „Meglátásomban az önkormányzati modell szerint Tőkés László az államfő szerepet töltené be. Vagy akár az erdélyi magyar nemzetgyűlés elnökének szerepét, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke” – fejtegette az ÚMSZ-nek Szász Jenő. /Cs. P. T. : Szász nem adná helyét Tőkésnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

A román hatóságok a mai napig megbüntethetik azokat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Az előírást a 2005. évi 102-es sürgősségi kormányrendelet tartalmazza. Az előírás megszegése 2,5 millió lej (65 euró) büntetéssel jár. Múlt év január elsejétől az uniós állampolgárok esetében határátlépéskor sem az útlevélbe, sem a személyi igazolványokba nem ütnek be pecsétet a határrendészeti szervek. Az ellenőrzésnek egyetlen módja, ha a szabálysértő bevallja, hogy több mint két hete tartózkodik az országban. „Nagyon meglep ez a rendelkezés, hiszen megszeg mindenféle uniós szabályt” – közölte az újság kérdésére Odze György külügyi szóvivő. „Ez egy stupid rendelkezés, amely ellenkezik az EU-s normákkal” – mondta Cseh Áron kolozsvári főkonzul, aki – akárcsak Hodicska Tibor bukaresti főkonzul – az ÚMSZ-től értesült a rendeletről. Magyarországon, de az Unió más tagállamaiban sincsenek érvényben hasonló követelmények. „Ezt a paragrafust az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének 5. cikkelye alapján vezettük be” – közölte Vasile Dragoi, a Román Bevándorlási Hatóság (ORI) parancsnoka. A cikkely szerint a tagállam megkövetelheti az érintett személytől, hogy ésszerű és megkülönböztetés-mentes határidőn belül jelentse be a területén való jelenlétét. Vasile Dragoi elismerte, az előírás betartásának ellenőrzése lehetetlen. Ezért egy tárcaközi bizottság már dolgozik a módosításon, hogy ezt eltöröljék. Amennyiben nem törlik a cikkelyt, Toró T. Tibornak szándékában áll interpellálni a parlamentben az ügyben. /Cseke Péter Tamás: „Megfigyelt” külföldiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Az ÚMSZ munkatársa sietett leszögezni, hogy a vizitdíjjal, a kórházi napidíjjal kapcsolatos népszavazást nem lehet a magyarországi általános választások előjátékának tekinteni. /Székedi Ferenc: Hálapénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Bejegyzés után a Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöke, „vezére és vezetője, atyja és irányítója” nyilatkozta: neki kell esni a programalkotásnak, fel kell állítani a programalkotó csapatot. Hol volt ez a csapat mostanig? – kérdezte az ÚMSZ munkatársa. A bíróságra beadott MPP-célkitűzések között nem szerepel a területi autonómia. Székedi Ferenc szerint az MPP mögött olyan romániai magyar, romániai román és magyarországi magyar gazdasági és politikai érdekcsoportok állnak, amelyek szeretnének hatalom-, piac- illetve közpénz-közelbe kerülni. /Székedi Ferenc: Kétarcúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Tőkés László azzal érvelt: ha nem támogatja Sorin Frunzaverde, a demokrata-liberálisok (PD-L) frakcióvezetője az ő felvételét a néppárti frakcióba, az a román– magyar konfliktusnak az EP-ben való megjelenéséhez vezethet. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa szerint Tőkés Lászlónak nem erőssége a diplomácia, nem eléggé átgondolt figyelmeztetése valójában fenyegetés. Az újságíró szerint Tőkést jól rászedték bölcs tanácsadói. Szász Jenő azt hitte, lesöprik az RMDSZ-t, és „megdumálta: lépjen vissza”. Az újságíró megállapította, Tőkés László független képviselő mind kétségbeesettebben keresi helyét az EP-ben, a frakciók nem tolakodnak érte. /Sike Lajos: Totál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./

Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.

