"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pártja országos tanácskozásán közölte, hogy államelnökjelöltként indul a jövő évi választáson, mivel a jelenlegi helyzetben csak két választása maradt: "vagy undorral kivonul a politikai életből, vagy államfővé választatja magát". Tudor követelte, hogy azonnal menesszék a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökét, aki szerinte magyar, Asztalos Imrének hívják, mert semmit sem tett az ellen, hogy a magyarok felvásárolják Erdélyt. Tudor sürgette az etnikai pártok betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 18./"

Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

A bukaresti közélet számos ismert személyisége jelent meg Szőcs Ferenc új bukaresti magyar nagykövet szept. 27-én tartott bemutatkozó fogadásán. A vendégek között volt Petru Crisan kereskedelmi miniszter, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója és Virgil Constantinescu, a Tudományos Akadémia elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A Román Hírszerző Szolgálat kiadta a Securitate Fehér Könyvének titkos dokumentumokat feltáró ötödik kötetét. Tavaly jelent meg a második kötet, amely az 1948-1958 közötti jelentéseket tartalmazza. A kötetből az Erdélyi Napló Márton Áron püspökre vonatkozó jelentéseket közölt. A jelentések a püspököt a romániai magyar reakció fejének nevezik. A Fehér Könyv viszont egy szót sem ejt Márton Áron meghurcolásáról, vallatásáról, kirakatperéről, tette hozzá a jelentéseket közreadó Vajnovszki Kázmér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi csoportjának elnöke elmondta, hogy Markó Bélának, az RMDSZ elnökének üzenetét közvetítette telefonon Virgil Magureanunak, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének: Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban olyan berendezést találtak, amely lehallgatásra szolgál. Tokay közölte, hogy feljelentést tettek az ügyészségen, az SRI vezetőjét csupán tájékoztatták. Meg kell tudni, hogy a hét titkosszolgálat közül /melyek egyike az SRI/ melyik végezte a lehallgatást. Precedens volt már a lehallgatásra, a választások idején Szatmárnémetiben lehallgatták a pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ semmi köze ahhoz a - lehallgató készüléknek gyanított - szerkezethez, amelyet az RMDSZ nagyenyedi székházában fedeztek fel, jelentette ki Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője. - Az Amnesty International két külön jelentésben /májusban és szeptemberben/ is megfogalmazott aggodalmaira a román belügyminisztériumi válaszjegyzéke csak megerősíti a szervezet aggodalmait, amelyek szerint a román félnek felrótt hivatalos visszaéléseket nem követte megfelelő vizsgálat. Az Amnesty International jelentései a romániai igazságszolgáltatás területén súlyos emberjogi visszaélésekről szóltak, meggyőződésükért fogságot szenvedőkről, kínzásokról, letartóztatottak haláláról, a cigányság sérelmére elkövetett rendőri támadásokról. /Népszava, okt. 31./

Szabó Károly szenátor, a nemzetbiztonsági szakbizottság tagja elmondta, hogy áttanulmányozták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységével kapcsolatos negyvenoldalas jelentést. Az SRI saját munkájáról készült, fejezetekre tagolt jelentése első része a nemzetbiztonságot gazdaságilag fenyegető jelenségekről szól. Ebből megállapítható, hogy az SRI nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint elődje, a Securitate, a múltban. Gyanakvással kezelnek minden vegyesvállalatot, ellene vannak a privatizációnak. Az úgynevezett magyar veszély több oldalt kapott. Az SRI sehol sem mutat be konkrét államellenes cselekedetet, hanem vitatkozik az RMDSZ autonómia-koncepciójával. Az is kiderül, hogy az egész lakosságot figyelik. Előítélet érződik a magyarokkal és a cigányokkal szemben. Szabó Károly a kísérő jelentést aláírta, hozzátette saját írásos megjegyzését és javasolta az egész jelentés nyilvánosságra hozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A nov. 15-i képviselőházi ülésen Nagy Benedek képviselő nehezményezte, hogy csaknem 50 nap után sem kapott választ arra, hogy megegyezett-e a román kormány a zsidó szervezetekkel a romániai javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. A képviselő továbbá értetlenségét fejezte ki a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének késedelmes közzétételével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 664. sz./

Nov. 22-én a két ház együttes ülésén tárgyalta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző bizottság jelentését. Dr. Csapó József szenátor nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon beállítását, amely az autonómiatörekvéseket szeparatistának minősítette. Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az SRI megsérti az emberi szabadságjogokat, mert olyasmivel is foglalkozik, amely nem a titkosszolgálat feladata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./