Bukarestben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. „Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is kijárta magának, legyen egy elnöki karosszéke, kétnyelvű táblája pártszékházán, legyen pecsétje, jelvénye a hajtókáján Árpáddal, Csaba királyfival, Wass Alberttel egyszerre vagy külön-külön” – írta ironikusan Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa, a Népszavát tudósító cikkében. /Lokodi Imre, Marosvásárhely: Túl lenni a nehezén. = Népszava (Budapest), febr. 8./

Szász Jenő, az MPP elnöke javasolta, hogy Bölöni László ismert edző legyen a polgármesterjelölt a marosvásárhelyi magyarok és általában a város lakosai számára. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa ezt ellenzi, emlékeztetve hogy Romániában egyik vagy másik párt parlamenti listáján már megfordultak sportolók, de kevés szavazatot szedtek össze. /Székedi Ferenc: Maros-parti Kalifornia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Több mint negyvenéves tanári pályája elismeréseként Ezüstfenyő díjat kapott Józsa Miklós nagyenyedi tanár. Elmondta, hogy magyar szakos kollégáival minden lehetőséget kihasznált a magyar nyelv és irodalom megszerettetésére. Irodalmi köröket, író olvasó találkozókat szervezett. Ez a 89-es fordulat előtt sokszor nem volt egyszerű. 1989 után már bátran kiléphettek az iskola falán kívülre, és szorosabb kapcsolatot teremtettek a város kultúrára szomjas magyarságával. Józsa Miklós irodalomnépszerűsítő előadásokat és felolvasásokat tartott a Református Nőszövetség összejövetelein. 2003-ban a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház felavatása után ő javasolta, hogy létesítsenek Áprily-estek néven irodalmi és művelődési kört. A kör révén az eltelt öt év alatt sikerült kialakítani egy hozzávetőleg félszáz tagú törzsközönséget. A kör elsődleges célja Nagyenyed, a Bethlen Gábor Kollégium és Erdély jeles íróinak, költőinek és művészeinek népszerűsítése. Józsa Miklós a Kollégium és Nagyenyed történetével kapcsolatosan több cikket közölt a Nyugati Jelenben és annak évkönyvében, a Bihari Naplóban, a Szabadságban, a Népújságban, a Református Szemlében, az Erdővidéki Naplóban és az Új Magyar Szóban. - Őrizzük meg kincseinket, ne hagyjunk semmit elveszni! Ahogy Kányádi mondja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is, összegezte gondolatait Józsa Miklós. /Dvorácsek Ágoston: Beszélgetés Józsa Miklós Ezüstfenyő díjas nagyenyedi tanárral. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