Dr. Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár, orosz irodalom szakos, Dosztojevszkij-szakértő, alapító- és vezetőségi tagja a Nemzetközi Dosztojevszkij Társaságnak nov. 21-étől éhségsztrákjba kezdett, tiltakozásul bizonyos szekus-csoportosulások /Securitate/ nyíltan alkotmányellenes tevékenysége ellen. Sajtóértekezleten ismertette, miért kezd éhségsztrájkot. Könyvet ír a felfüggesztett román forradalomról Revolutia suspendata, Flashback jurnal címen. Elmondta, hogy 1989 márciusától részt vett a forradalmat előkészítő értelmiségiek mozgalmában. 1989 után az intézmények vezetőségében ugyanazok maradtak, akik régen voltak. Amikor felszólalt ez ellen, akkor kezdődtek a személyét érő támadások. 1990 szeptemberében elmozdították tanszékvezetői állásából. Mindezekért Iancu Fischer dékánt, kisebb mértékben Emil Constantinescu rektort teszi felelőssé. Szerinte a dékán a KGB-vel áll kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./ Kovács Albert bejelentette, hogy nov. 27-től felhagyott az éhségsztrájkkal, mert leromlott egészségi állapota kórházi kezelést igényelt. Az őt ért sérelmek orvoslásáért továbbra is síkraszáll, egyelőre Maior oktatási miniszterhez, Magureanu SRI-igazgatóhoz és Iliescu elnökhöz eljuttatott levelével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Dec. 21-én a levéltárakról szóló törvénytervezet vitájában Márton Árpád RMDSZ-képviselő több módosító javaslatot tett. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadni levéltári anyagaikat az Állami Levéltárnak /a tervezet ugyanis a Román Akadémia, a Honvédelmi Minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) esetében nem írja elő a kötelezettséget/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 688. sz./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./

"Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a tévében nyilatkozott C. V. Tudorról, nemcsak Tudor szekuritatés múltját emlegette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Tudor a jelenlegi államrendre veszélyes. Tudor nemcsak a múltban vett részt jeles román értelmiségiek lejáratásában, hanem hetilapjánál /Romania Mare/ mai is a terrort, a zsarolást, a pánikkeltést gyakorolja, az állam alapjait támadja, hogy megakadályozz a demokratizálódást. Az viszont nem derült ki a nyilatkozatból, hogy kik támogatták 1990 óta, mindaddig, amíg az ellenzéket és a kisebbséget támadta, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, jan. 17./

"Virgil Magureanu tévényilatkozata, amelyben C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét és a köré csoportosult volt titkosrendőröket, illetve hajdani Securitate-tiszteket a demokrácia veszélyeztetésével vádolta, további éles állásfoglalásokat váltott ki. A televíziónak adott válasznyilatkozatában C. V. Tudor egyrészt tagadott mindent, másrészt megismételte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőjére vonatkozó vádjait. Tudor az SRI igazgatóját bolondnak, semmirekellőnek, kalandornak és "magyar kocsisnak" nevezve, s Magureanut eredeti családnevén említve kijelentette: "Asztalos megbolondult és nem a SRI élén, hanem a természettudományi múzeumban a helye". Másrészt Romania Mare című lapjának hasábjain C. V. Tudor bejelentette, hogy aláírásgyűjtést hirdet Ion Iliescu államfő bojkottálása és "törvényen kívül helyezése érdekében". Felsorakozott C. V. Tudor mellett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is, aki kijelentette: javasolni fogja Iliescu elnöknek Virgil Magureanu leváltását a SRI éléről, s amennyiben erre nem kerül sor, aláírásgyűjtési kampányt indítanak - Magureanu leváltása érdekében. Az Adevarul "Funar delirál" cím alatt idézte a kolozsvári polgármestert: "Magureanu figyelemelterelő diverzióhoz folyamodott annak érdekében, hogy fedezze az RMDSZ akcióit, amelyeknek célja Erdély Magyarországhoz csatolása. Magureanu a Max van der Stoelnak nevezett kísértet ügynöke". /C. V. Tudor és Funar éles hangú kirohanása Iliescu és Magureanu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Az országban törvény tiltja a fasiszta pártok újjáélesztését, ennek ellenére az egyik legionárius csoport, a Horia Sima-fészek sajtóértekezletére még a titkosszolgálatot /SRI/ is meghívták. Azt próbálták elhitetni a hallgatósággal, hogy az 55 évvel ezelőtti bukaresti zsidóellenes pogromot, a hírhedt vérengzést nem elődeik, hanem a szovjet NKVD szervezte és hajtotta végre. Szerintük Nicolae Iorgát is ők ölték meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen találkozott a helyi RMDSZ-vezetőkkel, a sajtó képviselői nem voltak jelen. Az államtitkár sofőrje a kocsiban ülve, a rádió keresőgombját csavargatva, az Urh-sávon meghallotta főnöke hangját. Így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSZ-székházban fedeztek fel lehallgatót. Az RMDSZ okt. 26-án Kolozsváron sajtótájékoztatón mutatta be a lehallgatót, ugyanakkor panaszt tett az ügyészségen. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Ügynökség /SRI/ szóvivője rögtön cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. Az ügyészség és az SRI három hét múlva érkezett helyszíni szemlére, a lehallgatót lefoglalták, vizsgálat céljából. A vizsgálódás azóta is tart, Incze Tibor szenátor parlamenti interpellációjára sem érkezett válasz. Csutak István már nem kért ügyészségi vizsgálatot a lakásába beszerelt lehallgatókészülék ügyében, hanem nov. 7-én lakására hívta az újságírókat, bemutatva a készüléket. András Imre képviselő interpellációjára a távközlési miniszter dec. 13-i válaszában Csutak István mulasztását hangoztatta, amiért nem fordult a kivizsgáló szervekhez, majd hozzátette, az SRI nem használ ilyen típusú lehallgatót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A szenátus febr. 6-án elfogadta a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megszervezésének és működésének törvényét. A KHSZ-t Szabó Károly RMDSZ-szenátor kérése ellenére, miszerint a szervezet működését és hatáskörét a parlament határozza meg - a törvény szerint a KHSZ-t a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozza létre, tevékenységét a parlament ellenőrzi. A KHSZ személyzete nem lehet politikai alakulat tagja. /Külföldi hírszerzésünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 712. sz./

Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./

"A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./"

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

"Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente jelentést készít az emberi jogokról. Az 1995-ös évről szóló jelentés terjedelmes része Romániával foglalkozik. A jelentés szerint a román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de számos súlyos jogtiprás továbbra is előfordul. A rendőrségen továbbra is gyakran megverik az őrizetükbe kerülteket. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. A kormány kinevezte megyefőnökök bírósági eljárás nélkül eltávolíthattak demokratikusan megválasztott polgármestereket. Folytatódott a cigányok elleni megkülönböztetés és erőszak. Politikai gyilkosságot nem jelentettek Romániából. Viszont jan. 23-án Szatmárnémetiben egy perben való tanúskodás ürügyén rendőrök letartóztatták Kiss Istvánt, akit két óra múlva bántalmazási nyomokkal az utcán találtak, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az eset kivizsgálása még mindig nem zárult le. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie a végrehajtó és törvénykező hatalomtól, ennek ellenére a Legfelső Törvényszék 15 tagjából 5 az államfő kinevezte főügyész alárendeltje. A jelentés túl széleskörűen meghatározottnak tartja egy 1992-es törvényben a nemzeti biztonságra leselkedő veszélyeket. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és felbonthatja a levelezéseket a politikai pártok esetében is, ha a nemzeti biztonság veszélyeztetésétől tart. Az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot és tiltja a cenzúrát, gyakorlatilag azonban korlátozza a kifejezés szabadságát azzal, hogy tiltja "az ország becsmérlését". A szélsőséges sajtó folytatta antiszemita hangulatkeltését annak ellenére, hogy az országban már csak 15 ezernél kevesebben vallották magukat zsidónak. Több mint 200 zsidó sírt rongáltak meg kiskorúak, miközben Iliescu elnök elítélte az antiszemitizmust, rasszizmust és idegengyűlöletet. Az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság ellen nem követtek el 1995-ben tettleges erőszakot, a Román Nemzeti Egységpárt szélsőséges hangvétele, a kolozsvári Mátyás-szobor körüli ásatások folytatása és más szélsőséges nacionalisták provokációi ellenére. Ellentmondásos tanügyi törvényt fogadtak el, amelyet az európai és nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, azonban a törvény korlátozza a magyarul történő egyetemi felvételihez való jogot, és egyes szakiskolákban kizárólagos román tannyelvet rendelt el, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyarokat. A törvény alkalmazását 1997-ig elhalasztották, és a kormány elfogadta az EBESZ felülvizsgálatát az alkalmazást tekintően. Továbbra is megkülönböztetés, bántalmazás, verés és más erőszak áldozatai voltak roma nemzetiségű személyek. A hatóságok a roma szervezetek felháborodása ellenére, úgy döntöttek, hogy a romákat hivatalosan a sértő "tigan" névvel illetik. /Amerikai hivatalos jelentés 1995-ről. Románia - sok hiányossággal tiszteletben tartott emberi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ "

"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"

"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója márc. 11-én fogadta a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségét. A találkozót Gheorghe Funar pártelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy felhívja az SRI figyelmét az RMDSZ "államellenes cselekedeteire", számolt be a találkozóról a bukaresti rádió. A rádió nem számolt be arról, hogy miben álltak ezek a vádak. A Romania Libera beszámolt arról, hogy az RNEP éles támadást indított Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus ellen, akiről azt állították, hogy "károsan passzív az RMDSZ románellenes akcióival szemben", eltűri az RMDSZ városi tanácsosainak túlkapásait, elnézte az amerikai nagykövet és az RMDSZ "összeesküvését" Funar ellen. /Gyarmath János: Funarék a hírszerzésnél. = Magyar Nemzet, márc. 12./ Virgil Magureanu megnyugtatta az RNEP küldöttségét, hogy az SRI ura a helyzetnek, rendelkeznek a magyar ünnepségek részletes naptárával, a hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Erdély-szerte sok helyen elhangzik a magyar himnusz, sok helyen kitűzik a magyar zászlót, de leszögezte: ezzel együtt a márc. 15-i ünnepségek nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. /Új Magyarország, márc. 13./ Magureanu kifejtette: a hírszerzés rajta tartja a szemét a magyar irredentákon és revizionistákon, ellenőrzi minden lépésüket. /Magyar Hírlap, márc. 13./"