„Én szükségesnek tartom a párbeszédet, ám ebben a pillanatban nem tudom úgy tekinteni, hogy az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokat Szász Jenő képviseli” – mondta Markó Béla az ÚMSZ-nek. „Ha már igazán hiteles személyiségről beszélünk, akkor Tőkés Lászlót nevezném meg, és az RMDSZ-en kívüli csoportosulásokból az ő véleménye számítana. Az EP-választások előtt lebonyolítottunk jó néhány beszélgetést a Tőkés körül lévőkkel, és ott ki is alakult egy megállapodás-tervezet, amit mi is szívesen aláírtunk volna” – mondta el Markó. /RMDSZ: elzárkózás Szásztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Sokkolta az RMDSZ vezetőségét az, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Bölöni Lászlót kérte fel: legyen Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Bölöni népszerűbb, mint az RMDSZ két jelöltje (Borbély László és Csegzi Sándor) együttvéve, alkalmas a magyar szavazótábor egyesítésére. A népszerű sportember minden szervezet nevében kíván fellépni. Az RMDSZ reakciói komédiába illők: először letagadták a tényt, majd a csúcsvezetés egyik része támogatásáról biztosította Bölönit, másik része pedig megerősítette Borbély László jelöltségét. A párt szócsöve, az Új Magyar Szó már nekilátott az olvasók meggyőzésének: Bölöni Lászlónak nincs esélye. /Szondy Zoltán: Bölöni példája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Czika Tihamér az Új Magyar Szó internetes portálján /maszol/ újból kifejtette elutasító nézetét a vallással, a vallásos neveléssel kapcsolatban. Istentiszteleten, egyházi oktatást védő cikkben megtalálhatók a közhelyek: a világ rossz úton halad, és szükség van az egyház „erkölcsi nevelésére”. A mai fiatalok felszedik a sok szemetet a tévéből, társadalom hanyatlik. Ez nem igaz, szögezte le Czika. A társadalom egyszerűen átalakul, új értékeket teremt, s lecseréli a régiek egy részét. A XIX. század végén sokan a hagyományos magyar nemesi társadalmat féltették a liberalizálódó, iparosodó kiegyezéskori világtól. A múlt század ötvenes éveiben egyesek a harmincas, negyvenes évek katonás, nacionalista berendezkedéséért nosztalgiáztak a feltörekvő kommunizmusban. A kilencvenes évek végén a nyugatiasodástól kezdték félteni a közösség jövőjét. Ennek fő hangadói az idősebb, alkalmazkodásra képtelenebb korosztályból valók. A nosztalgiázók csupán Nagy Magyarországot látják. Nem akarják látni a magyar királyság kisebbségi asszimilációs, diszkriminatív politikáját. Czika jónak tartja a tévé és az internet befolyását. A világ talán nyitottabb, racionálisabb, toleránsabb a kisebbségek iránt. Úgy hívják ezt, hogy fejlődés. Czika kijelentette, a világ mindig is materialista volt. Nem volt kevésbé materialista a vagyonokat felhalmozó egyház, arisztokrácia és polgárság. Szerinte mára a vagyoni viszonyok kiegyensúlyozottabbak lettek. Jobb volna, ha „a püspökúrnak hódolnánk? Ez biztos tetszene az egyházainknak, csakhogy a világ megváltozott egy kicsikét. ”Czika intett: szabad piac van. Tanuljunk meg versenyezni. Tagadhatatlan az egyházak szerepe a modern nyugati társadalmak értékrendjének kialakulásában. A cikkíró megmagyarázta: „az erkölcseinket ma sem a vallásunkból vesszük, hanem egyszerűen a szüleinktől tanuljuk el otthon. ” /Czika Tihamér: Értékvesztés vagy értékváltás? = Maszol. ro, febr. 13./

Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Kulturális híreket, kortárs magyar drámákat és írásokat kíván közkinccsé tenni a mostantól megújult formában, közszolgálati internetes oldalként működő romániai magyar hírportál, melynek tartalmi gazdagsága egyedülálló az erdélyi magyar kulturális életben. A www.szinhazportal.eu internetes oldal az Aradi Kamaraszínház hivatalos honlapjából fél év alatt valódi ,,sajtótermékké" nőtte ki magát. A honlapot Gujdár Gabriella, a romániai Új Magyar Szó volt szerkesztője és az MTV volt aradi, illetve bukaresti tudósítója, Tapasztó Ernő színész, rendező és újságíró, valamint Fekete Réka, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt munkatársa szerkeszti. Naponta frissülő hírekkel, rendszeres kulturális írásokkal összművészeti tájékozódási lehetőséget biztosítanak az olvasóknak. Az egyik legeredetibb ötlet a portálon beindított és a romániai magyar online kulturális médiában egyedülálló rádiószínház, amelyet Zsehránszky István színházkritikus, a román közszolgálati rádió magyar adásának színházi szerkesztője gondoz. Az érdeklődők hamarosan a színházi élettel kapcsolatos videoanyagokat is találnak majd ezen a helyen. /Garzó Ferenc: Új kulturális portál született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Fél évvel tavalyi látogatása után Traian Basescu államfő ismét Székelyföldre, Kovásznára utazott, hogy – mint a hivatalos indoklás szólt – megfékezze az „utóbbi napok nacionalista megnyilvánulásait“. Az elnök szokása szerint a volt „Ceausescu”- luxusvillában szállt meg. „Basescut többek között az érdekelte, mit értünk autonómia alatt” – mondta Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök, aki február 24-én több székelyföldi önkormányzati vezetővel együtt az államfővel ebédelt Kovásznán. Basescu tolmácsolta a székelyföldi románság panaszát, miszerint Hargita és Kovászna megyében diszkriminálják őket. A munkaebéden körvonalazódott, hogy a román civil szféra és a magyar civil szervezetek üljenek le tárgyalni a románság gondjairól. Az ÚMSZ értesülései szerint a munkaebéden Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődik kisebbségügyi tanácsadónak. Az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az előző napon fogadott el sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Székelygulyás Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./